Német törvényhozók szerint az ukrajnai konfliktus mögött masszív termőföld-átjátszás is van

PPJ         2015.02.08.

Egy német parlamenti képviselő hivatala szerint az ukrajnai háborút a nagyvállalatok arra használják, hogy óriási birtokeladásokat fedezzenek vele.

Moszkva (Sputnik hírügynökség: German Lawmakers Claim Ukraine Conflict Covers Up Massive Cropland Seizures, Fordította: GreenR blog) – Az ukrajnai fegyveres konfliktus egy mesterséges ködösítést is magában rejt, hogy magas minőségű termőföldeket [az ukrajnai csernozjom Európa egyik legjobb és legértékesebb termőtalajai közé tartozik!] markoljanak fel külföldi vállalatok, amiket a Világban és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is pénzel. – mondta csütörtökön a RIA Novosti-nak Brigit Bock-Luna német ellenzéki képviselő, a Niema Movassat hivatal vezetője.

1017847403.jpgFotó: © Sputnik/ Sergey Pivovarov

Bock-Luna megerősítette, hogy frakcióképviselők egy csoportja hivatalosan érdeklődött a tranzakciókról a német kormánynál az ország állami bankcsoportjához tartozó Bankengruppe KfW-ről, mert szerintük ők állnak az ukrán szántóföldek átjátszásai mögött.

Korábbi kapcsolódó bejegyzésünk:
Harapófogóban az európai mezőgazdaság az USA-orosz szankcióháborútól

Ez azért is érdekes, mert Ukrajna 2016 januárig betiltotta a termőföldek adásvételét külföldi szervezeteknek. Ennek ellenére, német mezőgazdasági konszernek (AGRARIUS AG, germanagrar CEE GMbH, KTG Agrar SE, Agroton and Alfred C. Toepfer International (ADM)) globális és német hitelintézetek lízing konstrukcióin és hitelein keresztül markolják fel az ukrajnai földeket.

Német törvényalkotók adatai szerint, az Alfred C. Toepfer International-nek 60 millió dolláros kölcsönt adtak, hogy további 50.000 hektár földet vegyen Ukrajnában, a már jelenleg is birtokában lévő 50.000 hektár mellé.

Ezen törvényhozók emlékeztetnek, hogy az említett hatalmas területek Ukrajna kiváló termőföldjeiből felhasználhatók genetikailag módosított növények termesztésére, távol az EU mezőgazdaságát szabályozó Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) „vigyázó szemeitől”…

Monsanto in Ukraine: IMF loan for Ukraine may give GMO giant a backdoor into EU - RT.com

Állítják, hogy okuk van feltételezni, a német kormányt közös EU-Kijev mezőgazdasági projektekben való segítségnyújtással bevonták a minisztériumokon keresztül az ukrán termőföld-zsákmányolás finanszírozásába.

Az „Ukraine Investment Climate Advisory Services Project” (szabadfordításban: Ukrán Befektetés-környezeti Tanácsadói és Szolgáltatási Projekt), ami egy németországi mezőgazdasági centrum Ukrajnában, egyike azon projekteknek, amik segítettek egyezkedni az ukrán kormányképviselőkkel.

Bock-Luna elmondta, hogy a tavalyi puccs után Kijevben hatalomra jutott kormány aktívan szórja szét a termőföldeket a nemzetközi hitelezők kölcsöneiért cserébe.

„Az előző ukrajnai adminisztráció ellenezte a mezőgazdasági törvények további lazítását, de ez megváltozott a puccs után, amit a Világbank (WB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is támogatott” – tette hozzá Bock-Luna.

Ukrajna az európai piac egyik fő termény előállítója. Több mint 32 millió hektár termőfölddel rendelkezik, ami megfelel nagyjából az egész Európai Unió művelhető földjei 1/3-nak.

         3 hozzászólás

Címkék: politika videó ukrajna európai unió gmo mezőgazdaság világbank termőföld agrárium multinacionális vállalat gmo lobbi termőtalaj földbérlet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tovább mérgezi országunkat Csányi oligarcha

PPJ         2014.06.17.

csányi jobban teljesít.pngTiltott anyaggal, tiltott módszerrel irthatják a rágcsálókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hazai „vészhelyzeti engedélye” alapján. A nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni. A pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint. [Forrás: Greenfo - Kiegészítések: GreenR]

2013-ban hazánk második legnagyobb agrár oligarchája, a közös agrárkasszából 5 milliárdos támogatást besöprő Csányi birodalom tovább folytatja az nagyipari intenzív monokultúrás vegyszeres mezőgazdaságot, ami túl azon, hogy ökológiailag és közgazdaságtanilag önmaga méretnagyságából gerjeszti a legtöbb problémát (vö.: Ernst F. Schumacher: A kicsi szép), még ökotoxikológiai apokalipszist is hoz. Köszönjük meg az Ángyán által csak "nagyfiúknak" hívottaknak, hogy "ennyire" szívükön viselik a magyar emberek és a jövő generációk sorsát, hogy mindent elkövetnek a további hathatós táj-tudat-ember-mérgezésért!

Ez az a Csányi birodalom, amiről a dioxin botrány kapcsán derült ki, hogy nem itthon vásárol alapanyagot a "hungarikum" Pick termékeihez, és még a kolbász sem a paprikától piros...

Ő az a Csányi Sándor, aki a Prima Primissima Nemzeti Oligarcha Díjkiosztón a 2. Prima Oligarcha díjat zsebelhette be. Tagja a MOL igazgatósági tanácsának, az OTP elnök-vezérigazgatója, tagja a MasterCard európai tanácsadó testületének. Csányiék a Bonafarm Csoporton keresztül ~27.000 hektár birtokosai. Bár a Pick szalámiját magyarként reklámoztatja, a schleswig-holsteini dioxinbotrány miatt készült "húsos lista" élére került, a piros kolbász sem minden esetben a paprikától piros, a hungarikumnak álcázás és a megtévesztés nagymestere. Az új földtörvény értelmében az ~5000 alkalmazottjával felvásárolhatná az egész országot szőröstül-bőröstül, ennyit arról a kormány-propagandáról, hogy a "kis- és közepes családi gazdaságokat támogatja az új földtörvény". Az új, murvával felszórt, klimatizált zenélő tehenészetben Enya hangjára tejelnek a nagy sűrűségben, intenzíven tartott, antibiotikumozott tehénkék: a 3,5 milliárdos beruházás természetesen állami közpénzből is finanszírozódott, sőt még munkahelyteremtő támogatásként is kapott egy keveset a tisztelt Prima Oligarcha, igaz, valójában 150 munkahelyet szüntetett meg a környéken, helyette pedig csak 58-at hozott létre, de ez önöket ne zavarja.

A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet. Gratulálunk és minden elismerésünk!

Mit akarnak valójában? - "A miniszterelnök közép-európai termelési központról beszél. Ez nem jelenthet mást, mint a multik által uralt ipart és mezőgazdaságot és a benne éhbérért dolgoztatott rabszolgákat. Árulkodó a 2012. évet értékelő beszédében elhangzott kijelentése: „15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez." Magyar gazdasági imperializmus? Végzetes tévedés, de tényleg ez történik. Jelenleg e 15-20 oligarcha felszerszámozása zajlik – az alattvalóvá süllyesztett lakosság rovására." - Élőlánc Credo

A "Mérgekkel az emberiség ellen Zrt." bemutatja a pocokholokauszt színdarabot

A magyarországi pocokinvázió (mint említettük, a méret-üzemnagyságból öngerjesztően adódó "probléma" - GreenR szerk.) miatt egy jelentős kockázattal járó vegyszer, a Redentin légi és földi kezelésére adott engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Sem a vegyszer, sem a légi kijuttatásos módszer nem engedélyezett az Európai Unióban. A hivatal minden évben „vészhelyzeti engedélyt” ad ki a rendszeresen visszatérő probléma kapcsán.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Greenpeace a jelentős pocokállomány kártételének súlyosságát, valamint az előrejelző rendszer megszűnésének hatásait ugyan pontosan nem tudja megítélni, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta  Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint.

mezei pocok.jpgMiért kockázatos?

„A Redentin nevű rágcsálóirtó szer hatóanyaga többnapos szenvedés után pusztítja el a megmérgezett emlősállatokat, valamint madarakat és halakat. Az emberre is mérgező, véralvadásgátló hatású anyag az európai szinten tiltott, de hazai derogációt kapott légi kijuttatása esetén elkerülhetetlen, hogy más élőlények, így például védett ragadozó madarak, mezei nyulak, őzek is áldozatul essenek. A csak hetek alatt lebomló anyag benne marad a szenvedő és elpusztult állatokban, melyek így ragadozók – akár kutyák, macskák – és dögevő állatok mérgezését is okozhatják – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

“A Redentin felhasználása természetvédelmi és vadvédelmi szempontból is aggályos. Egyrészt a mérget nem csak a megcélzott mezei pockok, hanem más védett vagy vadászható fajok is felvehetik, amelynek különösen nagy a kockázata, ha felszíni vízterekbe kerül a szer. Így például 2002-ben 200 pajzsos cankó és egy daru esett redentin mérgezés áldozatául. Másodlagosan a mérgezett pockok elfogyasztásával védett ragadozók is mérgezést szenvedhetnek, ahogy ez történt 2006-ban egy rétisassal. Emellett rendkívül jelentős lehet a mezei nyulak és hörcsögök pusztulása is, ami például az ezeket fogyasztó világszerte veszélyeztetett parlagi sasok békés-megyei állományában komoly problémát jelenthet a fiókák felnevelésében. Ezek a veszélyek a sokszorosára nőnek a szer most engedélyezett légi kijuttatásával.” - mondta Dr. Horváth Márton az MME fajvédelmi csoportvezetője, aki a ragadozómadár-mérgezések visszaszorításáért küzd egy LIFE projekt keretében

Miért használható?


mezei pocok gabonán(1).jpgA Redentin évek óta visszatérő ügye rávilágít egy joghézagra, [1] amelynek megszüntetése minden európai egészségügyi és környezeti érdeke. A Greenpeace kifejezetten aggályosnak tartja, hogy a tagállamok nem megfelelően értelmezik az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendeletének 53. cikkelyét. A cikkely kimondja, hogy „különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el.” Márpedig Magyarországon a Redentin évek óta úgy kap – számos más, nem véletlenül betiltott veszélyes méreghez hasonlóan  – minden évben eseti, vészhelyzeti engedélyt, hogy hazánkban jelenleg három rágcsálóirtó készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pockok elleni védekezésre.
„Látható, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni, melyek használata közvetve vagy közvetlenül hozzájárul a rágcsálók természetes ellenfeleinek eltűnéséhez, vagyis a vegyszer az adott hely élővilágát, és végső soron saját természetes alternatíváját egyszerre számolhatja fel. Ez a példa is megmutatja, hogy a monokultúrás, nagyüzemi mezőgazdaság jelen formájában azért sem tartható fenn tovább, mert a rágcsálók és kártevők természetes ellenfeleinek élőhelyét – az erdősávokat, a maradvány- vagy „beülő” fákat, a virágos táblaszegélyeket – is eltünteti. Márpedig ezek hiányában sokszor csak nagyon problémás vegyszerekkel tudnak védekezni ellenük a gazdák” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

[1] Az európai környezetvédők által többször kritizált, röviden „120 napos derogációnak” nevezett jogi lehetőség nem azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi és környezeti kockázataik miatt betiltott vegyszereket egy-egy tagország a tilalmat követően is folyamatosan forgalomban tartsa. Nehéz elképzelni, hogy 2009 óta minden évben több hónapon át előre nem megjósolható események, különleges körülmények (például a rágcsálók okozta kártétel) álltak volna fenn a magyar mezőgazdaságban, hiszen azóta évente akár több alkalommal is kapott engedélyt az igen kockázatos hatóanyagú készítmény.

         7 hozzászólás

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság pocok környezetszennyezés greenpeace vegyszer dioxin agrártámogatások oligarcha termőföld prima primissima csányi sándor táplálék fenntarthatóság agrárium agrárpolitika ökotoxikológia humánökológia élőlánc magyarországért ángyán józsef ökológiai mezőgazdálkodás nébih redentin ernst f schumacher

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Orbán földtörvénye: a külföldiek és nagytőkések kezére játssza a magyar termőföldet!

PPJ         2012.10.16.

Nem veszi figyelembe az Alaptörvényben rögzített fenntarthatóság szempontjait, nem zárja ki a külföldiek földszerzésének lehetőségét, ugyanakkor korlátlan lehetőséget jelentő kiskaput nyit a tőkeerős nagybirtok terjeszkedésének!

Nyílt levél képviselőinkhez földügyben - Élőlánc.hu

Tisztelt Képviselő Úr/Asszony!

Az Élőlánc Magyarországért parlamenten kívüli párt azzal a kéréssel fordul Önhöz, hogy a földtörvény (T/7979. számú törvényjavaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) tervezetét, annak súlyos hiányosságai és hibái miatt ne fogadja el.

Részletek:

Az Élőlánc Magyarországért a földtörvény tervezetének (T/7979. számú törvényjavaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) elutasítását kéri a Parlamenttől, annak súlyos hibái és hiányosságai miatt, mert a tervezet

  • nem veszi figyelembe az Alaptörvényben rögzített fenntarthatóság szempontjait és a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseit, sőt rendelkezései még saját célrendszerével is ellentétesek,
  • korlátozza ugyan, de az erőteljes és hangzatos kormányzati propaganda ellenére ki nem zárja a külföldiek földszerzésének lehetőségét,
  • korlátokat állít a magánszemélyek és a családi gazdaságok földszerzése elé, ugyanakkor korlátlan lehetőséget jelentő kiskaput nyit a tőkeerős nagybirtok terjeszkedésének,
  • érdemi társadalmi vita nélkül került a Parlament elé, noha a vidék és az ország gazdaságának és társadalmának jövőjét alapvetően befolyásolja,
  • elkészítését nem előzte meg hatástanulmányok készítése sem, aminek következtében a parlamenti képviselők csak feltételezések alapján dönthetnek.

A tervezet bevezetőjének szép szavai mögött a paragrafusokban a spekuláció és a társadalmi igazságtalanság lehetősége rejlik. Miközben a birtokméretek tekintetében – nagyon helyesen – korlátokat szab a magánszemélyeknek és családi gazdaságoknak, a jellemzően olcsó bérmunkával dolgozó, a helyi gazdaságból profitot elvonó nagyüzemek számára burkoltan korlátlan üzemméret kialakítását teszi lehetővé (33. § 2. bekezdés). A földszerzésnél nem az egy főre jutó földterület mértéke, hanem az alkalmazottak száma a mérvadó, amivel előnyben részesíti a több alkalmazottat foglalkoztató nagyüzemeket (33. § 1. bekezdés). A törvény gyakorlatilag lehetetlenné teszi a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyek közhasznú célú tulajdonszerzését illetve haszonbérletét (6. § 1 bekezdés, 8. §), megakadályozva ezáltal természeti területek védelmét, természeti értékek megóvását (lásd a korábbi Greenfo hírt - Eladhatók lesznek a természetvédelmi területek? - szerk.). A helyi érdekeket képviselő önkormányzatokat és egyetlen kivétellel a természetvédelmi érdekeket képviselő nemzeti parkokat kizárja az elő-haszonbérleti rangsorolásokból, lehetetlenné téve ezáltal helyi jelentőségű védett területek tulajdonjogának vagy haszonbérletének megszerzését (31. § 1. bekezdés, 43. §).

A tervezet azonban nem csak a vidékfejlesztési stratégia célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen, hanem az Alaptörvényben deklarált fenntarthatóság alapelveivel is ellentétes. A helyben lakó fogalmának meghatározása életszerűtlen és értelmetlen. A törvény által preferált tőkeintenzív, magas fokon gépesített nagyüzem a kőolajárak emelkedésével már középtávon fenntarthatatlanná válik. Az ilyen típusú nagyüzemek a termőtalaj aránytalan mértékű kisajátításával (ezáltal a munkalehetőségek korlátozásával) ingázásra vagy elvándorlásra készteti a helyben lakókat, növelve ezzel a környezeti terhelést (közlekedés) és a testi-lelki egészségkárosodás kockázatát. Csökkenti a helyi települések fennmaradásának esélyeit, a népességviszonyok megváltozásával aránytalanságokat, a városokban társadalmi feszültségeket idéz elő. Növeli az állam munkahelyteremtésre, támogatásokra, segélyekre és az egészségügyre fordítandó költségeit, azaz a hasznot privatizálja, a veszteséget társadalmasítja.

A tervezet érdemi vita nélkül zöld utat kapott mind a Fenntartható Fejlődés Tanácsa, mind pedig az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága részéről annak ellenére, hogy van Magyarországnak egy érvényben lévő Alaptörvénye és Nemzeti Vidékstratégiája, amelyek világos irányt jelölnek ki a mezőgazdasági, és a földekkel kapcsolatos jogalkotásra vonatkozóan is. A földtörvény jelenlegi tervezete összességében nem a közjót, nem a magyar nemzet hosszú távú érdekeit szolgálja.

Mindezek alapján az Élőlánc Magyarországért arra kéri a parlamenti képviselőket, hogy a  földtörvény jelenlegi tervezetét ne fogadják el. Az új tervezet kidolgozását előzze meg a szükséges hatástanulmányok elkészítése és nyilvános társadalmi vita, amelyet a képviselők szervezzenek választóik számára az ország minden területén. A vita javaslatai alapján elkészített törvénytervezetben maradéktalanul érvényesüljenek a fenntarthatóság szempontjai és a vidékfejlesztési stratégia célkitűzései.

2012. október 15.
Élőlánc Magyarországért elnöksége

Kapcsolat: Ács Sándorné (Tel: 30 3850 379, e-mail: acsne.eva@gmail.com)

http://www.bermadperu.com/images/IR_v3-med.jpg

Orbán Viktor egyébként is színt vallott...
...Csányi Sándor, és Gyurcsány volt államtitkára, a börtönbüntetésre ítélt Benedek Fülöp, mind az ő emberei. Így már minden világos...

Orbán - Csányi - Bonafarm: Az elmúlt 25 év legtehetségesebb üzletembereként emlegette Orbán Viktor Csányi Sándort, akinek tehenészetét kedden avatta fel. A miniszterelnök bejárta a patikatisztaságú telepet, elismerően nyilatkozott a Csányi-család erőfeszítéseiről, de hiába unszolta a hvg.hu, fejésre nem vállalkozott. Az idősebb Csányi keble dagadt a büszkeségtől, majd megfeddte a nagy húsimportőrök listáját kiszivárogtató Ángyán Józsefet. Riport a csípőtelki üzemavatóról.

Megszereztük az Ángyán-listát: milyen húsból vannak a hungarikumok, mint a Pick? Nem magyarból!

Az Ángyán-jelentés: "A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagybirtokrendszer irányába mutat..."

Interjú Ángyán Józseffel:
- Nagyon nyomja az ön begyét, ha keres a tőkés.
- Dehogy szúrja. Legyen haszna, de ossza meg azt a társadalommal. Az elmúlt húsz évben lerabolták az országot, két és félszer annyit vittek ki, mint amit behoztak.

         1 hozzászólás

Címkék: politika mezőgazdaság természetvédelem termőföld oligarchák földkérdés fenntarthatóság élőlánc magyarországért ángyán józsef földbirtok védelem földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A héten eldől: Kié lesz a magyar föld?

PPJ         2011.09.06.

http://www.vallalkozoinegyed.hu/imgs/cikkkep/1231835741termofold01.jpgÜzenet mindazoknak, akiknek nem mindegy,
hogy merre halad országunk,
lesz-e biztonságos jövőnk,
megőrzik-e országunk vezetői hitelességüket,
vagy súlyosabb morális válságba sodródunk, mint az előző ciklusban.


Ezen a héten végérvényesen és visszafordíthatatlanul eldől!

Az Élőlánc Magyarországért felhívása

Talán kevesen tudják, hogy 6 évvel a gazdatüntetés után ismét történelmi napokat élünk…

Az elkövetkező napokban  dönt a Kormány azoknak az állami tulajdonú földeknek az ügyében, ahol a lejárt bérleti szerződések miatt pályázatot írnak ki a bérleti jogra. A pályázati kiírás, az abban diktált feltételek, és a bírálatnál alkalmazott  pontozási rendszer dönti el, hogy kié lesz a föld.

Az állami földek bérleti jogának odaítélésével együtt a földhöz kötődő támogatásokról (területalapú támogatás, AKG, fejlesztési források) is döntenek. Elfogadhatatlan az eddigi gyakorlat, melyben a földből származó jövedelmekkel együtt a földhöz kapcsolódó támogatásokat is tőkeerős nagyvállalatok kapják, miközben a helyi családok, helyi közösségek fennmaradása egyre bizonytalanabbá válik. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az európai adófizetők pénzéből Európa leggazdagabb állampolgárait támogatjuk!

Az Európai Unió alapelvei szerint a vidékfejlesztésre szánt összegek a vidéken élő családok boldogulását, helyben való megmaradását kell, hogy segítsék.

A magyar vidék, Magyarország utolsó esélye, hogy elinduljon a fenntartható fejlődés útján, melynek alapja, hogy a helyi erőforrások a helyi családok, a helyi közösségek boldogulását szolgálják. 

Az Élőlánc Magyarországért támogatja azoknak a gazdáknak a kéréseit, akik a Nemzeti Együttműködés Programjának vidékfejlesztési fejezetében ígértekkel összhangban a helyi kis- és közepes családi gazdaságok fejlesztésének előtérbe helyezését szeretnék elérni:

    • + Tegyék lehetővé a területi igény szerinti bérletet, lehetőséget adva az egy helyrajzi szám alatt lévő terület megosztására. Például: egy 200 hektáros táblát bérelhessen három személy.

    • + A pályázatokat helyrajzi számonként írják ki!

    • + A regisztrációs díj mértéke pályázatonként a kormányrendelet 9. paragrafusa szerint előírt minimum összeg legyen (2000 Ft), a pályázati biztosíték pedig pályázatonként az egy éves bérleti díj max. 10 %-a!

    • + A pályázati rendszert tegyék egyszerűbbé, hogy  a gazdálkodók saját maguk is elkészíthessék beadványukat!

    • + A pályázatok kiírásánál és elbírálásánál megkerülhetetlen szempont legyen az érdekképviseleti (MAGOSZ) ajánlás.

    • + Zárják ki annak lehetőségét, hogy egy családon belül több családi gazdaság indulhasson a pályázaton.  Csak azt tekintsék családi gazdaságnak, ahol a pályázó közeli hozzátartozóival együtt (házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell) max. 300 hektár nagyságú területen gazdálkodik. A szabálysértőket sújtsa komoly szankció (pl. támogatás megvonása vagy jövőbeli pályázatokból való kizárás).

    • + A pontozási rendszer ne részesítse előnyben a nagyméretű állattartó telepeket, amelyek nem a helyi családok kezében vannak.

    • + Az árbevétel nagysága ne jelentsen előnyt – hiszen így megint csak a legnagyobbakhoz jut a föld.

    • + Amennyiben az alkalmazottak számát figyelembe veszik, az 1 hektárra vetítve kerüljön elbírálásra. Családi gazdaság esetében a gazdaság jövedelméből megélők számát vegyék figyelembe.

Most lehetősége van a Kormánynak arra,  hogy a kétharmados felhatalmazás birtokában szabadon, kényszerű kompromisszumoktól mentesen döntsön, és  teljesítse a gazdáknak tett ígéretét. Így végre egyértelművé  válhat, hogy a hazug kormányok ideje lejárt.

2011. szeptember 5.

Élőlánc Magyarországért

 

Kapcsolat:

Ács Sándorné agrármérnök


tel: 30-3850-379


e-mail:

acsne.eva@gmail.com          7 hozzászólás

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság termőföld ökopolitika agrárpolitika élőlánc magyarországért argrárium

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark