Viszlát "kék" bolygó!

PPJ         2011.06.28.

Tönkre tesszük az egykor még a végtelenség szinonimájaként használt óceánokat és tengereket. "Csupán" azt a kétharmadot - amitől egyáltalán ez a Föld bolygó működik. A nagy áramlások és az éghajlati övek hajtómotorját, a minden földi keringések szívét.

Elveszítjük! Elveszítjük! Töltés! Defibrillálás 1000 Volton!

 

Sokkoló jelentés a tengeri élővilágról

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/28048/cikk.jpgA hittnél is sokkal nagyobb gond van a halakkal és a vízi emlősökkel az óceánok mélyén. A savasodás, a felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés ugyanis egyre nagyobb veszélybe sodorja a halak, a cápák és a bálnák életét. Sőt a legújabb jelentés szerint elkerülhetetlen, hogy több faj kihaljon a bolygóról. A tudósok szerint a veszélyt előidéző együtthatók kumulálódnak, így a bolygó talán legnagyobb kihalási hulláma előtt állunk most.

Példa nélküli és a katasztrofális helyzet alakult ki az óceánok mélyén. Erre utal egy, a napokban közzétett tudományos tanulmány, amely a Föld sós tengereiben és óceánjaiban élő halak és vízi emlősök helyzetét kutatta. A kutatók szerint a szennyezések és a túlhalászat is közrejátszik abban, hogy tömegesen tűnnek majd el a vízi fajok az óceánokból, szerintük ez elkerülhetetlen.

Nyugtalanító ütemben melegszik a Vörös-tenger

A Vörös-tenger vize egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.

A kutatók a Vörös-tenger felszínéről 1985 és 2007 között készült műholdas hőtérképeket elemeztek ki. Dionysios Raitsos, a szaúd-arábiai King Abdullah Tudomány és Technológiai Egyetem (KAUST) éghajlatkutatója és kollégái a Geophysical Research Letters című szaklapban számoltak be arról, hogy a szokatlanul gyors hőmérsékletváltozás az 1990-es évek közepén vette kezdetét.

Mi okozzuk a hatodik tömeges kihalást!

A globális felmelegedés, a savasodás és az oxigénhiány miatt annyi faj pusztulhat ki az óceánokban, amire több millió éve nem volt példa - figyelmeztetnek vezető óceánkutató tudósok.

"Ha ez így megy tovább, akkor az óceánokban élő fajok tömeges kipusztulására számíthatunk" - állítja Alex Rogers oxfordi professzor, az óceánok állapotát felmérő nemzetközi program (IPSO) tudományos igazgatója. A professzor 26 kollégájával együtt készített jelentését a napokban mutatják be Oxfordban, és az képet fest az óceánok jövőjéről. "Szinte bizonyos, hogy a korallzátonyok ökorendszere az évszázad végére kipusztul, ami becslések szerint kilenc millió faj eltűnését jelenti" - mondja Rogers.

A tudósok szerint a tengervíz felmelegedése az óceánok mélyebb vizeire is kihat majd, és sokféle állatfaj pusztulhat ki a trópusokon és az északi vizekben is. További gond a szintén az emberi tevékenységnek betudható savasodás, és az, hogy egyes helyeken egyre kevesebb a vízben az oxigén. Ezt a három tényezőt eddig külön tanulmányozták, és csak nemrég értették meg, hogy kölcsönhatásban állnak egymással.

A tengerszint gyorsabban nő, mint kétezer év óta bármikor

Az elmúlt 130 során sokkal nagyobb mértékben nőtt a tengerek vízszintje, mint bármikor az utóbbi kétezer évben - állapította meg egy német kutatócsoport Észak-Amerikában végzett méréseik alapján.

A kutatók régóta tudják a világóceánok szintjének és a klímaváltozásnak egyszerű összefüggését, miszerint minél melegebb lesz, annál jobban olvad az antarktiszi és grönlandi jégsapka, annál erősebb a gleccserek fogyása, s ez növeli a tengerek vízszintjét. Most az Észak-Amerika atlanti parti földtani rétegeiben talált fosszilis leletek révén a potsdami éghajlatkutató intézet munkatársai kétezer évre visszamenőleg modellezték a tengerszintváltozást. Az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (PNAS) közölt eredmények a mindezidáig csak 130 évvel ezelőttig ismert összefüggést kétezer évre tolják ki és megerősítik, hogy a vízszint annál gyorsabban nőtt, minél melegebb volt a földi éghajlat.

         szólj hozzá

Címkék: globális felmelegedés tenger természetvédelem óceánok fenntarthatóság humánökológia korall pusztulás tenger savasodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napikép - Tengerszint emelkedés

PPJ         2010.04.10.

A képről és az azt megalapozó adatokról további információ itt és itt.

         szólj hozzá

Címkék: város világ klíma tenger napikép

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egy szervezet gócai

PPJ         2010.01.11.

http://wallsofjoy.com/coral.jpg

Kreácionisták ismét ne figyeljenek. Nem tudom, hogy az úristenbe (lehet, hogy oda?) képzelik ők az új fajok megjelenését. De mi most maradjunk a tudománynál. Ha továbbra is ilyen ütemben melegednek a tengerek és óceánok (amiről egybként már szóltunk), akkor az az evolúció szempontjából egy fájó ponton fogja érinteni a földi bioszférát: a korallzátonyoknál, amik a földi evolúció fontos gócpontjai.

Tessék a hír az MTI-től, az Indexen keresztül. (Az MTI-től, amit ha kormányra kerül, megszüntetne a Fidesz? Attól. Szép Új Világ...)

"A korallzátonyok sokkal több új fajnak adnak életet, mint a többi trópusi tengeri élőhely, derül ki egy német tanulmányból. Jelenleg azonban évente két százalékuk tűnik el az óceánok felmelegedése miatt, így csökken az új fajok kialakulásának esélye is.

 

A kutatók kövületek segítségével számították ki az evolúció ütemét az utóbbi 540 millió évben. A korallzátonyokon 50 százalékkal gyorsabban alakultak ki az új fajok, mint más élőhelyeken, közölték a berlini Humboldt Egyetem kutatói a Science című folyóiratban. Ez egyben azt jelenti, hogy ezeknek az élőhelyeknek az elvesztése egyben csökkentené az új fajok kialakulásának esélyét is a jövőben.

 

A korallzátonyok fajgazdagsága az esőerdőkével vetekszik. A kutatást vezető Wolfgang Kiessling kollégáival a bentikus - más néven tengerfenéki - élőlények legkorábbi bizonyítékait kereste a kövületekben. Ezek jól dokumentálják az evolúciót, hiszen miután elpusztulnak, a tengerfenéken maradnak, és gyakran eredeti élőhelyük maradványaival együtt kövülnek meg. Az evolúcióbiológusoknak egészen a kambriumi robbanásig sikerült kövületeket találniuk. Ekkor, 540 millió évvel ezelőtt alakult ki valószínűleg a bonyolult élőlények túlnyomó többsége.

 

A hatalmas adatmennyiséget egy 2000-ben kezdődött nemzetközi program, a paleobiológiai adatbázis segítségével állították össze. A kövületek geológiai környezetéből pontosan meg tudták állapítani, hogy melyik faj hol fordult elő. A tanulmány bizonyítja, hogy a korallzátonyok még annál is fontosabbak, mint azt eddig hitték – mondta Kiessling a BBC Newsnak – nem csak ökológiai, hanem evolúciós szempontból is. Jelenleg a korallzátonyok két százaléka tűnik el évente a bolygóról, elsősorban az óceánok felmelegedése miatt, amely kifehéríti a korallokat, és gátolja növekedésüket. Az óceánok savasodása pedig megnehezíti a korallváz építését." - Index

         10 hozzászólás

Címkék: tudomány evolúció világ természet klíma tenger

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Halat enni = NEM MENŐ

PPJ         2009.09.28.

 http://www.greenfacts.org/en/fisheries/images/fishstocks-2008.gif

"Amikor Mark Twain könyvében Huckleberry Finn és Jim, a néger pillanatnyi szégyenérzettől vezérelve ráébrednek, hogy lopni nem szép dolog, még akkor sem, ha ételről van csak szó, igyekeznek egy kicsit könnyíteni a vállukat nyomó terhen. Ezért úgy döntenek, hogy legalább két dolgot soha többé nem fognak kölcsönözni, ahogy ők a lopást maguk közt nevezik: berkenyét és petrezselymet. Hasonlóan könnyű vállalásra kényszerül hamarosan Magyarország is. Eddig is kevesen ettek itt a hekken kívül más tengeri halat, és mindjárt senki sem fog. A szusirendelést a kifinomultság csúcsának tartó irodista lányok és a titkos ördöghalrajongó szekta viszont már most kezdhetnek zokogni.

Ha nem változik valami sürgősen és nagyon radikálisan, a halak hamarosan ki fognak fogyni a tengerekből és az óceánokból."...

Forrás: Index

Annyit azért  az utolsó bekezdéshez hozzáfűznék (ez ami a legjobban nem hagy nyugodni, de lenne sok - nagyon sok kijavítani való Bede munkájában), hogy igen is, mi is tehetünk arról (tehát kishazánkra ugyanúgy vonatkozik az intelem), hogy fogynak és pusztulnak. Lehet kapni? Lehet. Ide hozzák repülővel, vonattal, kamionnal a hipermarketbe? Ide. Lehet szardellakrémet, sprotnikonzervet és szeletelt lazacot kapni? Bizony. Akkor ránk miért vonatkozna kevésbé? Jó, persze érzem az írásában az iróniát is, de mégsem az jön le az indirekt anyázásból, hogy ránk is épp olyannyira vontkozik: halat enni nem menő!

De hogy ne csak duma legyen, itt vannak a "zöld tények" (GreenFacts Fisheries) erről a témáról!

Meg itt is, a The end of the line című film ízelítője is erről szól.

         4 hozzászólás

Címkék: világ válság természet tenger hal ökológia fenntarthatóság túlhalászás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark