Nyári zöld hírözön

PPJ         2012.06.08.

Cronenberg - Cosmopolis (Kritikai ajánló: A világvége első napja)

Eric Packer (Robert Pattinson) egy 28 éves milliárdos. Mindene megvan, amire csak vágyhat. Amije pedig még nincs, azt bármikor megveheti. Információt szerez, és szörnyű dolgokat művel vele. Más szóval tőzsdézik. A filmben bemutatott sorsfordító napon a legmodernebb eszközökkel felszerelt fehér luxuslimuzinjával nekivág a városnak cége központjából a Nagy Alma másik végébe, apja régi borbélyához egy hajvágásra. Az utazást azonban lassú araszolássá teszi az elnöki konvoj vonulása, a hirtelen kitört utcai zavargások és egy szufi rapsztár temetési menete. És ha ez még nem lenne elég, Eric egész vagyonát elvesztheti aznap a jüan árfolyamának előre nem látott (vagy mégis?) emelkedése miatt. A legközvetlenebb veszélyt azonban egy ismeretlen merénylő jelenti, aki Eric életére tör. Ezen a szép lassan apokaliptikussá fokozódó napon dől el minden.

Óceánok Világnapi filmvetítés: AZ UTOLSÓ FOGÁS

Az ENSZ által 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott globális környezetvédelmi csúcstalálkozón június 8-át az óceánok védelmére az Óceánok Világnapjának jelölték ki. Ezen a napon mindenütt a tengeri élővilágértékeire és napjainkban történő pusztulására hívják fel a figyelmet. A vetítésre kerülő dokumentumfilm a tengerek túlzott halászatára, a fogyasztói szokásokra és személyes felelősségünkre is rávilágít. Milyen hatása van a világtengerek túlzott halászatának környezetünkre, táplálékunkra és a jövőnkre? Charles Clover alámerült, hogy bemutassa a dermesztő valóságot a Föld tengereinek kifosztásáról.

Céziummal töltött tonhal Fukushima módra

Radioaktív szennyezéseket találtak a Kalifornia partjainál fogott kékúszójú tonhalakban, amelyek még a tavalyi fukushimai atomkatasztrófából származnak. A halak a szennyeződést még a japán vizeknél vették fel, mielőtt az óceán másik pontjára úsztak volna. Ez az eset is jól mutatja, hogy a vándorló fajok hogyan képesek elvinni a szennyeződéseket a világ távoli részeire is akár.

A tonhalak a szaporodási idejüket töltik a japán vizeknél, és egy-két év után elindulnak a Csendes-óceán keleti része felé táplálkozni. Mindegyik halban megemelkedett szintű cézium-134 és cézium-137 izotópot mértek. A cézium-137 izotóp az atomrobbantási kísérletek eredményeként van jelen a tengerekben, míg a cézium-134 izotópnak csak két év a felezési ideje, ezért a szennyezés valószínűleg Fukushimából származik. A cézium-koncentráció nagyjából a 10-szerese volt ahhoz képest, mint amiket a katasztrófa előtt mértek a tonhalakban.

https://m.blog.hu/ha/halaszat/image/radiation_tuna_464-01.gif

2025-re Koppenhága a világ első szén-semleges és kvázi teljesen fenntartható városa kíván lenni (Magyar fordítás a google translator segítségével)

It is a holistic vision for the city that reduces carbon dioxide emissions by transitioning energy production away from coal and toward biomass, wind and solar energy, while also reducing energy consumption and improving energy efficiency in transport, housing, heating and industry.

Fotó: Pacsuta Péter János
Pacsker: P5029868

Fenntartható és élhető város rangsorok

Az európai rangsorban Koppenhága szerepel az első helyen a szén-dioxid semlegességet 2025-ig előirányzó tervezetével, valamint a lakosság hozzáállásával, amelynek ma 40%-a rendszeresen kerékpárral közlekedik (és ez a százalék folyamatosan nő). Az egy főre jutó zöldfelület mennyisége itt az egyik legnagyobb Európában (3. kép). A második helyen a szinte nehéziparmentes Stockholm áll, a világ egyik legtisztább városa, jó minőségű épületekkel, zöld közterekkel és alacsony CO2-kibocsátással. Ezt követi a norvég főváros, Oslo, ahol a legkevesebb a CO2-kibocsátás mértéke, az alternatív energiák használata a tömegközlekedésben igen jelentős, valamint itt a legmagasabb az egy főre jutó GDP, azaz a PPP, megközelítve a 60 eurót. A negyedik Bécs az egy főre jutó zöldfelület nagyságával, átgondolt vízkezelési stratégiájával, valamint a megújuló energiák innovatív használatával és fejlesztésével (Energy Vision 2050 és Roadmap 2020 programok). Ezt követi a  kerékpárváros Amsterdam, majd a környezetre káros hatást alig gyakorló szolgáltatás-orientált, üzleti tevékenységű Zürich. A top tíz további helyezettjei sorrendben Helsinki, Berlin, Brüsszel, végül Párizs.

A tudósok globális ökológiai összeomlástól tartanak, amint a természetes táj 50%-a eltűnt (Jelenleg 43%-on állunk :S - Magyar fordítás a google translator segítségével)

"Humans have already converted about 43 percent of the ice-free land surface of the planet to uses like raising crops and livestock and building cities, the scientists said. Studies on a smaller scale have suggested that when more than 50 percent of a natural landscape is lost, the ecological web can collapse. The new paper essentially asks, what are the chances that will prove true for the planet as a whole?"

- Nyugalom emberek, már nincs sok hátra! :) Már csak egy kicsi kell és kész a remekmű! :))
- Csak nehogy a nagy gazdasági meg mindenféle egyéb világválság miatt ne sikerüljön legyűrni azt a maradék 7%-ot. Igazán kár lenne :)
- Á, kolléga. :) Céljaink közösek, előre a siker és fejlődés útján!

         szólj hozzá

Címkék: klíma kapitalizmus tonhal ökológia halászat túlhalászás kihalások cosmopolis fukushima óceánok világnapja

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Poszt Sushi - megfékezni telhetetlen étvágyunkat

PPJ         2011.03.17.

A cikk az Adbusters.org-on megjelent szöveg magyarra fordítása. A cikk az Adbusters friss 2011 Március/Április POST NORMAL című számában jelent meg, melynek teljes képernyős előnézete érhető el!

Photo by Kenji Aoki
adbusters_94_sushi.jpg

Talán mi leszünk az utolsó genráció, ami még vad sushit ehetett. Az ENSZ Környezeti Program 2010 Májusi jelentése ugyanis megállapította, hogy 30%-a a halállományoknak "összeomlott", és arra figyelmeztet, hogy ha nem változtatunk a halászati szokásainkon, akkor 40 (én még 60-at tanultam 3 éve az egyetemen! borzasztó az ÜTEM!) éven belül tulajdonképpen ténylegesen kifogyunk az ehető halakból! Paul Greenberg, a Four Fish: The Future of the Last Wild Food című könyv szerzője azt írja, hogy globálisan évente 170 milliárd font (~77 millió tonna) vad halat halászunk le, ami "akkora mennyiség, mint egész Kína emberi populációja". Greenberg hangsúlyozza, hogy négyszer vagy ötször ennyi óceánra lenne szükségünk, hogy az kielégítse a Föld bolygó hét milliárd emberének az étvágyát!


Ha a vad halállományoknak egy az emberiség által elkövetett kipusztítása sokkolóan hangzana, akkor ez még inkább az lenne az előző generációknak. Az óceánok halai - idézve Greenbergtől - olyannak tűntek, mint "egy termény a tengerből betakarítva, ami mágikusan magától visszanőtt minden évben. Egy termény, ami sosem igényelt ültetést." Elődeinknek még maga az elképzelés is abszurdnak tűnt volna, hogy "mi", emberiség, az óceánokat az összeomlás széléig ki tudjuk halászni. Hónapokba, egyenesen évekbe tellett áthajózni az óceánokat. Az óceánok voltam a megtestesítői a mérhetetlenség képzetének. De amikor egy szimpla kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) 10.000 dollárt érhet, akkor a piaci erők halálos áramlatot jelentenek ami ellen csak viaskodni tud óceánjaink legélvezetesebb teremtményhada. Meg tudjuk fordítani valahogy a tendenciát? Vagy most már túl késő is?

         1 hozzászólás

Címkék: természetvédelem sushi tonhal halászat fenntarthatóság humánökológia túlhalászás adbusters

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Japán - egy különös(en fenntarthatatlan) ország

PPJ         2010.11.28.

Az Infographics blogon találtam az alábbi videót. Japánban felébredt egy srác, aki illusztrátorként a diplomamunkáját Japán "furcsaságairól" készítette. Nos, én a magam részéről ezt fenntarthatlanságnak hívnám inkább furcsaság helyett.

A Japánba külső forrásokból beáramló étel, víz, energia, ételpálcika-alapanyag és minden más olyan mértékűvé vált, és olyan környezeti hatásokkal jár (vöröslistás (=kipusztulás szélére került) faj lesz a tonhal miattuk?), hogy az teljes mértékben kiszolgáltatottá tette a gazdaságát, ami az olaj megszűntével, vagy a geopolitikai helyzet átalakulásával, ha megvonódna, az nagyobb bökő lenne a nyakuknál, mint amekkora Kövérember és Kisfiú volt!!!

Mit jut eszedbe elsőként Japánról? A szusi, a szumo esetleg a taiko dob? Ez mind rendben is van, de Japán ennél sokkal érdekesebb és összetettebb ország, tele furcsa kulturális szokásokkal, amit a következő 10 perces videoinfografika remekül összefoglal, rengeteg érdekességgel és humorral megspékelve. A kisfilm készítője a 23 éves Kenichi Tanaka japán grafikus hallgató, aki megpróbálta bemutatni saját nemzete legérdekesebb, legkülönlegesebb szokásait egy külföldi szemén keresztül, tele iróniával.

Vagy, ahogy ő mondja: „My objective is to make Japanese people to think about that everything happening here in Japan, isn't that normal. So I created this video from foreigner's point of view, rather than Japanese people's point of view.”
Tanaka diplomamunkájában, a Japánról való alapinformációk után 8 kategóriába sorolva mutatja be országát.

         3 hozzászólás

Címkék: gazdaság kultúra videó japán filmajánló fenntarthatóság túlhalászás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Nyári zöld hírözön - 3. adag

PPJ         2010.08.27.

A sok hír, ami ezen a nyáron megjelent több médiumban, adja magát, hogy egy csokorba szedve az állak leesését szolgálja a GreenR-en.  

 

Keszeg vagy hekk? - varacsk.blog.hu

Mi a tanulság? Fogyasszunk sok halat, mert az egészséges és persze magyar halat fogyasszunk lehetőleg, hogy az ökolábnyomunk se legyen az egekben és ezzel is támogassuk a magyar gazdaságot. Megérdemli a keszeg, hogy elnyerje méltó helyét az étrendünkben, mert ugyanolyan finom és tápláló, mint a messze halászott hekk barátunk.

Több millió apró műanyaghulladék lebeg az Atlanti-óceánban - Origo.hu

Egy nagy kiterjedésű, kisméretű műanyagdarabkákból álló folt található az Atlanti-óceán északnyugati részén, állapította meg egy vizsgálat. A Science legújabb számában megjelent cikk szerzői szerint további hulladékszigetek lehetnek az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánon is.

http://www.origo.hu/i/1008/20100823szemetszi4.jpg

(De hiszen tudhattuk ezt már 2009-ben is. - a greenr szerk.)

Megdöbbentette a kutatókat a hatalmas csendes-óceáni szemétsziget - képek - Origo.hu

A napokban tért vissza közel egyhónapos expedíciójáról San Franciscóba az a hajó, amelynek legénysége elsőként vizsgálta meg közelről a Csendes-óceánon hömpölygő, több millió tonnányi műanyaghulladékból álló szemétszőnyeget. A kutatókat megdöbbentette a látvány, amely az egyre növekvő és egyre sűrűbb szeméttengerben úszva fogadta őket. Képes beszámolónk.

Az első bizonyíték: a növényvédőszerek rombolják a magzat idegrendszerét - Origo.hu

Újabb vizsgálat bizonyítja, hogy a zöldségek és gyümölcsök termesztésében használt szerves foszfátok károsíthatják az idegrendszert, főként annak fejlődésekor. A kutatók tanácsa az alapos mosás, a miénk a helyi termelők felfedezése, a hazai zöldségek és gyümölcsök tisztaságáról pedig éppen vita zajlik a Magyar Agrárkamara és a Levegő Munkacsoport között.

(De hiszen tudhattuk ezt már 2006-ban is. - a greenr szerk.)

Hivatalos jelentés növényvédőszerek káros hatásairól – 2006. - Országos Kémiai Biztonsági Intézet

Peszticidek, mint perzisztens szennyező anyagok (POPs)
A POPs anyagok közé azokat a vegyületeket sorolták, amelyek az élő szervezetekbe tartósan beépülnek és igen hosszú felezési idővel rendelkeznek. Ennek eredményeként a biodegradációjukra nem lehet számítani, így évekig, sőt évtizedekig megőrzik toxikus hatásukat. Nemzetközi konszenzus alapján - Stockholmi Konvenció- az azonnal betiltandó POP anyagok sorában 11 vegyületet soroltak, amelyek között 9, mint peszticid hatóanyag szerepel.

A POP anyagok jellemzői a következők:
● hosszú ideig változatlan formában maradnak fenn a környezetben,
● az expozíció helyétől távolra is hatnak,
● felhalmozódnak a szövetekben,
● mérgezőek az emberi, állati és növényi szervezetekre és
● biológiai hatékonyságuk különösen a késői toxicitásban nyilvánulnak meg:
teratogenitás, karcinogenitás, immunotoxicitás.

A természet visszavág - mit tehetünk a parlagfű ellen? - Budai Hírlap

Folytatni kell a parlagfű ellen megkezdett küzdelmet, ám mivel teljes sikert úgysem érhetünk el, sajnos meg kell tanulnunk együtt élni ezzel az allergén gyomnövénnyel - véli Dr. Ábrahám Levente természetvédelmi ökológus. Sokak életének megkeserítője az 1900-as években Amerikából érkezett hazánkba és azóta folyamatosan terjed a Kárpát-medencében. A szakember szerint ugyanakkor a leghatásosabban a természet tud fellépni a 'betolakodó' ellen, ezért sem szabad bolygatni erdeinket, mezeinket.

Krízis a költözni készülő gólyáknál - NOL.hu

Az esős június okozta időjárási káosz utóhatásaként újabb krízis fenyegeti a fehér gólyákat.

A faj vonulása ezekben a napokban erősödik fel, két hét múlva a többségük Afrika felé indulva elhagyja az országot, miközben a júniusi hideg, esős időben megsemmisült első fészekaljak miatt sok madár pótköltésbe kezdett. A késői fiókák azonban nem tudnak velük tartani - figyelmeztet a Magyar Madártani Egyesület.

Ebben a helyzetben könnyen előfordulhat, hogy országszerte akár jelentős számú itthon maradó gólyafiókáról kell gondoskodnia a természetvédelmi hálózatnak! Ennek mértéke a következő hetekben derül ki.

Emberi segítség nélkül az itthon maradó fiókák jelentős része nem élheti túl a telet. A helyzet kezelésében a lakosság az elárvult fiókák bejelentésével tud nélkülözhetetlen segítséget nyújtani a madarakat mentését végző nemzeti parki őrszolgálatnak.

További részletek és tudnivalók az egyesület honlapján>>>

         szólj hozzá

Címkék: tudomány természetvédelem környezet gólyák ökológia parlagfű szemétsziget túlhalászás peszticidek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Halat enni = NEM MENŐ

PPJ         2009.09.28.

 http://www.greenfacts.org/en/fisheries/images/fishstocks-2008.gif

"Amikor Mark Twain könyvében Huckleberry Finn és Jim, a néger pillanatnyi szégyenérzettől vezérelve ráébrednek, hogy lopni nem szép dolog, még akkor sem, ha ételről van csak szó, igyekeznek egy kicsit könnyíteni a vállukat nyomó terhen. Ezért úgy döntenek, hogy legalább két dolgot soha többé nem fognak kölcsönözni, ahogy ők a lopást maguk közt nevezik: berkenyét és petrezselymet. Hasonlóan könnyű vállalásra kényszerül hamarosan Magyarország is. Eddig is kevesen ettek itt a hekken kívül más tengeri halat, és mindjárt senki sem fog. A szusirendelést a kifinomultság csúcsának tartó irodista lányok és a titkos ördöghalrajongó szekta viszont már most kezdhetnek zokogni.

Ha nem változik valami sürgősen és nagyon radikálisan, a halak hamarosan ki fognak fogyni a tengerekből és az óceánokból."...

Forrás: Index

Annyit azért  az utolsó bekezdéshez hozzáfűznék (ez ami a legjobban nem hagy nyugodni, de lenne sok - nagyon sok kijavítani való Bede munkájában), hogy igen is, mi is tehetünk arról (tehát kishazánkra ugyanúgy vonatkozik az intelem), hogy fogynak és pusztulnak. Lehet kapni? Lehet. Ide hozzák repülővel, vonattal, kamionnal a hipermarketbe? Ide. Lehet szardellakrémet, sprotnikonzervet és szeletelt lazacot kapni? Bizony. Akkor ránk miért vonatkozna kevésbé? Jó, persze érzem az írásában az iróniát is, de mégsem az jön le az indirekt anyázásból, hogy ránk is épp olyannyira vontkozik: halat enni nem menő!

De hogy ne csak duma legyen, itt vannak a "zöld tények" (GreenFacts Fisheries) erről a témáról!

Meg itt is, a The end of the line című film ízelítője is erről szól.

         4 hozzászólás

Címkék: világ válság természet tenger hal ökológia fenntarthatóság túlhalászás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark