Tovább mérgezi országunkat Csányi oligarcha

PPJ         2014.06.17.

csányi jobban teljesít.pngTiltott anyaggal, tiltott módszerrel irthatják a rágcsálókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hazai „vészhelyzeti engedélye” alapján. A nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni. A pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint. [Forrás: Greenfo - Kiegészítések: GreenR]

2013-ban hazánk második legnagyobb agrár oligarchája, a közös agrárkasszából 5 milliárdos támogatást besöprő Csányi birodalom tovább folytatja az nagyipari intenzív monokultúrás vegyszeres mezőgazdaságot, ami túl azon, hogy ökológiailag és közgazdaságtanilag önmaga méretnagyságából gerjeszti a legtöbb problémát (vö.: Ernst F. Schumacher: A kicsi szép), még ökotoxikológiai apokalipszist is hoz. Köszönjük meg az Ángyán által csak "nagyfiúknak" hívottaknak, hogy "ennyire" szívükön viselik a magyar emberek és a jövő generációk sorsát, hogy mindent elkövetnek a további hathatós táj-tudat-ember-mérgezésért!

Ez az a Csányi birodalom, amiről a dioxin botrány kapcsán derült ki, hogy nem itthon vásárol alapanyagot a "hungarikum" Pick termékeihez, és még a kolbász sem a paprikától piros...

Ő az a Csányi Sándor, aki a Prima Primissima Nemzeti Oligarcha Díjkiosztón a 2. Prima Oligarcha díjat zsebelhette be. Tagja a MOL igazgatósági tanácsának, az OTP elnök-vezérigazgatója, tagja a MasterCard európai tanácsadó testületének. Csányiék a Bonafarm Csoporton keresztül ~27.000 hektár birtokosai. Bár a Pick szalámiját magyarként reklámoztatja, a schleswig-holsteini dioxinbotrány miatt készült "húsos lista" élére került, a piros kolbász sem minden esetben a paprikától piros, a hungarikumnak álcázás és a megtévesztés nagymestere. Az új földtörvény értelmében az ~5000 alkalmazottjával felvásárolhatná az egész országot szőröstül-bőröstül, ennyit arról a kormány-propagandáról, hogy a "kis- és közepes családi gazdaságokat támogatja az új földtörvény". Az új, murvával felszórt, klimatizált zenélő tehenészetben Enya hangjára tejelnek a nagy sűrűségben, intenzíven tartott, antibiotikumozott tehénkék: a 3,5 milliárdos beruházás természetesen állami közpénzből is finanszírozódott, sőt még munkahelyteremtő támogatásként is kapott egy keveset a tisztelt Prima Oligarcha, igaz, valójában 150 munkahelyet szüntetett meg a környéken, helyette pedig csak 58-at hozott létre, de ez önöket ne zavarja.

A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet. Gratulálunk és minden elismerésünk!

Mit akarnak valójában? - "A miniszterelnök közép-európai termelési központról beszél. Ez nem jelenthet mást, mint a multik által uralt ipart és mezőgazdaságot és a benne éhbérért dolgoztatott rabszolgákat. Árulkodó a 2012. évet értékelő beszédében elhangzott kijelentése: „15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez." Magyar gazdasági imperializmus? Végzetes tévedés, de tényleg ez történik. Jelenleg e 15-20 oligarcha felszerszámozása zajlik – az alattvalóvá süllyesztett lakosság rovására." - Élőlánc Credo

A "Mérgekkel az emberiség ellen Zrt." bemutatja a pocokholokauszt színdarabot

A magyarországi pocokinvázió (mint említettük, a méret-üzemnagyságból öngerjesztően adódó "probléma" - GreenR szerk.) miatt egy jelentős kockázattal járó vegyszer, a Redentin légi és földi kezelésére adott engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Sem a vegyszer, sem a légi kijuttatásos módszer nem engedélyezett az Európai Unióban. A hivatal minden évben „vészhelyzeti engedélyt” ad ki a rendszeresen visszatérő probléma kapcsán.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Greenpeace a jelentős pocokállomány kártételének súlyosságát, valamint az előrejelző rendszer megszűnésének hatásait ugyan pontosan nem tudja megítélni, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta  Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint.

mezei pocok.jpgMiért kockázatos?

„A Redentin nevű rágcsálóirtó szer hatóanyaga többnapos szenvedés után pusztítja el a megmérgezett emlősállatokat, valamint madarakat és halakat. Az emberre is mérgező, véralvadásgátló hatású anyag az európai szinten tiltott, de hazai derogációt kapott légi kijuttatása esetén elkerülhetetlen, hogy más élőlények, így például védett ragadozó madarak, mezei nyulak, őzek is áldozatul essenek. A csak hetek alatt lebomló anyag benne marad a szenvedő és elpusztult állatokban, melyek így ragadozók – akár kutyák, macskák – és dögevő állatok mérgezését is okozhatják – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

“A Redentin felhasználása természetvédelmi és vadvédelmi szempontból is aggályos. Egyrészt a mérget nem csak a megcélzott mezei pockok, hanem más védett vagy vadászható fajok is felvehetik, amelynek különösen nagy a kockázata, ha felszíni vízterekbe kerül a szer. Így például 2002-ben 200 pajzsos cankó és egy daru esett redentin mérgezés áldozatául. Másodlagosan a mérgezett pockok elfogyasztásával védett ragadozók is mérgezést szenvedhetnek, ahogy ez történt 2006-ban egy rétisassal. Emellett rendkívül jelentős lehet a mezei nyulak és hörcsögök pusztulása is, ami például az ezeket fogyasztó világszerte veszélyeztetett parlagi sasok békés-megyei állományában komoly problémát jelenthet a fiókák felnevelésében. Ezek a veszélyek a sokszorosára nőnek a szer most engedélyezett légi kijuttatásával.” - mondta Dr. Horváth Márton az MME fajvédelmi csoportvezetője, aki a ragadozómadár-mérgezések visszaszorításáért küzd egy LIFE projekt keretében

Miért használható?


mezei pocok gabonán(1).jpgA Redentin évek óta visszatérő ügye rávilágít egy joghézagra, [1] amelynek megszüntetése minden európai egészségügyi és környezeti érdeke. A Greenpeace kifejezetten aggályosnak tartja, hogy a tagállamok nem megfelelően értelmezik az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendeletének 53. cikkelyét. A cikkely kimondja, hogy „különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el.” Márpedig Magyarországon a Redentin évek óta úgy kap – számos más, nem véletlenül betiltott veszélyes méreghez hasonlóan  – minden évben eseti, vészhelyzeti engedélyt, hogy hazánkban jelenleg három rágcsálóirtó készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pockok elleni védekezésre.
„Látható, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni, melyek használata közvetve vagy közvetlenül hozzájárul a rágcsálók természetes ellenfeleinek eltűnéséhez, vagyis a vegyszer az adott hely élővilágát, és végső soron saját természetes alternatíváját egyszerre számolhatja fel. Ez a példa is megmutatja, hogy a monokultúrás, nagyüzemi mezőgazdaság jelen formájában azért sem tartható fenn tovább, mert a rágcsálók és kártevők természetes ellenfeleinek élőhelyét – az erdősávokat, a maradvány- vagy „beülő” fákat, a virágos táblaszegélyeket – is eltünteti. Márpedig ezek hiányában sokszor csak nagyon problémás vegyszerekkel tudnak védekezni ellenük a gazdák” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

[1] Az európai környezetvédők által többször kritizált, röviden „120 napos derogációnak” nevezett jogi lehetőség nem azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi és környezeti kockázataik miatt betiltott vegyszereket egy-egy tagország a tilalmat követően is folyamatosan forgalomban tartsa. Nehéz elképzelni, hogy 2009 óta minden évben több hónapon át előre nem megjósolható események, különleges körülmények (például a rágcsálók okozta kártétel) álltak volna fenn a magyar mezőgazdaságban, hiszen azóta évente akár több alkalommal is kapott engedélyt az igen kockázatos hatóanyagú készítmény.

         7 hozzászólás

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság pocok környezetszennyezés greenpeace vegyszer dioxin agrártámogatások oligarcha termőföld prima primissima csányi sándor táplálék fenntarthatóság agrárium agrárpolitika ökotoxikológia humánökológia élőlánc magyarországért ángyán józsef ökológiai mezőgazdálkodás nébih redentin ernst f schumacher

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Lokálpatrióták tápláléka - a Mi menzánk!

PPJ         2010.12.16.

http://www.elotiszaert.hu/dinamikus/kepek/955_kicsi.jpgTáplálék. Mennyivel szebb szó, mint a "kaja" vagy a "zabálni". Táplálni a testet. Minő spirituális és biológiai fogalom egyszerre. Csoda, hogy a gyerekeink hülyék, mikor szellemileg és testileg is éheznek, mikor hiányzik a TÁPanyag a TÁPlálékból?

Ennek vége! A leves végre nem üres sós víz, a főzelék finom és hekk helyett magyar hal lesz az asztalon, ami forrásvízben lesz 5 napig "érlelve", hogy még véletlenül se legyen pocsolya ízű.

LEGYEN egy évben két nap, A Magyar Kultúra Napja alkalmából 2011. január 21-én, pénteken és az Élelmezési Világnap alkalmából 2011. október 17-én, hétfőn, amikor a helyi ételek és specialitások szerepelnek a MENZAI étlapokon! 

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, a Védegylet, és az ESSRG szervezésében, a kistermelői civil érdekképviseleti együttműködés, valamint szakmai szervezetek és együttműködő önkormányzatok részvételével FELHÍVÁST teszünk közzé!

A Mi MENZÁNK!
Helyi ételek a Menzán

Várjuk olyan önkormányzatok/munkahelyek jelentkezését, akik ezen a két napon helyi specialitást kínálnak ebédre!

A helyi koszt legalább 3 fogásból álljon (leves, főétel, desszert, savanyúság, gyümölcs….). Lehet benne gyümölcs-zöldséglé, aszalvány, savanyúság, sütemény, s miden féle jó, AMIRE HELYBEN BÜSZKÉK! Amennyire a beszerzés engedi e két napon az ebéd helyi termékek és helyi alapanyagok felhasználásával készüljön.

Jelentkezés a meghírdetéstől folyamatosan: info@elotisza.hu
Jelentkezés módja:

  • A jelentkező szolgáltató címe, megnevezése,
  • A MENÜ (minimum 3 fogás) megnevezése, dátuma
  • A helyi specialitás rövid lényegi leírása
  • A főbb alapanyagok bemutatása: melyek a helyi alapanyagok, amelyek termesztése, tenyésztése 50 km-en belül történt. Kérjük, nevezze meg, ha van az alapanyagok közül tájfajta, helyi fajta, őshonos!
  • Az intézmények helye és neve, ahol a beküldött menüt felszolgálják ebédre a jeles napon.

CSATLAKOZZON A HELYI ÉTELEK A MENZÁN PROGRAM MEGHIRDETÉSÉHEZ ÉS LEGYEN ÖN IS BÜSZKE A HELYI ÉTELEIRE!

A MI MENZÁNK napon készült fotókat várjuk elérhetőségeinken.

A benevezett MENÜKET a következő honlapokon tesszük közzé: www.elelmiszeronrendelkezes.hu
Facebook-on ide kattintva.

         szólj hozzá

Címkék: étel menza táplálék zöld étlap jövő nemzedékek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Biokultúra: és Magyarország vidéke újra virágozni fog!

PPJ         2010.11.19.

2010.11.19 Lánchíd rádió, Kulissza című műsor. A Kishantoson megrendezett Agrárpolitika és érdekképviselet konferencia összefoglaló riportműsora. A legkorszerűbb és legbiztosabb forrásból származó adatok a magyar vidékfejlesztésről, a biogazdálkodás jelentőségéről és mindennapi kenyerünk arconcsapóan botrányos összetevőiről (vagyis inkább az összetevők hiányairól), azaz a táplálkozástudomány elhallgatott információi!

Interjú Prof. Dr. Ángyán Józseffel, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárával Magyarország új vidékfejlesztési politikai irányáról. A tőkés társaságokat nem támogatjuk.

         2 hozzászólás

Címkék: gmo táplálék lánchíd rádió agrárium biokultúra ángyán józsef

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

AD LIBITUM?

PPJ         2009.02.24.

Mohóság: amennyit csak bírsz!

 http://bioweb.wku.edu/courses/biol225/images/Pig/pig5.jpg

Tömjed magad, tömjed magad. Remélem mindjárt a torkodon akard!

Tápold magad, tápold magad. Orrodon folyjon ki a megrágott falat!

DE. DE. DE. DE. BE VELE!

MÉG. MÉG. MÉG. MÉG. ENNYI NEM ELÉG!

Tág a pupillád, szintúgy a szád, moslék várja gazdáját.

Megetettek. Beveszed?

MÉG TÖBB. MÉG TÖBB. MÉG TÖBB. MÉG TÖBB. VÉRGÖB!

 

Nem kell annyit. Nyugi! Várd, míg megüresedik.

Kevesebb husit!!! Mert különben meat.org lesz.

Dehogy vega: csak ne bántsd annyira.

 

         szólj hozzá

Címkék: vers táplálék mohóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark