Tájhasználatváltozás és ökológiai térinformatika

PPJ         2013.11.27.

Táj-tudat-tágító ökoprogramajánlónk kapcsán nézzétek meg bátran az alábbi két előadást, melyek segítségével objektív módon vehetjük számításba a magyar tájjal kialakított relációnk egészségességét. Nem lesz szép a kórkép, de ugye minden betegség egyben a gyógyulásra rámutató irányt is magában hordozza a figyelmes ember számára. Mivel a magyar nép többek között a mágusok-, táltosok-, gyógyítók-, javasok népe, ezért nem kételkedem benne, hogy ha megfelelő tudással fogunk ismét rendelkezni, akkor nemcsak önmagunkat, a társadalmunkat és a tájainkat, hanem ezen keresztül, önzetlenül, csakis önzetlenül, az egész világot is képesek leszünk meggyógyítani!  A témában korábban megjelent eddigi legátfogóbb cikkem, (MTVSZ.blog.hu / Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz) mind természetvédelmi-, tájökológiai-, fenntarthatósági-, és agrárpolitikai vonzatai miatt, főleg Kishantos okán, bátran ajánlom. Áldás!

Mennyire látjuk a múltunkat – Az alföldi táj 200 évvel ezelőtt
Előadó: Molnár Zsolt, tájökológus
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Tanácskozó Közösségi Sátor

Élet, tér, vidék – a feltámadás alapjaihoz
Előadó: Balogh Péter, gazdálkodó geográfus (Az előadó honlapja: emberestisza.blogspot.hu)
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Jövőkép sátor

Új térkép a globális erdőirtásról - Greenfo.hu

pannon sárkány.jpgAz erdőirtás és -telepítés mértékét ábrázoló új, nagy felbontású globális térképet hoztak létre kutatók a Google Earth segítségével. Az interaktív online eszköz bárkinek elérhető és figyelemre méltó felbontással – 30 méter – nagyítható. A térkép a 2000 és 2012 közötti tartományban mutatja meg a világ erdőtakaróját a Landsat-7 műhold 650 ezer felvétele alapján. Ez időszakban a Föld összességében Mongólia területének megfelelő méretű erdőtakarót veszített el.

Tanulmányuk a műholdas felvételek alapján számos kulcsfontosságú eredményt közöl az erdőtakarók változásáról 2000 és 2012 között. Eme időszakban a Föld 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el az erdőirtás, tüzek, betegségek és viharok miatt. Eközben 800 ezer négyzetkilométernyi új erdőre is szert tett, így összességében a nettó veszteség 1,5 millió négyzetkilométer.

Régen Magyarország ⅔-át erdők borították, ma az erdősültség 20-21%-os, ebből a természetközeli erdő csupán 6-7%. Teljesen természetes állapotú (ős)erdő nincsen, és problémát okoz a telepített erdők nagy aránya. De elmondható, hogy az erdőterületek folyamatosan növekednek hazánkban. A térképet évente frissítik majd, és fel lehet használni az erdőkezelési programok hatékonyságának kiértékelésére. Ezenkívül segítheti a környezetvédő szervezeteket az erdőirtás hatásainak – beleértve a biodiverzitást érintő veszélyeket, a széntárolást és a klímaváltozást - nyomon követésében.

1479550_282869751838281_1639623495_n.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: mezőgazdaság természetvédelem fenntarthatóság agrárium humánökológia molnár zsolt kishantos kishantosi vidékfejlesztési központ tájgazdálkodás tájkmélő agrikultúra hagyományos ökológiai tudás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Lehet-e vegyszer nélkül szőlőt termelni? Uram bocsá’, bort készíteni?

PPJ         2013.08.04.

Lehet-e vegyszer nélkül 6.jpg

Rausch Zoltán barátunk jegyzeteiből közöljük most a legutóbbit.
Neki köszönjük meg a tanulságos és szép riportot!

Búvárharang? Kultikus kőmonstrum a Húsvét-szigetekről? UFO? Leselejtezett Rakéta?
Más!

Egy barátom invitálására ellátogattam egy Soprontól nem messze levő borászathoz. Azoknak, akik nagyon akarják tudni, melyik is ez a pince, szórók el nyomokat, de nem erről szeretnék igazán írni, inkább a felfogásról szólok, mely bennem rengeteg kérdést vetett fel és egyben magot is ültetett. Hatod magammal voltunk ott olyanok, akikhez apáik, nagyapáik, dédapáik révén, sőt azon túl is a szőlő erősen kötődik. Vagy mint termelő, vagy mint tulajdonos, vagy mint borász ma is közünk van a szőlőhöz, ehhez az ősi Isteni kultúrnövényhez. Ebből fakadóan nem nagyon lehetett nekünk „mesélni”: sokat tudunk róla. Bár előadónk a mi anyanyelvi magyarunkat, mi pedig előadónk anyanyelvét a németet törtük, mégis mindig sikerült komoly részleteket felfedő dolgokat megvitatni.

Lehet-e vegyszer nélkül 2.jpg

A címbeli kérdésre, mi szerint „Lehet-e vegyszer nélküli szőlőt termelni?” a józan parasztésszel az ember rögtön rávágja a választ, hát persze, nagyapáink valaha ezt tették: tehát lehet! Ők már bizonyították. Igen-igen, csakhogy az Ő tudásuk nagy része sírba szállt már, köszönhetően vegyszeres korunknak, s a sok kis apró részlet, mely a csínját-bínját jelentette a mesterségnek nem található sehol vagy csak igen nehezen. Azt se feledjük, hogy változóban az éghajlatunk, savasodnak a földek, mások ma a fajták és a szőlő kártevők is fejlődtek. Azaz mégsem ennyire egyszerű ez a kérdés.

Előre elnézést kérek a dologhoz jobban értőktől és előadónktól is, ha valamit nem jól értettem s itt rosszul közlöm. Fogom javítani…

Első utunk az „időnyerő” fehérbor kóstolás után egyenesen ki a szőlőterületre vezetett. A 34 éves házigazdánk, nagy lendülettel vett át minket a kolléganőtől s jelezte előző vendégeit ugyan elküldte kicsit „mást csinálni”, míg minket okosít, de majd vissza kell térnie hozzájuk pár óra múlva. Azt is megtudtuk a kolléganőtől: az irodában nem igazán látni házigazdánkat. Mindig „kinn” van vendéggel vagy a szőlőnél vagy épp a pincében, de sosem a papírok és íróasztalok között. Ezt valahogy meg tudjuk érteni. Az igazi boros gazdát inkább képzeljük egyik kezében borospohárral, másikban lopóval és joviális orcáján vörös orral a hordók között, mint holmi iromány mellett íróasztalnál görnyedve. Egy kisbusszal gyorsan kiértünk a faluból a területre.

Lehet-e vegyszer nélkül 3.jpg

Első ránézésre anyám jutott eszembe, aki biztosan azt mondja, ha itt van „Ez bizony gazos! Ezek itt spórolnak a kapálással!” S mint kiderült: tényleg. A „gaz” segíti a talajban a megfelelő tápanyagok kialakítását és idővel nem kell kapálni, vagy csak a tőke alatt. Az elején –csaknem 10 évvel ezelőtt– még vetették a bükkönyt, a mustárt és a zanótot, most már szórja a magját mind, nem kell vetni. A természet végzi a dolgát. Ekkor tudjuk, meg, mi indította el Franzit, hogy a vegyszermentes termelésben gondolkozzon. Még az évezred elején az apjától frissen átvett területen látta, hogy valami baj van a szőlővel. Megvizsgáltatta laborban a levelet, mely alapján kiderült: magnézium hiány. No, mit tesz a gondos gazda, elemezteti a földet is gyorsan a laborban: az meg azt mutatta sok a magnézium. No hát akkor most sok is van meg kevés is!? Persze hamarosan jött a javaslat is a labor eredmények után: magnéziumos levéltrágyát kell kijuttatni és már helyre is jön. Ez volt az a pont, ahol azt mondta Franzi: ezt így Ő nem akarja, kell legyen más módszer is. Eljárt mindenféle tanfolyamokra, ahol tudóktól, hol meg nem tudóktól –ez utóbbiból lényegesen több van– hallgatott előadásokat ezotériáról, bio kertészkedésről, biodinamikáról stb-ről, majd belevágott a vegyszermentes borászlétbe.

Ekkor itt jön be az a tudás, melyet a fehér köpenyes tudósok nem biztos, hogy birtokolnak, mert ez jóllehet ésszel nem felfogható: mindig hiányzik belőle valamilyen darabka. Nevezetesen, hogy a talaj, ami a szőlő alatt van az nem egy halott, rideg kémiai elemekből álló vegyület és kőtörmelék. Nem bíz a, hanem egy élőlény. Annyi organizmus van benne, melyek ide-oda alakítják a benne levő kémiai vegyületeket, hogy még sokáig ezt mi emberek csak ugatni fogjuk érteni már kevésbé. Ezek a kicsi baktériumok, gombák és „nem tudom mik” például a magnézium vegyületeket alakítják ide-oda, melyet már a szőlő is fel tud venni. És ennyi! Fogjuk ezt mi ennél jobban érteni valaha? Kell-e ezt ennél jobban értenünk valaha? Hmmm nem tudom. Azt viszont tudom, hogy holmi képzelt vagy valós elméletek mentén kiszórt vegyszerek ezt a biológiai egyensúlyt felborítják és olyan kárt okoznak az élő földben, amit tovább rontani könnyű, helyrehozni viszont csak a természet tudja. S ekkor villan eszembe a GMO. Azt állítjuk mi a „tudomány vallás” hívői, hogy ki tudjuk számítani a következményeket, mint pl. a DNS szakaszok cseréjének következményeit. Aha. Mi?! Mi, akik még mindig nem tudjuk, hogyan épül fel az atom? Hogyan működik a nő, a gyerek? Hogyan működik a napunk a galaxisunk? Mit is tudunk mi? Hát tudunk hülyíteni! Ám azt felső fokon. Bocs eltávolodtam a lényegtől…back to work.

Azért ez a vegyszermentesség sem kezdődött persze hitetlenkedés nélkül. Apja árgus szemekkel figyelte, mi is lesz ebből, s amikor a lisztharmat elhatalmasodott az első évek egyikében: nem volt mese „permetezni kellett”. Még el kellett telnie pár évnek, mikorra megerősödött a család minden tagjában a hit, hogy lehet ezt vegyszermentesen is csinálni. És akkor most már tényleg elárulom, mi is ez a vegyszermentes történet. Nem lesz teljes, de talán a lényeget sikerül belesűrítenem. A legeslegfontosabb, hogy elhiggyed, ezt lehet így is csinálni. Franzi nem múló lelkesedéssel beszélt a szőlőiről, mintha a legújabb barátnőjét dicsérné. „Tudod meg kell találnod az egyensúlyt a pénzkeresés a szerelemből borkészítés és a természet egyszerű folyamatainak fenntartása között.” Mindezek nekem azért csengenek kicsit távolról és hallgatom őket gyanakvással, mert igencsak materialista környezetben nőttem fel s a matek-fizika volt a kedvencem, mindig is kicsit „tudós” szemmel néztem a dolgokat s nem az érzékeimben, de inkább a laborok műszereiben a mérőműszerekben, a fokolóban és a cukorfokmérőben hittem. S most itt van valaki, aki azt mondja, ne akard megfejteni a magnézium titkát, élj a szőlővel együtt és érezd, mi is történik éppen vele. Nem kell megmérned a talajnak, a mustnak, bornak minden jellemzőjét, csak kóstolgasd és bízz magadban meg a természetben.

A szőlő termesztésekor háromféle módszert használ Franzi a terület adottságaitól és a fajtától függően:
1. Mechanikus,
2. Homeopátiás,
3. Biodinamikus.

Lehet-e vegyszer nélkül 4.jpg

Mindháromnál figyel arra, hogy minden második sorban talaj javító növényeket, bükkönyt, mustárt és zanótot termel, s minden első sort csak kaszál. A páros „gazos” sorokat évente háromszor lenyomtatja, hogy a bükköny ne kússzon fel, sőt az első kötözéskor a tőkét meg is szabadítja tőle. Figyel a nyári napéj egyenlőségre, mert június 21-ig tart a növekedés és utána a magérlelés a visszahúzódás. És ilyenkor tényleg megáll bennem az ütő. A növények ennyire „tudják” meddig hosszabbodnak és mikortól rövidülnek a nappalok? És igen: tudják. A növekedés időszakában a növekedést segíti és gátolja a lisztharmatot, peronoszpórát ugyanebben, míg a magérlelés időszakában segíti elő a magérést.

A permetezés még itt is kulcs, mint a vegyszeres művelésben. Kb. hatszor permetez. Egyszer vagy kétszer a virágzás előtt. Alatta nem nagyon, s itt elmosolyodik: „Te szeretnéd, ha szex közben zavarnának?!” Kacsolni már a napéjegyenlőség után nem célszerű, mert növekedésre serkent, s ilyenkor már magot kell érlelni. Érés előtt 1-2 hónappal már permetezni sem ildomos, ha csak nem muszáj. A mechanikus módszernél a permetezéskor a rezet és a ként használod, s traktorral juttatod ki. A kénből töredékét használod a lisztharmat ellen, s nem megölni akarod a károkozót, de felerősíteni a nem rezisztens fajták immunrendszerét ellene. A rezisztens fajták, mint bianca a lisztharmat fertőzést követő kettő-négy órán belül elhalt körkörös gyűrűvel veszi körbe a fertőzés foltját. Így szigetelve el az egészséges résztől. Ez egy nem rezisztens fajtánál napok kérdése. A 100 gr/Ha kén kijuttatása újra és újra viszont megnöveli úgy a gazda növény immunitását, hogy akár 7-8 óra alatt is letudja a lisztharmatot. Összehasonlításként ma a vegyszeres permetezéskor a 2-3 kg / ha dózist használja a gazda. Egyetlen permetezés alkalmazásakor a többszörösét juttatja ki, mint a mechanikus módszer során egy egész idény alatt. A mechanikus módszer egyik érdekessége a kén kijuttatása a hajnali párakicsapódás után por formájában egy porszóró segítségével. Ez is nagyon hatékony és olcsó módszer. Ehhez szélmentes időre van szükség viszont egyszerre négy sorra juttatható ki a kén! A magérlelést a Zeolitpor kiszórásával lehet segíteni, szintén porszórással.

Jó és mi is az a homeopátiás módszer a mechaniushoz képest? Ez a módszer növényi kivonatokkal permetez. Csalán, kamilla, cickafark. Franzi kajánul vigyorog: „Tudjátok mi az a növényi kivonat?” Hát igen, mi tudjuk: tea. Ja! Nevet tovább, ám a piacon sokkal jobban el lehet adni a bio és biodinamikus eszetlen hívőknek növényi kivonatként, mert az sokkal tudományosabban hangzik. Mi nem veszünk ilyeneket, mi magunk csináljuk. A kamillát 50 Celsius fokon a csalánt 70-en, a cickafarkot 90-en. A lényeg, hogy folyton kóstold meg: ha jó ízű –na azért mézet ne rakj bele- akkor nem kell tovább főznöd! Ezeket a teákat QUAD-al juttatják ki, mert kisebb mennyiség szükséges belőle és nem kell teljesen átfújni a lombot. Akár négy sort is lehet egyszerre befújni.

Lehet-e vegyszer nélkül 5.jpg

A harmadikról a biodinamikus módszerről nem nagyon mesélt. Így én sem teszem. Itt már igen-igen szomjasak voltunk, s igyekeztünk a pince felé terelni Franzit. A svájciakról nyilván megfeledkezett, mert az egy-két órán már túl voltunk. A domboldalba épült pincében örömmel vettük, hogy tényleg hűvös van. Mi lenne? Ám meg is rökönyödtünk rögtön, mikor megláttuk a 4 „láda” szőlőt. Annak aki kicsit később olvassa mondom, hogy még júliusnál jár a naptár. Franzi előtte ugyan mondta, hogy ritkítanak itt-ott szőlőt, de csak 4 ládával a 25 hektáron. Ám mi nem ekkora ládákra voltunk kalibrálva, felénk ezt hamarabb hívják konténernek, így azért igencsak néztünk.

Lehet-e vegyszer nélkül 6.jpg

A zöld és még nem érett szőlőből igen savanyú „zöld lé” készül. Mi készülne? Mint megtudtuk ez valaha sokkal ismertebb volt, mint ma és a citrom volt, ami kiszorította a gasztronómiából. Most kezd ismét divatba jönni és sok régi recept kerül elő, melyekben a megfelelő savanyítást ezzel a „zöld lével” érik el. Egyébként a neve verjus, ejtsd verzsü, bővebben a következő linken olvashatsz róla: http://www.farmit.hu/sites/default/files/szoloszet/Mi-az-a-verjus_Dr_ZanathyG.pdf

A pincében gyorsan kezdett áthűlni a rövid nadrág, így itt viszonylag kevés időt töltöttünk. Találtunk a pincében egy érdekes búvárharangra emlékeztető valamit, amit láthatsz a képen. Mi tudjuk miért ilyen és mire való, vajon Te tudod-e?

Sok-sok kérdés merült fel bennem azóta:

1. Bármelyik vegyszermentes módszer igényel-e több élőmunka befektetést?
Szinte biztosan igen az aránya az igazi kérdés.
2. Mennyi idő alatt lehet egy vegyszeresen kezelt szőlőről átállni bármely típusú vegyszer nélküli módszerre? 3-5 év? És ez alatt mennyi veszteség fog keletkezni?
3. Mennyi és milyen gépek kellenek pluszban? Teafőzéshez, porszóráshoz, csalán termeléshez, bükköny nyomtatáshoz, QUAD-os permetezéshez?
4. El lehet-e adni a szőlőt, hogy rövid időn belül behozza a befektetést, vagy az árérvényesítés csak bor készítésével megoldható? Ekkor viszont a marketingköltségek nőnek, ami plusz rizikó és egyáltalán nem biztos a siker.
5. El lehet-e érni akkora termésmennyiséget ugyanabban az évben mint a vegyszeres technológiákkal? Átlagban szerintem csakis kevesebbet.

Egy dolog nem kérdés: hogy előbb utóbb, ha addig nem vet le a hátárról minket a Föld, a környezetbarát művelés felé kell gondolkodnunk!

Rausch Zoltán

Kecskemét, 2013. augusztus 1.

És hogy nem csak a szőlőben lehet mindezt vegyszermentesen, arról Rausch Zoltán jegyzetei közül itt olvashatsz többet: https://www.facebook.com/notes/zolt%C3%A1n-rausch/katic%C3%A1k-kontra-monsanto/600039296696151

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság homeopátia ökológia fenntarthatóság agrárium biodinamikus biodinamikus mezőgazdaság bio szőlészet organikus szőlészet bio borászat organikus borászat tájkmélő agrikultúra rausch zoltán

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark