Poszt Sushi - megfékezni telhetetlen étvágyunkat

PPJ         2011.03.17.

A cikk az Adbusters.org-on megjelent szöveg magyarra fordítása. A cikk az Adbusters friss 2011 Március/Április POST NORMAL című számában jelent meg, melynek teljes képernyős előnézete érhető el!

Photo by Kenji Aoki
adbusters_94_sushi.jpg

Talán mi leszünk az utolsó genráció, ami még vad sushit ehetett. Az ENSZ Környezeti Program 2010 Májusi jelentése ugyanis megállapította, hogy 30%-a a halállományoknak "összeomlott", és arra figyelmeztet, hogy ha nem változtatunk a halászati szokásainkon, akkor 40 (én még 60-at tanultam 3 éve az egyetemen! borzasztó az ÜTEM!) éven belül tulajdonképpen ténylegesen kifogyunk az ehető halakból! Paul Greenberg, a Four Fish: The Future of the Last Wild Food című könyv szerzője azt írja, hogy globálisan évente 170 milliárd font (~77 millió tonna) vad halat halászunk le, ami "akkora mennyiség, mint egész Kína emberi populációja". Greenberg hangsúlyozza, hogy négyszer vagy ötször ennyi óceánra lenne szükségünk, hogy az kielégítse a Föld bolygó hét milliárd emberének az étvágyát!


Ha a vad halállományoknak egy az emberiség által elkövetett kipusztítása sokkolóan hangzana, akkor ez még inkább az lenne az előző generációknak. Az óceánok halai - idézve Greenbergtől - olyannak tűntek, mint "egy termény a tengerből betakarítva, ami mágikusan magától visszanőtt minden évben. Egy termény, ami sosem igényelt ültetést." Elődeinknek még maga az elképzelés is abszurdnak tűnt volna, hogy "mi", emberiség, az óceánokat az összeomlás széléig ki tudjuk halászni. Hónapokba, egyenesen évekbe tellett áthajózni az óceánokat. Az óceánok voltam a megtestesítői a mérhetetlenség képzetének. De amikor egy szimpla kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) 10.000 dollárt érhet, akkor a piaci erők halálos áramlatot jelentenek ami ellen csak viaskodni tud óceánjaink legélvezetesebb teremtményhada. Meg tudjuk fordítani valahogy a tendenciát? Vagy most már túl késő is?

         1 hozzászólás

Címkék: természetvédelem sushi tonhal halászat fenntarthatóság humánökológia túlhalászás adbusters

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Sushi VS Természetvédők 0:1

PPJ         2010.04.17.

http://fc05.deviantart.net/fs44/i/2009/148/5/4/STOP_WHALE_HUNTING_by_metegraph.jpgVan egy feltételezésem, hogy minden rendszer egyszer úgy túlpörgi magát, hogy visszafele sül el. Ebben az esetben az oly "ördögtől valónak" tartott géntechnológia szolgált természetvédelmi célokat, génujjlenyomat alapján kimutatható lett, hogy Japán finoman szólva sem kutatási célokból fogja ki a bálnákat és delfinritkaságokat, inkább finoman szószban is sushit eszik.

csukabálna

barázdás bálna

Risso-delfin

Illegális bálnahús a szusiban

forrás: Greenfo

Egyértelmű bizonyítékot találtak kutatók arra, hogy a japán bálnaprogram keretein belül elejtett cetek húsát árulják amerikai és koreai étkezdék. A hús eredetét genetikai ujjlenyomattal sikerült bizonyítani.

Az Oregoni Egyetem newporti tengerkutatási központjának kutatói filmesekkel és környezetvédőkkel együtt tavaly az Egyesült Államokban és Dél-Koreában gyűjtöttek éttermekben bálnahúsmintákat: egy Los Angeles-i étteremben olyan tőkebálnahúsra találtak, amelyet 2007-ben adtak el Japánban.

Mivel a fajt a kipusztulás fenyegeti, az étterem ellen büntetőjogi eljárás kezdődött, ugyanis japán bálnahúst nem vásárolhatnak a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó a Washingtoni Egyezményt (CITES) aláíró országok.

A kutatók Szöulban, Dél-Korea fővárosában is meglátogattak egy szusibárt, ahol június és szeptember között 13 bálnatermékre bukkantak. Ezek közül négy egy Antarktisz környékén elejtett déli csukabálnából, négy tőkebálnából, három egy, a Csendes-óceán északi részén élő csukabálnából, egy barázdás bálnából és egy Risso-delfinből származott.

A kereskedelmi célú bálnavadászatot nemzetközi moratórium tiltja 1986 óta. Japán azonban "kutatási céllal" évente több száz bálnát ejt el. E bálnák húsát az ország boltjaiban és éttermeiben értékesítik.

A kutatók eredményeiket a BBC hírportál tudósítása szerint a Biology Letters című folyóiratban tették közzé. Javaslatuk szerint a bálnahús-kereskedelem ellenőrzéséhez be kellene vezetni a DNS-tesztet, beleértve az összes kifogott bálna DNS-ének jegyzékbe vételét is.

         3 hozzászólás

Címkék: japán természet sushi géntechnológia bálnavadászat whale hunting

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark