Kik poroznak jobban: az emberek vagy a méhek?!

PPJ         2013.04.18.

http://mehpusztulas.hu/theme/images/bee-report.pngBedöntheti az ökoszisztémát a méhek pusztulása... Ja hogy a ma jellemző, nagyipari, vegyszeres, intenzív mezőgazdaság mellékhatásaként világszinten pusztulnak a méhek? Halkan mondom, de bárcsak ordíthatnám: igen...

Az evolúciós fejlődés során a virágos növények és a méhek szerepe elválaszthatatlan lett. A méhek, akárcsak a virágok, minden földrészen jelen vannak, ahol létezik bármilyen életfeltétel. Több,mint 6 ezer éve ismerjük és igényeljük a méhek által termelt mézet. Legközelebb, ha egy méhecske zümmög körülötted ...gondolj arra, hogy minden harmadik falat ételt neki köszönhetsz. A vadon élő növények 90%-a méheknek és más beporzóknak köszönhető. A rovarbeporzás világgazdasági hasznát a legfrissebb becslés 265 milliárd euróra teszi!

Méhek és beporzók nélkül az általunk elfogyasztott termények nagyjából egyharmadát vagy kézzel kéne beporozni, vagy sokkal kevesebb élelmiszert biztosítanának. Haszonnövényeink közel 75%-ának csökkenne a terméshozama! A tenyésztett háziméhek száma azonban az utóbbi években annak ellenére egyre jobban megfogyatkozott, hogy világszerte mind több, a rovarbeporzástól függő haszonnövényt termelnek. A méhpusztulás globális probléma ...

Például Dél-Angliában már 1988-ban kihaltak a rövidszőrű poszméhek! Jelenleg Svédországból importálnak kolóniákat!
Nem állunk messze a méhek kiirtásától! Egy Magyarországon is széles körben használt rovarirtó szerről kiderült, hogy rendkívül ártalmas a méhekre és a poszméhekre.

Kínában, Szecsuán tartomány déli részén, évek óta egyáltalán nincsenek méhek, sem virágos növények! Az itteni hatalmas alma és körte ültetvények jelenleg úgy tarthatók fenn, hogy tavasszal emberi erővel, manuálisan folyik a beporzás. Az előző évben begyűjtött porzókból kiszedik a virágporokat, 2 napig szárítják, majd a körtefák minden virágját egyenként porozzák be. Nem nehéz elképzelni, hogy több száz ember mennyi munkájába kerülhet. Ez a szint jelenleg még tartható, bár az emberek néhány éven belül inkább a városokba fognak letelepedni és ezt követően már nem lesz meg a szükséges munkaerő. chinadialogue.net/article/show/single/en/5193blog.lib.umn.edu/efans/ygnews/2011/02/hand-pollination-of-apples-tre.html

https://s3.amazonaws.com/cd.live/uploads/content/image/5193/main_picture_2.jpg

A kézi beporzás nagyon nem vicces...! Talán nem kéne az emberiségnek olyan rendszereket működtetnie (pl. nagyipari mezőgazdaság), ami a bolygó élő alapjait pusztítja el!

A méhekre szükségünk van. Segíts megmenteni őket. Most. A Greenpeace arra sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy:
·tiltsák be a méhekre veszélyes vegyszereket.
·kezdjék a legveszélyesebb, méhgyilkos hetessel: a Bayer imidacloprid és clothianidinjával, a Syngenta thiamethoxamjával, a BASF fiproniljával és a clorpyriphos, cypermethrin és deltamethrin nevű mérgekkel.
·támogassák azt ökológiai gazdálkodást!

A méhpusztulás - Az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek

Mérgezzük őket, pedig felbecsülhetetlen a munkájuk - Greenfo.hu

A mai napon egész Európában egyszerre mutatta be a Greenpeace azt az összegzést, ami a legutóbbi és legjelentősebb 74 nemzetközi kutatást foglalja össze a méhpusztulás kapcsán. Angolul teljes terjedelemben elérhető itt: http://bees-decline.org/, magyarul pedig itt: mehpusztulas.hu.

Tudva, hogy a méhek egészségét más tényezők is jócskán fenyegetik, kampányukban elsősorban arra a méhegészségügyi kockázatra fókuszálnak, ami a leggyorsabban orvosolható, leggyorsabban megszüntethető: az agrokemikáliák ügyére. Összefoglalójukban kitérnek a "Méhgyilkos Hetesre", arra a 7 rovarölőszerre, amiknek korlátozásával jelentősen javulhatna a méhek és más beporzók helyzete. Ja hogy a ma jellemző, nagyipari, vegyszeres, intenzív mezőgazdaság mellékhatásaként világszinten pusztulnak a méhek? Igen!

Sajtóközlemények: Budapest, 2013. április 9. – A Greenpeace a 74 legjelentősebb nemzetközi tudományos kutatás méhpusztulással kapcsolatos megállapításait egy jelentésben foglalta össze. A dokumentum alapján a méhpusztulás egyik fontos és legkönnyebben megszüntethető oka a beporzókra veszélyes egyes mezőgazdasági vegyszerek, például a neonikotinoidok használata. Az Európai Bizottság most tervezi, hogy a méhek számára vonzó terményeknél betiltsa három neonikotinoid csávázószerként való használatát. Ezt az intézkedést a magyar kormány jelenleg ellenzi...

http://www.trademagazin.hu/piaci-hirek/a-mehek-hathatos-vedelmet-szorgalmazza-a-greenpeace-magyarorszag.html
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/vegyszerkorlatozas-kell-a-mehek-erdekeben/

Az uniós döntéshozatali színpadon éppen reflektorfényben van 3 neonikotinoid csávázószer 4 növénykulturában 2 évre való korlátozása, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium sajnálatos módon erősen ellenez. A Greenpeace egyre inkább igyekszik ezt megváltoztatni.

A minisztérium nem hisz a méheknek --- Immár egyedül az agrártárca hiszi azt, hogy az európai méhek nem a neonikotinoid-tartalmú csávázószerektől pusztulnak – legalábbis a Greenpeace szerint. A zöldek úgy vélik, a vidékfejlesztési minisztériumnak a multinacionális vegyszergyártók helyett a magyar méhészek mellé kellene állnia, a méhek és a hazai mezőgazdaság érdekében.

Akinek kérdése lenne, itt igyekszenek megválaszolni:
balazs.tomori@greenpeace.hu
06-20-469-69-09
mehpusztulas.hu

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság méz méhek rovarok agrárium globális méhpusztulás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

ELTE Kutatói Díj a poláros fényszennyezés felfedezéséért

PPJ         2011.03.14.

Az ELTE Innovációs Napján, 2011. február 23-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetem harmadszor jutalmazta Az ELTE Innovatív Kutatója Díjjal azon kutatókat, akik a tavalyi évben a leginkább hozzájárultak ahhoz, hogy az intézményben keletkezett műszaki, természettudományi, informatikai tudás az egyetem érdekében hasznosuljon. Az Egyetemi Tanulmányi Testület egyöntetű javaslatára a közös kutatásért Horváth Gábor biofizikus (habilitált egyetemi docens, az MTA doktora; ELTE TTK Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium) és Kriska György biológus (egyetemi adjunktus, Ph.D.; ELTE TTK Biológiai Intézet, Biológiai Szakmódszertani Csoport) vehette át az ELTE Innovatív Kutatója Díjat.

A két oktató-kutató az elmúlt években a poláros fényszenyezés kísérleti vizsgálatában folytatott nagy nemzetközi visszhangot kiváltó tudományos tevékenységet. A kutatások két szabadalmi bejelentéshez vezetettek. Az ELTE e két munkatársa a fejlődésében vízhez kötődő számos rovarról (például szitakötőkről, vízibogarakról, vízipoloskákról, tegzesekről, kérészekről, böglyökről) mutatta ki, hogy pozitív polarotaxissal rendelkeznek, azaz vonzódnak a vízszintesen poláros fényhez, mert a természetben a vizes életterüket a vízfelszínről tükröződő vízszintesen poláros fény érzékelése alapján találják meg.

Saját fejlesztésű képalkotó polarimetriával igazolták, hogy az antropogén környezetben rengeteg mesterséges tárgy és felület (például kőolajtó, aszfalt út, fekete műanyag fóla, sötét üvegfelület, fekete sírkő, napelemtábla, napkollektor, fekete, vörös és sötét színű autó) ver vissza erősen és vízszintesen poláros fényt, miáltal vizet utánozva megtéveszti és magához vonzza a polarotaktikus vízirovarokat. Terepkísérletekkel bizonyították, hogy az így megtévesztett rovarok és a mesterséges vonzó felületekre lerakott petéik gyakran elpusztulnak, ami nagy veszteséget okoz az érintett rovarpopulációknak. E jelenséget poláros fényszennyezés (polarized light pollution) néven vezették be a hazai és nemzetközi szakirodalomba.

A poláros fényszennyzés depolarizáló rácshatással való csökkentéséről egy magyar szabadalmi bejelenetés született. Eredményeiket nívós nemzetközi referált folyóiratokban publikálták, mely cikkeiket a legrangosabb tudományos folyóiratok (többek között a Nature, Science, New Scientist, Scientific American) is recenziókban méltatták.

Forrás:
http://www.elte.hu/hir?id=NW-2257,
http://ttk.elte.hu/eredmenyeink/innovativelte2010.pdf

         szólj hozzá

Címkék: tudomány természetvédelem elte rovarok poláros fényszennyezés polarotaxis

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark