Kiosztásra kerültek a Prima Primissima Nemzeti Oligarcha Díjak

PPJ         2013.07.03.

"Az újságírás nem más, mint valami olyasmit nyilvánosságra hozni, amit valaki más titokban szeretne tartani. Minden egyéb csupán PR." George Orwell

Magyarország ökológiai rezilienciája kapcsán főként a termőföldre és az agráriumra koncentrálunk a lassan két hete áterőltetett földtörvény kapcsán, így a nyári uborkaszezon alkalmával visszatekintést nyújtunk az elmúlt idők megkérdőjelezhetetlen "olimpiai bajnokairól" - akik a legjobbnak bizonyultak a maradék konc szétosztásában, az ország feldarabolásában, félholt hullává verésében és véres megerőszakolásában. Ők a legmagasabb hatalmi szintekről finanszírozott nemzetverőlegények, a háttérhatalom országunkban tartott fesztiválján a nagyszínpad körül a "magánhadsereg security"...

"A miniszterelnök közép-európai termelési központról beszél. Ez nem jelenthet mást, mint a multik által uralt ipart és mezőgazdaságot és a benne éhbérért dolgoztatott rabszolgákat. Árulkodó a 2012. évet értékelő beszédében elhangzott kijelentése: „15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez." Magyar gazdasági imperializmus? Végzetes tévedés, de tényleg ez történik. Jelenleg e 15-20 oligarcha felszerszámozása zajlik – az alattvalóvá süllyesztett lakosság rovására." - Élőlánc Credo

nemzeti regionális multi prima primissima.jpg

1. Prima Oligarcha - Zászlós Tibor

megyeipp_logo_2012.jpg

A Baracskai Rabgazdaság MSZ(M)P párttitkára újabban a Fidesz Nemzeti Agrárgazdasági Kamarájának a frissen megválasztott, agrárgazdálkodásért felelős országos alelnöke. Kedvéért, ezért az egyetlen emberért módosítottak volna törvényt a tisztelt házban. Bár "jeruzsálemi Áder" visszaküldte a Zászlós Tiborra szabott törvénytervezetet, de ettől függetlenül mégiscsak megvalósult az összeférhetetlenségi dupla pozíció betöltés. Itt kell említést tennünk a Prima Oligarcha Díj megyei nyertesről is: Zászlós Tiborról, nem tévedés, a kamara országos alelnöke a Fejér megyei elnöki pozíciót is betölti.

A 9.000 hektár területen gazdálkodó Mezőfalvai Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. igazgatója, nemrégiben a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Tanácsadó Testületébe is megválasztották. (Ebben a testületben kapott helyet a Csányi-birodalomhoz tartó Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. elnöke Ádám János, a Bonafarm Csoporttól (birtokuk cirka 27.000 hektár...) - szintén Csányihoz tartozik - Éder Tamás, valamint a hazai állatgyógyászati milliárdos guru Móré Attila, és még sokan mások.) - Forrás: Magyar Asztal blog

A 9000 hektáros nagytőkés nemcsak az országos agráriumot tenné tönkre, de a 21 éve működő Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot is megfosztotta földjeitől.

Kishantos és a magyar agrár Apokalipszis: Az elmúlt 17 évben vele álltak szemben Kishantoson! Ő volt, és a mai napig ő az ellenlábas 9000 hektár állami földet használó általuk privatizált (lenyúlt) majd német kézre játszott volt állami gazdaság vezérigazgatója. És nekik nem elég, hogy megszerezték a 9000 hektáros állami gazdaságot. Addig nem nyugodtak, amíg Kishantost is tönkre nem tették! 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara akkor rúgta magát igazán tökön, amikor azt a Piszkei Öko pékséget tüntette ki különdíjjal június 30-án a XI. Euroregionális Kenyérfesztiválon, akinek a bio minősített gabonát a Kishantosi Ökölógiai Mintagazdaság is szállította (eddig). Gratulálunk és minden elismerésünk!

1. Primissima Oligarcha -  Lévai Gizella

Orbán feleségének testvére máris százmilliókkal gazdagodott a földtörvény botrányos áttolása óta. A szolnoki Lévai Gizella frissen szerzett, csupán 12 aranykoronás minőségű, de valamiért mégis több százmillióba kerülő új birtokára az állam is bejelenthet majd elővásárlási jogot az új földtörvény alapján. S az ajánlati kötöttség miatt annál kevesebbet az állam nem ajánlhat, mint amennyire a Garai–Lévai-alku felverte az árat. Mindkét variációval az állam fizetne közpénzt. Gratulálunk és minden elismerésünk!

2. Prima Oligarcha - Csányi Sándor

Tagja a MOL igazgatósági tanácsának, az OTP elnök-vezérigazgatója, tagja a MasterCard európai tanácsadó testületének. Csányiék a Bonafarm Csoporton keresztül ~27.000 hektár birtokosai. Bár a Pick szalámiját magyarként reklámoztatja, a schleswig-holsteini dioxinbotrány miatt készült "húsos lista" élére került, a piros kolbász sem minden esetben a paprikától piros, a hungarikumnak álcázás és a megtévesztés nagymestere. Az új földtörvény értelmében az ~5000 alkalmazottjával felvásárolhatná az egész országot szőröstül-bőröstül, ennyit arról a kormány-propagandáról, hogy a "kis- és közepes családi gazdaságokat támogatja az új földtörvény". Az új, murvával felszórt, klimatizált zenélő tehenészetben Enya hangjára tejelnek a nagy sűrűségben, intenzíven tartott, antibiotikumozott tehénkék: a 3,5 milliárdos beruházás természetesen állami közpénzből is finanszírozódott, sőt még munkahelyteremtő támogatásként is kapott egy keveset a tisztelt Prima Oligarcha, igaz, valójában 150 munkahelyet szüntetett meg a környéken, helyette pedig csak 58-at hozott létre, de ez önöket ne zavarja.

A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet. Gratulálunk és minden elismerésünk!

2. Primissima Oligarcha - Pásztorné Jánosi Katalin

Már nő a kukorica a műkörmös birtokán. A Blikk megtalálta a műkörmösből lett nagybirtokost! "Jelenleg műkörömépítésből élek, de aranykalászos gazdatanfolyamot is végeztem" – mondta a gyesen levő kismama, aki két külön pályázaton, összesen két és fél margitszigetnyi földterület bérleti jogát nyerte el Borsodban a helyi gazdák elől. Noha Pásztorné Jánosi Katalin (25) közösségi oldalán traktoros és szántó-vetős kép még nincs, annál több mutatós műkörmös fotó, lapunknak azt állította, hogy ért a gazdálkodáshoz. Így néz ki tehát egy igazi "kérges-tenyerű, korán kelő, szívós, kemény munkát végző gazdálkodó parasztember", ugye Fazekas Sándor és Budai Gyula? Gratulálunk és minden elismerésünk!

3. Prima Oligarcha - Raskó György

Raskó Györgynek sokat köszönhetünk a módszerváltás utáni privatizációból és országszéthordásból. Érdemeit az internet is őrzi. Neve három ízben is szerepel a K-Monitor (Korrupció, Közpénz, Közbeszerzés, Kartell) internetes adatbázisában. Olvashatunk róla a Magyar Narancs 2003. március 13-i számában az „A növényolaj-ipari privatizáció tíz éve: Leépülés” című cikkben, de a Magyar Nemzet online elérhető 2005. január 29-i „Százmilliós ajánlat a fecnin- Értékén alul adta el az ÁPV Rt. a komáromi gazdaságot” című cikkében is. Például: "Kézzel írt, néhány mondatos ajánlattal, mélyen a részvénycsomag könyv szerinti értéke alatt szerezhette meg a karácsony előtti napokban a komáromi állami gazdaságot az ÁPV Rt.-től a Kemenesalja Agráripari Kft. – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. Az ügyletre sebtiben létrehozott vállalkozás tulajdonosai között található Raskó György, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának egykori MDF-es delegáltja is."

A GreenR blog összefoglaló elemzést adott róla az "Agrárportré - az internet nem felejt: Raskó György" című posztjában, de Ángyán József a legutóbbi sajtótájékoztatója alkalmával is kiosztotta az "agrárközgazdász" oligarcha Raskót. Gratulálunk és minden elismerésünk!

4. Prima Oligarcha -  Mészáros Lőrincz

A helyi gazdák semmit, a felcsúti polgármester több száz hektárt nyert. Mészáros "szarok rá, hogy Ángyán mit mond" Lőrinc, Felcsút polgármestere és családtagjai több mint 600 hektárt nyertek az állami földek haszonbérbeadásának pályázatán, Kajászón, miközben a helyi gazdák nem nyertek egy négyzetmétert sem. Az a Búzakalász 66 Kft. nyert, amiről pontosan tudjuk, hogy Felcsút polgármesterének az érdekeltsége. A cég ügyvezetője Mészáros Lőrinc, aki egyben az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke is. A cég tulajdonosa pedig a Mészáros család építőipari vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Kft, amelynek tulajdonosai a polgármester és felesége. A cég Kajászón 50, Fejér-megyében pedig összesen több mint 410 hektárnyi állami földet kapott haszonbérletbe. Mészáros Beatrix, a polgármester felesége további 94 hektárt nyert Kajászón, míg a polgármester testvére, Mészáros János Válon gazdálkodhat egy 140 hektáros állami táblán húsz évig. Gratulálunk és minden elismerésünk!

Elismerő oklevél és egy orbáni puszi jár a Megélhetési Prima Primissima díjazottnak - Lázár Jánosnak.

Az "izraeli Lázárnak" is hívott megélhetési politikus a Fideszből kilépő Ángyán Józsefre próbálta rásütni a "megélhetési politikus" bélyeget, de természetesen a fagyi hamar visszanyalt definíció és történeti szinten is. "Ha Ángyán József nem adja vissza a mandátumát, akkor a megélhetési politikusok sorába alacsonyodik le" - közölte Lázár János, arra kérve a volt államtitkárt, hogy ne ragaszkodjon a fizetéséhez. Szerintünk éppen fordítva: azoknak kellene visszaadniuk a mandátumukat, aki szembementek a választások előtt meghirdetett kormányprogrammal. Ángyán Józsefet arra kérjük, képviselje továbbra is a magyarságot és az igazságot és ne mondjon le képviselői mandátumáról!

MEGÉLHETÉSI POLITIKUS
Megélhetési politikus az, aki parancsszóra, a vezér, és a mögötte álló erős emberek haragjától rettegve, képviselői pozícióját, biztosnak tűnő életpálya modelljét, fizetését féltve, a szavazásra bocsátott törvénytervezeteket el sem olvasva, a vitákon részt nem véve, bekiabálás alapján, a nemzet érdekei ellen, az elfogadott kormányprogram ellenére szavazta meg a földtörvényt.
2013. június 26.

Ángyán: "Van annak némi bája, hogy éppen Lázár János nevez engem megélhetési politikusnak. Egyébként talán nem tévedek nagyot, és nem veszik szerénytelenségnek, ha feltételezem, hogy az én szavamra hallgatva annál sokkal többen szavaztak a Fidesz listájára, mint amennyi voks az én egy mandátumomhoz kellett. Azt hiszem tehát, hogy téved Lázár János: én nem a párttól, hanem tőlük, ezektől a családoktól, helyi közösségektől kaptam a megbízatásomat, velük, az emberekkel kötöttem szövetséget. Nekik tartozom tehát azzal, hogy nem dobom be a gyeplőt, hanem minden lehetséges eszközzel megpróbálom kikényszeríteni annak a "nép-párti" programnak a végrehajtását, amire a korábban soha nem tapasztalt felhatalmazást kaptuk. Miért is kellene tehát éppen nekem visszaadnom a mandátumomat? Azoknak kellene inkább ezen a "lehetőségen" elgondolkodniuk, akik ma nem azt teszik, amit a választási- majd kormányprogramban és a Nemzeti Vidékstratégiában az embereknek ígértek. Folytatom tehát a bennem bízók szolgálatát, de most már a független képviselők között." - Bihari Tamás interjúja/Népszava

A "regionális magyar multik"

"Az Élőlánc elutasítja Orbán Viktor azon kijelentését, mely szerint 20-25 regionális magyar multit akar helyzetbe hozni, amint azt 2013. februári évértékelő beszédében kifejtette. Amellett, hogy a globalizmus legrosszabb példáját kívánja átvenni a hazai oligarcháknak a rabszolgasorsba süllyesztett magyar állampolgárok vérén való felhizlalása árán, a magyar gazdasági imperializmus nemcsak nevetséges, de tragikusan veszélyes is. A miniszterelnök szándéka megmutatja, hogy – dacára állítólagos nemzeti elkötelezettségének – semmit nem értett meg a XX. század magyar történelméből." - Élőlánc Credo

url.jpgOrbán meccset néz Mészáros "leszarom Ángyánt" Lőrincz, Csányi "offshore" Sándor és Hernádi "Gazprom" Zsolt oligarchák társaságában.
Forrás: http://fideszfigyelo.blog.hu/2010/09/18/orbantol_privatizalt_a_videoton_tulajdonosa

szb_7425_resize2_638x406.jpg2013-tól az OTP Bank veszi át a Prima Primissima finanszírozását.
Forrás: http://mno.hu/grund/ime-az-idei-prima-primissima-gyoztesei-1035452

17362_01.JPGCsányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke és Demján Sándor, alapító
Forrás: http://teszt.vg.hu/galeria/1533

"Az Élőlánc hazánk érdekével ellentétesnek tekinti, ha az önkéntes szövetkezésen alapuló, alulról építkező feldolgozó- és kereskedőhálózat helyett – az ún. integrált mezőgazdasági termelésszervezés révén – a föld haszna a tőkés társaságok kezébe kerül, ha a földtörvény és kapcsolódó jogszabályai azoknak monopolhelyzetet biztosítanak. Ezért követeljük az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” intézményének az Alaptörvényből való kivételét.

Követeljük a 2014-ben feloldandó földpiaci moratórium újratárgyalását és meghosszabbítását.

Követeljük a földnek mint nem megújítható és nem szaporítható természetes monopóliumnak az áruk és a tőke szabad áramlása hatálya alóli kivételét, ennek uniós szinten való kezdeményezését.

Követeljük létalapunk, a föld alkotmányos védelmét, mely biztosítja annak használatát azok számára, akik meg akarják és tudják művelni, de megakadályozza annak áruba bocsátását. A föld nem eladható!

Európában nem példa nélküli gyakorlat a föld eladhatatlansága. Ha az angol termőföld a korona tulajdona, és a freehold intézménye gondoskodik annak használatba adásáról, Magyarország is megteheti, hogy helyreállítja és modern tartalommal tölti meg a Szent Korona alá tartozó földtulajdont elvét és ezzel összhangban a földhöz való hozzáférés szabályait.

A föld használatát lehetővé kell tenni az egyének és közösségek számára. A faluközösségek fenntartásához szükséges jövedelmek biztosításához helyre kell állítani a közbirtokosság intézményét, és állami földeket kell e célra rendelkezésre bocsátani." - Élőlánc Credo

"Ezek alapkérdések, amelyeken változtatni kell, mert ha nem, akkor megvédhetetlen a magyar föld, és a magyarságnak a 2000 éves története itt befejeződik nagyjából." - Ángyán József

         3 hozzászólás

Címkék: fidesz maffia áder jános orbán viktor mezőgazdaság prima primissima csányi sándor földtörvény ökopolitika agrárium agrárpolitika élőlánc magyarországért ökológiai politika ökokonzervativizmus ángyán józsef vidékfejlesztési minisztérium fazekas sándor agrármaffia földbérleti pályázatok mészáros lőrincz raskó györgy zászlós tibor regionális magyar multi

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Agrárportré - az internet nem felejt: Raskó György

PPJ         2012.11.15.

Az emberiség történetét tekintve egy új kor hajnalán vagyunk, mert történelmi távlatokban gondolkodva egy viszonylag új világ-tudáskönyvtárat alkottunk, az internetet. Az internet pedig egyelőre nem felejt. Kísérteties pontossággal örökíti meg és teszi kereshetővé, végigkísérhetővé a közelmúlt eseményeit. Óriási előrelépés ez ahhoz képest, mint amikor az egyes történések a hatalmi befolyásoktól függően akár évtizedekre is titkosítottak lettek.

„Szarok rá, szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak rólam, mert higgye el, én vagyok annyira önérzetes, meg én alföldi származású vagyok… De akár a faluban is bárkit megkérdezhet, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről, mert ilyet soha nem mondanának, amit az Ángyán mond, meg a Szabó Rebeka, nem tudom, hogy hívják őket ott fönt a Parlamentben” – mondta Mészáros Lőrinc, a kajászói gazdák elől több száz hektárt elnyert felcsúti polgármester az atlatszo.hu-nak adott fél órás interjúban, amit videóban is teljes egészében közöl a portál.

Az ilyen kijelentésekkel az internet korában nem az a baj, hogy a vita tárgyára való koncentrálás helyett durvák, indulatosak és személyeskedők, hanem, hogy nagyon hamar ellenőrizhetők!

http://84.2.38.22/gallery/keyframe/2009/03/14/m2-21438/m2-21438-15022400.jpg„Raskó György "idillinek, skanzenszerűnek, zöldre festettnek” nevezi a családi gazdaságokra épülő mezőgazdaságot, mely – állítása szerint csak állami támogatással tartható életben – és mélyen hallgat arról, hogy az EU által a családi gazdaságok, a vidék megerősítésére, fejlesztésére szánt támogatásokat sok ezer hektár után ő és a hozzá hasonló újkori nagybirtokosok teszik zsebre. Szó sincs tehát arról, hogy ezek a nagybirtokok nem igényelnek támogatást, sőt „professzionális” módon halásszák el a helyi társadalmaktól ezeket az eredetileg nekik szánt támogatásokat, így az a tarthatatlan helyzet állt elő Magyarországon, hogy az EU állampolgárok pénzéből Európa leggazdagabb embereit támogatjuk.” – nyilatkozta az Élőlánc Magyarországért március 5-én a Tiltakozás Raskó György otromba, a közvéleményt félrevezető kijelentései miatt című cikkében.

Lévén igen fiatal az agrár- és ökopolitikai berkekben, feltétlenül elkezdett érdekelni, hogy az egyre durvuló számháború és mind határozottabb kijelentések mögött milyen eszmék mentén szabdalják fel hús-vér magyar vidéki (és természetesen a tőlük élelmiszerügyileg függő városi) emberek életét is a szakpolitikusok. Így került Raskó György agrárközgazdász is a képbe, mert nagyon érdekelt, hogy mire alapozza azon kijelentéseit, hogy az Ángyán József által felvázolt agár-politika „skanzenné változtatná a magyar vidéket”. Jó érzékkel hívta meg Kálmán Olga az ATV Egyenes Beszéd február 27-i műsorába Raskó Györgyöt, mert ő emblematikus alakja annak a körnek, akik szerint a mega- és gigabirtokokon folytatott tevékenység lenne a „professzionális mezőgazdaság” a családi gazdaságok pedig csak lenézendőek, skanzenbe illőek lennének. Tényleg azért mondott volna le az Államtitkár Úr, mert nem változtathatta kedvére skanzenné a magyar vidéket?!

Legjobb meglátásom szerint Európa mezőgazdasága a 30-70 ha közti családi gazdaságokra épül és a Közös Agrár Politika intézménye is az Ernst F. Schumacher öko-közgazdász által bevezetett „a kicsi szép” fenntarthatósági alapon létrehozandó mozaikos, családi kis- és közepes gazdaságokat támogatja. Dániában például 70 hektár az átlagos farm méret - és a feldolgozást, kereskedelmet a gazdák szövetkezetei végzik. Gondolom a dán mezőgazdaságot Raskó György nem nevezné skanzennek? A hazai szervezetek azon küzdenek, hogy a fejlődésben lévő gyerekek a közétkeztetésben beltartalmilag értékes és helyi alapanyagból származó ételeket ehessenek a több ezer kilométert utazott vitaminhiányos répák helyett! Mindeközben az a dán népfőiskola, ahol fél évig volt szerencsém tapasztalni és kutatni az ökológiai mezőgazdaság mibenlétét, ezüstérmes kitüntetésben részesült a dán mezőgazdasági minisztériumtól, ami azt jelenti, hogy szinte teljesen átállt ökológiaira az étkeztetése. Ami azt jelenti eléggé vidám, úgymond belülről táplálva életerős és kicsattanóan egészséges is volt ott minden diák!

Térjünk vissza Raskó György érdemeire, nézzük, hogy mit látunk tevékenységéről az interneten keresztül. Már önmagában érdekesnek gondolom, hogy Raskó György neve három ízben is szerepel a K-Monitor (Korrupció, Közpénz, Közbeszerzés, Kartell) internetes adatbázisában.

A Magyar Narancs 2003. március 13-i számában az „A növényolaj-ipari privatizáció tíz éve: Leépülés” című cikkben ezt olvashatjuk (kivonat):

A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat (NMV)-hez hat gyár, az egész magyar olajosmag-feldolgozás, a margaringyártás, valamint a hazai mosószeripar mintegy fele tartozott. A világbanki hitellel felújított gyárak közül mára ötöt bezártak, holott a vagyonértékelést végző PriceWaterhouse (PW) a privatizációs dokumentációban hangsúlyozta: a gyártóberendezéseket a magánosítást megelőző hat évben teljesen kicserélték, felújították, a gyárak infrastrukturálisan "jól fejlettek", a vállalat 17 bejelentett vagy jóváhagyott szabadalommal rendelkezett. "Már a pályázat kiírásakor jól látható volt az ellenséges kivásárlási szándék és az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) ezt elfogadó magatartása, amit a parlamenti vizsgálat és egy - a tárgyban hozott - országgyűlési határozat is alátámaszt. Az élet is egyértelműen igazolta, hogy a pályázat csupán a látszatot szolgálta" - összegezte a tíz év eredményét Varga István, a pályázaton vesztes Mentor Szövetkezet volt elnöke. Az ÁVÜ tárgyalásai a Ferruzzi-val 1991. decemberben és januárban is folytatódtak, végül "január 17-én mindkét fél megegyezett az árban és a feltételekben a szerződés függvényében" - írja Büky Dorottya, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója. Az ügyben fontos szerepet játszott Raskó György államtitkár, aki az ÁVÜ igazgatótanácsának is tagja volt. A Mentor korábbi gazdasági elemzéséből az derül ki, hogy a vállalatfelvásárlás igazi oka a sajtoláskor megmaradó magas fehérjetartalmú napraforgódara - ami az állati takarmány egyik legfontosabb alapanyaga - feletti rendelkezés egy olyan társaság által, amely alapvetően konkurens szójatermékét kívánja a magyar piacra erőltetni. Ez az értelme a kapacitás leépítésének, az öt gyár bezárásának olyan helyzetben, amikor a korszerű üzemek és a monopolhelyzet egyébként extraprofitot ígér. Ezt igazolja, hogy számításaik szerint az elmúlt évtizedben a kevesebb mint felére redukálódott magyar állatállomány ellenére duplájára nőtt a szójaimport. "Ezt Raskó Györgynek pontosan tudnia kellett a vállalat eladásakor" - hangsúlyozta Varga, aki a volt államtitkár ellenérdekeltségét abban (is) látja, hogy 1990-ben ügyvezetője volt a szójaimportőr Hunsoya Fehérjetermelő és Értékesítő Mezőgazdasági Szolgáltató Kft.-nek.

Az Magyar Nemzet online elérhető 2005. január 29-i „Százmilliós ajánlat a fecnin- Értékén alul adta el az ÁPV Rt. a komáromi gazdaságot” című cikkében ezt olvashatjuk:

Kézzel írt, néhány mondatos ajánlattal, mélyen a részvénycsomag könyv szerinti értéke alatt szerezhette meg a karácsony előtti napokban a komáromi állami gazdaságot az ÁPV Rt.-től a Kemenesalja Agráripari Kft. – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból. Az ügyletre sebtiben létrehozott vállalkozás tulajdonosai között található Raskó György, az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának egykori MDF-es delegáltja is.

Ezek után talán megérthetik és célszerűnek láthatják, hogy a Világgazdaság Online hasábjain Raskó György tollából idén megjelent „Hogyan lehet megmenteni a magyar élelmiszeripart?” című cikket nem volt túlzott bizalmam elolvasni.

Annál inkább volt viszont bizalmam az Élőlánc Magyarországért egyik elnökségi tagjának, Ács Sándorné agrármérnöknek a 168 óra egyik rádióadásához fűzött kommentárját megfontolni:

"Raskó úr az MDF kormány  államtitkárként az élelmiszeripar külföldi kézre adásával fölmérhetetlen károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak - mert kiszolgáltatott nyersanyagtermelővé degradálta a gazdákat. Gazdasági alaptézis, hogy a jövedelem nagyobb hányada a feldolgozásból és a kereskedelemből származik. Raskó úr ezt a jövedelmet vette el a magyar vidéktől, mely ennek következményeit a mai napig szenvedi.
A milliárdos nagyságrendű fejlesztéseivel kapcsolatban pedig meg kell jegyezni, hogy ezeknek 40-50 %-a nagy valószínűséggel EU-s támogatásokból, közpénzekből épült - a cikkben szereplő 900 milliós beruházás esetében ez 400-450 millió 1 embernek - abból a kasszából, melyet az EU a vidéki családoknak szán.
A földtörvény a földek forgalmáról, tehát adás-vételről, bérbeadásról szól - így az 1200 hektáros határ azt jelenti, hogy Raskó úr nem vehet, és nem bérelhet több földet, de azt nem jelenti, hogy az 1200 hektár feletti részt el kell adja. Viszont ha bevon néhány tulajdonost, aki magánszemélyként vásárolhat földet, akkor ők megveszik a földet, Raskó úr pedig bérbe veszi tőlük. Ez a legfőbb kritika a földtörvénnyel szemben, hogy csak az őstermelőknek, magán és családi gazdaságoknak szab tényleges korlátot, a gazdasági társaságoknak viszont kiskaput nyit a korlátlan birtoknövelésre."

Részlet az Ángyán József szimpátiatüntetésből, Kossuth tér, 2012. május 10. A teljes videó itt tekinthető meg. A teljes videóban felszólalók sorrendben: Hetzmann Róbert - elnök, Váralja Szövetség; Lovász Ádám - tag, Váralja Szövetség; Ertsey Attila - elnökségi tag, Élőlánc Magyarországért; Hossó Andrea - közgazdász, nemzetközi pénzügyi szakértő, Élőlánc Magyarországért; Buczkó Máté; Ács Sándorné - agrármérnök, Élőlánc Magyarországért; Teichel István - lepsényi gazda

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

David C. Korten szerint a jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági rendszerünk megöl bennünket. Legújabb könyvében, a Gyilkos vagy humánus gazdaságban azt fogalmazza meg, hogy a pénzvilág bankjainak szerencsejátékosai fantomgazdagságot hoznak létre, amely mögött nincs valós munka, igazi teljesítmény. Ugyanakkor a pénzvilág által diktált állandó növekedési kényszer rombolja a környezetünket, tönkreteszi a természetet és gyorsuló mértékben zsigereli ki a természeti erőforrásokat. A szerző az elemzésen és a kritikán túl felvázolja a helyi, emberközpontú gazdaság felépítését, és 12 pontban foglalja össze a "nagy fordulat" programját. Végül történelmi példákkal mutatja be, hogy van remény: képesek vagyunk a jelenleginél lényegesen jobb gazdaság és társadalom megalkotására.

Mit tesz az internet lehetővé? Átláthatóságot, átfogó rendszer-logika vizsgálatot, vagyis a következtetések mind inkább egyértelmű levonásának lehetőségét. Mit alakít ez ki? Nos, ha nem kapcsolják le az internetet, mint az egyiptomi forradalom idején tették a diktatúra emberei, akkor egy olyan szükségszerűen megfontoltan hosszú távú előrelátást követel meg és alakít ki az internetet használóktól, annak életében közvetve vagy közvetlenül résztvevő polgároktól, ami régóta hiányzik az emberiség történetéből. Nem mindegy, hogy milyen döntéseket örökítenek meg a bitek és a bájtok; felelős és fenntartható, hosszú távú és igaz politikai viselkedést várunk el egymástól, különben nagyon könnyen önmagunk múltjával találhatjuk szembe magunkat.

Magyarországon eddig nem történt rendszerváltás, csupán módszerváltás. Az internet fog igazán rendszerváltást hozni…!

         1 hozzászólás

Címkék: politika mezőgazdaság fenntarthatóság agrárium élőlánc magyarországért ángyán józsef ertsey attila raskó györgy

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark