PPJ         2013.06.17.

Alapkérdések, amelyeken változtatni kell, mert ha nem, akkor megvédhetetlen a magyar föld, és a magyarságnak a 2000 éves története itt befejeződik nagyjából...! Bankok vásárolhatják fel az országot! Ángyán kilép a Fidesz frakcióból a függetlenek közé. Pénteken eldől a magyarság sorsa!

Forrás: N1TV youtube videó
Szöveg leírás: GreenR blog

Alkotmányos védelem alá kéne helyezni a magyar földet. Tárgyalásokat kéne kezdeni az Európai Közösséggel a moratórium meghosszabbításáról. Tudniillik azok a viszonyok, ami miatt mi a moratóriumot kértük egyáltalán nem javultak, nem változtak meg: a földárbeli 5-50x-es különbség katasztrófával fenyeget, ha szabaddá válik jövőre (május 1-én! - a szerk.) a földpiac. A csatalakozási szerződés bizonyos pontjait is érdemes lenne újra fölvetni az Európai Közösségnél. Sőt, odáig kéne menni, hogy újra kéne kezdeni a tárgyalásokat, hogy a föld ne tartozzon a tőke szabad áramlása kategóriájába. Több nemzet is most már egyetért ezzel Európában. Nemzetbiztonsági kérdés az alaperőforrások birtoklása. Különösen veszélyes ez a helyzet, hogy ha a szabadkereskedelmi tárgyalások keretében az Európai Közösség megállapodik az Amerikai Egyesült Államokkal, és onnantól kezdve nincs megállás...

Ángyán: "Én nem ezért jöttem, hogy tönkretegyük a vidéket és a helyi családokat,
hanem éppen azért, hogy megerősítsük őket."

De a földtörvényt is alapvetően át kell fogalmazni. Az az elképesztő elképzelés, ami az Alaptörvénybe a 3. módosítása során bekerült, hogy tudniillik nagy integrátorok alá begyűrjük a vidéket: ez katasztrófával fenyeget! Ezt a gondolatot el kell vetni! Még akkor is, hogy ha nagyon erős csoportok éppen azt akarják, hogy az európai régióknak megfelelően gyűrjük be az egész mezőgazdaságot nagy tőkés érdekeltségek alá. Ez a végét jelenti a vidéknek és a magyarságnak!

Abszolút fölső plafonokat kell meghatározni a birtokmaximumokra. Elfogadhatatlan az 1800 hektáros birtokméret (ha "családi gazdálkodásokról" beszél oly nagyon a kormányzati kommunikáció - a szerk.)! Persze Európában a szövetkezéssel érik el a családi gazdálkodások a megfelelő piacképes erőt - ezt ne felejtsük! És elfogadhatatlan az, hogy a jelenlegi földtörvényben nincs összeszámítás a családokat illetően, tehát 1800 hektárja lehet a mamának, papának, gyerekeknek, nagyszülőknek - így aztán teljesen kiszámíthatatlan, hogy mekkora gigabirtokok alakulnak ki egyes érdekeltségek kezében.

Ezek alapkérdések, amelyeken változtatni kell, mert ha nem, akkor megvédhetetlen a magyar föld, és a magyarságnak a 2000 éves története itt befejeződik nagyjából.

- Ön szerint a pénteki zárószavazás után a magyar föld magyar kézben maradhat?

Nem! Ez nem tudja megvédeni. Azok az intézkedések, amelyek a földtörvényben vannak, nem tudják magyar kézben tartani. Ráadásul a magyar kezek sem egyformák! Tehát olyan magyar kézben tartja - ha tartja egyáltalán a földet - amely nem földet művelni akar, hanem spekulálni. Nagy tőkeérdekeltségek felé fogja irányítani a földet a földtörvény. Ráadásul, hogy mondjak egy példát: a bankok bármilyen méretű földet megszerezhetnek, nekik semmiféle korlát nincs szabva (indirekt módon kiskapu van nyitva a földtörvényben - a szerk.). Azok a hitelintézetek, amelyek hitelezni akarják a mezőgazdaságot, és a haszna a földértékesítésnek vagy földforgalomnak ettől a pillanattól kezdve a bankoknál fog lecsapódni. A tönkremenő gazdaságok földjeit össze fogják gyűjteni, egy idő után a nagy bankok kezében lesz a  teljes magyar föld. Ez a végét jelenti a családoknak, a helyi közösségeknek és a falvaknak.

- Terjed egy olyan "pletyka", hogy ha a földtörvény szavazása nem úgy zárul, hogy a magyar föld magyar kézben maradhat, Ön ki fog lépni a Fideszből.

Ez eldöntött szándékom. Én nem ezért jöttem, hogy tönkretegyük a vidéket és a helyi családokat, hanem éppen azért, hogy megerősítsük őket. A Nemzeti Vidékstratégia ezt fogalmazza meg, nagyon sajnálom, hogy a saját kormányom, a saját frakcióm, a saját politikai családom, ahogy én ezt korábban gondoltam, nem ebbe az irányba tájékozódik. Úgyhogy ki fogok lépni a frakciókból, a függetlenek közt folytatom és nem fogok belépni egyetlen más frakcióba sem. Én az emberekkel kötöttem szövetséget, a Tisztességes Emberek Szövetségével akarom ezt az országot megfordítani, még akkor is, hogy ha a politikai terepen ennek most kevés esélye van. Ahogy jártam az országot a földfórumokon, úgy fogom a továbbiakban is járni az országot: és meg fogjuk fordítani ezt az országot!

PPJ         2013.06.04.

Tanítsd az önellentmondást, Orbán! Még jó, hogy "az internet nem felejt"! Mit mondtál anno, mit véstél te most a földtörvénybe? Kinek is írod te a törvényt?! A jelzálog-hitelintézetek (bankok) KORLÁTLAN mennyiségű termőföldhöz juthatnak 'a mező- és erdőgazdasági földek forgalmazásáról szóló' T/7979/216-220, 16. § (7) szerint. Ha juthatnak, jutni is fognak, mert 5-50-szor olcsóbb a magyar termőföld az EU-ban levő termőföldekhez képest, ahol nincs is eladó termőföld. Magyarországon pedig lesz eladó termőföld, mert a 2/3-os kormány azt szavaztatja meg. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK CSAK KORLÁTOLT MÉRTÉKBEN vehetnek magyar termőföldet, nem így a jelzálog-hitelintézetek (bankok) T/7979/216-220, 16. § (7). A KÜLFÖLDIEK VISZONT VEHETIK A MAGYAR TERMŐFÖLDET, T/7979/216-220, 10. § (1). At 5. § 19. pontja „mezőgazdasági termelőszervezet” – „tagállami székhelyű jogi személy” – vagyis Európa 30 országából bármely cég bejelentkezhet a magyar földekért. 5. § 19. b.) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet is… (az is le van írva, hogy hogyan!) ["Csányi Sándor megmondta, neki olyan földtörvény kell, ami számosállatonként további két hektár használati jogát éri az 1200 hektár felett." - Forrás: nol.hu __ Simon Attilától pedig egy idézet a földtörvényről 16 perc 16 másodpercnél ebben a videóban: "az álcázott módosító javaslat a tárca bevonásával került legyártásra." TESSÉK?!]

"... Decretum..Ugros eliminandos esse.." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak" - 907-es pozsonyi csata...

A Fidesz újraértelmez egy szót - a fenti kép szövegének éles ellentéte - nagyon tanulságos videó!

Ángyán: a háborúnak nincs vége! A földtörvénnyel kapcsolatban az ígéreteivel ellentétes javaslatokat fogadott el a Fidesz - mondta Ángyán József, aki a csata elvesztését maga jelentette be a földtörvény elleni tüntetésen.

A "dél-amerikai birtokmodell" felé vezető jelek mutatkoztak meg Magyarországon! Ezt akarjuk?!!!

[Iratkozzatok fel az Élőlánc YouTube csatornájára!]

A Kormány által benyújtott tervezet teljességgel elfogadhatatlan. Nagytőkés érdekcsoportoknak, külföldieknek, nagybirtokosoknak játssza át földjeinket! A részletek megtalálhatók a www.kielegyenafold.hu honlapon az Élőlánc Magyarországért által a miniszternek írt nyílt levélben, a Váralja Szövetség miniszterhez írt levelében és a civil szervezetek által készített elemzésben.

A 907-es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point-on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle. 907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs akkor még nem létezett semmilyen formában).

A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "... Decretum..Ugros eliminandos esse.." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak". Ezt a "nemes célt" extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve, "biztosra mentek". Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő. Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni.

907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a "gyengébb", kb. 40ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő, az elit.

Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról. A törzsszövetség egyesült főerejét - 40.000 lovas - négy részre osztotta. Az egyenként 10ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette,a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett természetesen AZ egész hadműveletet irányította. Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és viziparádé keretében szenvedett technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%-os veszteséget a hajóhad.

Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult /40.000 ember/. A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Tehát átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal az ellenséges sereg "orra előtt", éjszaka, tök csöndben!!! (A fantáziátokra bízom ez mit jelenthetett mind egyéni mind közösségi teljesítményben két napnyi öldöklő csata után.)

Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli síkságon. A néhány ezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a Magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló Magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással Magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő Magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét /még a trónszékét is!/ hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/.

A csata következménye, hogy a Magyar határ az Enns folyó lett /Ober Enns - innen a meséink ' Óperenciás tengere ' / valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. /Szent István idején először, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. /

Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt - a Hazáért.

PPJ         2012.11.23.

A KDSZ - Közgazdászok a Közpolitikában és az EVK Szakkollégium közös szervezésében a Budapesti Corvinus Egyetemre látogatott professzor Dr. Ángyán József. Az előadás részét képezte a KDSZ "Magyarország versenyképessége" kurzusának.

Ángyán József másfél évig volt a jelenlegi kormány vidékfejlesztési minisztériumának államtitkára. A közelmúltban nagy port kavart a lemondása. Az ő nevéhez fűződik a Nemzeti Vidékstratégia elindítása is, melynek nagy szerepe lesz a 2014-20-as időszakban. Előadásában elsősorban a jelenlegi magyar mezőgazdaság kihívásairól és azoknak leküzdéseiről, illetve az elszegényedő vidék kilábalási lehetőségeiről lesz szó.

Az előadáson levetített prezentáció ezen a linken tölthető le.

A technikai háttérért köszönet a Társadalomelméleti Kollégiumnak!

A fényképeket készítette: Bóta Nikolett — KDSZ - Közgazdászok a Közpolitikában.

PPJ         2012.11.12.

Helyi gazdák visszafoglalták és művelésbe vették vasárnap egy korábban az állami földbérleti pályázat keretében elnyert terület egy részét a Fejér megyei Kajászón.

A kajászóiak a Fejér megyei földpályázatok nyerteseiről szóló Ángyán-jelentés óta háborognak, ebből derült ki ugyanis, hogy a településen kápolnásnyéki, illetve felcsúti pályázók jutottak jelentős földterületekhez, helybéliek viszont nem nyertek az NFA-pályázaton. Ángyán szerint Kiss Árpád nádarató vállalkozó volt azon pályázók egyike, akit ki kellett volna zárni a pályázatból, mert nem helybéli - ahogy Mészáros "Mr. Szarok rá hogy más mit mond" Lőrinc felcsúti polgármester sem az.

A jelenleg érvényben lévő földtörvény /1994. évi LV. 5§. (1) bekezdés alapján magánszemély 300 ha VAGY 6000 AK (Arany Korona) értékű földet birtokolhat.

Ezen tulajdonszerzési korlátok alkalmazását írja elő a törvény 11.§ (1) bekezdés a használat jogának szerződéssel való alapításakor is.

Az állami földek pályázatán két kajászói birtoktestet, összesen 8194 AK értékben nyert el Kiss Árpád kápolnásnyéki lakos 20 évre.

Ez 2194 AK-val azaz 70 hektárral több, mint a törvényben megengedett terület.
70 hektár = 700.000 nm. Ez 100 db focipályányi terület.

A szerződés tehát érvénytelen és törvénytelen.

A kajászói gazdák a törvényesség helyreállítása érdekében közbirtokosságba vonták a törvénytelenül és érvénytelenül juttatott többlet területet, és megkezdték művelését.

2012. november 11.

A Kajászói Gazdatanács közleményéből

Na kinek a szomszédja Kiss Árpád?!

Előzmények:

Ángyán: újabb földfoglalások várhatók - nekimegy a földtörvénynek - oligarcha neveket sorol!

Polgári engedetlenségi mozgalomba kezdtek az oligarchák ellen a kajászói gazdák!

Elfeledett elveire figyelmezteti a Fideszt a két lázadó államtitkár - Helyenként kioktató hangnemben, helyenként pedig családi történetekkel színezve figyelmeztette a Fideszt korábbi birtokpolitikai elveire Ángyán József és Bencsik János. A vidékfejlesztési államtitkári posztjáról idén januárban lemondott Ángyán József mellett Bencsik lett a Fidesz belső ellenzéke a földügyekben. A képviselő 55 módosító indítványt nyújtott be a földtörvény tervezetéhez, mert úgy látják, az ellentétes saját pártjuk, a Fidesz elveivel. A kormánypárt ugyanis szóban a helyben lakó földművesek, a családi gazdaságok megerősítését támogatja, ám a jogszabálytervezetben mégsem azokat, hanem a nagybirtokokat erősíti.

Az Őszi szántás elnevezésű akciót az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület és a Fejér Szövetség szervezte a kajászói gazdákkal együttműködésben. Boór Ferenc, a Fejér Szövetség szóvivője elmondta, hogy a jelenleg érvényes földtörvény szerint magánszemély 300 hektárt vagy hatezer aranykorona értékű termőföldet birtokolhat, ez a bérleti jogviszony esetében is érvényes. Ezzel szemben Kiss Árpád kápolnásnyéki lakos a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pályázatán 284 hektárt, 8194 aranykorona értékű területet kapott bérbe húsz évre.A vasárnapi akcióban a "törvényes részen felüli területet", azaz 2194 aranykorona értékű, hozzávetőleg hetvenhektáros területet kerítettek körbe és szántottak be.

Boór Ferenc azt mondta: egy októberi, kajászói gazdatanácsi döntés alapján nem engedik törvénytelenül megművelni a területet. A terület feletti rendelkezést ezért a törvényesség helyreállításáért vonták a kajászói gazdák hatáskörébe, úgynevezett közbirtokosságba - tette hozzá.Szerinte az országosan eddig 60 ezer hektárra meghirdetett földbérleti pályázatokat vissza kell vonni. Minden bérleti szerződést fel kell bontani, mert ellentétes a kormányprogrammal és az alaptörvénybe ütközik. Aki jogosan nyert földterületet, kárpótolni kell - mondta, hozzátéve, a helyi gazdabizottságoknak új feltételekkel kell meghirdetniük a pályázatokat, amelyeken a valóban helyi gazdák juthatnak földhöz.

Mindeközben az oligarcha-pártiak részéről az a szóbeszéd járja, hogy az Ángyán által hirdetett út "skanzenné" alakítaná a magyar vidéket és mezőgazdaságot. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az olajkorszak végéhez érve (1 kalória élelmiszer előállításához 10 kalória olajat használunk jelenleg) a mezőgazdaság, mint ipari termelés fenntarthatatlanná vált, az Ángyán által kidolgozott vidékfejlesztési program a legprogresszívebben veszi figyelembe a fenntarthatósági kritériumokat!

Ehhez kapcsolódóan olvasható alább Ács Sándorné - az Élőlánc Magyarországért elnöke, agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök véleménye!

A 168 órában Nagy Csaba beszélget Bujáki Attilával a földtörvényről. Ismét felbukkan a "skanzenozás", ezért az alábbi hozzászólást írtam:

"Bocsánat, de Buják Attila összevissza beszél, és valótlanságokat állít ebben az interjúban. Ángyán fenntartható vidéket akar - a kormányprogramot kéri számon. Ha ezt Ön Raskó után szabadon skanzennak gondolja, akkor nyilvánavlóan nem ért hozzá, ugyanis Európa mezőgazdasága családi gazdaságokra épül. Dániában például 70 hektár az átlagos farm méret - és a feldolgozást, kereskedelmet a gazdák szövetkezetei végzik. Gondolom a dán mezőgazdaságot nem nevezné skanzennek?

A Raskó féle több ezer hektáros gazdaságok elszívják a vidéki közösségektől a jövedelmet, a megélhetés forrását. Igaz, hogy alkalmazottakat foglalkoztatnak - a hatékonyság érdekében a lehető legkevesebbet - de ha ezek a földek a helyi családok birtokában lennének, akkor lényegesen több embernek nyújtanának megélhetést.

Ha Buják Attila választhatna, hogy egy gazdaság tulajdonosa legyen, vagy cselédje - melyiket választaná? Vajon melyik kínál több jövedelmet? Tulajdonosnak, vagy alkalmazottnak lenni?

Raskó úr az MDF kormány  államtitkárként az élelmiszeripar külföldi kézre adásával fölmérhetetlen károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak - mert kiszolgáltatott nyersanyagtermelővé degradálta a gazdákat. Gazdasági alaptézis, hogy a jövedelem nagyobb hányada a feldolgozásból és a kereskedelemből származik. Raskó úr ezt a jövedelmet vette el a magyar vidéktől, mely ennek következményeit a mai napig szenvedi.

A milliárdos nagyságrendű fejlesztéseivel kapcsolatban pedig meg kell jegyezni, hogy ezeknek 40-50 %-a nagy valószínűséggel EU-s támogatásokból, közpénzekből épült - a cikkben szereplő 900 milliós beruházás esetében ez 400-450 millió 1 embernek - abból a kasszából, melyet az EU a vidéki családoknak szán.

A földtörvény a földek forgalmáról, tehát adás-vételről, bérbeadásról szól - így az 1200 hektáros határ azt jelenti, hogy Raskó úr nem vehet, és nem bérelhet több földet, de azt nem jelenti, hogy az 1200 hektár feletti részt el kell adja. Viszont ha bevon néhány tulajdonost, aki magánszemélyként vásárolhat földet, akkor ők megveszik a földet, Raskó úr pedig bérbe veszi tőlük. Ez a legfőbb kritika a földtörvénnyel szemben, hogy csak az őstermelőknek, magán és családi gazdaságoknak szab tényleges korlátot, a gazdasági társaságoknak viszont kiskaput nyit a korlátlan birtoknövelésre."

Kajászón még tavasszal kezdődtek a tiltakozások, amihez az LMP is csatlakozott, míg a gazdák földet foglaltak és tüntettek, ők földet vittek a "csillapíthatatlan étvágyú" Mészáros Lőrincnek (aki az 1200 hektáros limitnél nagyobb földterületeket kapott a környéken).

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségeit is Ángyán József tárta fel - mint írta, a polgármester családi érdekeltségébe tartozó három pályázó (egy cég és két közvetlen családtag, a feleség és a testvér) Alcsútdoboz és Vál meghirdetett földjeinek túlnyomó többségét, Kajászó és Óbarok meghirdetett földjeinek pedig mintegy harmadát megszerezte. A 3 pályázó 25 bérleti szerződéssel összesen 1327 hektár – 31940 aranykorona értékű – területet kapott bérbe, ami az agrárminisztérium által hangoztatott 20 hektáros országos átlagnak több mint hatvanhatszorosa. "Így hozzájuk került a Fejér megyében eddig bérbe adott összes terület 25 százaléka, az összes aranykorona érték 26,3 százaléka - írta a vidékfejlesztési minisztert cáfolva Ángyán József.

PPJ         2012.10.27.

Több mint hetven agrár- és vidékfejlesztési, természet- és környezetvédő civil szervezet arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy a jelenlegi formájában ne támogassák a tervezett földtörvény javaslatát. A tervezet ugyanis rögzítené Magyarországon a nagybirtokrendszert, továbbá nem nyújt kellően hatékony védelmet a külföldiek tulajdonszerzése ellen. Mindez ütközik a fenntarthatóság Alaptörvényben is rögzített elveivel és a Kormány által elfogadott Vidékstratégiával, a tervezet ezekkel ellentétben gyorsíthatja a vidéki térségek elnyomorodását. RÉSZLETEK >>>
A videókban és a cikk alábbi részeiben elhangoznak azok a nevek, akik behálózták az országot és az életfeltételeinket veszélyeztetik!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Parázs hangulatú fórumot tartott tegnap Pécsett Ángyán József fideszes képviselő. A korrupció új szintjére jutott a társadalmi "fejlődés". Már nem hivatalnokokat kell megkenni, a politikába kell betenni a saját embereket, akik intézik az ügyeket, minisztereket, államtitkárokat - így Ángyán.

A fórum utáni rögtönzött sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy Fejér megye után újabb földfoglalások várhatók a volt államtitkár információi szerint, mégpedig Csornán, ahol állítása szerint Nyerges Zsolt érdekeltsége előzte meg a helyi gazdákat.

Orbán, Csányi és Mészáros Lőrincz
- kilóért megveszik és eladják az országot

Nagy népszerűségnek örvend az ellenzék szemében Ángyán József agrárszakember, az Orbán-kormány volt földművelésügyi államtitkára, legalábbis erre utal, hogy a pécsi Slyven Rendezvényközpontban megszervezett fórumán jelen volt a Lehet Más a Politika baranyai vezetése, az MSZP városi elnöke és megyei alelnöke, illetve a Jobbik baranyai országgyűlési képviselője. A közönség zömét persze hoppon maradt gazdák és a Fideszből kiábrándult jobboldaliak tették ki. Ángyán szerint két út képzelhető el: az egyik a családi gazdaságokra épül, a másik a spekuláns tőkére. Utóbbit csak a haszon maximalizálása érdekli, nem a föld hosszú távú hasznosítása és az ott élők sorsa - mondta. Mindez önmagában érthető is az agrárszakember szerint, ám jelen esetben azt látjuk, hogy a spekuláns tőkét kiszolgálja az a magyar állam, amelynek egyik fő feladata épp ennek korlátozása lenne.

A fideszes képviselő nem rejtette véka alá, hogy kikre gondol.

Agrártámogatások 2011: Pénzeső Csányi, Nyerges és Leisztinger érdekeltségeinek - K-monitor

Az EU-s agrartámogatási rendszernek köszönhetően az elmúlt évek valódi pénzesőt jelentettek néhány magyar nagytőkés számára. Csányi, Nyerges és Leisztinger érdekeltségei sok milliárd forinttal gazdagodtak, miközben a kis- és középbirtokos gazdákhoz az uniós pénzeknek csupán a töredéke jutott el.

Leisztinger és Csányi

Ezek az érdekkörök átlépik a politikai törésvonalakat, ahogy azt a 2011-ben három legnagyobb földalapú támogatásban részesülő vállalkozó, Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt neve is mutatja. Az állam dezertál, fogalmazott Ángyán, arra utalva, hogy a korrupció új szintre lépett, lényegében az államapparátus működésének részévé vált. Mindez a rendszer összeomlását eredményezi meglátása szerint, hosszabb távon nem csupán Magyarországon, hanem egész Európában. Ángyán József Csányi Sándor mezőgazdasági érdekeltségeit elemezte hosszabban, ami azért is aktuális volt, mert pár héttel ezelőtt Baranyában az OTP vezér Orbán Viktor részvételével adott át egy 3,5 milliárdos, részben közpénzből finanszírozott beruházásból felhúzott „zenélő tehenészetet”, ahol Csányi azt is felajánlotta Ángyánnak, hogy az egyik sertéstelepen ismerkedjen meg közelebbről a mezőgazdasággal.

Ez a tehenészet összesen 56 embernek ad munkát, miközben a Csányi érdekeltségek- Ángyán összesítése alapján - tavaly mintegy 4 milliárdos állami és uniós támogatásban részesültek. A bankvezér összesen 16700 hektárnyi földet birtokol különböző módozatokon, ami a fideszes képviselő szerint európai összehasonlításban példátlan. Ángyán ismertetése alapján például Dániában az átlagos birtokméret 60 hektár, míg az úgynevezett nagybirtokoké 360 – a készülő magyar földtörvény ezt 1200 hektárban maximalizálná, de olyan módon, hogy ezt különböző módszerekkel a többszörösére lehet növelni.  A cégcsoportot ráadásul Szingapúrból menedzselik egy off shore cégen keresztül Ángyán szerint, és ahogy a dioxinnal fertőzött, Németországból importált sertéshús botránya kapcsán kiderült, nem Magyarországon vásárolják az alapanyagokat az élelmiszer előállításhoz, így pedig hiú ábránd marad a magyar sertésállomány növelésére vonatkozó kormányzati szándék. TOVÁBBI RÉSZLETEK A HVG.HU-n >>>

Csányi Keresztapa -- Orbán csak egy báb!

Katt a képre a nagyobb méretért!

A tegnapi rendezvényről beszámolt a  pecsistop.hu is  Ángyán Csányiról, az új korrupcióról és a politikáról címmel.
- A politika miért szövetkezik a "maffiával"? - tette fel a kérdést Ángyán József. A háttér érdekhálózat "feldugja" az embereit a politikába - a volt államtitkár azt sem értette, egyáltalán hogy került oda. Akik már ott voltak, azok sem értették.

A korrupció új szintjére jutott a társadalmi "fejlődés". Már nem hivatalnokokat kell megkenni, a politikába kell betenni a saját embereket, akik intézik az ügyeket, minisztereket, államtitkárokat - így Ángyán. A miniszterek mellé még tartótisztet is elhelyeznek. Ráadásul lehet olyan törvényeket hozni, ami a disznóságot törvényessé teszi. Ezért gondolom, hogy a társadalom a végnapjait éli: a törvények leválnak az erkölcsről. Természetesen szólt a Fidesz földosztásáról is Ángyán. A felcsúti polgármester 25 pályázatot nyert. Van olyan környék, ahol a felcsúti polgármester felesége és egy államtitkár szomszédja az összes földet megnyerte. Az egyik helyi, nyeretlen pályázó úgy sóhajtott fel: "legalább a felét meghagyták volna nekünk". Azaz, a magyar már megszokta, hogy kirabolják, és kicsivel is beérné. A történet nem 20 ezer hektárról szól, hanem a becsületről, és arról, hogy megmarad-e a földünk - zárta szavait Ángyán.

Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kajászói lakossági fórumán lerántja a leplet az Orbán-kormányról és annak mezőgazdasági programjáról. A csalódott honatya élesen bírálja "politikai családját", vagyis a Fidesz-frakciót és annak vezetőit, a "nagy fiúkat". Nem csak, hogy felhívja a figyelmet a kétes ügyletekre, s arra, hogy az a vidékfejlesztési politika, amit a kormány visz véghez meg sem közelíti az általa kidolgozott programban foglaltakat, a széles nyilvánosság előtt kér bocsánatot kihangsúlyozva, őt is átverték. Azonban az igazságbeszédnek itt még közel sincs vége. A következő videónkból az is kiderül, mi köze Orbán Ráchel udvarlójának a Fejér-megyei földmutyihoz.

A második részből kiderül, hogy Ángyán József miként derített fényt a Fejér megyei földmutyikra és mindehhez mi köze van Orbán Ráchel udvarlójának, aki állítólag a Közgépnél is vezető tisztségviselő...

Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kajászói lakossági fórumán lerántja a leplet az Orbán-kormányról és annak mezőgazdasági programjáról. A csalódott honatya élesen bírálja "politikai családját", vagyis a Fidesz-frakciót és annak vezetőit, a "nagy fiúkat". Nem csak, hogy felhívja a figyelmet a kétes ügyletekre, s arra, hogy az a vidékfejlesztési politika, amit a kormány visz véghez meg sem közelíti az általa kidolgozott programban foglaltakat, a széles nyilvánosság előtt kér bocsánatot kihangsúlyozva, őt is átverték.

!Agrármaffia.postr.hu!