Tízezer négyzetkilométeres egybefüggő olajszőnyeg a halálzónában

PPJ         2010.04.30.

A környezetvédők máris az Exxon Valdez olajszállító alaszkai katasztrófájával példálóznak: akkor több mint 40 millió liter olaj ömlött a tengerbe. A Mexikóiöbölben történt olajkútrobbanás hatása egyelőre jóval kisebb, az ökológiai kár viszont akár sokkal nagyobb is lehet, a helyszín ugyanis a világóceán egyik legsérülékenyebb régiója.

http://static.nol.hu/media/picture/91/41/30/000304191-3058-600f.jpg

Naponta mintegy 160 ezer liter olaj kerül a tengerbe (Az amerikai kormány közlése szerint a korábban becsültnél ötször több, naponta mintegy ötezer hordó (795 ezer liter) nyersolaj ömlik a tengerbe a mélytengeri kútból!!!), és a folt az alapanyag fizikai adottságai miatt is terjeszkedik. Az olajfoltot a szél és a hullámzás északi irányba viszi, a szennyeződés a hét végére elérheti az amerikai partokat.

A lousianai mocsarakat is elérheti az olajszennyezés.

A kiömlött kőolaj igazán súlyos természetkárosítást a parti zónában, illetve a tengerparton tud okozni. A nyílt vízen jóval ritkább a flóra és a fauna, ráadásul az öböl közepén egy hatalmas „halálzóna” alakult ki, amelyet a beömlő folyók által hozott mérgek és az ismétlődő olajszennyezések folyamatosan növelnek. A partvidék élővilága viszont gazdag és sokszínű, itt az olaj látványos pusztítást okozhat. Ráadásul – ahogyan azt az Exxon Valdez katasztrófája is megmutatta – a partra került olaj sokkal tovább a környezetben marad, és sokkal több hosszú távú káros hatásért felelős (szaporodási problémák, növekedési rendellenességek stb.), mint amennyit korábban a szakértők feltételeztek.

A Greenpeace felvételén madarak repülnek a Mexikói öbölben elnyúló olajfolt felett.

Az olajjal megküzdeni is csak a nyílt vízen érdemes: a körbekerített olajfoltok felszippantására, illetve a maradék semlegesítésére már van technológia, a parti föveny megtisztítására viszont nincs költséghatékony módszer. Az egyetlen megoldás, ha a szenynyezést nagynyomású vízzel visszamossák a tengerbe, és ott próbálják összeszedni, ám a maradék – az alaszkai példa tanúsága szerint – még két évtized múlva is mérgezi a környezetet. Jellemző adalék, hogy jelenleg a mentésen több mint ezer ember dolgozik, a környezeti károk elhárításához viszont tízezrek (vélhetően nagyrészt önkéntesek) munkájára lesz szükség. Forrás: Népszabadság Online

Elérték a Mexikói-öbölben keletkezett olajszennyeződés első - egyelőre vékony - nyúlványai az Egyesült Államok déli partvidékét, a Mississippi folyó deltáját. Az AP amerikai hírügynökség szerint évtizedek óta ez lehet az ország legnagyobb olajszennyeződése, amely elhomályosíthatja még az Exxon Valdez tankhajó 1989-es katasztrófája által okozott környezeti károkat is. Több száz hal- és madárfaj, egyéb tengeri élőlény kerülhet most veszélybe.

Barack Obama amerikai elnök minden segítséget megígért a mostani katasztrófa enyhítésére - ez már csak azért is vicces, mert épp Barack Obama rendelte el új fúrótornyok építését - forrás -, ezzel megváltoztatta azt a csaknem három évtizedes szövetségi politikát, amely tiltotta az Egyesült Államok partjainak nagy részén a fúrásokat. A terv megvalósítása esetén fúrótornyok létesülhetnének az ország atlanti partvidékének déli részén (Florida középvonalától északra), a Mexikói-öböl keleti felében, sőt, Alaszka partjainál is. Obama az ország hatalmas energiaigényével és a munkahelyteremtési szükséglettel indokolta döntését.

 Szürkegém a veszélyeztetett lousianai mocsárvilágban.

David Hayes, a belügyminisztérium tisztviselője megerősítette: akár 90 napba telhet, amíg egy új nyomáscsökkentő szelepet helyeznek el a tengerfenéken az olajszivárgás leállítására. Forrás: Index

         16 hozzászólás

Címkék: index természet olaj környezet nol barack obama mexikói öböl szürke gém exxon valdez olajfolt

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Blaha-balhé 1 - Átba... átszabják a Blaha Lujza teret

PPJ         2010.04.15.

Valami csigazabáló cég önköltségen át akarja építeni a Blahát. Eleve rosszul kezdődik...

Pár javaslat, aminek a betartása mellett békén fogjuk hagyni a "projektet", de ellenkező esetben természetesen nekiesünk ennek is! 

 

Hagyják békén a fákat! Ha megígérik, hogy egyhez sem nyúlnak hozzá, sőt, még többet ültetnek, és ha így is át akarják maszkírozni a teret, meg plusz padokat raknak le, akkor oké. Egyéb esetben sajnos nem engedjük a maradék zöld-nek is a 20 évre történő (ennyi idő alatt cseperedik fel egy fa) kiiktatását. Már ha 20 év alatt oda visszanő egyáltalán egy fa is azon a  "levegőn".

A cél csak a zöld felületek növelése lehet! Persze, egy sivár placcról könnyebb lesöpörni azokat a hajléktalanokat, akik az utóbbi 10 évben meghatározzák a Blaha jellegét. Azért nem akarnak fát és bokrokat ezek a "befektetők", mert az alá odagömbölyödhet a hajléktalan. Füvet sétánnyal meg azért nem, mert a füvön heverni lehet, a sétányon lévő padokon pedig aludni. De kérdem én, a nagyban hivatkozott érv, hogy "kell a közösségi tér" hol áll összhangban azzal, hogy egy sivár placc lesz a mostani helyén? Úgyértem kár százmilliókat rákolteni, mert most se, és úgy se fogja teljesíteni a funkcióját... Amúgy a mai parkoló látványa nem nagy öröm, annak az átépítési szándéka dicséretes volna... de a fákat ne bántsák! Már megint a szubszidiaritás elve van semmibe véve! Azokat kérdezték meg és azok fognak dönteni a tér sorsáról akiket leginkább értint, vagy megint a fejünk fölött eldöntve alakítanak át egy városrészt "menő designerek" és "szakértők"?!!!

Ezeknek szerintem az elsődleges cél a hajléktalan hadosztály felszámolása. Természetesen nem mondják ki, de...
De a parkoló lezárásával máris nem értek egyet: itt ugyanis fordulni tudnak az autók a Rákóczi útra. Ha itt nem lehet majd fordulni, az azt jelenti, hogy + 2 sarkot mennek az amúgy is full József körúton, majd egy sarkot bepöfögnak, és három sarkot vissza, hogy a kunkort a Rákóczira megtegyék.
Tehát jó esetben is csupán + 3 fa, és + töménytelen kipufogógáz. Megéri????

Szóval: ha a franciák (ha már a főváros nem) ennyire szívén viseli a tér sorsát - az helyes.

Akkor a meglévő parkot rakják rendbe, a 6 db üres fa-helyre ültessenek fát, a padokat tartsák rendben és tegyenek ki szemeteseket.  És a virágtartókba virágokat. Továbbá a kanálist pucoltassák ki, mert 4 éve nem viszi el az esővizet, és térdig áll a szmetyó a buszmegállóban.

Uff.

Ezt hívjük mi fejlesztésnek! Élhető fejlesztésnek! Nem pedig mögöttes érdeknek az online médián történő kiszivárogtatásán keresztüli szondáztatásának, majd véghezvitelének.

HG, NOL: menjetek a p*csába! Miért kell lefeküdni ilyen olcsó dumának? Propaganda gépezet vagytok vagy mi a szösz? Jó: tudjuk, nem is olyan "olcsó" ez a duma, igaz?

         17 hozzászólás

Címkék: vélemény város környezet nol blaha lujza tér átépítés

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Senki többet harmadszor?

PPJ         2010.04.05.

Kérem tegyék meg tétjeiket! Mennyi ideig tud élni még az ember a Földön? Illetve Önök milyen nagy ökoszisztémákat rombolnának le, ha tehetnék? Az élve eltemetés milyen cizellált formáit dolgoznák még ki? Ön hogyan rövidítené meg az emberi faj életidejét?

Kérjük írják meg ambíciózus természetpusztító vágyaikat! Ne szégyelljék! No, hát elvégre is emberek vagyunk és a természetet le kell győznünk vagy mifene...

Veszélyben a Nagy-korallzátony - Index cikk

Kettétörhet egy megfeneklett kínai tartályhajó, és a kőolajrakománya tönkreteheti a világ legnagyobb élő organizmusát Ausztrália mellett.

Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy ketté fog törni egy kínai hajó, amely szombaton futott homokpadra Ausztrália északkeleti részénél, nem messze a Nagy-korallzátonytól – közölte vasárnap a BBC. A Shen Neng 1. nevű hajóban csaknem ezer tonna olaj van, és ha kettétörik, a Föld legnagyobb kiterjedésű korallzátonya veszélybe kerülhet.

A 23 fős hajó fő rakománya 65 ezer tonna szén, amit az ausztráliai Queenslandből vitt volna Kínába. Az ausztrál hatóságok szerint a hajó, amelyből már szivárog az olaj, egy védett övezetben, az engedélyezett hajózási útvonalon kívül futott zátonyra. Queensland szövetségi állam kormányzati vezetője, Anna Bligh közölte: nem tudják, miért tért le az engedélyezett útvonalról a hajó, ezért vizsgálatot kezdtek.

Az ausztrál parti őrség egységei és környezetvédelmi mentőosztagok a helyszínen vannak, és vegyi anyagokkal próbálják semlegesíteni a tengerbe került olajat. Már volt egy sikertelen próbálkozás, hogy a 230 méter hosszú hajót lehúzzák a zátonyról, állítólag ekkor sérült meg az üzemanyagtartály. A hajó fölött kisrepülőgépek köröznek, hogy figyelemmel kísérhessék a fejleményeket.

Természetvédő szervezetek régóta tiltakoznak amiatt, hogy az engedélyezett hajózási útvonalakat túl közel jelölték ki a világörökség részének nyilvánított, több mint két és fél ezer kilométer hosszú Nagy Korallzátonyhoz. Az egyik természetvédő szervezet alelnöke, Ian Herbert azt mondta, hogy "ha kettétörik a hajó, katasztrófa következhet be."

 

Élve befalazzák az alva repülő madarakat - NOL cikk

A mostanában kezdődő panelfelújítási és -szigetelési szezon - a munkálatok akaratlan mellékhatásaként - valószínűleg ismét rengeteg sarlósfecske életébe kerül. Pedig a madarak többsége menthető lenne a beruházások megfelelő időzítésével, illetve speciális odúk kihelyezésével.

A sarlósfecske a hazai madárvilág egyik legfurcsább képviselője. A fecskéhez - a hasonló külalak és életmód ellenére - semmi köze nincs, inkább a kolibriélékkel tart távoli rokonságot. A Magyar Madártani Egyesület (MME) tájékoztatója szerint a sarlósfecskék a repüléshez a legszélsőségesebben alkalmazkodott madarak közé tartoznak, amit a különleges testarányok is érzékeltetnek: a fecskényi méretű állat szárnyfesztávolsága (vagyis a kiterjesztett szárnyak végei közötti távolság) a fél métert is megközelítheti. A lábuk teljesen elkorcsosult, járásra alig alkalmas. Igaz, nincs is rá szükség: ez az állat gyakorlatilag soha nincs a földön. A levegőben táplálkozik, a párzást is ott hajtja végre, sőt ott is alszik: éjszaka, álmában is repül. Csupán fióka korukban, illetve a tojások kiköltése idején tartózkodnak huzamosabb ideig a "szárazföldön".

Az életmódjuknak nem ez az egyetlen furcsasága. Mivel állandóan a levegőben vannak, a viharok elől csak úgy tudnak elbújni, ha elrepülnek - olykor több száz kilométeres távolságra. Ilyenkor a fiókáikat értelemszerűen magukra hagyják, amit a kicsinyek akár egy héten keresztül is túl tudnak élni az éhségalvásnak nevezett, hibernációszerű állapotban.

A sarlósfecskék az ember előti időkben fák odvaiban, sziklahasadékokban költöttek. Ez ma is előordul, de a faj közben az emberlakta területeket is birtokba vette: magas épületek falréseiben, díszek, beugrók között is fészkelnek  Budapesten például a Parlament épületén, és a panel toronyházakon is (az utóbbiak esetében főleg a panel-elemek közötti hasadékokban, illetve a panelekbe gyárilag beépített szellőzőkben). A városok nyári hangulatához egyre inkább hozzátartozik a szinkronúszókhoz hasonlóan egyszerre mozgó, kisebb csapatokban sivítva ide-oda repülő sarlósfecskék látványa. Az ember sokat profitál ebből a szomszédságból, mivel a sarlósfecske irdatlan mennyiségű szúnyogot és egyéb repülő rovart fogyaszt. A sarlósfecske-állomány egész Európában viszonylag stabil, de Kelet-Európában (beleértve Magyarországot is) ez az állat viszonylag még ritka - igaz, az utóbbi időben terjedőben van.

A faj május elejétől legfeljebb augusztus közepéig tartózkodik hazánkban, a későn érkező és hamar távozó költöző madarak közé tartozik. Mivel a panelfelújítások többsége erre az időszakra esik, a madarászok tapasztalatai alapján egyre gyakrabban fordul elő, hogy a sarlósfecske-fészkeket - amelyek többnyire nem is látszanak - egyszerűen befalazzák, sokszor a tojásokkal, a fiókákkal (vagy esetleg a kotló felnőtekkel) együtt. Az akaratlan madárirtást viszonylag könnyű lenne megelőzni: a fészkelési időszak május közepétől nagyjából július közepéig tart, ezért a munkák tudatos ütemezésével el is lehet kerülni. Ez azonban csak a folyamatban lévő költések sikeres befejezésében segít, és nem oldja meg a panelrekonstrukciók miatt rohamosan fogyatkozó költőhelyek problémáját. Az utóbbin egyszerű költőládák kihelyezésével lehet segíteni, amit a sarlósfecskék mellett a szintén a falrésekben élő, ugyancsak védett denevérek is szívesen elfoglalnak.

         13 hozzászólás

Címkék: index ajánló világ természet olaj nol nagy korallzátony tankerhajó

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Dunakeszi-tőzegtavak 19 - Újabb fejlemények

PPJ         2010.02.03.

A dunakeszi tőzegláp egy részének védettségét megszüntető másodfokú hatósági határozat megsemmisítését, és a döntés körülményeinek kivizsgálását kérték civil szervezetek Szabó Imre környezetvédelmi minisztertől a Vizes Élőhelyek Világnapján.

A petíciót az Élőlánc Magyarországért, a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány, a Levegő Munkacsoport mellett több civil szervezet is támogatta, és több mint 3200 magánszemély írta alá.

A civilek szerint az Auchan cégcsoport a védett láp területén tervezi bővíteni közeli áruházát. A környezetvédelmi hatóságok első fokon kimondták a terület védettségét, másodfokon azonban a terület egy részéről megállapították, hogy mégsem élvez védelmet. A természetvédők ezért korábban már rendőrségi feljelentést tettek, ombudsmani vizsgálatot kértek, és a köztársasági elnökhöz is fordultak.

"Szabó Imre miniszter urat arra kérjük, indítson felülvizsgálati eljárást, amely tisztázza, hogyan kerülhetett sor egy olyan természeti érték védelmének a megszüntetésére, amelynek fontosságát immáron a Magyar Tudományos Akadémia is külön állásfoglalásban erősítette meg" - olvasható a civilek közleményében.
Sarkadi Márton, a civilek egyik vezetője elmondta: nem értik, hogyan születhetett egy év leforgása alatt két egymásnak ellentmondó szakértői határozat a területről. "A tőzeg nem tűnik el egy év alatt" - fogalmazott.

A petíciót a minisztérium képviseletében Kling István államtitkár vette át, aki elmondta: a civilek egyik kérése a terület egy részét érintő másodfokú környezetvédelmi hatósági határozat felülvizsgálata volt, ez a bíróságra tartozik, a tárgyalás el is indul április 21-én. A másik kérés a teljes terület újbóli megvizsgálására vonatkozott, ezt az illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóság el fogja végezni. Sarkadi Márton a petíció átadása után elmondta: elégedettek a minisztérium reakciójával.

A Zöld Ombudsman is vizsgálódik a témában – közben folytatódik a tiltakozás. Összefoglaló cikk az eddigi fejleményekről.

Cikkünkben a Dunakeszi határában lévő vizes terület körül régóta húzódó „nevezéktani” vitát tekintjük át.

A dunakeszi tőzegláp természeti védettségének megszűntetése minden bizonnyal megalapozatlan, s ráadásul korábbi határozatoknak ellentmondó államigazgatási döntés keretében történt 2009 nyarán. Ma délután civilek petíciót adnak át a dunakeszi tőzegláp ügyében Szabó Imre miniszternek.

Csatlakozó civil szervezetek: Élőlánc Magyarországért, Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány, Levegő Munkacsoport

Mentsük meg a dunakeszi tőzeglápot! facebook oldal

Bojkott Auchan! facebook oldal

         2 hozzászólás

Címkék: videó botrány bojkott auchan nol dunakeszi parkoló beépítés láp kötevife tőzegtavak oktvf

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Dunakeszi-tőzegtavak 18 - Egy szaktekintély véleménye

PPJ         2010.02.01.

         4 hozzászólás

Címkék: videó botrány bojkott auchan nol dunakeszi parkoló beépítés láp kötevife tőzegtavak oktvf

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark