PPJ         2010.11.08.

Az eddigi adatok szerint a GM-kukoricák nem teremnek többet, mint a hagyományos hibridek. A hazai GMO-vitában nem a növénytermesztési tényekről van szó, hanem a hazai pályázati támogatás megszerzéséről.

BALLA LÁSZLÓ az MTA doktora, a hazai martonvásári búzafajták nemesítője, az MTA MGKI volt igazgatója, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének tiszteletbeli elnöke.

Az ÉS hasábjain folyó vitához szólok hozzá. Dudits Dénes akadémikus véleménye szerint a géntechnológiai úton módosított (GM) növények bevezetésének (Akadémiák felelőssége, ÉS, 2010/25., jún. 25.) „Nyilván csak akkor van értelme, ha előnyt nyújtanak a gazdának, a fogyasztónak, vagy csökkentik a környezeti terhelést". Ezzel a megállapítással csak egyetérteni lehet. Ezzel szemben az eddig módosított kukorica- és szójafajták többsége gyomirtó-rezisztens, és a rájuk épített technológia lényege, hogy a termelő vegye meg a GM-fajta vetőmagját drágábban, vegyen hozzá vegyszert, mert az tűri. Sőt mi több, a gyomnövények közül folyamatosan szelektálódnak a rezisztensek, amelyek ellen nagyobb dózist javasolnak. A termés viszont Európában el sem adható.

A hazai GMO-vitában nem a növénytermesztési tényekről van szó, hanem a hazai pályázati támogatás megszerzéséről. Ezt próbálom alább elmondani.

(Szekértáborok) Az egyikben találhatók a nemzetközi cégek képviselői, akik a GM-hibridek vetőmagjával kereskednek, akikhez a Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottság négy tagja is csatlakozott. Intézeteik számára ez egzisztenciális kérdés. Miután az MTA Agrártudományok Osztályán megritkultak a józan ítélőképességű növénytermesztők, növénynemesítők és kertészek, a géntechnológusok alakítják az osztály állásfoglalásait. Az éljenzők leghangosabbja a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület, amely a nemzetközi fajtatulajdonosok (Dow, Monsanto, Pioneer, Syngenta) érdekképviseletét is ellátja.

A másik oldal maga a magyar kormány, amely aláírta és ratifikálta 2000 májusában a Cartagena Jegyzőkönyvet a Biológiai Sokféleség Egyezményéről, a Biológiai Fejlődésről. Ennek szellemében a Földművelési és Vidékfejlesztési, a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a géntechnológiai hatóságokat és a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottságot, amely eredeti dokumentumok alapján hivatott véleményezni a géntechnológia eljárásait és fajtáit. Ennek első vezetőjévé Venetianer Pál (SzBK) akadémikust választották. Őt váltotta tíz év után Darvas Béla (Növényvédelmi Kutatóintézet) professzor, aki a minősített tények ismeretében nem ért egyet a GM-fajtatulajdonosok és az őket támogató hazai pályázati lobby tevékenységével.

Az elővigyázatosságra támaszkodó kormánystratégia oldalán áll a Magyar Vetőmagszövetség és Terméktanács, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete és az MTA Növénynemesítő Bizottsága. De említhetem a Magyar Agrárkamarát, a MAGOSZ-t és a többi szakmai és civil szervezetet is. Ezek a vélemények segítették a miniszterek álláspontjának kialakítását a brüsszeli tárgyalásokon. Így került sor a MON 810-es kukoricamoly-rezisztens fajta vetési moratóriumára, majd ennek meghosszabbítására, amelyet 2009. március 2-án az EU minisztereinek tanácsa minősített többséggel - 27-ből 22 szavazattal - ismét elfogadott. Azóta több országban (Németország, Franciaország, Luxemburg) betiltották a MON 810-es hibrid termesztését.

Az eddigi adatok szerint a GM-kukoricák nem teremnek többet, mint a hagyományos hibridek. A kukoricamoly ellen nem kell kémiai módszerekkel védekezni, mert nálunk nem okoz jelentős kárt. Ugyanakkor a MON 810-es kukorica többször annyi toxint termel, mint amennyi a lárva elpusztításához szükséges. A GM-kukoricák a pollenszórás miatt nem egyeztethetők össze a hagyományos és biotermesztéssel; termésük nem értékesíthető az exportpiacon. Hovatovább a mézet is eladhatatlanná teszik, mivel a mézelő méh gyűjti a kukoricapollent. Úgy tűnt, hogy fenti érvek súlya alatt a téma nyugvópontra jutott.

(Az MTA Agrártudományok Osztályának állásfoglalásáról) Meglepetésként hatott a hír, hogy az MTA Agrártudományok Osztályának négy tagja újra kezdeményezte a hazai GM-termesztés vitáját, anélkül, hogy bármi új tény merült volna fel. Nem kívánom a Dudits és társai által fogalmazott állásfoglalást részletesen elemezni, viszont kiemelem belőle a 2. pontban foglalt eszmefuttatást. „A magyar növénynemesítés múltbeli sikereit sokban köszönheti a világszínvonalú módszerek alkalmazásának. A hazai búza vetésterületének nyolcvan százalékán magyar fajtákat vetnek." Ez igaz! És most jön a valótlan állítás. „Nemesítő intézeteink használják ezeket a technikákat, így állítottak elő GM búza tenyészanyagokat és folytattak szabadföldi kísérleteket is." Ezzel szemben az igazság az, hogy 1960-1990 között előállítottuk az intenzív búzafajták négy generációját, amelyek az 1980-as évek elejétől vannak köztermesztésben, de ezeknek semmi közük a géntechnológiához. Klasszikus nemesítéssel viszont, az irányításom alatt előállítottuk az első magyar intenzív búzafajtákat, azokat elszaporítottuk, és megnégyszereztük az ország termésátlagait. Így vált az országunk búzaimportáló országból búzaexportálóvá. Viszont nincs egyetlen olyan hazai búzafajta sem, amely a géntechnológia felhasználásával született.

(A kép forrása. És az általam finomított verzió.)

GM-búza, -árpa vagy -rozs az Európai Unió engedélyezési rendszerében sem található. A nemzetközi vállalatok - okulva a kudarcon - ezekkel a fejlesztéseikkel nem jelentkeznek Európában. Én mint búzanemesítő egyenesen bűnnek tekinteném, ha a mindennapi kenyerünk alapanyagait módosítaná bárki. Ezzel megmérgezné a társadalom tudatát azzal a gondolattal, hogy már a kenyeret sem fogyaszthatom nyugodtan. A génmódosítás eredményeképpen létrejött élelmiszerek egészségügyi veszélytelenségét eddig ugyanis senki sem bizonyította hitelt érdemlően. A kérdésben elfogult géntechnológusok vizsgálatok nélkül hiszik (!), hogy ezek veszélytelenek. Miért is nem folynak ilyen vizsgálatok? Nos, azért, mert a fajtatulajdonosok nem teszik lehetővé a független tudósoknak a fajtáik ilyen irányú vizsgálatát. Pusztai Árpád történetét érdemes újraolvasni.

(A Magyar Tudományos Akadémia és a génmódosított növények) A növényi géntechnológia mellett kardoskodó akadémikusok intézetvezetői posztot töltenek be. Az érdekérvényesítési képességük erős. Minden alkalmat megragadnak azért, hogy a pénzosztó pályázati rendszerek előtt jól szerepeljenek. Kitűnő stratégiával foglalták el ehhez a megfelelő pozíciókat. Felvállalják még azt a kockázatot is, hogy ha Magyarország beengedi a multik GM-fajtáit, akkor a hazai önálló géntechnológiai kutatásokra már nem is lesz szükség. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb lesz Magyarországnak olyan kormánya, amely elgondolkodik azon, hogy mi a hasznosítható kutatás, amire nemzeti érdekből érdemes költeni, és mi a „l'art pour l'art" kutatás, amely csak viszi a pénzt.

Forrás: Élet és Irodalom LIV. évfolyam 43. szám

PPJ         2010.11.07.

Feltöltöttem egy beszkennelt képet a BioHolMi újság szeptemberi számából a "Bill Gates Monsanto részvényeket vásárol" című cikkről. Katt a képre és olvassátok el a történet hátterét, valamint a szépen kifejtett környezettudományi érveket, amivel a szerző cáfolja, hogy Gates és a Monsanto lenne az afrikai éhezők megmentője:

Mikor ilyesmit olvasok, elönt a düh és agyérgörcsös lidércnyomástól elkezdve mindent kívánok a drága microsoft vezérnek, de inkább ne legyünk ilyen drákóiak, kívánjunk "csak" megvilágosodást. Sajnos egyre inkább úgy látom, hogy életveszélyesek az emberiségre nézve azok, akiknek hatalom van a kezében, de nincsenek kellő ismereteik biológiáról, ökológiáról, fenntarthatóságról, stb. (Vagy ne legyünk ennyire naívak? Tudják ők pontosan, hogy mit okoznak?! Hisz pont, hogy látva az összefüggéseket, tudják, hogy hamar milliárdok fognak származni a multik által gyarmatosított harmadikvilágbeli mezőgazdaságból!)

Szerintem ezen a blogon nincs szükség Bill Gates zöldrefestésére. Alapvetően szerintem Bill Gates és a Monsanto esetében a kulcs: a szabadalmak. Gates úgy csinál, mintha a világ éhezőinek megmentését szolgálná a génmanipuláció. Valójában viszont itt a szabadalmi bevételekre utaznak. (Ajánlom a David vs. Monsanto c. filmet Percy Schmeiser küzdelmeiről).

Az elmúlt évek globalizációja teljesen leépítette a közpénzeken való kutatás túlnyomó részét, és megpróbálnak szinte mindent a cégek alá tolni. A független kutatás szinte teljesen megszűnt. Viszont a géntechnológia továbbra is óriási kutatási támogatásokat kap - főleg, ha mondjuk a biogazdálkodásra adott támogatásokhoz viszonyítjuk. Ha a mezőgazdasági tudományok, tudás és technológia témáiról gondolkozunk, akkor géntechnológia párti agymosás helyett ajánlom inkább az IPCC-jelentéssel összevethető IAASTD (International Assessment of Agricultural Knowledge, Science and Technology for Development) jelentést: http://www.agassessment.org/

A jelentés fő mondanivalója: "Business as usual is not an option" - ezzel szemben a Monsanto, Bill Gates és társai a géntechnológián keresztül éppen a nagyüzemi, környezetpusztító, társadalomellenes mezőgazdaságokat erősítik. Egy olyan modellt, amely a 'gazdálkodás gazdák nélkül' (farming without farmers) (szép új) világhoz vezet el.

Teljesen egyértelmű és ebben a blogban már többször kifejtődött vagy utalva volt arra, hogy ehelyett a környezetbarát, helyi erőforrásokra, helyi tudásra alapuló, helyi piacokra termelő mezőgazdaságra van szükség. Magyar nyelven itt olvashattok az IAASTD-jelentés egyes következtetéseiről: Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? A biotechnológiai óriáscégek hizlalása a szegények táplálása helyett

A géntechnológia semmiféle megoldást nem nyújt a népességnövekedésre. Ha arra gondolnátok, hogy a génpiszkált növények többet teremnek, ki kell, hogy ábrándítsalak benneteket. Ez csak mítosz. Nem teremnek többet, ezt meg az USA is elismerte, sőt, a génpiszka (RoundupReady) szója 5-10%-kal kevesebbet terem, mint a nem génpiszkált fajták. Erről is szintén az előző MTVSZ dokumentumban olvashattok magyarul.

- Közbevetett könyvajánló -

Robin, Marie-Monique:

Monsanto szerint a világ - A multik csak a javadat akarják – egy óriásvállalat története a dioxintól a génmódosításig

Pallas Páholy Kulturális és Kiadói Kft., 2009, ISBN: 9789638823946

Sőt, az idei évben zuhanni is kezdtek a Monsanto részvényárfolyamai, mert kiderült, hogy a SmartStax kukorica is jóval kisebb termest hoz, mint a kevesebb 'genetikai eseményt' tartalmazó fajták, és a Roundup Ready2 szója hasonló problémákkal küzd. (Kb. egy hónapja erről szólnak a hírek...)

És ahogy az a beszkennelt dokumentumból is jól kitűnik, minden gazemberség csak akkor derül ki a GMO-kkal kapcsolatban, ha környezetbe ágyazzuk. Mert a közgazdaságtan jelenleg is uralkodó neoklasszikus nézetének megfelelően – a GMO-k gazdasága sincs beágyazva a bioszféra és a társadalom rendszerébe. A GMO kérdés nincs ökológiai rendszerek szerint kezelve. Értelmetlen érvelni a GMO-k mellett, amíg a hatásait figyelmen kívül hagyjuk, mint ún. externáliákat.

A GMO lobbi nem tisztességes. Nem a tudóstársadalommal vitázik a GMO lobbi, nem a szakmai köröket akarja meggyőzni, hanem a hátsóbejáraton közelít, az egyes országok bulvármédiumain keresztül akar bejutni (akár a tudósok tudta nélkül) a laikusok tudatába.

A géntechnológusok nem ügyelnek a genetikai változékonyságra. 2010 a biodiverzitás éve! A világ problémáit nem 5-6 fajta köztermesztésbe (köztenyésztésbe) vont növény (állat) fogja megoldani, hanem az ökológiai diverzitásban realizált stabilitás! A GMO lobbinak érdeke, hogy felszámolja a nemzetek génbankjait, cserébe pedig saját egy-két fajtáját ajánlja.

Veszélyben a haszonnövények - Greenfo

A mezőgazdasági haszonnövények genetikai sokféleségének háromnegyede már elveszett a múlt században, és a klímaváltozás következtében a kultúrnövények vadon növő rokonai is veszélybe kerülhetnek, veszélyeztetve az élelmiszerbiztonságot - figyelmeztet a FAO legújabb jelentésében.

A GMO lobbi a génmódosítást a darwini evolúcióval teszi analóggá. A természettudományos ismereteket elmásítva, saját tevékenységét a növénynemesítéshez hasonlatosítja. Az évtizedek, évszázadok, évezredek adaptív szelekciós munkáját összetéveszti a kísérleteinek vizsgálatlan eredményeivel, termékeinek környezeti hatástanulmányai nincsenek vagy szűk körűek.

A GMO lobbi rendszeresen egyoldalúan mutatja be az érveit. Amikor nincs (és arra törekszik, hogy „épp ne legyen”) vitapartner, akkor azonnal hamis tényekkel rukkol elő, nem mutatja be a hátrányokat, félremagyaráz természettudományos fogalmakat. Ez rendszeresen tapasztalható!

És akkor a végére egy nov. 4-i rémhír:

Brüsszel beengedné az engedély nélküli GM növényeket - Greenfo/MTVSZ/MTI

A Föld Barátai Európa birtokába jutott dokumentumok felfedik az Európai Bizottság új javaslatát, amelyek lehetővé tennék a nem engedélyezett génmódosított takarmányok európai importját.

Az EU génmódosított szervezetekkel kapcsolatos politikájában tervezett változtatással Brüsszel eleget tesz a biotechnológiai ipar által gyakorolt, az európai szabályozás gyengítését célzó követeléseknek. A Föld Barátai Európa hazai tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége szorgalmazza, hogy hazánk is utasítsa el a Bizottság javaslatát.

És akkor a legvégére egy jóhír!

Az AVAAZ.ORG-nak sikerült összegyűjtenie már több mint 1.000.000 aláírást, így az Európai Unió szabályainak értelmében kezdeményezni lehet egy teljes EU-s népszavazást a GMO moratóriumról!

The European Commission has recently approved growing genetically modified crops for the first time in 12 years, putting the GM lobby's profits over public concerns -- 60% of Europeans feel we need more information before growing foods that could threaten our health and environment.

A new initiative allows 1 million EU citizens a unique chance to make official requests of the European Commission. Let's build a million voices for a ban on GM foods until the research is done. Sign the petition below and spread the word.

Update 29 Sept: We reached the goal of one million signatures today! Thanks to all that have participated in this extraordinary people's petition! Now it will be delivered to the European Commission and our call for a moratorium will be lodged. More information about the delivery will be posted soon.

PPJ         2010.10.17.

Még egy családdal kevesebb. Most nem arról lesz szó, hogy közvetlenül vagy közvetve még egy mezőgazdász családot tönkretett a genetikailag módosított növények lobbija, hanem arról, hogy én mentettem meg még egy családot a genetikailag módosított növények lobbijától, következetes agymosó tevékenységétől.

Ez a család ugyanis nézte a Spektrumot, az NG - Discovery - Spektrum "robbantsunk és belezzünk ki bármit, mert azt nézi a nép" triumvirátus egyik tagját, és mit ad isten, éppen azt magyarázták, hogy minden jótevők jótevője, csodák csodája, a genetikailag módosított növények, hogy fogják megmenteni a világot, az éhezőket, a "szegény"  és "maradi" mezőgazdászokat.

Hogy ez így történik, csak továb erősíti a képet, ami nyíltan látható, hogy a GMO lobbi már nem az ország agrár tudósaival foglalkozik, azok már konszenzusosan kimondták, hogy márpedig ebben az országban nem lesznek termesztve ameriaki jótevőink (Monsanto, Syngenta, stb.) termékei: most eljött az ideje, hogy a népet győzzék meg "érveikkel", így majd 9 millió agymosott "zseninek" az isten se fogja megmagyarázni, hogy miért nem kell nekünk GMO - nem hogy néhány kitűnő agronómus és ökológus.

Szerencsére a családi ebédnél volt időm minden tudásommal (köszönöm SZIE MKK KTI, hogy felkészítettél!) részletesen bebizonyítani, hogy hol voltak csúsztatások az okosan kifundált "dokumentumfilmben" (sic!) és, hogy miért alakult ki egyöntetűen az, hogy Magyarország GMO moratóriumot tart. Részletesen elmondtam, hogy főleg a toxinokat termelő GMO-k hogyan teszik tönkre az agrárökoszisztémákat, a termőtalajokat, a talaj-növény-állat-ember táplálékláncokat és, hogy miért nem igaz a "koegzisztencia".

Sajnos kevés az ilyen ember, sajnos kevés az a család ami az egyszerű és rövid hazugságok után végighallgatja a bonyolult és hosszú tudományos érveléseket.

De csókoltatom a "GMO lobbit" (mint megfoghatatlan személyt) és üzenem, hogy nekem viszont örökké hinni fognak, a személyes kontaktusnál és egy személy hitelességénél nincs meggyőzőbb, és minél többen kételkednek a médiában, annál hamarabb omlik össze az "annyira jó hogy vagytok nekünk géntechnológusok, minden termények megmentői" nevű kártyavár.

PPJ         2010.06.10.

Egy kanadai házaspárnak sikerült az, amibe a politika és a zöldek bicskája többször beletört: meghátrálásra kényszerítették a világ legnagyobb géntechnológiai vállalatát. A 2007-ben alternatív Nobel-díjat kapott – jelenleg Budapesten tartózkodó – farmerek esete azt bizonyítja, hogy a génkezelt növények termesztése jóval kockázatosabb a bevallottnál.

Percy és Louise Schmeiser Saskatchewan tartományban élt, farmjuk repcetermesztéssel és -nemesítéssel foglalkozott. 1998-ban a Monsanto beperelte őket, mondván: az engedélye nélkül termesztik a multicég génmódosított repcefajtáját. Az állítás nem volt igaz: bár a módosított repce valóban felbukkant Schmeiserék ültetvényén, a Kanadában 1996-ban engedélyezett növény örökítőanyaga a méhek közvetítésével került át a hagyományos repcébe. Ez azonban a Monsanto szerint lopásnak számít: ahol a szabadalmaztatott gén megjelenik, ott a gazdáknak fizetniük kell. A Schmeiser házaspár azonban felvette a kesztyűt, mondván: a kár nem a Monsantót, hanem őket érte, mivel tönkrementek az évtizedeken át szelektált hagyományos fajtáik. A perben az elsőfokú ítélet még a multicég javára szólt, másodfokon azonban a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy nem sértettek szabadalmat.

Percy Schmeiser szerint perükben bebizonyosodott, hogy a hagyományos és a génkezelt fajták között nem lehetséges „koegzisztencia”: nincs olyan biztonságos védőtávolság, amely megakadályozza, hogy a módosított gének átkerüljenek a génkezelésmentes rokon növényekbe (ezért azután teljességgel felesleges volt a magyar koegzisztenciaszabályozás hónapokig tartó vitája is). Az is kiderült, hogy a génkezelt növények (GMO-k) termesztésbe vonásakor elhangzott ígéretek hamisak: a vegyszerhasználat akár a háromszorosára is nőhet, ráadásul a mesterségesen bevitt gének a gyomokban is megjelennek: olyan szupergyomok jönnek létre, amelyeket semmilyen gyomirtóval nem lehet elpusztítani.

A farmer azt állítja: ha egy ország egyszer a GMO-k beengedése mellett dönt, akkor ez a döntés visszavonhatatlan: a tudomány mai állása szerint az új géneket, illetve az azokat hordozó növényeket soha többé nem lehet visszavonni a környezetből, ami drámai gazdasági kárral jár. Kanada például egy korábbi GMO-botrány miatt végérvényesen kiszorult a burgonya nemzetközi exportpiacairól, holott korábban a termés 80 százalékát exportálták.

Percy Schmeiser arra is felhívta a figyelmet, hogy mára a vetőmagpiac döntő hányada a génmanipulációban is érdekelt három világcég (a Monsanto, a DuPont és a Syngenta) ellenőrzése alá került, aminek nyomán az árak drasztikusan megnőttek. A szakértő szerint ezért is különösen fontos a helyi, garantáltan génmanipuláció-mentes fajták génbankjainak megőrzése. Azt már csak a beszélgetés szervezői tették hozzá, hogy ez nálunk egyre nehezebb, részben az állam szűkmarkúsága, részben az érintett intézmények és a szóban forgó cégek (például a martonvásári gabonagénbank és a Monsanto) között kialakulóban lévő együttműködések miatt.

Forrás: Népszabadság Online

Ajánlott irodalom (katt a képre):

(hosszabb könyvismertető leírás)