300 millió madár tűnt el az agrárélőhelyekről

PPJ         2012.07.17.

mezei_vereb_orban_zoltan_00023.JPG300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről az elmúlt 30 évben, ez 52 százalékos csökkenést jelent – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife International és az Európai Madárszámlálási Tanács adataiból. A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok számának alakulása jól jelzi az európai élelmiszerbiztonság szempontjából kulcsfontosságú régiók környezeti állapotát, így ez nem csak természetvédelmi szempontból riasztó adat. A helyzet Magyarországon sem jobb, az agrárélőhelyek indikátor madárfajok állománya 2005 óta folyamatosan csökken, a legrosszabb értékeket 2009 és 2011 között mérte az MME.

Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy „ez a tendencia csak az európai Közös Agrárpolitika valódi zöldítésével fordítható meg, amely érinti a közvetlen agrártámogatásokat és a kötelezően vidékfejlesztésre fordított pénzek arányát is. A jelenlegi agrárpolitika a vegyi anyagok túlzott használatával, a környezet sokszínűségének csökkentésével hatalmas veszteségeket eredményezett a mezőgazdasági területek ökológiai rendszereiben.". Nagy Károly, az MME monitoring és kutatási csoportvezetője hangsúlyozta: „az egyes madárfajok állománycsökkenése messze nem csak az ornitológusok és a madármegfigyelők problémája. A csökkenés környezetünk állapotának drasztikus leromlását jelzi, ami mindenkit cselekvésre kell, hogy ösztönözzön".

Az adatokat megalapozó mezőgazdasági biodiverzitás indikátor (Farmland Bird Indicator), 37 agrárélőhelyhez köthető madárfaj állományának vizsgálatát tartalmazza. Ezek közül 22 faj egyedszáma mutat csökkenő tendenciát. 39 millióval kevesebb mezei pacsirta élt Európában 2010-ben, mint 1980-ban, állománya 2 százalékkal csökkent évente. A mezei veréb állománya évi 2 százalékkal, összesen 38 millió egyeddel csökkent. Ennél is jelentősebb a kenderike állományvesztesége, 3 százalékos éves csökkenéssel 25 millió egyedük tűnt el az európai élőhelyekről.

Az MME 2005 óta szolgáltat adatokat az európai programhoz. A Mindennapi Madaraink Monitoringja keretében több száz önkéntes végez reprezentatív felméréseket hazánk főbb élőhelytípusain. Ezekből az adatokból számítják ki monitoring szakértők a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozási indexét. Az agrár-élőhelyeken gyakori madarak közül hazánkban is egyre több faj állománya van hanyatlóban. 1999 óta 61 százalékkal csökkent a füsti fecske, 54 százalékkal a tövisszúró gébics és 24 százalékkal a mezei pacsirta országos állománya.

Katt a képre a nagyobb méretért!

HIRRUS_MMM_trend_HU_1999-2011.jpg

Katt a képre a nagyobb méretért!

ALAARV_MMM_trend_HU_1999-2011.jpg

Budapest, 2012. július 17.
További információ: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Nagy Károly: 06-30-906-6285

         2 hozzászólás

Címkék: mme mezőgazdaság természetvédelem fenntarthatóság agrárium magyar madártani és természetvédelmi egyesület

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

2010 - Egy fecske csinál már csak nyarat!

PPJ         2010.03.13.

Már 2007-ben furcsa volt tanulni (nem értem, hogy a tanárok, hogy nem sírták, vagy röhögték el magukat; vagy tényleg ennyire agymosottak a saját szakmai beképzeltésgüktől?), hogy 2010-re az EU célul tűzte ki a biológiai soksféleség pusztulásának megállítását!  (Számomra ugyanilyen aggasztóan "vicces", hogy a 2015-re célul kitűzött, "az EU vizeinek jó állapota"  valóban megvalósulna. Mivel belülről látom az ügyet, ezért már most közölhetem veletek,  2015-ben a hírek arról fognak szólni, hogy "sajnos nem sikerült"...) No szóval ezért lett 2010 a biodiverzitás éve. (Akarom mondani a Biológiai Sokféleség Világvégének az éve!!! Mert hát, micsoda meglepetés, kiderült, hogy nem teljesültek a 2010-es célkitűzések a negatív trendek csökkentésére. Persze nyilván nem kell a nagy nyilvánosságnak bevallani, elég egy eldugott helyen egy eldugott mondat, amit egy eldugott hírportál leközöl. De ettől még továbbra is csak vásárolunk bele a nagy hazug CSR lebomlóba.) Szóval idén kellett volna megállnia a biodiverzitás pusztulásának.  (Remélem nem kell ecsetelnem, hogy ez azt kell, hogy jelentse, hogy beszüntetjük az ipar és a mezőgazdaság jelenlegi féle tevékenységét és áttérünk fenntarthatóra.) Tehát a fölébb és az alább leírtak miatt is lettek a 2010-es év madarai a fecskék. Mert kurva nagy gáz van a fecskékkel! Mindhárom fecskefajunk nagy szarban van, csak sajnos nem a sajátjukban!

 

Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske)
állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).

Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!

Hurrá! Micsoda megkönnyebbülés ez a szúnyogirtó és riasztó módszereken dolgozó gyáraknak! Szabatosan fogalmazva: RÖPÜLNI fog a gazdaság! Minek ide fecske, ha a konnektorba is bedughatok egy mérget eregető kütyüt, meg lyukacsos kőolajszármazékot is tehetek az ablakba, ami aztán jól kívül tartja a természetes ragadozó híján hemzsegő szúnyogáradatot; a szemem fókuszát és a testememet pedig párkányon belül...

Hol is voltak régen fecskék? Van ugyan még olyan hely manapság is például, ahol több száz lovat tartanak hagyományos módon, szénával almozva. De alig van istállónként egy-két fecskefészek. A régiek helye ott van, sorban a gerendák oldalán. No de hát permetezéssel irtják a  legyeket. Ezzel a permettel telítődik a fecskék mája, meg az énekes madaraké, ezért halnak ki! Az ökológusok jól tudják, hogy a vegyszereken kívül a magyar állattenyésztés összeomlása a másik fő felelős (nincs trágya, nincs rovar, nincs kaja), valamint a Szahara terjeszkedése, melyet a fecskéknek költözéskor étlen-szomjan kell átrepülniük, egyre hosszabb a táv, amit egyre kevesebben bírnak. 

A Szahara nagyon komoly probléma! Vannak madarak akik a tengerparton illetve a Nílus völgyében utaznak, mások azonban számunkra érthetetlen módon nekivágnak a közepén keresztül. És akkor aki középen jön, az leszall Máltán, ahol az egyik legfontosabb nemzeti sport az, hogy a beszálló vándormadarakra célbalőnek a tengerparton. Nem eszik meg őket, hanem csak úgy sportbol. Tehát elég húzos nekik idejutni, szegényeknek.

Meg hát ebben a szatyorban folytanám meg azt a vidékre költöző városi embert, aki nem tolerálja friss hortobágyi házának eresze alatt eme madarat.

Meg hát ezeket sem az áruház eresze alá szerelném, hanem az áruházot vezető ember ágyába, csak, hogy érezze milyen jó dolog nem pihenni, nem aludni, szaporodni nem tudni.

A klímaváltozás, az élőhely-átalakítás, a környezetszennyezés és a szándékos emberi pusztítás mellett a felelőtlen hulladékkezelés is öl. A képen molnárfecske szülő nézi elpusztult fiókáját, akinek a nyakára a sár fészekanyagba került bálazsinór-szál tekeredett, ami szó szerint felakasztotta és megfojtotta madarat, melynek  következtében az egyre fogyatkozó új fecske generáció egy újabb fontos tagja veszett oda.

És van megoldás! Úgy hívják, hogy fecskepelenka és mesterséges molnárfecske telep.

No de nem ollózok tovább az idézett MME cikkből, hanem olvassátok végig.

         5 hozzászólás

Címkék: mme fecske biodiverzitás biológiai sokféleség eu vki

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark