A magyar föld sorsa - Meghívó

PPJ         2014.11.02.

A magyar föld sorsa című kötet szerzőivel folytatott kerekasztal-beszélgetés formájában kerül sor az Agroinform kiadónál nemrég megjelent kiadvány bemutatására. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

agroinform_20140827101656_a_magyar_fold_sorsa.jpgA nemzetek modernkori biztonságát a természeti erőforrásaik minősége, mennyisége, állapota továbbá azok megőrzése határozza meg. Milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez? Hogyan alakul a magyar föld jövője? Erre a kérdésre keressük a választ A magyar föld sorsa c. kötet szerzőivel egy kerekasztal beszélgetés és könyvbemutató keretében.

A rendezvény ideje: 2014. november 5. 10 óra
Helyszín: Aranytíz Kultúrház (1051 Budapest, Arany János utca 10.), Bartók terem II. emelet

A kerekasztal beszélgetést és a könyvbemutatót tartják:

  • • Andrásfalvy Bertalan, a néprajztudomány doktora, professor emeritus, a kötet társszerzője,
  • Ángyán József, okleveles agrármérnök, mezőgazdasági kutató szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az MTA doktora, a kötet társszerzője,
  • Márai Géza, okleveles agrármérnök, mezőgazdaság-tudományi doktor, a kötet társszerzője,
  • Molnár Géza, jogász, a kötet társszerzője,
  • Tanka Endre, jogász, dr.habil. egyetemi tanár, professor emeritus, a kötet társszerzője és szerkesztője,
  • Vass Csaba, az MTA doktora, a kötet bevezetőjének írója,
  • Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse

A kerekasztal beszélgetést levezeti Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Részvételi szándékát kérjük legkésőbb 2014. november 3-ig jelezze a
kerekasztal@mtvsz.hu címen.

 

A rendezvény háttere:

A tanulmánykötetben a szerzők arra tesznek kísérletet, hogy a hazai földügy évezredes Kárpát-medencei történetiségének és mai alakulásának a nemzeti megmaradás szempontjából sorshatározó lényegét egyetlen kötetben, tudományos igénnyel feltárják. A kerekasztal beszélgetésen körbejárjuk, hogy milyen intézkedésekre van szükség termőföldünk védelméhez. A föld az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, és jelentősége a világ népességének növekedésével párhuzamosan egyre növekszik. A Magyar Természetvédők Szövetsége a kerekasztal beszélgetés kapcsán a globális kitekintés mellett az aktuális magyar viszonyokra is szeretné felhívni a figyelmet, Magyarországnak ugyanis a lakosságához és területéhez viszonyítva relatíve nagy mennyiségű, jó minőségű termőföld áll rendelkezésére. Ez országunk egyik legfontosabb nemzeti vagyontárgya, melyet meg kell őriznünk, hogy minél több gazdálkodó magyar család számára biztosítsuk a földhöz való hozzáférést és a tisztes megélhetést. Ezen túlmenően fenntartható módon kell gazdálkodnunk a földdel, annak érdekében, hogy ez a nemzeti kincs a jövő nemzedékek számára is rendelkezésre álljon.

archi_regnum_04.jpg

 

         szólj hozzá

Címkék: meghívó magyarság mezőgazdaság könyvajánló földtörvény földkérdés vidékpolitika vidékfejlesztési minisztérium argrárium

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Harmadik Út - ökológia, építészet, művészet, paradigmaváltás - Meghívó

PPJ         2014.08.29.

A Nádasdy Akadémia "Harmadik Út - ökológia, építészet, művészet, paradigmaváltás" címmel 2014. szeptember 5-én, pénteken SZIMPÓZIUMOT rendez. (Hivatalos meghívó - PDF)

Nádasdy Alapítvány Facebook oldal
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/921194427895287/

1599014_251896025002786_2119023153_n.jpg

Helyszín: Nádasdy Kastély, Nádasdladány Fotó: Pacsuta Péter János (CC-BY-NC-SA-4.0)

nádasdy címer.jpgA Nádasdy Akadémia fő missziója a Nádasdy Ferenctől származó „fenntartható környezet” fogalmának megismertetése, mely túllép a „fenntartható fejlődés” növekedés-és profitorientált ideológiáján, mert felismeri, hogy maga a növekedés és a profit okozza a természeti környezet pusztulását. A valódi gyógyuláshoz paradigmaváltásra van szükség, Nádasdy Ferenc egy globális üzenetet hordozó szellemi centrum ígéretét képviselte. Halálát követően az Alapítvány kuratóriuma újrafogalmazta az Alapító szándékát és új célokat tűzött ki az Akadémia elé.

A „Harmadik Út” és a magyar vidék jövője

Az alternatív csúcstalálkozó célja a globális válság jelenlegi állapotának diagnózisa, a korábbi törekvések áttekintése, és a jelen sürgető feladatainak megfogalmazása. A válság hatására számos olyan műhely jött létre, melyek egy élhető jövő felépítésén dolgoznak. A Nádasdy Akadémia e műhelyek rendes évi eszmecseréjének, munkamegbeszélésének találkozóhelyéül kíván szolgálni. A szimpózium központi eleme a művészethez kötődik. Idén a természetművészet mutatkozik be. A szimpózium félidejében kamarakoncert hangzik el.

A szimpózium programja

9.00 Érkezés, regisztráció

10.00 Köszöntés
- Ertsey Attila, a Nádasdy Alapítvány elnökének köszöntője
- Varga Tünde, Nádasdladány polgármesterének köszöntője

10.15 dr. Zlinszky János: Paradigmaváltás előtt, a globális ökológiai és gazdasági krízis okai

10.30 Ertsey Attila: Visszatekintés a Harmadik Út mozgalom születésére (hazai és nemzetközi előzmények, Németország, Zöldek, 1980), az össztársadalmi alternatíva elmúlt 30 évének története

A paradigmaváltás műhelyei - Fenntartható energiastratégiák
11.00 Munkácsy Béla (ELTE): Vision 2040 2.0; alternatív nemzeti energiastratégia, az átállás egy lehetséges forgatókönyve

11.20 Nagy József: 1 falu – 1 MW program, Bükk térségi Leader Egyesület Építészet

11.40 Makovecz Pál: a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány

12.00 Ertsey Attila, Herczeg Ágnes, Grekofski Nathalie: a Makovecz-hagyaték és a Nádasdy kastély lehetséges integrációja

12.20 Erőss István képzőművész: A természetművészet törekvései

12.40 Kamarakoncert

13.00 Kávészünet

A paradigmaváltás műhelyei - Élelmiszer-önrendelkezés, helyi közösségek

A beszélgetés a családi gazdaságok és a közösségi támogatású mezőgazdaság
helyzetét tekinti át. Legfontosabb témák:
- a gazdák és a fogyasztók közti kapcsolat megteremtésének lehetőségei- az
önkéntes szövetkezés első lépései
- a termelők piacra jutása
- a városi lakosság túlélésének esélyei

13.30 Aldea Benedek, Közösségi Támogatású Mezőgazdaság, Herecsény

14.00 Varga Sándor, Élőbolygó Alapítvány biodinamikus gazdaság, Szentgál

14.30 Kerekasztal – panelbeszélgetés az előadókkal (moderátor: dr. Zlinszky János biológus)

15.00 Hogyan tovább, felkészülés a 2015-es év programjára, (Ertsey Attila)
Közös nyilatkozat elfogadása

15.15 Faültetés a kastélyparkban (Pagony Táj- és Kertépítész Iroda)

15.30 Büfé

16.30 A konferencia ünnepélyes bezárása

Jelentkezés:
Az ertsey.attila@freemail.hu e-mailcímen, 2014 szeptember 02-ig
Részvételi díj: 5000 Ft (diákigazolvánnyal 2000 Ft)
A részvételi díjat kérjük az Alapítvány számlaszámára utalni.
Raiffeisen Bank: 12001008-00101689-00100000
Helyszíni befizetés is lehetséges.
A részvételért a Magyar Építész Kamara kreditpontot ad. Az elbírálás folyamatban van.

Kapcsolat: +36 / 30 / 555 1284

Megközelítés:
- gépkocsival (ld. térkép, M7-es autópályáról a szabadbattyáni leágazásnál kell lefordulni)

         szólj hozzá

Címkék: meghívó művészet ökológia ökopolitika fenntarthatóság humánökológia ökológiai válság ertsey attila kulturális ökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Instant Meghívó - The New Media Strategy of Science

PPJ         2010.01.21.

A tudomány médiastratégiájának kommunikációfilozófiai és tudományszociológiai vonatkozásairól rendez nyilvános szakmai vitát az MTA Filozófiai Bizottsága, az ELTE-MTA Kommunikációelméleti Kutatócsoportja és a BME Visual Learning Lab munkacsoportja. A vita kiindulópontja Dr. Fábri György egyetemi docens The New Media Strategy of Science című tanulmánya, opponensei Hunyady György és Nyíri Kristóf, az MTA rendes tagjai, valamint Simon Tamás, az origo.hu tudományos rovatvezetője. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk 2010. január 21-én 13.00 és 14.30 között, az MTA Székházának Képes Termében (Budapest, Roosevelt tér 9.)!

Az eredetileg 2009. szeptemberében Dr. Fábri György habilitációs előadásaként elhangzott szöveg a tudománykommunikáció média-lehetőségeiről a legfrissebb fejlemények kapcsán méginkább aktuális kérdéseket vet fel. Hiszen január végén sor kerül az első hazai TED-rendezvényre, zajlik a vita a Mindentudás Egyeteme szakmai tartalmáról, mobiltelefonos tudományvizualizációs program indul, az influenza-védőoltás körüli huzavona pedig az orvostudomány hitelességét vetette fel. Vajon a tudomány hagyományos intézményrendszerének és elismert művelőinek újra kell-e gondolniuk a tudományos tudás társadalmi pozícióját s ebben a saját szerepüket, értéküket?

A tanulmány erre a kérdésre konzervatív választ kínál a posztmodern, szociálkonstruktivista ideológiai hullámmal szemben.

The New Media Strategy of Science -  a tanulmány teljes szövege

Összefoglalva:

 

A tanulmány fő mondandója empirikus kutatások, elméleti elemzések és gyakorlati tapasztalatok feldolgozása alapján fogalmazódik meg: a klasszikus, autonóm, igazság-érvényre igényt formáló tudománynak van reális esélye a versenyképes kommunikációra az "Új Média" és az újfajta médiahasználta korában is. Ezért a tudomány képviselőinek nem kell feladniuk hagyományos értékeiket a kommunikációs ipar új divatirányzataihoz igazodva.

 

Ezeknek az értékeknek az ügye azonban nem csupán a tudósok, hanem a társadalom számára is fontos. Ugyanis a tudományos élet és tudományos kutatás eredményei, technikái, hagyományos etikája és értékei formálták a nyugati kultúrát, azt a kultúrát tehát, amely a legjobb és leginkább otthonos számunkra, mert a szabadság, a közösség, a teljesítmény, a kritikai észhasználat és az emberi méltóság kultúrája.

 

A tanulmány tézisei:

  1. Tudományszociológiai és média-használati kutatások alapján az autoritás (hitelesség, tekintély) érvényesülését tekinti meghatározónak a tudomány kommunikációjában.

  2. A nyugati tudományosság értékeinek érvényesítését nem csupán bizonyított technológiai fölénye, hanem társadalmi funkciója miatt is szükségesnek tartja: az ellenőrizhető, cáfolható, intézményesen rögzített tudás társadalomszervező és értékadó/értékőrző ereje lényegesen fontosabb mint az időnkénti rugalmatlanságából származó hátrányok.

  3. A tudománynak ugyanakkor professzionális szinten kell használnia a legkorszerűbb médiaeszközöket, az “új média” megoldásait (mobilkommunikáció, televízió, közösségi oldalak, videomegosztások stb.). Saját kezében tartva ezeket képes lehet alternatívát kínálni más tudás-projektekkel szemben.

  4. Azonban a webkettes megoldások korlátlan használata nem alkalmas a tudomány kommunikációjára, mivel ezek demokratizmusa lehetetlenné teszi a tudomány lényegéből fakadó meritokratizmus érvényesülését.

  5. A tudósok válnak a tudománykommunikáció főszereplőivé, a megfelelő kommunikációs készségek elsajátítása segítségével közvetlenül is elérik az érdeklődő laikusokat.

 

         4 hozzászólás

Címkék: ajánló meghívó kommunikáció vita tudomány

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark