Magyar, közösségi, etikus, öko: a MagNet bank

PPJ         2013.04.15.

img233.jpg Mától hivatalos partnerünk a MagNet bank! Mitől hiteles, fenntartható, etikus, és pláne mitől magyar egy újbank?! Ezekre is igyekszünk válaszolni mindamellett, hogy örömmel ünnepeljük a valóban zöld színek találkozását a MagNet és a GreenR között. Honnan is kezdjem azon helyzet előzményeinek bemutatását, ami oda vezetett, hogy 2012. februárjában egy semennyire sem könnyes búcsút vettem a Csányi birodalom kötelékétől és áttértem a MagNet bankhoz?! Fontos megjegyezni, hogy ez az áttérés, és az alábbiakban írtak nem "megrendelésre" készültek. Én ezt őszintén vállalom, a tények magukért beszélnek.

A gödöllői természetvédelmi mérnök BSc képzés alatt már kezdett derengeni, hogy a természetvédelem is merőben függ a gazdasági helyzettől. A 2009-es diplomaosztó alatt már javában dúlt a "gazdasági világválság"-nak hívott, valójában szándékos globális pénzügyi manipulációs folyamat (Bennfentesek - Inside Job 2010), ami - a szakmai látóköröm sorrendjéből kiindulva - nemcsak a hazai Nemzeti Parkok, a magyar mezőgazdaság, de az egész ország, és minden más ország helyzetét is súlyosan érintette. Ez az időszak részemről, a fő tanulmányaim mellett, mindezen folyamatok megértésére tett szellemi erőfeszítésekkel telt. Emberek, ha nem értjük a körülöttünk zajló események gyökér-okait, gyökér-problémáit, akkor mégis mi alapján akarnánk változtatni a világon - honnan, mit, merre??!!

Sőt, biztos sokan vannak már azok, akik ismerik a gyökér-okokat, és ezek után szívesen szavaznának máshová, máshogy, más dolgokra, minden egyes forintjukkal, mondjuk pont ott, ahol a pénz folyik: a bankjukon keresztül. A MagNet-nél ezt is meg lehet tenni! Például náluk a SZFÉRA betétben elhelyezett pénzt kizárólag a következő szférákban létrejövő hitelek finanszírozására fordítják:
1. Biogazdálkodás
2. Zöld energia
3. Környezet- és természetvédelem
4. Munkahelyteremtés
5. Kutatás-fejlesztés
6. Egészségügy és szociális ellátás
7. Kultúra és oktatás
+1. KAP Civil Támogatási Alap

Szóval a világfolyamatok pénzügyi aspektusait szűkítsük le inkább hazánkra. Vajon mennyien vannak azzal tisztában, hogy milyen egységekből és kikből áll a Csányi birodalom? Milyen eszmeiség, milyen vízió szerint fölözi le az egész ország népének gazdasági teljesítményét az OTP? Csányi Attila milyen intenzív, nagyipari, fenntarthatatlan mezőgazdasági cégcsoportot működtet, ami tönkreteszi a magyar gazdákat?! És mégis: napról napra mennyien ezt a "famíliát" támogatjuk azzal, hogy náluk vezettetjük a számláinkat... mert azt hisszük, hogy "hazai", hogy "magyar"? Drága, magyar emberek: ha tudnátok, hogy mennyire nem... Az egész nem átlátható, nem igaz, nem valós: sem a Pick szalámi nem magyar, sem az OTP nem gondolkodik magyar érdekek mentén! A nem fenntartható, nagyipari mezőgazdaság egy globális pénzmosoda: kizsarolják a magyar talaj tiszta megújuló erejét, és milliárdnyi állami közpénzt hasznosítanak, majd offshore cégeken keresztül (Titkos dokumentumgyűjtemény az offshore világuralmáról) adómentesen teszik saját zsebbe ezt az erőt! Pedig a talaj nem tőkejószág, hanem szülőföld!

Megszereztük az Ángyán-listát: milyen húsból vannak a hungarikumok? - HVG.hu, 2012. június

„A magyar agrárium 2011-ben jól teljesített a világpiacon” – mondta a vidékfejlesztési miniszter, amikor csütörtökön felavatta a McDonald's-nak szállító, az amerikai tulajdonú, bábolnai székhelyű OSI Food Solutions új csirkefeldolgozóját. Fazekas Sándor úgy vett részt az avató ünnepségen, hogy tudhatta: a bábolnai cég előkelő helyen szerepel azon a "feketelistán", melyet a az általa vezetett tárca készített. Az OSI Food ugyanis a minisztérium tavalyi felmérése szerint a feldolgozandó baromfit 100 százalékban importálta, tavaly egyáltalán nem voltak magyar tenyésztők a beszállítói között (a McDonald's-nak szállító cég cáfolatát, a Mitől magyar a hús? című keretes írásunkban olvashatja - a szerk.). A hvg.hu birtokába jutott listán 136 vállalkozás szerepel, többek között a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., a Gyulai Húskombinát Zrt., a sárvári SáGa Foods, a kaposvári Kometa vagy a felvágottait Magyar termék feliratú csomagolással árusító Surjányi Hús Kft.

Ángyán József a hvg.hu-nak adott június 20-i interjújában beszélt arról, hogy 2011 első hónapjaiban a schleswig-holsteini dioxinbotrány idején a minisztérium megvizsgálta, milyen nyersanyagokat hoz be Németországból a magyarországi élelmiszeripar, azaz a hazai élelmiszerekbe kerülhetett-e a veszélyes anyagból. A volt földművelési államtitkár azt állította, hogy Orbán Viktor is látta ezt a listát, sőt szerinte akkor a kormányfő arra is rákérdezett: lehetséges-e, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő.

Kíváncsi a Csányi-birodalomra? Íme! - Szabadföld.hu

Bonafarm Zrt. = Pick, Herz, Délhús, Ringa, Sole, Mizo, Csányi Pincészet Villány, Bóly, Dalmand, Fiorács, Bábolna Takarmány...

Hova terjeszkedik tovább Csányiék agrárbirodalma? - Portfolio.hu

"- P.: Mekkora a cégcsoport által bérelt földterület mérete?

- Cs.A.: A Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. területei tartoznak ide, ez összesen mintegy 27 ezer hektárt jelent."

Amíg Csányiék közpénzből is épült, 3,5 milliárd forintos nagyipari, intenzív, ad absurdum klímával felszerelt zenélő tehenészetet működtetnek, és közel 4 milliárd forintnyi elszipkázott agrártámogatásban részesülnek, addig engedtessék már meg nekem, hogy hangosan kinevessek minden olyan plakátot, amin az OTP "zöld" színben akar feltűnni... Fekete! Emberek, értik?! Nem zöld, mélységesen sötét!

+ A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet.

https://m.blog.hu/k/k/image/agrar_csanyi_nagy2.jpg

Amikor mindez teljesen világossá vált számomra, akkor, mintha a szemem egyszerre csak kinyílt volna, láttam egy újságban egy rövid leírást a MagNet bankról. A honlapjukról tájékozódtam a világszemléletük felől, a filozófiájukról, a cég történetéről, a vezetőségrőlcéljaikról. Ez igen! Ez már elkötelezettség, nyíltság, őszinteség! Érdemes elolvasni, hogy többek között Zsolnai László és Boda Zsolt is milyen gondolatokkal méltatja az intézményt! Innentől kezdve már csak a fővárosi fókuszból való kitörést kell elősegítenünk, hogy az egész országban akárki mindinkább belátása szerint válthasson!

2011-ben az év társadalmilag felelős bankja díjban részesültek, de szintúgy már 2011-ben kiérdemelték a Valóban Felelős Vállalat fődíjat is!

Más cégekkel ellentétben a Facebook oldaluk nem az egyirányú reklámtevékenységnek szolgáló felület, hanem nyitottak a párbeszédre a pénzügyi felelősségvállalásról, a fenntarthatóságról: facebook.com/magnetbank

De számomra az olyan cselekedetek a legmeggyőzőbbek, amiket egy "zöldnek és fenntarthatónak csak látszani akaró" kampány sohasem fedhetne, vagyis jól kitűnik, hogy a MagNet valóban magáénak érzi ezt az egész ügyet, ez nem egy röpke kampány, hanem valóban az életfelfogásukból adódik! Például Múzeumok Éjszakája az Integrál Intézet, a Sziddhárta Közösségi Ház és a MagNet Bank szervezésében, önképző körök tartása, közösségi szavazás a bankkártya kinézetéről, fenntartható és helyi öko események propagálása, buddhista gondolatokhoz és buddhista közgazdaságtannal való rokonszenv! Az alábbiakat pedig már a bank honlapjáról idézzük:

Vissza az emberhez! Pénzintézet a közös értékteremtésért.

Az ember bonyolult lény. Miközben egyre fejlettebb világot épít maga körül, lassan, észrevétlenül, de határozottan eltávolodik saját emberi természetének egyszerű, ám annál lényegibb vonásaitól, például a közösségi létezés törvényszerűségeitől, attól az igazságtól, hogy együtt biztonságosabb az életünk, hogy együtt minden cél könnyebben elérhető. Napjainkban azonban egyre jobban kirajzolódnak egy új, közösségi reneszánsz körvonalai. Mi lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, minthogy mára már a pénzügyi világban is megjelent a közösségi gondolat, sőt 2010 óta magyar bank is van, amely a közös értékteremtést tűzte zászlajára? A MagNet Magyar Közösségi Bank a profitot új megközelítésben, az ökoszféra és a jövő generációk érdekeit szem előtt tartva értelmezi.

Közösségi újjászületés a bankban

A MagNet Bank már tizenöt éve jelen volt a piacon, előbb takarékszövetkezetként, majd HBW Express Bank néven, amikor vezetői felismerték, itt az idő a változtatásra, a hagyományos bankolás újragondolására. Céljuk volt, hogy a biztonság és a stabilitás megtartása mellett a bank működésében nagyobb hangsúlyt kaphasson a társadalmi felelősségvállalás és az átláthatóság. Tisztában voltak vele, hogy e célok megvalósítása csak úgy lehetséges, ha hatékonyabban vonják be az ügyfeleket, ha valódi közösségként tekintenek rájuk, ha jobban kihasználják a közösségekben rejlő erőket.

Mit jelent az, hogy egy bank újbank?

Az európai újbankok (etikus, közösségi, öko-, zöld-, vagy alternatív bankok) működését jellemzi:

  • a felelős hitelezési és befektetési szabályok (pozitív és negatív szűrők) alkalmazása
  • a nagyfokú átláthatóságra való törekvés (banktitok megsértése nélkül)
  • aktív társadalmi szerepvállalás
  • mérsékeltebb gazdasági profitelvárások, és a társadalmi és környezeti profit szempontok megjelenése már az alap banki szolgáltatások területén

„Az újbank nem azt jelenti, hogy újak lennénk a banki palettán! Azért vagyunk újbank, mert velünk gyökeresen megváltoztathatja a pénzhez és környezethez fűződő viszonyát!”

Közösségi bankként a MagNet számára a közös fejlődéshez kiemelt fontosságú az egyének és a közösségek szerepe, pénzügyi tudatossága és felelősségvállalása.

A közösségi banki modellben a betétesek és a hitelesek érdekközösséget alkothatnak, „láthatják”, segíthetik egymást. Az ügyfelek, munkatársak, civil partnerek, érintettek közös értékek mentén találkozhatnak és támogathatják egymás munkáját.

A legátlátszóbb pénzintézet

Hogy az ügyfelek átláthassák, a bank profitmaximalizálás helyett a felelősségteljes, fenntartható fejlődést tekinti céljának, a MagNet Bank kiszámítja és ügyfelei tudomására hozza, mennyivel járultak hozzá a bank éves eredményéhez. A MagNet Banknál minden lakossági ügyfél saját maga határozhatja meg havi számlavezetési díjának mértékét is. (Becsületkasszás számlavezetési díj)

“Luxusprofit” helyett “KAP” (Közösségi Adományozási Program)

A bank részvényesei minden évben lemondanak az éves nyereség 10%-áról, és az ügyfeleknek ajánlják fel a lehetőséget, döntsék el, mely társadalmi szervezetek részesüljenek ebből az összegből.

Betétes és hiteles egy közösségben

A ún. közösségi termékeken keresztül az ügyfelek maguk határozhatják meg azt is, hogy betétben elhelyezett pénzükből milyen hitelcélt, vagy akár mely hitelfelvevőt támogasson a bank. Olyan hitelek, projektek, ügyféligények finanszírozására nyílik lehetőség, amelyek a fenntartható fejlődést, a környezet megóvását, az általános életfeltételeket, a természeti és alkotott értékek védelmét, bővítését és fenntartását szolgálják. A betétes egy meghatározott sávon belül dönthet betétjének kamatáról is, akár a piaci kamatoktól alacsonyabbat is választhat, ha azt szeretné, hogy az adott hitelfelvevő hitele még olcsóbb legyen.

A MagNet Bank a jövőbe tekint

A MagNet Bank közösségi pénzügyi gondolkodása remélhetőleg egyre szélesebb kör számára jelent követendő utat a bankolásban. Hogy mindez nem csak hiú remény, azt az is jelzi, hogy a bank 2012-ben több jelentős szakmai díjat is begyűjtött. A szakmai zsűri nem csupán az év társadalmilag felelős bankja címet ítélte a pénzintézetnek, de a Mentor Hitel elnyerte az év lakossági hitelterméke címet, és a Mentor Betét is dobogós helyen végzett a megtakarítási termékek kategóriájában. Az elismerések a MagNet Bank számára is azt jelzik, hogy érdemes ezen az úton tovább haladni – a közösségi banki, etikus működés nagy jövő előtt áll.

img234.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: magyar gazdaság mezőgazdaság bankrendszer agrárium gazdasági világválság ángyán józsef magnet bank újbank kisközösségek ökológiai közgazdaságtan agrármaffia ökobank

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Ne szaporodj magyar!

PPJ         2010.09.07.

Könnyen érthető okfejtő szöveg. Ökológiai tény, hogy adott földterület, adott mennyiségű (energia)forrásokból, adott számú élőlényt képes csak eltartani. E tekintetben mindegy, milyen élőlényről van szó, állatról vagy emberről. S egy túlnépesedett populációra mindig nagyon tragikus sors vár! Éljen a dolgaink.tk! Bemásoltam.

Magyar túlnépesedés

"Hazai vonatkozásban a túlnépesedés témája kiváltképp kényesnek számít. Még akik egyetértenek is abban, hogy az ember „veszélyesen” túlszaporodott (hol vagyunk már a veszélytől?!), azoknak is meggyőződése, hogy e tekintetben Magyarországra semmilyen feladat nem hárul, sőt, nekünk éppen hogy szaporodnunk kéne.

Országunk népessége valóban csökkent valamelyest az utóbbi időkben, s ez a politikai jobb- és baloldalt egyaránt aggasztja. Van, aki szeme előtt a nemzethalál réme lebeg, mások pedig attól félnek elsősorban, hogy nem lesz elegendő munkaképes korú fiatal az idősek és más rászorultak eltartásához. (Ez utóbbi kérdésről A társadalom elöregedése címen írtam.) A kormányzat, politikai irányától függetlenül, támogatással és gerjesztett pánikkal egyaránt igyekszik szaporodásra buzdítani bennünket: pl. Budapesten, forgalmas közterületen felállítottak egy magyar népességszámlálót, ki-ki figyelheti, mikor ugrik – jaj! megint eggyel kevesebben vagyunk.

Csakhogy a Föld túlnépesedésének gondját éppúgy nem oszthatjuk fel világosan országhatárokkal, mint például a klímaváltozást. Egyrészt a népesség mozgása miatt: az itt születettek közül sokan kivándorolnak, helyükre bevándorlók és vendégmunkások érkeznek. Másrészt és főként, mert a globalizált világban terhelésünk korántsem (csak) ott mutatkozik, ahol élünk. „Azok vagyunk, amit megeszünk”, márpedig élelmünk java részét nem mi magunk s nem helyben termeljük meg; gyakran a Föld legtávolabbi területeit esszük vele. És „nemcsak kenyérrel él az ember”, még anyagi javak tekintetében sem. Nem pusztán az elfogyasztott táplálékból állunk, hanem az általunk használt tárgyakból, eszközökből, energiából, s mindezeknek siralmasan csekély hányada hazai. Nemcsak ott vagyunk, ahol a testünk, hanem mindenütt, ahol tárgyainkat termelik.

Akárhogyan számoljuk, mi, „fogyatkozó” magyarok is túl sokan, nagyon sokan vagyunk. Ökológiai lábnyomunk fejenként kb. 3,5 hektár vagy több (azaz ekkora területre lenne szükségünk jelenlegi életmódunk fenntartásához), míg mai népességünk mellett a Föld minden lakosára 1,8 hektárnál kisebb terület jut.

Helyzetünk megítéléséhez kétféleképp számolhatunk. Ha azt tekintjük igazságosnak, hogy a bolygót egyenlően osszuk fel minden emberi lakója közt, úgy csak félennyien lehetnénk, vagy kétszerte szegényebben kéne élnünk. (3,5:1,8) Vagyis ha a Föld minden lakosa hozzánk hasonlóan élne, két Földre lenne szükségünk. Ha pedig igazságosnak tartjuk, hogy egy ország népességét megillesse országának területe, akkor sem sokkal kedvezőbb a helyzetünk: 1,8 helyett 2 hektárnyi biológiailag produktív terület jutna ránk fejenként. Még így is majdnem felére kéne zsugorítanunk népességünket, ha meg akarnánk őrizni mai fogyasztásunkat.

(A magam részéről a második számítás felé hajlok, annak ellenére, hogy a globalizáció ténye inkább az elsőt indokolná. Úgy hiszem, megilleti a népeket országuk területe, mert ha ezt a jogot megtagadjuk, azzal jórészt megfosztjuk őket a felelős gazdálkodás lehetőségétől, végképp lehetetlen lesz átlátniuk, mekkora területtel számolhatnak. S ha egy nép sikeresen oldja meg a feladatot, hogy a rendelkezésére álló földön fenntarthatóra alakítsa át létszámát és életmódját, ettől az eredménytől nem szabad megfosztanunk csak azért, mert más népek felelőtlenebbül szaporodnak és/vagy fogyasztanak.)

Ami a nemzethalál félelmét illeti, láthatnánk és látnunk kéne, hogy egy nemzet kiválósága és ereje nem a népességétől függ. Hazánk talán legdicsőbb korszakában, Mátyás király idején országunk területe a jelenleginek többszöröse volt, lakossága viszont csak mintegy hárommillió magyar, és egymilliónyi más nemzetiségű. Nem mondhatjuk, hogy az azóta bőven háromszorozódott (a más államokban élőket is számítva ötszöröződött) népességünk és sokszorozódott népsűrűségünk növelte volna megbecsültségünket, befolyásunkat. Más országoknál sem látunk összefüggést sikerük és népsűrűségük között.

Mit remélünk a szaporodástól? Hiszen gyermekeinknek már ma sem tudunk megélhetést biztosítani. A végre megszületett, áldozatok árán felnevelt fiatalok közül egyre többen mennek vagy vágynak el az országból. Egy nemzetközi felmérés szerint ha mindenki szabadon választhatná meg, hol éljen, azaz bárki Magyarországra költözhetne vagy elköltözhetne innen, másfélmillióval kevesebben lennénk. Szaporodás helyett azt kéne elérnünk, hogy a fiataloknak ne kelljen külföldön keresniük munkát, tanulási lehetőséget, és egyáltalán, a magyarok jól érezzék magukat saját hazájukban.

Nem számolva azzal az erkölcstelen és teljesen valószínűtlen lehetőséggel, hogy még a jelenlegi, igazságtalan és fenntarthatatlan helyzethez képest is nagyobb ökológiai lábnyomra tegyünk szert, távoli országok, népek, főként pedig a természet és a jövő nemzedékek rovására, mindenképp a szegényedésre kell felkészülnünk. Ha számban fogyatkozunk is, javakban még inkább fogunk. S ha szaporodunk, szegényedésünk sokkal gyorsabb lesz. Sopánkodunk szegénységünk felett, gazdagodni szeretnénk, ugyanakkor népesedni is. Hát ez együtt nem megy. Lehet ragaszkodni mai létszámunkhoz, ez esetben tessék félennyiből megélni! Lehet szaporodni is, de akkor még kevesebből.

El kell döntenünk, mire fordítsuk csökkenő lehetőségeinket. Többek közt népünk mennyisége és minősége között is választanunk kell. Minél kevesebb a gyermek, annál több jut rájuk megmaradt javainkból, annál könnyebb – ahogyan ma képzeljük és mondjuk – emberhez méltó életet élniük. S ez nem egyszerűen „anyagias szemlélet”, mivel a szellemi javak is az anyagiakra épülnek. Egyetlen gyermeküket könnyebben taníttathatják azok a szülők is, akiknek ha két-három gyerekük van, esetleg egyiküket sem. (E szempontból mindegy, hogy az oktatás ingyenes-e, vagyis hogy a család vagy az ország állja-e a költségeket.) Márpedig a taníttatással nemcsak a gyermek személyes életútját könnyítjük meg, hanem országunk szellemi szintjét, s általa elismertségét is emeljük. Illik ide az örökzöld Széchenyi-idézet: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”

A szegényedés sorsában osztozunk minden más néppel, ez önmagában nem jelent hátrányos helyzetet. Igaz, a fogyatkozó javak maradéka feletti torzsalkodás mindig dühödtebb a jóléti kapzsiságnál, így az elosztás igazságtalansága bizonyára tovább fokozódik a nemzetek közt is, de ezen nem segít, ha szaporodással szegényítjük magunkat. Ha feljebb szeretnénk jutni a nemzetek ranglistáján, akkor legjobbak az esélyeink, ha bátran szembenézünk a szükségszerű folyamatokkal, és a világ, az emberiség mai helyzetéhez leginkább illő új életmódot alakítunk ki, új értékekkel, más országoknak is példát mutatva.

Biztosak lehetünk benne, hogy országunk felvirágzását nem a népszaporulat segíti, ami szükségképp gyorsabb szegényedéssel és utolsó természeti kincseink, jövőnk felélésével jár, sokkal inkább az ellenkezője."

         12 hozzászólás

Címkék: magyar túlnépesedés ökológia ökológiai lábnyom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Kárikátúren 2

PPJ         2009.03.04.

Ezzel a teknősös képpel nyert díjat Halász Géza karikaturista a World Press Cartoon nemzetközi karikatúra pályázaton:

teknocke

A kiállítást a hatvanas évektől kezdve Montreálban rendezték meg, majd pár év szünet után a portugáliai Sintra vette át a szervezést. 2005-ben már itt is volt magyar díjazott, Tettamanti Béla személyében. A díjat áprilisban, a díjátadó ceremónián személyesen adják át. Halász Géza a MÚOSZ Karikaturista Szakosztályának elnöke, és a KOKSZ (KOrtárs Karikatúra és SZatirikus képzőművész) Műhely tagja, civilben a Corvinus Egyetem oktatója.

         szólj hozzá

Címkék: kép magyar képregény fotók karikatúra

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark