Kínosan pislákolnak a csodaégők

PPJ         2011.10.29.

Tulajdonképpen e blog 2009-es indulása óta tudjuk igen részletes kutatásokból, hogy a kompakt izzók nem jók arra, amire mondták, hogy lesz, sőt, károsak a környezetre és az emberi egészségre is. A sok esetben laikus zöldek is benyelték a maszlagot, plusz van egy EU-s nyomás is az egész ügyön.

A NOL.hu Kínosan pislákolnak a csodaégők cikke ismételten erre hívja fel a figyelmet, immáron több év távlatából. Jól jártak a gyártók, a környezet kevésbé - sok ellentmondás került felszínre a villanykörték európai kényszercseréje nyomán.

http://static.nol.hu/media/picture/01/56/27/000275601-5380-600f.jpg

Lobbi- és marketingakcióként visszatekintve páratlanul eredményes – környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból viszont egyre gyakrabban megkérdőjeleződik az EU villanykörte-leváltási kampánya.

Az eddigi legnagyobb termékcsereprogramot és a többi hasonló kezdeményezést mindig üzleti szempontok torzítják: az elektronikai ipar túl erős (és túl sok embernek ad munkát) ahhoz, hogy a környezetet az ágazat érdekeivel szembemenve lehessen megvédeni.

A hagyományos (izzószálas) villanykörték száműzésének egyelőre nem a környezet, hanem az energiatakarékos égőket gyártó iparág a nagy nyertese. A végeredményt már a körtestop bevezetésekor borítékolni lehetett,most azonban, a kivezetés harmadik lépcsőjéhez érve (eddig a 100-as és a 75-ös izzók gyártása, illetve forgalmazása szűnt meg, a napokban a 60-as égőket is nyugdíjba küldték) a kudarc már konkrét számokkal is alátámaszható. Egyrészt az izzók eltüntetése semmilyen mérhető hatást nem gyakorolt az európai áramfogyasztásra, holott százalékokban kifejezhető megtakarítást vártak tőle (ezért csinálták az egész felhajtást). Másrészt egyáltalán nem igazolódtak be az ígéretek, amelyekkel a költséges átállást a gyártók megédesíteni próbálták: az energiatakarékos égők átlagosan sokkal rövidebb ideig élnek, és rosszabbul tűrik a kapcsolgatást, mint ami a körtementesítő kampányban szerepelt.

A német Stiftung Warentest adatai szerint átlagosan csak ötezer felkapcsolást bírnak, ez pedig a reklámok állításaival szemben nem jelent nagyságrendi különbséget egy jó minőségű hagyományos izzóhoz képest. A brit Műszaki és Technológiai Intézet vizsgálata pedig arra jutott, hogy az első életévük végére a fényerejük 40 százalékát elvesztik – ami más megvilágításba helyezi az állítást, hogy egy 20 wattos kompaktfénycső képes pótolni egy 100-as égőt.

A hasonló szervezetek most már azt ajánlják, hogy a kis fényigényű helyiségekben, ahol gyakran kapcsolgatjuk a lámpát (WC, éléskamra), továbbra is használjunk villanykörtét, és spejzoljunk is be belőle, mert már nem sokáig lesz kapható. Azt is sürgetik, hogy független intézmények végezzék el végre a kompaktégők teljes életciklus-elemzését, hogy valós adataink legyenek az energiatakarékosnak hirdetett fényforrások gyártása, használata és újrahasznosítása során felhasznált energiamennyiségről.

Hasonló teszteket követelnek a szintén az energiatakarékosság ígéretével árult háztartási készülékeknél is, két okból. Egyrészt ezeknél a teljes életciklus során felhasznált árammennyiség közel fele a gyártás és az értékesítés időszakában fogy el, ami eleve megkérdőjelezi a cserekampányok értelmét. Másrészt az energiafogyasztás mérséklése érdekében bevetett anyagtakarékosság gyakran az élettartamra is rossz hatással van. Ez – az előbbiek okán – szintén nem azt bizonyítja, hogy a keveset fogyasztó berendezések összes ségében csökkentenék az áramfelhasználást.

         15 hozzászólás

Címkék: kritika nol energiatakarékos izzó fenntarthatóság kompakt izzó

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egy ifjú klímakutató szakmai dilemmái (és az ELTE TTK agyhasító önellentmondásai)

PPJ         2011.09.24.

Ráteszek egy lapáttal: http://www.greenfo.hu/hirek/2011/09/24/egy-ifju-klimakutato-szakmai-dilemmai

Úgy tűnik, hogy az ELTE TTK az utóbbi időben nem a tudományos objektivitásáról híres. Nem is értem, hogy engedheti meg magának egy kar - és erre a pénzhiány sem mentség -, hogy feladja a tudomány(os) függetlenségét. És akkor csodálkozunk, hogy ilyen két szék között a pad alá eső diplomások kerülnek onnan ki; megosztott véleménnyel a klímaváltozásról vagy az atomenergiáról? Egyáltalán nem meglepő! Mikor a Paksi Atomerőmű és a MOL is támogatja a Természettudományi Kart az ELTÉn, akkor nem csoda, hogy a klímaváltozással és a megújuló energiákkal kapcsolatban ilyen megvezetetten tájékozatlan "szakember" gárda kerül ki. Szerencsére az alábbi cikk konklúziója ökológiai szempontból ésszerűen pozitív, de mennyi olyan ember lehet, aki nem ennyire éber és gond nélkül bemagolja, amit egy cég által finanszírozott egyetemi tanár mondott neki?! "Jó kapcsolatokat ápol az Intézet a MOL-lal" - még csak nem is titok, egyenesen a geológus mesterszak hívószava ez. Ugye minek is hazánk megújuló termál-energia forrásait kutatni, ha Dubaiba is mehet a magyar pénzen tanult kútfő olajat keresni?!

Egy ifjú klímakutató szakmai dilemmái - Greenfo

A tudás megszerzésének folyamata a tanulás. De mit tegyen a diák, ha a tanárai sem értenek egyet a témát illetően? Mit tegyen az az egyetemi hallgató, aki éghajlatkutatónak készül, de közben professzorai még parázs vitákat folytatnak a klímaváltozás létéről? Esetleg tudathasadást kellene szenvednie?

A fiatal, tanulni vágyó meteorológusjelöltek gyakran egymásnak ellentmondó elméletekkel kerülnek szembe a tanulás fázisában. Néha az egymással konkuráló tanárok más-más véleményen vannak egy adott témát illetőleg. Például másként vélekednek a meteorológusok, és másként a fizikusok a globális klímaváltozás tényéről. Ahhoz azonban, hogy az ember meteorológussá váljon, számtalan fizika előadáson (Mechanika és hőtan, Elektromágnesség és optika, Atomfizika, Elméleti fizika 1-2, Folyadékdinamika, Termodinamika) át vezet az út. Ha pedig egy fizikus elméleti úton, kellő érvekkel, a csillagászati eredményekre támaszkodva alátámasztja, hogy globális felmelegedésről márpedig nem beszélhetünk, akkor azt kutyaköteles a meteorológuspalánta elfogadni. Azonban eléggé visszásan hat, ha az ember erről az óráról kilépve egy „Klímaváltozás” című előadásra ül be. Ilyenkor az ifjú hallgató vagy kételyek között vergődik, vagy elfogadja a szívének inkább kedvesebb elméletet.

         szólj hozzá

Címkék: kritika klímaváltozás ttk elte mol paks elte ttk

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Argentín illusztrációk in your face! - Santiago Caruso

PPJ         2010.11.19.

A 82-es születésű Buenos Aires-i professzionális illusztrátor munkái lenyűgöztek engem. Igazságlátása és annak vizuális nyelvi közlésmódja oly mértékben letaglóztak, hogy feltétlenül tüzetes átnézésre javaslom a szerkesztői munkáit. Olyan kritikát fogalmaz meg a világgal szemben, legyen az politika, egyház, média vagy társadalom, hogy nem könnyű elfelejteni. De ez itt a GreenR-en cél is! Azt szeretnénk, ha ezek a képek megértődnének majd azonnal beégnének az agyféltekéitekbe. Ha tetszik amit csinál, akkor ajánld tovább, nem is feltétlenül ezt a greenr posztot, de Caruso munkáit mindenképp!

http://galleries.santiagocaruso.com.ar/uploads/3/1/8/4/3184566/8465111_orig.jpg

http://galleries.santiagocaruso.com.ar/uploads/3/1/8/4/3184566/644038_orig.jpg

http://galleries.santiagocaruso.com.ar/uploads/3/1/8/4/3184566/4420197_orig.jpg

http://galleries.santiagocaruso.com.ar/uploads/3/1/8/4/3184566/6520062_orig.jpg

http://galleries.santiagocaruso.com.ar/uploads/3/1/8/4/3184566/379092_orig.jpg

http://galleries.santiagocaruso.com.ar/uploads/3/1/8/4/3184566/1390849_orig.jpg

http://galleries.santiagocaruso.com.ar/uploads/3/1/8/4/3184566/217042_orig.jpg

http://galleries.santiagocaruso.com.ar/uploads/3/1/8/4/3184566/4257939_orig.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: kritika művészet santiago caruso

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A téli sózás ártalmai

PPJ         2010.02.04.

Környezeti katasztrófával jár a tél az útmenti élővilágnak, legfőképp a városoknak, ahol tisztító hatása miatt a legfontosabb lenne az egészséges növényvilág.

A Budapestjövője blog bejegyzése:

Halálra sózzák Budapest növényzetét!

http://lh4.ggpht.com/_uR1KK77FEm8/SUzCtmLhPgI/AAAAAAAAC_M/EFJSS-lHBXU/s144/Holapat.jpg2010 után tömeges fapusztulásnak lehetünk tanúi Budapesten. Ekkorra fog "beérni" a 2007/2008 telén kiszórt nagy mennyiségű só hatása. A síkosságmentesítéshez ugyanis rövidlátó módon Budapesten szinte kizárólag homok és só keverékét használják, mintha ennek semmilyen alternatívája nem lenne. Arra hivatkoznak, hogy ez a legolcsóbb megoldás. De vajon akkor is a legolcsóbb marad, ha hozzávesszük azt is, hogy a városban duplán fontos növényzet pusztulását okozza?

A talajba szivárgott, vízben feloldott nátrium-klorid a talajban nátrium ionokra és klorid-ionokra bomlik.

...

Olvasd tovább az eredeti oldalon!

De van még hasonló a témában magyarul:

Satnyul, barnul, törpül

Fagyos, csapadékos időben a síkos utak, járdák, parkolóhelyek, kerti utak csúszásmentesítése fontos feladat. Kemény teleken az egysávos autóutakon kilométerenként 25-30 tonna sót szórnak el, amely az utak menti 10-15 méteres sávban komoly károkat okoz a növényzetben; a gyepben, a lombhullató és örökzöld fákban és cserjékben egyaránt.

...

Olvasd tovább az eredeti oldalon!

És angolul is a Connecticut Egyetemének kertészeti blogjában:

Ladybug Blog Winter Salt Damage on Woody Plants

http://uconnladybug.files.wordpress.com/2009/02/winter-salt-damage-11.jpg?w=200&h=300Woody plants growing along roadways or side walks may be impacted by direct contact of deicing salt spray and by chemical changes in the soil due to a build up of salt ions that accumulate in the soil and are eventually absorbed by the plant roots. Salt ions can injure plants at any time, but late winter applications may accumulate and be more damaging since there is less time for winter snow and precipitation to leach away the salts.

 

Picture: Winter salt damage on white pine

Olvasd tovább az eredeti oldalon!


         2 hozzászólás

Címkék: kritika város tél környezet utak sózás növényzet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Fogyassz! Nem értetted? Jó! Akkor megismétlem: fogyassz!!!

PPJ         2009.09.28.

Egy kis képekbe öntött álláspont. Fogyasztás, kapitalizmus, társaalomkritika.

Eldobhatóak vagyuk, elemek, mint a Mátrix gépeinek patron-emberei.

Még több, sokkal több kép belül, gyere....

Tovább is van, mondom még! »          szólj hozzá

Címkék: ajánló kritika kép világ napikép konzumerizmus

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark