Instant Meghívó - The New Media Strategy of Science

PPJ         2010.01.21.

A tudomány médiastratégiájának kommunikációfilozófiai és tudományszociológiai vonatkozásairól rendez nyilvános szakmai vitát az MTA Filozófiai Bizottsága, az ELTE-MTA Kommunikációelméleti Kutatócsoportja és a BME Visual Learning Lab munkacsoportja. A vita kiindulópontja Dr. Fábri György egyetemi docens The New Media Strategy of Science című tanulmánya, opponensei Hunyady György és Nyíri Kristóf, az MTA rendes tagjai, valamint Simon Tamás, az origo.hu tudományos rovatvezetője. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk 2010. január 21-én 13.00 és 14.30 között, az MTA Székházának Képes Termében (Budapest, Roosevelt tér 9.)!

Az eredetileg 2009. szeptemberében Dr. Fábri György habilitációs előadásaként elhangzott szöveg a tudománykommunikáció média-lehetőségeiről a legfrissebb fejlemények kapcsán méginkább aktuális kérdéseket vet fel. Hiszen január végén sor kerül az első hazai TED-rendezvényre, zajlik a vita a Mindentudás Egyeteme szakmai tartalmáról, mobiltelefonos tudományvizualizációs program indul, az influenza-védőoltás körüli huzavona pedig az orvostudomány hitelességét vetette fel. Vajon a tudomány hagyományos intézményrendszerének és elismert művelőinek újra kell-e gondolniuk a tudományos tudás társadalmi pozícióját s ebben a saját szerepüket, értéküket?

A tanulmány erre a kérdésre konzervatív választ kínál a posztmodern, szociálkonstruktivista ideológiai hullámmal szemben.

The New Media Strategy of Science -  a tanulmány teljes szövege

Összefoglalva:

 

A tanulmány fő mondandója empirikus kutatások, elméleti elemzések és gyakorlati tapasztalatok feldolgozása alapján fogalmazódik meg: a klasszikus, autonóm, igazság-érvényre igényt formáló tudománynak van reális esélye a versenyképes kommunikációra az "Új Média" és az újfajta médiahasználta korában is. Ezért a tudomány képviselőinek nem kell feladniuk hagyományos értékeiket a kommunikációs ipar új divatirányzataihoz igazodva.

 

Ezeknek az értékeknek az ügye azonban nem csupán a tudósok, hanem a társadalom számára is fontos. Ugyanis a tudományos élet és tudományos kutatás eredményei, technikái, hagyományos etikája és értékei formálták a nyugati kultúrát, azt a kultúrát tehát, amely a legjobb és leginkább otthonos számunkra, mert a szabadság, a közösség, a teljesítmény, a kritikai észhasználat és az emberi méltóság kultúrája.

 

A tanulmány tézisei:

  1. Tudományszociológiai és média-használati kutatások alapján az autoritás (hitelesség, tekintély) érvényesülését tekinti meghatározónak a tudomány kommunikációjában.

  2. A nyugati tudományosság értékeinek érvényesítését nem csupán bizonyított technológiai fölénye, hanem társadalmi funkciója miatt is szükségesnek tartja: az ellenőrizhető, cáfolható, intézményesen rögzített tudás társadalomszervező és értékadó/értékőrző ereje lényegesen fontosabb mint az időnkénti rugalmatlanságából származó hátrányok.

  3. A tudománynak ugyanakkor professzionális szinten kell használnia a legkorszerűbb médiaeszközöket, az “új média” megoldásait (mobilkommunikáció, televízió, közösségi oldalak, videomegosztások stb.). Saját kezében tartva ezeket képes lehet alternatívát kínálni más tudás-projektekkel szemben.

  4. Azonban a webkettes megoldások korlátlan használata nem alkalmas a tudomány kommunikációjára, mivel ezek demokratizmusa lehetetlenné teszi a tudomány lényegéből fakadó meritokratizmus érvényesülését.

  5. A tudósok válnak a tudománykommunikáció főszereplőivé, a megfelelő kommunikációs készségek elsajátítása segítségével közvetlenül is elérik az érdeklődő laikusokat.

 

         4 hozzászólás

Címkék: ajánló meghívó kommunikáció vita tudomány

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark