Hossó Andrea, Jamie Oliver és Lázár János - mindannyian a TTIP ellen!

PPJ         2015.03.09.

Előző bejegyzésünkben épp az eddigi legátfogóbb dokumentumfilmre építve írtunk ismét a TTIP-ről, amikor is összeállt a kép bennünk, hogy Hossó Andreától kezdve Jamie Oliveren át akár Lázár Jánosig, elég szépen alakul egy össz-európai aktív ellenállás az Ameurópai Unió tervével szemben. Leginkább Hossó Andrea fejti ki az alábbi műsorban az eddig nyilvánosságra került adatok tükrében, hogy tulajdonképpen a szabadkereskedelmi megállapodás nem is-, leginkább nem-, tulajdonképpen semennyire sem a szabadkereskedelemről szól! Akkor meg miről?!

Dr. Hossó Andrea, közgazdász

Műsor a készülő transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról. Megteheti-e Magyarország, hogy kimarad az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásból? Az egyezmény és a nemzeti érdekek védelme. Az USA gazdasági beágyazódása Európában. A megállapodásnak köze nincs a kereskedelemhez, hanem arról van szó, hogy egy geopolitikai-stratégiai egyezményről van szó, a transzatlanti szövetség megerősítéséről, ennek a neoliberális gazdaság- és politikafilozófia jegyében, ami az elmúlt 40-50 évben is uralkodott.

De nem csak a magyarok aggódnak: Jamie Oliver a TTIP-ről
(forrás: https://stop-ttip.org/blog/if-you-love-good-food-farming-stop-ttip/)

"Én nem akarok növekedési hormonnal kezelt marhából készült marhahúst és klórral kezelt csirkehúst enni, vagy olyan élelmiszert, melyet az EU-ban tiltott növényvédőszerekkel kezelt növényekből készítettek és az EU-ban tiltott adalékanyagokat tartalmaznak, de legfőképpen nem akarom, hogy a gazdáink tönkremenjenek."

[New trade deal with U.S. will open the door to inferior food pumped with growth hormones and pesticides warns Jamie Oliver - dailymail.co.uk]

A TTIP - az EU és USA közötti Szabadkereskedelmi Egyezmény, melynek tárgyalásai intenzíven folynak úgy, hogy mi európaiak mit sem tudunk arról, hogy mire készülnek a fejünk felett, az EU-ban példa nélküli módon: ZÁRT AJTÓK mögött! Az EU szokványos eljárásaiban eddig az európai civil szervezetek minden új törvény, szabályozás előkészítésében partnerként részt vettek, arra rálátásuk és befolyásuk volt. Most az európaiakat gyakorlatilag kizárták a jövőjüket meghatározó egyezmény előkészítéséből... Persze titokban kell tartani azt, hogy lenyomják a torkunkon azt, amit sosem volt szándékunkban megenni. Elveszíthetjük azt, amit Európa legfontosabb vívmányainak tartunk: az élelmiszerbiztonságot, az elővigyázatosság elvét, ránk kényszeríthetik a GMO-t.

en_jamie_oliver1-1024x683.jpg

Lázár János

Szinte azt mondhatjuk, hogy ugyanúgy, mint a GMO-k esetében, öt párti egyetértés van a parlamentben a TTIP-re való NEM-et illetően!

Lázár János miniszter aláírja a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények elleni petíciót. (Fotó: MTVSZ Facebook)

lazarjanos_ttip.jpg

További GreenR posztok a témában:

⊕ A Magyar Nemzet meglátásai John Kerry külügyminiszter "TTIP-mézesmadzagjáról"

⊕ Tiltott GMO Magyarországon? - Kiborult a zöld ombudsman, a TTIP vétóját követelik

⊕ Súlytalanná válhat Magyarország GMO-mentessége? - Rádiófelvétel a TTIP-ről

⊕ Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

⊕ Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

         1 hozzászólás

Címkék: politika amerika usa videó eu ukrajna németország európa európai unió gmo mezőgazdaság jamie oliver génmódosítás géntechnológia új világrend közgazdaság fenntarthatóság agrárium európai zöldek humánökológia ökológiai politika génmegőrzés szabadkereskedelem ttip euro-atlanti erők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Morgan Stanley: Kivonulhat Magyarországról a Tesco

PPJ         2014.10.14.

A Tesco számára az volna a legjobb döntés, ha megválna néhány külföldi, köztük magyarországi érdekeltségétől, és erőit a hazai, brit piaci pozíciói megtartására, növelésére fordítaná, legalábbis így látják a Morgan Stanley elemzői. (Forrás: HVG.hu)

Az európai konjunktúra várható javulása és a piaci optimizmus erősödése lehetőséget adhat a brit Tescónak arra, hogy elgondolkozzon nemzetközi üzlethálózata részleges vagy teljes értékesítésén, hogy az így befolyt vételárából megerősíthesse a szigetországban – utóbbi években erősen – meggyengült pozícióját – vélik a Morgan Stanley elemzői. Ha a Tesco vezetősége 2015-ben az eladás mellett dönt, akkor a legvalószínűbb, hogy a thaiföldi és a dél-koreai érdekeltségek mellett a kelet-európai leánycégektől válik meg, köztük a magyartól. Az utóbbi években a brit Tesco eredményei folyamatosan romlanak – írja a Népszabadság

tesco sírja.jpg

A Morgan Stanley úgy látja, hogy a kiskereskedelmi láncnak mindenképpen invesztálnia kell szigetországi jelenlétébe, ha meg akarja tartani vezető szerepét. Az elemzők szerint ehhez olyan mértékű befektetésre lenne szükség, amely számottevő mértékben csökkentené a cég adózás előtti eredményét, vagyis a források előteremtéséhez néhány külföldi érdekeltség eladása lenne a legjobb választás. Véleményük szerint a Tesco külföldi jelenlétét kár lenne túlbecsülni, a szigetországon kívüli leányvállalatok inkább afféle vésztartalékot jelentenek a csoport számára. Az eladásra – amire a Morgan Stanley szerint 40 százalék a valószínűség – akkor kerülhet sor, ha a Tesco tőzsdei árfolyama 245 fontig szökik. Ebben az esetben ugyanis a Tesco nemrég megújult felső vezetése jó áron tudná továbbadni külföldi hálózatait.

Mibe kerül az olcsó trappista? Multi-pénzügyi szájbarágó. - GreenR blog

Bár a Morgan Stanley részéről mindez pusztán spekuláció, vagyis a Tesco vezetősége nem adta jelét azon szándékának, hogy bármely leányvállalatától megválna, az tagadhatatlan, hogy egyetlen külhoni befektetés eladása is a jelenlegi 3,9-ről három százalékra szorítaná le a Tesco bevételeihez viszonyított adósságát. A teljes nemzetközi portfólió értékesítésével a 6,6 milliárd font adósságot maga előtt görgető lánc nemcsak hogy megszabadulna a hitelezőitől, hanem még 4,9 milliárdos készpénzállományra is szert tenne.

A magyarországi Tesco 72 hiper- és 24 szupermarketet üzemeltet. Az áruházlánc forgalma a februárban zárult üzleti évben másfél százalékkal, 600 milliárd forintra csökkent, mérleg szerinti eredménye 43 milliárd forint veszteséget mutatott.

         81 hozzászólás

Címkék: multik iparűzési adó közgazdaság fenntarthatóság multinacionális vállalat nyereségadó

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bolygóméretű fagyi bolygóméretben nyal vissza

PPJ         2013.08.06.

A permafrostban lekötött szén mennyisége, kb. a légkörben lévő CO2 kétszerese. Ez metán formájában van jelen, ami 32-szer potensebb üvegházgáz, mint a széndioxid. Ennek várható felszabadulását az alábbi grafikon mutatja be. Szép hetet és boldog évszázadot mindenkinek!

permafroszt metán.jpg

Tavaly ilyenkor...
2012 július 27-i GreenR poszt: NASA: Négy nap alatt megolvadt Grönland...

Kánikula Alaszkában - Időkép.hu

Az elmúlt napokban nemcsak a Kárpát-medencében, hanem még Alaszkában is szokatlanul meleg idő köszöntött be. Bár közel sincs olyan meleg, mint például Las Vegasban vagy Phoenix államban a legnagyobb hőhullámok idején, így is Alaszka-szerte 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, sőt voltak helyek, ahol a 35 fok közelébe.

Eltűnhet egy alaszkai falu - Időkép.hu

A következő bő egy évtized alatt a víz eltüntetheti az alaszkai Kivalina falucskát, örökre. Az itt élő eszkimók lehetnek az Egyesült Államok első klímamenekültjei. A közel 400 inuit őslakos vadászatból és halászatból él. A települést eddig a sarki jég védte a Bering-tenger haragos hullámaitól, azonban az elmúlt két évtizedben a jég drámaian visszahúzódott, így a víz eróziója egyre erősebb hatást fejt ki a partszakaszra. Ezért Kivalina homokos partja egyre inkább a víz martalékává válik. 2008-ban a parton egy védőfalat húztak fel, de nem igazán tudja ez sem megvédeni a falut. Két évvel ezelőtt egy nagy vihar miatt már sor került evakuálásra. Jelenlegi számításik szerint 2025-re a falu teljesen lakhatatlanná válhat.

Időzített bomba ketyeg az Északi-sarkon - Energiainfo.hu

A sarkvidék olvadása első pillantásra varázslatos lehetőségekkel kecsegteti a hajózási társaságokat és a nyersanyag kitermelőket. Most azonban kutatók kiszámították, milyen költségeket okoz majd a világnak az enyhébb északi klíma és az eredmény emberi ésszel felfoghatatlanul nagy összeg, amely meghaladja a globális GDP-t.
...
Az Északi-sarkon tapasztalható jégolvadás, valamint az állandóan fagyott (permafrost) talaj felengedése azonban óriási kockázatot is rejt magában: a csökkenő jégfelület kevesebb napfényt ver vissza, így gyorsítja a globális felmelegedést, a fagyott talaj pedig felmelegedése során nagy mennyiségű metánt enged ki magából. A metán (ami 32-szer agresszívabb üvegházgáz, mint a szén-dioxid) tovább gyorsítja a jégolvadást és a klímaváltozást, öngerjesztő folyamatot hozva létre.

Eddig egyedül a Tony Blair vezette brit kormánynak volt bátorsága szembenézni azzal, hogy milyen költségeket okoz az északi-sarki olvadás. A kormány megrendelésére Nicholas Stern, a Világbank vezető közgazdásza által elkészített jelentés szerint a világ gazdaságára olyan hatással lesz a klímaváltozás, mint az 1920-as évek Nagy Gazdasági Világválsága, éves szinten 270 milliárd euró, (csaknem 80 billió forint) kárt okozva. A nagy vitát kiváltó „Stern-jelentés” szerint az évszázad közepéig az összköltségek meghaladhatják az 5,5 ezer milliárd eurót. A költségek elsősorban a tengerszint emelkedés miatt a parti városokat és gazdasági övezeteket veszélyeztető áradások és vihardagályok, (mint a Sandy hurrikán okozta áradás az USA keleti partján), a szárazságok és egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt kieső élelmiszertermelésből, a gleccserek olvadása miatt fellépő ivóvízhiány, illetve az ennek következtében kieső ipari termelés költségeiből adódnak össze. Stern szerint (ne feledjük, még mindig 2007-et írunk) a világ összes állat- és növényfajának 40 százalékát fenyegeti kihalással a klímaváltozás.
51iehrqoYCL._SY300_.jpg...
Az északi-sarki olvadás globális hatása egy időzített gazdasági bomba" - hangoztatta Gail Whiteman az Erasmus Egyetem professzora, a Nature magazinban megjelentett tanulmány egyik szerzője.

Az északi-sarki metánkibocsátás ugyanis felgyorsíthatja a tengeri jég olvadását és a klímaváltozást, ami – az egyik optimista forgatókönyv szerint több mint 60 billió dollárjába kerül a világgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben. A Nicholas Stern számításain alapuló eredményként kapott összeg megközelíti a globális GDP értékét, amely tavaly mintegy 70 billió dollár volt. A pesszimista forgatókönyv szerint a költség magasabb is lehet, a 220 billió dollárt is elérheti, ha más tényezőket, mint az óceánok savasodását is beleszámítják a kutatók, vagy alacsonyabb - 37 billió dollár -, hogy ha közben történnének lépések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Whiteman szerint összesen mintegy 50 gigatonna metán kilépésével kell számolni a vizsgált északi területekről. „Tízezerszer számoltuk át az eredményeinket, de hiába, a következmények mindig ugyanazok” – hangsúlyozta a kutató, aki szerint a végeredmény szempontjából teljesen lényegtelen, hogy egyszerre, vagy évtizedekre elnyújtva kerül a gáz a Föld atmoszférájába, főként annak fényében, hogy a gázkibocsátás már évek óta tart.

Eltűnőben...
A vártnál gyorsabban olvadhat el Grönland jégpáncélja, egy új szimuláció szerint ugyanis már a globális átlaghőmérséklet 1,6 Celsius fokos emelkedésénél teljesen eltűnhet a több kilométeres jégtakaró. A következmény a tengerszint több méteres emelkedése lenne.

Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban - ÖkoKlikk.hu - Ökofórum

A "természet romlása". Ez csupán két szó, mégis, már önmagukban hordozzák azt a megelőző szemléletet, ami végül a szavakban foglalt jelentését tükrözi. Például árnyalatában éreztethetjük, hogy vajon ez egy önmagától zajló folyamat, vagy valamilyen emberi beavatkozás következménye: a természet „elromlása”, a természet „elrontása”. Nem mindegy! Olyannyira nem mindegy, hogy a minket körülvevő világ folyamatait milyen szavakkal írjuk le, hogy az aktuális globális problémák tekintetében is számos vita zajlik szavakról, fogalmakról. Például: „fenntartható fejlődés” vagy „fenntarthatóság”, „globális klímaváltozás” vagy „globális klímaváltoztatás”, „felmelegedés” vagy „felmelegítés”. Minden ilyen pár esetében arról szól az árnyalatnyi különbségek vitája, hogy valójában nem is olyan árnyalatnyi a különbség. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezek maguktól zajló világfolyamatok a Föld nevű bolygón, vagy pedig okkal kell attól tartanunk, hogy emberi felelőtlenségünk mellékhatásaiként aktív és direkt behatások (antropogén hatások negatív externáliái).

systembreakdown_500x500.jpg

         4 hozzászólás

Címkék: klímaváltozás szén dioxid alaszka közgazdaság fenntarthatóság grönland metán Stern jelentés permafroszt

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A lineáris és ciklikus szemlélet ökológiai okozatai

PPJ         2013.05.25.

601326_476147079101367_1405900957_n.jpgNagy örömmel hallgattam Cser Zoltán szavait, aki világosan ugyanazokra a következtetésekre jutott a buddhista világszemléletből adódóan, mint az ökológiai közgazdaságtan (lásd: buddhista közgazdaságtan) képviselői, illetve amilyen különbségekről mi is tanultunk a humánökológia mesterszakon. Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be.

"Korunk fő problémája a lineáris létszemlélet, valamint az abból következő gazdasági növekedés kényszer. A növekedés szemlélet hatásait tapasztaljuk a népesség növekedésben, a környezet kizsákmányolásában, valamint az emberi értékek eltorzulásában. Azonban a régi ázsiai ciklikus létszemlélet követői tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a dolgok egymástól kölcsönösen függnek, hogy minden elindított folyamat visszatér, így másfajta felelősséget éreztek a környezetük és annak lakói iránt."

Cser Zoltán (a TKBF szenátusi tagja) a lineáris és ciklikus szemléletről

http://www.tkbf.eu/sites/default/files/cser_zoltan_0.jpg

adás: 2013-05-08 10:00 - Tilos rádió
(három egymást követő részben hallgassátok alább)

rnhkybej.jpg

423173_2598003235319_1411904041_32075435_1991016409_n.jpg

Pacsuta Péter János (ELTE Humánökológia MA) - Ökológiai gazdaságtan kritikai esszé (Scribd link)
Kenneth E. Boulding: Az eljövendő „Föld-űrhajó" gazdaságtana

Boulding cikke méltán került a Természet és gazdaság című kötetben [Pataki Gy. és Takács-Sánta A.(szerk.): Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest, 2005, 557 p.] az első helyre, mert terjedelméhez képest a legtömörebben foglalja össze az ökológiai rendszerelmélet lényegét, a fizikai folyamatok levezethető szükséges paradigmaváltást, vagyis az emberiségnek a természethez való új önmeghatározását. A Föld, mint „elhagyhatatlan űrhajó" és ezért feltétlenül óvandó érték analógiája a környezeti etika művelőit is mélyen ihleti. [Lásd: Kristin Sharder-Frechette: Űrhajó-etika In: Lányi A. és Jávor B.(szerk.): Környezet és etika. Szöveggyűjtemény. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2005, 379 p.]

Az ökológiai gondolattal foglalkozók közül rengetegen vélik úgy, hogy a globális problémáink egyik alapja tulajdonképpen pont az, hogy az emberiség még nem tud glóbuszban gondolkodni. Ahogy Boulding is fogalmaz: „Az ősember és többnyire a korai civilizációk embere is még úgy képzelte, hogy egy jóformán végtelen síkon él." Ebből adódhatnak aztán a végtelen növekedésre való vágyak tévképzetei, de akár a világnézetek közti különbségek is.

Az emberiség egy olyan felfogás mentén alakította ki életét, ami hatását tekintve előre elfogyasztotta a jövőt és kimerítette a természet erőforrásait. Az emberiségnek szembe kell néznie egy hosszú távú súlyos válsággal és civilizációs hanyatlással. A gazdaság mérési mutatóinak átformálása, a tőkéről alkotott elképzeléseink megváltozása, a tartósság mentén kialakított gazdaság és a kultúra-információs entrópia kezelése mind kihagyhatatlanul fontos tényező.

boulding_lineáris_ciklikus_greenr_pacsuta_1.jpg

boulding_lineáris_ciklikus_greenr_pacsuta_2.jpg

Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be. Forrás: International Journal of Social Economics - Ancient futures: papal and Buddhist economics. Az eredeti képfájl linkje itt. Az alábbi kép pedig kattintásra teljes méretben megnyílik. (Az angolul olvasóknak egyébként ajánlhatom még a Theravéda makroökonómiát is... :))

neoliberális keresztény buddhista közgazdaság pacsuta.jpg

buddha olajkorszak greenr blog.jpg

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus közgazdaság fenntarthatóság humánökológia cser zoltán buddhista közgazdaságtan buddhista világszemlélet ökológiai közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Uruguay elnökének csodálatos beszéde

PPJ         2013.02.20.

Mujica elnök beszél a piacgazdaságról, fogyasztói társadalomról, túlhajszolt életről, szembeállítva azokat az emberi élet igazi céljával, a boldogsággal. Nem vizet prédikál és bort iszik. Nem költözött be az elnöki palotába, szerényen él, fizetésének 90%-át jótékonysági célokra fordítja. Követendő példa minden politikus számára!

         5 hozzászólás

Címkék: videó boldogság közgazdaság ökológiai politika politikai ökológia boldogság és gazdaság ökológiai közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark