Glifozát IPA só. Az meg mi? Eszik vagy isszák?

PPJ         2014.10.13.

Glyphosate.jpgGlifozát IPA só. Az meg mi? Eszik vagy isszák?! Sajnos a kérdést, mint alább látni fogjuk, szó szerint fel lehet így tenni és bizony vérre megy... Ezt a vegyszert szórta Kishantos földjeire a Márok Csaba polgármester - Sinom-Hornok Réka 3000 hektáros őstermelő - és a salgótarjáni építési vállalkozás mutációjával pályázó Vizi Dániel.

Hatóanyagtartalma 360 g/l. Totális gyomirtó, ismert vízszennyező. Csapadékkal a mélyebb talajrétegekbe, majd felszíni és a talajvizekbe mosódik, vagyis élő- és ivóvizeink minőségét veszélyezteti. Az Agria Plovdiv gyártja és forgalmazza hazánkban (az Imaspro Corp. Malájföld valamilyen módon közreműködik ebben – a legtöbb glyphosate kínai eredetű). Az „Engedélyezett növényvédő szerek jegyzéke” (2013) szerint valamennyi glyphosate hatóanyagú készítmény az „AKG szántóföldi és/vagy zöldségtermesztési programokban tiltott, illetve korlátozott felhasználású növényvédő szer” jelölést kapott (fekete rombusz a jobb felső sarokban).

Korábbi kapcsolódó bejegyzéseink:
A Greenpeace-nek bizonyítéka van a kishantosi új bérlők vegyszerhasználatáról
Rekviem Kishantosért. Gondolatok a talajról, a talajéletről és az emberről

Glifozát a szervezetünkben?! - MTVSZ.hu

Budapest/Brüsszel, 2013. június 13. – A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége által elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a kísérletben résztvevők testében megtalálható a glifozát nevű gyomirtó. A Szövetség által lefolytatott laboratóriumi tesztekből kiderült, hogy Magyarországon tíz embertől vett vizelet mintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag.

glyphosate_kep.jpg

Az európaiak közel felének vérében van gyomirtó - HVG.hu

Tizennyolc európai ország önkénteseinek 44 százalékában mutatta ki a glifozát nevű gyomirtó hatóanyagát egy vizsgálat. Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettek, városokban él, és egyikük sem használt glifozátot vagy érintkezett ilyen termékkel.

A glyphosate alkalmazásának környezet-egészségügyi problémái - Darvas Béla honlapja

A glyphosate napjaink növényvédő szereinek piacvezető hatóanyagai közé tartozik. Ez a helyzet a glyphosate-tűrő GM-növények Európán kívüli terjedésével erősödött. A glyphosate a talajban fémionokkal (Al, Fe, Mn, Zn) komplexet képez, amit a csapadék a mélyebb rétegekbe moshat. Elsődleges bomlásterméke az AMPA, mely mobilisabb a kiindulási anyagnál. Környezeti mintákból való meghatározása problematikus. Ez az oka annak, hogy a legtöbb országban nem szerepelnek a gyakorta kimutatott hatóanyagok között.
A glyphosate-tűrő GM-növények megjelenésével a glyphosate-nak a takarmányokban/élelmiszerekben való megjelenésével kell számolni, míg a genetikai eseménytől függően az AMPA és NAG metabolitok is figyelmet érdemelnek. A glyphosate és készítményei (kitüntetetten a POEA formázó szert tartalmazók) mellékhatásairól jelentős szakmai vita folyik. A glyphosate csökkenti bizonyos növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét, miközben segíti pl. a Fusarium fajok gyökereken történő kolonalizációját. Toxikus kétéltűekre. Teratogén-gyanús vegyület kétéltűek és madarak esetében. A glyphosate-tartalmú készítmények mutagenitása és karcinogenitása viták kereszttüzében áll. Hormonmoduláns, amiben a formázóanyag (POEA) segíti a glyphosate hatását. Egyes gyomfajokból hosszabb használat után glyphosate-tűrő (GR) népességek szelektálódnak ki. Ma 21 fajt tartunk nyilván közöttük a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) és a fenyércirok (Sorghum halepense) mellett Amaranthus, Conyza és Lolium fajok GR népességeit. [A CIKK LETÖLTÉSE]

Megisszuk a gyomirtót is a vízzel - Greenfo.hu

Darvas Béla, a Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) agrárkörnyezet-biztonsági főosztályának vezetője szerint Magyarországon a legvalószínűbb, hogy a glifozát a vízzel jut az emberek szervezetébe. A szer a permetezés után nagyon gyorsan eljut a talajvízbe, ahonnan a felszíni vizekbe majd az ivóvízbe kerül, onnan a testbe, ugyanis a glifozátot a klasszikus tisztítási módszerek – klórozás, UV-sugárzás – nem szűrik ki. A szer jelenlétével az ivóvízben tehát azokon a területeken kell számolni, ahol nagy mennyiségben használják gyomirtáskor. Például a Békés megyei felszíni vizek vizsgálata azt mutatta, hogy a minták fele az uniós ivóvizekre vonatkozó határérték ötszörösét tartalmazza glifozátból. Ez azt jelenti, hogy a felszíni vizekben megtalált szer a környéken veszélyezteti a csapból folyó vizet, amire előbb-utóbb hatással lesz. A Duna teljes hosszában és a Velencei-tóban azonban lényegesen kisebb mennyiségeket mértek a gyomirtóból.

         szólj hozzá

Címkék: tudomány környezetvédelem mezőgazdaság természetvédelem ökogazdálkodás biogazdálkodás talaj agrárium talajvédelem ökotoxikológia darvas béla glifozát kishantosi vidékfejlesztési központ

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az élelmiszermarketing titkai - videó

PPJ         2014.07.11.

cow.jpgA konok tudatlanság erejét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A tömeges mértékű kegyetlenség csak azért történhet meg, mert elfordítjuk a tekintetünket. Minden rajtunk múlik. És ez nemcsak a videóban elhangzottakra vonatkozik.
A következő videóban színésznő helyettesíti ugyan a marketing szakembert, de a közönség valós. Ahogyan az elmondott információk is. (Forrás: Sevaster1 - YouTube // Facebook)

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

industrial-food.jpg

         szólj hozzá

Címkék: reklám videó világ világgazdaság környezetvédelem mezőgazdaság állattartás fenntarthatóság agrárium agrárpolitika agrármaffia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Mire jók a gyomirtók? Lehet-e nélkülük gazdálkodni?

PPJ         2014.05.21.

Számos esetben találkozom a teljes körű gyomirtók hatásképével az utcán, árokpartokon és természetesen a földeken is. Régen nem volt vegyszer, kapálni kellett a gyomokat, mégsem volt ennyi rendetlen porta, ennyi elhagnyagolt árokpart. [Kép és szöveg: Hetesi Zsolt - Facebook]

10359020_235916956602471_4191056681031545928_o.jpg
Jó a sok vegyszer? Legtöbben olyan szereket használnak, amelyek glifozátot tartalmaznak (Glyalka, Kapazin, Roundup), és a glifozátokról nemrég bizonyosodott be, hogy sokkal károsabbak, mint hitték. Mivel az emberi szervezetbe nem csak a glifozát kerül, hanem a vegyszerből más vegyületek is, a glifozát ezekkel együtt mutatott hatását kell vizsgálni. Az adalékokkal együtt a glifozát genetikai károsodást okozhat, károsíthatja a méhben fejlődő magzatot, továbbá rákkeltőnek is bizonyultak. (http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy) Argentin kutatók a szer betiltását kérték kormányuktól. Tehát nem újabb méregzöld pezsgésről van szó, hanem jogos félelemről és aggodalomról.

Hab a tortán, hogy a glifozátok a talajba jutva pusztítják az ott élő kedvező hatású baktériumokat, azaz az ilyen gyomritóval kezelt földeken csökken a humuszképződés foka. (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0031405612000911)

Miért írom mindezt? Mert minden magyar falu ki van téve annak, hogy a határában dolgozó gazdák - legtöbbször információhiány miatt - a számukra pénzügyileg legkedvezőbb megoldást választva gyomrtóznak a tarlón, vagy tavasszal vetés előtt, és a szer bekerül a környezetbe. Ma már egyébként bármely városi ember anyagcseréjében is ki lehet mutatni, mert az élelmiszerekben is ott van. De a nyakra-főre gyomirtózó szomszédság is kellemetlen hír lehet sokunknak, arról nem is beszélve, hogy a sárguló, elszáradt fű nem szép látvány a járda mellett, vagy az árokparton...

De lehet-e gyomirtók nélkül gazdálkodni? Igen, lehetséges. Ettől az évtől kezdve fokozatosan vezetjük ki a gyomirtókat (glifozátos gyomirtót már nem használunk egyáltalán), és vezetjük be a mechanikai gyomirtást a tábláinkon a családi gazdaságunkban. Ahol eddig próbáltuk mechanikai gyomrtással kiváltani a vegyszert (tőbbszöri tarlótárcsázás, tavaszi kétszeri kombinátorozás) már kevesebb gyomirtót kellett használni - igaz gázolajat meg többet.

A zöldségesben és a szőlőben szintén idéntől nem használtunk glifozátokat, és gyakorítottuk a mechanikai védekezést. Az eredmény - főleg egy-egy esős időszak után - nem tökéletes, de mégis megnyugtatóbb, mint a gyomirtó használata miatti aggodalom. A képen a szőlő május elejei állapota látható, túlnyomórészt gyommentes, lényegében csak mechanikai gyomirtás és némi házi praktika (ecet kipermetezése) vezetett az eredményhez.

         4 hozzászólás

Címkék: természet környezetvédelem mezőgazdaság természetvédelem vegyszer szőlészet ökogazdálkodás biogazdálkodás agrárium glifozát roundup ökogazda biogazda glyalka kapazin gyomszabályozás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Eközben a Nap csillagnál és a Föld bolygón

PPJ         2012.11.23.

Áramlástani számítások alapján modellezte a Föld légkörében terjedő füstök és gázok mozgását a NASA Goddard Űrkutatási Központja. A 2006 augusztusa és 2007 áprilisa közti időszak adatait alapul vevő videó egyrészt látványnak sem utolsó, de a haszna nem ez, hanem hogy mindenki számára érthetően vizualizálja, mit is jelent például az ipari termelés okozta légszennyezés világviszonylatban. Fontos tudni, hogy az elkészült film nem űrfelvétel, hanem egy modell, amit egy földi szuperszámítógép hozott létre.

Katt a képre a nagyobb méretért!
http://www.nasa.gov/images/content/706644main_705852main_GEOS5_full_full.jpeg

A videón színkódokkal jelölték a három legfontosabb összetevőt. A piros színt kapta a por, így jól látható, ahogy a Szahara homokja egész az USA délkeleti partvidékéig terjed. A zöld és a fehér sorrendben a tüzekből származó korom, illetve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó füst, ezek azonban nemcsak az emberi tevékenységet jellemzik. A 2007 januárjában kitört madagaszkári Karthala vulkán hatása is fehérrel jelenik meg. Fontos még a kék szín, ami a tengerek és óceánok felszínközeli sótartalmának egy részét felkapó szeleket jelzi.

A videón jól látszik, hogy melyik típusú természetrombolásért melyik földrész felel: míg fehér füst elsősorban az USA, Európa és Kína felett gomolyog, az erdőtüzek zöldje főleg Dél-Amerikából és Közép-Afrikából érkezik. Sajnos azonban a képsorokból az is kiderül, hogy bár a problémák kiindulópontja könnyen azonosítható, az okozott károk nem maradnak meg helyben.

Állítsátok a videó felbontását 720p-re és mehet a teljes képernyő!

A NASA-nak sikerült videóra vennie egy hatalmas napkitörést. Pénteken hat óra körül figyelték meg a jelenséget, amely akkora volt, hogy nem is tudta felvenni teljes egészében a kamera.

A videón látni, ahogy a plazma hatalmas sugárban hagyja el a napot. A napkitörések a Nap ellentétes polaritású mágneses tereinek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkoznak, és a hőmérsékletük több tízmillió fok is lehet. Egy-egy napkitörés alkalmával több milliárd tonna anyag hagyja el a Napot.

Amikor egy napkitörés eléri a Földet, geomágneses viharokat okozhat. A pénteki napkitörés azonban nem a Föld felé irányult, így ezt most nem érzik meg a kommunikációs hálózatok. Legutóbb múlt hétfőn észleltek nagyobb napkitörést, az M6-os fokozatú kitörés a Földet is érintette. A napkitörések erősségét egy ötfokú skálán mérik: az A, B, C, M, X betűkkel jelzett szintek között tízszeres a szorzó.

A 11 éves napciklusokat 1755 óta jegyzik, most a 24. ciklusban tartunk, amely 2013-ban fog tetőzni, a Nap ekkor eléri legnagyobb intenzitását.

Az X190-es esemény - Részletes elemzés!

Milyen rövid-, és hosszú távú következményei lennének, ha telibe találná a Földet egy X-osztályú napkitörés?

Mit okozna ma a Carrington-esemény?

Napkitörések mindig is voltak és lesznek, felesleges nagy hisztit csapni emiatt - állítják sokan. "Szenzációhajhász média, amely felfújja mindennek a jelentőségét, hogy bulvárhírként tálalhassa" - teszik hozzá a nyugilények támogatói. "500 évente van, úgyis csak 350 év múlva lesz megint" - hesegetik el a vélt vagy valós rémképeket a statisztikai tudományok önjelölt szakértői.

És valóban, napkitörések mindig is voltak és lesznek, 11 évente váltakozó intenzitással - ezzel csak egyetérteni tudunk. Valami azonban nagyon megváltozott a legutóbbi 2 napciklus maximumai óta. És ez a különbség már-már túlcivilizált világunk szinte teljes lebénulását okozhatja.

Mi okozza a különbségeket?

Elsősorban az, hogy szinte észre sem vettük, milyen mértékben és milyen elképesztően gyorsan függővé váltunk saját technikai vívmányainktól.

coronalMassEjection.jpg

"Általános tapasztalat, hogy az emberek szeretik kerülni a konfliktusokat. Kellemetlen érzéseket keltenek: félelem az erőszaktól, a kiszámíthatatlanságtól, de talán a legjobban az érzelmektől maguktól. Az ilyen típusú félelmek egy olyan életforma velejárói, amely betegesen kerüli a konfliktust, így nem is ismeri azok tényleges menetét. A félelem az ismeretlentől az egyik legerősebb félelem, de ijesztően gyorsan elillan, ha ismertté válik a kérdéses tárgy. A konfliktus az élet fejlődésének kulcsfontosságú eleme. Nem szükségszerű, hogy sértődést, utálatot, fájdalmat, erőszakot vagy akár csak rossz érzéseket váltson ki. Ellenben a konfliktus kerülése és a kezelési jártasság hiánya megidézi azokat az ijesztő szörnyeket, amelyektől titokban mindenki retteg. A kulcs: nyíltság, őszinteség és felelősségtudat."A konfliktus hasznos - Káosz Brigádok Blog

         szólj hozzá

Címkék: nap nasa környezetvédelem környezet légszennyezettség 2013 napfolt ciklus föld bolygó

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Nem hazudtunk! Visszautasítjuk Illés Zoltán vádjait.

PPJ         2012.07.15.

Környezet- és természetvédő szervezetek május 29-én egy értékelést adtak át a kormányzat két éves környezetpolitikai tevékenységéről a Miniszterelnök képviselőjének. A dokumentumot Illés Zoltán államtitkárnak is eljuttatták. Hivatalos választ nem, de hazugsággal vádolást kaptak, ezért nyílt levelet írtak. (Forrás: Greenfo.hu)

[Zöld bizonyítvány átadó az orbáni környezetpolitikának - Képgaléria]

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/300/30079/cikk.jpgDr. Illés Zoltán államtitkár úr részére
Vidékfejlesztési Minisztérium
Budapest

Tisztelt Államtitkár Úr!

Környezet- és természetvédő szervezetek 2012. május 29-én egy értékelést adtak át a kormányzat két éves környezetpolitikai tevékenységéről a Miniszterelnök Úr képviselőjének, amely dokumentumot közvetlenül Önnek is eljuttattunk. A mai napig semmilyen hivatalos választ sem kaptunk a dokumentummal kapcsolatban.

A Magyar Országgyűlésben 2012. június 25-én elhangzott egy interpelláció a civil értékelés ügyében, amelyre Ön válaszolt Dr. Fazekas Sándor nevében. A válasz keretében Ön ezt mondta: „Ezt az egész példát csak azért mondom, mert ennyi hazugság van abban a jelentésben, amelyet a civil szervezetek elkészítettek. Tehát még ebben az egyetlenegy dologban, amit naptár szerint bizonyítani lehet, se mondanak igazat; megnéztem az összes többi oldalon, 16-17 pontban állítanak valótlanságot.”

Az értékelési dokumentum kialakításában kilenc szervezet harminc szakértője vett részt, az állásfoglaláshoz összesen negyvenkét civil szervezet csatlakozott. Meggyőződésünk, hogy megalapozott anyagot tettünk le a kormány asztalára, azzal a céllal, hogy segítsük a környezetpolitika megerősödését a kormányzati munkában.
A kormány civil értékelése (530 KB pdf)

Mint minden összetett anyagban, a kormányértékelésben is lehetnek olyan részek, amelyek félreértésre adnak okot, azt az állítását azonban határozottan visszautasítjuk, hogy a civil szervezetek hazudtak. Kérjük, hogy amennyiben az értékelés egyes állításait Ön vitatja, akkor érveit szíveskedjék levélben tudomásunkra hozni. Kérjük, hogy biztosítson lehetőséget a környezetügyi államtitkárságot illető értékelési részek személyes megvitatására. Kérjük azt is, hogy a más tárcákat érintő részekkel kapcsolatban kérje meg az illetékes tárcákat a válaszadásra.


Üdvözlettel,
Farkas István, Magyar Természetvédők Szövetsége,
Graczka Sylvia, Humusz Szövetség,
Halmos Gergő, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület,
Lajtmann Csaba, Magyar Éghajlatvédelmi Szövetség,
Lukács András, Levegő Munkacsoport,
Szalay Tímea, Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület,
Szegfalvi Zsolt, Greenpeace Magyarország.

Budapest, 2012. július 6.

         szólj hozzá

Címkék: fidesz környezetvédelem klíma természetvédelem illés zoltán ökopolitika környezetpolitika fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark