Veszélyben a vetőmagjaink - mégpedig az EU mögötti USA mögötti Monsanto által!

PPJ         2013.05.01.

http://www.agroecology.org/images/Links/rini.gif"Az EU ismét a nemzeti önrendelkezés csorbítására tesz lépéseket, melynek hátterében az USA-val kötendő szabadkereskedelmi megállapodás van. Ez néhány éven belül hozzáférhetővé tenné egész Európát az amerikai GMO-biznisz számára. A táji adottságokhoz igazodó vetőmagfajták használatának betiltása súlyosan sérti az élelmezés-önrendelkezésünket. Ez háború..." - írta Bencsik János a facebookján.

A MAG és VÍZ népe - videó dokumentumok: A vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. [Lásd: országos magbörzék bejegyzésünket - a szerk.] Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra.

Veszélyben a vetőmagjaink, tájfajtáink. Az EU készülő vetőmagos jogszabálya akadályozná a tájfajta vetőmagok felhasználását, cseréjét, ami a fenntarthatóság és a reziliencia alapja! A május 6-i bizottsági döntés előtt ezért hazai civil szervezetek levelet írtak az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy jelenlegi formájában ne támogassa ezt a mezőgazdasági sokféleséget csökkentő, az óriáscégek érdekeit szolgáló javaslatot. A május 6-i bizottsági döntés előtt írj Te is az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy segítsen megmenteni tájfajta vetőmagjainkat! Informálódj és írj egy levelet Andor Lászlónak, a magyar EU Biztosnak véleményedről! Emailcíme: CAB-ANDOR-CONTACT@ec.europa.eu Twitteren: @LaszloAndorEU Sok időnk nincs....

Az Arche Noah osztrák vetőmag megőrző hálózat kezdeményezésére komoly szakmai tapasztalattal rendelkező európai civil szervezetek, amelyek több százezer európai állampolgárt képviselnek, 2013 folyamán két nyílt levélben hívták fel az illetékes európai biztosok figyelmét arra, hogy a jogszabálytervezet jelenlegi változata akadályozza a mezőgazdasági sokféleség bővítését, a fenntartható mezőgazdaság kibontakozását és az élelmezés-biztonságot. A tervezet nem tartja tiszteletben a gazdálkodók mezőgazdasági sokféleséggel kapcsolatos jogait, és nem felel meg a fogyasztók elvárásainak.

Andor László csak egy jól fizetett nemzetközi EU-s droid, akinek a gazdasági börtönt szervező multik szekerét kell tolnia, de persze, küldjük el a levelet, ez is egy fontos lépés, csak közben nem árt tisztán látnunk a viszonyokat... !

Mi az a "biodiverzitás csökkenés"? Miért olyan nagy "para" az?! Nos, kedves gyermekeim az Úrban: tekintsük meg az alábbi ábrát. Csupán száz éves távlatban nézve is az anti-tradicionális modernitás kapitalista szörnyetegének globál-liberál multi ámokfutását: láthatjuk, hogy csak a haszonzöldségeinkra fókuszálva is óriási a fajtaveszteség. Ez nem csupán azért probléma, mert így majd egyre kevesebb fajtájú változatosan zamatos íz érheti a nyelvünk hegyét. A biológiai sokféleség vesztés visszahat a földi bioszféra minden más élő rendszerére is. Ha ez a tendenciózusan pusztító világfolyamat ilyen ütemű veszteséget okoz a haszonzöldségeink (és gyümölcseink!) körében, akkor elképzelhetitek, mekkora biológiai sokszínűség veszteség könyvelhető el a természet összes növény és állatfajának függvényében!

1903-ban a vetőmag kereskedők még több száz fajtát árusítottak! Már ez a 10 mintából álló felmérés is mutatja, mekkora a veszteség! 307 fajta édes kukorica helyett most 12 fajta létezik. Boldogabbak vagytok? 338 fajta napsütötte zamatos sárgadinnye helyett most csak 27 fajta létezik. Megérte a "fejlődés"? 408 különféle ízletes paradicsomfajta helyett most 79 fajta létezik. Nagy szükség volt arra a szabadpiaci kapitalizmusra és liberális demokráciára, ugye?

food-variety-tree-754.gif

A nemzetek helyi élelmiszer-önellátása elkerülhetetlen a még fellelhető tájfajták megmentése, és fenntartása nélkül! A hibrid és a GMO vetőmagok azonkívül, hogy teljes kiszolgáltatottságba taszítják az élelmiszer-termelés alapját képező kis és családi gazdaságokat, mára már mindenki számára vitathatatlanul látható egészség és környezetpusztítást okoznak! El kell érnünk, hogy olyan jogszabályi keretek jöjjenek létre amiben a tájfajták megőrzése és szaporítása teljes mértékben elfogadott, elismert és erkölcsileg támogatott ! Alapvető emberi jogi kategória, hogy a Földi Biodiverzitás fenntartása biztosított legyen minden ember számára alanyi jogon!

Végtére is az embereknek választani kell mi az, ami működik és mi az, ami nem! Elég sok mindent kipróbálhatott, kutathatott - láthatja, hogy mi az, ami nem jóra vezető irány! Őszinte önvizsgálat elengedhetetlen az Emberi faj számára a fennmaradásához! EMBEREK: ETETVE MÉRGEZNEK MINKET ÉS MÉG A MAGJAINKAT IS EL AKARJÁK VENNI!

Toxikus és tápanyagszegény a génmódosított kukorica - Forrás: Piacésprofit/Greenfo

Aggasztó különbségeket állapított meg a 2012 Nutritional Report a génkezelt vetőmagból kikelt kukoricák és természetes társaik között. Mi több, a GMO-kukoricák olyan egészségügyi veszélyeket jelentenek az emberi szervezetnek, amiket a hagyományos kukoricák nem.

A Monsanto agrármulti – mely híressé vált arról, hogy szabadalmai megsértésére hivatkozva beperelte a génmódosított vetőmagoknak nem bedőlő gazdákat, ha a szél átfújta a magokat az ő földjeikre –, éveken át hangoztatta, hogy kukoricája éppolyan tápanyagdús és laktató – hacsak nem nagyobb mértékben –, mint a természetes kukorica. A 2012 Nutritional Report azonban úgy találta, ez a reklámfogás közel sem felel meg a valóságnak – állítja a Nation of Change.

A Natural News által is ismertetett kutatási eredmények szerint általánosan a hagyományos kukoricák hússzor több tápanyagot, energiát és proteint tartalmaznak, mint a Monsanto génkezelt terméke. A kutatók számottevően több mangánt, kalciumot, vasat, cinket, magnéziumot és káliumot találtak benne. De ez még nem minden. A génkezelt kukorica az egészségre káros anyagokat is tartalmaz. A nem GMO-kukoricában nem találtak kloridot, formaldehidet, glifozátot (a Roundup nevű gyomirtóban), a Monsanto produktumaiban viszont igen.

Kukorica – mindenben: A kukorica minősége nem csak a kukoricát kedvelőket érinti. Mindenkit. A gyári módszerekkel előállított, csomagolt élelmiszerekben valamilyen formában megtalálható a kukorica adalékanyagként. Főleg fruktóztartalmú kukoricaszirup forgmájában (de a témát ismertető Food, Inc. című Oscar-jelölt dokumentumfilmben felbukkan 30 más vegyület neve is!). Felsorolni is nehéz lenne valamennyi terméket: ketchup, sajt, mogyoróvaj, salátaöntet, kóla, juice, hús, sőt pelenka és elem! A kukorica más módon is beszivárog a szervezetünkbe: ezzel etetik a húsipari állatállományt, ami természetellenes, mert fűféléken kellene hizlalni őket.

hibrid_gmo_őshonos_kukorica.jpg

Tápanyagtartalom (Forrás)
Kalcium:  GMO: 14 ppm --- Nem GMO: 6130 ppm (437-szer több)
Magnézium: GMO: 2 ppm --- Nem GMO: 113 ppm (56-szor több)
Kálium: GMO: 7 ppm Nem --- GMO: 113 ppm (16-szor több)
Mangán: GMO: 2 ppm --- Nem GMO: 14 ppm (7-szer több)

1205-indian-corn-08.jpg

Csendben elfogadták a „Monsanto védelmi törvényt" - Forrás: Útajövőbe.hu fenntarthatósági portál / Greenfo.hu

Az amerikai képviselőház csendesen hozzácsapott egy kiegészítést a 2013-as Konszolidált és Folyamatos Költségkeret törvényjavaslathoz (HR 933) az utolsó pillanatban, aminek része a genetikailag módosított magok ellen egészségügyi kockázat jogcímén indítható jogi eljárásokat megakadályozó törvényi védelem. Leegyszerűsítve, egy olyan rendelkezésről van szó, ami megtiltja, hogy a génmódosított magok vetése miatt jogi eljárást lehessen indítani a cég ellen.

Washingtonban olyan törvényjavaslatot készítettek, amely lazítaná a biotechnológiai vállalatok szabályozását, mondván a GMO- termékeiket övező perek évekkel lassítják azok piacra kerülését, így legalább annyival legyen könnyebb dolguk, hogy gyorsabb állami engedélyeztetésben lenne részük. A Monsanto lucernáját például 2005-ben engedélyezték, de környezetvédő csoportok bíróságon megtámadták a terméket, és 2006-ben elérték, hogy az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (USDA) visszavonja a forgalomba hozatali engedélyt.

Az USA Legfelsőbb Bírósága 2010-ben hozott határozata korlátozta a környezetvédelmi okokból indítható, GMO-termékeket megtámadó perek körét. A zöldek a szövetségi hatóságokat is beperelték a GMO-szektor elégtelen ellenőrzésére hivatkozva. A Roundup ellen rezisztens cukorrépát egy per eredményeképpen vonták ki a piacról, mivel kiderült, hogy nem végezték el a szükséges környezeti hatásvizsgálatokat az engedélyezés előtt. A Monsanto 2011-ben 6,37 millió, a Dow Chemical 830 ezer dollárt költött washingtoni lobbizásra.

GMObama2.jpg

Annak, aki szeretne többet tudni a dolog súlyáról: "A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen - általában a vállalat által előállított - totális gyomirtószerrel szemben."

Monsanto szerint a világ - Dokumentumfilm

Élelmiszeripar Rt. - HD - Teljes film

monsanto disznó.jpg

3362851210_467e6a853e_o.jpg

         3 hozzászólás

Címkék: magyarország világ népszavazás gmo mezőgazdaság kapitalizmus obama génmódosítás géntechnológia vízgazdálkodás vetőmag fenntarthatóság agrárium monsanto humánökológia élőlánc magyarországért élelmiszer önrendelkezés gmo lobbi humánökológiai filmgyűjtemény gmo jelölés

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A MAG és VÍZ népe - videó dokumentumok

PPJ         2013.04.04.

http://www.agroecology.org/images/Links/rini.gifA vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. [Lásd: országos magbörzék bejegyzésünket - a szerk.] Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra. Nemzetközi körkép innovatív gazdálkodói kezdeményezésekről a mezőgazdasági sokféleségért: kísérleti iskolák, ahol a gazdálkodók oktatnak, paraszti vetőmag-nemesítés és közösségi vetőmag-házak. Tapasztalatok Olaszországból, Magyarországról, Franciaországból és Tunéziából.

Az ember és az általa alkotott település a táj része. A természetes ökoszisztémák és a belterületi környezetminség jó állapotának őrzése nem elképzelhető, ha a táj vízgazdálkodása, a területhasználat és a természetes ökoszisztémák (melyek a táj immunrendszerét is alkotják) nem egészségesek. A helyi közösségeknek oly módon kell alakítaniuk vízgazdálkodásukat és területhasználatukat is, hogy hosszabb távon harmóniába kerüljenek az őket befogadó tájakkal.

         szólj hozzá

Címkék: magyarország mezőgazdaság vízgazdálkodás vetőmag agrárium humánökológia élőlánc magyarországért élelmiszer önrendelkezés humánökológiai filmgyűjtemény

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Humánökológiai filmgyűjtemény: Crossroads - Válaszút (2013) - magyar felirattal!

PPJ         2013.03.27.

http://crossroadsfilm.com/wp-content/uploads/2012/12/film_Cover.png

Újév első napjaiban találtam a Filmsforaction oldalán (link), és online azonnal meg is néztem. Még januárban készítettem magyar feliratot a film bevezető részéhez (link). Rausch Zoltán azonban megkereste a blogunkat, hogy elkészült a teljes magyar felirattal! Kimondhatatlan örömben van részem! Kedves környezet- és természetvédelmi mérnökök, ökológusok, humánökológusok, öko pedagógusok, szervezetfejlesztők, közgazdászok, társadalmi szemléletformálók, magán- és állami vezetők: eljött a teljes paradigmaváltás ideje!

Megpróbálnám kiemelni a legérdekesebbnek talált részleteket a filmből: például kiemelném a 0:6:40 - 0:9:47-ig tartó részében elhangzókat a szociálkonstruktivista, egoistán versengő társadalmi beállítottság globális katasztrófájáról (lásd a spiráldinamika narancs szintjét), mert mindez szerintem jól egybecseng a Pap Gábor által kifejtett Káin-Ábel viszony jellemzőivel, amire a megoldás nem lehet más globális léptékben, mint Hunor-Magyar viszonyrendszer visszaállítása.

A film 20. percénél pedig, olyan 4-5 igazolt kísérleti eredmény magyarázata után, tulajdonképpen eljutunk a spirituális darwinizmushoz...  A 0:20:30 - 0:21:55-ig tartó részben, röpke két perc alatt levezetődik, hogy hogyan okozza a modern tudományos materialista szemlélet minden egyenlőtlenség és nyomor alapját, és hogy miért szükségszerű az ökofilozófiai megközelítés a globális válság megállításához. A 24. percben pedig már "a bórkóstolás az agyszkenner alatt" című kísérlettel magyarázódik a jelenleg általánosan megszokott világnézettől egy paradigmájában teljesen másfajta! Valamivel a film fele után pedig egy híres magyar rendszer tudós, László Ervin osztja meg a nézőkkel gondolatait! Na, felcsigáztunk bennetek? Előzetes, magyar felirattal:

Válaszút: egy új világkép születése (*Crossroads: Labor Pains of a New Worldview (2013) [65 min.]*) egy dokumentum film, mely feltárja a jelenlegi emberi állapotokat és egy új világkép megjelenését vetíti előre, amely egy új reneszánsz korszakot hoz a földre.
Egybeszövi a különféle tudományterületek eredményeit. Ezek a területek a biológia, pszichológia, hálózatok tudománya, rendszerek tudománya, üzleti, kultúra és média. A film feltárja a 21. századi emberi kapcsolatok belső működését, sürgetve a nézőket, hogy lépjenek ki a dobozból és vizsgálják felül a feltételezéseiket arról, hogy kik is vagyunk valójában, és miért tesszük, amit teszünk.
A *Válaszút* az egyre inkább eszkalálódó világunkat vizsgálja a mai társadalmi elégedetlenségek, a természeti katasztrófák és a gazdasági válságok összefüggéseiben. Megvilágít egy integrált világképet, megvilágítja a társadalmi hálózatok erejét, mely lényege a személyes és kollektív tudatosságunk.
A frissítő valóság valamennyi nézőnek és egy harsona hívás azok számára, akik hordozzák egy feltörekvő világnézet magjait.
Tudósok és gondolkodók, akik szerepeltek a *Válaszút* című filmben: Amit Goswami, Neale Donald Walsch, Elisabet Sahtouris, Bruce Lipton, Peter Joseph, Caroline A. Miller, Nicholas Christakis, James Fowler, Michael Laitman, Ervin Laszlo, Dean Radin, Dave Sherman, Annie Leonard, Jairon G. Cuesta, and John St. Augustine.

Teljes film, magyar felirattal:

---------------------------------
Válaszút - Crossroads

Zaj van. Szemét van. Szmog van. Válság van. Depresszió van. Időjárási anomália van. Éppen most tanuljuk az alaszkai tavaszt. Mindezért lehet, hogy én is felelős vagyok? Én, aki dízel autóval járok, aki gázzal fűtök, aki műanyag palackos vizet iszom. Én, aki a gyermekének szépen csomagolt csokoládét és műanyag játékokat veszek. Én aki hormonkezelt húst hozok a multiktól, mert ott olcsó. Én, aki notebookon írom e sorokat, én, aki két-háromévente telefont cserélek.
Pedig nem dobom el a csikket, nem dobom el a szemetet, inkább szelektíven gyűjtöm. Külön a papírt, külön a komposztot, külön az elektronikai hulladékot. Nem töröm le a fák ágait és nem lövöldözök fókákra. Nem szigonyozok bálnát, de fogyasztom a papírt, eszem a tonhalat és bort is iszom. Hát akkor miért is lennék pont én a felelős? Mert becsukom a szemem, befogom a fülem és nem beszélek. Nem tudom pontosan honnan van a papír, nem tudom hogyan kerül a konzervdobozba a tonhal, nem tudom hová viszik a szemetem. Miért nem? Mert a versenyző gyártók hazudnak. Az üzletek hazudnak, a marketing hazudik. S teszik ma már mindezt intézményesített keretek között állami felügyelettel. Tudja valaki, mi van a C_ca-C_lában? És ha ezt nem tudjuk, akkor ez nem is hazugság? Ráírta valaha valaki a konzerv tonhalra, hogy a halászatakor hány delfin döglött meg? Rajta van az ásványvizes palackokon, hogy a Midway sziketeken hány albatroszfióka döglik meg naponta iszonyú kínok között kapálózva a lenyelt kupakoktól? Láttad már a notebookod ismertetőjén az indiai, afrikai füstölgő szeméthegyek képét? Miért csak a cigarettán vannak elriasztó képek a dohányos tüdejéről?
A NOTEBOOK KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE! -Na ezt biztosan nem olvasod ott, pedig így van. Mindaddig káros, amíg a gyártók az eldobhatóságot tartják szem előtt és nem a FÖLD egészségét, továbbá, amíg nem oldjuk meg a hulladékkezelést igazán. A következőt kellene ráírni a ma nem javítható elektronikákra, azaz mindegyikre: VIGYÁZAT! SZENNYEZI A FÖLDET!
Ha ezt a kedves gyártó nem mondja, akkor az elhallgatás az nem hazugság? Ám nem az egyes gyártók hibásak ebben, hanem így együtt mind, azaz a mai versenyszféra, a versenyző gazdaság. És akkor most mit tegyek? Egyek füvet? Inkább szívjak? Vonuljak el kolostorba? Inkább Tibetbe és meditáljak? Menjek ki tüntetni a térre? Ki ellen? Mutassátok meg nekem, ki ezért a felelős?!
HÁT ÉN.
Bocsássatok meg nekem, de én vagyok a felelős, mert csöndben vagyok. Én vagyok a felelős, mert félrenézek s elfogadom: ma ez így van és nem is lehet másképp. Én vagyok a felelős, mert igyekszem nem meghallani, hogy is van ez. Én, egyedül én vagyok a felelős... AZAZ VOLTAM!
Egészen eddig hernyó voltam. Mától imágósejt leszek! Tudod, az a sejt, amelyik a hernyó bebábozódása után kitalálja, miből lesz a cserebogár, akarom mondani: pillangó. Az a sejt a bábban, amelyik elképzeli a jövőt. Elképzeli, hogyan fog ez a feloldódott sejttömeg-massza, ami inkább trutyi, mintsem más, egyszer csak átváltozni! Átalakulni pillangóvá! Legyél te is egy sejt a többi között. Legyél te a változás. Legyél egy imágósejt, mely elképzeli a többieknek, hogy ugyan most hernyók vagyunk, ám pillangóvá válunk. Higgyél ebben, s így is lesz. Csak nézd meg a filmet figyelmesen, s terjeszd, ha megértetted, mit is jelent mindez. Örömmel fordítottam Nektek, azért pedig bocsássatok meg, hogy eddig hernyó voltam...

Kecskemét, 2013.03.25.
Rausch Zoltán

         szólj hozzá

Címkék: videó magyar felirat fenntarthatóság humánökológia crossroads humánökológiai filmgyűjtemény válaszút 2013 crossroads 2013

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Monokultúra, szürkeség, a tudat monopóliuma...

PPJ         2013.01.13.

artwork-bryant-mcgill-mind-monopolies-1500w.jpgForrás: http://bryantmcgill.com/blog/post/mind-monopolies Fordítás: GreenR blog.
Az fenti képen is látható iparosított oktatásról (vagyis az iskolátlanításról) rövid prezentációt találhatsz itt!

Létezik egy háború. Ez a háború az autoriter, félelem-alapú, profitorientált uniformitás és a szabad, ökológiai (organikus) sokszínűség között áll fenn. Egy csata a természetellenes megtévesztés és a természetes igazság között.

Ez egy csata a digitális, szintetikusan fényes Top 40 slágerlista és az analóg, tökéletlenül igaz, ragyogóan-hibás helyi élőzene között.

De mindenekfelett, ez tényleg egy háború az élet és a halál erői között, az önrendelkezés szent kifejeződése és a választás szabadsága ellen.

A monokulturális erők azt szeretnék, hogy elfelejtsd a gyermekkori álmaidat, felnőj, nézz ki ugyanúgy, cselekedj ugyanúgy, és legyél egy másolat; ez az oka annak, hogy a monokultúrák bigottak és intoleránsak a különbekkel szemben. A monokultúra gyűlöli a sokféleség minden formáját, különösen a vélemények sokszínűségét, és ezért az ellensége a szólásszabadságnak és a véleménynyilvánításnak. A monokultúrák elme-, szellem és vélemény-monopóliumot gyártanak!

A monokultúra utálja a kisvárosokat, a művészeket, a kézműveseket és a színes, változatos kifejezésmódokat; preferálva helyette a minden-egy-kaptafára megoldást, ami a lehető legtöbbeket elégít ki a legnagyobb profitráta mellett.

A monokultúra el akarja feledtetni, hogy az élet öröme a falu közösségében rejlik, ahol is tapinthatod, ízlelheted, szimatolhatod, érezheted és tapasztalhatod a kulturális viszontagságok tarka potpourri-ját. Ez a gyönyörű falu az, ahol az emberi(ség) igaz családja él!

A monokultúra zombi márka-heréi a homogenitás szürke börtöncelláiban élnek, a választások lehetőségének ínségében, a kulturális létminimumban állva, csak hogy életben maradjanak.

A személyes forradalom az a felismerés, hogy a falu és a természet volt "a válasz" mindvégig! Ezért, fordulj a közösség és a nagy Föld felé - a fennmaradásért és a tudásért.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Ráadásul ezekre már 1988-ban is felhívta a figyelmet egy film, az Elpusztíthatatlanok!
(Megtalálható és letölthető a humánökológiai filmgyűjteményből!)

1.gif

         szólj hozzá

Címkék: város monopólium falu szólásszabadság fenntarthatóság they live humánökológia humánökológiai filmgyűjtemény elpusztíthatatlanok monokultúra iskolátlanítás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

2013: Újévi Köszöntő

PPJ         2013.01.02.

fred tomasselli.jpgKedves Emberek!

Nagyon örülök, hogy érdekel titeket, ami itt folyik! Meghittség és határtalan öröm jut szívembe, mikor a legkülönfélébb helyekről és szintekről hallom vissza a blog létének értelmét, jótékony hatását. Legyen az a gondolkodó emberek bármelyike, szakértő, vezető hivatalnok, intézeti kutató, aktivista, civil szervezet: köszönöm az elvi támogatásokat és megerősítéseket!

Kicsit beszélnék a magánéletem anyagi változásairól, hogy a későbbi szavaim érthetővé váljanak. A munkát, ami a dán ökoiskolából és biofarmokról való hazatérésem utáni létem finanszírozta: felmondtam. Úgy éreztem, hogy jobban az egyetemre kell koncentrálnom, többet kell a tudatomnak a fővárosi nyüzsgéstől távol lennie. Így azonban az a forrás megszűnt, ami eddig fedezte az éves díjat a rádióadások- (1 évre 2280 Ft) és a havidíjat a humánökológiai filmgyűjtemény tárolásához (havi 9.99 Dollár). 

Látjátok, hogy nem óriási összegekről van szó, de kérem, hogy ha úgy gondoljátok, segítsétek a GreenR blog ilyen irányú (vagy bármilyen más irányú) folytatását a blogon a jobb oldali hasábban megadott PayPal vagy Magnet magyar ökobank számlák valamelyikén keresztül.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Egyensúlyt kívánok az új évre!

Tisztában kell lennünk vele, hogy mindennek megvan a következménye, az ára, a hatása. Tudnunk kell, hogy némely hatások (főleg komplex és élő rendszerek esetében) késleltetve jelentkeznek és a visszacsatoló mechanizmusok miatt akár exponenciálisan felerősödve. (Lásd a képet az Irene és a Sandy hurrikánokról.) Az alábbi videó a földet pont egy ilyen szépségesen élő, de egyben törékeny és "válaszoló" rendszernek mutatja be.

Föld Anya él, szép, véges, akár meg is sért és ha úgy adódik: meg kell halni érte... A videó végén csupa olyan elismert és nagy hatású természetvédőnek szól a harang, akit a hatalom megölt a békés céljaik miatt. (Itthon a legutóbbi börtön általi elhallgattatás az Audi miatt Zsák Ferenc természetvédőt érte, de Kínában is börtön jár a természetvédelemért.)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A pont tavaly ilyenkor létrejött összefoglalónkban a harmadik hír szól arról, hogy egy írásom megjelent a Helyi Termék Magazinban is! A világélelmezés-politikai paradoxont teljes mértékben megerősítendő és alátámasztandó, magyar feliratos videóval kívánok pazarlásmentes világváltást, elegendő élelmet és kapitalizmus lebontást mindenkinek! "A nyugati országokban az élelmiszer csaknem fele kidobásra kerül, s nem azért, mert ehetetlen - hanem mert nem szép. Tristram Stuart az élelmiszer-pazarlás sokkoló statisztikáiba ásta bele magát, hogy felhívja a figyelmet a globális javak felelősségteljes elosztására." - Tristram Stuart: A globális élelmiszer-pazarlás botránya

Az európai szilvesztert hamarosan követi az ázsiai is,
a víz sárkány évéből hamarosan a víz kígyó évébe fogunk lépni;
Boldog Új Évet Kívánok Fred Tomaselli képeivel!

TOMASELLI_Penetrators_Large_2012.jpg

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság fenntarthatóság élelmezés humánökológia humánökológiai filmgyűjtemény világélelmezés paradoxon élelmiszer felesleg taste the waste

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása