Öko-techno hatékonyság? Felejtsd el!

PPJ         2013.11.18.

Hogyan gondolkodunk? „A hatékonyabb termelési és felhasználási technológiák megoldják a környezeti problémákat!” Ismerős a megállapítás? Ez talán az egyik legtöbbet használt érv például az energiahatékonyságot növelő technológiák fejlesztése mögött, hiszen a fenti logika mentén minél jobban hasznosítjuk az erőforrásokat, annál kevesebbet kell felhasználnunk belőlük. Elméletileg. Ugyanis egy 1800-as évek közepén élt angol közgazdász szerint ez közel sem ilyen evidens.

jevons paradoxon.jpgAz autóipar vívmányai miatt ma már sokkal kevesebb üzemanyag elegendő egy kilométer megtételéhez. Úgy tűnhet, ez jelentős környezetvédelmi előrelépés, csakhogy az üzemanyag- fogyasztás összességében semmivel sem csökkent, sőt! Mivel sokkal kevesebbet kell fizetni egy kilométer megtételéért, ezért az emberek ma sokkal többet közlekednek autóval. Vajon a hulladékkal kapcsolatban is így járunk? Két kutató azt vizsgálta, hogy egy egyetemi mosdóban a diákok mennyi papírtörlőt használnak a kézmosás után. Az első felméréskor a mosdókban csak hagyományos kuka volt, a második alkalommal olyan kuka, melyen jól látható módon feltüntették, hogy újrahasznosításra kerül a tartalmuk. Megdöbbentő, de a diákok 16%-al több papírtörlőt használtak, ha tudták, hogy azok újrahasznosításra kerülnek. Ennél is megdöbbentőbb eredményt hozott egy ollóteszt, ahol a diákokat arra kérték, hogy teszteljenek ollókat papírlapokon. A kísérletnek természetesen itt is a papírfelhasználás mérése volt a célja. Azon diákok, akik újrahasznosításos matricával ellátott kukába dobhatták a papírhulladékot háromszor (!) több papírt pazaroltak a tesztre, mint azon társaik, akik nem tudták, hogy újrahasznosítják a hulladékot.

Ezzel igazolódott, hogy az újrahasznosítási lehetőség növeli a fogyasztást - hasonló módon az alacsonyabb fogyasztású autókéhoz. Az újrahasznosítás ténye "felment" a pazarlás kellemetlen érzése alól, ez pedig környezetvédelmi szempontból kifejezetten káros. Ezért nem csak azt kell szajkózni, hogy újrahasznosítunk, vagy épp az autók kevesebb üzemanyagot használnak, hanem azt is, hogy ezzel együtt is takarékoskodnunk kell a felhasznált anyagokkal. (Forrás: Élet és Tudománynak 2013. év 42. szám 1337. oldal)

Jevons-paradoxon (visszapattanó hatás) - Wikipédia

A Jevons-paradoxon, Jevons-hatás vagy visszapattanó hatás a gazdaságtudományban egy feltételezés, miszerint azok a technológiai fejlesztések, amelyek egy erőforrás kihasználásának hatékonyságát javítják ahelyett hogy csökkentenék az erőforrás használatát, valójában növelik azt. 1865-ben az angol William Stanley Jevons közgazdász figyelte meg, hogy technológiai fejlesztések, amelyek a szén hatékonyabb felhasználását tették lehetővé a szén nagyobb mennyiségű felhasználásához vezettek az ipar több területén.

Richard York: ÖKOLÓGIAI PARADOXONOK - William Stanley Jevons és a papírmentes iroda

E helyütt két társadalmi-ökológiai paradoxonra hívom fel a figyelmet. A Jevons-paradoxon azon a megfigyelésen alapszik, hogy egy természeti erőforrás kiaknázásában bekövetkező hatékonyságnövekedéssel gyakran jár együtt az erőforrás fogyasztásának növekedése. Hasonlóan, a papírmentes iroda paradoxona szerint a természeti erőforrások helyettesítőinek kifejlesztése nem minden esetben vonja maga után az adott erőforrás felhasználásának csökkenését, sőt, alkalmanként annak növekedéséhez vezet. E két paradoxon kétségbe vonja, hogy a technológiai előrelépések önmagukban minden körülmények között a természeti erőforrások megőrzését eredményezik.

Bakos Tímea és Megyeri Nóra: Technológia, mint teljes körű megoldás? - Környezetvédelmi paradoxonok

Egyik tipikus példája a Jevons-paradoxonnak, amikor egy vállalat úgy dönt, hogy energiatakarékosságba kezd, melynek eredményeként költséget takarít meg. A megtakarított költségből vagy növeli a termelést vagy csökkenti a termékei árát. Erre lehet a fogyasztók részéről az a válasz, hogy megnő az adott termék iránt a kereslet (direkt visszapattanó hatás) vagy az ennek a cégnek a termékein megtakarított pénzt más termékekre költik. Egyik esetben sem történik valódi környezetvédelem.

         2 hozzászólás

Címkék: hatékonyság környezetszennyezés hulladék szennyezés ökológia fenntarthatóság papírmentes iroda humánökológia üzemanyag fogyasztás jevons-paradoxon visszapattanó hatás jevons hatás hatékonyság növekedés ökológiai paradoxonok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Reflex: Index videó - Szilvássy szemétháza

PPJ         2011.06.22.

Van ebben a történetben minden! Úgynevezett feltaláló, hatóság, önkormányzatok, hulladék-maffia, természetkárosítás, politika, újságíróknak és a hatóság embereinek megfenyegetése. Amitől egy jó természetvédelmi mérnök nyálelválasztása igazán "beindul"...

Valahogy nagyon gyanús volt nekem ez a videó és ennek az embernek a prezentáló habitusa is azt sejttette, hogy valami nincs rendjén. Aztán rájöttem, hogy láttam én már az arcát a médiában, csak épp nem egy felkapott oldalon. Egy kis balhéba keveredett ugyanis a szemétbáró: nem csak jó értelemben foglalkozik ugyanis emberünk szemét újrahasznosítással, hanem szeret a lakhelyem környékén (Érd-Ercsi) lápokat és mocsarakat is szemétlerakóvá változtatni.

Hulladéklerakónak használták a tó medrét? - Fejér Megyei Hírlap

Ercsi - Kedden a horgásztónál tartott bejárást a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A hatóság az önkormányzat kérésére tartott szemlét. A tómeder mélyén ugyanis szemét lapul.

"Ercsi Polgár" fotóalbuma a helyszínről! A "horgászparadicsom" tőszomszédságában, a Szent László Víz által táplált egykori láp földjét 2-3 méter vastagságban egy vállalkozó kitermeli, a földet elszállítja, értékesíti, helyére építési törmeléket hord. A terület az ökológiai folyosók hálózatának része.

https://lh6.googleusercontent.com/-2PgZVDhEKe0/THQbBStsY9I/AAAAAAAAABE/L4D1Zw7isJ4/s640/lapvoltmostkohalom_03.jpg

Titok a horgásztó medrében - gyanús anyagot áshattak el - Fejér Megyei Hírlap

Ercsi - Minek egy leendő tó medrét előbb kiásni, majd feltölteni, kik, mit ásnak, temetnek, tüntetnek el Ercsi és Ráckeresztúr között? - foglakoztat a kérdés sokakat.

Vagy miért? Azt gondoltátok, hogy nincs baj a szeméttel csak a megfelelő technológia kell hozzá és akkor máris nem lesz egy civilizációs probléma? Ennyire technokrata zöldutópisták vagytok? Szerintem meg egy rakás része a szemétnek nem hasznosítható még újra-háznak sem, és ezt szereti emberünk jó kapitalista módjára a szőnyeg alá söpörni, akarom mondani vizes élőhelyekbe.

Figyelem: Minden, ami itt elhangzott: nem tény, hanem tényekkel alátámasztott vélemény! (ennek a kijelentésnek a miértjéről a kedves olvasó itt tájékozódhat)

         1 hozzászólás

Címkék: szemét természetvédelem környezetszennyezés környezet hulladék természetkárosítás ercsi láp szilvássy mihály hulladékház

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Teljes élet - Nulla hulladék

PPJ         2011.05.18.

Ha bár ilyesmi csak egy korábbi időszakban volt jellemző az emberiségre - történetesen az önellátás, a lokalitás és a műanyagok nélküli időkben, de a hulladékmennyiség csökkentése továbbra is több nagy hazai szervezet programjainak fő eleme.

Mit tehet az egyén, amikor a világban oly hatalmas folyamatok zajlanak?! Akárhogy is, az emberek - egyének, családok, közösségek, szomszédságok, települések - tehetnek legtöbbet a környezet védelméért, egyszerű eszközökkel, némi kreativitással, tudatossággal, személyes példamutatással, átgondolt és jó döntésekkel rengeteget tehetnek a hulladékmennyiség csökkentéséért és a környezet védelméért. Ne feledjük, környezet nem valami külső, távoli érték, magunk is részei vagyunk a környezetnek. De miért pont én kezdjem a változást? Nos, egyrészt ez a helyes értékválasztás, ami nem lemondásokkal, hanem egy másfajta - jobb - életminőség megteremtésével jár. Ráadásul elemi, pénzben is kifejezhető érdekünk takarékosság, tudatosság, a környezet és ezáltal saját életünk minőségének hosszú távú megőrzése és fejlesztése. Ezt hívja a Humusz Nulla Hulladék szemléletnek.

Meg lehet-e szervezni például a komposztálást egy kollégiumban? Miért is ne?! Egy egyetemi kollégiumban már sikerült is.

Egy belvárosi társasház lakói két éve komposztálnak (videó) - ezzel nem csak a közösség fejlődött a házban és a kert éledt újjá, hanem havi 20 000 forintot meg is spórolnak a szemétdíjon. Még a madarak is odaszoktak: nem a galambok, hanem a cinkék és mátyásmadarak.

További jó gyakorlatok pedig itt találhatóak.

         szólj hozzá

Címkék: ajánló környezet hulladék humusz

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Sokkoló képek

PPJ         2009.05.12.

Csak erős idegzetűeknek! Katt a továbbiakhoz. Vigyázat! Spontán ideggörcs vagy Zöld megvilágosodás bekövetkezhet.

Kedves hulladékgazdálkodási szakemberek! Kérlek Titeket, feleljetek, vajon mennyire reális az amit tanultatok, ennek láttán?!

         szólj hozzá

Címkék: szemét fotók környezet hulladék fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark