PPJ         2014.08.01.

Brazil gazdák követelik vissza a Monsanto és más génpiszkáló vállalatoktól a pénzüket és többletköltségeik megtérítését, mert a kártevőknek elvileg ellenálló termények nem hogy megölték volna a rovarokat, hanem a rovarok elpusztították a terményeket és még több pénzt kellett költeniük növényvédő szerekre (peszticidekre). [Forrás: RT.com - Fordítás: PPJ (Megkérem a magát zöld pártnak aposztrofáló Parlamenten belüli formációt, hogy az eddigi példákkal ellentétben, lehetőleg hivatkozással együtt vigyék hírét a bejegyzésben foglaltaknak! Kiváltképp, hogy mi fizetés nélkül tesszük a dolgunkat!)]

GMO szóját égetnek brazil gazdák. Kép: sustainablepulse.com

(Még több GMO, még több peszticid! A logika és kör tehát ördögi, de ezt az ökológusok, ökotoxikológusok, környezet- és természetvédelmi tudósok mindig is mondták. Csak a dollármilliárdos amerikai lobbi külföldi és hazai képmutatói voltak olyan szemellenzősök, hogy a természet alaptörvényeit figyelmen kívül hagyják, illetve szándékosan elhallgassák. Lásd: A kukoricabogár rezisztenssé vált a Bt kukoricával szemben - a szerk. ~~~ Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédő szerek kapcsolatáról - Közvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédő szerek között. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük?)

Az úgynevezett BT kukoricák (Bacillus thuringiensis (Bt) toxinokat minden sejtjében termelő növények) úgy vannak génpiszkálva, hogy minden sejtjük termelje ezt a rovarölő mérget a kukoricamoly ellen. (A Bt-rezisztencia kifejlődéséről lásd: Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága - a szerk.) Miután a moly eszik a kukoricából, a toxin megbénítja a rovar emésztőrendszerét lyukat képezve a bélfalon. Ez órákon belül az evés abbahagyására készteti a rovart és az halálra éhezik, állítja a Kolorádói Állami Egyetem. A GMO (génmódosított élőlény) magokat négy fő cég állítja elő: Dow Agrosciences, DuPont, Monsanto és Sygenta AG.

Noha, most Brazíliában a gazdák szerint nem azt adják a magok, mint az ígértek a nagyvállalatok.

"A hernyóknak meg kéne halniuk, ha megeszik a kukoricát, de amióta nem pusztulnak el, a gazdáknak átlagosan 120 brazil real (~54 USD, ~12.500 HUF) többletköltségük volt hektáranként... miközben a kukoricaárak borzasztóak." - mondta közleményében Ricardo Tomczyk, a Mato Grosso régióbeli Aprosoja érdekszövetkezet elnöke.

A mezőgazdasági génmódosító óriáscégekkel most harcban álló Aprosoja-MT (Association of Soybean and Corn Producers of the Mato Grosso region, Mato Grosso régió Szója és Kukorica Termelői Szövetkezete) által képviselt gazdáknak háromszor kellett megismételni a rovarölő szerek permetezését, amiért a kukoricamoly veszedelem nem múlt el.

A Monsanto és a többi génpiszka vállalat a gazdákat hibáztatja, mondván, figyelmeztették őket, hogy a GMO magokat az általános nagyipari magok mellett ültessék, hogy elkerüljék a rovarok mutációját, vagyis az ellenálló képességüknek kialakulását a Bt toxinnal szemben.

Hasonló mutáció és ellenállás alakult ki az USA-ban már 2009-től kezdődően. Az Iowai Állami Egyetem rovarszakértője, Aaron Gassmann által vezetett kutatócsoport úgy találta, hogy a GMO kukorica - kettő a három fajta Bt kukorica közül - már nem hatásos tovább a rovarok pusztításában. Az ellenállóképesség gyorsan felbukkant, bizonyos mértékben a gazdák miatt, amiért nem alkalmaznak egy egyszerű, de profitcsökkentő elővigyázatossági gyakorlatot, a vetésforgót. A tudósok publikációja 2014. márciusban jelent meg a Proceedings of the National Academy oldalán: Field-evolved resistance by western corn rootworm to multiple Bacillus thuringiensis toxins in transgenic maize 

Brazília esete példája egy általános trendnek, hogy 20 évvel a Bt termények kereskedelemben állítása után, számtalan országban egyre több probléma adódik ezen génpiszkált növények termesztésével. Bt termények: A mérgekkel szembeni ellenálló képesség kialakulása a rovarkártevőkben világszerte. Kép: TestBiotech.org

A Reuters szerint a nagyipari mezőgazdaság a rovarok "súlytotta" (SIC! - a szerk.) trópusokon mindig is kihívás volt. Brazíliában a GMO magokon való függőség sebezhetővé tette a kártevő járványokkal szemben a mezőgazdasági ipart, mindinkább rákényszerítve őket a toxikus agrokemikáliák használatára. Tomczyk, a gazdák érdekének védelmében azt mondta, hogy a konvencionális magokkal való gazdálkodás nem életképes választás az Aprosoja-MT tagjainak.

"Egyszerűen alig van konvencionális nem-GMO mag... nagyon kényelmetlen, hogy ezek a vállalatok a gazdákat okolják." - egészítette ki Tomczyk, majd folyatta: "Az nem segít, hogy a négy nagy agro-vállalat nem adott egyértelmű utasításokat a gazdáknak. Az Aprosoja reméli, hogy sikerül a tárgyalásokon megegyezniük a mag-gén-piszka vállalatokkal, de ha nem, akkor a gazdák beperlik a cégeket, hogy jóvátegyék a rovarölő szer költségeket."

A Monsanto (Mon$ATAN) és hasonszőrű vállalatok aligha fogják figyelembe venni a gazdákat - állapítja meg egy cikk a CommonDreams.org oldalon. Inkább "válaszul" további génmódosítással fognak reagálni és még tovább növelt rovarölő szer adagokkal, amiket nem mellesleg ugyanezek a vállalatok állítanak elő, tekintet nélkül a környezeti és közgazdasági következményekre...

"Az ipar úgy próbálja meg kezelni ezt az ügyet, hogy GMO hibrideket (Gene stacked event) állít elő a piacra, amik többféle Bt toxint állítanak elő egyszerre." - írja a GM Watch. "A legismertebb példa erre a Monsanto SmartStax kukoricája, ami 6 különféle Bt toxint termel."

(Tehát 6 ilyen kukorica egy hexagramban, és kész is a sexcenti sexaginta sex. "Pompás"! - a szerk.)

Előzőleg 5 millió brazil szójatermelő gazda beperelte az egyesül államokbeli Monsanto-t, azt reklamálva, hogy a génpiszkáló vállalt olyan termények után kért jogdíjat, amik nem a saját "szabadalmai" voltak. 2012-ben a brazil bíróság a brazil gazdák javára döntött, megállapítva, hogy 2004 óta legalább 2 milliárd dollárral tartozik nekik a Monsanto. A biotechnológiai órás fellebbezett és kilobbizta tavaly augusztusra, hogy ejtsék a pereskedést - tudósította akkoriban a Reuters.

Cserébe azért, hogy ejtsék az ügyet, a Monsanto beleegyezett, hogy csökkentsék az árát egy új típusú génpiszkált szójának - nem a korábbi RR1 verziónak, amire az ügy alapult - és a gazdák bátorítva lettek, hogy vegyék és ültessék Brazília földjeinek 9%-án. Az Aprosoja képviselte a felpereseket ebben az ügyben is. 

De októberben, az ország egyik bírója megakadályozta a Monsanto azon kísérletét, hogy a vállalat a gazdákkal azelőtt írasson korlátozó megállapodásokat, mielőtt előállították volna az új RR2 Intacta szójamagokat. Decemberben a szójatermelő gazdák ismét beperelték nagyjából 1 milliárd dollárért a génpiszkáló vállalatot, hogy az illegálisan szed szabadalmi díjakat a régi RR1-es magok után és arra kényszeríti a brazilokat, hogy "gyalázatos" vételszerződéseket írjanak alá az új magokért - közli a SustainablePulse.

Brazília az évi kettőből a második kukoricatermését takarítja be és 78 millió tonnát vár, valamivel kevesebbet mint a tavalyi hozam volt. A kereskedelmi árak nemrégiben az elmúlt négy év legalacsonyabb szintjére estek a bőséges kínálat miatt - közli a Reuters.

További GreenR posztok a témában:

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Kína 1 millió tonna génkezelt kukoricát küldött vissza az USA-nak

Erősödő ellenállás GMO téren az egész világon

Ki nyeri az amerikai GMO-háborút?

Nem kell kesztyűs kézzel bánni ezekkel!

Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot bit.ly/1mVcmXW
Ez már hivatalos - Oroszország teljesen betiltja a GMO-kat bit.ly/1noOhrx

PPJ         2014.06.27.

Civil szervezetek nyilatkozata az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásról. A GMO-Kerekasztal 2014. június 25-i ülésén az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) volt a fő téma. Mellékeljük a témában a Greenpeace, az MTVSZ és a Védegylet által kiadott sajtóközleményt.

A Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet határozottan ellenzi az EU és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezményt, mert az veszélybe sodorhatja többek között hazánk génmódosítás-mentességét is. Az egyezmény továbbá ránk szabadíthat egészségkárosító vegyszereket, hormonkezelt marhahúsokat, kikényszerítheti a verespataki aranybánya megépítését, alááshatja az éghajlatvédelmi törekvéseket és a helyi élelmiszerek felhasználását. 

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:
Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!
"Ökopolitika" - tagok legyünk vagy szabadok?
A globalizáció politikai trilemmája
GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

A zöld szervezetek képviselői a GMO-Kerekasztal [2] mai ülésén fejtették ki álláspontjukat az EU és az USA között formálódó szabadkereskedelmi megállapodás veszélyeiről. A tervezett egyezmény egyik legfőbb veszélye, hogy fellazítaná az élelmiszerekkel, vegyianyagokkal és egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokat. [3] A szervezetek azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások részleteiről az alapvető átláthatóságot mellőzve folynak a tárgyalások, abba a civil szervezeteket, szakszervezeteket nem vonják be.

A tervezett megállapodás fő célja, hogy az óceán két partján összhangba hozzák az egyezmény által érintett területekre vonatkozó jogszabályokat. [4] Ez a valóságban azt jelentené, hogy gyengítenék a környezetvédelemmel, élelmiszerekkel kapcsolatos szabályokat.
„A géntechnológia ipar lobbiszervezeteinek kívánságlistája, valamint az amerikai kormány képviselőnek nyilatkozatai alapján várható, hogy egy esetleges megállapodás hatására Európa arra kényszerülne, hogy beengedje a génmódosított élelmiszereket, felgyorsítsa a génmódosított növények engedélyezését Európában. Azt szeretnék elérni, hogy amit az Egyesült Államok engedélyez, az automatikusan engedélyt kapjon Európában is. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni!” – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Az egyezmény révén az Egyesült Államok gyakorlatilag az EU 29. tagállamává válna, ugyanis a tervezetek alapján a kereskedelmet érintő minden új jogszabályt meg kell vitatni az USA-val. [5] Ebbe beletartozik a környezet-, egészség- és fogyasztóvédelmet érintő minden szigorítás.
„Az Egyesült Államok részvétele az EU-s döntés előkészítésben jó eséllyel befagyasztja a jövőbeni környezetvédelmi, klímavédelmi és fogyasztóvédelmi előírások fejlesztését.
- hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag szakértője – „Az egyezmény így számos elfogadhatatlan kockázatot rejt magában: megakadhatnak az EU-s klímavédelmi intézkedések, valamint az emberi egészséget károsító vegyi anyagokat korlátozó európai folyamatok is.”

Az egyezmény része egy befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) [6], egyfajta „magán bíróság”, melynek hatására egyes cégek bármikor beperelhetnék azon országokat, melyek az EU vagy az USA általános szintjénél szigorúbban védenék a saját állampolgáraik egészségét és a környezetet. Akár Magyarország ellen is pert indíthatnának, mert hazánk tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy a skandináv országokat is perelhetnék az egészségkárosító vegyi anyagok tilalma miatt. „A döntést profitérdekelt háromfős „bíróság” hozná meg. Olyan bírók a bíróság tagjai, akik maguk hívják fel cégóriások figyelmét a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán lehetővé váló jogorvoslati lehetőségekre. A bíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Mindezt olyan országokkal szemben tennék, ahol fejlett a jogrendszer és az igazságszolgáltatás. Miért van szükség ezekre a magánbíróságokra? Mert ezen bíróságok kizárólag a befektetők érdekeit védik teljesen elfogultan. Ezért nemet kell mondanunk az ISDS-re!” - hangsúlyozta Újszászi Györgyi, a Védegylet projektvezetője.

Ez alapján kérjük a magyar kormányzatot és a magyar EP képviselőket, hogy határozottan lépjenek fel ezen egyezmény jelen formája ellen, valamint vonják be a civil szervezeteket a hazai álláspont megalkotásába.

Jegyzetek:
[1] transzatlanti befektetési és kereskedelmi partnerség (TTIP – Transatlantic Trade and Investment Partneship), de ismert transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás (TAFTA - Transatlantic Free Trade Agreement) néven is.
[2] A GMO-Kerekasztal az Országgyűlés munkáját segítő szakmai, tanácsadó testület - http://www.bdarvas.hu/gmo/idn39
[3] Az Egyesült Államok egyetlen jelentős, világméretű környezetvédelmi megállapodást sem ratifikált (Kiotói Jegyzőkönyv, Stockholmi- és Bázeli egyezmények), ugyanakkor engedélyez számos olyan technológiát (hormonkezelés az állattenyésztésben, génmódosított növények stb.) és vegyi anyagot, melyek az Európai Unióban fogyasztó-, egészség- és környezetvédelmi okokból tiltottak.
[4] A tervezett EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás nem a korábbi szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben nem a vámok csökkentéséről szólna, mert az EU és az USA között már olyan alacsonyak a vámok, hanem jelenleg a „szabályozási koherencia” az egyik megnevezett fő célkitűzés.
[5] Regulatory Cooperation or Coherence
[6] Investor to State Dispute Settlement (ISDS)

Angolul:

People have the right to know - foeeurope.org/right-to-know

Over 250 civil society organisations called on the European Commission to open up the EU-US trade negotiations for public scrutiny. Over 250 organisations, including trade unions, consumers, grassroots and development organisations and transparency watchdogs are calling on the European Commission to open-up the EU-US trade talks and make the negotiation process more transparent.

PPJ         2014.05.06.

Kínának továbbra sem kell az amerikai génmódosított kukorica - Agrárszektor.hu

Újabb szállítmány importját törölték. Továbbra sem engedélyezi Kína az Egyesült Államokból érkező bizonyos típusú génmódosított kukorica importját. Az előző heti szállítmány törlését követően november óta már több mint 1 millió tonna tengeri behozatalát törölték – írja a Reuters.

Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint Kína mintegy 221 400 tonna amerikai kukorica importját mondta vissza az előző héten, mellyel már több mint 1 millió tonnára emelkedett a törölt kínai megrendelések mennyisége. A távol-keleti ország a Syngenta AG MIR 162 tipúsú génmódosított kukoricát rakta tiltó listára annak ellenére, hogy a világ többi meghatározó importőr országában átment a szűrőn.

Elemzők szerint a szállítmányok visszamondásában ugyanakkor a magas raktárkészletek, a madárinfluenza miatt visszaesett kereslet, a magas árak és a lassuló kínai gazdaság is jelentős szerepet játszhatnak.

Kína visszaküld egymillió tonna génkezelt kukoricát - Hídfő.net

Az Amerikai Egyesült Államok volt Kína egyik legnagyobb kukorica beszállítója 2008-2013 között, csak 2013-ban ötmillió tonnát vettek meg a kínaiak az USA-tól. Azonban ez a tendencia zuhan. Az USA az előző évhez képest 85%-al kevesebb kukoricát volt képes szállítani Kínába, Kína ugyanis bevezette a génkezelt növényekre a behozatali tiltást. A napokban 1 millió tonnát küldtek vissza, de idén már nem ez volt az első, április elején is visszífordítottak a kínai hatóságok egy 900.000 tonnás szállítmányt. Csak az idei évben eddig ez 427 milió dollár veszteség az Egyesült Államoknak.

Kína tavaly november óta ellenőrzi tüzetesen és blokkalja a nem megfelelő szállítmányokat az Egyesült Államokból. A visszaküldött szállítmányok mindegyikében jelen volt a MIR162 transzgenikus összetevő, a manapság népszerű génmódosítási eljárásokra jellemzően. Kína eddig 15 fajta génmódosított kukoricát vett fel a tiltólistájára.

PPJ         2013.11.26.

"Feltűnően keveset hallunk arról a minket és szuverenitásunkat is nagymértékben érintő világgazdasági megállapodásról, amit sok szakértő a létező eddigi legnagyobb kereskedelmi egyezménynek nevez. Már több mint egy éve folynak a tárgyalások az EU és USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, mely gyakorlatilag egy egységes szabadpiaci egységgé tenné a világ két legnagyobb gazdaságát. Az egyezmény viszont számos veszélyt is magában rejt, könnyen lehet, hogy az egyezményt követően kötelező lesz a GMO-kat és az évek óta betiltott rákkeltő vegyszereket beengednünk Magyarországra." - írja Simon Gergely, a Greenpeace regionális szakértője

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:
"Ökopolitika" - tagok legyünk vagy szabadok?
A globalizáció politikai trilemmája
GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

A készülő nemzeti biodiverzitás stratégiához benyújtott Magyar Természetvédők Szövetsége véleményében így fogalmazott:

"Felhívjuk továbbá a figyelmet az Európai Unió és az Egyesült Államok között az idei évben megindult szabadkereskedelmi tárgyalásokra (...), amely az egyik legnagyobb veszély, ami a biodiverzitással kapcsolatos eddigi erőfeszítéseinkre leselkedik! A készülő szabadkereskedelmi megállapodás veszélybe sodorhat minden olyan vívmányt, amelyet az elmúlt évtizedek során a környezet- és természetvédelem során elértünk. Különösen hazánk Alaptörvényben is rögzített génmódosítás-mentességére jelent nagy veszélyt ez a megállapodás. Ezért mindent meg kell tenni, hogy e megállapodás létrejöttét megakadályozzuk. Ebben jelentős szerepe kell vállalnia a VM mellett az NGM-nek és a KüM-nek is."

Ehhez kapcsolódóan ajánljuk George Monbiot cikkét a Guardianből:

This transatlantic trade deal is a full-frontal assault on democracy

Brussels has kept quiet about a treaty that would let rapacious companies
subvert our laws, rights and national sovereignty

PPJ         2013.05.01.

"Az EU ismét a nemzeti önrendelkezés csorbítására tesz lépéseket, melynek hátterében az USA-val kötendő szabadkereskedelmi megállapodás van. Ez néhány éven belül hozzáférhetővé tenné egész Európát az amerikai GMO-biznisz számára. A táji adottságokhoz igazodó vetőmagfajták használatának betiltása súlyosan sérti az élelmezés-önrendelkezésünket. Ez háború..." - írta Bencsik János a facebookján.

A MAG és VÍZ népe - videó dokumentumok: A vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. [Lásd: országos magbörzék bejegyzésünket - a szerk.] Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra.

Veszélyben a vetőmagjaink, tájfajtáink. Az EU készülő vetőmagos jogszabálya akadályozná a tájfajta vetőmagok felhasználását, cseréjét, ami a fenntarthatóság és a reziliencia alapja! A május 6-i bizottsági döntés előtt ezért hazai civil szervezetek levelet írtak az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy jelenlegi formájában ne támogassa ezt a mezőgazdasági sokféleséget csökkentő, az óriáscégek érdekeit szolgáló javaslatot. A május 6-i bizottsági döntés előtt írj Te is az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy segítsen megmenteni tájfajta vetőmagjainkat! Informálódj és írj egy levelet Andor Lászlónak, a magyar EU Biztosnak véleményedről! Emailcíme: CAB-ANDOR-CONTACT@ec.europa.eu Twitteren: @LaszloAndorEU Sok időnk nincs....

Az Arche Noah osztrák vetőmag megőrző hálózat kezdeményezésére komoly szakmai tapasztalattal rendelkező európai civil szervezetek, amelyek több százezer európai állampolgárt képviselnek, 2013 folyamán két nyílt levélben hívták fel az illetékes európai biztosok figyelmét arra, hogy a jogszabálytervezet jelenlegi változata akadályozza a mezőgazdasági sokféleség bővítését, a fenntartható mezőgazdaság kibontakozását és az élelmezés-biztonságot. A tervezet nem tartja tiszteletben a gazdálkodók mezőgazdasági sokféleséggel kapcsolatos jogait, és nem felel meg a fogyasztók elvárásainak.

Andor László csak egy jól fizetett nemzetközi EU-s droid, akinek a gazdasági börtönt szervező multik szekerét kell tolnia, de persze, küldjük el a levelet, ez is egy fontos lépés, csak közben nem árt tisztán látnunk a viszonyokat... !

Mi az a "biodiverzitás csökkenés"? Miért olyan nagy "para" az?! Nos, kedves gyermekeim az Úrban: tekintsük meg az alábbi ábrát. Csupán száz éves távlatban nézve is az anti-tradicionális modernitás kapitalista szörnyetegének globál-liberál multi ámokfutását: láthatjuk, hogy csak a haszonzöldségeinkra fókuszálva is óriási a fajtaveszteség. Ez nem csupán azért probléma, mert így majd egyre kevesebb fajtájú változatosan zamatos íz érheti a nyelvünk hegyét. A biológiai sokféleség vesztés visszahat a földi bioszféra minden más élő rendszerére is. Ha ez a tendenciózusan pusztító világfolyamat ilyen ütemű veszteséget okoz a haszonzöldségeink (és gyümölcseink!) körében, akkor elképzelhetitek, mekkora biológiai sokszínűség veszteség könyvelhető el a természet összes növény és állatfajának függvényében!

1903-ban a vetőmag kereskedők még több száz fajtát árusítottak! Már ez a 10 mintából álló felmérés is mutatja, mekkora a veszteség! 307 fajta édes kukorica helyett most 12 fajta létezik. Boldogabbak vagytok? 338 fajta napsütötte zamatos sárgadinnye helyett most csak 27 fajta létezik. Megérte a "fejlődés"? 408 különféle ízletes paradicsomfajta helyett most 79 fajta létezik. Nagy szükség volt arra a szabadpiaci kapitalizmusra és liberális demokráciára, ugye?

A nemzetek helyi élelmiszer-önellátása elkerülhetetlen a még fellelhető tájfajták megmentése, és fenntartása nélkül! A hibrid és a GMO vetőmagok azonkívül, hogy teljes kiszolgáltatottságba taszítják az élelmiszer-termelés alapját képező kis és családi gazdaságokat, mára már mindenki számára vitathatatlanul látható egészség és környezetpusztítást okoznak! El kell érnünk, hogy olyan jogszabályi keretek jöjjenek létre amiben a tájfajták megőrzése és szaporítása teljes mértékben elfogadott, elismert és erkölcsileg támogatott ! Alapvető emberi jogi kategória, hogy a Földi Biodiverzitás fenntartása biztosított legyen minden ember számára alanyi jogon!

Végtére is az embereknek választani kell mi az, ami működik és mi az, ami nem! Elég sok mindent kipróbálhatott, kutathatott - láthatja, hogy mi az, ami nem jóra vezető irány! Őszinte önvizsgálat elengedhetetlen az Emberi faj számára a fennmaradásához! EMBEREK: ETETVE MÉRGEZNEK MINKET ÉS MÉG A MAGJAINKAT IS EL AKARJÁK VENNI!

Toxikus és tápanyagszegény a génmódosított kukorica - Forrás: Piacésprofit/Greenfo

Aggasztó különbségeket állapított meg a 2012 Nutritional Report a génkezelt vetőmagból kikelt kukoricák és természetes társaik között. Mi több, a GMO-kukoricák olyan egészségügyi veszélyeket jelentenek az emberi szervezetnek, amiket a hagyományos kukoricák nem.

A Monsanto agrármulti – mely híressé vált arról, hogy szabadalmai megsértésére hivatkozva beperelte a génmódosított vetőmagoknak nem bedőlő gazdákat, ha a szél átfújta a magokat az ő földjeikre –, éveken át hangoztatta, hogy kukoricája éppolyan tápanyagdús és laktató – hacsak nem nagyobb mértékben –, mint a természetes kukorica. A 2012 Nutritional Report azonban úgy találta, ez a reklámfogás közel sem felel meg a valóságnak – állítja a Nation of Change.

A Natural News által is ismertetett kutatási eredmények szerint általánosan a hagyományos kukoricák hússzor több tápanyagot, energiát és proteint tartalmaznak, mint a Monsanto génkezelt terméke. A kutatók számottevően több mangánt, kalciumot, vasat, cinket, magnéziumot és káliumot találtak benne. De ez még nem minden. A génkezelt kukorica az egészségre káros anyagokat is tartalmaz. A nem GMO-kukoricában nem találtak kloridot, formaldehidet, glifozátot (a Roundup nevű gyomirtóban), a Monsanto produktumaiban viszont igen.

Kukorica – mindenben: A kukorica minősége nem csak a kukoricát kedvelőket érinti. Mindenkit. A gyári módszerekkel előállított, csomagolt élelmiszerekben valamilyen formában megtalálható a kukorica adalékanyagként. Főleg fruktóztartalmú kukoricaszirup forgmájában (de a témát ismertető Food, Inc. című Oscar-jelölt dokumentumfilmben felbukkan 30 más vegyület neve is!). Felsorolni is nehéz lenne valamennyi terméket: ketchup, sajt, mogyoróvaj, salátaöntet, kóla, juice, hús, sőt pelenka és elem! A kukorica más módon is beszivárog a szervezetünkbe: ezzel etetik a húsipari állatállományt, ami természetellenes, mert fűféléken kellene hizlalni őket.

Tápanyagtartalom (Forrás)
Kalcium:  GMO: 14 ppm --- Nem GMO: 6130 ppm (437-szer több)
Magnézium: GMO: 2 ppm --- Nem GMO: 113 ppm (56-szor több)
Kálium: GMO: 7 ppm Nem --- GMO: 113 ppm (16-szor több)
Mangán: GMO: 2 ppm --- Nem GMO: 14 ppm (7-szer több)

Csendben elfogadták a „Monsanto védelmi törvényt" - Forrás: Útajövőbe.hu fenntarthatósági portál / Greenfo.hu

Az amerikai képviselőház csendesen hozzácsapott egy kiegészítést a 2013-as Konszolidált és Folyamatos Költségkeret törvényjavaslathoz (HR 933) az utolsó pillanatban, aminek része a genetikailag módosított magok ellen egészségügyi kockázat jogcímén indítható jogi eljárásokat megakadályozó törvényi védelem. Leegyszerűsítve, egy olyan rendelkezésről van szó, ami megtiltja, hogy a génmódosított magok vetése miatt jogi eljárást lehessen indítani a cég ellen.

Washingtonban olyan törvényjavaslatot készítettek, amely lazítaná a biotechnológiai vállalatok szabályozását, mondván a GMO- termékeiket övező perek évekkel lassítják azok piacra kerülését, így legalább annyival legyen könnyebb dolguk, hogy gyorsabb állami engedélyeztetésben lenne részük. A Monsanto lucernáját például 2005-ben engedélyezték, de környezetvédő csoportok bíróságon megtámadták a terméket, és 2006-ben elérték, hogy az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (USDA) visszavonja a forgalomba hozatali engedélyt.

Az USA Legfelsőbb Bírósága 2010-ben hozott határozata korlátozta a környezetvédelmi okokból indítható, GMO-termékeket megtámadó perek körét. A zöldek a szövetségi hatóságokat is beperelték a GMO-szektor elégtelen ellenőrzésére hivatkozva. A Roundup ellen rezisztens cukorrépát egy per eredményeképpen vonták ki a piacról, mivel kiderült, hogy nem végezték el a szükséges környezeti hatásvizsgálatokat az engedélyezés előtt. A Monsanto 2011-ben 6,37 millió, a Dow Chemical 830 ezer dollárt költött washingtoni lobbizásra.

Annak, aki szeretne többet tudni a dolog súlyáról: "A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen - általában a vállalat által előállított - totális gyomirtószerrel szemben."

Monsanto szerint a világ - Dokumentumfilm

Élelmiszeripar Rt. - HD - Teljes film