PPJ         2009.09.14.

Elhunyt Norman Borlaug, a zöld forradalom atyja

 

"95 éves korában elhunyt Norman Borlaug agronómus, a zöld forradalom mozgalmának atyja, aki 1970-ben Nobel békedíjat kapott a nagyhozamú gabonafélék kifejlesztéséért, ami enyhítette a harmadik világ élelmiszergondjait. A zöld forradalom a szakértők szerint milliókat mentett meg az éhhaláltól azzal, hogy a betegségeknek ellenálló, magas terméshozamú gabonával helyettesítette a hagyományos fajtákat. Borlaug, a texasi A&M Egyetem professzora a Nobel-békedíjon kívül megkapta még az Egyesült államok Kongresszusi Aranyérmét 2007-ben. Gabonakísérleteket 1944-től folytatott, a magashozamú, ellenálló fajta kifejlesztése végül húsz év kutatómunkája után sikerült." - Forrás

Nem állítom, hogy teljesen alaptalan és értelmetlen már az idézett hír első mondata, de ennyi kuszaságot leközölni mégis fura.

A zöld forradalom alatt érti az olvasó az agrárium előretörését, de mai kontextusban mást kellett volna használni, mert még a végén valaki összekeveri az abban az időben kibontakozó másik zöld forradalommal, vagy egy még azt megelőzővel is. Nagy hozamú gabonafélék kifejlesztésért díjat adni azért nem szép húzás, mert nem csak a kutatást végző világnézetének helyességét kérdőjelezi meg, hanem az odaítélő bizottság felelősségét is. Persze ezt innen a jövőből írom a múltba, tehát érvelésem eleve inkább csak utólagos bírálatnak (oké: legyen "észosztás") tudható be.

Ugyanis az a bajom, hogy mostanra már biztosan tudjuk: nem csökkentette a harmadik világ élelmiszergondjait. Szent isten, mit beszél ez a hülye kis zöld abortuszszökevény...

Hát ilyeneket:

"Alaptétel: A növekvő népesség és/vagy fogyasztás növekvő erőforrás-felhasználást kíván, mely gerjeszti a népességnövekedést. Ebben a visszacsatolásban áll a lényeg. A felhasználás és a népesség is nő, ugyanakkor a bolygó véges, ráadásul két súlyos nehézség (ebből következően) most egyszerre lép fel" (Hetesi-féle jelentés)" - ffek.hu

Meg ilyeneket:

A korlátozott vetélkedés törvénye

 

Az ökológia egyik alaptétele, hogy ha egy területen egy populáció táplálékkészlete növekszik, akkor növekszik a populáció is, és ahogy a populáció novekszik, úgy csökken a táplálékkészlet. És ahogy a táplálékkészlet csökken, a populáció is zsugorodik. Izmael rámuat arra, hogy ha az életközösségben csupán egyetlen faj kivonja magát a korlátozott vetélkedés törvénye (más szóval: a békefenntartó törvény) alól, az az egész életközösségre visszahat. Az adott faj ugyanis ebben az esetben nem törődik bele abba, hogy neki most épp zsugorodnia kéne, hanem kiirtja a vetélytársait, ill. azokat a fajokat, amelyek nem segítik elő a saját táplálékául szolgáló faj táplálását. Ennek a folyamatnak egyik leglátványosabb következménye a változatosság csökkenése lesz, márpedig épp a változatosság az, amely az életközösség túlélési lehetőségét biztosítja.

 

Izmael Peter Farb ökológiai törvényét idézi: „A termelés fokozása egy megnövekedett népesség élelmezése érdekében a népesség további növekedéséhez vezet.” ^[3] Izmael rámutat: ha egy éhező ország éhezését nem a születésszabályozás bevezetésével igyekeznek megoldani, hanem úgy, hogy a területre kívülről visznek be élelmiszert, annak hatása a fenti törvény értelmében egyedül a népesség (s ezzel együtt az éhezés) további növekedése lesz. Annak, hogy az Elvevők úgy gondolják, rájuk nem vonatkozik a békefenntartó törvény, ugyanannyi a jelentősége a tényleges eredmény szempontjából, mint amikor a repülésre alkalmatlan gép pilótája azt gondolta, hogy rá nem vonatkozik a gravitáció törvénye. A tényleges eredmény a demográfiai robbanás, a tartós és növekvő éhínség, a fajok pusztulása. - Wikipédia az Izmael című ökológiai (tudományos, nem fantasztikus) regényről

Nos, mindezek után szerintem beláthatjuk, hogy táplálni a szegénységet egy igen furcsa önmaga farkába harapó kígyó esetét hozza csupán létre, semmi mást.

Nos az Izmael 92-ben íródott, az FFEK is nemrégóta tevékenykedik, de bírnak olyan jelentős mondanivalóval, amivel kicsit jobban - egy igen érdekes de igaz állápontból vehetjük szemügyre ember és "planétája" (idézőjel, mert nem az övé, de mégis csak rajta él és uralja) kapcsolatát.

Ideje elgondolkodnunk egy olyan etikán, ami elmagyarázná, hogy mi is csak egy faj vagyunk a bioszféra vékonyka rétegében, és nem szaporodhatunk korlátlanul, különben globális szinten úgy viselkedünk, mint egy rakás öltönyös majom, agyatlan rénszarvascsorda egy szigeten, ahol el fog fogyni a résnszarvaszúzmó de továbbra is szaporodnak (persze hiszen nincs öntudatuk, bezzeg a teremtés koronájának...), a bolygó rákfenéje vagy, mint tömeges öngyilkosságot elkövető hörcsögszerű állatok.

És ideje elgondolkodni az újságírás és hírközlés ökológiai jártasságán is. Már nem az agrárökonómia tervgazdaságainak dicsőítő korszakát éljük, és már bőven túl van a tudásunk a fenntartható-fejlődés (ami mellesleg egy illúzió - itt az első pár percben kideül miért) üres fogalmának csupán politikai kommunikációban való felhasználásán is!

Ökológiailag korrekt híreket a médiába!

PPJ         2009.08.31.

Apróság, apróság kedveseim. Pár apróság.

VIII. 27. New Scientist: A cikk 15 éven belülre teszi a platinatermelés kimerülését. Ugyanilyen gyorsan tűnik majd el az indium (LCD tévéknél használják), a tantál (maroktelefonokban van), a hafnium, de a nem túl távoli jövőben fogy el az urán, a cink, a foszfor is. A platina egyébként az üzemanyagcellák alapanyaga lenne.
Láthatjuk, hogy nem elég arr gondolni, a technológia majd megoldja gondjainkat, úgy tűnik mérlegelni kell, mivel teszi majd ezt. Atomenergiával, napelemekkel, hidrogéncellákkal úgy tűnik - nem. (ffek)
Augusztus 25-e óta Brazíliától vesz olajat Mexikó (és így közvetve az USA is). A mexikói Cantarell mező ürülése látható ezen az ábrán.

VIII. 20. Az US Army Csatolt Erőinek parancsoksága kiadott jelentéséből egy idézet: legkésőbb 2012-ig eltűnik az olajkitermelés többletkapacitása (azaz nem lehet a piac igényei miatt feljebb menni) és legkorában 2015-re kialakul egy kb. 10 millió hordó/nap-os hiány a kitermelésben. A ... következmények világosak.
The Oil Drum: Az atomenergia rövid távú jövőjéről szóló cikk (szerzője fizikus, a CERN kutatója) megállapítja, hogy a felhasznált urán mennyiségét eleddig fedező polgári urántartalékok az elkövetkező 5 évben kimerülnek. Mivel az előbbi készletek és a bányászat együtt szolgált az erőműveknek "üzemanyagul", a tárolt készletek fogyását csak a bányák hozamnövelése lenne képes ellensúlyozni. Évente 5000 tonnával kellene több uránt bányászni, ez jelenleg valószínűtlennek tűnik, ezért 2009 végére kb 1200-1400 tonnás hiány lép majd fel. Ez főképp olyan országokat érinthet kellemetlenül, mint Japán, ahol a nukleáris energia az áramtermelés tetemes részét teszi ki.

VIII. 4.: The Oil Drum: Interjú készült az IEA vezető közgazdászával, Faith Birollal, a tegnapi Independent-ben. Az IEA szakembere nagyon kemény állításokat fogalmazott meg, melyek teljesen ellentétesek az IEA korábbi nyilatkozataival és irányvonalával. .
"Egy nap elfogy az olaj. Ez nem ma van, vagy holnap lesz, de egyszer eljön.Nekünk pedig el kell hagynunk az olajat, mielőtt az olaj hagy el minket; és fel kell készülnünk arra a napra. Minél előbb kezdjük, annál jobb, mert egész gazdasági és társadalmi rendszerünk az olajon alapul, és ezt megváltoztatni sok idő és sok pénz sükséges - és ezt a kérdést komolyan kell vennünk." Jelenleg valós veszélye van annak, hogy az olajellátás összeomlik a jövő év után, mert [a válság elmúltával] az igény megindul felfelé és nem történt elég erőfeszítés az új források kiépítése terén [a válság miatt elmaradó befektetésekre céloz], melyek kiváltanák a gyorsan merülő régi mezőket- nyilatkozta Faith Birol.
A vezető közgazdász azt is beismerte, hogy a korábbi kimerülési mutatók tévesek az IEA jelentéseiben; az idén 6.7% a már termelő mezők átlagos kimerülési mutatója [azaz egy átlag mező 6.7%-al kevesebb olajat fog termelni 2009-ben, mint 2008-ban.] Korábban 3.4%-ról és 4.9%-ról beszéltek.