Ördög és fenntarthatóság? - Jacopo Simonetta

PPJ         2015.01.07.

Az alábbi kitekintőt az FFEK.hu, vagyis a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport honlapján találtam a "Az Ördög, létezik? Jacopo Simonetta írása" címmel. "...fontos minden olyan felvetés, amely a mai ember számára elfogadható magyarázatot ad valamely mitikus lény létére, amely a mai gondolkodás keretei között kísérli meg értelmezni a mitikus képeket. Emiatt tesszük közzé a kitekintő részeként Jacopo Simonetta írását." - írják az FFEK.hu oldalon. Az alábbi kedvhozó kiemelt részlet után tehát a teljes szövegért irány az FFEK!

cropped-unity-banner11.jpg

"A ma embere nem lát sem előre, sem hátra. Elvesztette már minden kapcsolatát a világgal. Nem látja, nem érzi sem a tündéreket, sem az angyalokat, de az ördögöket, lidérceket, sárkányokat, démonokat sem. Holott együtt él velük. Ezek a lények úgy foglalnak helyet az ember és a természet közti kapcsolatot lehetővé tevő és fenntartó mítoszokban, mint az egyes élőlények künn a nagyvilágban. A mítoszok nem világ-magyarázatok. Kevesebbek is, többek is annál. Jung szerint a mítosz egyfelől összeköti az embert az ősök világával, folytonosságot, biztonságot jelent, másfelől pedig a teremtett világhoz kapcsolja, magyarán: megmutatja helyét a világban, összekapcsolja őt múltjával és jelenével, ezáltal meghatározza jövőjét. Akinek nincs múltja, nincs jelene, és jövője sem lehet. Az ősök útjára visszatalálni, újra felfedezni mítoszainkat nem álmodozás, nem valamiféle történelem-tudományi szakkérdés, ellenkezőleg: fennmaradásunk, unokáink léte függ tőle. A mítosz nem egyszerűen segíti a világban való tájékozódásunkat. Olyasmit ad, amit a tudomány, a technika sohasem: midőn megszemélyesíti a körülöttünk lévő világ természetes rendszereit, egyfelől minden egyes ember számára kézzelfoghatóvá teszi azt, amit a kései utódok rendszerműködésnek neveznek, másfelől – s itt talán ez a lényeg – tudatosítják az emberben: vannak társai a teremtésben, olyan társak, akikkel együtt kell működnie. A folyó tündére, maga a folyó. A filozófusok, ha értenék, azt mondanák: teljes fizikai és metafizikai valójában. A Tisza eredetmondája, hitregéink sora, számos tündérmese, és persze a napfogyatkozás citált magyarázata elmondható olyan nyelven is, amiből a ma geográfusai, ökológusai, filozófusai, riporterei s talán – ha eleget ültek az iskolapadban – hétköznapi emberei is értenek, vagy ha nem is értenek, de elfogadnak. Ami e nyelven közvetíthetetlen a tudat, a tudat, hogy az ember s a teremtett világ csupán ugyanazon Isteni Ige különböző megnyilvánulása. A tudat, hogy felelősek vagyunk világért, hogy nem használhatjuk szabadon a földet. A folyó nem a miénk, ahogy az ártér sem. Nem emelhetünk gátakat a víz partján. Nem törhetjük fel szabadon és vég nélkül a földeket. Nem rendelkezünk sem velük, sem a rajta élőkkel. – Fűnek, fának, s mindannak, ami e tájon él – feleli Aranymag Frodó kérdésére egy másik mítoszban, nincs más tulajdonosa, csak önmaga. Bombadil Toma csak a gazda. Évezredeken, hosszú-hosszú nemzedékek során át élt népünk e bölcsességgel, a nélkül persze, hogy tudott volna a Gyűrűről és persze Bombadil Tomáról. Az ember nem birtokosa, gazdája a tájnak. Együtt él vele. Ha táj pusztul, leépül – lakjon bár üvegpalotában, elefántcsont-toronyban, vele pusztul, sorvad az ember is." (Részlet. A teljes szöveg itt: FFEK - "Az Ördög, létezik? Jacopo Simonetta írása")

További olvasmányok, tanulmányok:

Az Ökotáj folyóirat 2009. 41-42. számának tematikus címe: Molochkauszt
Benne ökológia, gazdaság, ökofilozófia és társadalom egy nem mindennapi, de annál súlyosabb olvasatban.

Érdemes továbbá a humánökológusoknak is megismerkedni a tradicionális metafizikai tudatökológiai alapelvekkel:
az ArsNaturæ ökofilofiai műhely weboldalán és igényes folyóirat kiadványában.

Végül, de nem utoljára:
Tündérek megzavarása miatt állt le egy útépítés - Izlandon hónapok óta tiltakoznak egy útépítés ellen. A tiltakozók egyik fő érve, hogy a készülő út megzavarná a tájon élő tündérek és manók életét. A természetvédők szeretnék megakadályozni, hogy út szelje át az ott lévő védett lávamezőt.

moloch_.png

         szólj hozzá

Címkék: filozófia fenntartható fejlődés fenntarthatóság ffek humánökológia ökofilozófia tudatökológia Ars Naturæ

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Gazdaságról, válságról, szabadságharcról

PPJ         2011.11.21.

Az FFEK ismét egy Zeitgeist film erősségű hatással rántja le a leplet az aktuális gazdasági folyamatok valódi hátteréről (ahogy Kükü is tette a FentésLent blogon). Tudniillik, hogy elértük a növekedés határait. Nincs elegendő energia ahhoz, hogy a reálgazdaság érdemben nőhessen. Ezt azonban a gazdaság jelenlegi irányítói nem hagyhatják, hiszen az azt jelentené, hogy elesnek pénzüktől. Jönnek tehát az egyes országok ajtajain kopogtatni a globáltőke verőlegényei, és mivel a média már rég a kezükben van, így az egyes országok kormányai kettős szorításban vannak: nem csak felülről baszabogatják őket, hanem a médiamanipulációnak köszönhetően összefüggésekben gondolkodni képtelen nép is árulót lát a kormányába. Különösképpen meggyőzött az FFEK levezetése, hogy az 1973-as 1 milliárdos hitelből hogyan lett mára 135 milliárdos.

Mint a fenntarthatóságot kutató fiatalember, természetvédelmi mérnökként felhívnám a figyelmet az alábbi kép zöld körsávjaira, mint a hamarosan bekövetkező globális paradigmaváltás egyik kiváltó okára. A neoklasszikus közgazdaságtan (ami köztudottan nem tudomány(os)) már az utolsókat rúgja és ez napjainkban a szemünk előtt történik, ha merünk 'látni'. Nemsokára átadja a helyét az ökológiai közgazdaságtannak, ami viszont az ökológia valós tudományára fog épülni!

http://www.adbusters.org/files/imagecache/splash_image/magazine/splash_image/adbusters_94_paradigmshift2.jpg
Forrás: http://www.adbusters.org/magazine/94/paradigm-shift.html

>Innentől az FFEK írása:
Olvasva a mai hírt, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium az IMF-el tárgyal, először nem értettem meg, hogy miről van szó, ugyanis alig akadt olyan cikk, amelyik a lényeget emelte volna ki. A lényeg pedig nem az, hogy ismét lehet rúgni egyet a kormányon, mert szembefordul tegnapi önmagával, hanem az, hogy nem a 2008-as hitelfelvétel megismétléséről van szó, azaz nem arról, hogy bizonyos megállapodásban rögzített pénzösszegeket adott időnként lehív a kormány, hanem arról, hogy biztosíték képződik az IMF oldalán, amely a piacok megnyugtatására szolgál, és "végszükség esetén" hozzáférhető. (Forrás: origo, Magyar Nemzet)

Ha sikerülne ezt a kérdést értelmesen, jelentősebb elfogultság nélkül tárgyalni, akár még örülhetnénk is ennek hírnek, mert miközben egyetlen euró újabb adósság felvétele nélkül sikerült javítani a forint árfolyamán és Magyarország csődkockázati mutatáján, azt is észrevehetnénk, hogy a kormányzat nem cibálja fölöslegesen az oroszlán bajszát. Tehát tanul a hibáiból. De valóban ennyire jóban kell lenni az IMF-el, ahogy egyes médiaelemzések azt sugallják, sőt szinte már erőltetik?

Hírháttér

Az egyeditől érdemes egyre általánosabb kérdések felé haladnunk. A kapcsolatok felújítása lehetséges, hogy nem teljesen önként történt. Erőteljes mozgatórugó lehet a félelem a leminősítéstől. Hiszen akkor eladhatatlanok a magyar államkötvények, ez egyenértékű a csőddel, amint elfogy az MNB tartaléka, amely ilyen helyzetekben áthidal.

Nade, ahogy arról Bogár László tegnap írt a Magyar Hírlapban, elég, ha elkezdik ezek a hitelminősítő intézetek terjeszteni a hírt, az máris önbeteljesítő jóslattá változik. Indokolt-e hazánk leminősítése? Tulajdonképpen nem jelentett be csödközeli helyzetet a kormány, igyekezett törleszteni, igyekezett tartani a hiánycélt, nem mindig a legjobb eszközökkel persze. Ám az a nemzetközi pénzvilág, amely ennél nagyobb botlást, vagy kozmetikázását is elnézett korábban, most, amikor sok helyen úgymond szorul a hurok, nem engedhet. És meg tudja mutatni, hogy

  • nem vesz senki magyar államkötvényt
  • az euró 310 forint fölé mászik
  • a csődkockázati mutató rekordokat dönt

Ez pontosan az az önbeteljesítő riogatás, amelyről Bogár László ír. Csakhogy mindeközben itthon meg milliók húzzák a rövidebbet. Akik riogattak, azok meg a hosszabat. És a magyarokmég nem is a jó helyen, nem a megfelelő körre haragszanak. Mert kétségtelen, vannak kormányzati hibák, de van egy kintről érkező, most már a szemtelenségen régen túllépett magatartás is, amely beleavatkozik a magyar belügyekbe.

Csak egyetlen példát hadd írok erről. A Goldman Sachs bankcsoport elemzői szerint a leminsőítés "még kivédhető, ha a magyar kormány tényleges lépéseket tesz a devizaalapú hitel-végtörlesztés kiterjesztésének elkerülésére" és voltak még egyéb ötleteik is. (Forrás: VG) Erre mit lehet mondani? Én egy szót ismerek: zsarolás. Senki nem magyarázta el korábban a polgároknak, hogy később egy gazdasági válságkörnyezetben rossz következménye lesz egy esetleges frankhitelnek. A mostani kormány legalább valamit próbál tenni azért, hogy a legrosszabb elkerülhető legyen. Lehet, hogy vitatható módon, lehet, hogy nem eléggé körültekintően. Mégis - ekkor jön valaki külföldről, akinek elég drót van a kezében, amit rángatni tud és akkor azt mondja, ezt azért már mégse, ne mentsék meg ezeket a szerencsétleneket? És hogy rátromfoljon még meg is szellőzteti, hogy ettől függ a leminősítés? Ezek után az euró árfolyam az egekbe megy, még több devizahiteles kerül csődközelbe, és a kormány tegyen meg mindent, mert a lakosság ezt várja.

Miután megteszi a kellemetlen, neki is nehéz lépést, és az IMF felé fordul, hogy tárgyaljunk, s közben a devizahitelesek kicsit fellélegeznek, akkor meg kapja a szitkot az arcába: lám-lám, eddig nem ezt mondtátok.... Nem hiszem, hogy ettől a hozzáállástól előrébb leszünk. És nem hiszem, hogy engem meg lehet győzni a külföldi pénzügyi guruk jóindulatától, IMF-estül, Goldman Sach-ostul, Fitchestül, Standard & Poors-ostul együtt.

Adósságcsapda

A közgazdaság felkent gurujai olyan dolgokkal dobálóznak, amelyek mögött alig látok értékes tartalmat. Végh László mondta mosolyogva egy konferencián, hallgatói kérdésre válaszul: hát mit akar a hagyományos közgazdaság, amikor saját alapjai hibásak? Amikor nem tudomány?

Pedig - teszem hozzá - lehetne az. De akkor az alapokat nagyon meg kéne nézni. Vegyünk csak egyetlen példát, az országunkat érintő hiányok kérdését. Klasszikus úton úgy magyarázzák, hogy az egyensúlyt úgy lehet megtalálni és beállítani, ha kevesebbet költünk és több lesz a bevétel. Ezt a mantrát abba kéne hagyni. Ez az ország az elmúlt 20 évben nagyon rosszul járt (legalább a görögökenk volt mondjuk 10 jó éve), semmi nyoma, hogy többet költene, mint amennyi jogos. Mert a probléma gyökere nem is itt van, hanem a súlyos, most már a GDP 82%-át kitevő államadósságban, ez egyébként több, mint 21 000 milliárd forint. Ha a cégek és a lakosság eladósodása is be lenne számolva ide, még nagyobb számot kapnánk.

Az adósságszolgálatunk alapvetően kamatfizetésre szorítkozik, a cél az adósság csökkentése lett volna, egészséges gazdasági körülmények között - most ilyenek nincsenek. Látható is, hogy a nyáron tett adósságcsökkentő lépések, melyekben a magányugdíjpénzek egy része is részt vett, nagyrészt elolvadtak, amikor megnőtt az euró ára. A kamatfizetést az adóbevételek egy részéből fedezi a kormány. Sőt, az új adósság túlnyomó része is arra megy el, hogy a korábban felvett hitelek kamatát fizessük. Idézem Drábik Jánost:

"1990-ben, a rendszerváltás idején, 22 milliárd dollár volt a magyar nemzet adóssága, miután az 1973 óta felvett egymilliárd dollár tényleges forrásbevonásért 1989-ig kifizettünk 11 milliárd dollár kamatot. Több, mint 20 év óta adósságszolgálatra fordítottunk 30 ezer milliárd forintot, vagyis 162 milliárd dollárt. Mégis a magyar társadalmat sújtó adósság napjainkban 135 milliárd dollárra növekedett." S mindeközben eltűnt a privatizált magyar állami vagyon jó része, és még ki tudja mi nem.... Ebben áll a lényeg: az adósságspirált fenntartóknak nem érdeke a törlesztés, inkább a további eladósítás. Ezze együtt pedig olyan ajánlások (zsarolás), amely a további sarcokat teszi lehetővé (adóemelés, megszorítás). Ha nem megy szép szóval, fenyegetnek államcsőddel, leminősítéssel, stb. (Bogár László után szabadon: a 3 V: valutaalap, verőlegények, védelmi pénz.)

Még egy réteggel lejjebb

A hitel a jelen fogyasztás fedezése a jövőben. Szükséges hozzá, hogy a hitelt, és a kamatait vissza lehessen fizetni. Mindehhez növekvő gazdaság szükséges, hiszen a hitel kamatozik. Általában azért vesz fel valaki hitelt, hogy azt értékteremtésre fordítva a jövőbeli teljesítménye növekedjen és azzal fizesse vissza a kamatokkal növelt öszeget. De nem mindig van ez így, a magyar államadósság esetén már a kamatok fizetése is újabb hitelfelvételt igényel.

Az eladósodott állam vezetői, politikusai, a lakosság, a cégek érdekeltek lesznek abban, hogy a gazdasági növekedés rendszerét fenntartsák, épp a hitelek miatt. Ebben a környezetben soha nem lesz fenntartható fejlődés. Ráadásul a valós (reál) gazdaság növekedését mindig is az energiahasználat növekedése hajtotta. A pénzből pénzt előállító pénz- vagy képzetes gazdaság azonban képtelen fedezetet rakni a képzetes pénzei mögé. És amikor túl sok gyűlik fel ebből a fajta pénzből, vagy meg tudják csapolni a valós gazdaságot, vagy a képzetes pénzlufik kipukkadnak. Most az utóbbi történik, mert nincs már komly növekedési lehetőség a valós gazdaságban.

1. ábra. Egy dollár adósság pénzteremtő hatása az USA gazdaságában 1966-tól 2010-ig. Látható, hogy míg kezdetben megérte hitelpénzzel "pénzgyárat" játszani, addig a 2000-es évekre ez a folyamat hatásában lecsökkent, majd egy bizonyos adósságszint elérésekor átváltott káros folyamatba: a túlzott adósságállomány nem növeli, hanem rombolja a GDP-t.

Az ábra is mutatja, a játék nem megy tovább: a pénzgazdaság már nem képes kivonni pénzt a reálgazdaságból, így egyre korlátozottabban képes hitelpénzből pénzt gyártani. A valós terület növekedési korlátja pedig a valóságban keresendő: elértük a növekedés határait. Nincs elegendő energia ahhoz, hogy a reálgazdaság érdemben nőhessen.

         6 hozzászólás

Címkék: vélemény tudomány neoklasszikus közgazdaságtan fenntarthatóság hetesi zsolt ffek humánökológia adbusters alternatív közgazdaságtan ökológiai közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ej, ráérünk arra még? - FFEK figyelmeztetés

PPJ         2011.10.10.

A Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport honlapján az alábbi intelem olvasható. Mivel november közepére nagyjából összeomolhat Görögország, így nem tartom én sem kizártnak, hogy érdemes megfogadni a tanácsaikat.

Pénzügyi válság a világ szinte összes régiójában, zuhanó tőzsdék, menekülő tőke. Az Amerikai Egyesült Államok hitelképességét leminősítették. Ez történik MOST.

Ennél nyilvánvalóbb figyelmeztetés már nem lesz: NAGY BAJ VAN. Fogytán az idő. Az egész pénzügyi rendszer ingatag és bizonytalan. Hogy meddig bírja, senki sem tudja. Lehet hogy már csak néhány óráig. Lehet hogy még néhány évig.  Mindenesetre a közelgő vihar nyilvánvaló. Mi a teendő ilyenkor? Hát biztosítást kell kötni a legrosszabb esetre. A házára is köt az ember biztosítást és nem gondolkozik azon, hogy ez kidobott pénz ha nem ég le a ház.

Gondoljunk arra mi fog történni, ha egy hétfőn nem nyitnak ki a bankok és 1 héten át zárva maradnak. Vagy ha egy elhúzódó gázvita miatt, 1-2 hétig nincs gázellátás télen. Ha egy természeti katasztrófa miatt be kell zárni a paksi atomerőművet és csak időszakosan lesz villany. Ha egy terrortámadás vagy háború miatt $500 dollár lesz egy hordó olaj és 1-2 hétig nem is lehet kapni.

Egy ilyen esetben a boltok polcairól órákon belül eltűnik az élelmiszer, az elemek, a lámpák, a generátorok, a fűtőanyagok, a higiéniai termékek. A közbiztonság drámai mértékben leromlik. (Ha nem hiszed, olvass utána mi történt Szarajevóban, Fukushima környékén, New Orleansban).

Túléled? Hogyan készüljünk fel a legrosszabbra?

Tároljunk otthon 1 havi hideg élelmet (beleértve a háziállatokat is). Konzervek, rizs, instant levesek, szárazbab, só, cukor, méz, tea, kávé. Nagyobb mennyiséget legjobb vízhatlanul zárható műanyag hordóban tárolni, ez megvédi a kártevőktől és a nedvességtől is.

Legyen otthon valamennyi ivóvíz is. Ha 1 havi mennyiség praktikus okokból nem megoldható, azért néhány napi készlet legyen otthon.

Szerezzünk be valamilyen főzőeszközt, amivel gáz / villany nélkül is lehet főzni. Legjobb ha van hozzá egy kukta is, így sokkal kisebb energiafelhasználással lehet az ételt elkészíteni.

Legyen otthon minden családtag számára egy meleg hálózsák. Egy katasztrófa esetén a kihűlés az egyik legnagyobb veszély.

Tartsunk magunknál legalább 1-2 hétre elegendő készpénzt! Ha a bankok zárva vannak vagy ha a távközlési rendszer megsérül, a bankkártya nem fog működni.

Az autónk üzemanyagtartályát tartsuk legalább félig megtankolva. De legalábbis mindig azonnal tankoljuk tele ha kifogy. Ha valamiért el kell hagyni a lakhelyünket, üres tankkal nem fog menni.

Legyen egy vészterv, amiről a család minden tagja tud. Gondoljunk arra, hogy esetleg a telefon/internet/mobil hálózatok nem működnek. Kell valami alternatív találkozási pont ha a lakhelyünk esetleg nem megközelíthető.

Ezek az abszolút legszükségesebb lépések, amelyek vészhelyzetben életet menthetnek. Akkor is érdemes meglépni őket, ha valaki a hidegfúzióban hisz, természeti vagy ember csinálta katasztrófák ugyanis vannak. Ez a terv nem kerül sokba és nagyon kevés olyan kiadást tartalmaz ami nem térül meg.

         szólj hozzá

Címkék: görögország világ összeomlás fenntarthatóság ffek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Hetesi Zsolt keltette fel Zaphod Beeblebrox figyelmét!

PPJ         2011.02.03.

Zaphod Beeblebroxnak, a világegyetem legsikeresebb gazemberének, valamint a galaxis elnökének figyelmét sikerült felkeltenie a földlakó Hetesi Zsoltnak, aki a  Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport vezető kutatója.

Történt ugyanis, hogy a Föld a pusztulás legnyilvánvalóbb jeleihez közeledve, okot adott néhány nyitott szemű kutatónak a bolygó folyamatainak összefüggő elemzésére, annak leírására. Az elmúlt napokban szinte hihetetlen helyeken  (olajfüggő autósportál) is felbukkantak a napnál is világosabb elemzések az olajcsúcs (peak-oil) következményeiről, mint amilyen például a most zajló egyiptomi forradalom is.

Bemásolom tehát Zaphod Beeblebroxnak a két cikk elolvasása után keletkezett, a földlakókhoz intézett levelét:

Zűrhajó

Földlakók!

Most aztán tényleg nagy szarban vagytok. Múltkor a vogonok úgy berúgtak, hogy nem találtak ide és nem tudták lerombolni a Földet. Most azt hiszitek, hogy megúsztátok, mi? Dehogy. Nagy többségetek hamarosan megdöglik, méghozzá elég csúnyán. Elmesélem miért.

Mint a legtöbb értelmes faj a galaxisban, ti is azt hiszitek, hogy nagyon okosak vagytok, mert feltaláltátok a mobiltelefont meg az Internetet. Nem nagy ügy, eddig szinte minden faj eljut néhány évvel a kihalás előtt. Nem hiszitek? A galaktikus könyvtár a Betelguse rendszerben ingyenesen látogatható, bárki megnézheti a leleteket. Ja, hogy még nem juttatok túl a primitív kémiai rakétahajtáson? Szopás.

Az egész úgy kezdődött, hogy úgy 200 éve az egyik ősötök ledugott egy csövet a földbe, mire víz helyett valami fekete trutymó jött fel. A gyengébbek kedvéért megjegyzem, hogy közismert nevén ez a fekete ragacs az OLAJ. Találékony majomszármazékok lévén hamar rájöttetek, hogy ez a cucc döbbenetesen sok energiát tartalmaz és egy csomó mindent lehet belőle gyártani.
Mivel alapvetően nagyon önző köcsögök vagytok, nem is gondoltatok arra, hogy esetleg az unokáknak, netán az ükunokáknak is hagyjatok belőle. Ehelyett arra használtátok a sok olajat, hogy ledózeroljátok az erdőket, lehalásszátok a tengereket, eltorlaszoljátok a folyókat, legyilkoljátok az állatokat és kibányásszátok a bolygó mélyéről a fémeket.
Aztán a fémekből kezdetleges kerekes fémteknőket barkácsoltatok, amiket autóknak neveztetek el. Hülye név, mert nem is automata a szerkezet, annyi esze sincs mint egy Alpha Centauri gyártmányú felszolgálórobotnak. Mostanra láthatóan a legkedveltebb időtöltésetek az lett, hogy beborítjátok a bolygó jelentős részét olajos trutymóval kevert kőzúzalékkal, az így keletkezett kemény felszínen pedig tömegesen araszoltok nevetséges sebességgel a fémteknőkben. És ezt civilizációnak meritek nevezni? Rajtatok röhögne a fél galaxis, ha tudnának rólatok. Szerencsétekre a Föld úgy viszonyul a galaktikus központhoz, mint New York Olaszliszkához, így aztán a galaktikus hírekbe annyi esélyetek van eljutni, mint Anettkának a Holdra.
No de, inkább visszakanyarodom az olajnak nevezett fekete trutymóhoz.
Nagy gépeket is építettetek hogy még több kaját lehessen termelni és ne kelljen mindenkinek a földet túrni. De mit lehet ennyi kajával kezdeni? Kellett gyártani egy csomó új, kétlábú, csupasz majmot. Mikor egy évszázaddal ezelőtt istenigazából elkezdtétek a trutymót használni, alig több mint 1 milliárd földlakó volt. Mostanra több mint 6 milliárd tolong mindenfelé az idióta fajtátokból és hát persze mindent tönkrebasztok amit csak lehet. A sok szar es szenny csak gyűlik a tengerekben meg a levegőben és ettől naponta kidöglik egy teljes faj.

Egy dologról azonban kurvára megfeledkeztetek. A bolygótok középpontja nem olajkrémmel van megtöltve, örökké nem fog folyni a fekete arany. Az olaj ugyanis úgy keletkezett, hogy amikor még az őseitek seggén szó szerint ott virított a tojáshéj, a sekély tengerek alján lerakódott sok-sok parányi döglött állat és növény. Ennek egy részét a mikroszkopikus dögevők nem tudták felzabálni és dús energiakomposzt (szén meg olaj meg gáz) lett belőle. Néhány szerencsétlen zugban megrekedt ez a sok rohadás.
Ez több százmillió év alatt zajlott le, amit persze úgysem tudtok felfogni - maradjunk annyiban, hogy nagyon régen és nagyon hosszú idő alatt történt. Nektek azonban ezt a sok komposztot sikerült megtalálni és jó úton haladtok afelé, hogy elégessétek az egészet.

Persze voltak sokan közületek is akik, mondták hogy nem lesz ennek jó vége. Ezeket kiröhögtétek. És még most is kiröhögitek őket többnyire, pedig jön a vég. A bolygó eljutott arra a pontra, amikor az olajnak a felét, vagy még többet már sikerült kiszivattyúzni. Nem látszik nagy problémának igaz? Hiszen a fele még hátravan. Az a baj, hogy először a jó nagy olajtartályokat találtátok meg és ezekből vagy 50 éve szívjátok az energiát. Ami még hátravan az mélyen van és eleve sokkal kisebbek a tartályok is. Ennek az a következménye, hogy mostantól évről évre egyre kevesebb olajat lehet kiszívni. Ez azért is ciki, mert az egész gazdasági és pénzügyi rendszereteket arra építettétek, hogy mindenből egyre többet és egyre jobbat kell gyártani. A Pilótakeksz bolygó híres Galaktikus Közgazdasági Egyetemén egyikőtök se tudná elvégezni az első fél évet. Kábé tegnaptól kezdve egyre kevesebb és kevesebb olajat fogtok tudni felhasználni és ebből szép nagy borulás lesz. Ha odafigyeltek egy kicsit, láthatjátok hogy már el is kezdődött.
A legcsóróbbaknak már most annyi, nem jut se olaj, se kaja, se plazma tévé. Azt hiszitek drága a benzin meg a gáz?
Ez még nagyon az eleje, sokkal de sokkal drágább lesz. És közben nemhogy fizetésemelést nem fogtok kapni, hanem örülhettek ha az egész cég nem megy csődbe.

És hogy mi lesz ebből? Jó nagy balhé az tuti. Többségetek soha nem fogja felfogni, hogy mi is történik valójában. Vezetőitek buzgón igyekeznek másokra fogni a problémát, eszükbe se jut hogy meg lehetne mondani az igazat. Annyira megszokták hogy hazudnak, hogy nem tudnak már ezen változtatni. És különben is. Szerintem ők már régóta készülnek erre, miért osztanák meg veletek az információt? A tudás hatalom. Ráadásul rájöttek ők is, hogy túl sokan vagytok, ha pár milliárd éhendöglik az maga a főnyeremény. A túlélőknek marad elég kaja meg olaj is.

Sokan most biztos azt mondjátok, hogy sebaj majd jön az alternatív energia. Jönni jön, de úgy 50 év késéssel. Az a mocskos helyzet, hogy a szélkerék meg a napelem, meg a biodízel készítéséhez jelenleg olajat használtok. Semmit nem tudtok fuvarozni olaj nélkül. A bányagépek olajjal mennek. A műtrágyák gázból készülnek. A műanyagok olajból készülnek. Az erőművek nagy részét gázzal meg szénnel fűtik. Az alternatív energia arra se elég hogy égve tartsátok a villanyt. Tegye fel a kezét akinek otthon napelemről megy a világítás. ... Senki? Na látjátok. Megmondom őszintén mi lesz az alternatív energia: a két lábad meg a két kezed munkája. Szerencsés esetben lesz valami állatod ami segít. Szerencsétlen esetben te leszel az állat aki másoknak segít mint rabszolga.

Szóval a következő években elfelejthetitek az autótokat, a Plazma tévét meg a külföldi nyaralást. Egy nagy öröm lesz ezentúl az életben: még mindig tudsz szarni a segglukadon.
Ha nem, akkor az azt jelenti hogy megpusztultál vagy hamarosan meg fogsz mert nincs mit zabálni.

Persze a galaktikus történelemkönyvekben nem ti vagytok az első eset, úgyhogy ne legyetek büszkék. Máshol is megtörtént már ugyanez. A Doretixus bolygón például úgy összevesztek azon, hogy ki ugrik le az utolsó hamburgerért a McDonicus étterembe, hogy nekiálltak a piros gombokat nyomkodni. Jó kis termonukláris buli volt, azóta a galaxis egyik kedvelt túristacélpontja, mivel ez az egyetlen bolygó, aminek a sötét oldala jobban világít mint a nap felé eső része.

Az Aldebaran 4 bolygó is hasonló sorsra jutott. Amint vége lett a fosszilis tüzelőanyagokkal szervezett dáridónak, a lakosok nagy része éhenpusztult. Nem segített rajtuk az sem, hogy hazudós vezéreiket felhuzigálták a lámpavas helyi megfelelőjére. 500 évvel később a bolygó ma az első számú kőbaltagyártó a galaxisban.

Ezt nagyon elcsesztétek, pedig már a 70-es években is volt olajválság és sok okos ember már akkor megmondta, hogy nem lehet örökké csak növekedni meg szaporodni mert baj lesz. Itt a baj. És nem öt vagy tíz év múlva hanem most.

Most persze röhögtök, de már nem sokáig. A BULINAK hamarosan VÉGE. És hogy mit keresek én itt a magánűrhajómmal?
Imádom a Világvége bulikat.


Zaphod Beeblerox
A Galaxis (ex)Elnöke

 

         3 hozzászólás

Címkék: fenntarthatóság hetesi zsolt ffek zaphod beeblebrox

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Megújult az FFEK

PPJ         2009.10.09.

Blogos alapot kapott a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport, sokkal komplexebb lett, még több információval, sűrűbb tartalomal. Átláthatóbb és tematizáltab lett, menükkel ellátva. Ideje volt ennyi jó dolgot rendszerezni!

A régi oldalon megszokott friss tudósítások a Hírek menübe költözött, itt található meg az a rengeten fontos esemény, amiről a világ nagyja nem hall. Csak ezen infók hiányában mondja  a tudatlan többség, hogy nincs olajválság. Ez legyen az esti Híradód, ne a médiaszenny!

EZEK PEDIG KÖTELEZŐEK! Ezt bátran merem állítani: ha nem tudod ezeket, amik ezekben a videókban elhangzanak, akkor nem vagy kortárs, nem számítasz ember számba, csupán egy fogyasztó vagy, de nem gondolkodó ember. Szóval tessék szépen végig nézni!

         11 hozzászólás

Címkék: videó tudomány világ természet környezet ökológia fenntarthatóság hetesi hetesi zsolt ffek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark