Miért távolítottak el két Nemzeti Park igazgatót? Most kiderül!

PPJ         2011.10.06.

Kísérteties harc dúl a kormányon belül a földkérdésekkel kapcsolatban és az agrármaffia olyan mélyen ágyazta be magát a hatalomba, hogy ez ellen tenni akaró Nemzeti Park igazgatókat mentett fel állásukból a vidékfejlesztési miniszter! Kezd összeállni a kép, hogy milyen tőkés társaságok kezében van a magyar föld és milyen maffiózók kezében van a magyar politika (igen, még a Fidesz is - kivéve belőle néhány embert, pl. Ángyán). Az igazi magyar agrárium és természetvédelem meg van félemlítve és ki van iktatva. Továbbra is él a kérdés, hogy kié lesz a föld?!

NAGYON KÉRLEK TITEKET, HOGY OLVASSÁTOK EL FIGYELMESEN AZ ALÁBBIAKAT, HOGY LÁSSÁTOK, MILYEN MÉLYEN SÉRT ÉRDEKEKET A MAGYAR FÖLD KÉRDÉSE! NEM TITOK MOST MÁR KIMONDANI, HOGY EL VAGYUNK ADVA ÉS MEG VAGYUNK VÉVE - A FÖLD A LÁBUNK ALÓL LEGALÁBBIS MINDENKÉPP ÉS HA EZ ELLEN MOST NEM TESZÜNK, AKKOR MAGYARORSZÁG SORSA MEGPECSÉTELŐDÖTT!!!

"...két parancs jött az igazgatónak, az egyik szóban, a másik írásban..."

EZ FÉLELMETESEN hasonlít az 50-es évekre!!!

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn felmentette a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság éléről Duska Józsefet, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság éléről Balogh Lászlót. A Bükki Nemzeti Parkhoz a szóbeszéd szerint két parancs jött. A szóbeli arról szólt, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy egy privilegizált csoport legyen a nyertes. A másik parancs írásban érkezett , eszerint olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek. A zöldombudsmani hivatalnak is vannak kételyei.

A helyi emberek értetelenül állnak a történtek előtt. És mivel nem tudják mire vélni a hirtelen fordulatot, mivel romba dőlni látják reményeiket arra, hogy végre a föld a helyi gazdáké legyen és a családi gazdaságok virágozhassanak, az elkeseredés hangjai közé a számonkérés ígérete vegyül.  Az ügyben legérintettebb terület, afféle tűhegyként, amely szúr, ha kell, de átküzdi magát az akadályokon,  a Borsodi Mezőség , mely Gazdakör Egyesületének titkára, Sárvári Attila  nyílt levelet jelentetett meg a www.kielegyenafold.hu honlapon.

A levelet most közzéteszzük, mert belőle megismerhető, hogyan képes egy kistérség - összefogással - a hazai agráriumban követendő példává válni.

"A tű a látszólagos áthatolhatatlanságot könnyedén lebíró mindennapi, stílszerűen szólva 'paraszti eszköz'. Pontosan olyan fontos és olyan egyszerű, mint minden eszköz, ami ténylegesen kell az élethez... A sors különös kegyéből úgy alakult, hogy elsőbbségünk okán mi lehettünk a 'tű hegye'. Az áthatolhatatlanság pedig esetünkben az örökölt agrár- és környezeti struktúra, amit sokan megváltoztathatatlannak hittek és hisznek manapság is.

A Borsodi Mezőség – Mezőcsáti Kistérség már többször elsőként az országban cáfolt rá ezekre a hiedelmekre. Elsők között voltunk az integrált természeti környezet-, társadalom és gazdaság-rehabilitáció kezdeményezésében, Kelet- Európából egyedüliként álltunk a fenntartható vidékfejlesztés követendő példájaként az EU 25 tagországa előtt, zászlóshajójává váltunk a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programnak, az induló évben felkészültségünk okán elnyerve az országos keret 40%-át... Elsőként szerveztük meg 4300 hektáron a jogi korlátok között a saját paraszti eszünk szerint az új 'földosztást', amit a Nemzeti Parkos védett területeiről eltávolított külföldi bérlő utáni űr tett szükségessé.

A tű hegye azonban éppen a legutóbbi ügyben most kitörni/kicsorbulni látszik.

A történet röviden: 1995-ben a Dél-Borsodi Állami Gazdaság felszámolásakor egy külföldi vevő azzal a feltétellel vette meg az árverezett gazdaságot (tanyákat, állatállományt stb.), hogy jogellenesen ugyan, de 20 évre kvázi ingyen megkapja hozzájuk a korábban használt, természetvédelmi oltalom alatt álló földterületüket, összesen 4300 hektárt. A szerződés megköttetett. Az új földesúr azonban durván megszegte a természetvédelmi szabályokat, ezért vagy nyolc éve a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága felmondta az előnytelen szerződést. A Legfelsőbb Bíróság ez év nyarán mondta ki a végső verdiktet: a külföldi bérlőnek mennie kell. A földeket azonban újra birtokba kell adni...
Ez azonban éppen napjainkban meghiúsulni látszik!

A nép, az istenadta nép az ügyről a következőket véli tudni: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának értelemszerűen feladatul szabták, hogy gondoskodjon a terület újrahasznosításáról. A szóbeszéd szerint két parancs jött az igazgatónak, az egyik szóban, a másik írásban. A szóbeli parancs arról szólt, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy egy privilegizált csoport legyen a nyertes. A parancs ténye bizonytalan, kiadójának kilétét homály fedi. A másik parancs írásban érkezett, dr. Ángyán József államtitkár úr és dr. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos úr aláírásával. Ebben az állt, hogy olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek. Az igazgató az utóbbit hajtotta végre oly módon, hogy a pályázati feltételek kialakításába bevonta a helyi Gazdakör képviselőit. Hatalmas lelkesedéssel, felelősségtudattal tettek eleget ennek a feladatnak a helyi gazdák – a jogi korlátokkal kényszerűen 'megalkudva' kidolgozták azt a pályázati feltételrendszert, ami országszerte is biztosíthatja az 'új honfoglalást' a helyi parasztcsaládok számára.

A Bükki Nemzeti Park a pályázatot 2011. szept. 1.-én kiírta, beadási határidőként okt. 3.-át jelölve meg. Helyi parasztcsaládok tömege reménykedve adta be a pályázatát, bízva a Kormányzatban – állami föld nem profitot, hanem magyar életet fog termelni! Talán most végre igaz lehet ...

Szomorúan és felháborodva tapasztaljuk azonban, hogy mégsem lett igaz. A földigénylő pályázatok beadási határideje október 3.-a déli 12 óra volt, ugyanaznap este 22 órakor az interneten visszavonták a pályázati felhívást. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóját aznap délben állásából felmentették.
A gazdák újfent csalatkozni látszanak, de most már a kérdést is fel fogják tenni: ki merészel velük ilyen csúfot tenni?
'De lehet, hogy csak azért vonták vissza, hogy egy sokkal jobbat írjanak ki' ezt egyik optimista gazdatársunk írta.
Mindenki érdekében adja Isten, hogy valóban így legyen...

Mezőcsát, 2011. október 5.
Sárvári Attila
Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára "


Mint ismeretes, Fazekas Sándor vidékfejlsztési miniszter október 3-án felmentette a Balaton-felvidéki Nemezeti park és a Bükki Nemzeti Park igazgatóit.  Duska József felmentését a szóbeszéd a földbérleti pályázattal, Balogh László menesztését a Jövő Nemzedékek Biztosának Irodája a Nagybereki Fehérvíz-ügy vizsgálatával hozzák összefüggsébe. A JNO hivatalának nincsen hatásköre a személyi ügyekben, azt ezért nem kommnetálhatták, csupán emlékeztettek   azokra a a vizsgálat során részben általuk feltárt tényekre, amelyek fényében még furcsább a két igazgató eltávolítása.


Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság  Balogh László

A JNO Nagyberekre vonatkozó állásfoglalásából kiderül, hogy a Nagyberek/Nekota/Fehérvíz szintjével kapcsolatban az utóbbi években eljáró intézmények közül egyedül a Nemzeti Park volt az, amelynek működését nem érheti kritika.
Elkészítette a terület kezelési tervét - de azt a minisztérium elmulasztotta kihirdetni. Megadta a területen természetvédelmi szempontból tartandó helyes vízszinteket - de az a Főfelügyelőség visszavonatta és megváltoztatatta. A vízleeresztés észlelésekor újra lezárta és lepecsételte a zsilipet ("bújtatót").
A hatósági jogkörétől megfosztott, szakértői szerepre kárhoztatott nemzeti park jogtalan elvárások és szakmailag megkérdőjelezhető utasítások kereszttüzébe került, ennek ellenére megtartotta szakmai integritását. Közben idén megnyitotta csodálatos tihanyi látogatóközpontját, a Levendula-házat, amely az év látogatóközpontja lett.
Az igazgató mindennek fényében elismerést, nem pedig fegyelmit és elbocsátást érdemelt volna.

"Az 1977-es védetté nyilvánítási határozat, a Natura 2000 területek adatlapjaiban felsorolt fajok és élőhelytípusok ökológiai igényei, illetve a Ramsari besorolás egyértelművé teszik, hogy a területen – így a terület magvát képező Nekotán is – a vízborítás, és egyfajta természetes, vagy természetes-közeli vízdinamika fenntartása jelenti a védelem alapját. A természeti értékek hosszú távú megőrzésének sikerét a megfelelő vízkormányzás jelenti. Ez az esetek többségében a víz megtartását jelenti."
"A nemzeti park nyilatkozatában természetvédelmi érdekekre hivatkozással – a terület természetvédelmi kezelési tervét megalapozó dokumentáció alapján – meghatározta az ökológiai vízkészlet biztosítására alkalmazandó minimális vízszinteket december 1. - június 30. és július 1. - november 30. közötti időszakokban."
"A vízjogi engedélyek közül a 2009. október 9-én kiadott, a nemzeti park javaslatát beépítő vízjogi engedély érvényesítette először – több mint 30 év késéssel – a nemzetközi természetvédelmi kötelezettségeket a vízkormányzásra vonatkozó előírásokban. E tekintetben - és ekkor - tehát a Felügyelőség megfelelően járt el az elsőfokú határozat, azaz a vízjogi engedély kiadásakor."

"(A Nemzeti Park) Kifejtette továbbá, hogy tekintettel arra, hogy a Nagybereki Fehérvíz országosan védett terület, az érintett területrész pedig láp, ezért az általa meghatározott ökológiai vízszint indokolt. Rámutatott továbbá, hogy a kért vízszintek „csak csekély mértékben térnek el az eredeti vízjogi engedélyben szereplő értékektől, ezért (...) nem lehet műszaki akadálya a megvalósításuknak.” A területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv vonatkozásában jelezte, hogy azt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumba megküldték(…)"

"Álláspontunk szerint, bár a természetvédelmi kezelési terv a mai napig nem került kihirdetésre, a vizes élőhely kívánatos vízháztartásának alapvető paraméterei meghatározásához nem szükséges erre vonatkozó további vizsgálatok sorának elvégzése, miképpen azt a Főfelügyelőség előírta. Ehhez elegendő a szóban forgó állat- és növényfajok ökológiai alapigényeinek ismerete, (a vegetációs időszak, a szaporodási időszak, madarak esetében a költés alapinformációi, táplálkozásra, vonulásra vonatkozó adatok). A védetté nyilvánítási határozatból minderre elégségesen lehet következtetni, ez a képesség pedig mind a nemzeti park, mind az első- és másodfokú hatóságok szakszemélyzetétől elvárható."

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Duska József

Az olasz tulajdonosi hátterű  Mariano Kft. által korábban - a Legfelsőbb Bíróság által idén júniusban semmissé nyilvánított kontraktus alapján - "bérelt" szerződéssel érintett  területekre vonatkozó pályázat visszavonása annál is furcsább, mert ez a pályázat valójában iskolapéldája (volt?) annak a politikának, amit egyfelől a civilek, a kistelepülések és a szakma követelt (például a Pannonhalmi nyilatkozatban), másfelől a Kormány vállalt, meghirdetett illetve üdvözölt.
A Duska által megtámadott és vissszavonatott Mariano-szerződés ikerpárja annak Hubertus Bt-szerződésnek, amelynek megtámadását és visszavonását Illés Zoltán Államtitkár és a tárca más vezetői is meghirdették illetve szükségesnek tartották. Ezek után az lett volna érthető, ha Duska Józsefet kitüntetik, nem pedig a menesztése. Lásd:  Precedens értékű földpályázat a Bükki Nemzeti Parknál

forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/2011/10/05/a-borsodi-mezoseg--a-tu-hegye

         2 hozzászólás

Címkék: politika fidesz botrány balogh lászló mezőgazdaság természetvédelem fülöp sándor ángyán józsef fazekas sándor kié legyen a föld jno duska józsef sárvári attila borsodi mezőség

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Veszélyben a lápok - Jövő Nemzedékek Országgyűlés Biztosa sajtóközlemény

PPJ         2011.09.18.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa komplex kormányzati intézkedések sürgős megtételét látja indokoltnak a hazai lápok védelme érdekében. Az ombudsman megállapításait és javaslatait állásfoglalás tervezetben hozta nyilvánosságra, annak érdekében, hogy széleskörű szakmai egyeztetés induljon meg a lápok védelmének megteremtése érdekében.

Magyarország területének valamikor több mint egy százaléka volt láp. Mára egykori lápjaink kilencvenhét százalékát lecsapoltuk, a lápot éltető és fennmaradásához nélkülözhetetlen vizet elvezettük. Ezzel elvesztettük gazdag és egyedi élővilágukat. A tőzeges, lápos élőhelyek jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek, elpusztulásuk számottevő széndioxid-kibocsátással jár. Ennek következtében természetvédelmi értékükön túlmenően, az éghajlatváltozásban betöltött szerepük miatt is kiemelt védelmet érdemelnek.

A környezetvédelmi ombudsman a még meglévő lápok megóvása érdekében vizsgálatot folytatott, melyben részletesen elemezte a jogi kérdéseket, a lápokat fenyegető veszélyeket, és a hatósági gyakorlatot.

Az ombudsman megállapította, hogy a lápoknak mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás során a jelenleginél magasabb szintű védelmét kell biztosítani.

A vizsgálat tapasztalatai alapján a hatósági szervezetrendszer a jelenlegi feltételekkel nem képes eleget tenni védelmi kötelezettségének. Nagyon lassan halad ugyanis a lápterületek felmérése és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése. Az országban számos olyan terület található, amely lápnak tekinthető, de ilyen minőségét még nem állapította meg hatósági határozat. Ebből következően nem, vagy csak igen nehezen tudja a hatóság érvényesíteni a természeti védettséget, az azzal járó korlátozásokat, tilalmakat. A lápok elpusztítása, megszüntetése így sok esetben szankció nélkül maradhat.

A bejegyzések elhúzódása helyrehozhatatlan természeti következményekkel járhat, az állam tehát nem teljesíti az egészséges környezethez való jogból fakadó intézményvédelmi kötelezettségét.

A jelenlegi helyzet ugyanakkor sérti a vállalkozói, tulajdonosi érdekeket és a jogbiztonságot is: az érintettek nem értesülnek előre arról, hogy egy adott területen – potenciálisan – lápnak minősülő élőhely található. Ennek ténye sokszor csak az adott lápot is érintő beruházás engedélyezési eljárása során derül ki, s teszi adott esetben megvalósíthatatlanná a tervezett beruházást.

A lápok létét leginkább veszélyeztető tényezők a lápok területéről történő vízelvezetés, a hagyományos gyepgazdálkodás megszüntetése, a bányászat, különösen a tőzegbányászat, a tűzesetek, a környezetszennyezés (a talajból bemosódó és a csapadékvízzel bejutó nitrogén és foszfor), erdőtelepítés, a láperdők erdőgazdasági célú telepítése. Ezekkel szemben a jogi szabályozás nem biztosít megfelelő védelmet, mivel a vízügyi, illetve a bányászati érdekeket helyezi előtérbe.

Magyarország új alkotmánya magasabb szintű oltalmat követel meg. Az alaptörvény egyik legelőremutatóbb vállalása és célkitűzése ugyanis a jövő nemzedékek védelme érdekében a természeti erőforrások megóvása. Ennek következtében más alapjogokkal, illetve alkotmányos értékekkel való ütközés esetén az egészséges környezet védelmének és a jövő nemzedékek érdekeinek kiemelt védelmet kell biztosítani.

Felül kell tehát vizsgálni a jogi szabályozást, biztosítani kell a hatóságok hatékony működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, meg kell teremteni a lápok kijelölésének, a védelmet szolgáló védőövezetek kialakításának, az adminisztratív akadályok (díjfizetési kötelezettség) lebontásának szabályait, továbbá meg kell alkotni a lápok kezelési terveit. Ugyancsak nélkülözhetetlen a vízügyi szabályozás felülvizsgálata annak érdekében, hogy a vízjogi engedélyezés során hangsúlyosan érvényesüljenek a természetvédelmi követelmények.

Az állásfoglalást a beérkezett vélemények figyelembevételével fogja véglegesíteni Fülöp Sándor, s akkor fordul ajánlásaival a kormányhoz.

Az állásfoglalás tervezet letöltése: [PDF; 253 Kbyte]

2011. szeptember 15.

         1 hozzászólás

Címkék: természetvédelem fülöp sándor láp jno

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Milyen állapotban lenne országunk zöldombudsman nélkül? Kész a lista!

PPJ         2011.07.05.

Mi lenne ma független "zöldombudsman" nélkül? Az elmúlt időszak eseményei arra sarkallják a 'CEEWEB a biológiai sokféleségért' szervezetét, hogy hangját hallassa az ombudsman intézményének megtartásáért!

Ha csak felsorolnánk, mennyi mindent köszönhet az ország a hivatal intézkedéseinek, milyen döntésekben állt ki a lakosság mellett, meglepő adatokat és történéseket kellene felsorolnunk! Szükség van független ellenőrző szervekre, s egyre nagyobb igény van elfogulatlanságra. A saját bőrünket visszük most vásárba, a jövő nemzedékének képviselete nem hóbort, hanem hagyomány - és szükségszerű lépés!

A CEEweb a Biológiai Sokféleségért nemzetközi mivoltjából fakadóan kiemelkedő jelentőségét tulajdonít a JNO egyedi intézményének. Az intézmény megszűnése már önmagában is rendkívül nagy veszteséget jelent nem csak nemzeti, de az EU-s környezetpolitika terén is. Ezért a CEEweb nemzeti zöld szervezetek véleményét teljes mértékben osztja: A jelen helyzetben minimális elvárásnak tekintjük, hogy a jövő nemzedékekért felelős helyettes biztos érdemi hatáskörökkel és intézményi kapacitásokkal rendelkezzen az egészséges környezethez való jog és a jövő nemzedékek érdekeinek védelme ellátásához. Ezért a CEEweb sürgeti, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy állítsa helyre a jövő nemzedékek biztosának eddigi hatásköreit.

A CEEweb csatlakozik azokhoz a szervezetekhez, akik kiállnak az intézmény fenntartása mellett.

http://botondvoros.com/arculat/jnob_1.jpg

Mi lenne ma független “zöldombudsman" nélkül?

Átszervezték volna a regionális vízközműveket, majd privatizálták volna.
A lakossági ivóvízkincs, az egységes ivóvízbázis megvédése nem pusztán környezeti kérdés, hanem a létünk legelemibb alapjának védelme volt, mondhatni nemzetbiztonsági feladat. Magyarország egyik legfontosabb természeti adottsága a kiváló és jelentős méretű felszín alatti ivóvízkészlet. Ha mi nem lépünk fel idejében és határozottan, újabb nagy kiterjedésű vízkészletek kihasználása felett veszti el az ellenőrzést a kormány.
http://jno.hu/hu/?&menu=sajt&doc=20090529sajt

A tokaji történelmi borvidék közvetlen szomszédságába egy 50MW teljesítményű szalma-égető erőmű épülne.
Ez a méret legalább öt-tízszerese az ilyen erőművekben megszokott, célszerű kapacitásnak. A fűtőanyagot nagyteherautók százaival nagy távolságról szállítanák oda, majdnem annyi energiát felhasználva, mint amennyit abból aztán az erőmű előállít. Az UNESCO-tól tudjuk, hogy a tokaji borvidék is a veszélyeztetett világörökség listájára kerülhetett volna, az erőmű által közvetlen és közvetve okozott szennyezés miatt.
http://jno.hu/hu/?doc=3737_J_2008
http://jno.hu/hu/?doc=sajt20080410

Nem készülne törvény a világörökség védelmére.
A szerencsi szalma-erőműre és a pesti zsidónegyed védelmére vonatkozó állásfoglalásainkban kezdeményeztük egy egységes törvény megalkotását a világörökség védelmére, amely megfelelően gondoskodik a tervezésről és kezelésről. Ezzel átfogó és kiemelt védelmet biztosítunk legnevesebb értékeinknek. A törvényalkotás megkezdődött, a JNO együttműködésével.
http://jno.hu/hu/?doc=3327_J_2008
http://jno.hu/hu/?doc=20090720sajt

A Dunakeszi tőzegláp eltűnt volna.
Helyén az Auchan áruház kibővített parkolója foglalna helyet, noha az ország minden lápja védett. Számos mértékadó szakmai intézmény kinyilvánította azt az egyértelmű álláspontját, hogy valóban láp van azon a területen, de csak az ombudsmani kérésre utasította a minisztérium új vizsgálatra a jogsértő engedélyt kiadó felügyelőséget. Az ombudsman a lápért folyó perbe is beavatkozott - sikerrel.
http://jno.hu/hu/?doc=dunakeszi-lap-110202

Az évszázados magyar haszonnövényeket őrző génbankokat eladták, és felszámolták volna.
Magyarországon engedélyezett lehetne a genetikailag módosított (GMO) növények termesztése. Ezzel nem csak az egészségünket, és természetes rendszereinket tennénk kockára, de nehéz helyzetbe sodorva a hagyományos és biogazdákat, európai piacaink jó részét elvesztettük volna, többek között egy amerikai óriáscég, a Monsanto nyomására. Fellépésünk nyomán sikerült a génbankok finanszírozását fenntartani, s azokat ajánlásaink nyomán a jelen kormány önálló, állami szervezetbe rendezte.
http://jno.hu/hu/?doc=kozlemeny20081205_2
http://jno.hu/hu/?doc=20100405sajt

A Páty melletti termőföldek átminősítésével, 14 rendbeli jogsértés árán, óriásberuházás létesült volna.
A helyi lakosság tiltakozása ellenére, nem törődve sem az így is túlzsúfolt agglomeráció sem a főváros érdekeivel, a jelentős forgalom növelő hatással, a nyilvánvaló környezeti károkkal.
http://jno.hu/hu/?doc=69_JNO_2010

A közigazgatási eljárásba a helyi lakosság ma már nem szólhatna bele.
Az elmúlt három évben különböző kormányzatok sorra kezdeményezték a Közigazgatási eljárásról szóló törvény és más jogszabályok módosítását, amellyel megakadályozták volna a helyi lakosokat és civil szervezeteiket, hogy közvetlenül avatkozzanak be az őket érintő ügyekbe. Irodánk az Aarhus-i egyezmény szellemében mindig kiállt a részvétel elve mellett, minden esetben felemeltük a szavunkat a részvételi elv érvényesülése érdekében - eddig sikerrel.

A fenti esetek jól mutatják, hogy a jövő nemzedékek ombudsmani hivatalát időszerű és szükséges volt életre hívni, hiszen jelentős környezeti konfliktusok jellemzik mindennapjainkat. A fentieken túl ma is számos vizsgálatot folytatunk hasonló, vagy még súlyosabb ügyekben. Vajon nélkülözheti-e a magyar társadalom a Jövő Nemzedékek képviseletét, amikor ilyen problémákkal kell szembesülnie?

A paksi atomerőmű bővítése.
A japán tragédiából legalább annyi tanulságot le kell vonnunk, hogy attól, hogy egy eset valószínűsége igen kicsi, az még bekövetkezhet. Magyarországon is meg kell fontolnunk ezt a tanulságot, különös tekintettel a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításának, bővítésének tervére. Egységes energiastratégia nélkül, hogy hozhatunk döntést egy ilyen gazdasági és politikai horderejű kérdésről? Vajon ismeri a közvélemény azt a tényt, hogy több kapacitás rejlik a takarékosságban, mint amennyit megtermelnének az új blokkok?

Alacsony magasságban fognak gyakorlatozni a Gripenek?
A leggyakoribb panaszaink zajjal kapcsolatosak. Magyarország lakosságának igen nagy része rendszeres, egészségkárosító mértékű zajtól szenved. Rosszabbodik vagy javul ez a helyzet a jövőben? Vajon fognak-e, és ha igen hol, milyen gyakran, és miért fognak alacsony magasságú vadászrepülő gyakorlatokat tartani? Ki tesz igazságot a honvédelmi szükségleteink és az egészséges környezet joga között? Részletes javaslatokat adtunk a zajvédelmi jogalkotásra és hatósági munkára - ki fogja kiharcolni ezek megvalósulását?

Összeomlik a természetvédelem?
A 2011-es, év eleji megszorítások között szerepel a nemzeti parkok költségvetésének csökkentése közel a felével. Ezt a költségkiesést már biztosan nem tudja kigazdálkodni egyikük sem, noha ők felügyelik a legértékesebb természetes területeket. Hasonló elvonások voltak a vízügynél is. Hogy lesz így árvízvédelem, és vízmegtartó vízgazdálkodás?

Élhetetlenek maradnak a városaink
Leggyakoribbak a zajjal és a levegőszennyezéssel kapcsolatos panaszok. Városaink, különösen Budapest, egyre inkább élhetetlenek, az itt élők élete csak a szállópor miatt másfél évvel rövidül meg. Jelenleg a zajjal kapcsolatos jogszabályok hiányosságainak kiegészítése mellett a szmog szabályozáson is dolgozunk. Kinek a joga fog feltétlenül érvényesülni: az autós joga tulajdona (az autó) használatához, vagy asztmás, allergiás gyermekeink és nagyszüleink élethez, egészséghez való joga?

A természetes gyógykészítmények eltűnhetnek a piacról
Az EU hamarosan hatályba lépő új jogszabálya szerint regisztrációra kötelezné a növényi alapú gyógyhatású készítményeket. A regisztráció azonban nem egyszerű, és rendkívül drága, több mint félmilló forint termékenként. Irodánk keresi a jogi és politikai megoldást, hogy a mezőgazdaságunk egyik igen fontos ága előnyt kovácsolhasson az új jogszabályból.
Enélkül a termelők abbahagynák a munkájukat.

Fenntartható vidék, egészséges élelmiszer
Fenntartható fejlődésről sokan beszélnek, de csak kevesen tesznek ezért valamit. Irodánk kezdettől fogva felkarolta azokat a kezdeményezéseket, közösségeket, akik egy új fajta filozófia mentén keresik a megélhetésüket. Az ő tudásuk, útkeresésük stratégiai fontosságú Magyarország számára. A zöldombudsman rendszeresen összehozta, összekötötte, segítette e közösségeket, jogi akadálymentesítést végez számukra. Még rengeteg a tennivaló: ki folytatná?

Lesz egységes világörökség-kezelés?
A világörökség törvény már majdnem készen van, de még van vele munka, nem csak jogalkotás, de végrehajtás terén is. A tokaji és erzsébetvárosi példán okulva bőven lesz munkája irodánknak ezzel kapcsolatban, amíg mind a 10 világörökségi helyszín megkapja az őt megillető védelmet.
A JNO szakértői és programja öt világörökségi helyszínt támogat az UNESCO
követelményeknek megfelelő rendezési tervek és kezelőszervezet kialakításában. Folytathatjuk-e ezt a munkát?

További információ:
Kiss Veronika, CEEweb, projekt koordinátor, kiss@ceeweb.org, +36 1 398 0135
www.ceeweb.org


ceeweb, jno, biodiverzitás, környezetvédelem, jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

         szólj hozzá

Címkék: politika fenntarthatóság fülöp sándor jövő nemzedékek ceeweb

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az új alkotmánnyal törvényszerűen szorul háttérbe a jövő nemzedékek érdeke

PPJ         2011.03.13.

A nemzet jövőjéért aggódva kampányolt a Fidesz-KDNP, minduntalan olcsó ókeresztény népszaporodásra buzdító frázisokkal és a "jövő biztonságára" biztató klisékkel, ehhez képest most meg a globális ökológiai problémák idejének egyik demokratikus alapjogát, az egészséges környezethez való jogot és ezzel együtt az e jog érvényesítéséhez szükséges egyik intézményt, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tisztségét szüntetné meg az új alkotmány!

Lásd még: Az új alkotmánytervezet hadüzenet a józan ész ellen - Tiszántúli Természetvédők Társulata

És persze Natura2000-es EU-s természetvédelmi területet adott oda az AUDI-nak és a Nemzeti Parkok költségvetését is a működésképtelenségi határig csorbította. Csak azt tudnám, hogy egészséges környezet nélkül, mégis, hogy a rákos szent istenbe fog bármilyen megszülető szent-magyar gyerek egészségesen felnőni?

Megvonja az egészséges környezethez való jogot egy "népnemzeti" kormány? Tessék? Ez hazaárulás!

Olyan mély ellentmondások vannak a Fidesz politikájában, hogy az durvább, mint az Őszödi beszéd! Konkrétan eladták az egészségünket...

Greenfo.hu - Mit hagyunk az unokáinknak? [2011. márc. 13. 9:34]

Elfogadhatatlan, hogy az új Alkotmány tervezete szerint megszűnik az egészséges környezethez való jog és ezzel együtt az e jog érvényesítéséhez szükséges egyik intézmény, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tisztsége.  A környezeti érdekek egyéb alkotmányos védelmének szintje is csökkenne.

Elfogadhatatlan, mert a környezet valódi védelméhez pusztán az alkotmányos deklarációk nem elegendők. Intézményi garanciák nélkül semmilyen alapjog, így az egészséges környezethez fűződő alapjog érvényesítése nem biztosított - állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek ombudsmanja.

Az országgyűlési biztos megütközéssel fogadta a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetét, amely az egészséges környezethez való alapjogot többé nem biztosítja, csupán az egészséges környezetre vonatkozó állami kötelezettséget rögzíti és emellett felszámolja a környezetvédelmi ombudsman intézményét is, amikor úgy rendelkezik, hogy a jövőben csak az "alapvető jogok biztosa" működik majd. Mindezek alapján, egyértelmű, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletére, a fenntartható fejlődés melletti kiállásra, a környezetvédelmi ügyek kiemelt ombudsmani elbírálására a továbbiakban nem lesznek meg a feltételek - állapította meg Fülöp Sándor.

A zöld ombudsman szerint ha a kormányzó pártok ismertté vált Alkotmány-szövege alaptörvénnyé válik, akkor a környezetvédelmi ügyekben az általános biztos vizsgálódik majd. Ez esetben felrémlik annak veszélye, hogy a különböző rövid távú gazdasági vagy szociális érdekek elsőbbséget kapnak az egészséges környezethez fűződő jogokkal szemben. Így a jövő nemzedékek érdekei törvényszerűen háttérbe szorulnak.

Fülöp Sándor sajtóközleményében úgy fogalmazott, az új Alkotmányban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának megnevezése mellett elengedhetetlen az egészséges környezethez való jog kimondása és az ebből következő legfontosabb alapelvek rögzítése. Nem elég a természeti erőforrások közös nemzeti örökségnek nyilvánítása, és egy megőrzési kötelezettség deklarálása a jövő nemzedékek számára. Garanciát csakis a konkrét jogi korlátok megfogalmazása, így legelső sorban a visszalépés tilalmának kifejezett kimondása jelenthet, amely a hatályos alkotmányjog része.

Az országgyűlési biztos felhívja a figyelmet: a levegő, amit belélegzünk, a víz, amit megiszunk, a termőföld minősége, amin az élelmünket termeljük veszélybe került. A környezeti katasztrófák civilizációnk fennmaradását, az életünket fenyegetik. A 2011-ben megalkotott alkotmány nem feledkezhet meg minderről. Az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalma nagy nemzetközi megbecsülést szerzett Magyarországnak, ugyanúgy, mint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményének felállítása. Mindkettő nemzetközileg úttörő lépés volt. Az új Alkotmány tervezete sajnálatos visszalépés a környezet, a fenntarthatóság és jövőnk védelmének mai szintjétől. Ezzel Magyarország nemcsak vezető szerepét adja fel ezen a területen, de jelentős presztízsveszteséget is elszenved a környezeti értékek háttérbe szorításának nyílt felvállalása miatt.

         35 hozzászólás

Címkék: politika fidesz fülöp sándor jövő nemzedékek egészséges környezethez való jog

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 2 trackback         

"Fenntartható fejlődés? Az egy hazugság!"

PPJ         2010.09.11.

A bejegyzés címét adó mondat nem másnak a szájából hangzott el, mint Fülöp Sándor, aki a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa avagy zöld ombudsman. 

Rendszerhibák a jövőben - az eLitMed.hu egészségügyi portál videóriportja:

Az ombudsmanokat a rendszerhibákra hozták létre. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa az elkövetkező nemzedékek létfeltételeit veszélyeztető rendszerhibákra ügyel. A várható talajcsúcs és az ivóvízellátási gondok mellett a sokszor egészségügyi veszélyeket hordozó új anyagok jelentenek komoly gondot.

Az élelmiszeradalékok, színezékek és kipufogógáz okozta veszélyekre már a pulmonológus, allergológus és gyermekgyógyász kollegák is egyre inkább felhívják a figyelmet. Fülöp Sándor szerint a fenntartható fejlődés utópia, hiszen a végtelen növekedés egy véges világban elképzelhetetlen.

         szólj hozzá

Címkék: videó fenntarthatóság fülöp sándor zöld ombudsman jövő nemzedékek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark