Előadás a GM növények környezeti problémáiról

PPJ         2013.03.20.

http://okologiablog.hu/sites/okologiablog.hu/files/Lovei_Gabor.jpgMEGHÍVÓ: "A genetikailag módosított növények környezeti problémáiról - elhúzódó vita" címmel előadást tart

Dr. Lövei Gábor (Aarhusi Egyetem, Dánia; Fujian Tartományi Mezőgazdasági és Erdészeti Egyeteme, Fuzhou, Kína) az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Bioetikai Egyesület szervezésében.

Az előadás ideje és helyszíne: 2013. március 21., 18 óra
ELTE BTK Trefort-kerti campusa, Múzeum krt. 6-8., „i” épület, II. em., Bence György terem (bejárat a Trefort-kert felől - térkép link)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás absztraktja: A genetikailag módosított (GM) növények szabadföldi termesztése 1997 óta folyik, noha a mai napig is alapjában csak négy gazdasági növény (szójabab, gyapot, kukorica, olajrepce) kétféle (herbicid-rezisztens, ill.bizonyos rovarcsoportoknak ellenálló) GM-változatát termesztik. Terjedésük egybeesik az ökológia módszertanának, és új szub-diszciplináinak (pl. tájökológia) ugrásszerű fejlődésével, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások létének es fontosságának felismerésével. Mindezek – a háttérben egyre erősebben "zöldülő" közvéleménnyel – elhúzódó, sok megkeseredett és inkorrekt elemet tartalmazó vitát generáltak. Az előadásban csak az ún. GM-növények környezeti hatásainak elméleti alapjaival, a hatások ökológiai jogosultságával, illetve a jelentős ökológiai hatások elkerülhetetlenségével foglalkozom. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásokat, illetve a GM-gyapot nagy területen való termesztése okozta, előre nem látott tájökológiai következményeket ismertetem, mint hasznos példákat. A GM-növények termesztése nem csupán ökológiai-környezetvédelmi kérdés, de az ökológiai hatások értékelése, és a környezetvédelmi hatások elemzése a kívánatosnál és szükségesnél eddig sokkal kevesebb helyet kapott.

Dr. Lövei Gábor honlapja: http://pure.au.dk/portal/en/persons/id%28b75b9e22-f32c-4cfb-aadf-0f9099e773c4%29.html

MTA plakát_sárga_inverz.jpg

         szólj hozzá

Címkék: gmo természetvédelem elte ökológia bioetika agrárium gmo lobbi

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A kormány energiapolitikája (is) veszélyezteti az ország biztonságát!

PPJ         2012.12.11.

http://energiaskanzen.hu/items/images/cikkek/2012/01/MunkacsyB1(1).JPG"Az „ERRE VAN ELŐRE” egyetemközi energiatervező kutatócsoport egyre nagyobb aggodalommal figyeli a hazánkban hozott energiapolitikai döntéseket." - dr. Munkácsy Béla, adjunktus, projektvezető, ELTE

Sajtóközlemény
Az „ERRE VAN ELŐRE” egyetemközi energiatervező kutatócsoport egyre nagyobb aggodalommal figyeli a hazánkban hozott energiapolitikai döntéseket. Magyarország az energiagazdálkodás környezeti teljesítményét (szennyezését) illetően eddig is az Európai Unió legutolsó helyeinek egyikét foglalta el, de a közelmúltban meghozott döntések olyan helyzetbe sodorják az országot, amelyből már nem nagyon látszik a kiút. Így például a nagy távolságú gázvezeték-rendszer megépítése és az atomerőmű bővítése kapcsán hozott döntések, valamint egyes - alapvetően fosszilis - energiahordozók árának önkényes csökkentése, mind annak a 20. századi szemléletű energiarendszernek az életben tartását eredményezik, amely a természeti törvényszerűségekkel továbbra is szembe helyezkedik, ezért az a 21. században már nem működőképes.
A kétséges mennyiségben rendelkezésre álló külföldi készletekre alapozni egy kétséges biztonsággal és nagy környezeti terheléssel, nem utolsó sorban pedig óriási költséggel működtethető energiarendszert, nem látszik bölcs fejlesztési iránynak - ezzel magyarázható, hogy Európa nyugati térségében az országok döntő többségében nem ebbe az irányba haladnak. Ráadásul az EU hivatalos energiapolitikája is a helyi, megújuló erőforrásokra való áttérés mellett tör lándzsát (amit mint tagállamnak, figyelembe kellene vennie hazánknak is). Ezért aztán a nemzetközi kutatásokat és fejlesztési irányokat illetően egyre meghatározóbbak a decentralizált, helyi erőforrásokra támaszkodó, alacsony környezeti terhelésű és - mind projekt, mind nemzetgazdasági szinten - olcsón működtethető energiarendszerek létrehozására irányuló lépések. Tudomásul kell venni, hogy már a jelenlegi árakkal kalkulálva is versenyképes szinte bármelyik megújuló energiaforrást alkalmazó technológia, így legújabban már a napelemes áramtermelés is, ami felveti azt a kérdést, hogy vajon ki fog igényt tartani a paksi áramra, ha saját forrásból olcsóbban juthatunk hozzá...

Kutatócsoportunk 2011-ben „Erre van előre – Vision 2040 Hungary” címmel nyilvánosságra hozta azt a mintegy 150 oldalas jelentését, amely a hazai viszonyokra igazítva mutatja be ennek az elkerülhetetlen átmenetnek a kereteit. Szakértőink szerint a továbblépés iránya nem lehet más, mint a jelenleginél lényegesen hatékonyabb és a mértékletes energiafelhasználásra építő gazdaság és társadalom létrehozása - ám a jelenlegi kormányzati lépések eredményeként ezzel ellentétes irányú folyamatok fognak bekövetkezni. A másfél éves kutatás során sikerült tovább pontosítani a megújuló energiaforrások hazai potenciáljait, amelyekről elmondható, hogy alkalmasak arra, hogy akár kizárólagosan ezekre építve működtessünk egy, a jelenleginél kevésbé pazarló, hatékony és rugalmas energiarendszert.
Az immár évtizedek óta zajló intenzív kutatások nyomán többek között Dánia, Norvégia, Ausztria és Németország már azt is kinyilvánította, hogy a súlyos kockázatokkal és óriási externális költségekkel üzemeltethető atomerőművek nélkül fogja megvalósítani karbonkibocsátás nélküli (a szenet, kőolajat és földgázt nélkülöző), döntően saját, megújuló forrásokra építő energiarendszerét- már az 21. század első felében. Ennek gyakorlati eredménye, hogy az EU villamosenergia-rendszerének fejlesztésében a megújuló források már több éve dominálnak, 2011-ben az új kapacitások 71,3%-a már megújuló energiaforrást hasznosító erőmű volt, a teljesítmények döntő többségét pedig éppen a hazánkban favorizált atomerőművek tekintetében építették le.

2012. december 11.
„ERRE VAN ELŐRE” energiatervező kutatócsoport
kapcsolat: dr. Munkácsy Béla, projektvezető (munkacsy@elte.hu; 30/3230638)

A kutatócsoport 2010-ben jött létre 23 egyetemi oktató és hallgató összefogásával, azzal a céllal, hogy egy 2050-ig előretekintő alternatív energia-forgatókönyvet dolgozzon ki. Noha bázisa az ELTE Természettudományi Kara, jelenleg közel 40 tagja van az ország számos egyeteméről, így a Corvinus Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Szent István Egyetem, illetve számos más szakintézményből. A csoport informális jellegű, független kutatókat tömörít, semmiféle érdekkör anyagi támogatását nem élvezi, munkájához állami támogatást sem használ fel.

         3 hozzászólás

Címkék: atomenergia elte energiapolitika elte ttk fenntarthatóság humánökológia munkácsy béla

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Rákos betegek utcája - Almásfüzitő

PPJ         2011.12.16.

Ahol már az ELTE KKKK (Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ) is nyilatkozik egy GreenPeace videóban, ott valami nagyon durva ügyről van szó. Na Almásfüzitő esete ilyen.

Molnár Judit 24 éves és már két daganatos megbetegedésen van túl, testvérének testében 19 darab rosszindulatú csomó van.

1,5 méter mélyen már olaj folyik a talajban.

A vörösiszap kismiska a többi anyaghoz képest, amit a tározóba öntenek.

A békák vörösek a patak levétől.

A tározó több helyen szivárog. A Duna apálya ezt kiválóan bizonyította is. Egész Budapest is ezeket az ipari mérgeket és rákkeltő gyógyszermaradványokat issza!

És ráadásul még képes a Tatai Környezetvédelmi (SIC!) Zrt. ezt csupán "komposztálásnak" hívni... Szervetlen hulladékot hogy komposztálsz ember?!

Ez veszélyes hulladék lerakás egy szivacsszerűen szivárgó tározóba. Németországban és Ausztriában tilos veszélyes hulladékok különböző típusait keverni és együtt deponálni. Mi meg direkt ökológiai puskaporos hordót kreálunk...

         1 hozzászólás

Címkék: videó környezetszennyezés greenpeace elte almásfüzitő

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Elromlásra tervezve - konferencia a beépített elavulásról

PPJ         2011.10.21.

http://kepfeltoltes.hu/111020/jovokepp_poszter_fogy_WEB_800p_4_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Az előadás főbb témái:
A fogyasztói társadalom hatásai
A tervezett elavulás elmélete
A gyártók trükkjei 

Ha nem tudod, hogy jönnél-e, ajánljuk figyelmedbe a kedvcsináló videót lentebb!

Előadók:
Dr. Kathi Attila (főosztályvezető, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Dr. Salgó István (elnök, Magyar Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, az ING Bank Hungary vezérigazgatója)
Dr. Markovich Réka (főtitkár, Magyar Reklámszövetség)
Dr. Galántai Zoltán (egyetemi docens, BME Pénzügyek Tanszék)

Helyszín:
ELTE Lágymányosi Campus Északi tömb -1.85 Harmónia terem
1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1.

Facebook: az esemény itt elérhető

Egy kis kedvcsináló (A villanykörte összeesküvés című (magyar felirattal is online nézhető) film angol előzetese:

         4 hozzászólás

Címkék: ajánló konferencia elte fenntarthatóság tervezett elévülés beépített elavulás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"Bioetikáról, közérthetően" - 2. előadás beszámoló

PPJ         2011.10.14.

És tényleg megáll az ész! Az első előadáshoz képest, ami egy teljes körű és objektív bioetikai alapozó áttekintés volt, most egy végtelenül elfogult és beszűkült pro-GMO előadást hallhattunk. Előadónk - Venetianer Pál - nem is leplezte, kimondta az első pár percben kerek perec, hogy itt szó nem lesz bioetikáról, ez egy GMO előadás és kész. Szerinte nem vet fel (bio)etikai kérdéseket a génmódosítás.

Az előadássorozat szervezője, Szántó Veronika ökofilozófus, ha ezt nem tudta előre, akkor azért, ha pedig tudta, akkor azért kellene, hogy újragondolja: milyen alapon szervez ökofilozófusként bioetika címen olyan előadássorozatot, ahol négy előadóból kettő egyértelműen GMO lobbista!? Nem hinném ugyanis, hogy jelenkorunk aktuális tabukérdései (lásd: Peter Singer bioetikust, aki ökofilozófiai szempontból is releváns) helyett a már nyilvánvalóan hazugságszámba menő pro-gmo érvek sulykolásával kellene a bölcsészhallgatókat így megvezetni.

Természetesen, fiatalként őszintén tisztelem Venetianer Pál Professzor Urat, de az ő előadása után vált egyértelművé számomra, hogy felette (azaz az ilyen típusú gondolkodásmód felett) elmúlt az idő. Merem ugyanis feltételezni, hogy gondolkodásmódja egy passzív folyamat miatt vált jelenleg ilyenné és nem egy aktív (direkt hallgató, elhallgató) tevékenység eredményeként. Az ilyenfajta gondolkodásmód kiválóan mutatja a mára már teljes mértékben meghaladottá vált karteziánus dualisztikus mechanisztikus világnézetet; számára a szoftver kódja és egy génrészlet ugyanaz, alkatrészekre szedhető és részegységenként cserélhető gépeknek tekinti az élő szervezeteket és élő rendszereket. Az ilyen szemlélet teljesen nyíltan figyelmen kívül hagyja az ökológia, mint az élő és élettelen rendszerek közötti összefüggések tudományának szempontjait. Az ilyen szemlélet szemet huny a felett is, hogy mit okoz a génmódosító technológia a természetes élőlényekben és élőhelyekben akkor, amikor azok kikerülnek a laboratóriumokból, vagy „véletlen” hibák folytán szabadulnak el, visszafordíthatatlan következményeket okozva.

Külön kell ugyanis választani, hogy mi történik a laboratórium zárt körülményeiben és mi, amikor egy génmódosított szervezet kikerül a természetbe. A cukorbetegek inzulinja például a világon génmódosított szervezetek által termelődik. Ebben az esetben azonban ezek a szervezetek be vannak zárva a gyógyszergyárak laboratóriumaiba, nem tudnak kiszabadulni és ott végezhetik áldásos tevékenységüket. Ellenben a mezőgazdasági termesztésbe vont génmódosított szervezetek már nevükből adódóan sem laboratóriumi körülmények között fejtik, fejthetik ki (káros 16-17. oldal)) hatásaikat! Nem mellesleg korábbi kutatások is kimutatták, hogy milyen szinten változtatja meg a talajlakó mikroszervezetek közötti kölcsönhatásokat a génmódosítás miatt minden sejtjében toxint termelni képes génmódosított kukorica. Erre rengeteg kutatási adat és bizonyíték van!

Venetianer Pálnak sikerült olyan szintre fokoznia a mellébeszélést például az ökológiai diverzitásról mezgazdasági tekintetben, hogy tagadta a hagyományos mezőgazdaság biodiverzitást fokozó hatását (vö.: értékes agroökoszisztémák (17. oldal), és organikus gazdálkodás hatása a biodiverzitásra), kínosan ügyelt belém folytani a szót a „permakultúra” és a „kisléptékű” szavak hallatán, majd szó szerint együgyünek nevezett minden olyan tudóst, kutatót, politikust, akinek ellenvetése van a génmódosított szervezetekkel szemben, tehát pont azokat, akik nem egy-ügyűen, egy szemszögből csupán, hanem rendszerszinten, összefüggéseiben (transz-, multi- és interdiszciplinárisan), vagyis generalista módon látják át a természettudományt. Pejoratív értelemben használni az együgyű szót pont azokra akik felfedezték a biológiában a sokügyűséget, így létrehozván az ökológia tudományát? Ez több a soknál!

Egy másik érdekes momentum volt, mikor annak felvetése kapcsán, hogy a génmódosító cégek támogatják-e a GMO párti tudósokat, Venetianer Pál azzal válaszolt, hogy: "Bárcsak úgy lenne, hogy a Monsanto támogat minket, de nincs így."

Ennek kapcsán idéznék a Nemzeti Vidékstratégia honlapjáról, a 75. OMÉK-on elhangzottak alapján írt szövegből:

"Györgyey János az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki egyben a GMO párti Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületet is képviselte, élesen visszautasította, hogy marketingmunkát végezne nemzetközi cégeknek. Azt állította, rosszindulatú sajtóhadjárat folyik ellenük, amit a vidékfejlesztési tárca irányít. Mint mondta, a GMO mentesség nem hoz hasznot, ők pedig a közpénzt az ország szolgálatára fordítják. Ángyán József későbbi kérdésére, miszerint egyesülete miért kért külföldi irodától jogértelmezést a magyar Alaptörvénybe foglalt GMO álláspont miatt, nem válaszolt. Arra sem volt szava, hogy egyesületük lapját miért támogatják a GMO-s termékeket forgalmazó cégek."

Ehhez már csak annyit tennék hozzá, hogy Györgyey János is sokkal őszintébben fogalmaz, ha szűkebb körben nyilatkozik meg. Egy szegedi tudományos fórumon készült hangfelvétel szerint ugyanis szó szerint ezt mondta: „a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” (Felszólalásának felvétele a Greenpeace birtokában van.)

Venetianer Pál figyelmét eddig vélhetően elkerülte, ezért tisztelettel ajánlanám az elhangzott kijelentéseire válaszul az alábbiakat:

"Nincs átfogó kutatás a GMO-król, nem bizonyítottak az 'ellenhívők' állításai": ezzel szemben nemzetközi és hazai átfogó kutatások is vannak, mi más kellene még?

"Nincs olyan világvallás, ami elítélte volna a génmódosítást": de van és van! A monoteista világvallások eleve elítélik, hiszen minden teremtmény isteni, szent és sérthetetlen, a buddhizmus pedig az egyik legmodernebb ökotudatos gondolkodásrendszer, tehát szintén, és ráadásul tudományosan kompetensen eleve elutasítja.

"Nincs a GMO-knak kimutatható egészségügyi hatása": Prof. Dr. Pusztai Árpád és Prof. Dr. Bardócz Zsuzsa kutatásai mást mutatnak!

"A GMO tehát töretlenül tovább fog hódítani": Hogy ezt hogyan teszi ilyen eredményesen akkor, amikor a fogyasztók 90%-a elutasítja a GMO-kat, azt nem tudom... főként, hogy az Európai Unió 27 tagállamából 23 maga akar dönteni abban, lehet-e GMO az országában vagy sem és büszkék lehetünk magunkra, hiszen példánk nyomán már 10 tagállamban van moratórium GM növények termesztésére. A Föld Barátai nemzetközi szervezet 2010-es adatai szerint Európában a génmódosított növények termőterülete már ötödik éve csökken – 2008. óta 10%-os volt a csökkenés. 2009-ben a legnagyobb EU tagállam, Németország lett a hatodik európai ország, amely betiltotta a génmódosított kukorica termesztését, s ezáltal a génmódosított növények termőterülete az EU mezőgazdasági területeinek 0,05%-a alá csökkent.

Mindezek után megáll az emberi ész! Az előadás után nekem szegezték a kérdést a folyosón, hogy "na ugye, milyen alaptalan és stílustalan volt a greenr blogod állítása"? Mit lehet erre felelni? A véleményem továbbra sem változott, továbbra is állítom, hogy egy nem objektív, érdekektől átszőtt érvelést hallhatott a BTK termében az arra vetődött, „jobb sorsra érdemes”(?) nyitott fülű emberfia.

         2 hozzászólás

Címkék: gmo mezőgazdaság elte génmódosítás géntechnológia bioetika elte btk agrárium gmo lobbi venetianer pál györgyey jános

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark