"Bioetikáról, közérthetően" - 1. előadás beszámoló

PPJ         2011.10.06.

Az első előadás általános bevezetőt adott a bioetika témakörébe. Az előadó Dr. Kovács József volt a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetéből, aki igazán szelíd képviselője ennek az egyébként történelmi tekintetben új tudománynak. Itthon pedig csupán harmadik generációja van jelen még a bioetikusoknak.

A bioetika eredete az 50-es 60-as évek orvosi etikájából eredeztethető, amikor is előtérbe kerültek az emberi jogok és rohamosan fejlődésnek indult a biológia- és az orvostudomány.
A 60-as évek szexuális forradalma is elősegítette a bioetika kialakulását, a tabudöntögetés alapja az új etikák kialakításának.

Ekkor jöttek létre tömegével ugyanis az intenzív osztályok és adta magát a komoly kérdés: ki kapjon kezelést, ki haljon meg, mi legyen a sorrend és a döntés alapja. Például előállt a helyzet, hogy az orvosok az esküjük etikája miatt nem merték az intenzív osztály gépeiről a betegeket lekapcsolni, ha a beteg kérte, akkor sem, a betegek viszont így egy olyan helyzetbe kezdtek kerülni, hogy nem tudtak meghalni.

A bioetika módszerei nem a hagyományra és a tradíciókra épít, hanem filozófiai, alkotmányjogi, teológiai és politológiai elemzést is végez az evidensnek számító természettudományos vizsgálódáson kívül, így szükségszerűen interdiszciplináris tudományterület, ennek megfelelően az esetenként érintett többi terület szakmailag kompetensebb embereinek véleményére hallgat.

Két fő részre tagolható a bioetika:
A piros bioetikára, ami az orvosi és biológiai felvetett kérdésekkel foglalkozik,
és a zöld bioetikára, ami a környezeti és népesedési problémakörökre reflektál.

Alapvető társadalmi konvenciók kerülnek kérdőjel alá, a bioetika képviselői kanosszát járnak hazájukban és világszerte is. Ennek példájára Peter Singer és John Harris neve merült fel többször az előadásban.

Az előadás többi részében még két nagy választótengelyről volt szó. Az egyik a kemény-sorolás puha-sorolás közti különbségtétel volt. A másik nagy választótengely a bioetikában a deontológiai elméletek és az utilitarista elméletek közti különbséget taglalta.

A napóleoni seregek 50 ezer fős, kataklizmás nagyságrendű sebesültjeit valahogy sorrendbe kellett állítani. Orvos legyen a talpán – de pillanatok alatt szét kellett választania az embereket három csoportba. Akik orvosi ellátással is biztosan meghalnának, akik orvosi ellátás nélkül is biztosan túlélik, és akik orvosi ellátás nélkül meghalnának, de orvosi ellátással életben maradnának. Innentől datálódik a sorolás fogalma és ettől kezdve beszélhetünk puha sorolásról és kemény sorolásról.

A kemény sorolás egy nyíltan kimondott és nyíltan vállalt orvosetikai döntés, mikor is például egy kórházigazgató pontosan jól tudja, hogy milyen feladatra mennyi műszer és eszköz áll rendelkezésre, tehát egyben: milyen feladatra mennyi NEM ÁLL. Vagyis azzal, hogy döntött egy beteg elhelyezéséről, egyben döntött egy másik (sok másik) nem elhelyezéséről.

A puha sorolás, mikor mindez nem kimondottan, rejtetten történik, így ez sokkal durvább kérdéseket vet fel, főleg mikor botrányszerűen kiderül. Például az USA-ban a 60-as években volt egy bizottság, amelyik előzetesen elbeszélgetett a vesekezelésre (dialízisre) jelentkező emberekkel. A 60-as években a hosszú haj még nem volt elfogadott, még pontosabban kényszerkezelésre küldték emiatt az embereket pszichiátriákra, mondván, hogy ez deviáns homoszexuális viselkedés és női hajlam. (Úgy és azért fejlődött a 60-as években rohamosan a pszichiátria az USA-ban, mert így lehetett egy pacifista, reformpárti, spirituálisan felébredt fiatal nemzedéket egy az egybe leszerelni, a társadalmat kontrollálni. Ezért lett az a sok kitalált „betegség”, aminek okán be lehetett zárni őket és ezért indult hadjárat a drogok ellen. Ehhez már csak annyit, hogy 73-ban az orvosok közölték, hogy a homoszexualitás nem is betegség, csak egy kitalált pszichiátriai manipuláció.) A vesekezelésre jelentkezettek közül elküldték a hippit, a playboy-t, a prostituáltat és érdekes módon mindenki, aki végül bekerült a programba, az ugyanúgy nézett ki, mint a bizottság tagjai: szemüveges, középkorú, öltönyös-kosztümös, konzervatív emberek. A bizottság ugyanis „társadalmi hasznosság” eszméje mentén választották ki a vesekezelésre érdemeseket. Ez a rejtett, vagyis a puha sorolás, mikor a beteg nem tud róla, hogy mi alapján és, hogy egyáltalán van valami, ami alapján döntöttek a sorsa felől.

A deontológus (kötelesség tudománya) VS. utilitarista (haszonelvű logika) vita bemutatását röviden úgy lehetne összegezni, hogy a deontológus Dosztojevszkij azt mondta: Ha a világ összes szenvedését meg lehetne váltani egyetlen csecsemő megkínzásával, akkor sem szabadna megtenni egy ilyen tettet. Erre az utilitarista válasz az, hogy: de. Különféle példákkal érzékeltette az előadó ennek az elválasztó kétfajta világnézetnek a helyzetét és fontosságát, Kanttól, rendőrségi eseteken át náci SS tiszt magatartásáig. Mindezt megkerülvén a saját véleményem viszont az, hogy már ma a döntéshelyzet nem lenne szükséges, nem jó olyan világban élni, ahol akár deontológiai akár utilitarista módon, de dönteni kell szenvedésről, életről és halálról. Maga a döntés kényszere hozza létre ezt a kétfajta szemléletet, maga a szenvedés az, amit el kell kerülni.

Az előadó egyik könyve ingyenesen és teljes terjedelmében megtalálható az interneten real-d.mtak.hu/347/ címen.

Izgatottan várom a következő előadót: ezt a farizeus Venetianer Pált, akivel egyesek már 25 éve küzdenek, aki hisztériájában, hogy nem fog elég hamar meggazdagodni a génmódosított növényekből, azt a címet adta előadásának, hogy „Génmódosított növények: hisztéria és valóság”. Na kíváncsi leszek, milyen „valóságot” tár a hallgatók elé emberünk…

         szólj hozzá

Címkék: tudomány elte bioetika kovács józsef zöld bioetika piros bioetika

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"Bioetikáról, közérthetően" - GMO lobbistáktól...

PPJ         2011.10.05.

Megáll az ész! Bioetika előadássorozatra hogy hívhatnak gmo lobbistákat? Akik alapvetően nem tisztelik a természet törvényeit - például, hogy a gm szennyezés átterjed a természetes területekre és biogazdálkodásokra is, azok hogy beszélhetnek etikáról?

Ráadásul mindez nem valami GMO-ban inkompetens Vágó István általi Szkeptikus Klub, hanem az ELTE szervezésében! (Térkép az odataláláshoz. i-épület)

Október 5. Kovács József, SOTE – Bevezetés a bioetikába
Október 12. Venetianer Pál, Szegedi Biológiai Központ – Génmódosított növények: hisztéria és valóság
Október 19. Bognár Gergely, New York University, CEU – Az élet értéke: az igazságos egészségügyi rendszer lehetőségeiről
Október 26. Ropolyi László, ELTE TTK – Technika és etika

Venetianer annyira nyomulós GMO-s lobbista, hogy még viccesen duplázott is a Népszabadság Online-on a megjelenését illetően, Bognár Gergely meg szintén egy olyan fazon, aki szeret elhallgatni vagy egyszerűen nem látni olyan ökológiai-, gazdasági-, és táplálkozástudományi tényeket, amik azonnal más megvilágításba helyeznék a  génmódosított növényekre vonatkozó nézeteit.

Ráadásul ezen linkelt greenr hivatkozások óta már azt is tudjuk,

- hogy kialakultak olyan szervezetek, amik nagy ívbe tesznek a GM-termények méreganyagaira (hozzászoktak, rezisztensek lettek),

- hogy van egy teljes mértékben fiókba tett hihetetlen jelentőségű átfogó tanulmány a génmódosított növények káros hatásairól,

- hogy már az embriók vérében is megjelenik a génmódosított növények méreganyaga,

- hogy egy titokzatos cég felvásárolta a kiadótól az összes példányt a Monsanto szerint a világ című könyvből (ellenben van magyar feliratos videó).

Hogy mindehhez hogy adhatja nevét Szántó Veronika ökofilozófus, azt pedig végképp nem tudom... javaslom az említett személyeknek, hogy vegyék fel a kapcsolatot a például a Magyar Ökotoxikológiai Társasággal és tájékozódjanak minél széleskörűbben a génmódosított növények természettudományosan megalapozottan kimutatott káros hatásairól az ökológiai rendszerekben, mielőtt ökofilozófiáról vagy bioetikáról ilyen emberek társaságában kívánnak előadást szervezni.

Tisztelettel ajánlom fel útmutatásaimat, segítségemet, kapcsolataimat a GMO téma szakembereivel, hogy ökológiai szempontból egy valóban tájékoztató és informatív előadássorozat jöhessen létre:

Pacsuta Péter János

         4 hozzászólás

Címkék: gmo természetvédelem elte ökológia bioetika agrárium gmo lobbi

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egy ifjú klímakutató szakmai dilemmái (és az ELTE TTK agyhasító önellentmondásai)

PPJ         2011.09.24.

Ráteszek egy lapáttal: http://www.greenfo.hu/hirek/2011/09/24/egy-ifju-klimakutato-szakmai-dilemmai

Úgy tűnik, hogy az ELTE TTK az utóbbi időben nem a tudományos objektivitásáról híres. Nem is értem, hogy engedheti meg magának egy kar - és erre a pénzhiány sem mentség -, hogy feladja a tudomány(os) függetlenségét. És akkor csodálkozunk, hogy ilyen két szék között a pad alá eső diplomások kerülnek onnan ki; megosztott véleménnyel a klímaváltozásról vagy az atomenergiáról? Egyáltalán nem meglepő! Mikor a Paksi Atomerőmű és a MOL is támogatja a Természettudományi Kart az ELTÉn, akkor nem csoda, hogy a klímaváltozással és a megújuló energiákkal kapcsolatban ilyen megvezetetten tájékozatlan "szakember" gárda kerül ki. Szerencsére az alábbi cikk konklúziója ökológiai szempontból ésszerűen pozitív, de mennyi olyan ember lehet, aki nem ennyire éber és gond nélkül bemagolja, amit egy cég által finanszírozott egyetemi tanár mondott neki?! "Jó kapcsolatokat ápol az Intézet a MOL-lal" - még csak nem is titok, egyenesen a geológus mesterszak hívószava ez. Ugye minek is hazánk megújuló termál-energia forrásait kutatni, ha Dubaiba is mehet a magyar pénzen tanult kútfő olajat keresni?!

Egy ifjú klímakutató szakmai dilemmái - Greenfo

A tudás megszerzésének folyamata a tanulás. De mit tegyen a diák, ha a tanárai sem értenek egyet a témát illetően? Mit tegyen az az egyetemi hallgató, aki éghajlatkutatónak készül, de közben professzorai még parázs vitákat folytatnak a klímaváltozás létéről? Esetleg tudathasadást kellene szenvednie?

A fiatal, tanulni vágyó meteorológusjelöltek gyakran egymásnak ellentmondó elméletekkel kerülnek szembe a tanulás fázisában. Néha az egymással konkuráló tanárok más-más véleményen vannak egy adott témát illetőleg. Például másként vélekednek a meteorológusok, és másként a fizikusok a globális klímaváltozás tényéről. Ahhoz azonban, hogy az ember meteorológussá váljon, számtalan fizika előadáson (Mechanika és hőtan, Elektromágnesség és optika, Atomfizika, Elméleti fizika 1-2, Folyadékdinamika, Termodinamika) át vezet az út. Ha pedig egy fizikus elméleti úton, kellő érvekkel, a csillagászati eredményekre támaszkodva alátámasztja, hogy globális felmelegedésről márpedig nem beszélhetünk, akkor azt kutyaköteles a meteorológuspalánta elfogadni. Azonban eléggé visszásan hat, ha az ember erről az óráról kilépve egy „Klímaváltozás” című előadásra ül be. Ilyenkor az ifjú hallgató vagy kételyek között vergődik, vagy elfogadja a szívének inkább kedvesebb elméletet.

         szólj hozzá

Címkék: kritika klímaváltozás ttk elte mol paks elte ttk

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

ELTE Kutatói Díj a poláros fényszennyezés felfedezéséért

PPJ         2011.03.14.

Az ELTE Innovációs Napján, 2011. február 23-án, az Eötvös Loránd Tudományegyetem harmadszor jutalmazta Az ELTE Innovatív Kutatója Díjjal azon kutatókat, akik a tavalyi évben a leginkább hozzájárultak ahhoz, hogy az intézményben keletkezett műszaki, természettudományi, informatikai tudás az egyetem érdekében hasznosuljon. Az Egyetemi Tanulmányi Testület egyöntetű javaslatára a közös kutatásért Horváth Gábor biofizikus (habilitált egyetemi docens, az MTA doktora; ELTE TTK Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium) és Kriska György biológus (egyetemi adjunktus, Ph.D.; ELTE TTK Biológiai Intézet, Biológiai Szakmódszertani Csoport) vehette át az ELTE Innovatív Kutatója Díjat.

A két oktató-kutató az elmúlt években a poláros fényszenyezés kísérleti vizsgálatában folytatott nagy nemzetközi visszhangot kiváltó tudományos tevékenységet. A kutatások két szabadalmi bejelentéshez vezetettek. Az ELTE e két munkatársa a fejlődésében vízhez kötődő számos rovarról (például szitakötőkről, vízibogarakról, vízipoloskákról, tegzesekről, kérészekről, böglyökről) mutatta ki, hogy pozitív polarotaxissal rendelkeznek, azaz vonzódnak a vízszintesen poláros fényhez, mert a természetben a vizes életterüket a vízfelszínről tükröződő vízszintesen poláros fény érzékelése alapján találják meg.

Saját fejlesztésű képalkotó polarimetriával igazolták, hogy az antropogén környezetben rengeteg mesterséges tárgy és felület (például kőolajtó, aszfalt út, fekete műanyag fóla, sötét üvegfelület, fekete sírkő, napelemtábla, napkollektor, fekete, vörös és sötét színű autó) ver vissza erősen és vízszintesen poláros fényt, miáltal vizet utánozva megtéveszti és magához vonzza a polarotaktikus vízirovarokat. Terepkísérletekkel bizonyították, hogy az így megtévesztett rovarok és a mesterséges vonzó felületekre lerakott petéik gyakran elpusztulnak, ami nagy veszteséget okoz az érintett rovarpopulációknak. E jelenséget poláros fényszennyezés (polarized light pollution) néven vezették be a hazai és nemzetközi szakirodalomba.

A poláros fényszennyzés depolarizáló rácshatással való csökkentéséről egy magyar szabadalmi bejelenetés született. Eredményeiket nívós nemzetközi referált folyóiratokban publikálták, mely cikkeiket a legrangosabb tudományos folyóiratok (többek között a Nature, Science, New Scientist, Scientific American) is recenziókban méltatták.

Forrás:
http://www.elte.hu/hir?id=NW-2257,
http://ttk.elte.hu/eredmenyeink/innovativelte2010.pdf

         szólj hozzá

Címkék: tudomány természetvédelem elte rovarok poláros fényszennyezés polarotaxis

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Miért hagyom ott az ELTE környezettudomány MSc-t?

PPJ         2010.12.14.

Nem az együttérzést vágyom, nem is érzelgősködni vagy panaszkodni szeretek, de okuljatok helytelen - ám annál tapasztalatdúsabb döntéseimből. Már ha hasonló korú, kereső, kutató, környezet- vagy természettudományi érdeklődésű egyetemista vagy.

Gyerekek, drága volt szaktársaim, kollégáim, kedves gödöllőiek, magyarán SZIE KTI-s természetvédelmi mérnökök: eszetekbe ne jusson az ELTÉ-re jönni környezettudomány MSc-re! Jó, persze, mondták a szóbeli felvételin, hogy "ez más lesz", de az isten se gondolta volna, hogy környezettudomány MSc címen tulajdonképpen egy bújtatott környezetmérnöki laboranalitika szakot indítanak (olyan szakbemenettel, akik sarkosan szólva életükben nem láttak kémcsövet?!!!) és még az alkalmazott ökológia szakirány sem indul, hiszen mindenkit (azt a 22 embert, akit erre felvettek) maga alá gyűr és bekebelez a geológia meg a műszeres analitika szakirány. Szóval ti, mi, akik természettudományos ismereteket szereztünk, ez nem nekünk való.

Sajnálatos módon épp a nekünk (természettudósoknak) fontosabb órákon pocsék a tanár, jegyzetekről ne is álmodjunk. [Ebből teljes mértékben kivétel Szabó Mária tanárnő természetvédelem órája! Nála jobban kevesen magyarázták el eddig a Bős-Nagymarosi helyzet természetvédelmi vonatkozásait. :) ] Nyilván megvolt az okom, amiért nem bíztam a gödöllői természetvédelmi mérnök mesterszakban, de így utólag - már ugye -  a hülye is a saját kárán... I miss so much Tardy papa! :)

No amúgy nem vágyom én annyira a termvéd mesterszakot, annál én sokkal szélesebb látókörű és érdeklődésű vagyok (egyáltalán nem nagyképűség ilyet mondani, a generalista tudósok ugyanolyan fontosak, mint a specialisták): ezért is fogok felvételizni a humánökológia mesterszakra, az ELTÉre, mestereimhez (igazi görög-, vagy keleti értelemben véve mestereim ők nekem).

De Gödöllő nyugis, embernek nézik az embert, érző lénynek, nem pedig egy számkódos azonosítóval ellátott problémacsomagnak.

Ja, becsüljétek meg nagyon a gödöllői tiszta levegőt, a relatíve csendes környezetet, az ugrabugráló mókusokat és madarakat az arborétum fáin, miközben sétáltok a KTI vagy a halasok felé: Gödöllő szó szerint él!

Azért is hagytam ott ezt a szakot, mert sikerült elnyernem egy képzést egy dán népfőiskolán 5 hónapra, fenntartható fejlődés témakörében: kihagyhatatlan ajánlat ez egy olyan természetvédelmi mérnöknek, aki - úgyszólván Ángyán tanítványként - fenntartható és természetvédő mezőgazdaságot kíván elősegíteni, megvalósítani.

Végül pedig egy ajánlott olvasmány arról, hogy mi ma a környezetvédelem (azon kívül, hogy pénz; és nem természetvédelem), miért baj, hogy az ELTE is ezt érti környezetvédelem alatt és miért nem lesz ez SOHA megoldás a környezetszennyezés megállítására és a világ valódi bajaira!

         11 hozzászólás

Címkék: vélemény elte szie környezettudomány msc természetvédelmi mérnök msc humánökológia msc

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása