Végül is egyszerű: EZT nem akarjuk többé

PPJ         2011.11.08.

Miután figyelmesen végigolvastam, "A deglobalizáció és ellenségei" című cikkből citálom ide az "EZT nem akarjuk többé" részt. A cikk a Le Monde diplomatique hasábjain jelent meg. Írta: Frédéric Lordon, Fordította: Morva Judit

A szerző közgazdász. A D'un retournement l'autre. Comédie sérieuse sur la crise financière. En quatre actes, et en alexandrins (Egyik köpönyegforgatástól a másikig. Négyfelvonásos komoly vígjáték a pénzügyi válságról alexandrinokban) írója, Seuil, Párizs, 2011.

A francia  "ça"  magyar fordítása  >>ezt<< , ugyanakkor a pszichoanalitikus terminológiában a tudatalattit, az Ösztön-ént is jelenti, használata itt egyértelműen arra az elvárásra utal, hogy a társadalmat az ösztönök, a nyers erőviszonyok helyett a tudatosodás irányítsa.

Végül is egyszerű: EZT nem akarjuk többé

Persze meghatározhatjuk a deglobalizációról folyó vitát fordítva, nagyon egyszerűen és hagyományosan is: a jelenleg kialakult katasztrofális helyzetet kell akkor pontról pontra bemutatni. Szabad verseny nagyon különböző bérszínvonalú gazdaságok között; az iparkitelepítés állandó veszélye; a részvényesek uralma, akik állandóan magas nyereséget kényszerítenek ki a vállalatokból és ezzel állandó nyomást gyakorolnak a bérekre; a lakosság ebből következő krónikus eladósodottsága; a pénzügyi szektor totális szabadossága, amely megengedi, hogy akár lakossági termékkel is (mint ez történt a subprime hitelek esetében) spekulálhassanak és pusztító egyensúlytalanságot okozzanak; a közhatalom csapdába ejtése, amikor a krónikus pénzügyi válságból kell kimentenie pénzintézeteket; miközben ezeket a makrogazdasági válságokat a munkanélküliekkel, az államadósság költségeit az adózókkal, a romló közszolgáltatásokat az igénybe vevőkkel, a közalkalmazottakkal és a nyugdíjasokkal fizettetik meg; az állampolgárokat megfosztották attól, hogy beleszólhassanak a gazdaságpolitika alakításába, amelyet ma már kizárólag a nemzetközi hitelezők vágyai és szükségletei szerint alakítanak ki, semmibe véve a szociális és társadalmi következményeket; a monetáris politikát egy minden politikai ellenőrzéstől független intézmény kezébe helyezték – mindezt összefoglalóan és nem túl igényesen lehet globalizációnak nevezni. Ebből következik, ugyanilyen egyszerűen, hogy ha támogatjuk a deglobalizációt, a globalizáció felszámolását, akkor az nem jelent mást, mint hogy kijelentjük, hogy EZT nem akarjuk többé.

http://www.irows.ucr.edu/papers/irows70/irows70_files/image002.jpg

Kapcsolódik a fentiekhez egy hazai hír:

"A fejlődés nem egyenlő a GDP-vel" – közgazdászok vergődése - HVG.hu

"Általánosan azt lehet mondani a magyar közgazdasági gondolkodásról, hogy a gazdasággal foglalkozó véleményformálók, az értelmiségiek a neoliberális eszmékkel kapcsolatban meglehetősen kritikátlanok. Ebből kiindulva elég könnyű arra a következtetésre jutni, hogy majd a piac megoldja a helyzetet, de ez nagyon leegyszerűsítő, voltaképpen egydimenziós megoldás."

         szólj hozzá

Címkék: politika neoklasszikus közgazdaságtan közgazdaság ökológiai politika alternatív közgazdaságtan deglobalizáció

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Őszi zöld hírözön

PPJ         2011.11.05.

► Környezetvédelem Hónapja 2011 a Francia Intézetben - Előadások!

http://www.inst-france.hu/IMG/ban2.JPG

A Magyarországi Francia Nagykövetség és a Francia Intézet szervezésében
A Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben

Fenntartható élet falun és városban, fenntartható energiagazdálkodás
A vidék stratégiája és a környezet
Passzívházak, energiahatékony épületek
Hogyan élhetünk fosszilis energia nélkül?
A városi fenntartható élettér
Rejtett kincseink, a barlangok feltárása és védelme. Filmvetítés 3D-ben.

► Olvadozó Vitruvius-tanulmány - ManzárdCafé

A legutóbbi mérési adatok szerint a Fram-szoros vízének hőmérséklete 1990 óta folyamatosan növekszik. Ennek hatásaként a műholdfelvételeken megfigyelhető a szoros és a Barents-tenger jégtömbjeinek gyors ütemű zsugorodása. A Greenpeace egyik legújabb kampányában erre szeretné felhívni a figyelmet, így felkértek egy művészt, John Quigley-t, hogy jelenítse meg a problémát saját értelmezésében. 

https://m.blog.hu/ma/manzardcafe/image/2%200%201%201/November/Olvadoz%C3%B3%20Vitruvius%20tanulm%C3%A1ny/Az%20olvadoz%C3%B3%20Vitruvius-tanulm%C3%A1ny01_resize.jpeg

Az amerikai művész Leonardo Da Vinci híres férfialakját, az emberi test méretarányait felmérő és elemző Vitruvius-tanulmányt gondolta megfelelő szimbólumnak ahhoz, hogy az emberi tevékenység hatására egyre csökkenő, olvadó gleccserek és jégsapkák veszélyeire felhívja a figyelmet. Ha belegondolunk, a meglátás jogos, hiszen a klímaváltozás szó szerint elfogyasztja a civilizációnk alapjait. Quigley az Arctic Sunrise jégtörőn jutott el a Spitzbergák és Grönland közötti helyszínre, ahol természetesen újrahasznosításra kerülő rézlapok segítségével rajzolta újra Da Vinci híres vázlatát a Fram-szoros egyik 4 olimpiai úszómedence méretű olvadozó jégtömbjére.

► Semmi jóra ne számítsunk - Greenfo

Vezető klímaszakértők előrejelzései szerint a jövőben még több áradás, hőhullám, valamint szárazság fogja sújtani a bolygónkat, és egyre magasabbak lesznek a természeti katasztrófákkal való megbirkózás költségei is.

Az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének nyers jelentése szerint a globális felmelegedés nyomán jelentkező szélsőséges időjárási viszonyok idővel olyan súlyossá válhatnak, hogy teljesen lehetetlenné tehetik az életet bizonyos területeken.

► Durva környezetvédő kampány - Addict

Az óceánok védelmét fő céljának tartó Surfrider Foundation legújabb, ausztrál kampánya ez, amelyben azt próbálják érzékeltetni, hogy az óceánok problémája nem független tőlünk, emberektől. Ránk is kihatnak ezek a gondok, és ha nem foglalkozunk vele, akkor nekünk is számolnunk kell azokkal a következményekkel, amelyekről most még nem veszünk tudomást. A három képből az olajkatasztrófát érti meg talán a legkönnyebben mindenki, a Chris Jordan fotós híressé vált sorozatát felhasználó műanyagdarabosat (1, 2) és a sörösgyűrűt (üdítősgyűrűt) talán a greenr olvasóknak már nem kell bemutatni.

► A deglobalizáció és ellenségei - Le Monde diplomatique

Kezdetben minden egyszerű volt: volt maga az Ész – amely koncentrikus körök mentén fejtette ki hatását, középén Alain Minc[1]-kel –, és volt a gyengeelméjűség. Az eszesek megállapították, hogy a globalizáció a boldogság maga, és akik ebben nem hittek, azok bolondok házába valók. „Ész” esetében azonban belső koherencia problémák merültek fel, hiszen azt állította, hogy ésszerű vitában, az érvek és ellenérvek összevetésével kell megvitatni állításait, ugyanakkor húsz éven keresztül módszeresen megtiltott minden valós vitát, és csak a kapitalizmus legmélyebb válságának látványa fogadtatta el vele, hogy a más véleményen lévők érveit nem tudja félresöpörni.

         szólj hozzá

Címkék: tudomány világ környezetvédelem klíma fenntarthatóság deglobalizáció

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark