PPJ         2013.07.01.

Drága Barátaim! Vészterhes idők ezek!

Víz (helyett szomjhalál)
Kérlelhetetlen, önző, profitéhes cégek szárítják szánt szándékkal többek között a Káli-medencét, de az elmúlt évek sorra mutatták jeleit, hogy az egész vízközmű szolgáltatást privatizálni óhajtják a - most nevezzük így - vízmaffia részéről. Legutóbbi, a szakma teljes ellenállását kiváltó törvényi húzása ennek a nemzetkiszárító bandának, hogy geotermikus kitermelés esetén tulajdonképpen a felszínen kell elfolyatni a sós termálvizet, nem pedig visszasajtolni (kivéreztetés). Izraeli nagykövet lett a napokban a kormánypártok vízügyi szakpolitikusa... Ez csak egy tény, a következtetés levonása az olvasó dolga.

Föld (helyett hazátlanság)
Beteljesedett a Nyirkai jóslat azon sora, hogy "Repülő szőnyeggé vált a föld" a talpunk alatt: a földtörvény eladóvá tette az országunkat, a hazánkat. A Kárpát-medencét nem a megfelelő agrikultúrával műveljük, aminek jól látható ökológiai jeleit minden négyzetméteren látjuk. Ha nem a táj adottságainak megfelelően műveljük a természeti tőkét, akkor abból pusztulás és halál lesz: szaknyelven ökológiai sivatag, hívjátok ahogy akarjátok... Nem én kiáltok, a föld dübörög!

Gazdaság (helyett pénzszivattyú)
Szánt szándékkal, az akkori pénzügyminiszter teljes tudtával a nyakunkra hozták a devizahiteleket, amikről azóta kiderült, hogy nem is "deviza" és nem is "hitel". Jelenleg, június 25-e óta a Kúria döntésére vár a magyarság, de ahogy Kásler Árpád megírta, jött neki egy névtelen levél, mely feltárja, hogy a legfelsőbb szintekről jönnek utasítások, hogy minden devizahiteles pert eleve utasítsanak vissza bíróságok - mert ha ez kiderülne, akkor milliárdokat kéne visszafizetnie a bankoknak. A Háború a nemzet ellen című dokumentumfilm szinte minden perce, ami esetleg akkor még csak baljós jövőkép volt, mára valósággá vált.

A támadás minden téren zajlik, ez persze a felébredetteknek nem újdonság. Amikor ilyen emberfeletti erők pusztítják a magyarságot, akkor emberfeletti erők birtokosait kell viszontválaszul megszólaltatnunk, hogy erőt adjon a küzdőknek, kitartásra buzdítsa a magyarokat - ősi igazságokat szólaltasson meg újra!

A Dalai Láma üzenete a magyarokhoz:

'Magyarok!
Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk!

Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást jelent.

Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen, és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz- elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes. Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm.'

A nepáli papok:

2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért. Most 'vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt.'

A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője magyarországi tartózkodása idején így szólt a magyarokhoz:

'Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél!'

Pio Atya:

'Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni.
Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában, páratlan dicsőségben lesz részük.
Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre.
Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak
és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!'
Padre Pio (1887-1968)

Mihály Arkangyal üzenete a Magyaroknak:

Közvetítő médium: Célia Fenn
2005.10.16.,Bp. Közgazdasági Egyetem./Test-Lélek-Szellem-en ea./
(Az alábbiak az élő közvetítésen lejegyzetelt,nem teljes üzenetet tartalmazzák.)

'-Csodálatos ország. Szeretet és béke található. Erős és ellenálló emberek.
Készek az új társadalom létrehozására.
Részei vagytok az Új Bolygó felépítésének.
Szeretet megosztása másokkal /feladat/
Fénylények vagytok. Nagyon erősek vagytok.
Megbocsátás, továbblépés: új világot teremtetek.
A SZERETET vezessen benneteket!
Szívből teremtsetek!
Készen álltok a fény vezetői lenni. /a város (Bp.) és az ország/
Magyarország Fénytoronnyá válik!
VILÁGÍTÓTORONY!
A szeretet és a fény áldásával hagyunk most el benneteket-
/A médium elmondta, hogy a teremben fölöttünk lángokat látott/

Hallgatói kérdés:
- Mi az üzenete annak, hogy a Szent Koronán Mihály és Gábriel arkangyalok vannak?
Válasz:
- Ennek az országnak különleges feladatai vannak, ezt jelzik ezek a képek a Szent Koronán. A Magyar emberek lelke gyönyörű! Mit tudtok a lelketekből felajánlani a világban? Meg tudjátok teremteni azt, amit akartok! Erősek vagytok!

Szent Mihály-ima:

''Szent Mihály arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben;
a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!
Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”
Te pedig, mennyei seregek vezére,
a sátánt és a többi gonosz szellemet,
akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,
Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!
Amen.''

PPJ         2013.05.25.

Nagy örömmel hallgattam Cser Zoltán szavait, aki világosan ugyanazokra a következtetésekre jutott a buddhista világszemléletből adódóan, mint az ökológiai közgazdaságtan (lásd: buddhista közgazdaságtan) képviselői, illetve amilyen különbségekről mi is tanultunk a humánökológia mesterszakon. Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be.

"Korunk fő problémája a lineáris létszemlélet, valamint az abból következő gazdasági növekedés kényszer. A növekedés szemlélet hatásait tapasztaljuk a népesség növekedésben, a környezet kizsákmányolásában, valamint az emberi értékek eltorzulásában. Azonban a régi ázsiai ciklikus létszemlélet követői tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a dolgok egymástól kölcsönösen függnek, hogy minden elindított folyamat visszatér, így másfajta felelősséget éreztek a környezetük és annak lakói iránt."

Cser Zoltán (a TKBF szenátusi tagja) a lineáris és ciklikus szemléletről

adás: 2013-05-08 10:00 - Tilos rádió
(három egymást követő részben hallgassátok alább)

Pacsuta Péter János (ELTE Humánökológia MA) - Ökológiai gazdaságtan kritikai esszé (Scribd link)
Kenneth E. Boulding: Az eljövendő „Föld-űrhajó" gazdaságtana

Boulding cikke méltán került a Természet és gazdaság című kötetben [Pataki Gy. és Takács-Sánta A.(szerk.): Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest, 2005, 557 p.] az első helyre, mert terjedelméhez képest a legtömörebben foglalja össze az ökológiai rendszerelmélet lényegét, a fizikai folyamatok levezethető szükséges paradigmaváltást, vagyis az emberiségnek a természethez való új önmeghatározását. A Föld, mint „elhagyhatatlan űrhajó" és ezért feltétlenül óvandó érték analógiája a környezeti etika művelőit is mélyen ihleti. [Lásd: Kristin Sharder-Frechette: Űrhajó-etika In: Lányi A. és Jávor B.(szerk.): Környezet és etika. Szöveggyűjtemény. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2005, 379 p.]

Az ökológiai gondolattal foglalkozók közül rengetegen vélik úgy, hogy a globális problémáink egyik alapja tulajdonképpen pont az, hogy az emberiség még nem tud glóbuszban gondolkodni. Ahogy Boulding is fogalmaz: „Az ősember és többnyire a korai civilizációk embere is még úgy képzelte, hogy egy jóformán végtelen síkon él." Ebből adódhatnak aztán a végtelen növekedésre való vágyak tévképzetei, de akár a világnézetek közti különbségek is.

Az emberiség egy olyan felfogás mentén alakította ki életét, ami hatását tekintve előre elfogyasztotta a jövőt és kimerítette a természet erőforrásait. Az emberiségnek szembe kell néznie egy hosszú távú súlyos válsággal és civilizációs hanyatlással. A gazdaság mérési mutatóinak átformálása, a tőkéről alkotott elképzeléseink megváltozása, a tartósság mentén kialakított gazdaság és a kultúra-információs entrópia kezelése mind kihagyhatatlanul fontos tényező.

Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be. Forrás: International Journal of Social Economics - Ancient futures: papal and Buddhist economics. Az eredeti képfájl linkje itt. Az alábbi kép pedig kattintásra teljes méretben megnyílik. (Az angolul olvasóknak egyébként ajánlhatom még a Theravéda makroökonómiát is... :))

PPJ         2013.02.05.

Nemrég volt nyílt nap a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, ahol az általam több szempontból is nagyra becsült kiváló magyar szellemei vezető, Mireisz László fél órás előadásában bemutatta a legfőbb tudnivalókat a buddhizmusról.

Többek között: a buddhizmus magyarországi megjelenésének történetét, megítélésének változását, Európa szerte történő sikeres terjedésének okait a fenntarthatósághoz és a modern tudományokhoz kapcsolván, nem kifelejtve a materiális és a fogyasztói társadalom érzékelhető bukását, valamint elmondja a buddhizmus lényegi különbségeit a többi valláshoz képest, kezdve azzal, hogy tulajdonképpen a buddhizmus nem is vallás és alapvetően a megismerésen és belátáson van a hangsúly a dogmák sulykolása helyett, értelmezvén mindezt békés szinkretizáló hozzáállással, felhívván a figyelmet arra, hogy egy olyan több ezer éves múltra visszatekintő, működő gyakorlat-csomagról van szó, ami a szenvedés sikeres transzformálásán keresztül megoldást jelent egy boldog és szellemileg emelkedett társadalom felé!

[Érdekes egyébként megfigyelni, hogy eredeti ősmagyar szkíta vallásunk kereszt szimbóluma (az eredeti kereszténység, a körosztó kereszt), és a buddhizmus négyágú gyémántjogara (dupla vadzsra) mennyire hasonlít egymásra! "Apróság", de nem "véletlen" :) ... ]

Buddhizmus Kutatóműhely - ELTE Társadalomtudományi Kar

Az ELTE TáTK Vallásantropológiai Kutatóműhelye és a Buddhista Misszió Buddhizmus Kutatóműhely megalakítását kezdeményezi, amelyhez érdeklődőket várnak.

Egyes vallásszociológiai kutatások szerint a 21. század egyik legdominánsabb vallása a buddhizmus lesz világszerte. Ennek a megállapításnak igazságtartalmát nehéz lenne megítélni, azonban tény, hogy napjainkra egyre inkább érzékelhetővé vált a buddhizmus jelenléte a modernitás kultúrájában, társadalmaiban is. Folytatás>>> valamint a nyitó ülés!

Ezen blog ökológiai és szellemi vonala sem véletlenül ZÖLD! Ajánljuk olvasásra ezen cikket, mely kellően egyensúlyoz az (itthon még alig ismert) integrálpszichológia, a modern tudomány és a spirituális hozzáállás között, hogy felvázoljon egy tudati fejlődési spirálmodellt: melyben a ZÖLD SZÍN NAGYON LÉNYEGES meglátásokat tömörít és egyben előirányozza a további szellemi fejlődési faktorokat és lehetőségeket!

A külső forradalomhoz vezető belső útra valónak ismételten és továbbra is ajánljuk a  - nem csak általunk - tavalyi legjobb ilyen alkotásoknak tartott Samsara és Cloud Atlas mozifilmeket!

PPJ         2013.01.10.

Bemutatkozásul: "Üdvözlök mindenkit! Én egy 15 éves lány vagyok, aki most egy kicsit érvényesülésre jut a bátyja blogján. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium 10. osztályos biológia speciális tagozatos tanulója vagyok. A terv a biosszal pedig az, hogy vagy valamiféle kutatóbiológusnak szegődök el vagy természetvédelemmel szeretnék foglalkozni."

Bhután egy India és Kína közé beszorított 700 ezer lakosú, 23 nyelvet beszélő kevésbé ismert ország. Pedig rendszerének követendő példát kéne nyújtania a fejlett országok társadalmának. Meg kell jegyeznem, a 10.-es földrajz tankönyv tesz egy kisebb említést Bhutánról: mint a Föld legtöbb faluval rendelkező országa. Csak ilyen szemszögből írnak róla, a GDP/ GNI témaköréről egy szót sem. Pedig arról az országról beszélünk, ami megalkotta a GNH-t (Gross National Happiness) vagyis a Bruttó Nemzeti Összboldogság mutatót. Az 1972-ben megalakult ötlet célja, hogy az országokat ne csak a termelés alapján vizsgálják, hanem olyan szempontokat is figyelembe vegyenek, mint az oktatás, az egészség, a természeti környezet, a hatékony kormányzás, az időbeosztás, a kulturális sokszínűség, a közösségi élet, a lelki egyensúly és az életszínvonal.

Fővárosa - Timphu, kb. 100.000 főt számlál, és a  repülőtérnek helyt adó Paro sem éppen egy metropolisz. A városiasodás nyomai Bhutánban is felfedezhetők, még ebben a környezettudatos országban is jelei mutatkoznak a szemetelésnek. Valamint, ahogy az egész bolygón, itt is érzékelteti hatását a globális felmelegedés. Az ország domborzata 150 és 7500 méter között váltakozik, magashegységeinél a gleccserek erőteljes olvadása figyelhető meg. A vízszint növekedésével a gleccsertavak moréna gátjai átszakadhatnak, és az így okozott árvíz jelentős pusztítást végezhet az érintett területen, nem is beszélve a több millió m³ így elfolyó édesvízről. Ilyen problémák több falut is érintenek a területen, jelentősebb árvizek voltak már: 1957-ben, 1960-ban, 1968-ban és a legutolsó 1994-ben. Az több ezer méteres magasság miatt azonban az egyetlen eszköz a védelemre az, hogy helyi lakosok önkéntesen felvonulnak. A magasban lévő, oxigénhiányos környezetben több hónapon át jéghideg vízben dolgoznak a két kezükkel, hogy arrébb mozgassák a köveket és sziklákat, így elfolyást biztosítva a gleccserpataknak és csökkentve a tavak vízszintjét - ezáltal megelőzve a morénagátak hirtelen átszakadását (küldjetek ki homokozólapáttal kisgyerekeket Kolontárhoz, ha így jobban tetszik a hasonlat). (Apropó Kolontár, azt tudtátok, hogy Finnországba mit vitt a Mikulás?! Tíz tonna nikkelt a patakokba.)

Mennyire környezettudatos Bhután?

A területi lehatárolásokban és a természetvédelemben is aktívan alkalmazzák a hármas zónarendszert. E szerint külön területek vannak, ahol az embernek vigyáznia kell a természetre, ahol az embernek harmóniában kell élnie a természettel, és a városok, ahol megengedett, hogy az ember használja a természetet. Bhután esetében ez utóbbi alkotja a legkisebb százalékot.

Bhután Alkotmányába bele van írva, hogy az erdőterület nem csökkenhet 60% alá, mégis, jelenleg az ország 70%-át borítja erdő. Az előadásra meghívott bhutáni erdőmérnök házaspár beszámolójában szerepelt, hogy már most igyekeznek növelni az erdőterületet és terveik vannak az esetleges túlzott használat ellen. Azonban jó tudni, hogy Bhután a szükséges faanyagot Indiából importálja. Ebben én némi ellentmondást véltem felfedezni: mivel Indiának nincs az alkotmányában a kötelező 60%-os erdőterület így ott nyugodtan kivághatják a fákat és exportálhatják. Ebből is látszódik, hogy globális léptékben a 21. századi fejlettségi szintet (szerintem) nem lehet a környezet védelmével és teljes óvásával fenntartani - vagyis éppen fordítva: ha akarunk még tovább élni, lejjebb kell adnunk a fogyasztásból!

Bhután területének 50%-a nemzeti park. Bhutánnak a változatos magassági szintek és a különféle klimatikus viszonyok miatt hatalmas a biodiverzitása! 200-féle emlősfaj, 770-féle madárfaj és 5600-féle növényfaj (ebből 400 gyógynövényfaj) él itt, ezek között is különleges és védett fajokkal, például: hóleopárd, bengáli tigris, vörös panda, kormosfejű daru és a legendás takin.

Bhután még valamire büszke lehet! Itt vannak a Földön a legmagasabb megmászatlan hegyek. Ugyanis az ország, a Himalája többi hegységében végbemenő turisták általi szemetelés miatt, és spirituális okokból is: betiltotta a hegyeik megmászását. Bhután büszke lehet környezetvédelmére és az ország sajátos működésére. Ezt bizonyítja, hogy az ország és a király is számos környezetvédelmi, természetvédelmi és ökológiai díjat nyert.

Végül pedig szeretném megköszönni a bátyámnak, hogy általa eljutottam erre a mindenképp tanulságos előadásra és buzdított ennek a beszámolónak a megírására!

Szerkesztői hozzászólás: A beszámoló a 2012 október 27-én tartott előadásról szól (az előadások anyagai itt megtalálhatók)! Az előadást a Magyar Bhutáni Baráti Társaság és az ELTE TáTK Humánökológia mesterszaka közösen szervezte.

Ami miatt pedig rákerestem google-ben a "greeenr" és "bhután" szavakra, így három-négy év után megtaláltam e blog nevének értelmét is :D...

GREENR (Global Reference on the Environment, Energy, and Natural Resources)

Offers authoritative content on the development of emerging green technologies and discusses issues on the environment, sustainability and more.It's a one-stop site dedicated to studying sustainability and the environment.

PPJ         2012.12.19.

Új tudat, régi tudat - kiragadott öko spirit buddhista részlet egy interjúból ... "A magyarországi csoport legfőbb jellemzője, akárcsak a Buddha idején megszülető szanghának, hogy a legkülönfélébb korú és foglalkozású emberek gyakorolnak harmóniában egymással. Mindamellett mégis azt kell mondani, hogy nagyon sok fiatal jár hozzánk. Ez nagyon sajátos, ugyanis annak a nemzedéknek, amelyik most kb. 25 évnél fiatalabb, sokkal de sokkal mélyebb és finomabb spirituális érzékenysége van, mint az én korosztályomnak, vagy a minket követő nemzedéknek. A mi korosztályunkból tapasztalatom szerint úgy 100-ból 3 embernek van spirituális érzékenysége, és most nem a formális érzékről beszélek, hanem mondjuk közvetlenségről. Jómagam például a magam foglalkozásában szinte hóbortosnak és nevetségesnek számítok azzal, hogy meditációval foglalkozom. Az utánunk jövő nemzedéknek meg kb. ugyanennyi, vagy még kevesebb az ezirányú érzéke. De a 25 év alattiaknál ez az arány kb. 100-ból 20-30, azaz tízszer annyi, mint a mi korosztályunkban. Ez rengeteg. A mi nemzedékünk lelkileg már korrumpálta magát, és most elég csak a Föld ökológiai állapotára gondolni. Bebizonyította, hogy képtelen nagy egészben gondolkodni, képtelen másokban gondolkodni, képtelen távlatokban és felelősségteljesen gondolkodni, mert hiányzik belőlük a valódi lényükre vonatkozó tapasztalat, túlságosan is egocentrikus a szemléletük. Ezért ezekre a tiszta tudatú fiatalokra, rátok vár, hogy ezt a gyökeres szemléletváltást végrehajtsátok, átvegyétek a pozíciókat, hogy élhetőbbé váljon ez a Föld. Sokáig mítosznak hittem én is a new age szólamát a tudati váltásról, de most látnom kell, hogy ez a váltás létezik, ez a váltás már meg is indult, és erre épp ennek a korosztálynak a megjelenése a bizonyíték. Az én nemzedékemben elképzelhetetlen volt, hogy egy tizen-, huszonéves ember meditáljon – és nemcsak a lehetőségek hiánya miatt! –, és lám itt vannak a fiatalok, itt vagytok ti, akikkel együtt gyakorolhatunk, itt vagytok ti, akik képesek vagytok ezt a tág és érdekmentes tudatot megtapasztalni! Annak a néhány embernek, aki a mi nemzedékünkbe és az utánunk következőbe tartozik, az átmentés (volt) a feladata, a tiétek a kirobbanás és a kiteljesítés. Éljetek a lehetősséggel, hadd ragyogjon a tiszta tudat gyémántja! Innentől ez a ti felelősségetek." - Interjú Szaladják Istvánnal a Carpe Diem teaház honlapján, Szaladják István a magyarországi Egy Csepp Szangha zen közösség vezetője, a Madárszabadító, felhő, szél című film rendezője. A zen gyakorlás alapjairól, a zen más vallásokkal, hagyományokkal való kapcsolatáról, a gyakorló közösség (szangha) szerepéről kérdeztük.

Fiatalok: lélegezzetek mélyeket - és teljes nyugodtsággal söpörjétek el ezt a mélységes mocskot, amit most "élhető világnak" mernek egyesek hívni!