A lineáris és ciklikus szemlélet ökológiai okozatai

PPJ         2013.05.25.

601326_476147079101367_1405900957_n.jpgNagy örömmel hallgattam Cser Zoltán szavait, aki világosan ugyanazokra a következtetésekre jutott a buddhista világszemléletből adódóan, mint az ökológiai közgazdaságtan (lásd: buddhista közgazdaságtan) képviselői, illetve amilyen különbségekről mi is tanultunk a humánökológia mesterszakon. Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be.

"Korunk fő problémája a lineáris létszemlélet, valamint az abból következő gazdasági növekedés kényszer. A növekedés szemlélet hatásait tapasztaljuk a népesség növekedésben, a környezet kizsákmányolásában, valamint az emberi értékek eltorzulásában. Azonban a régi ázsiai ciklikus létszemlélet követői tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a dolgok egymástól kölcsönösen függnek, hogy minden elindított folyamat visszatér, így másfajta felelősséget éreztek a környezetük és annak lakói iránt."

Cser Zoltán (a TKBF szenátusi tagja) a lineáris és ciklikus szemléletről

http://www.tkbf.eu/sites/default/files/cser_zoltan_0.jpg

adás: 2013-05-08 10:00 - Tilos rádió
(három egymást követő részben hallgassátok alább)

rnhkybej.jpg

423173_2598003235319_1411904041_32075435_1991016409_n.jpg

Pacsuta Péter János (ELTE Humánökológia MA) - Ökológiai gazdaságtan kritikai esszé (Scribd link)
Kenneth E. Boulding: Az eljövendő „Föld-űrhajó" gazdaságtana

Boulding cikke méltán került a Természet és gazdaság című kötetben [Pataki Gy. és Takács-Sánta A.(szerk.): Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest, 2005, 557 p.] az első helyre, mert terjedelméhez képest a legtömörebben foglalja össze az ökológiai rendszerelmélet lényegét, a fizikai folyamatok levezethető szükséges paradigmaváltást, vagyis az emberiségnek a természethez való új önmeghatározását. A Föld, mint „elhagyhatatlan űrhajó" és ezért feltétlenül óvandó érték analógiája a környezeti etika művelőit is mélyen ihleti. [Lásd: Kristin Sharder-Frechette: Űrhajó-etika In: Lányi A. és Jávor B.(szerk.): Környezet és etika. Szöveggyűjtemény. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2005, 379 p.]

Az ökológiai gondolattal foglalkozók közül rengetegen vélik úgy, hogy a globális problémáink egyik alapja tulajdonképpen pont az, hogy az emberiség még nem tud glóbuszban gondolkodni. Ahogy Boulding is fogalmaz: „Az ősember és többnyire a korai civilizációk embere is még úgy képzelte, hogy egy jóformán végtelen síkon él." Ebből adódhatnak aztán a végtelen növekedésre való vágyak tévképzetei, de akár a világnézetek közti különbségek is.

Az emberiség egy olyan felfogás mentén alakította ki életét, ami hatását tekintve előre elfogyasztotta a jövőt és kimerítette a természet erőforrásait. Az emberiségnek szembe kell néznie egy hosszú távú súlyos válsággal és civilizációs hanyatlással. A gazdaság mérési mutatóinak átformálása, a tőkéről alkotott elképzeléseink megváltozása, a tartósság mentén kialakított gazdaság és a kultúra-információs entrópia kezelése mind kihagyhatatlanul fontos tényező.

boulding_lineáris_ciklikus_greenr_pacsuta_1.jpg

boulding_lineáris_ciklikus_greenr_pacsuta_2.jpg

Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be. Forrás: International Journal of Social Economics - Ancient futures: papal and Buddhist economics. Az eredeti képfájl linkje itt. Az alábbi kép pedig kattintásra teljes méretben megnyílik. (Az angolul olvasóknak egyébként ajánlhatom még a Theravéda makroökonómiát is... :))

neoliberális keresztény buddhista közgazdaság pacsuta.jpg

buddha olajkorszak greenr blog.jpg

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus közgazdaság fenntarthatóság humánökológia cser zoltán buddhista közgazdaságtan buddhista világszemlélet ökológiai közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Szent közgazdaságtan - az emberi gazdaság megteremtése

PPJ         2012.07.09.

Amikor meg akarunk érteni dolgokat, hogy mi miért történik, miért van válságban az élet sokszínűsége, miért bányászunk még több olajat, amikor az szennyezi a légkört és a bolygót, feltesszük a kérdést, hogy miért, miért? És néhány miérttel később mindig a pénznél lyukadunk ki.

Sokat beszélek az Én Meséjéről. Minden kultúra megválaszolta és megválaszolja a kérdést: kik vagyunk? Mit tesz embernek lenni? Most az a válasz, hogy egy különálló lény vagy a többi különálló lény között, egy világmindenségben, ami szintén elkülönül tőled. Azt mondja, hogy "te nem én vagyok", az "az a növény nem én vagyok, nincs közöm hozzá". És ez a Mese az, ami meghatározza világunkat.Ha egy elkülönült létező vagy és rajtad kívül más elkülönült lények, fajok is vannak, akkor a világmindenség alapvetően közömbös irántad, sőt, akár ellenséges veled.

Ha ez így van, akkor minden bizonnyal uralni akarod, azt akarod, hogy hatalmad legyen a többi létező, és a természet hatalmas és szeszélyes erői felett, amelyek bármikor elpusztíthatnának.

Ennek a Mesének az ideje lejáróban van. Már nem igaz többé. Többé már nem rezgünk ennek a hullámhosszán, és ez az, ami feloldhatatlan válságokat okoz az irányítás jelenleg alkalmazott módszerei mellett.

És ez az, ami megtisztítja előttünk az utat, hogy új Meséket kezdjünk élni, az Én új Meséjét és az Emberek új Meséjét.

Magyar felirat a CC gombra kattintva!

A gazdasági növekedés azonban alapvetően azt jelenti, hogy találsz valamit, ami korábban a természet része volt, és árucikket csinálsz belőle vagy, ami korábban a szívességek közé tartoztott, és szolgáltatást csinálsz belőle.Találj valamit, amihez korábban ingyen hozzájutottak az emberek, vagy amit megtettek maguknak vagy egymásnak, vedd el tőlük, és add el nekik pénzért bármi módon. Azzal, hogy a dolgokból árucikket csinálunk elvágjuk magunkat a természettől és ugyanígy a közösségtől is.

Úgy tekintünk a természetre, mintha az csak egy halom cucc lenne, és ettől nagyon magányosak leszünk, és ezáltal jónéhány alapvető emberi igényünk kielégítetlen marad. Ilyenkor, ha van pénzed, lehet, hogy megpróbálod elhallgattatni ezt az éhséget vásárlással, azzal, hogy tárgyakat veszel vagy magát a pénzt halmozod.És most persze, amikor a végére érünk, vagy közeledünk a növekedés végéhez, mert a bolygó már nem tud elviselni sokkal többet belőle,emiatt van, hogy a válság, amiben ma vagyunk, nem múlik el magától.

         2 hozzászólás

Címkék: videó neoklasszikus közgazdaságtan közgazdaság buddhista közgazdaságtan alternatív közgazdaságtan ökológiai közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámot használnak Bhutánban és Japánban

PPJ         2012.06.17.

http://www.nationalgeographic.com/adventure/images/04_06/bhutan.jpgKét baráti társaság, a magyar-japán és a magyar-bhutáni, "A buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról - Bhutánban és Japánban" címmel közös rendezvényt szervezett.

A különleges esemény aktualitását két dolog adja: 1) egyrészről az ENSZ áprilisi magas szintű ülése, amely a bhutáni kormány vezetésével a boldogság és a jólét mérését illetve egy új gazdasági paradigma lehetőségeit vitatta meg; 2) másrészről a japán kormány nemrégen a nemzeti boldogság méréséről hozott történelmi döntése.

Az első előadó Kovács Gábor buddhista tanító volt, a Magyar Bhutáni Baráti Társaságtól (MBBT), "A Buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról." címmel tartotta meg előadását. A második előadó Bassa Zoltán közgazdász volt, a Magyar-Japán Baráti Társaságtól (MJBT), "A Bruttó Nemzeti Boldogság - mit jelent a japánok számára? A mutatószámmal kapcsolatos japán felmérésről." címmel tartotta meg előadását.

Na melyik gazdaság a "hatékonyabb"?!! :) Ha már mindenki a hatékonyságot és gazdasági racionalitást akarja növelni a gazdasági növekedés zavaraival nem foglalkozva...
[Life Expectancy - várható életkor (év). Average Happiness - átlagos boldogság (/10). Ecological footprint - ökológiai lábnyom (globális hektár). További információk és összehasonlítások: a Happy Planet Index oldalon.]
412665_10150896562258303_1051198765_o.jpg

Buddhizmus és Bruttó Nemzeti Boldogság

A buddhizmusban a szenvedés három típusa a betegség, az öregség és a halál. A vágyak kordában tartásával  boldog úton lehet járni, de ahhoz, hogy az ember egyáltalán ember legyek, először az alapszükségleteit kell kielégíteni. Ilyen az oktatás, az élelmiszer és a ruházkodás rendelkezésre állása.

Míg az alapszükségletek helyben is kielégíthetőek, így a helyi kisközösség is boldog életet élhet (mikrogazdaság, mikroökonómia), addig a GDP egy nemzeti, de leginkább nemzetközi mutató (makrogazdság, makroökonómia).  Vagyis a Bruttó Nemzeti Boldogság valóban másra helyezi a hangsúlyt és jól ráérez az egymással szolidaritást vállaló helyi közösségek magasabb boldogsági szintjére. Nem más, mint a 4. bhutáni király mondta 14 évesen: "A Bruttó Nemzeti Boldogság sokkal fontosabb, mint a GDP."

Az úgymond fejlett világon ugyanis hiába nőtt az 1973-as 7000 $ fölé a GDP fejenként, azóta nem nőtt vele együtt a fejlett világon a boldogság!

http://cdn.theatlantic.com/static/mt/assets/business/gdp%20and%20happiness.png

A  buddhista közgazdaságtant, mint „A kifejezést Ernst Schumacher alkotta 1955-ben, amikor Burmába utazott, U Nu miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként. Továbbá szinte kizárólagosan ő és a követői, valamint Theravada buddhista írók használták a kifejezést, mint például P. A. Payutto. Schumacher esszéje, a Buddhista gazdaság volt az első publikáció az 1966-os Ázsia: Egy kézikönyv-ben, majd újra kiadták Schumacher 1973-as gyűjteményében, mely a »Small Is Beautiful: Economics as if People Mattered« címet viselte. A könyv magyarul is megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál 1991-ben A kicsi szép: Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról címmel." 
Schumacher, aki elsőként igyekezett a buddhizmus tanításait a közgazdaságra alkalmazni, amellett érvelt, hogy nem az újabb, gyakorlatilag haszontalan fogyasztási cikkek iránti vágyak növelése és a fogyasztás vezet az emberi boldogsághoz, hanem éppen a vágyak – ésszerű kereteken belüli – csökkentése.

Mert mi is a boldogság? Bár főként a liberálisabb nézetek szerint ezt nem lehet kollektív értelemben meghatározni és kijelenteni, azért én mégis teszek rá egy próbát: közösségben élni, harmóniában a természettel, belső fejlődést elérni, és az értékekben fejlődni. Észre kell vegyük, hogy a fejlődés a buddhista- és az ökológiai közgazdaságtan értelmében nem feltétlenül az anyagiakról és a korlátlan növekedésről szól, hanem az értékekben való fejlődésről, egy ország tekintetében például az adott ország értékeiben való fejlődésről.

A GNH (Gross National Happiness), vagyis Bruttó Nemzeti Boldogság indexet Bhután 2005-ben kezdte átültetni a gyakorlatba, 2008-ban összeállították a módszert és elvégezték a felmérést, majd 2010-ben ismételték. 9 területen 33 indikátorral vizsgálódtak, az úgynevezett nyugati tudomány eddig mindet alátámasztotta és igazolta! Természetesen 33 indikátor tetemes menyiségű adat lekérdezésével párosul: a 43 oldalas kérdőív 5 óra hosszú interjúkat igényelt fejenként - ezt szorozzuk be Bhután lakosságával! Egészen másfajta alaposság és hozzáállás ez, mint a "Nemzeti Konzultáció 2012"... Bhutánban fontos az őszinte párbeszéd - két évig tartott az alkotmányozás folyamata, két évig tartott a Bruttó Nemzeti Boldogság kidolgozása és alkalmazása!

A 9 terület az oktatás, egészség, ökológiai diverzitás, kormányzat, időbeosztás, kulturális diverzitás, közösségi élet, pszichológiai jólét és életszínvonal. Mind egyformán fontos és nem elválasztható! A Liebig-féle minimum törvénynek megfelelően mindig a legalacsonyabb lécnél ereszt a hordó. Amennyiben 9 tényezőből 6-ban jól teljesít a delikvens, vagyis ha 33 indikátorból 23 esetében limit felett válaszol, akkor emberünk "boldognak" mondható.buddhista gazdaság.jpg

 A Bruttó Nemzeti Boldogság Japánban

Japánban a 15 évesek 95%-a nem érzi jól magát és nem érzi a helyét a világban. Rengeteg a NEET ember, Japánban több millióan élnek munka, oktatás vagy gyakorlás nélkül! És valahogy Japánban sajnos az idősek még boldogtalanabbak, mint a fiatalok! Ráadásul totálisan ateisták, egyáltalán alig buddhisták, hébehóba néha egy kicsit konfucionisták vagy sintoisták.

Európához közel és távol

Míg a keleti szemlélet szerint a test egészsége és a lélek egészsége és ezek harmóniája a legfontosabb, addig sajnos a nyugati kultúrában és a kereszténységben csupán a lélek egészségéről esik pár szó. Ahogyan viszont a Japán társadalom "a szégyenre épül", a nyugati legalább ugyanannyira "a bűnre"! A szégyennek közismert a feldolgozási módja: öngyilkosság. Vezető halálozási ok ez Japánban. A zsidó-keresztény kultúrkörben a bűn alól feloldozással lehet mentesülni. Ha fenti adatokon és a tinédzserek hozzáállásán megrémülünk, akkor érdemes nekünk magyaroknak elgondolkodni, hogy a Happy Planet Index szerint Japán a 95., míg Magyarország a 121.!

A buddhizmus fellegvára Japánban Kyotóban található meg, az itteni egyetem munkatársai kezdték el a bhutáni példán felbuzdulva átültetni a boldogság indexet a japán gyakorlatba.

Hogy többek között mi késztette a japánokat életük radikális újragondolására, céljaik újrafogalmazására és új lendület keresésére? A Fukushimai atomkatasztrófa! Isten ne adja, hogy Magyarországon is csak akkor legyen egy szellemi megvilágosodás elérhető, ha majd valami katasztrófa történik! A bhutáni király 2011-ben ellátogatott Japánba, ez is nagy erőket adott az index japán bevezetésének.

Ideje volt már, hiszen a 80-as évektől Japán népének önbizalomvesztése óriási volt egészen a 2000-es évekig. Azonban mivel a boldogság indexet a civil szervezetek bevonásával, a nyilvánosság erejével, az időseket is figyelembe vevő módszertan kidolgozásával és a város-vidék szakadék régiónként eltérő nagyságával együtt számolták, ezért már ez önmagában - ha még csak egy folyamat kezdőlépése is - boldogságra adhat okot! Ezen túlmenően megszabták, hogy a felmérések eredményét vegyék figyelembe a döntéshozók!

Így Japán elért oda, hogy azt mondja, nem csak a GDP növekedése, de még a gazdaság növekedése sem hoz több boldogságot!

Spirituális vezetőképesség

Bhután vezetői alapos és kimunkált spirituális képességgel rendelkeznek, ehhez integrálták a nyugati tudományokat.

Az európai vezetők spirituálisan nem fejlettek és nem érdekeltek: fejétől bűzlik a hal! A tudományos eredményeket is figyelmen kívül hagyják vagy önérdekből megmásítva alkalmazzák csak.

Bizonyos vallási hagyományok nagyon súlyos hierarchiákat vonnak rá az emberekre: vagyis ha Istent nem magunk fölé, hanem magunkba képzeljük el, akkor bármerre fordulunk, a másik emberben egy másik világot fogunk megismerni. A párbeszéd, az őszinte párbeszéd a legsegítőbb hozzáállás és cselekvés a világon!

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/299/29956/cikk.jpgLátványnövekedés a hamis GDP miatt - Greenfo.hu

A világ legnagyobb, illetve leggyorsabban fejlődő gazdaságainak teljesítménye sokkal kisebbnek mutatkozna, ha a természeti és az emberi erőforrások fogyasztásából képzett mérőszámokkal korrigálnák a csak forgalmi adatokat tartalmazó hazai összterméket, a GDP-t.

A gazdaságok a természet rovására növekednek - ezt állapította meg az ENSZ egy friss tanulmánya, amely tegnap jelent meg, a Rio de Janeiróban összeülő környezetvédelmi világértekezlet elé időzítve.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és társintézményei által most először nyilvánosságra hozott "Bővített Gazdagsági Mutató" (Inclusive Wealth Index - IWI) húsz ország (Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Ecuador, Franciaország, Németország, India, Japán, Kenya, Nigéria, Norvégia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Venezuela) teljesítményét összesíti 1990-től 2008-ig, oly módon, hogy a GDP-t módosítja a gyártott, az emberi és a természeti tőke - például az erdők, a halállomány vagy az ásványi üzemanyagok - fogyasztásából képzett mérőszámokkal.

Az IWI - vagy közkeletűbb nevén a "GDP plusz" - szerint a leggyorsabban növekvő gazdaságokban a fejlődés a természeti tőke, a természeti erőforrások jelentős kimerítése árán zajlott. Így például Kína GDP-je összesen 422 százalékkal, az Egyesült Államoké 37 százalékkal, Brazíliáé 31 százalékkal, Dél-Afrikáé 24 százalékkal nőtt 1990-től 2008-ig, ám IWI-ben számolva az összesített növekedés csak 45 százalékos volt Kínában, 13 százalékos az Egyesült Államokban, 18 százalékos Brazíliában, és Dél-Afrikában 1 százalékos csökkenés mérhető. A különbség a természeti erőforrások kimerítéséből adódik az UNEP szerint.

A vizsgált húsz közül hat országban (Oroszországban, Venezuelában, Szaúd-Arábiában, Kolumbiában, Nigériában és a már említett Dél-Afrikában) volt visszaesés IWI-vel mérve, jóllehet a GDP mindenütt növekedett.
"Az IWI-ből kiderül, hogy egyes jól teljesítőnek tartott országok valójában mínuszban vannak, hiszen a kölcsönvett természeti erőforrásokat soha nem lehet majd törleszteni" - így kommentálta a kutatási eredményeket a brit tudományos akadémia, a Royal Society Nobel-díjas biológus tagja, Sir John Sulston.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus vallás japán bhután buddha közgazdaság fenntarthatóság buddhista közgazdaságtan alternatív közgazdaságtan buddhista világszemlélet bruttó nemzeti boldogság magyar bhutáni baráti társaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kiút a világválságból: a Bruttó Nemzeti Boldogság

PPJ         2012.05.23.

3 esemény a közeljövőben, mely változtathat a világ jövőjén! A boldogság közgazdaságtana c. film vetítése, előadás a Bruttó Nemzeti Boldogságról, mint mérőszámról, etikus és fenntartható bankrendszer eszmecsere és beszélgetés a jövőről, a globalizáció lehetséges alternatívájáról a buddhista közgazdaságtan szerint és persze az Ősi Jövendőkről.

Május 25-én bemutatásra kerül egy régóta várt film Magyarországon, a The Economics of Happiness (angol Wikipédia fejtágító, rövid magyar Wikipédia fejtágító), vagyis A boldogság közgazdaságtana az Ősi Jövendők (Facebook oldala) által szervezve!

Vetítés, előadás, beszélgetés:

- A vetítés Facebook eseménye
- 2012. május 25. 18.00 Sambhala Tibet Központ Bp. I. ker. Attila út 123.
- 2012. május 30. 18.00. Életkör Bp. XII. ker. Hertelendi út 1./b.

A GreenR blog már korábban beszámolt egy hazai könyvbemutató után a buddhista közgazdaságtanról, mint alternatíváról és gyakorlati kiútmutató megoldásról a mostani világválságból.

Fontos, hogy "a nyugati demokráciákból és az 'EU gyarmatosító szorításából' kiábrándult honfitársaink szempontjainak megismerése érdekében többet megtudjunk arról az országról, amelyben GDP helyett a fejlődés legfontosabb mutatószámának a bruttó nemzeti boldogságot tartják. Annál is inkább, mert Magyarország mára odajutott, hogy bármelyik mutatót is nézzük eléggé lecsúszott a világ országainak rangsorában. Ez nem annyira a GDP okán, hanem a boldogság miatt meglepő, hiszen már tíz éve is az utolsók között voltunk, de úgy tűnik volt még lejjebb. Nos, vajon melyik az az ország, amely keleti (ázsiai), nem demokratikus köztársaság, hanem királyság, nem tagja semmilyen uniónak és bár száz éve nem teokrácia, mégis az utolsó igazi buddhista királyság, ahova turista csak meglehetősen drágán és nehézkesen juthat be?
...
Bhutánban a király és a választott állami tisztviselők bölcsen ismerték fel, hogy csak a fokozatos fejlődés, az evolutív változások teszik lehetővé a hasonló országokra jellemző társadalmi és gazdasági válságok és környezet pusztítás elkerülését. Ebben persze nagy segítségükre volt az egyébként a vallási szabadságot tiszteletben tartó bhutáni alkotmányban is védett elemként megfogalmazott buddhista kultúra és hagyomány értékrendje." - írja az Index.hu-n Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke a Bruttó Nemzeti Boldogság című cikkében.

http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/01837/bhutan_1837918c.jpg

Sok szeretettel várjuk következő rendezvényünkön, amelynek címe: "A buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról - Bhutánban és Japánban".

http://utazasiirodak.com/images/flags_big/bt.gifRendezvény ideje: 2012. június 8. 17.30-19.30
Helyszíne: Nemzetek Háza, Bp. VI. ker. Bajza u. 54.
I. emelet, kaputelefon: 'Nemzetek Háza'

Ez két baráti társaság, a magyar-japán és a magyar-bhutáni, közös rendezvénye, amelynek célja, a buddhista közgazdaságtan és a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószám megismertetése két ország, Bhután és Japán, összefüggésében. Az izgalmas esemény aktualitását két dolog adja: 1) egyrészről az ENSZ áprilisi magas szintű ülése, amely a bhutáni kormány vezetésével a boldogság és a jólét mérését illetve egy új gazdasági paradigma lehetőségeit vitatta meg; 2) másrészről a japán kormány nemrégen a nemzeti boldogság méréséről hozott döntése.

Előadók:

- Kovács Gábor, buddhista tanító, Magyar Bhutáni Baráti Társaság (MBBT)
"A Buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról."

- Bassa Zoltán, közgazdász, Magyar-Japán Baráti Társaság
"A Bruttó Nemzeti Boldogság - mit jelent a japánok számára? A mutatószámmal kapcsolatos japán felmérésről."

Az egyenként 30 perces előadásokat beszélgetés követi, amelyet a hallgatóság aktív bevonásával Valcsicsák Zoltán, a MBBT elnöke moderál.

Minden érdeklődőt szeretettel és szerény mennyiségben, de harapnivalóval is várunk! A belépés ingyenes. www.bhutan.info.hu

http://www.dakinikonyvek.hu/sites/default/files/imagecache/bookpic1/osi_jovendok.jpgLadakh példájának tanításai messzire nyúlnak!

Hogyan lehetetleníti el a nyugati civilizáció a hagyományos női létmintákat?
Hogyan omlott össze Ladakban az addig oly stabilan működő családi rendszer?
Mi köze a globalizációnak a családok széteséséhez?
Miért veszítették el a nők korábban középponti szerepüket?
Mennyire kultúra-függő lény az ember?
Mitől működőképesek az indiai házasságok? A házasság / kapcsolat alapjai.
Hová fordulhatunk és mik a természeti népek tanításai?!

Kapcsolódó programajánló
Szövetkezetek, etikus vállalkozások, alternatív bankok

Konferencia a szövetkezetekről, etikus vállalkozásokról, alternatív bankokról. Külföldi és magyar előadók; elméleti és gyakorlati kérdések; tapasztalatcsere, kapcsolatépítés. Új lehetőségek az alternatív gazdasági szektor megerősítésére! A Védegylet Egyesület szervezésében, az első magyar etikus közösségi bank, a MagNet Bank székházában.http://www.vedegylet.hu/kepek/fenntarthatosag_small.jpg

Időpont: június 7., 9:30 - június 8., 16:00
Helyszín: Magnet Bank székház, 1062 Bp. Andrássy út 98.

Regisztráció: június 6.szerda 20.00 óráig a simonyib@vedegylet.hu címen, vagy a 06 1 279 1596-os faxszámon.

A konferencia ingyenes. Szinkrontolmácsolást biztosítunk.

Lehetséges-e egyszerre a haszonszerzés és a társadalmi, ökológiai fenntarthatóság? Hogy lehet etikus egy bank? Mikor nevezzük felelősnek az üzleti szférát? Mitől fenntartható egy társadalmi vállalkozás?
A konferencia a főáramú gazdasági irányelvek által vezérelt globális pénzügyi rendszerhez képest alternatívnak számító kezdeményezéseket veszi sorra.

A konferencia célja, hogy bemutassa az alternatív gazdaság helyzetét külföldön és itthon, valamint, hogy bemutassa a szövetkezeteket és azok potenciális szerepét a fenntartható helyi gazdaságokban.

Az előadók gyakorlati szakemberek, civil aktivisták, döntéshozók és kutatók Magyarországról, Svájcból, és Spanyolországból.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus vallás válság fenntarthatóság ladakh ökológiai politika buddhista közgazdaságtan magnet bank alternatív közgazdaságtan bruttó nemzeti boldogság magyar bhutáni baráti társaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kevesebb munka, termelés – jön a nemnövekedés társadalma

PPJ         2011.10.26.

Negyvenéves a “zéró növekedés” elmélete, amely a Római Klub első, 1972. évi jelentésében szerepel. Ezen teória lényege, ha nem húzzuk be a féket, nem állítjuk le a növekedést, 2050 előtt összeomlik a földi világ, a gazdaság, veszélybe kerül az emberiség fennmaradása. Serge Latouche francia közgazdász erre alapozva írta meg A nemnövekedés diszkrét bája című könyvét, amelyben levezeti, miként képzeli el a jövőt.

- Csak olyan tevékenységek (művészetek, zene, irodalom) művelése ajánlott a “zéró növekedés” elmélete szerint, amelyek nem csökkentik a meg nem újuló erőforrások mennyiségét, és nem növelik a környezet szennyezettségét – mondja Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

http://manchestermule.com/wp-content/uploads/2010/11/polyp_cartoon_Economic_Growth_Ecology.jpg

Hiába ismerik fel mind többen ezt, hiába éltük/éljük át a gazdasági válságot, katasztrófák sorát, a helyzet változatlan. Ennek egyenes következménye, hogy egyre mélyül a szegény és a gazdag országok, és a társadalmi osztályok közötti szakadék, miként a gazdasági válság, a környezeti katasztrófák sora és a biológiai fajok kihalása is jelzi, nem jó irányba haladunk.

Nováky Erzsébet egyetért Latouche professzorral abban, hogy a gazdasági növekedés véges világunkban veszélyezteti földi bioszféránk életben maradását, nem segíti elő a társadalom jóléti szintjének emelkedését, és nem biztosítja az emberiség fennmaradását. Az ipari fejlődésre alapozott rendszerek – amelyek sok jót hoztak az első szakaszukban (a 18. században és a 19. század elején), viszonylag kiegyensúlyozottan működtek és bámulatos technikai, az ember kényelmét és szórakozását szolgáló eszközöket alkottak a második szakaszukban (a 19. században és a 20. század első felében) – a 20. század végétől mind kevésbé tudják biztosítani az emberiségnek a biztonságot nyújtó, harmonikus életet. A növekedésre törekvő ipari társadalmak a környezeti értékeket háttérbe szorították és a jövő nemzedékének életfeltételeit csorbították. Mind nyilvánvalóbb, hogy az ipari társadalmakat meg kell haladni! – hangsúlyozza Nováky Erzsébet.

Ökológiai reformok kritikus tömegére, hibrid megoldásokra van szükség

- Valóban nem teljesülnek a növekedéssel szembeni elvárások – jelentette ki Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus a könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésén. Boda Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi kar gazdaságetikai központ tanszékének docense is osztja francia kollégájának nézetét, és abban is egyetért vele, hogy a gazdaságban jelentkező strukturális probléma a társadalmat is áthatotta. Ezzel szemben Pogátsa Zoltán úgy véli, inkább a globális kapitalizmussal van probléma, amely igen távol áll az eredetileg megálmodott versenykapitalizmustól.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatója, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője kifejtette: korábban sok kicsi cég versenyzett egymással és nem volt reklám. Ma nagy cégek uralják a világot, amelyek között nincs igazi árverseny, csak termékdifferenciálás. Eközben a nagyvállalatok igyekeznek csökkenteni költségeiket a lehető legnagyobb profit elérése érdekében. Mindkét magyar közgazdász kihangsúlyozta, véges az ökológiai keretünk. – Világunk azonban hitelfelvételre csábítja az embereket, közösségeket, városokat, országokat egy bizonyos életszínvonal fenntartása érdekében. Éppen ezért nem elég másként élnünk, hanem más gazdaságpolitikai rendszert kell magunk köré szerveznünk – nyomatékosította Pogátsa Zoltán. – Nem állhatunk meg a bioalmánál és a városi kerteknél. Ökológiai reformok kritikus tömegére, hibrid megoldásokra van szükség – tette hozzá Boda Zsolt is. Serge Latouche növekedés nélküli világa igen érdekes, alternatív megoldásokat kínál. De vajon mennyire életszerű?

Nemnövekedés társadalma: egy irreális utópia?

A növekedés nélküli társadalomban kevesebbet dolgozunk, utazunk, termelünk, kevesebb tárgyat használunk majd, mert hosszabb élettartamuk lesz. Lokálisabb lesz a társadalom, kisebbek lesznek a vállalatok is, és kevesebb hulladékot fogunk termelni. A reklámoknál az eladásösztönzés helyett az információátadáson lesz a hangsúly, a hitelezést visszaszorítják.

- Sok szimpatikus eleme van ennek az utópiának és egy-egy aspektusa már kezd is megvalósulni. Teljes egészében azonban nem valószerű – mondta a HR Portálnak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Ez alól kivétel a “gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan” eszme. A helybeli lehetőségek kiaknázására ugyanis Török Zoltán szerint is nagy szükség van, hiszen az elmúlt évtizedekben felszámolódtak a helyi élet- és gazdasági közösségek. – Ez azonban nem új gondolat, sokan a zászlajukra tűzték már. Jelenleg is több olyan próbálkozás van az országban, hogy ezekbe életet leheljenek – véli az elemző, hozzátéve: nem minden területen valósítható meg a lokális cselekvés. Ilyen például az élelmiszeripar, a szolgáltató ipar, de a feldolgozóipar egyéb ágaiban (pl. gépipar, autóipar, elektronikaipar) is globális méretekben lehet csak gondolkodni – szögezi le Török Zoltán.

A bank munkatársa úgy látja, a XXI. században olyan technológiai fejlődés figyelhető meg, ami nem teszi lehetővé a technikai eszközök hosszú élettartamát. – A gyártók igyekeznek minél olcsóbbá tenni ezeket a mindennapi életünket megkönnyítő technikai “csodákat”, ami gyakran a tartósság rovására megy. Egy modern mosógép azonban kevesebb áramot használ, jobban tisztít – mondja Török Zoltán. A biztonságos, környezetkímélő technikák és közlekedés szükségessége azonban elvitathatatlan a vezető elemző szerint is, amely a nagy autógyáraknak, fejlesztő cégeknek munkája révén valósulhat meg.

Több foglalkoztatott, kevesebb munka: álom csupán?

A növekedés nélküli világban “kevesebbet és másképpen fogunk dolgozni, hogy értékes életet élhessünk” – mondta Serge Latouche az Origónak adott interjúban. Ennek hogyanja még nem tisztázott, annyi bizonyos, hogy megosztjuk a munkát. – A kevesebb munka és utazás gondolatával könnyen lehet azonosulni, hiszen azt mindenki látja, hogy van egy réteg, amelynek élete csak a munkáról szól, miközben egyre nő a munkanélküliség. Ez valóban ellentmondás – ért egyet Török Zoltán is. Ugyanakkor véleménye szerint ezzel sem mond újat a francia közgazdász. – Erre a “diagnózisra” a jelenlegi politikai elitnek is akadnak megoldási javaslatai.

Több vállalat is felismerte ezt és bizonyos munkakörökben meg is valósították – a kapitalizmus rendszerén belül. Hiszen ez mindenki közös érdeke – legalábbis Török Zoltán így véli. – Régóta tudjuk, hogy a munka az ember lényegéhez tartozik. Már Vergilius is felismerte, hogy a lelki egészség legjobb javítója az egészséges munka. A domonkosrendi katolikus szerzetesek fő elve: “ora et labora” (imádkozz és dolgozz). A reformáció során kialakult egyházak még inkább munka-pártiak. Engels is alaptételnek tekintette, hogy az embert a munka tette emberré. Remélhető, hogy a jövőben mind többeknek lesz módjuk arra, hogy örömmel folytatható munkát végezzenek, s az egészségre ártalmas, monoton munkák háttérbe szoruljanak, illetve azokat robotok végezzék – fogalmaz Nováky Erzsébet.

Kisebb fogyasztás, kevesebb hitel

Miként az Origónak adott interjúból kiderült, Latouche professzor átalakítaná a klasszikus bankrendszert bioregionális, kooperatív bankrendszerré és visszaszorítaná a hitelezést. – Ha az emberiség döntő többsége megérti, hogy az ipari társadalmak súlyos válságának egyik legelviselhetetlenebb tünete az, hogy a bankok olyan hitelek felvételére csábítanak tömegeket, amelyet nem tudnak törleszteni, ezzel tönkreteszik az embereket, akkor ezt meg lehet szervezni. Azokat, akik nem fogadják el, humánus agresszióval kényszeríteni is indokolt – fogalmazott a tanszékvezető.

Jön az ökodemokrácia?

A francia közgazdász véleménye szerint a “környezetbarát” vállalati gyakorlatok csupán felületes intézkedések és szerinte nem létezik ökokapitalizmus. – Hiába adunk el környezettudatos termékeket, attól még a logika ugyanaz marad, hogy adjunk el egyre többet – mondta az Origónak. A folyamatos felhalmozás logikája, vagyis a kapitalizmus ellen lép fel a nemnövekedés mozgalma. – A provokatív szlogen célja, hogy felrázzon bennünket és kitörjünk abból a gondolati gyarmatosításból, amelybe a növekedés szorított bennünket. Ehhez azonban újra fel kell fedeznünk a mértékletesség fogalmát, amely nem egyenértékű a megszorításokkal – nyomatékosította budapesti könyvbemutatóján a professzor tavaly decemberben. A francia közgazdász az ökodemokráciát javasolja megoldásnak. – Az ökodemokrácia frappáns fogalom, ami kifejezi, hogy a jövő társadalmaiban az ökológiai szempontokat azonos fontosságúnak kell tekinteni a “demos”, a nép szempontjaival. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a fejlődésnek koevolúciósnak kell lennie, ami egyaránt szolgálja a társadalom jólétét és a környezeti értékek fennmaradását – véli Nováky Erzsébet.

A Raiffesien vezető elemzője azonban más véleményen van. – Ha így gondolkodnának az emberek, akkor azok a típusú politikai erők jutnának hatalomra, akik hasonló gondolatokat közvetítenek. Láthatjuk azonban, hogy erről szó sincs – jelentette ki. Török Zoltán szerint ennek oka, hogy az emberek alapvető természete ellenkezik ezzel, és mindenki előbbre szeretne jutni, jobban szeretne élni. Egyes társadalmakban nagyon magas, máshol alacsony az életszínvonal. Hazánkban az utóbbiról lehet beszámolni, amely fejlődésre ösztönöz. Nyugat-Európában, főként a francia és az olasz kultúrkörre jellemző ez a fajta gondolkodás, – igazolja vissza a szociológus szavait Török Zoltán is. – Ezekben az országokban ugyanis olyan magas az életszínvonal, amelynek a megőrzése is kihívást jelent, ezért ezeknek a gondolatoknak egészen más a kontextusa a fejlett társadalmakban – húzza alá a banki szakember, hozzátéve: még ezekben az országokban sem látunk arra példát, hogy a társadalom egésze ebbe az irányba szeretné formálni a politikát.

Szerves növekedésre szükség van

Nováky Erzsébet úgy véli, a mértékletes növekedés sem megvalósítható cél. A problémákat azonban nem lehet tagadással megoldani, hanem új szemlélet talaján kitűzött új célokkal, új feladatokkal – vélekedik a szakember. – A növekedés nélküli társadalom bizonnyal megvalósítható. De vigyázni kell ezzel!Ahogyan 1974-ben a Római Klub második jelentése, a Mesarovic-Pestel modell is rámutatott arra, hogy kontrollálatlan növekedésre nincs, de szerves növekedésre szükség van, úgy nekünk is a differenciált növekedést kell hangsúlyozni. Növekedés kell, hogy végbemenjen az emberi tudásban, intelligenciában, toleranciában, a másként gondolkodók elfogadásában. Ezekben jelenleg nagy hiányosságok tapasztalhatóak – emelte ki az egyetemi tanár.

A Raiffeisen vezető elemzője szerint fenntartható a jelenlegi rendszer és szükség van a növekedésre. – Van egy technológiai haladás, amely energiahatékonyságot generál. Az önkorrekció pedig a kapitalista rendszerben is működik – vélekedik a szakember. A vezető elemző tehát nem ért egyet az előbb idézett közgazdászokkal abban, hogy az egész rendszert meg kellene változtatni, hogy a nemnövekedés koncepciójának zöme megvalósuljon. – Ugyanakkor abban van ráció, hogy másképp kell gondolkodni, működni és működtetni ezeket a rendszereket. Ebben azonban az államnak nagy felelőssége van – jelentette ki.

Mikor omlik össze a világgazdaság?

http://memecrunch.com/meme/96ZJ/shipment-of-fail/image.png

Azt állítja a francia gazdasági szakember, hogy ha nem terjed el a növekedéstagadó filozófia, akkor megközelítőleg 2050-re összeomlik a világgazdaság, ami már szerinte el is kezdődött. – A biológiai sokszínűség csökkenése, a klímaváltozás és ennek következményei, mint például az éhezés, vagy a környezeti katasztrófák fokozatosan rágják szét a rendszert – mondta az Origónak Serge Latouche. – A jövővel tudományosan foglalkozók az ipari társadalmak világgazdaságának teljes és nyilvánvaló ellehetetlenülését a 2050 előtti évekre várják. László Ervin, filozófus, a Budapest Klub megalapítója 2012-re teszi a nagy változás időpontját – igazolja vissza Nováky Erzsébet is. Az egyetemi tanár úgy látja, a világ válaszút előtt áll, előttünk van a felemelkedés lehetősége, de a katasztrófák világa is kialakulhat. Nagyon körültekintően kell előrelépnünk. De tudni kell, hogy a félelem nem visz előre. Az önzés legyőzése (a legtágabb értelemben is) viszont szárnyakat adhat – hangsúlyozza Nováky Erzsébet.

Forrás: KarrierBlog

 

         1 hozzászólás

Címkék: közgazdaság fenntarthatóság buddhista közgazdaságtan nemnövekedés serge latouche alternatív közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark