Számos esetben találkozom a teljes körű gyomirtók hatásképével az utcán, árokpartokon és természetesen a földeken is. Régen nem volt vegyszer, kapálni kellett a gyomokat, mégsem volt ennyi rendetlen porta, ennyi elhagnyagolt árokpart. [Kép és szöveg: Hetesi Zsolt - Facebook]
Jó a sok vegyszer? Legtöbben olyan szereket használnak, amelyek glifozátot tartalmaznak (Glyalka, Kapazin, Roundup), és a glifozátokról nemrég bizonyosodott be, hogy sokkal károsabbak, mint hitték. Mivel az emberi szervezetbe nem csak a glifozát kerül, hanem a vegyszerből más vegyületek is, a glifozát ezekkel együtt mutatott hatását kell vizsgálni. Az adalékokkal együtt a glifozát genetikai károsodást okozhat, károsíthatja a méhben fejlődő magzatot, továbbá rákkeltőnek is bizonyultak. (http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy) Argentin kutatók a szer betiltását kérték kormányuktól. Tehát nem újabb méregzöld pezsgésről van szó, hanem jogos félelemről és aggodalomról.
Miért írom mindezt? Mert minden magyar falu ki van téve annak, hogy a határában dolgozó gazdák - legtöbbször információhiány miatt - a számukra pénzügyileg legkedvezőbb megoldást választva gyomrtóznak a tarlón, vagy tavasszal vetés előtt, és a szer bekerül a környezetbe. Ma már egyébként bármely városi ember anyagcseréjében is ki lehet mutatni, mert az élelmiszerekben is ott van. De a nyakra-főre gyomirtózó szomszédság is kellemetlen hír lehet sokunknak, arról nem is beszélve, hogy a sárguló, elszáradt fű nem szép látvány a járda mellett, vagy az árokparton...
De lehet-e gyomirtók nélkül gazdálkodni? Igen, lehetséges. Ettől az évtől kezdve fokozatosan vezetjük ki a gyomirtókat (glifozátos gyomirtót már nem használunk egyáltalán), és vezetjük be a mechanikai gyomirtást a tábláinkon a családi gazdaságunkban. Ahol eddig próbáltuk mechanikai gyomrtással kiváltani a vegyszert (tőbbszöri tarlótárcsázás, tavaszi kétszeri kombinátorozás) már kevesebb gyomirtót kellett használni - igaz gázolajat meg többet.
A zöldségesben és a szőlőben szintén idéntől nem használtunk glifozátokat, és gyakorítottuk a mechanikai védekezést. Az eredmény - főleg egy-egy esős időszak után - nem tökéletes, de mégis megnyugtatóbb, mint a gyomirtó használata miatti aggodalom. A képen a szőlő május elejei állapota látható, túlnyomórészt gyommentes, lényegében csak mechanikai gyomirtás és némi házi praktika (ecet kipermetezése) vezetett az eredményhez.
Amikor igencsak javasolt, hogy az élelmiszer termelő rendszerünk milliónyi organikus kiskertre és közepes családi gazdaságra alapuljon, szinte mindig akad valaki, aki azt mondja, hogy ez nem reális. Aztán gúnyosan beszólnak, hogy „Lehetetlen ellátni a világ növekvő népességét kertekkel, pláne organikussal.” Ó, igazán?! Tájékoztatta Oroszországot erről valaki?!
Az "Oroszok bizonyítják, hogy a kisméretű organikus gazdaságok elláthatják élelemmel a világot" és az ÖkoKlikk-en megjelent "Egy hektáros öröklét" című posztjaink folytatása következik. Ebben most az előzőleg megismert, úgynevezett dácsa kertek mozgalmának történetét mutatjuk be. (Csókoltatom Csányit és a többi globalista gigabirtokos nagyipari, vegyszeres, monokultúrás agrobizniszes oligarchát: úgyis meg fogjuk változtatni a világot, vagy veletek, de inkább nélkületek!)
Amikor az olvasók Vladimir Megre (honlap) könyveiből a Ringing Cedars of Russia (A Zengő cédrusok) című kötetet kinyitják, szembesülnek a “dácsnik” fogalmával (a tulajdonosa egy dácsának – ami egy nagy vagy kis tanya vidéken, kerti parcellákkal). A könyvekből megtanulhatjuk, hogy Anasztázia (tulajdonképpen a szibériai Gaiai ősanya – a ford.) kedveli és elismeri a dácsnikat, és példaként mutatja be, demonstrálva hogy a vidék miképpen tudja az extrém krízis periódusait túlélni. Valóban, a Szovjetunió összeomlásakor, amikor a nemzeti valuta csereértéke tizedére csökkent, a lakosság megtakarításai eltűntek, a kormánynak semmije sem volt a bérek fizetéséhez, – és mégis – az emberek nem maradtak éhesek, nem volt általános felkelés, és a vidék nem onlott össze teljesen, köszönhetően annak, hogy tényszerűen a lakosság nagy hányada megművelt parcellákkal és földekkel rendelkezett, olyanokkal, amiket dácsáknak hívnak.
A dácsa mozgalom az 1960-as évek elején kezdődött. Abban az időben egy rendelet született, amit megengedte a polgároknak, hogy saját földparcellát szerezzenek. A rendelet robbanásszerűen sokasította a dácsákat, a kis- és nagyvárosok körül dácsa telepek bújtak elő.
Először a parcellákat cégek adták a munkásaiknak és irodai alkalmazottaiknak határozatlan idejű használatra, miután már öt évet dolgoztak. De aztuán kötelezővé tették a földek művelését, máskülönben a parcellát elvették. Ráadásul a nagyobb volumenű építkezések tiltva voltak, csupán egy viskót, fészert, vagy ideiglenes lakóházat lehetett felállítani.
A lefoglalt földek terméketlenek voltak, teljsen elgyomosodva. Ezek azok a földek, amiket a dácsnikok virágzó kertekké alakítottak az évek sokasága alatt. A dácsa mozgalom csúcsa az 1980-as években volt, amikor vidéken nyilvánvalóvá vált az élelmezési probléma. A totális élelmezési elégtelenség körülményei közepette a dácsa kertek jelentették a túlélést.
A Szovjetunió összeomlása (tervezett bedöntése – a szerk.) után a földeket teljesen a privatizáció útjára tették, a körülmények és megszorítások lazultak. De az új, kapitalista gazdaságban, ezentúl semit sem adtak ingyen.
A dácsnikok először gyümölcsfákat és eperfákat ültettek a parcelláik közepére és határszéleire; valamint bokrokat a telekkerület mentén kerítésgyanánt. A fennmaradó részek szolgáltak a gyökérzöldségek, zöldségek és bogyós gyümölcsök helyéül. No és persze virágokkal is díszítették a parcellákat.
Milyen terméshozam nyerhető egy 600m2-es parcelláról?
Vegyünk egy tipikus területet Közép-Oroszországból, amit 25 évig műveltek már (egy érett dácsa kora). Található rajta egy almafa, két eperfa, két homoktövis bozót, hét fekete ribiszke bokor, tizenöt málna bokor, és két egres (köszméte) bokor. Van két 180x240 cm-es üvegház paradicsommal, egy 80x150 cm-es ágyás uborkával, egy 150x200 cm-es ágyás répával és céklával, egy 200x250 cm-es ágyás káposztával, egy 200x200 cm-es ágyás cukkinivel, egy 150x150 cm-es ágyás fűszerekkel, és három 60x300 cm-es ágyás eperrel. A virágágyások pedig szétszórva az egész területen. Természetesen vannak nem művelt területek a parcellán és található rajta egy házikó, egy csűr és egy komposzt gödör.
A terméshozam megközelítőleg a következők szerint alakul egy ilyen területen:
1. Alma - 50 kg 2. Faeper - 20 kg 3. Homoktövis - 30 kg 4. Fekete ribiszke - 16 kg 5. Málna - 70 kg 6. Eper - 70 kg (egy szezon alatt) 7. Paradicsom - 150 kg 8. Uborka - 60 kg 9. Répa - 18 kg 10. Cékla - 15 kg 11. Káposzta - 35 kg 12. Cukkini - 20 kg
Ennek egy részre frissen kerül fogyasztásra, a másik része tartósítva lesz.
A paradicsom és uborka sózott és pácolt, krémek készülnek a cukkiniből és padlizsánból, a káposzta sózott, marinált és céklával vagy anélkül pácolt, a hagyma és fokhagyma céklával vagy anélkül marinált. Dzsemek, kompótok és szörpök készülnek gyümölcsökből és bogyókból. Ízek készülnek az édespaprikából és változatos zöldségekből, valamint gyümölcsszószok. Minden dácsniknak saját speciális receptjei vannak, és minden emer tartósítmányainak sajátos ízvilága.
Minden családnak mindig adódik többlete is a 600 nm2-es területről. Az élelmiszerválság alatt az emberek egymásnak adták a többleteiket, végeredményben minden család felhalmozott egy változatos zöldség- és gyümölcsállományt.
Említésre méltó, hogy a dácsnikok szintén szerették a szomszédos erdők vad gombáit és bogyósgyümölcseit gyűjteni. Ezen ínyencségekből változatos készítmények lettek télére. Nemkülönben a poszt-szovjet idők válsága alatt, további földek lettek foglalva a burgonya számára.
A dácsa mozgalom volt és jelenleg is a legelterjedtebb és legnépszerűbb mozgalom a Szovjetunióban és a poszt-szovjet Ororszországban. Mind a mai napig 40 millió (!) család rendelkezik dácsával, és nagyjából 120 millió ember, vagyis a népesség 85%-a táplálkozik a saját dácsájáról. Manapság 20 különböző magazint jelentetnek meg dácsnikoknak, 5 televízió műsort, hatalmas számú weboldal foglalkozik a témával és van elektronikus program is a dácsák témájában. Még egy társadalmi szervezet is létezik: az “All-Russian Gardeners Union”.
Néhányan úgy hiszik, hogy a dácsa mozgalom eltűnik és a modern ifjúságot nem érdekli a föld. De a dácsa mozgalom helyébe egy új került – a Kin’s Settlements – és ez viszont szignifikánsan növekszik és nyereséges.
U.i.: 2013-ban egy új törvény lépett életbe, megengedve a dácsnikoknak, hogy áttehessék a címüket a dácsájukra és a dácsájukat tehessék a hivatalos tartózkodási helyükké.
Tudjuk-e, hogy Oroszországban alanyi jogon jár 1 hektár annak, aki vállalja, hogy ökológiai módon megműveli?! Lehetséges-e mindössze 1 hektárból teljesen megélni az élelmezés tekintetében? Természetesen! Ennek gyakorlata Petró Tibor előadásából világosan kiderül. - Egy hektáros öröklét: ÖKOklikk.hu
Amikor igencsak javasolt, hogy az élelmiszer termelő rendszerünk milliónyi organikus kiskertre és közepes családi gazdaságra alapuljon, szinte mindig akad valaki, aki azt mondja, hogy ez nem reális. Aztán gúnyosan beszólnak, hogy „Lehetetlen ellátni a világ növekvő népességét kertekkel, pláne organikussal.” Ó, igazán?! Tájékoztatta Oroszországot erről valaki?!
Az összességében megközelítőleg 8 millió hektárnyi (20 millió angol hold) földön, 16,5 millió orosz család termel élelmet kisléptékű, organikus (magyarul bio- vagy öko-) kertekben. Mindezt a "Dácsa birtokainkon" teszik, ami egyfajta másodlagos otthon, főleg a túlurbanizált területeken. Lehet, hogy nem köztudott, de a saját élelem termelése régóta éltetett hagyomány Oroszországban, még a gazdagok körében is!
Az 1999-es „Privát háztartási gazdálkodás Oroszországban” Gosmkostat statisztikák alapján, ezek a Dacha családok előállították:
• 38% -át Oroszország teljes mezőgazdasági hozamának
• 41% -át az állatállománynak
• 82% -át a méznek
• 79% -át az eladott marhának
• 65% -át az eladott báránynak és kecskének
• 59% -át a tejnek
• 31% -át az eladott szárnyasnak
• 28% -át a tojásnak
• 91% -át a burgonyának
• 76% -át a zöldségnek
• 79% -át a gyümölcsnek
Például tudjuk-e, hogy Oroszországban alanyi jogon jár 1 hektár annak, aki vállalja, hogy ökológiai módon megműveli?! Lehetséges-e mindössze 1 hektárból teljesen megélni az élelmezés tekintetében? Természetesen! Ennek gyakorlata Petró Tibor előadásából világosan kiderül. - Egy hektáros öröklét: ÖKOklikk.hu
Ha az orosz családok képesek ilyen mértékű termelésre, az ő régiójukra jellemző nagyon rövid tenyészidő (kb. 110 nap) alatt, akkor elképzelhetitek, hogy a világ többi régiója mire lenne képes! Sajnos csak az USA-ban egyedül, a „pázsitok és előkert gyepek” területe a dupláját (40-45 millió angol hold) teszi ki az orosz kiskerteknek. (Erről bővebben lássátok 2010-es írásunkat: Újra analóg lesz a kasza címmel)
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat segítségével összegyűlt országosan mintegy 20 helyszín, ahol az elkötelezett civil szervezetek, magánszemélyek MAGBÖRZE csere-bere programot szervezenek. - Tudtam meg az Élő Tisza honlapjáról.
Hogy miről is szól ez, és hogy mindez miért fontos az ángyáni vidékpolitikai reform állami szintjeitől kezdve egészen a mindennapi kenyerünkig egyaránt, és hogyan is áll ez összefüggésben a "cúnya-gonof multi tökével, akarom mondani tőkével".... erről szól ez a kiválóan szerkesztett "Terítsd a magot" videó! (Korábban már posztoltunk a témában egy rövidebb magyar dokumentumfilmet is: "Fémzárasat vagy szabadot?" a címe.)
Időpont
Helyszín
Szervező
Február 02.*
Hosszúhetény. Nemes János ÁMK és Könyvtár (Verseny u. 9.) 9-12 ó
A *-al jelölt MAGBÖRZÉK országos magbözre rendezvénysor az MNVH elnökségének döntése alapján, annak jóváhagyásával szakosztályi keret támogatásával valósul meg a KÖZÖSSÉGI TANULÓKERT HÁLÓZAT programon keresztül a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület közreműködésével.
A szervezők a változtatás jogát fenntartják, érdeklődni a szervezőknél a kapcsolattartónál lehet. A lista még bővülhet. A lista aktuálisan az www.mnvh.eu/hirek/aktualis/helyi-piac menüpontban lesz.
Továbbá a témában szintén nagyon ajánlott kiadvány!
Helyi közösségek a mezőgazdasági sokféleségért Magyarországon -- Elkészült az új tájfajtás kiadvány(pdf), amely bemutatja, hogy nem csak a génbankok foglalkoznak a mezőgazdasági sokféleség megőrzésével. Kint a földeken, "élőben" egyre több gazdálkodó és helyi közösség dolgozik azon, hogy a tájfajták megmaradjanak és elérhetők legyenek a mindennapjainkban...
Aki képbe akar kerülni, vagy embertársaival akar a GMO-k mostani világ-elfogadottságáról társalogni. Osszátok meg (mert megosztani a legemberibb :D)! Akár Magyarországra fókuszálok, akár a világra nyitom a tekintetem, mindenhol erősödő ellenállást tapasztalok a génmódosított élelmiszerekkel szemben! Az emberek immáron tudni akarják, hogy mit esznek, mit etetnek velük: ez ilyen egyszerű. A választás szabadságát akarják: legyenek felcímkézve a termékek! Nem csoda tehát, hogy a legnagyobb élelmiszeripari vállalatok akarják ellehetetleníteni a termékek jelölését, hogy tartalmaznak-e GM komponenst. Ellenük azonban több száz biofarm és 700 séf fogott össze kampányban!
A bolíviai Pachamama törvény!
Ami a hírekből mostanság kimaradt, hogy Bolívia törvénybe iktatta a Föld Anyát és betiltotta a GMO-kat! Az ország elnöke, Evo Morales (aki egyébként az ország első ajmara indián származású elnöke), elfogadta a Föld Anya és az Integrált Fejlődés a Jólétért törvényeket!
A törvények intézkedéseket vezetnek be a földbirtok koncentráció ellen, a "zöldbárók" megszüntetésére, valamint megtiltja a bevezetését, előállítását, használatát és szétszórását a genetikailag módosított magoknak!
A kiemelkedően új szabályok közé tartoznak továbbá a Közösségi Védelmi Rendszer és a Klíma-Biztonsági Alap, amelyek biztosítják, hogy a köztulajdont képező földek szétosztását követően azok főként a nőkhöz és a bennszülött népekhez kerüljenek. Az előírások szabályozzák a külföldi tulajdonszerzést, a birtokok felügyeletét, a Föld Anya elemeinek elérését és használatát! (Orbán Viktor - húzd le magad a WC-n!)
A Seralini professzor és munkatársai által két éven át végzett hosszú távú állatkísérletek szerint a Monsanto által kifejlesztett NK603 génmódosított kukorica, valamint a vele együtt is alkalmazott RoundUp® totális gyomirtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a tumorok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését. Seraliniék tanulmányát és annak fontosságát Dr. Bardócz Zsuzsanna táplálkozástudományi professzor, A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága c. könyv társszerzője mutatja be.
Növekvő kételyek - magyar feliratos videó a génmódosító vállalatok logikájáról és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokról (forrás: Greenpeace International). Az EU álláspontja szigorú. És még van rá lehetőség, hogy függetlenségét és sértetlenségét megőrizze. Addig kell a sarkukra állniuk, amíg lehet, és el kell gondolkozniuk a lehetséges következményeken.
Válaszúton a mezőgazdaság - A Válaszúton a mezőgazdaság c. kiadvány a Nemzetközi felmérés a mezőgazdasági tudás, tudomány és technológia hatásáról a világ fejlődésére (IAASTD) tanulmányán alapul.
Glifozát tanulmány- A glifozát egyre terjedő használata összefügg a génmódosított növények használatával és egyre nyilvánvalóbb kockázatot jelent a környezetre és egészségünkre is. A glifozát számos világszerte kereskedelmi forgalomban kapható mezőgazdaságban használt vegyszer hatóanyaga, köztük a jól ismert Roundup-nak is. A glifozát alapú vegyszereket széles körben használják gyomirtószerként, mivel nem szelektívek és elpusztítanak minden vegetációt. -------------------------- Az Anonymous hacker csoport üzenete a Monsanto-nak: Kiállunk a gazdákért!
A nyár elején egy millió aláírás gyűlt össze arra a népszavazási kezdeményezésre, hogy Kalifornia államban legyen kötelező megjelölni a genetikailag módosított élelmiszereket. November hatodikára tűzték ki a népszavazást, és ha az igenek győznek, akkor a genetikailag módosított élelmiszereket jól láthatóan meg kell különböztetni hagyományos társaiktól.Az élelmiszeripar nem örül a népi kezdeményezések, mivel tisztában vannak azzal a felméréssel, mely szerint az amerikaiak mindössze negyede gondolja azt, hogy a GMO élelmiszerek "tulajdonképpen biztonságosak". Emiatt az esetleges megkülönböztető jelzés komolyan csökkentheti az eladásokat, a tét nem kicsi.
Ezért a nyáron több nagyobb élelmiszercég kampányba fogott és nyíltan kiállt amellett, hogy nem kell címkézni az élelmiszereket vagy biztonságosak a GMO termékek. Szerintük nem bizonyított a GMO kockázata és csak csökkenteni fogja a nemzetgazdasági bevételeket a tilalmi lista.
Az USA-ban a kampányra költött pénzek nyilvánosak, és az ellenzők eddig 35,6 millió dollárt fizettek be a kampány közös alapjába. A legnagyobb befizető a Monsanto 7,1 millió dollárral, de biotech cégek is dollármilliókat fizettek be. A Coca-Cola és a PepsiCo cégeknént 1,7 millió dollárral szállt be az ellenkampányba. De a Nestlé se maradt le sokkal a maga 1,2 millió dolláros befizetésével.
A GMO-címke ellenzők közt itthon is ismert vezető világmárkák szerepelnek. Ilyen a Coca-Cola, PepsiCo, Nestlé, Uncle Ben, Kellogg's, Del Monte, Candy, Wrigley (rágógumi), Mars Food (Snickers, M & Ms), Hershey Company, Heinz, Godiva Chocolatier, Sunny üdítőitalok, General Mills, ConAgra Foods, JM Smucker. A címke ellenzőket a Kaliforniai Republikánus Párt támogatja.
A Proposition 37 elnevezésű szavazás, ha sikerrel jár, akkor nem csak a kész élelmiszereket kell majd ellátni címkével, de a nyers hús- vagy zöldség-gyümölcs árut is. Tilos lesz a reklámokban és címkén a „természetes" szó használata és nem csak az élelmiszereken kell feltüntetni a jól látható megkülönböztető címkét, hanem a reklámokban is.
Vizuális típusoknak: ki mennyivel támogatja a népszavazási kampáynt, hogy jelölve legyen, ha egy élelmiszer GM-összetevőt tartalmaz Kalifornia államban.
Over 700 Chefs have signed on in support of labeling GMOs and Prop 37. You won't find real unpaid faces on the oppositions pages because Yes on 37 is the People's movement. Join us in sharing the truth!
Amikor igencsak javasolt, hogy az élelmiszer termelő rendszerünk milliónyi organikus kiskertre és közepes családi gazdaságra alapuljon, szinte mindig akad valaki, aki azt mondja, hogy ez nem reális. Aztán gúnyosan beszólnak, hogy „Lehetetlen ellátni a világ növekvő népességét kertekkel, pláne organikussal.” Ó, igazán?! Tájékoztatta Oroszországot erről valaki?! 
Ami a hírekből mostanság kimaradt, hogy Bolívia törvénybe iktatta a Föld Anyát és betiltotta a GMO-kat! Az ország elnöke, Evo Morales (aki egyébként az ország első ajmara indián származású elnöke), elfogadta a Föld Anya és az Integrált Fejlődés a Jólétért törvényeket!
Génmódosított kukorica és Roundup® gyomirtó: a hosszú távú állatkísérletek óvatosságra intenek
Utolsó kommentek