Tovább mérgezi országunkat Csányi oligarcha

PPJ         2014.06.17.

csányi jobban teljesít.pngTiltott anyaggal, tiltott módszerrel irthatják a rágcsálókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hazai „vészhelyzeti engedélye” alapján. A nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni. A pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint. [Forrás: Greenfo - Kiegészítések: GreenR]

2013-ban hazánk második legnagyobb agrár oligarchája, a közös agrárkasszából 5 milliárdos támogatást besöprő Csányi birodalom tovább folytatja az nagyipari intenzív monokultúrás vegyszeres mezőgazdaságot, ami túl azon, hogy ökológiailag és közgazdaságtanilag önmaga méretnagyságából gerjeszti a legtöbb problémát (vö.: Ernst F. Schumacher: A kicsi szép), még ökotoxikológiai apokalipszist is hoz. Köszönjük meg az Ángyán által csak "nagyfiúknak" hívottaknak, hogy "ennyire" szívükön viselik a magyar emberek és a jövő generációk sorsát, hogy mindent elkövetnek a további hathatós táj-tudat-ember-mérgezésért!

Ez az a Csányi birodalom, amiről a dioxin botrány kapcsán derült ki, hogy nem itthon vásárol alapanyagot a "hungarikum" Pick termékeihez, és még a kolbász sem a paprikától piros...

Ő az a Csányi Sándor, aki a Prima Primissima Nemzeti Oligarcha Díjkiosztón a 2. Prima Oligarcha díjat zsebelhette be. Tagja a MOL igazgatósági tanácsának, az OTP elnök-vezérigazgatója, tagja a MasterCard európai tanácsadó testületének. Csányiék a Bonafarm Csoporton keresztül ~27.000 hektár birtokosai. Bár a Pick szalámiját magyarként reklámoztatja, a schleswig-holsteini dioxinbotrány miatt készült "húsos lista" élére került, a piros kolbász sem minden esetben a paprikától piros, a hungarikumnak álcázás és a megtévesztés nagymestere. Az új földtörvény értelmében az ~5000 alkalmazottjával felvásárolhatná az egész országot szőröstül-bőröstül, ennyit arról a kormány-propagandáról, hogy a "kis- és közepes családi gazdaságokat támogatja az új földtörvény". Az új, murvával felszórt, klimatizált zenélő tehenészetben Enya hangjára tejelnek a nagy sűrűségben, intenzíven tartott, antibiotikumozott tehénkék: a 3,5 milliárdos beruházás természetesen állami közpénzből is finanszírozódott, sőt még munkahelyteremtő támogatásként is kapott egy keveset a tisztelt Prima Oligarcha, igaz, valójában 150 munkahelyet szüntetett meg a környéken, helyette pedig csak 58-at hozott létre, de ez önöket ne zavarja.

A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet. Gratulálunk és minden elismerésünk!

Mit akarnak valójában? - "A miniszterelnök közép-európai termelési központról beszél. Ez nem jelenthet mást, mint a multik által uralt ipart és mezőgazdaságot és a benne éhbérért dolgoztatott rabszolgákat. Árulkodó a 2012. évet értékelő beszédében elhangzott kijelentése: „15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez." Magyar gazdasági imperializmus? Végzetes tévedés, de tényleg ez történik. Jelenleg e 15-20 oligarcha felszerszámozása zajlik – az alattvalóvá süllyesztett lakosság rovására." - Élőlánc Credo

A "Mérgekkel az emberiség ellen Zrt." bemutatja a pocokholokauszt színdarabot

A magyarországi pocokinvázió (mint említettük, a méret-üzemnagyságból öngerjesztően adódó "probléma" - GreenR szerk.) miatt egy jelentős kockázattal járó vegyszer, a Redentin légi és földi kezelésére adott engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Sem a vegyszer, sem a légi kijuttatásos módszer nem engedélyezett az Európai Unióban. A hivatal minden évben „vészhelyzeti engedélyt” ad ki a rendszeresen visszatérő probléma kapcsán.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Greenpeace a jelentős pocokállomány kártételének súlyosságát, valamint az előrejelző rendszer megszűnésének hatásait ugyan pontosan nem tudja megítélni, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta  Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint.

mezei pocok.jpgMiért kockázatos?

„A Redentin nevű rágcsálóirtó szer hatóanyaga többnapos szenvedés után pusztítja el a megmérgezett emlősállatokat, valamint madarakat és halakat. Az emberre is mérgező, véralvadásgátló hatású anyag az európai szinten tiltott, de hazai derogációt kapott légi kijuttatása esetén elkerülhetetlen, hogy más élőlények, így például védett ragadozó madarak, mezei nyulak, őzek is áldozatul essenek. A csak hetek alatt lebomló anyag benne marad a szenvedő és elpusztult állatokban, melyek így ragadozók – akár kutyák, macskák – és dögevő állatok mérgezését is okozhatják – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

“A Redentin felhasználása természetvédelmi és vadvédelmi szempontból is aggályos. Egyrészt a mérget nem csak a megcélzott mezei pockok, hanem más védett vagy vadászható fajok is felvehetik, amelynek különösen nagy a kockázata, ha felszíni vízterekbe kerül a szer. Így például 2002-ben 200 pajzsos cankó és egy daru esett redentin mérgezés áldozatául. Másodlagosan a mérgezett pockok elfogyasztásával védett ragadozók is mérgezést szenvedhetnek, ahogy ez történt 2006-ban egy rétisassal. Emellett rendkívül jelentős lehet a mezei nyulak és hörcsögök pusztulása is, ami például az ezeket fogyasztó világszerte veszélyeztetett parlagi sasok békés-megyei állományában komoly problémát jelenthet a fiókák felnevelésében. Ezek a veszélyek a sokszorosára nőnek a szer most engedélyezett légi kijuttatásával.” - mondta Dr. Horváth Márton az MME fajvédelmi csoportvezetője, aki a ragadozómadár-mérgezések visszaszorításáért küzd egy LIFE projekt keretében

Miért használható?


mezei pocok gabonán(1).jpgA Redentin évek óta visszatérő ügye rávilágít egy joghézagra, [1] amelynek megszüntetése minden európai egészségügyi és környezeti érdeke. A Greenpeace kifejezetten aggályosnak tartja, hogy a tagállamok nem megfelelően értelmezik az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendeletének 53. cikkelyét. A cikkely kimondja, hogy „különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el.” Márpedig Magyarországon a Redentin évek óta úgy kap – számos más, nem véletlenül betiltott veszélyes méreghez hasonlóan  – minden évben eseti, vészhelyzeti engedélyt, hogy hazánkban jelenleg három rágcsálóirtó készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pockok elleni védekezésre.
„Látható, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni, melyek használata közvetve vagy közvetlenül hozzájárul a rágcsálók természetes ellenfeleinek eltűnéséhez, vagyis a vegyszer az adott hely élővilágát, és végső soron saját természetes alternatíváját egyszerre számolhatja fel. Ez a példa is megmutatja, hogy a monokultúrás, nagyüzemi mezőgazdaság jelen formájában azért sem tartható fenn tovább, mert a rágcsálók és kártevők természetes ellenfeleinek élőhelyét – az erdősávokat, a maradvány- vagy „beülő” fákat, a virágos táblaszegélyeket – is eltünteti. Márpedig ezek hiányában sokszor csak nagyon problémás vegyszerekkel tudnak védekezni ellenük a gazdák” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

[1] Az európai környezetvédők által többször kritizált, röviden „120 napos derogációnak” nevezett jogi lehetőség nem azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi és környezeti kockázataik miatt betiltott vegyszereket egy-egy tagország a tilalmat követően is folyamatosan forgalomban tartsa. Nehéz elképzelni, hogy 2009 óta minden évben több hónapon át előre nem megjósolható események, különleges körülmények (például a rágcsálók okozta kártétel) álltak volna fenn a magyar mezőgazdaságban, hiszen azóta évente akár több alkalommal is kapott engedélyt az igen kockázatos hatóanyagú készítmény.

         7 hozzászólás

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság pocok környezetszennyezés greenpeace vegyszer dioxin agrártámogatások oligarcha termőföld prima primissima csányi sándor táplálék fenntarthatóság agrárium agrárpolitika ökotoxikológia humánökológia élőlánc magyarországért ángyán józsef ökológiai mezőgazdálkodás nébih redentin ernst f schumacher

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A szülőföld nem eladó - Sajtótájékoztató a civilek földjogi szabályozás javaslatairól

PPJ         2013.05.20.

Sajtótájékoztató a civilek javaslatairól - 2013. május 15. - A pódiumbeszélgetésen a téma kiemelkedő szakértői mondták el véleményüket, keresnek megoldásokat ebben, a magyarság jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben. Küzdelem az erőforrásokért - a termőföld ügyek szabályozása címmel a Magyarországért Kulturális Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Szülőföld Mozgalom pódiumbeszélgetést szervezett Budapesten az Aranytíz Kultúrházban. A pódiumbeszélgetés után a földügyekkel foglalkozó civil szervezetek bemutatták a sajtónak és a konferencia résztvevőinek a földügyi szabályozásról szóló javaslat csomagjukat. A pódiumbeszélgetésről profi filmfelvétel készült, ami később fog bemutatásra kerülni. Alább közöljük hanganyag formájában a sajtótájékoztató kiemelt hozzászólóit:

http://www.mandula.pte.hu/files/tiny_mce/Image/kajner_peter.jpgKajner Péter a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke a civil javaslatok közül különösen fontosnak tartotta kiemelni: A nagyüzemek terjeszkedésének akkor lehet véget vetni, ha átlátható és áthághatatlan felső határt szab a törvény a birtokolható, illetve haszonbérelhető földek méretének. Ezért meg kell szüntetni azt a kiskaput, ami megengedi a cégeknek, hogy ne vegyék figyelembe a bérelt területeik nagyságának számításánál a tagoktól bérelt földeket. Lényeges, hogy a településen élő gazdákból álló helyi földbizottság minden, a településhez helyrajzi szám szerint tartozó föld birtoklását, illetve használatát illető ügyben rendelkezzen döntési joggal.

molnár attila szülőföld mozgalom.jpgMolnár Attila a Szülőföld Mozgalom ügyvivője hangsúlyozta, hogy a földmoratórium jövő évi lejárta kíméletlen versenyhelyzetet fog eredményezni a magyar földpiacon, a hazai gazdálkodók rovására. Addigra a magyar kormánynak olyan jogi szabályzást kell alkotnia, mely képes lesz megakadályozni a magyar termőterületek rohamos külföldi kézbe jutását – márpedig ez stratégiai fontosságú érdekünk. A szükséges korlátozásokat – közérdekre és mezőgazdasági okokra való tekintettel - elsősorban üzemszabályozás formájában, és csak másodsorban forgalmi kérdésként kell szabályozni.

Ángyán József hozzászólása a közönség soraiból a sajtótájékoztatóhoz, a legaktuálisabb hírekkel a "Vidékfejlesztési Minisztérium" háza tájáról...

P5154502.jpg

A magyar kormány célul tűzte ki a termőfölddel kapcsolatos ügyek jogi szabályozásának újragondolását, tekintettel a külföldiek földvásárlási moratóriumának közelgő lejártára. Az első földforgalmi tervek heves vitát váltottak ki, amelyek után a kormány a tervezet alapvető átdolgozását és egy kapcsolódó üzemszabályozási törvény kidolgozását ígérte, azonban még nem terjesztette ezeket az Országgyűlés elé.

Milyen legyen a földforgalom, a mezőgazdasági üzemek, a földvédelem és a szövetkezés szabályozása, abban a korban, amikor a természeti erőforrásokért való küzdelem erősödik? Hogyan lehet történelmi hagyományainkon alapuló, az európai uniós jognak is megfelelő törvényeket alkotni a termőföldről, amelyek biztosítják a természeti erőforrások megőrzését, a helyi közösségek és a családi gazdaságok megerősítését, egészséges élelmiszerek termelését, a föld hazai rendelkezésben tartását?

A pódiumbeszélgetés résztvevői voltak:
Ács Sándorné agrármérnök, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
Gyulai Iván ökológus, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért
Roszik Péter agrármérnök, Magyar Biokultúra Szövetség
Tanka Endre egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem
Hossó Andrea közgazdász

A beszélgetés moderátora Dombóvári Gábor volt.

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság agrártámogatások földtörvény agrárium szövetség az élő tiszáért szövet agrárpolitika mtvsz ács sándorné molnár attila ángyán józsef kajner péter agrármaffia földbérleti pályázatok szülőföld mozgalom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Forró Földügyek - kiszivárgott a földalapkezelő belső jelentése és hogy ki gyalázza Ángyánt

PPJ         2013.05.09.

http://sustainablepulse.com/wp-content/uploads/global-land-grab.jpgEgy-egy mondatban összefoglalva az alábbi temérdek hírt: Afrikával, Ázsiával és Latin-Amerikával hasonló tempóban rabolják az európai földeket – írja egy most megjelent nemzetközi tanulmány! Érdekes módon az Nemzeti Földalapkezelő belső vizsgálata ugyanazt állapította meg, amit Ángyán is háztetőkről hirdet. Budai az országgyűlésben hazudik, másokat rágalmaz, bezzeg az ezzel kapcsolatos aktuális bírósági tárgyaláson meg sem jelenik. Civil szervezetek nyújtottak be részletes módosító javaslatokat a földtörvényhez. Pódiumbeszélgetés lesz ennek kapcsán az ország jövőjéről, mert a tét igen nagy: jövőre nálunk is "felszabadul" (sic! EU) a földpiac. Tetszenek érteni? Bagóért fogják elvinni az egész országot alólunk!!!

A földtulajdonosok 3 százaléka birtokolja az európai földek felét - Átlátszó.hu

A „Földkoncentráció, földlenyúlás és az emberek küzdelmei Európában" címmel szerdán, a Parasztság Nemzetközi Napján megjelent jelentés szerint Brazília, a Fülöp-szigetek és Kolumbia helyzetét idézi, hogy az európai földterületek mindössze a tulajdonosok 3%-ának kezében vannak, írja a tni.org. Bár a jelenség nem új, az utóbbi évtizedekben jellemzően Kelet-Európában erősödtek fel igazán az ilyen tendenciák. Miközben a magyar sajtó a helyi gazdák ellenében politikusokhoz köthető gazdasági érdekcsoportok által megnyert földpályázatokról szokott cikkezni, a jelentés szerint az európai folyamatokból kínai, közel-keleti és globális szereplők is próbálnak hasznot húzni. A „földlenyúlásokban" közös, hogy a folyamat átláthatatlanul működik. A jelentés 15 oldalon keresztül vizsgálja a magyar helyzetet és már a szöveg elején kiemeli, hogy a magyar földhasználat egyszerre nagyon koncentrált és töredezett, sok kis gazdaságnak kell versenyeznie kevés naggyal és ezt a földtörvény a földbérletek rendszerén keresztül is lehetővé teszi.

Ángyán József az NFA Ellenőrző Bizottságának "nem létező/ titkos" jegyzőkönyvéről - Kiélegyenaföld.hu

~~ A jegyzőkönyv teljes anyaga megtekinthető itt: a "nem létező" NFA EB jegyzőkönyv (PDF)

Felkerült az Országgyűlés honlapjára a Mezőgazdasági Bizottság Ellenőrző albizottságának 2013. 04. 16-i ülésének szó szerinti jegyzőkönyve, amelyen az NFA elnöke és az NFA EB elnöke számolt be a földbérleti pályázatokkal, azok ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokról és - a "nem létező jegyzőkönyvben" összefoglalt - belső vizsgálati eredményekről. Ez különösen azzal a sajtónyilatkozattal együtt lélegzet-elállító, amelyben az NFA EB elnöke (Péter Mihály sajtónyilatkozatának linkje) egy nappal az albizottsági ülés után saját magát meghazudtolva azt állítja, hogy nem is létezik az egyébként az Ellenőrző albizottság ülése végén a helyszínen kiosztott 11 oldalas jegyzőkönyv.

Teljesen "érthetetlen és fel nem lelhető indokok alapján adott pontszámokkal" mutyizza el a pályázatoknál NFA a termőföld közvagyont! Ezt már nem Ángyán mondja, hanem az NFA Ellenőrző albizottsága is! Fejér megyében, ahol a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot akarják elkaszálni, kifejezetten megemlíti a bizottsági jegyzőkönyv, hogy szubjektív pontok alapján történt a döntés!

A nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatón (teljes videó felvétel itt) - amelyen az NFA kiküldött képviselője is felvételeket készített (regisztrálatlanul) - vendégként mások mellett Ángyán József is kifejtette álláspontját.

Amikor a civilek és a gazdák után már a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet belső vizsgálata is Ángyán Józsefnek ad igazat, akkor mégis hogy lehet az, hogy a kormányzati kommunikáció ennek homlokegyenest az ellenkezőjét hirdeti?!

Napi leleplezés: Önök emlékeznek még arra a Vass Krisztián nevezetű "íróra", aki a Magyar Hírlapban gyalázta Ángyán Józsefet? A Váralja Szövetség utánajárt és kiderítette, hogy 2012 óta a Vidékfejlesztési Minisztériumban kormányzati szolgálati jogviszonyt tölt be. Ezt természetesen elfelejtették közölni a jóhiszemű olvasóval... Innen üzenjük: "Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely ki ne tudódnék." További részletek: Váralja BLOG - Hetzmann Róbert: Ángyán József és a birkoidok

Vass Krisztián Ángyán József.jpg

Felelőtlen államtitkár – dr. Budai Gyula nem jelent meg a bíróság előtt

http://agrarmaffia.postr.hu/files/Budai_Gyula_2.jpg

Jogi képviselője úgy tájékoztatta a bíróságot, hogy védence, Budai Gyula „nem is azt mondta, illetve már nem emlékszik, hogy mit mondott..."

(A kép forrása: Magyar Agrár Maffia)

Minek is? Dr. Budai Gyula bizonyára úgy gondolja, hogy valótlan állításokkal bármikor bátran keresztülgázolhat mások becsületén, ha érdekei úgy diktálják, de szavaiért felelősséget már nem kell vállalnia. Egyszerű a megoldás: nem megy el a tárgyalásra.
__________________________________________________________________________

Tanulságos, amit Budai a törvényhozás házában vélhetően hazudik, hogy az említett ellenőrzési jegyzőkönyv nem az NFA EB elnökének, hanem Roszík Péternek az állításait tartalmazza - ami döbbenetes. Ez utóbbi valószínűleg jogsértő kijelentés is, amit jó volna jogászokkal elemezni!

Ángyán József írásbeli kérdésére adott válaszból kiderül, hogy az NFA EB vizsgálatáról készült jelentés hivatalosan létezik, kivonatát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Ellenőrző albizottságának ülésén kiosztották, és a teljes jelentést a képviselők megtekinthetik. Elérhetősége itt!

Mindez azt jelenti, hogy az MTI által közzétett cáfolat, az NFA EB elnökének "nemlétező jegyzőkönyvre" vonatkozó kijelentése, valamint Budai Gyula napirend előtti felszólalásra adott válaszában elhangzott azon kijelentése, hogy az Roszík Péter magánvéleményét tartalmazná, szemenszedett hazugság. A válasz ennek beismerése.

Varga Géza napirend előtti felszólalásának linkje. Idézi az NFA EB jelentését: "A földbirtok nyertesek tervei nem kiemelkedőek, többségük nem rendelkezik állatállománnyal, több esetben gépekkel sem, míg a vesztesek évtizedes állattartók!" --- Budai Gyula válaszának linkje. Budai szerint a családi gazdaságok nyertek.... No Comment.

Különösen furcsa ez az államtitkári állítás 5 nappal azután, hogy az Ángyán József által a vidékfejlesztési miniszterhez intézett írásbeli kérdésre adott - éppen Budai Gyula által jegyzett - írásbeli válasz a vizsgálat tényét és a hivatalos (tehát nem magánvéleményt tükröző) jelentés, jegyzőkönyv létét megerősíti.

Civil javaslatok a földjogi szabályozáshoz - MTVSZ: Természet- és környezetvédelmi, illetve agrár-, vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek a földforgalmi és üzemszabályozási törvény kapcsán fogalmaznak meg részletes javaslatokat (PDF) a Kormány, illetve az Országgyűlés felé. Az állásfoglalást készítő szervezetek szerint a földforgalmi törvény mélyreható átalakítására van szükség ahhoz, hogy ne a magyar vidék érdekeivel ellentétes hatásokat váltson ki.

A civil szervezetek hangsúlyozták, hogy a földügyi törvénycsomagnak segítenie kell a családi gazdaságok megerősítését, a biológiai sokféleség védelmét, a talaj termőképességének megőrzését, az egészséges és biztonságos élelemtermelést és a helyi közösségek hosszú távú jól-létét és önrendelkezésük megerősítését.

http://www.investmentu.com/wp-content/uploads/2012/02/investing-in-agriculture.jpg

Pódiumbeszélgetés ajánló - ÖKOKLIKK: Küzdelem az erőforrásokért - a magyar termőföld ügyek szabályozása

A termőföld az egyik legfontosabb kincsünk és erőforrásunk. Magyarországon a külföldiek földvásárlási moratóriuma hamarosan lejár, ezért olyannyira sürgős és fontos, hogy a magyar kormány újragondolja a termőfölddel kapcsolatos ügyek jogi szabályozását.

Az első földforgalmi tervek heves vitát váltottak ki, az MTVSZ is többször véleményeztük a törvényhozási folyamatot. A kormány a tervezet alapvető átdolgozását és egy kapcsolódó üzemszabályozási törvény kidolgozását ígérte, azonban még nem terjesztette ezeket az Országgyűlés elé.

Milyen legyen a földforgalom, a mezőgazdasági üzemek, a földvédelem és a szövetkezés szabályozása, abban a korban, amikor a természeti erőforrásokért való küzdelem erősödik? Hogyan lehet történelmi hagyományainkon alapuló, az európai uniós jognak is megfelelő törvényeket alkotni a termőföldről, amelyek biztosítják a természeti erőforrások megőrzését, a helyi közösségek és a családi gazdaságok megerősítését, egészséges élelmiszerek termelését, a föld hazai kézben tartását?

A Magyarországért Kulturális Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Szülőföld Mozgalom pódiumbeszélgetést szervez. A pódiumbeszélgetésen a téma kiemelkedő szakértői mondják el véleményüket, keresnek megoldásokat ebben, a magyarság jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben.

A pódiumbeszélgetés résztvevői:
- Ács Sándorné agrármérnök, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
- Gyulai Iván ökológus, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért
- Roszík Péter agrármérnök, Magyar Biokultúra Szövetség
- Tanka Endre egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem
- Tóth Zoltán József jogtörténész
- Varga István mérnök-közgazdász, Magyarországért Kulturális Egyesület

A pódiumbeszélgetés ideje: 2013. május 15. szerda, 10.00 óra
helye: Aranytíz Kultúrház, 1051 Budapest, Arany János utca 10.
További részletek a pódiumbeszélgetésről itt olvashatóak!

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság agrártámogatások budai gyula földtörvény agrárium agrárpolitika mtvsz ács sándorné ángyán józsef agrármaffia földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ángyán József országos összefogásra hív!

PPJ         2013.04.16.

http://cdn2.szon.hu/2012/12/angyan-aufmacher-2150269-16-8a66ac0babd8a642bc8c65676f71e8df.jpgAz agrármaffia háttérhatalmának legyőzéséért a városi és vidéki ember szükségszerű összefogására szólít fel az ország jövője érdekében Ángyán József. A Parlament TV Beszélgetés Plusz műsorában a volt vidékfejlesztési államtitkár őszintén mutat rá a kellemetlen tényekre: a kormány politikáját a háttérből a tőkés társaságok irányítják, amely félresiklott irány, ha teljesülne, akkor katasztrofális helyzetbe hozná nemcsak a mezőgazdaságot és a vidéki társadalmat, de a városban lakókat is: tehát a tét nem kevesebb - az egész ország élelmiszer biztonságáról és önellátásáról van szó!

A vidéki fórumokat járó Ángyán József a családi gazdák érdekében jól teljesítő és fenntartható európai példákat sorol a mezőgazdasági politika tekintetében és kifejti, hogy amit ma Magyarországon a médián keresztül el akarnak velünk hitetni, az arcátlanul valótlan kép. Hazánkban a 2500, 5000 és 16000 vagy akár 27000(!) hektáros nagytőkés gigabirtokok tulajdonosai lobbiznak a kormányon és a médián keresztül, hogy nehogy megtudjuk, hogy az olyan kiválóan teljesítő mezőgazdasági szektorral rendelkező országok, mint Hollandia, Dánia, Franciaország, Lengyelország, stb. mind 60-200 hektáros kis- és közepes családi gazdaságokra és szövetkezetekre épül, de az EUROSTAT adatai szerint, még a nagybirtokok átlagos mérete sem haladja meg az 500 hektáros méretet. Ángyán József figyelmeztet, hogy ha nem módosul a jelenlegi földtörvény iránya, akkor a kormány két úton is lehetőséget fog adni ezeknek a tőkés társaságoknak a végtelen birtokméretre - nem vicc, valóban, törvényileg levezethető módon elmondja! Ez pedig, a világos kifejezésével élve, a spekuláns tőke általi szabad országrabláshoz vezet! Tiltakozás gyanánt a törvényileg demokratikus polgári engedetlenség általi földfoglalásra hívja fel a figyelmet, kiútként pedig a Bencsik Jánossal közösen beadott módosító indítványok maradéktalan elfogadását és a hivatalosan is elfogadott Nemzeti Vidékstratégiában foglaltak irányához való visszatérést említi.

Egyenes és őszinte beszéd az egész országnak!

A "Farkasréti Esték" sorozat keretében a Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesületének (SASFA) januári vendége Dr. Ángyán József, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő volt. Előadásának címe: "Mi lesz veled magyar föld és vidék?" A blogunkon megjelent hangfelvétel után, nemrég jelent csak meg a SASFA Egyesület által az előadás videofelvétele.

         szólj hozzá

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság agrártámogatások csányi sándor földtörvény földkérdés agrárium agrárpolitika leisztinger tamás élőlánc magyarországért ángyán józsef nyerges zsolt kié legyen a föld agrármaffia földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ángyán: "Mi lesz veled magyar föld és vidék?"

PPJ         2013.02.07.

http://11.kerulet.ittlakunk.hu/files/ittlakunk/styles/large/public/upload/event/196/angyan.jpg?slideshow=true&slideshowAuto=true&slideshowSpeed=4000&speed=350&transition=none

A "Farkasréti Esték" sorozat keretében a Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesületének (SASFA) januári vendége Dr. Ángyán József, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő volt. Előadásának címe: "Mi lesz veled magyar föld és vidék?"

Tisztességes Emberek Szövetsége

Élőlánc Magyarországért

Kié legyen a föld

         szólj hozzá

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság agrártámogatások csányi sándor földtörvény földkérdés agrárium agrárpolitika leisztinger tamás élőlánc magyarországért ángyán józsef nyerges zsolt kié legyen a föld agrármaffia földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark