Őszi zöld hírözön

PPJ         2012.10.10.

Eladhatók lesznek a természetvédelmi területek? - Greenfo.hu

El. Ha sikerül a kormánynak: NO COMMENT ---- !!!! Ez még a plusz ráadás a tegnapi hírhez.

Éghajlati adatok a NASA háza tájáról - EnergiaKlub.hu

Az 1880 óta észlelt 10 legforróbb év közül kilencet 2000 után mérték, derül ki a NASA kutatóintézetének (Goddard Institute for Space Studies) adataiból. Ezek közül a kilencedik legmelegebb a tavalyi év volt.

Az évtizedek óta tartó folyamatos emelkedést remekül szemlélteti az intézet által készített fél perces animáció. A videó az elmúlt 130 év hőmérsékleti adatait mutatja be, az 1951-1980 időszak átlaghőmérsékletéhez viszonyítva. Ahol a térkép kékes színű, ott az adott évben hűvösebb volt, mint az említett 40 év átlaga, ahol pedig a térkép sárga vagy piros, ott abban az évben melegebb volt.

A földi klíma természetes ingadozásai miatt nehéz előrejelezni a következő évek globális hőmérsékletének alakulását, hosszabb távon azonban a kutatók további folyamatos melegedést prognosztizálnak. Az intézet vezetője arra számít, hogy a következő 2-3 évben soha nem tapasztalt globális átlaghőmérsékletet mérhetünk majd bolygónkon. A tendenciát a következő El Niño és a fokozódó naptevékenység is erősíti. "Nem kell hozzá túl erős El Niño, hogy megdőljön a 2010-es rekordmeleg a Földön" - mondta James E. Hansen, az intézet  igazgatója.

A hőmérsékleti adatokat több mint 1000 mérőállomásról gyűjtötték össze világszerte. Több információ és adat erre a linkre kattintva érhető el.

Túlélési Haladás

A BBC gyönyörű új sorozattal állt elő ami totálisan megkérdőjelezi a kultúránknak a fejlődésbe vetett hitét: a túlélés érdekében!

www.facebook.com/survivingprogress
.....
www.survivingprogress.com

A mérgező igazság - Greenfo.hu

http://3.bp.blogspot.com/_lWXrpwC28yU/S_QpuE8aesI/AAAAAAAAHg4/7jyGJGuKVYI/s400/ivory_coast_toxic_spill.jpg

Egy angol-holland illetőségű multinacionális vállalat bűnös hanyagsága, a holland hatóságok mulasztása, az elefántcsontparti kormány erőtlensége több mint százezer ember szenvedését okozta. Az Amnesty International és a Greenpeace közös jelentése élesen bírálja a mérgező hulladék-lerakás megakadályozásának kudarcát Nyugat-Afrikában.

A Trafigura, a több mint százezer embernél egészségügyi problémát okozó, a 2006-os Abidjanban, Elefántcsontparton végrehajtott mérgező hulladék-lerakás mögött álló multinacionális vállalat ellen büntetőjogi vizsgálatot kell indítani az Egyesült Királyságban – fogalmazza meg a mai nap kiadott, nagyszabású jelentésében az Amnesty International és a Greenpeace International.

A hároméves kutatás eredményeként létrejött „Mérgező igazság”’/ „The Toxic Truth”’ című jelentés mélyreható betekintést nyújt azon tragikus kudarcok sorozatába, amelyek egészségügyi, politikai és környezeti katasztrófát sorát okozták. A kutatás részletezi, hogyan hágták át a pont az ilyen tragédiák megelőzésére szolgáló törvényeket, továbbá hogyan vallott több kormányzat is kudarcot a Probo Koala nevű hajó és mérgező szállítmányának megállításában útban Abidjan felé.

A jelentés ezen felül megkérdőjelezi az Elefántcsontpartban kötött megállapodás jogszerűségét, amely lehetővé tette a Trafigura számára, hogy az országban elkerülje a jogi úton történő felelősségre vonást a mérgező hulladék lerakásában játszott szerepéért. A mérgezés áldozataival és az őket kezelő orvosi szakértőkkel készített interjúk révén a jelentés új fényt vet a hulladék-lerakás pusztító hatásaira.
„Hat év telt el azóta, hogy ezt a borzalmas tragédiát engedték megtörténni” – mondja Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Itt az ideje, hogy a Trafigura teljes jogi felelősséget vállaljon a történtekért. Az abidjani embereket nem csak a saját kormányzatuk, de azon európai kormányok is cserbenhagyták, amelyek nem kényszerítették ki a törvényeik betartását. Az áldozatok még mindig igazságra várnak, és nincs garancia arra, hogy ilyen vállalati bűncselekmény nem történik meg még egyszer a jövőben.”

„Ez a történet a vállalati bűnözésről, emberi jogi visszaélésekről és a kormányzatok kudarcáról szól, amelyek képtelenek megvédeni az embereket és a környezetet. Ez a történet rávilágít, hogy a nemzetközi jog kikényszerítésére hivatott különböző rendszerek hogy vallottak kudarcot a transznacionálisan működő vállalatokkal szemben, és hogyan volt képes egyetlen vállalat teljes mértékig kihasználni a jogi bizonytalanságokat és az igazságszolgáltatásbeli kiskapukat ilyen pusztító következményekkel.” – mondta a Greenpeace igazgatója Kumi Naidoo. „Még mindig nem késő, hogy igazságot szolgáltassanak, hogy az abidjani embereknek teljes körű tájékoztatást adjanak arról, hogy milyen hulladékot raktak le a környékükön, és hogy a Trafigura megfizessen a bűneiért. Csak így kerülhetjük el egy ilyen jellegű katasztrófa megismétlődését.”

Óriásfraktálok a Föld körül - Index.hu

http://vilagbiztonsag.hu/fejleszt/images/stories/fraktalok.jpgHarmadik éve gyűjt a Google térképének segítségével a természetben kialakuló hatalmas önismétlő geometriai formákat, ismertebb nevükön fraktálokat egy ausztrál matematikus. A Google Earth alkalmazáson kereste szállodáját Paul Bourke ausztrál matematikus amikor az első, műholdképen jól látszó fraktálra bukkant 2010-ben. Azóta folyamatosan gyűjti a térképszoftver segítségével a fraktálokat a norvég fjordoktól a namíbiai sivatagig. A fraktálok olyan, „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyek változatos formáiban legalább egy felismerhető (tehát matematikai eszközökkel leírható) ismétlődés tapasztalható.

http://kep.index.hu/1/0/334/3348/33484/3348404_fbf7e5fc7c1c783fc89d32b7fa62fce2_wm.jpg

Az agyunk idegsejtjeinek hálózata és az univerzum szerkezete is ugyanolyan... Katt a képre a nagyobb méretért!

http://www.exohuman.com/wordpress/wp-content/uploads/2011/01/neuron-galaxy.jpg

Minden EGY. Mind egyek vagyunk. Matematikailag, biológiailag, kémiailag, fizikailag: ezért jól meg kell gondolnunk, hogy mit teszünk a Földdel, mert farkába harap a kígyó, az ökológiai törvények körbeérnek és minden tettünknek meg lesz a visszacsatoló következménye!

http://1.bp.blogspot.com/-6WAwsZT-rAw/TWFlR3w65tI/AAAAAAAAAO4/cgIRN4_G8NM/s1600/self-fractal-universe-brain.jpg

A nagy tengerszint-emelkedés - NOL.hu

A jégkorszak óta nemcsak az Északi-sark, az Antarktisz is olvadásnak indult – derült ki egy kutatásból, pedig korábban a szakértők úgy gondolták, hogy a Déli-sark jégtakarója viszonylag stabil. Az új eredményeken alapuló új modellek szerint a korábban számítottnál is nagyobb lesz a tengerszint emelkedése a század végéig.

http://static.nol.hu/media/picture/33/00/78/000780033-6866-600f.jpg

Elolvadt a Föld napernyője, mediterránná válik Magyarország - NOL.hu

Az Északi-sarki jég zsugorodása egyszerre következménye és oka a felmelegedésnek. Az északi félteke sarki jégtakarójának zsugorodása az utóbbi két évtizedben nagyjából annyival járult hozzá a globális felmelegedéshez, mint az a szén-dioxid-többletkibocsátás, amit ugyanebben az időszakban a légkörbe engedtünk – állítják a Cambridge-i Egyetem klímakutatói. Vizsgálataik szerint az átlátszó víz, illetve a szabaddá vált földfelszín sokkal több energiát nyel el, mint a fehér jég, és ez a hatás különösen drámaivá válhat, ha – várhatóan 2030 után – az arktiszi nyarak teljesen jégmentessé válnak.

– Elolvadt a Föld napernyője – így kommentálta a saját kutatási eredményeit a BBC Newsnak nyilatkozva Peter Wadhams, aki egy tudóscsoport tagjaként a Cambridge-i Egyetemen a sarki jégtakaró és a globális éghajlat összefüggéseit tanulmányozza. A szakember szerint néhány tényt egymás mellé rakva és az adatokból adódó következtetést levonva egyértelműnek tűnik, hogy a jégolvadás, illetve az átlaghőmérséklet emelkedése kölcsönös visszacsatolásokkal egymást erősítve olyan folyamattá vált, amelyet ezen a ponton nagyon nehéz lenne megállítani.

Klímamenekültek Magyarországon - NOL.hu

A klímaváltozás egyik nem várt velejárója, hogy olyan növény- és állatfajok jelennek meg az országban, amelyek számára épp az éghajlat alig érzékelhető apró módosulása teremtette meg a további terjeszkedés feltételeit (vagy tette elkerülhetetlenné a továbbállást).

Hogy az éghajlat megváltozása hatással van a fajok elterjedésére, az az ökológia egyik alaptétele, a hazánkat nagyrészt lefedő Pannon ökorégió pedig kifejezetten gazdag olyan élőlényekben, amelyeknek a Kárpát-medence a legészakibb vagy a legdélibb előfordulási helyük – egy ilyen határzónában a klíma minimális módosulásai is látványos eltolódásokat okozhatnak. A rovarokról (aknázómoly) vagy a szél segítségével is terjedő gyomnövényekről (parlagfű) viszonylag könnyű elképzelni a vándorlást – kevesebben tudják, de például őshonos tölgyerdőink is képesek követni a változó klímát, egy évszázad alatt akár néhány száz métert megtéve –, ha valamilyen földrajzi vagy mesterséges akadály az útjukba nem kerül.

Vegetáriánus étrendre kényszerítheti az emberiséget a súlyosbodó élelmiszerhiány - NOL.hu

A vízszűke miatt egyre súlyosbodó élelmiszerellátási problémák miatt az emberiségnek radikális változtatásokkal, egyebek között a majdnem teljes vegetarianizmusra való áttéréssel kell számolnia a jövőben, hogy a 2050-re várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének legyen mit az asztalra tennie.

Az állati fehérjében gazdag étrend 5-10-szer több vízfelhasználással jár együtt, mint a vegetarianizmus. Jelenleg a világ szántóföldjeinek egyharmadát fordítják takarmánytermesztésre. A hiánykezelés további lehetőségei közé tartozik az ételszemét felszámolása, valamint az élelmiszertöbblettel és -deficittel bíró országok közötti kereskedelem erősítése. "Kilencszázmillió ember éhezik és kétmilliárdan alultápláltak, annak ellenére, hogy az egy főre jutó élelmiszertermelés folyamatosan növekszik" - mutattak rá a szakemberek.

http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/24753533.jpgKiűzetés a paradicsomból - NOL.hu

Amikor egy lédús paradicsomot vágunk fel a reggelihez, eszünkbe se jut, hogy a zöldséget rendszerint egy bumfordi, szőrös testű poszméhnek köszönhetjük. Jó néhány élelmiszer- és takarmánynövényt, valamint vadvirágok millióit csak ezek a kövér, feltűnő, többnyire csíkos bundájú rovarok képesek megporozni.

A poszméhek ökológiai és gazdasági jelentősége vetekszik a házi méhekével, így pusztulásuk beláthatatlan következményekkel járna. Ha holnaptól nem lennének, akkor az élelmiszerárak azonnal az egekbe szöknének, mert kézi erővel kellene végezni a megporzást.

A poszméhek száma a hatvanas évektől kezdve folyamatosan csökken egész Európában, az utóbbi években azonban igen kevés figyelmet szenteltek nekik a tudósok, mert mindenkit a házi méheket világszerte tizedelő rejtélyes kór, a kaptárelhagyás foglalkoztatott. A poszméhek eközben csendesen, de rendületlenül fogyatkoztak szinte észrevétlenül.

Kevés pénz, csökkenő biodiverzitás - Greenfo.hu

A világ országai jelenleg évi 30 milliárd eurót költenek a fajok sokszínűségének megőrzésére. Környezetvédők szerint 50 milliárdra lenne szükség. Két év után tegnap újabb ENSZ-tanácskozás kezdődött a kihalás fenyegette fajok megmentéséről, ezúttal az indiai Haidarábádban.

A két évvel ezelőtti, nagojai (Japán) ENSZ-konferencián célul tűzték ki, hogy 2020-ig megállítják az állat- és növényfajok kihalását, a finanszírozás azonban egyelőre nem megoldott. Az óceánoknak legalább tíz százalékát kellene a nagojai határozat értelmében természetvédelmi területté nyilvánítani, de eddig csak 1,6 százaléknyit helyeztek védelem alá. A tengerek szinte teljes mértékben kiszolgáltatottak a halászatnak, nyersanyag-kitermelésnek és a turizmusnak - panaszolta Tim Packeiser, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szóvivője.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), az állami és civil környezetvédelmi szervezetek legnagyobb világméretű hálózata által működtetett veszélyeztetett fajok Vörös Listáján a 63637 felsorolt faj közül 19817-et fenyeget kihalás, ezen belül a kétéltűek 41, a zátonyépítő korallok 33, az emlősök 25, a madarak 13, és a növények 30%-át.

http://www.greenfo.hu/uploads/kepek/57/5770/teljes.jpg

         szólj hozzá

Címkék: afrika bbc fidesz google earth fraktál klíma klímaváltozás természetvédelem biodiverzitás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bill Gates alapítványa Monsanto részvényekbe fektetett – avagy hogyan válj GM növényekkel milliárdossá mások nyomorából

PPJ         2010.11.07.

Feltöltöttem egy beszkennelt képet a BioHolMi újság szeptemberi számából a "Bill Gates Monsanto részvényeket vásárol" című cikkről. Katt a képre és olvassátok el a történet hátterét, valamint a szépen kifejtett környezettudományi érveket, amivel a szerző cáfolja, hogy Gates és a Monsanto lenne az afrikai éhezők megmentője:

Mikor ilyesmit olvasok, elönt a düh és agyérgörcsös lidércnyomástól elkezdve mindent kívánok a drága microsoft vezérnek, de inkább ne legyünk ilyen drákóiak, kívánjunk "csak" megvilágosodást. Sajnos egyre inkább úgy látom, hogy életveszélyesek az emberiségre nézve azok, akiknek hatalom van a kezében, de nincsenek kellő ismereteik biológiáról, ökológiáról, fenntarthatóságról, stb. (Vagy ne legyünk ennyire naívak? Tudják ők pontosan, hogy mit okoznak?! Hisz pont, hogy látva az összefüggéseket, tudják, hogy hamar milliárdok fognak származni a multik által gyarmatosított harmadikvilágbeli mezőgazdaságból!)

Szerintem ezen a blogon nincs szükség Bill Gates zöldrefestésére. Alapvetően szerintem Bill Gates és a Monsanto esetében a kulcs: a szabadalmak. Gates úgy csinál, mintha a világ éhezőinek megmentését szolgálná a génmanipuláció. Valójában viszont itt a szabadalmi bevételekre utaznak. (Ajánlom a David vs. Monsanto c. filmet Percy Schmeiser küzdelmeiről).

Az elmúlt évek globalizációja teljesen leépítette a közpénzeken való kutatás túlnyomó részét, és megpróbálnak szinte mindent a cégek alá tolni. A független kutatás szinte teljesen megszűnt. Viszont a géntechnológia továbbra is óriási kutatási támogatásokat kap - főleg, ha mondjuk a biogazdálkodásra adott támogatásokhoz viszonyítjuk. Ha a mezőgazdasági tudományok, tudás és technológia témáiról gondolkozunk, akkor géntechnológia párti agymosás helyett ajánlom inkább az IPCC-jelentéssel összevethető IAASTD (International Assessment of Agricultural Knowledge, Science and Technology for Development) jelentést: http://www.agassessment.org/

A jelentés fő mondanivalója: "Business as usual is not an option" - ezzel szemben a Monsanto, Bill Gates és társai a géntechnológián keresztül éppen a nagyüzemi, környezetpusztító, társadalomellenes mezőgazdaságokat erősítik. Egy olyan modellt, amely a 'gazdálkodás gazdák nélkül' (farming without farmers) (szép új) világhoz vezet el.

Teljesen egyértelmű és ebben a blogban már többször kifejtődött vagy utalva volt arra, hogy ehelyett a környezetbarát, helyi erőforrásokra, helyi tudásra alapuló, helyi piacokra termelő mezőgazdaságra van szükség. Magyar nyelven itt olvashattok az IAASTD-jelentés egyes következtetéseiről: Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? A biotechnológiai óriáscégek hizlalása a szegények táplálása helyett

A géntechnológia semmiféle megoldást nem nyújt a népességnövekedésre. Ha arra gondolnátok, hogy a génpiszkált növények többet teremnek, ki kell, hogy ábrándítsalak benneteket. Ez csak mítosz. Nem teremnek többet, ezt meg az USA is elismerte, sőt, a génpiszka (RoundupReady) szója 5-10%-kal kevesebbet terem, mint a nem génpiszkált fajták. Erről is szintén az előző MTVSZ dokumentumban olvashattok magyarul.

http://marvin.bookline.hu/product_images/772/B348938.JPG - Közbevetett könyvajánló -

Robin, Marie-Monique:

Monsanto szerint a világ - A multik csak a javadat akarják – egy óriásvállalat története a dioxintól a génmódosításig

Pallas Páholy Kulturális és Kiadói Kft., 2009, ISBN: 9789638823946

Sőt, az idei évben zuhanni is kezdtek a Monsanto részvényárfolyamai, mert kiderült, hogy a SmartStax kukorica is jóval kisebb termest hoz, mint a kevesebb 'genetikai eseményt' tartalmazó fajták, és a Roundup Ready2 szója hasonló problémákkal küzd. (Kb. egy hónapja erről szólnak a hírek...)

És ahogy az a beszkennelt dokumentumból is jól kitűnik, minden gazemberség csak akkor derül ki a GMO-kkal kapcsolatban, ha környezetbe ágyazzuk. Mert a közgazdaságtan jelenleg is uralkodó neoklasszikus nézetének megfelelően – a GMO-k gazdasága sincs beágyazva a bioszféra és a társadalom rendszerébe. A GMO kérdés nincs ökológiai rendszerek szerint kezelve. Értelmetlen érvelni a GMO-k mellett, amíg a hatásait figyelmen kívül hagyjuk, mint ún. externáliákat.

A GMO lobbi nem tisztességes. Nem a tudóstársadalommal vitázik a GMO lobbi, nem a szakmai köröket akarja meggyőzni, hanem a hátsóbejáraton közelít, az egyes országok bulvármédiumain keresztül akar bejutni (akár a tudósok tudta nélkül) a laikusok tudatába.

A géntechnológusok nem ügyelnek a genetikai változékonyságra. 2010 a biodiverzitás éve! A világ problémáit nem 5-6 fajta köztermesztésbe (köztenyésztésbe) vont növény (állat) fogja megoldani, hanem az ökológiai diverzitásban realizált stabilitás! A GMO lobbinak érdeke, hogy felszámolja a nemzetek génbankjait, cserébe pedig saját egy-két fajtáját ajánlja.

http://www.greenfo.hu/fotok/kiskepek/magbank.jpgVeszélyben a haszonnövények - Greenfo

A mezőgazdasági haszonnövények genetikai sokféleségének háromnegyede már elveszett a múlt században, és a klímaváltozás következtében a kultúrnövények vadon növő rokonai is veszélybe kerülhetnek, veszélyeztetve az élelmiszerbiztonságot - figyelmeztet a FAO legújabb jelentésében.

A GMO lobbi a génmódosítást a darwini evolúcióval teszi analóggá. A természettudományos ismereteket elmásítva, saját tevékenységét a növénynemesítéshez hasonlatosítja. Az évtizedek, évszázadok, évezredek adaptív szelekciós munkáját összetéveszti a kísérleteinek vizsgálatlan eredményeivel, termékeinek környezeti hatástanulmányai nincsenek vagy szűk körűek.

A GMO lobbi rendszeresen egyoldalúan mutatja be az érveit. Amikor nincs (és arra törekszik, hogy „épp ne legyen”) vitapartner, akkor azonnal hamis tényekkel rukkol elő, nem mutatja be a hátrányokat, félremagyaráz természettudományos fogalmakat. Ez rendszeresen tapasztalható!

És akkor a végére egy nov. 4-i rémhír:

http://www.greenfo.hu/fotok/kiskepek/gmo_kukorica2.jpgBrüsszel beengedné az engedély nélküli GM növényeket - Greenfo/MTVSZ/MTI

A Föld Barátai Európa birtokába jutott dokumentumok felfedik az Európai Bizottság új javaslatát, amelyek lehetővé tennék a nem engedélyezett génmódosított takarmányok európai importját.

Az EU génmódosított szervezetekkel kapcsolatos politikájában tervezett változtatással Brüsszel eleget tesz a biotechnológiai ipar által gyakorolt, az európai szabályozás gyengítését célzó követeléseknek. A Föld Barátai Európa hazai tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége szorgalmazza, hogy hazánk is utasítsa el a Bizottság javaslatát.

És akkor a legvégére egy jóhír!

Az AVAAZ.ORG-nak sikerült összegyűjtenie már több mint 1.000.000 aláírást, így az Európai Unió szabályainak értelmében kezdeményezni lehet egy teljes EU-s népszavazást a GMO moratóriumról!

The European Commission has recently approved growing genetically modified crops for the first time in 12 years, putting the GM lobby's profits over public concerns -- 60% of Europeans feel we need more information before growing foods that could threaten our health and environment.

A new initiative allows 1 million EU citizens a unique chance to make official requests of the European Commission. Let's build a million voices for a ban on GM foods until the research is done. Sign the petition below and spread the word.

Update 29 Sept: We reached the goal of one million signatures today! Thanks to all that have participated in this extraordinary people's petition! Now it will be delivered to the European Commission and our call for a moratorium will be lodged. More information about the delivery will be posted soon.

         7 hozzászólás

Címkék: afrika tudomány bill gates gmo mezőgazdaság természetvédelem agrárium monsanto

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kizöldül-e újra a sivatag?

PPJ         2010.08.31.

http://magyardiplo.hu/images/stories/2010augusztus/ksahel_m.jpgA szerző Mark Hertsgaard újságíró. A cikk egy hosszabb változata megjelent a The Nation című lapban, New York, 2009. november 19-én. Fordította: Barna Anett. Forrás: magyardiplo. A Greenr-en egy lényegretörő kivonat jelenik csak meg, ami az ökológiai gondolkodásra és a globális klímaváltozásra hívja fel a figyelmet.

Nigérben a lakosságnak közel a fele éhezik; Csádban vészhelyzet van az élelemhiány miatt. Szárazság, áremelkedés, a csökkenő nemzetközi segélyezés mind- mind tovább rontja a jelenlegi katasztrofális helyzetet. Közben azonban új módszerekkel láthatóan sikerül feljavítani félsivatagos területeket. A kísérlet, bár természetesen nem képes teljes megoldást hozni, de mindenképpen figyelemre méltó.

Az írástudatlan Sawadogo az erdőgazdálkodás és a mezőgazdasági termelés integrációján alapuló agro-erdőgazdálkodás egyik úttörőjévé emelkedett. Annak a gazdálkodási módszernek úttörőjévé, amelynek köszönhetően a Száhel-övezet nyugati része az utóbbi években jelentősen megváltozott, és így az egyik legígéretesebb példája lett azoknak a lehetőségeknek, amelyekkel a lakosság szegény rétegei a klímaváltozás ellen küzdhetnek.

„Az emberek olyan szörnyű helyzetbe kerültek, hogy változtatniuk kellett a gondolkodásmódjukon” - mondja Sawadogo. Ő is ezt tette, mégpedig úgy, hogy felelevenítette a helyi földművelők által évszázadok óta használt technikát, a „zaï”-t, melynek lényege, hogy sekély gödröket vájnak a talajba, amelyek a növény gyökerei felé vezetik el a meglehetősen ritka esővizet. Yacouba Sawagado azonban a hagyományosnál nagyobb gödröket mélyített, ezzel növelve az összegyűjtött víz mennyiségét. Legfontosabb újítása viszont az volt, hogy a száraz évszakban trágyát is szórt a vájatokba, annak ellenére, hogy gazdatársai ezt pazarlásnak tartották. Ezt a technikát alkalmazva sikerült terméshozamát növelnie.

A magasabb szintű szabályozás azonban ugyancsak elengedhetetlen a Száhel-övezetet sivataggá változtató globális felmelegedés megállításáért folytatott küzdelemben. Megvannak ugyanis a határai az alkalmazkodásnak is: ha a levegőbe bocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét nem csökkentjük, a hőmérséklet emelkedését már a legleleményesebb ötletekkel sem akadályozhatjuk meg.

Maga sem számított azonban a legfontosabb következményre: arra ugyanis, hogy a trágyában lévő magokból fák is kihajtanak majd a termesztett köles- és ciroksorok között. Néhány évszak elteltével megállapította, hogy az ekkorra már néhány láb magasra nőtt fák, gyökereik révén javítva a talaj termékenységét, újabb terméshozam-növekedést eredményeztek: „Amióta a lepusztult termőtalaj javításának ezt a módszerét alkalmazom, a családom jó és rossz évben egyaránt biztonsággal el van látva élelmiszerrel.”

A Yacouba Sawadogo által tökéletesített agro-erdőgazdálkodás kiterjedt területeket hódított meg  nem csupán Burkina Fasoban, hanem a szomszédos Nigerben és Maliban is  több százezer hektárnyi félsivatagos területet változtatva termékeny földdé. „Kétségtelenül ez a legkiterjedtebb pozitív ökológiai fordulat, amely a Száhel-övezetben és talán egész Afrikában valaha is bekövetkezett” - állapítja meg Chris Reij, holland geográfus, aki harminc éve dolgozik a régióban.

Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy Yacouba Sawadogo és a hozzá hasonló termelők nem ültetnek facsemetéket, ahogyan arra a Nobel-díjra jelölt aktivista, Wangari Maathai és a nevéhez fűződő Zöld Övezet Mozgalom ösztönözte a kenyai lakosságot -, számukra ugyanis ez nem csupán túl költséges, de kockázatos is lenne. Nem tesznek mást, mint védik és gondozzák a természetes módon itt nőtt fákat. A Nyugat-Száhel-övezetről készült tanulmányokból az derül ki, hogy az ültetett fák 80 %-a pusztul el egy-két évvel az ültetés után. Ezzel szemben az ő természetesen nőtt fáik endémikus (helyi eredetű) fajok, így tehát ellenállóbbak. Ráadásul „termesztésük” nem is kerül semmibe.

Az agro-erdészetnek köszönhetően az amerikai geológiai vizsgálat (US Geological Survey) műholdas felvételein például ma már világosan látható, hogy hol húzódik a Niger és Nigéria közötti államhatár. Niger – ameddig kiterjedt fás területeket látunk; Nigéria – ahol a föld kopár, itt ugyanis a nagyszabású fásítási programok láthatóan kudarcba fulladtak.

A teljes, ennél jóval részletesebb és még sok érdekességet tartalmazó cikket, kérlek olvasd el a Magyar Diplo oldalán!

         1 hozzászólás

Címkék: afrika klíma környezet nigéria fenntarthatóság agrárium agro erdészet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark