Tanulmány: „nagyipari gyárüzemek” állítják elő a bio tej és tojás jelentős részét

PPJ         2015.02.07.

usda_organic.jpgAz eddigi legnagyobb nyomozás van kibontakozóban csalás vádjával a bio iparágban. Nem tartják be a szabályozásokat – a fogyasztóvédők az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumától (USDA) a program vezetőinek leváltását követelik.

A Wisconsin államban lévő The Cornucopia Institute mezőgazdaság-szabályozási kutatócsoport bejelentette, hogy hivatalos jogi feljelentést tesz 14 nagyipari élőállat tenyésztő üzem ellen, amik állítólag illegálisan címkézik bio minőségűnek az előállított tejet, húst és tojásokat.

Fordította: Pacsuta Péter János természetvédelmi mérnök
Szakmai és nyelvi lektorok: Prof. Dr. Biró Borbála terresztris ökológus, egyetemi tanár és Gelencsér Zsófia humánökológus
Forrás: The Cornucopia Institute - Investigation: “Factory Farms” Producing Massive Quantities of Organic Milk and Eggs / December 11th, 2014

Az USDA több évnyi tétlensége után, az etikus- és családi gazdaságokat pártfogó Cornucopia Intézet végre légifelvételeket készített kilenc államban, Nyugat Texastól New Yorkig és Marylandig, az elmúlt nyolc hónapban. Amit láttak, megerősítette a korábbi terepbejárásokat: a vállalati „agro-biznisz” érdekek szisztematikus mintája működik nagyipari méretekben börtönszerűen bezárt élőállat üzemekkel, ahol a megfelelő legeltetés, sőt a szabad levegőn való tartózkodási lehetőségek sem biztosítottak, a szövetségi bio törvények által előírt módon.

A nyilvánvaló visszaéléseket elkövető gigászi „bio” üzemekről itt található fotógaléria: http://www.cornucopia.org/organic-factory-farm-investigation

„A szövetségi bio szabályozások elég világossá teszik, hogy minden élőállat számára kijárást kell(ene) biztosítani a szabad, külső térhez és a kérődzők, mint a tejelő tehenek, legelőhöz kell, hogy jussanak.” – mondta Mark A. Kastel, aki mezőgazdaság-szabályozási vezető elemző a Wisconsin székhelyű Cornucopia Intézetnél. „Ezeknél a masszív nagyipari üzemeknél – egyeseknél 10-20.000 marhával és több mint 1 millió tojótyúkkal – a jószágok 100%-a óriási épületekbe és etetőállásokba van bezárva.”

sm-auroracoldwater-241.jpgAurora Dairy tejgazdaság, Stratford, Texas
18.000 jószággal - a rendszer kijátszása

Az 1980-as években a családi méretű gazdaságok segítették üzleti alapokra helyezni a bioélelmiszer mozgalmat, részben azért, mert az agro-üzletág konszolidációja és az élelmiszerellátás kontrollja összenyomta a haszonkulcsot és ez elűzte a gazdákat a földekről. A fogyasztók lelkesedése a bio szektort egy gyorsan növekvő piaccá tette, olyan gazdák és feldolgozók támogatásával, akik vállalták az élelmiszereknek egy az eddigiektől különböző szabvány szerinti előállítását a környezeti felelősség, az állatjólét és a méltányos gazdaság tükrében.

„Érthető, hogy azon vásárlók, akik a bio minőségű címkézés ideáit és értékeit szívből támogatják, átvágottnak érzik magukat amikor ezeknek a masszív, koncentrált állattartó üzemeknek a fotóit látják.” – tette hozzá Kastel. [Koncentrált Állattartó Üzem, angolul: CAFO (Concentrated Animal Feeding Operations)]

Korábbi kapcsolódó bejegyzésünk:
2013.08.25. - Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

A szervezet azt javasolja a fogyasztóknak, hogy alaposan nézzenek utána a Cornucopia bio márkákat vizsgáló pontszámtáblázataiban ("Scorecards" menüpont az intézet honlapján), hogy a sok bio márka közül olyat tudjanak választani, ami valóban a gazdákkal való kapcsolatban érdekelt és ténylegesen betartja azon ígéreteket, amik a jobb környezeti feltételek, humánus állattartás és gazdasági igazságosság mentén alakítják a bio élelmiszertermelést.

„Rengeteg tejtermelő gazdatársunk valóban törődik a jószágaival, mindegyiknek tudják a nevét, számukra nem csak kódszámot jelentenek.” – fűzte hozzá Kastel.

sm-delta-09.jpgDelta Egg tojásfarm, Chase, Kansas
100.000 tyúk épületenként, egy sincs szabadon

A Cornucopia 2004 óta tesz hivatalos jogi feljelentéseket ezen nagyipari üzemek ellen, több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb tejelőállítótól, a Horizon-tól (ami jelenleg a WhiteWave Foods alá tartozik) visszavonták például a minősítést. Az USDA szankciókat vezetett be az Aurora Tejgazdaság ellen, ami saját-címkés ál-bio tejet állított elő a Walmart, Costco, Target és más szupermarket láncok számára. A WhiteWave és az Aurora ellen az USDA továbbra is nyomozást folytat.fake_organic.jpg

De a jogorvoslat kerekei a Cornucopia szerint mostanában lassan, vagy egyáltalán nem forognak. Az arizonai Shamrock, ami egy vertikálisan-integrált tejgazdaságot üzemeltet a Phoenixen kívül eső sivatagban egy olyan példa, ahol együtt kezelik a 16.000 bio és nem bio tehenet. Az USDA végül is megerősítette, hogy helytálló volt egy nonprofit közérdekű csoport 2008-as feljelentésében tett panasza, és a tejgazdaság valóban illegálisan működött. Ezt azonban csak 2011-ben, három évvel a feljelentés beérkezése után ismerték el. Most, több mint hat évvel később, a Shamrocknak még mindig van egy függőben lévő fellebbezése, de továbbra is tejet árusít délnyugaton. Ezzel alávág azoknak az etikus gazdáknak, akik viszont eleget tesznek a szövetségi bio törvényeknek.

„Az USDA tétlensége ezernyi etikus családi gazdát érint, akik néhány tucat gigagazdasággal kénytelenek versenyezni, versenyhátrányból.” – mondta Kevin Engelbert new yorki tejesember, aki családjával 140 tehenet fej, és ő volt az első minősített bio tejelőállító az Egyesült Államokban.

A Cornucopia Intézet honlapja olyan kutatás- és felmérés alapú eredménytáblákat tart fenn, amelyek a bio tojást, tejterméket, szójaételeket, és néhány más élelmiszercsoportot is hitelesen értékelnek. Vizsgálják azt is, hogy a termékek mennyire állnak közel a biohoz és a bio-eszményiséghez. Ezzel a piaci fogyasztókat és nagybani kereskedőket a hiteles élelmiszerek elérésére ösztökélik és elismerik az ipar valódi hőseit.

Engelsbert, aki előzőleg az USDA Nemzeti Bio Szabályozási Testületénél [angolul National Organic Standards Board (NOSB)] szolgált, megemlítette: „Amikor a NOSB-nál dolgoztam, mindig emlékeztettek, hogy a Nemzeti Bio Program részére tett javaslatainknak gazdaságméret-semlegesnek kell lenniük. Ennek hatására szeretném látni, hogy a Bio Élelmiszer Termelési Törvény bármilyen méretű gazdaságnál és nem csak a kicsiknél is érvényesítve lesz.”

A törvény betűjének és szándékának be nem tartatása oda vezetett, hogy jelenleg rengeteg hagyományos bio gazda pénzügyi stressz alatt áll, néhányuk már a teheneit is eladja és kiszáll az iparágból. „Az illegális tejgazdaságoknak megengedni, hogy tovább működjenek, egyszerűen vicc… alávágja a kereslet-kínálat dinamikáját, ami a piaci szereplők elismerését és a családok számára a rendes megélhetés biztosítását lenne hivatott fenntartani.” – tette hozzá Engelbert.

Annak ellenére, hogy a Bush adminisztráció alatt a Cornucopia meglehetősen kritikus volt az USDA Nemzeti Bio Program [angolul National Organic Program (NOP)] működését illetően, úgy találják, hogy a jelenlegi vezetés az Obama adminisztráció alatt még inkább „kivár”. Engelbert, a Cornucopia testületének alelnöke szerint, „Az úgynevezett ’Végrehajtási Korszak’, amit a bio közösségnek ígértek a 2009-es új adminisztráció bevezetésekor, minden volt, csak éppen végrehajtás nem a nagyipari ’bio’ üzemek törvényszegései ellen.”

A Bush éra alatt az USDA-t azzal vádolták, hogy nem képviseli kellőképpen a bio érdekeket, késlelteti a törvény végrehajtását és a kongresszusi akarattal, a szabályok betartásával szemben meglehetős ellenállást tanúsít.

„Obama elnökké választása óta a Nemzeti Bio Program költségvetését erősen megnövelték, kompetens személyeket vettek fel és ezt helyénvalónak mondják” – jegyzi meg Kastel. „Ezek az emberek jobb hozzáállással rendelkeznek, de ők is az erős ipari lobby, a Bio Kereskedelmi Egyesület [angolul Organic Trade Association] és az intézményesített korrupció hatása alá kerülnek, ami már jóval a hivatalba lépésük előtt létezett.”

A baromfi iparban az USDA megengedte, hogy az agro-„biznisz” vállalatok 100.000-es létszámú tojótyúkot zsúfoljanak be épületenként, néha meghaladva az 1 millió baromfit is egyetlen „farmon” és elnézte, hogy a valódi szabadban tartás egy kis rácsos tornácszerűséggel legyen mindössze helyettesítve.

sm-greenmeadow-02.jpgA Herbruck’s üzem, Saranac, Michigan
85.000 tyúk épületenként, egy sincs szabadon

A kibúvó, a „tornácos-baromfi” , amit először 2002-ben engedélyeztek. Ekkor a Nemzeti Bio Program igazgatója felülbírálva a bio minősítéseket megengedte a The Country Hen-nek (egy massachusettsi tojásgyárnak), hogy több tízezer csirkét összezsúfolva egyetlen istállóban, az épülethez az állatok maximum 5%-át befogadni képes tornác kifutót csatoljon a biominősítés érdekében.

Az az USDA alkalmazott, aki abban az időben a bio minősítési programért felelt, később „átjutva” a „forgóajtón” (a szabályozók és az ipar között) tanácsadóként állt munkába a The Country Hen cégnél, lobbizva a baromfik kültéri tartásának szabályozásai ellen.

„Még ha Miles McEvoy, aki jelenleg a Nemzeti Bio Program igazgatója, azt is hiszi, hogy egy tornác padlóval, tetővel és rácsozott falakkal az „szabadtérit” jelent, akkor is mivel csak a szárnyasok 5%-a képes odaférni, így a maradék 95%-ot őszintén szólva illegálisan zárták be és nevezték bio minőségűnek.” – jelentette ki a Cornucopianál dolgozó Kastel.

McEvoy és az USDA Nemzeti Bio Programja ezeket a kritikákat szinte villámhárítóként nyelte el. Az illegális élőállat üzemek elleni tétlenségüket tetézve, nemrégiben megváltoztatták a NOSB felügyeleti lehetőségeit. Egy civil tanácsadó panel lett belőle, így a Kongresszus által a NOSB-ra ruházott erők az eddigi alapvetően gátolt szintetikus és nem-bio összetevők és hozzávalók használatával szemben a bio élelmiszer előállításnál meginogtak.

2013 végén McEvoy 20 évnyi precedenssel szakított akkor, amikor egyoldalúan megfosztotta a NOSB-ot attól a jogától, hogy a saját aggályai által vezetve szakszerű munkatervet és programot (agendát) alkothasson a bio ipar védelme érdekében.

„A jelenlegi helyzet, amihez az ipar gazdaságilag legerősebb szereplői tapsolnak, de teljesen elítél minden, a gazdákat és fogyasztókat képviselő non-profit szervezet, - teljesen tarthatatlan.” – mondta Jay Feldman, a Beyond Pesticides ügyvezető igazgatója és a jelenlegi Obama kormány kinevezett képviselője a 15 tagú NOSB-ban. „Valakinek felelősséget kell vállalnia azért a szakadásért az iparágban, ami komolyan aláássa a bio minősítés hitelességét és az etikus bio gazdák megélhetését.”

Náhány ipari megfigyelő állítása szerint még a biogazdaságok és marketingesek „törvény betűjéhez” ragaszkodásánál is fontosabb a fogyasztók elvárásainak teljesülése, hiszen hajlandók magasabb árat is fizetni a jobb minőségű élelmiszerekért. Igen jelentős lépés, hogy a Consumer Union, a Consure Reports magazin kiadója nemrég leminősítette a bio címkék értékét. Ezzel jelt adtak azon aggodalmuknak, mely szerint az USDA közelmúltbeli kísérleteivel aláaknázta a NOSB erejét és függetlenségét.

„Nehéz belátni, hogy a jelen stratégia kudarcai vajon kezdődnek vagy végződnek-e Mr. McEvoy-nál.” – mondta Kastel. „De éppen itt az ideje annak, hogy valaki felelősséget vállaljon”. Szomorú kimondani, de úgy gondoljuk, hogy olyan, széles körben elfogadott és jelen állásban semleges személyre lenne szükség, aki képes rendbe tenni ezt a nyilvánvaló összevisszaságot.”

Azon nagyipari mezőgazdasági üzemek listája, amik a Cornucopia feljelentésében szerepelnek:

Végül de nem utoljára, feltétlenül említésre méltó az a néhány infografika, mely a Cornucopia honlapján a jobb oldali sávban helyt kapott. Ha nagyjából képet akarunk kapni arról, hogy milyen hálózat mentén oszlik meg a bio piac; ha az USDA és a Monsanto közti személyi átfedésekből le kívánunk vonni pár következtetést; ha a világ vetőmag piacának hálózatába nyernénk röpke bepillantást; vagy ha kívánjuk felsorolva látni a génmódosított összetevőket jelölni nem kívánó márkákat, akkor jó helyen járunk!

Elsősorban köszönet illeti a cikk megjelenésében a lektorok munkáját! Tisztelettel köszönöm mindazok segítségét, akik lehetővé tették, hogy időt áldozhassak a fordításra és blogolásra!

 

         6 hozzászólás

Címkék: politika amerika usa tudomány világ mezőgazdaság ökogazdálkodás bioélelmiszer biogazdálkodás agrárium agrárpolitika biokultúra usda ökológiai mezőgazdaság nagyipari mezőgazdaság the cornucopia institute

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Öko-hazaárulás: az ÖMKI valódi háttere és céljai - Darvas Béla leleplező írása

PPJ         2014.06.26.

biostop.jpgCsak megerősíteni tudom az alább leírtakat, ugyanis magam is érintettje voltam az ügynek. Úgy próbáltak beszervezni az ÖMKI-hez PhD kutatásvezetői pozícióra(!), hogy még a humánökológia mesterdiplomám sem volt a kezemben. Kérdésemre, hogy ez hogy lehetséges, az volt a válasz, hogy ne aggódjak, megvannak a képességeim. Ez nagyon megtisztelő és biztató, tudományetikailag mégis abszurd és számomra elfogadhatatlan. Tovább érdeklődve az ÖMKI háttere után viszont, teljesen világossá vált a kép, hogy kikre, kiken keresztül és miért vadásztak. Tulajdonképpen a legtöbbetek eddig vélhetően bele sem gondolt, és pusztán nekem el sem hinné, hogy a modern kori nemzetárulás és gazdasági kémkedés hogyan zajlik. Isten áldja a sorsom, hogy beláthattam, nem szabad asszisztálnom ehhez az álságos feladathoz, még ha a "karrierem"(ez a materialista félelemből adódó lelki erőtlenség és hűtlenség melegágya típusú fogalom) is múlik rajta!

Mi úgy látjuk, hogy a pénzügyi háttérhatalom beszivárgása és a hatalom átvétele zajlik. A magyar mezőgazdaság kiszolgáltatása láttán a kérdésünk az, hogy a politika egyszerű ostobaságának, vagy tudatos nemzetárulásának a következménye a biogazdálkodás idegen kézre adása? A folyamat látható jeleit mindnyájan érzékeljük, és a cikk elolvasása után érthetővé válik - a háttérhatalmi cél: a magyar mezőgazdasági erőforrások megszerzése. A háttérhatalom érdekeivel ellentétes a ökologikus biogazdálkodás ál-magyar megvalósítása Magyarországon!!! A külföldi háttérhatalmi földtulajdonszerzés előre kívánja letörni a magyar biogazdálkodást, hogy a későbbiekben a magyar gazdák ne jelentsenek konkurenciát a külföldi érdekeltségekkel szemben. Ezért hazaárulásnak minősül a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság beszántása! Logikailag sajnos várhatóan ez együtt fog járni a magyar kutatóintézetek felszámolásával is. Ez a történet ugyanis már nem Kishantosról szól, hanem annál jóval többről, a magyar mezőgazdaság jövőjéről. A háttérhatalom diverzánsai beszivárognak, a nemzetárulók pedig "helyzetbe hozzák" őket. Az új és gyalázatos földtörvény létrehozza az idegen tulajdont és a piac monopolizálásának eszköze a világszínvonalú magyar kutatás felszámolása, az eredmények megszerzése és megsemmisítése, sőt a tartalmas és eredményes oktatás felszámolása is. Ez nem összeesküvés elmélet, hanem egy sajnálatos gyakorlat, amely Magyarország legfontosabb stratégiai ágazatát érinti. Azonban ennek a folyamatnak még csak az elején járunk!!! Még tehetünk ellene!!!! Ha részt veszünk azokon a társadalmi megmozdulásokon, amelyeket az új és gyalázatos földtörvény ellen, és a magyar gazdák védelmében szerveznek azok a magyar érdekeltségű erők, akik az egész nemzet sorsáért és az egész Pannon bio-geo-öko-régióért felelősséget éreznek és vállalnak.

Darvas Béla: Kutatóintézeti nonprofit káefté – fából vasparipa (az ÖMKI háttere) - darvasbela.atlatszo.hu

darvasbela2-1024x663.jpgE sorozat második részében – mikor a statisztika által nyilvántartott K+F+I által foglalkoztatottakat próbáltam számba venni – írtam le az alábbiakat: „A vállalati K+F+I helyek száma viszont akár égen a csillag. A cégjegyzékben gyors kereséssel is félezer Bt-t és Kft-t találok, amelynek nevében szerepel a kutató, a fejlesztő vagy az innováció szó.” Most ezek közül egyet emelek ki, mivel megjelenése, működtetése és céljai sok tekintetben figyelemre méltó. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft-ről (ÖMKI Kft) lesz szó, amely magát „szerényen” Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnek hívja, bár létszáma csekély (9 mezőgazdasági egyetemet végzett munkatársa van) és munkatársai között nincs nemzetközi értelemben jelentős publikációs aktivitást felmutató munkatárs (1 PhD minősített és 4 PhD-hallgató). Ez a vállalkozás tevékenységét tekintve inkább valamiféle tanácsadó/szervező/F+I pályázó cégnek tűnik, amelyet Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FIBL) nevű svájci (és német/osztrák) cég hozott létre.

2011. február 1-én sok kutatóintézeti és egyetemi kollégámmal együtt levelet kaptam egy korábban a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-nél (BHN) dolgozó ismerősömtől. „Egy most induló 3 éves program kapcsán kereslek, melynek középtávú célja az ökológiai gazdálkodáshoz és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó kutatási aktivitás serkentése, kutatói kapacitás fejlesztése, magas tudományos színvonalú és a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket adó projektek indítása Magyarországon. A projekt keretében arra a kérdésre is választ keresünk, hogy milyen intézményi-irányítási keretek között és milyen partnerségben lehetne a leghatékonyabban megvalósítani ezt a gyakorlatorientált kutatómunkát. A program első lépéseként a csatolt kérdőívre alapozva, mélyinterjúkon keresztül szeretnénk felmérni az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódóan mozgósítható kutatói kapacitást és együttműködési lehetőségeket.” Részt vettem ezen az egyoldalú „kikérdezésen”, majd később a BHN helyiségében szervezett találkozón is. Ezen négy hazai egyetem képviselőin túlmenően az MTA három mezőgazdasági kutatóintézetének (ma ezek az MTA ATK részei) képviselője is részt vett jelezve, hogy „mindenféle” pénzre szüksége van a hazai mezőgazdasági kutatásnak, amely nyomorúságos körülmények között éli túl egyik évet a másik után. A találkozót egy frissen, a Technical University of Munich, Department of Landscape Ecology (München) „tájökológiából” PhD-t szerző hölgy (Drexler Dóra, aki máig a FIBL adminisztrációjának munkatársa) vezette és kérdezgette a professzor urakat, akik készségesen válaszolgattak, miközben a FIBL igazgatójának felváltva fordítottak.

A svájci cég igazgatója (Urs Niggli) elmondta, hogy ennek a projektnek a finanszírozója a Pancivis Stiftung, amely azzal bízta meg a FIBL-t, hogy felügyelje a magyarországi projekt szakmai megvalósítását és a rendelkezésre bocsájtott pénzösszeg célszerű felhasználását. Az ülésen résztvevők már előzetesen egymást kérdezték arról, hogy kiket is takar a Pancivis Alapítvány? Nos, a Pancivis Stiftung-ot a lichtensteini Vaduzban 1999-ben jegyezték be, de csupán ennyi, ami róla bizonyosan tudott. Azt, hogy a Pancivis milyen tevékenységből származó 2 millió eurót ajánl fel a magyarországi projekthez, és miért egy svájci intézeten keresztül csak találgathattak a résztvevők, de ajándék lónak nem szokás a fogait fixírozni. A FIBL egyébként 130 fős svájci K+F+I intézet (Frick a székhelye) – ami hazai viszonylatban is szerény méretűnek számít –, s erősségének azt tartja, hogy szoros együttműködést szorgalmaz a kutatás és a gyakorlat között. Ez utóbbit úgy jellemzi, hogy 200 gazdasággal tartanak kapcsolatot. Mindezt technológiatranszfer-aktivitásnak tarthatjuk inkább, mint kutatóintézetinek, vagyis a hazai bioügyekben fix összeggel és ideiglenesen nemzetközi F+I menedzseri ambíció jelent meg. A FIBL számos kelet-európai, indiai, latin-amerikai és afrikai országban vesz részt az ökológiai kutatási, tanácsadási és tanúsítási szolgáltatások kidolgozásában – olvashatjuk a brosúrájukban. A hazai tanúsítási terület eddig a BHN területe volt, illetve 2002-ben kezdte meg a Hungária Öko Garancia Kft tanúsító szervezet („anyacége” az Austria Bio Garantie) a működését. Előtte a holland érdekeltségű SKAL (Office in Hungary) próbálta a lábát megvetni nálunk. A hazai piac, amely 2012-ben 119 ezer ha közel 10%-a tartozik hozzá (lásd 18. ábra). A nagyrészt osztrák érdekeltségű Hungária Öko Garancia Kft vezetője (Kovács Dóra) egy 2012-es konferencián nagy örömmel üdvözölte a svájci központú ÖMKI Kft létrejöttét.

A FIBL vezetője az ökológiai gazdálkodáson belül az alábbi területeket nevezte meg legsürgősebb célpontjaik között (i) az ökológiai termesztéssel kapcsolatos doktori és posztdoktori program előmozdítása; (ii) a tudományos kutatások segítése; (iii) az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform „aktivizálása”. Nézzük ezeket egy kicsit közelebbről.

18abra.png18. ábra: A tanúsítást kiadó szervezetekhez tartozó, ökológiai művelésű területek nagysága Magyarországon

A PhD-programot illetően az ÖMKI a Szent István Egyetemet választotta stratégiai partnerének. Kétségtelen, hogy ezen az egyetemen folyik a legjelentősebb hazai oktatási aktivitás, jellemezhetően a környezetgazdálkodási MSc-képzéssel és az itt létrehozott Környezettudományi Doktori Iskolával. Mindkettőben Ángyán József szerepe emelhető ki, hiszen az ökológiai termesztést illetően a gödöllői MSc- és PhD-képzés sikere egyértelműen az ő és munkatársai (kiemelten Menyhért Zoltán) nevéhez fűződik. Ángyán professzor úr, akkor éppen a VM-ben az oktatásért és kutatásért felelős parlamenti államtitkár volt, és többször is segítőkészen tárgyalt a FIBL megbízottjaival. A kezdetben támogathatónak tűnő szerveződés azonban gyorsan a tárgyalás megszakadásához vezetett, mert a megbeszéltekkel ellentétes FIBL döntésekre került sor. A FIBL igazgatója ugyanis úgy gondolta, hogy nem illeszkedik be az adott erőviszonyok közé, hanem mint „független vásárló” azt választ az általa kezelt 600 millió forintjáért (eredetileg 3 éves ellátásra, ami később 6 évre változott), amit kedve tartja. És megtehette mindezt, hiszen még a Magyar Biokultúra Szövetség – mint a legnagyobb magyar tulajdonú szerveződés – éves K+F+I pénzkerete sem nagyobb, mint 25 millió forint. A svájci kezdeményezés lassan elveszítette a BHN (ügyvezető Roszík Péter) és az ökológiai gazdálkodás nemzetközi szervezete, az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) EU Group magyar tagjának (Ács Sándorné) támogatását, akik az ÖMKI Kft-ben az igen szerény hazai pályázati rendszerben külföldi érdekeltségű konkurenst láttak. A kezdeti ígéretek ellenére a FIBL ügyintézői feléjük sem teljesítettek, vagyis a dolgaik irányításába a meghatározó magyar szakmai szervezetek bevonását sem tartották rangjukhoz méltóan bevonni. Rajtuk keresztül megszerezték a helyi ismereteket, majd saját érdekük szerint döntöttek. Igazán mai történet. A FIBL egyébként az IFOAM-on belül erős helyzetű intézet, így Ács Sándorné újraválasztásakor az ÖMKI Kft képviselői igyekeznek is elmozdítására azzal, hogy nem támogatták. Ez a próbálkozásuk azonban sikertelen maradt.

Nézzük a szakmai teljesítményt. 2013-ban az ÖMKI Kft-hez érkezett 29 PhD és posztdoktori témajavaslatból a FIBL munkatársai 4-4 pályázatot tartottak támogatásra érdemesnek. 2013. december 7-én számoltak be a korábbi érintettek az ösztöndíjasok találkozóján. Az ÖMKI Kft kitűnő PR munkát végez, kicsinységük ellenére mernek nagynak mutatkozni; láttatják magukat, ahol csak lehet. Irigyelhetik érte a forrásszegény, bár valóságos állami kutatóintézetek. Az ajánlatok közel negyedének támogatása egyébként átlagos EU pályázati sikerességi arány. A posztdoktori kutatás támogatásának hossza a FIBL projektben két év, míg a PhD-támogatás három évre szól. Emlékezettőül, egy hazai PhD-szerzés időtartama 5-7 év. A támogatás átlagos nagysága ~9 mFt, ami korántsem magas. Az OTKA fiatal kutatóknak kiírt pályázatai ettől merőben eltérők, és a végelszámolásnál a nemzetközi színvonalú publikációs aktivitás meghatározó szempont. Mindez itt másként van, hiszen az ÖMKI Kft saját munkatársai honlapra helyezett cikkeinek többsége is csak ismeretterjesztő lapokban jelent meg. Vannak olyan szakmabeliek továbbá, akik a gyakorlatnak „kidolgozott” eljárások újdonságtartalmát is vitatják.

Az ÖMKI Kft tudományos kutatási területen való stratégiai partnerként a Haszonállat-génmegőrzési Központot (HáGK, korábban Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, KÁTKI), a tápiószelei Növényi Diverzitás Központot (NÖDIK, korábban Agrobotanikai Intézet), a Szent István Egyetemet, a Magyar Biokultúra Szövetséget és a BHN-t jelölte meg. A HáGK és a NÖDIK nem sensu stricto kutatóhelyek, s a VM nem is csatlakoztatta a kutatóhálózatához (NAIK), hanem a génmegőrzéshez tartozó mezőgazdasági génbank meghatározóivá tette ezeket. A HáGK a kisállati, az NÖDIK a növényi génbank hazai központja. A géntechnológia térhódításával a mezőgazdasági génbankok nagyon is felértékelődtek, hiszen igen sok ősi fajtánk extra tulajdonságait szívesen látnánk az új fajtákban ismét. Ilyen például a Bánkúti búza, amelynek sikértartalma a magyar kenyér jó hírét vitte. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a FIBL stratégiai törekvéseit jól körvonalazzák a választásai. Ezen túlmenően, bár a gödöllői Szent István Egyetem kutatóegyetemi rangot nyert, a megmaradó két intézet a hazai ökológiai termesztés minőségbiztosításának központjai. Mit választott tehát az ÖMKI Kft aktivitásának célpontjaként az követően, hogy megszondázta a hazai egyetemeket és kutatóintézeteket? Nos, nem azokat, akikkel „mélyinterjúkat” készített, de ez – mondhatják – a „vásárló” előjoga.

Végül miért is kiemelt cél a 2009-ben (Radics László és Roszík Péter hívták életre) létrehozott Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform aktivizálása? Nyilvánvalóan a nemzeti csúcson lévő érdekszövetség elérése a cél, ami egy limitált időtartamra érkező külföldi cég esetén kérdések sorát vetheti fel. A Nemzeti Technológiai Platformok elsődleges tevékenységei a technológiatranszfer szervezése, s abban kiemelten az F+I irányítása, a pályázati rendszerekbe hívószavak bejuttatása, végül az így „pántlikázott pénzek” megszerzése. A 2 millió euróval beköltöző, mértékletesen költő nemzetközi cég (FIBL/ÖMKI Kft) az eredményes hazai és nemzetközi pályázás a Kft továbbélésének lehetőségét teremthetné meg, hiszen innen töltődhetne vissza a behozott pénzügyi alap. A pályázati rendszerben való térnyerés tehát kiemelt szerepű, ha mégsem ideiglenes a beköltözés (vö. 3 év helyett 6 év).

Ha ennyi kérdés gyűlik valamennyi fő cél köré, akkor vajon miként halad előre ily határozottan egy ilyesfajta vállalkozás. A válasz sokak szerint igen egyszerű: a miniszterelnök feleségének mentorsága áll a háttérben. Ő úgy gondolja, hogy az ÖMKI Kft kitűnő ügyet képvisel, és mindenképpen támogatandó. Kétségtelenül, az egészséges élelmiszerek termelésének és fogyasztásának terjesztését nevezhetjük akár karitatív feladatnak is, amely bármely First Lady számára vonzó terep kiváltképpen, ha Aranykalászos gazdatanfolyamot is végzett. Nyílt titok volt, hogy a KÁTKI (ma HáGK) telephelyén irodát nyitó ÖMKI Kft-t, azt követően, hogy a hazai ökogazdálkodás intézményeit „megvezette”, Ángyán József az érintett igazgatón keresztül kitessékelni igyekezett a felügyelete alá tartozó állami intézet területéről. Ángyán államtitkárnál – ahogy számomra írt levelében olvasom – Lévai Anikó két alkalommal is az ÖMKI Kft-t támogatóan járt közbe, hiszen – ahogy neki mondta – egyik barátnőjének leányáról és az általa képviselt ügyről van szó. Első alkalommal 2011 nyár elején, Budán, a kormányzati politikai évadzáró kerti partiján, ahol Orbán Viktor és Lévai Anikó voltak a házigazdák; másodízben 2011 késő őszén, egy jó órás beszélgetésen a Parlament Café-ban. Ángyán József azonban hajthatatlan maradt.

Van egy, az előbbiekkel párhuzamosan futó ügy, amelyben a KVK ökológiai termesztésben elkötelezett földterületeit az NFA más tulajdonosoknak ítélte, így egyidejűleg a hazai legjelentősebb, dán mintát követő népfőiskolai kezdeményezése látszik elbukni. A KVK jogorvoslatot kért az agrártárcával szemben. A biogazdaság egyik ügyvezetője Ács Sándorné (az IFOAM EU Group magyar tagja), a hazai ökológiai termesztők egyik legaktívabb képviselője (egyben az Élőlánc Magyarországért ökopárt elnökségi tagja) jelenleg is a kishantosi mintagazdaság megmaradása mellett érvel, amelyben ütközött az agrártárca államtitkárával, Bitay Mártonnal. A KVK megmaradása – ami ez ügyben a hazai ökológiai gazdálkodásban meghatározó szerepű – mellett felemelte szavát Ángyán József képviselő, Székely József ombudsman, de a Greenpeace (Rodics Katalin) is. Drexler Dóra (ÖMKI Kft) más álláspontot képviselt. 2014 áprilisában a KVK 140 millió forintra becsült értékű veteményeit kiszántották, s ezzel új „jogi” helyzet állt elő egy olyan ügyben, amelyben a Székesfehérvári Járásbíróság előtt még birtokper folyik. Ugyanekkor a VM államtitkárának értelmezése szerint a KVK jogtalanul használja fél éve a földeket, így hat havi bérleti díjjal megkárosította az államot.

De térjünk vissza az ÖMKI Kft-re, amely 2013. október 9-én parányi, ideiglenes támogatású, külföldi érdekeltségű szervezetként a Magyar Parlamentben rendezhette meg az „Ökológiai Szakmapolitikai Csúcs 2013” című rendezvényét, ahol az interneten található kép szerint Urs Niggli mosolyog a padsorokban. Nem rohamtempójú előmenetel ez? Csodálhatók a találgatások és válaszok, hogy ki vagy mi áll a háttérben?

Az ÖMKI Kft a méretéhez és szakmai elismertségéhez képest kétségtelenül jelentős PR aktivitást tudhat magáénak. Konferenciákat szervez, például „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok” címűt 2012. február 2-án vagy „IV. Nemzetközi Ökológiai Mezőgazdasági Tudományos Konferencia (ICOAS)” rendezvényt 2013. október 9-13-én, melyhez a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását is megszerezte. A 2012-es tanácskozáson, Gödöllőn, Urs Niggli arról beszélt, hogy a FIBL, amely „közhasznú magánszervezet”, Svájcban 135, Németországban 20, Ausztriában 10 tudományos és technikai munkatársat foglalkoztat. A FIBL munkatársaival való közös munkát Radics László (akkor még a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, ma nyugdíjas) tartotta igen hasznosnak, és azt hangsúlyozta előadásában, hogy a 2011 őszén kezdődő és 2014-ig tartó pályázatukban a délkelet-európai országokat (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó) célzó projekt az E-learning területén remél sikereket. Kovács Dóra, a kisebbik tanúsító szervezet vezetője a 2012-es előadásának az összefoglalójában az alábbiakat írta le: „Kézzelfogható példa erre, hogy a Biokultúra Szövetség budapesti piacain és rendezvényein való részvétel feltétele nem a Biokultúra tagság, hanem a Biokontroll Hungária tanúsítása. A monopolizáló-diszkriminatív politika a Biokontroll Hungária és a Biokultúra Szövetség túlzott összefonódásából fakad, amely mind személyi szinten, mind a feladatmegosztás szintjén megnyilvánul, és amely véleményünk szerint megkérdőjelezi egyrészt az ellenőrző szervezet független és objektív működését, másrészről a Biokultúra Szövetség nyilvánosan deklarált céljainak (a biotermelés eszméjének és a biotermékek fogyasztásának minél szélesebb körben történő terjesztése, a biotermelők általános érdekképviselete) őszinteségét.” Barátságosnak bizonyosan nem mondható vélemény a meghatározó magyar versenytársról a kisebbségi, (bár abban többségi) osztrák képviselettől. Vajon kit szólítanak meg ezek a nyilvánvaló vádak, ha azok a magyarországi integrátort is érintik? Ki fog itt vizsgálódni?

Nem is vitás, ez alatt a történet alatt érzékelhetően mozog a föld, de nem a konkrét ügy az, ami K+F+I szinten számunkra elsődleges tanulsággal szolgálhat, hanem hogy 600 mFt (mínusz a stáb működési költségei)/3-6 év támogatásért a hazai agráregyetemi és agrárkutatási szereplők ünneplőbe öltöznek, bokát csattogtatnak, nem sajnálják maguktól a szájfényt, és a „nagypolitika” átengedi a hazai tulajdonú szervezeteinek kommunikációs területeit is. Csodálkozhatom-e azon, ha egy német eredetű svájci kollegám, aki azzal próbálkozott, hogy beszervezzen egy nemzetközi szakértői közösségbe a munkadíjamat a felére állította be annak, amit hajdani magyar, végül Dániában letelepült munkatársam számára irányzott elő. Kérdésemre azt a választ adta, hogy Magyarországon köztudottan alacsonyak a kutatói bérek. Ezért az alacsony bérért aztán tőlem várta volna a meghatározó szakmai munkát. Nem álltam kötélnek, de mindez nem változtat azon, hogy a K+F+I nemzetközi piacán „moszkvatéri reklámáru” a magyar munkaerő, vagy mint ebben az írásban olvasható pár százmillióért meghatározó befolyás szerezhető országos ügyekben is. A rendszerváltás utáni magyar kormányok vajon miért szegényítették erre az elképesztően kiszolgáltatott szintre a hazai mezőgazdasági K+F+I szereplőit?

Darvas Béla

Kishantosi fejlemények: kinyomom a szemét! - NOL.hu (részlet)

Ács Sándornémegdöbbentőnek tartja, hogy az agrárkormányzat – élén Fazekas Sándor miniszterrel – segédkezet nyújt a ökogazdaság tönkretételéhez. Mint mondja, egyedül Orbán Viktor segíthetne, de a kormányfő eddigi némasága azt jelzi, egyetért a pusztítással.

20140619Kishantos-tek_21.jpg

Orbán vejének és testvéreinek ajándéka Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

– Miből gondolja, hogy a miniszterelnök egyáltalán ismeri Kishantos ügyét?

– Abból, hogy a felesége, Lévai Anikó 2011 augusztusában egy egész napot töltött nálunk, és megismerkedett a biogazdálkodás alapjaival. A kormányfő veje, Tiborcz István és az ő testvérei, Eszter és Péter pedig egy általunk szervezett dániai tanulmányúton is részt vettek. Annyira meg voltak elégedve, hogy kaptunk tőlük ajándékba egy különleges pohárkészletet. Úgyhogy a kormányfő pontosan tudja, mit is jelent az országnak Kishantos. Ha nem segít, akkor nem is akar segíteni.

         1 hozzászólás

Címkék: vélemény politika fidesz magyarország magyarság mezőgazdaság ökológia földkérdés fenntarthatóság agrárium humánökológia élőlánc magyarországért ángyán józsef kishantos darvas béla földügy ökológiai mezőgazdálkodás kishantosi vidékfejlesztési központ ökológiai mezőgazdaság ömki fibl ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet Forschungsinstitut für biologischen Landbau

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A öko-gazda - Den Økologiske Landmand

PPJ         2013.01.21.

http://www.kongsbak-lassen.dk/images/nyheder/94.jpgDen Økologiske Landmand - Az egyperces dán videót már látni is felemelő volt a magyar oligarchikus és tudati beszűkültségi viszonyokhoz képest, és (mivel fél évet voltam kint egy öko-népfőiskolán és biofarmokat tanulmányozni) egy dán barátom segítségével még a mondandója is érthetővé vált. Ilyen egy igazán szenvedélyes öko-gazda! :) [Természetesen itt a "szenvedély" nem egy buddhista értelemben vett "zavaró érzelem", hanem éppen hogy az "igazság fényes kardja", mely ennyit tesz és mond csupán: "Őrült vagy te nyomorult, hogy mérget vásárolsz és eszel?! Én egészséges élelmiszert állítok neked elő, erre te import multi vackokat veszel drágábban és utána még gyógyszerre is költened kell, mert megmérgezted a véred, májad, beleid, szíved, agyad???!!!"]

A videóban a gazda azt állítja, hogy hihetetlenül fontos számára, hogy amit eszik az ne tartalmazzon vegyszert se a felületén se a sejtek közé szivárogva (a zöldségek esetében kiváltképp, mivel abból fogyaszt a legtöbbet).

Azt mondja, hogy sohasem enne vegyszerezett élelmiszert, és alaposan körültekintő, ezért látja, hogy nem sok ember osztozik ebben a hitben. De ő nagyon toleráns a természeténél fogva... ekkor leordítja egy ember fejét, amiért nem organikus ételeket vásárolt :DDD, és elmondja, hogy amit az az ember megvett, az színtiszta méreg, ezért széttapossa! :)))

Majd elmondja, hogy ő sosem erőltetné rá a saját nézeteit másokra. Szerinte "az organikus élelmek önmagukért beszélnek." :))))

Na! Ilyen ez a dán demokrácia! Itthon a halált ordítják a fejünkre: oligarchák, nagyipari mezőgazdaság, mérgek, import mocsok, Csányi dioxinos német sertéshúsa Pick szalámi köntösbe és magyar zászló logóba burkolva...
Dániában pedig csak egész egyszerűen az igazat ordítják a fejükre! Őszinték egymással! Nem félnek humort alkalmazni egy videóban, felháborodást kelteni egy fontos közügyben, kiállni az életért, a fenntartható mezőgazdaságért, az élhető vidékért, a decentralizált termelésért, az import korlátozásáért és az önellátó közösségekért!

További dániai mintapéldának találom és megtekintésre ajánlom az indavideón fellelhető gyűjteményemből a Hogyan szövetkeznek a dánok? és a Hellevad Vandmølle - a fenntartható gazdaság című videókat!

         szólj hozzá

Címkék: videó demokrácia dánia fenntarthatóság agrárium ökogazda biogazda ökológiai mezőgazdaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark