Az Élőlánc Magyarországért álláspontja a dunai árvíz nyomán kialakult helyzetről

PPJ         2013.06.25.

2013-06-11-608.jpg[Forrás: elolanc.hu Fotó: Pacsuta Péter - Érdi dunakanyar a 2013-as árvíz idején] Az Élőlánc Magyarországért megdöbbenéssel tapasztalja, hogy a vízierőművek és vízlépcsők építésében érdekeltek a Duna mostani árvizét is saját malmukra próbálják hajtani. Teszik ezt azzal az indoklással, hogy a hasonló méretű árvizeket hatékonyan csak a vízlépcsőrendszerek képesek sikerrel mederben tartani. Minthogy ez az érvelés alapjaiban hibás, ráadásul a mögöttes szemlélet is idejét múlt, ezért szükségesnek látjuk a következőket megállapítani:

1. A Duna áradásának kezelése során a vízügy nem használta ki mindazon természetadta lehetőségeket, amelyek a vízszint csökkentését tették volna lehetővé. Így például az Ercsi és Kulcs között elterülő, a 6-os út töltése és a Duna által határolt ártérnek csupán egy részét foglalta el a megáradt folyó, az Adonytól délre eső terület nagy része azonban száraz volt. Ugyancsak vízmentes volt a régi Váli-víz töltésekkel határolt mederszakasza is. Minthogy részletes felmérést nem végeztünk a hazai teljes Duna-szakaszon, ezért ezek alapján csak feltételezhető, hogy a természetes ártér más, hasonló adottságú szakaszainak egy részét sem vette igénybe a vízgazdálkodó az árvíz levezénylése során.

2. A Duna természetes árterének számottevő része ma ármentett területen, a töltések folyótól távoli oldalán találhatóak (Ilyen például a Szigetköz túlnyomó része, vagy az Ercsi-Iváncsa-Kulcs közti öblözet) . Ha ezeket a hasonló méretű árvizek során felhasználnánk a víz visszatartására és szétterítésére, akkor az árvíz mérete jelentősen csökkenthető lenne mindenféle drága és kockázatos mellékhatásokkal terhes beruházások nélkül is, ráadásul a természetes folyamatokhoz is sokkal közelebb állna. Ehhez semmiféle vízlépcső nem szükséges, csupán olyan műtárgyak és esetleg védművek, amelyeken keresztül szabályozott módon lehet a vizet egy adott területre be- és kiengedni.

Fenti tények alapján megállapítható, hogy még a jelenlegi árvízvédelmi létesítmények felhasználásával is jelentősen csökkenthető lett volna az árvíz mértéke, továbbá, hogy a természetes ártér igénybevételével további, sokkal jelentősebb csökkentés lenne elérhető minimális beruházásokkal, amelyek ugyanakkor az EU víz keretirányelvében foglaltaknak és a Vásárhelyi tervben foglalt elveknek is sokkal inkább megfelelnek. Ebből következik, hogy az árvizek kezelésében nem csak a vízlépcsők, hanem a természetet sokkal jobban utánzó és megjósolhatatlan káros mellékhatásoktól mentes megoldások is hatékonyak lehetnek. Ráaádásul utóbbiak sokkal kisebb költséggel járnak, emellett egyéb káros hatásuk – az érintett területeken folyó mezőgazdasági tevékenységek átrendeződésétől eltekintve – alig van, kedvező hatásaik pedig a környező területek talajvíz háztartására illetve az esetleges vizvisszatartás következtében a mikroklímára és az öntözési lehetőségekre és ezen keresztül a társadalomra tekintettel szinte felsorolhatatlanok.

3. Ugyancsak nem hagyhatjuk szó nélkül azt a tényt sem, hogy az árvíz súlyosságának megítélésében több helyszín is alaptalanul kapott helyet. Kisapostag esetében a megvédett ingatlanok legnagyobb része hétvégi ház, illetve abból később átalakított lakóház, amelyeket eredetileg is legkevesebb 1,5 méteres lábakra kellett építeni – mivel ártérre épültek. Valamivel más a helyzet a budai Római parton, ahol valóban lakóházak épültek lábak nélkül – szintén ártérre, ráadásul számtalan esetben engedély nélkül (legföljebb a nálunk meghonosodott gyakorlat alapján utólag szereztek be hozzá engedélyt a tulajdonosok). Erről azonban manapság nem illik beszélni. Az árvíz elleni védekezés ezen a két helyen gyakorlatilag tehát azért folyt, hogy a folyó még a saját természetes árterét se önthesse el.

Úgy véljük, hogy aki ártérre épít ingatlant, az felnőtt ember, aki jól tudja, mit cselekszik és annak mi a lehetséges következménye. Normális országban az ártérben található ingatlanokért kizárólag a saját tulajdonosaik felelősek, az állam, a közösség ott nem fordít közpénzt és közmunkát a védekezésre, a biztosítók árvíz ellen biztosítást pedig nem kötnek (Csak zárójelben: nálunk is így van ez például Szegeden a Tiszaparton, ahol az ártéri vityillókat és két halászcsárdát is minden évben elönt a víz, mégsem rohan a fél ország megvédeni azokat az árvíztől – mivel az ártéren vannak).

Ezek alapján kijelenthető, hogy a mostani árvíz súlyosságát jelentősen torzítják a fenti és a még esetleg előfordult hasonló esetek, amelyek nem a Duna, hanem az emberi mulasztás vagy hanyagság számlájára írandók. A valós (nem a médiában bemutatott) helyzet korántsem olyan drámai, mint ahogy azt a média sugallta (ez az árvíz korántsem az eddigi legnagyobb árvíz volt a Dunán, amint azt a Budapest számos pontján található vízállás jelek is mutatják).

Mindezek alapján az Élőlánc Magyarországért szakmailag teljesen megalapozatlannak, ökológiailag elfogadhatatlannak, gazdaságilag értelmetlennek tartja a vízlépcsők megépítésének már a puszta felvetését is.

Végezetül hálánk és elismerésünk annak a sok ezer tűzoltónak, vízügyi szakembernek és önkéntesnek, aki nem kímélve magukat álltak helyt a gáton, és sok esetben az értelmetlen feladatokat is odaadóan teljesítették, miközben hidegvérüket, nyugalmukat és jókedvüket is meg tudták tartani. Legyenek ők az összefogás, a közös tenni akarás igazi példái.

         3 hozzászólás

Címkék: mezőgazdaság árvíz vízgazdálkodás fokgazdálkodás ökopolitika élőlánc magyarországért ökológiai politika agrár környezetgazdálkodás ökológiai mezőgazdálkodás ökológiai közgazdaságtan tájgazdálkodás ártéri fokgazdálkodás vásárhelyi terv továbbfejlesztése

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A lineáris és ciklikus szemlélet ökológiai okozatai

PPJ         2013.05.25.

601326_476147079101367_1405900957_n.jpgNagy örömmel hallgattam Cser Zoltán szavait, aki világosan ugyanazokra a következtetésekre jutott a buddhista világszemléletből adódóan, mint az ökológiai közgazdaságtan (lásd: buddhista közgazdaságtan) képviselői, illetve amilyen különbségekről mi is tanultunk a humánökológia mesterszakon. Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be.

"Korunk fő problémája a lineáris létszemlélet, valamint az abból következő gazdasági növekedés kényszer. A növekedés szemlélet hatásait tapasztaljuk a népesség növekedésben, a környezet kizsákmányolásában, valamint az emberi értékek eltorzulásában. Azonban a régi ázsiai ciklikus létszemlélet követői tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a dolgok egymástól kölcsönösen függnek, hogy minden elindított folyamat visszatér, így másfajta felelősséget éreztek a környezetük és annak lakói iránt."

Cser Zoltán (a TKBF szenátusi tagja) a lineáris és ciklikus szemléletről

http://www.tkbf.eu/sites/default/files/cser_zoltan_0.jpg

adás: 2013-05-08 10:00 - Tilos rádió
(három egymást követő részben hallgassátok alább)

rnhkybej.jpg

423173_2598003235319_1411904041_32075435_1991016409_n.jpg

Pacsuta Péter János (ELTE Humánökológia MA) - Ökológiai gazdaságtan kritikai esszé (Scribd link)
Kenneth E. Boulding: Az eljövendő „Föld-űrhajó" gazdaságtana

Boulding cikke méltán került a Természet és gazdaság című kötetben [Pataki Gy. és Takács-Sánta A.(szerk.): Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest, 2005, 557 p.] az első helyre, mert terjedelméhez képest a legtömörebben foglalja össze az ökológiai rendszerelmélet lényegét, a fizikai folyamatok levezethető szükséges paradigmaváltást, vagyis az emberiségnek a természethez való új önmeghatározását. A Föld, mint „elhagyhatatlan űrhajó" és ezért feltétlenül óvandó érték analógiája a környezeti etika művelőit is mélyen ihleti. [Lásd: Kristin Sharder-Frechette: Űrhajó-etika In: Lányi A. és Jávor B.(szerk.): Környezet és etika. Szöveggyűjtemény. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2005, 379 p.]

Az ökológiai gondolattal foglalkozók közül rengetegen vélik úgy, hogy a globális problémáink egyik alapja tulajdonképpen pont az, hogy az emberiség még nem tud glóbuszban gondolkodni. Ahogy Boulding is fogalmaz: „Az ősember és többnyire a korai civilizációk embere is még úgy képzelte, hogy egy jóformán végtelen síkon él." Ebből adódhatnak aztán a végtelen növekedésre való vágyak tévképzetei, de akár a világnézetek közti különbségek is.

Az emberiség egy olyan felfogás mentén alakította ki életét, ami hatását tekintve előre elfogyasztotta a jövőt és kimerítette a természet erőforrásait. Az emberiségnek szembe kell néznie egy hosszú távú súlyos válsággal és civilizációs hanyatlással. A gazdaság mérési mutatóinak átformálása, a tőkéről alkotott elképzeléseink megváltozása, a tartósság mentén kialakított gazdaság és a kultúra-információs entrópia kezelése mind kihagyhatatlanul fontos tényező.

boulding_lineáris_ciklikus_greenr_pacsuta_1.jpg

boulding_lineáris_ciklikus_greenr_pacsuta_2.jpg

Továbbá, lefordítottam magyarra egy ábrát a három leginkább jellemző közgazdasági szemüveg-csomagról (nézetrendszerről): a neoliberális-, a keresztényi- és a buddhista közgazdaságtan alaptulajdonságait mutatja be. Forrás: International Journal of Social Economics - Ancient futures: papal and Buddhist economics. Az eredeti képfájl linkje itt. Az alábbi kép pedig kattintásra teljes méretben megnyílik. (Az angolul olvasóknak egyébként ajánlhatom még a Theravéda makroökonómiát is... :))

neoliberális keresztény buddhista közgazdaság pacsuta.jpg

buddha olajkorszak greenr blog.jpg

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus közgazdaság fenntarthatóság humánökológia cser zoltán buddhista közgazdaságtan buddhista világszemlélet ökológiai közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Magyar, közösségi, etikus, öko: a MagNet bank

PPJ         2013.04.15.

img233.jpg Mától hivatalos partnerünk a MagNet bank! Mitől hiteles, fenntartható, etikus, és pláne mitől magyar egy újbank?! Ezekre is igyekszünk válaszolni mindamellett, hogy örömmel ünnepeljük a valóban zöld színek találkozását a MagNet és a GreenR között. Honnan is kezdjem azon helyzet előzményeinek bemutatását, ami oda vezetett, hogy 2012. februárjában egy semennyire sem könnyes búcsút vettem a Csányi birodalom kötelékétől és áttértem a MagNet bankhoz?! Fontos megjegyezni, hogy ez az áttérés, és az alábbiakban írtak nem "megrendelésre" készültek. Én ezt őszintén vállalom, a tények magukért beszélnek.

A gödöllői természetvédelmi mérnök BSc képzés alatt már kezdett derengeni, hogy a természetvédelem is merőben függ a gazdasági helyzettől. A 2009-es diplomaosztó alatt már javában dúlt a "gazdasági világválság"-nak hívott, valójában szándékos globális pénzügyi manipulációs folyamat (Bennfentesek - Inside Job 2010), ami - a szakmai látóköröm sorrendjéből kiindulva - nemcsak a hazai Nemzeti Parkok, a magyar mezőgazdaság, de az egész ország, és minden más ország helyzetét is súlyosan érintette. Ez az időszak részemről, a fő tanulmányaim mellett, mindezen folyamatok megértésére tett szellemi erőfeszítésekkel telt. Emberek, ha nem értjük a körülöttünk zajló események gyökér-okait, gyökér-problémáit, akkor mégis mi alapján akarnánk változtatni a világon - honnan, mit, merre??!!

Sőt, biztos sokan vannak már azok, akik ismerik a gyökér-okokat, és ezek után szívesen szavaznának máshová, máshogy, más dolgokra, minden egyes forintjukkal, mondjuk pont ott, ahol a pénz folyik: a bankjukon keresztül. A MagNet-nél ezt is meg lehet tenni! Például náluk a SZFÉRA betétben elhelyezett pénzt kizárólag a következő szférákban létrejövő hitelek finanszírozására fordítják:
1. Biogazdálkodás
2. Zöld energia
3. Környezet- és természetvédelem
4. Munkahelyteremtés
5. Kutatás-fejlesztés
6. Egészségügy és szociális ellátás
7. Kultúra és oktatás
+1. KAP Civil Támogatási Alap

Szóval a világfolyamatok pénzügyi aspektusait szűkítsük le inkább hazánkra. Vajon mennyien vannak azzal tisztában, hogy milyen egységekből és kikből áll a Csányi birodalom? Milyen eszmeiség, milyen vízió szerint fölözi le az egész ország népének gazdasági teljesítményét az OTP? Csányi Attila milyen intenzív, nagyipari, fenntarthatatlan mezőgazdasági cégcsoportot működtet, ami tönkreteszi a magyar gazdákat?! És mégis: napról napra mennyien ezt a "famíliát" támogatjuk azzal, hogy náluk vezettetjük a számláinkat... mert azt hisszük, hogy "hazai", hogy "magyar"? Drága, magyar emberek: ha tudnátok, hogy mennyire nem... Az egész nem átlátható, nem igaz, nem valós: sem a Pick szalámi nem magyar, sem az OTP nem gondolkodik magyar érdekek mentén! A nem fenntartható, nagyipari mezőgazdaság egy globális pénzmosoda: kizsarolják a magyar talaj tiszta megújuló erejét, és milliárdnyi állami közpénzt hasznosítanak, majd offshore cégeken keresztül (Titkos dokumentumgyűjtemény az offshore világuralmáról) adómentesen teszik saját zsebbe ezt az erőt! Pedig a talaj nem tőkejószág, hanem szülőföld!

Megszereztük az Ángyán-listát: milyen húsból vannak a hungarikumok? - HVG.hu, 2012. június

„A magyar agrárium 2011-ben jól teljesített a világpiacon” – mondta a vidékfejlesztési miniszter, amikor csütörtökön felavatta a McDonald's-nak szállító, az amerikai tulajdonú, bábolnai székhelyű OSI Food Solutions új csirkefeldolgozóját. Fazekas Sándor úgy vett részt az avató ünnepségen, hogy tudhatta: a bábolnai cég előkelő helyen szerepel azon a "feketelistán", melyet a az általa vezetett tárca készített. Az OSI Food ugyanis a minisztérium tavalyi felmérése szerint a feldolgozandó baromfit 100 százalékban importálta, tavaly egyáltalán nem voltak magyar tenyésztők a beszállítói között (a McDonald's-nak szállító cég cáfolatát, a Mitől magyar a hús? című keretes írásunkban olvashatja - a szerk.). A hvg.hu birtokába jutott listán 136 vállalkozás szerepel, többek között a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., a Gyulai Húskombinát Zrt., a sárvári SáGa Foods, a kaposvári Kometa vagy a felvágottait Magyar termék feliratú csomagolással árusító Surjányi Hús Kft.

Ángyán József a hvg.hu-nak adott június 20-i interjújában beszélt arról, hogy 2011 első hónapjaiban a schleswig-holsteini dioxinbotrány idején a minisztérium megvizsgálta, milyen nyersanyagokat hoz be Németországból a magyarországi élelmiszeripar, azaz a hazai élelmiszerekbe kerülhetett-e a veszélyes anyagból. A volt földművelési államtitkár azt állította, hogy Orbán Viktor is látta ezt a listát, sőt szerinte akkor a kormányfő arra is rákérdezett: lehetséges-e, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő.

Kíváncsi a Csányi-birodalomra? Íme! - Szabadföld.hu

Bonafarm Zrt. = Pick, Herz, Délhús, Ringa, Sole, Mizo, Csányi Pincészet Villány, Bóly, Dalmand, Fiorács, Bábolna Takarmány...

Hova terjeszkedik tovább Csányiék agrárbirodalma? - Portfolio.hu

"- P.: Mekkora a cégcsoport által bérelt földterület mérete?

- Cs.A.: A Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. területei tartoznak ide, ez összesen mintegy 27 ezer hektárt jelent."

Amíg Csányiék közpénzből is épült, 3,5 milliárd forintos nagyipari, intenzív, ad absurdum klímával felszerelt zenélő tehenészetet működtetnek, és közel 4 milliárd forintnyi elszipkázott agrártámogatásban részesülnek, addig engedtessék már meg nekem, hogy hangosan kinevessek minden olyan plakátot, amin az OTP "zöld" színben akar feltűnni... Fekete! Emberek, értik?! Nem zöld, mélységesen sötét!

+ A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet.

https://m.blog.hu/k/k/image/agrar_csanyi_nagy2.jpg

Amikor mindez teljesen világossá vált számomra, akkor, mintha a szemem egyszerre csak kinyílt volna, láttam egy újságban egy rövid leírást a MagNet bankról. A honlapjukról tájékozódtam a világszemléletük felől, a filozófiájukról, a cég történetéről, a vezetőségrőlcéljaikról. Ez igen! Ez már elkötelezettség, nyíltság, őszinteség! Érdemes elolvasni, hogy többek között Zsolnai László és Boda Zsolt is milyen gondolatokkal méltatja az intézményt! Innentől kezdve már csak a fővárosi fókuszból való kitörést kell elősegítenünk, hogy az egész országban akárki mindinkább belátása szerint válthasson!

2011-ben az év társadalmilag felelős bankja díjban részesültek, de szintúgy már 2011-ben kiérdemelték a Valóban Felelős Vállalat fődíjat is!

Más cégekkel ellentétben a Facebook oldaluk nem az egyirányú reklámtevékenységnek szolgáló felület, hanem nyitottak a párbeszédre a pénzügyi felelősségvállalásról, a fenntarthatóságról: facebook.com/magnetbank

De számomra az olyan cselekedetek a legmeggyőzőbbek, amiket egy "zöldnek és fenntarthatónak csak látszani akaró" kampány sohasem fedhetne, vagyis jól kitűnik, hogy a MagNet valóban magáénak érzi ezt az egész ügyet, ez nem egy röpke kampány, hanem valóban az életfelfogásukból adódik! Például Múzeumok Éjszakája az Integrál Intézet, a Sziddhárta Közösségi Ház és a MagNet Bank szervezésében, önképző körök tartása, közösségi szavazás a bankkártya kinézetéről, fenntartható és helyi öko események propagálása, buddhista gondolatokhoz és buddhista közgazdaságtannal való rokonszenv! Az alábbiakat pedig már a bank honlapjáról idézzük:

Vissza az emberhez! Pénzintézet a közös értékteremtésért.

Az ember bonyolult lény. Miközben egyre fejlettebb világot épít maga körül, lassan, észrevétlenül, de határozottan eltávolodik saját emberi természetének egyszerű, ám annál lényegibb vonásaitól, például a közösségi létezés törvényszerűségeitől, attól az igazságtól, hogy együtt biztonságosabb az életünk, hogy együtt minden cél könnyebben elérhető. Napjainkban azonban egyre jobban kirajzolódnak egy új, közösségi reneszánsz körvonalai. Mi lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, minthogy mára már a pénzügyi világban is megjelent a közösségi gondolat, sőt 2010 óta magyar bank is van, amely a közös értékteremtést tűzte zászlajára? A MagNet Magyar Közösségi Bank a profitot új megközelítésben, az ökoszféra és a jövő generációk érdekeit szem előtt tartva értelmezi.

Közösségi újjászületés a bankban

A MagNet Bank már tizenöt éve jelen volt a piacon, előbb takarékszövetkezetként, majd HBW Express Bank néven, amikor vezetői felismerték, itt az idő a változtatásra, a hagyományos bankolás újragondolására. Céljuk volt, hogy a biztonság és a stabilitás megtartása mellett a bank működésében nagyobb hangsúlyt kaphasson a társadalmi felelősségvállalás és az átláthatóság. Tisztában voltak vele, hogy e célok megvalósítása csak úgy lehetséges, ha hatékonyabban vonják be az ügyfeleket, ha valódi közösségként tekintenek rájuk, ha jobban kihasználják a közösségekben rejlő erőket.

Mit jelent az, hogy egy bank újbank?

Az európai újbankok (etikus, közösségi, öko-, zöld-, vagy alternatív bankok) működését jellemzi:

  • a felelős hitelezési és befektetési szabályok (pozitív és negatív szűrők) alkalmazása
  • a nagyfokú átláthatóságra való törekvés (banktitok megsértése nélkül)
  • aktív társadalmi szerepvállalás
  • mérsékeltebb gazdasági profitelvárások, és a társadalmi és környezeti profit szempontok megjelenése már az alap banki szolgáltatások területén

„Az újbank nem azt jelenti, hogy újak lennénk a banki palettán! Azért vagyunk újbank, mert velünk gyökeresen megváltoztathatja a pénzhez és környezethez fűződő viszonyát!”

Közösségi bankként a MagNet számára a közös fejlődéshez kiemelt fontosságú az egyének és a közösségek szerepe, pénzügyi tudatossága és felelősségvállalása.

A közösségi banki modellben a betétesek és a hitelesek érdekközösséget alkothatnak, „láthatják”, segíthetik egymást. Az ügyfelek, munkatársak, civil partnerek, érintettek közös értékek mentén találkozhatnak és támogathatják egymás munkáját.

A legátlátszóbb pénzintézet

Hogy az ügyfelek átláthassák, a bank profitmaximalizálás helyett a felelősségteljes, fenntartható fejlődést tekinti céljának, a MagNet Bank kiszámítja és ügyfelei tudomására hozza, mennyivel járultak hozzá a bank éves eredményéhez. A MagNet Banknál minden lakossági ügyfél saját maga határozhatja meg havi számlavezetési díjának mértékét is. (Becsületkasszás számlavezetési díj)

“Luxusprofit” helyett “KAP” (Közösségi Adományozási Program)

A bank részvényesei minden évben lemondanak az éves nyereség 10%-áról, és az ügyfeleknek ajánlják fel a lehetőséget, döntsék el, mely társadalmi szervezetek részesüljenek ebből az összegből.

Betétes és hiteles egy közösségben

A ún. közösségi termékeken keresztül az ügyfelek maguk határozhatják meg azt is, hogy betétben elhelyezett pénzükből milyen hitelcélt, vagy akár mely hitelfelvevőt támogasson a bank. Olyan hitelek, projektek, ügyféligények finanszírozására nyílik lehetőség, amelyek a fenntartható fejlődést, a környezet megóvását, az általános életfeltételeket, a természeti és alkotott értékek védelmét, bővítését és fenntartását szolgálják. A betétes egy meghatározott sávon belül dönthet betétjének kamatáról is, akár a piaci kamatoktól alacsonyabbat is választhat, ha azt szeretné, hogy az adott hitelfelvevő hitele még olcsóbb legyen.

A MagNet Bank a jövőbe tekint

A MagNet Bank közösségi pénzügyi gondolkodása remélhetőleg egyre szélesebb kör számára jelent követendő utat a bankolásban. Hogy mindez nem csak hiú remény, azt az is jelzi, hogy a bank 2012-ben több jelentős szakmai díjat is begyűjtött. A szakmai zsűri nem csupán az év társadalmilag felelős bankja címet ítélte a pénzintézetnek, de a Mentor Hitel elnyerte az év lakossági hitelterméke címet, és a Mentor Betét is dobogós helyen végzett a megtakarítási termékek kategóriájában. Az elismerések a MagNet Bank számára is azt jelzik, hogy érdemes ezen az úton tovább haladni – a közösségi banki, etikus működés nagy jövő előtt áll.

img234.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: magyar gazdaság mezőgazdaság bankrendszer agrárium gazdasági világválság ángyán józsef magnet bank újbank kisközösségek ökológiai közgazdaságtan agrármaffia ökobank

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Uruguay elnökének csodálatos beszéde

PPJ         2013.02.20.

Mujica elnök beszél a piacgazdaságról, fogyasztói társadalomról, túlhajszolt életről, szembeállítva azokat az emberi élet igazi céljával, a boldogsággal. Nem vizet prédikál és bort iszik. Nem költözött be az elnöki palotába, szerényen él, fizetésének 90%-át jótékonysági célokra fordítja. Követendő példa minden politikus számára!

         5 hozzászólás

Címkék: videó boldogság közgazdaság ökológiai politika politikai ökológia boldogság és gazdaság ökológiai közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az M-generáció nyílt üzenete

PPJ         2012.07.10.

http://farm4.staticflickr.com/3438/3385768366_ed695b4df3_m.jpgKedves öreg emberek, akik irányítjátok a Világot! Az én generációm szakítani kíván Veletek. Minden nap rá kell döbbennem a nagy különbségre, mely a Ti szemléletetek, és az én világlátásom között feszül. Úgy gondolom, hogy áthidalhatatlan különbség van köztünk.

Forrás:
A Harvard Business Review hasábjain Umar Haque által írt The Generation M Manifesto cikkét a Crescendo blog fordította és adaptálta magyarra.

Ti böszme, kövér üzleti életet akartatok. Robusztusnak kikiáltott, átláthatatlan rendszereket hoztatok létre; mi ezzel szemben kicsiny, gyorsan változó építőkövekből építkező kereskedelemről álmodunk.

Korrupt, lobbista, vízfejű politika jellemez benneteket, mi ezzel szemben igazi, mély demokráciát kívánunk minden szinten.

Gazdasági fundamentalizmust akartatok. Mi olyan gazdaságot akarunk, mely mindenki számára értelemmel bír, nem csak bankokat.

Részvény alapú értéket akartatok keménykezű pénzügyi befektetőkkel. Mi az emberközpontú értékekben gondolkodunk. Hiszünk abban, hogy társadalmunk etikai fundamentumát emberi alapokon újra megalapozhatjuk.

Láthatatlan kereskedelmi ágenseket teremtettetek, mely lehetővé tette, hogy a ma legnagyobb kereskedelmi tranzakciói teljesen robotizált módon menjenek végbe. Mi látható, bizalomra épülő pénzügyi tranzakciókat szeretnénk.
Ti gyorsabb növekedést akartatok. Mi le szeretnénk lassulni, hogy jobbá váljunk.

Megetetett társadalmat szültetek, minden embert potenciális fogyasztóként értékeltek. Mi emberhez méltó életet szeretnénk.

Több pénzt, hitelt és befolyást akartatok. Mi jók akarunk lenni abban, hogy olyan dolgokat hozzunk létre, melynek társadalmi értéke van.

Feláldoztátok az ésszerűt az anyagiasság oltárán: mindent eladtok, amit eladhatónak ítéltek meg. Mi nem vagyunk eladhatók: azért cselekszünk, mert hiszünk tetteink valóságformáló erejében.

A globális válság felhívta a figyelmet az általatok létrehozott világ törékenységére. Tektonikai átszerveződés figyelhető meg a kereskedelmi-politikai-szociális területeken. Paradigmaváltás van kialakulóban, mely alapvetően változtatja meg mindezt. Nem kedvelem a címkéket, mégis javaslok most egy új megnevezést: M-Generáció.

M mint mozgalom. Úgy gondolom, hogy van egy kritikus tömeg, mely változtatni akar. Eljött a cselekvés ideje.

Az M-generáció szenvedélyről, felelősségről, eredetiségről, kreativitásról, adaptivitásról, kapcsolatokról szól. Elindult egy tendencia, egy zömében alulról-felfelé történő kezdeményezés, mely az M-generáció jelenségének robbanásszerű növekedéséhez vezethet. A nyílt forráskódú közösségek, civil kezdeményezések, közösségi hálózatok alapjaiban formálják át a megkövesedett struktúrákat.

Eljött a cselekvés ideje. Számítunk Rád.
generation_m_manifesto1.jpg
generation_m_manifesto2.jpg
generation_m_manifesto3.jpg
generation_m_manifesto4.jpg
         4 hozzászólás

Címkék: vélemény neoklasszikus közgazdaságtan közgazdaság bankrendszer fenntarthatóság alternatív közgazdaságtan ökológiai közgazdaságtan m generáció

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark