PPJ         2015.02.10.

Egy igazán egyedi üzenetet és életfelfogást kívánok magyarul is elétek tárni. Olyat, amiért megérte sok órán át fordítani, tördelni és filmfeliratot pozicionálni. Nem számít, hogy ebben a romlott és alászállott világban bizonyára Donnie Vincent-et és engem is sokan meg fognak dobálni a femi-náci vegánSS new-age lunáris eltévelyedettek részéről... Nem számít, hogy a legtöbben közülük illogikus álhagyományok által vezéreltek, amik ellentmondanak minden tradíciónak és természetes rendnek. Nem azért fordítottam ezt az alkotást magyarra, ahogy a flexitáriánizmusról sem azért blogoltam, mert parányi esélyét is látnám, hogy őket ép ésszel meg lehetne győzni. Nem. Ezek a tanítások az úton járó Homo Viator számára szólnak. Hiszek benne, hogy ő értük érdemes az időm áldozni.

“Az úton haladó, felülről vezérelten és alulról felfelé haladó embernek azonban lehet ártani, és ő az, aki igazán számít. A Homo Comprehensivus nem kezdhető ki, és a Homo Damnatus már elveszett, de éppen a Homo Viator az, aki ebből a szempontból leginkább ki van téve ezen erőknek, holott ő méltó lenne arra, hogy ne legyen kitéve teljesen… Maga a Buddha azt mondta, hogy “azokhoz szólok, akiknek a szemét már csak kevés por fedi”. Nem azokhoz, akiknek a szeme be van temetve homokkal, porral, és nem azokhoz, akiknek a szemét nem fedi már semmi, hanem azokhoz, akiknek a szemét kevés por fedi. Ezekhez szól a világ minden tanítása.” László András

„Ne hozz zavarba azzal, hogy bármi másnak érezd magad, mint büszkének. Büszkének, hogy vadász lehetsz. Ideje abbahagynunk a mentegetőzést, hogy hogyan szerezzük be a fehérjét és betevő falatot. Mi ilyenek vagyunk. Hacsak nem vagy mellékesen állattenyésztő, mezőgazdász, esetleg vadász vagy horgász… akkor igazán szólva fogalmad sincs, honnan is jön az élelmiszered. A legtöbb ember bele sem gondol. Nos, mi átgondoljuk.” - írja Donnie Vincent az angol felirattal rendelkező videó alatt.

Ha meggyőz az alábbi videó, hogy a vadászatnak vissza kell nyernie eredeti fényét és megbecsültségét, oszd meg másokkal, hogy elgondolkozhassanak, honnan szerzik be a táplálékukat, és talán, talán a vadászatról is megváltozik a véleményük.

Teljes képernyő, 720HD-ra kapcsolj és dőlj hátra!

A Connecticut-ban felnövő Donnie Vincent már gyerekkorában foglalkozott a vadászattal és biológiával. Alig tudott betelni a világ különféle állatairól szóló könyvekkel, de édesapja vadásztörténetei és Jack O'Connor könyvei voltak rá a legnagyobb hatással.

Az egyetem alatt vadbiológiát tanult és lehetőséget kapott a bengáli tigrisek tanulmányozására Nepálban és Bangladeshben. Dolgozott a U.S. Fish and Wildlife Service-nél Alaszkában, ahol a munkája a vörös lazac genetikai és korfa vizsgálata volt. Hosszú nyarakat töltött hátizsákos sátrazással Alaszka mindenféle tájain, és egy életre beleszeretett. Így inspirálódott arra, hogy vadászként és horgászként élje az életét és kalandjait.

További leírás és gyönyörű képgalériák: donnievincent.com
Donnie Facebook oldala: facebook.com/followdonnievincent

PPJ         2015.02.10.

1999 óta a Monsanto vállalat Roundup Ready nevű herbicidje (totális gyomirtószere) 99%-át kiirtotta a selyemkórónak (Asclepias nemzetség) a kukorica és szójaföldekről a Közép-Nyugat Egyesült Államokból, így eltüntetve a pompás királylepke egyetlen táplálékát.
Washington (Sputnik hírügynökség: Monsanto Herbicide Reportedly Wiping Out Monarch Butterfly Populations, Fordítás: GreenR blog)

A Center for Biological Diversity (Biológiai Diverzitás Központ), a Center for Food Safety (Élelmiszerbiztonsági Központ) és a Xerces Society for Invertebrate Conservation (Xerxész Társaság a Gerintelenek Faunájának Megőrzéséért) együtt írtak petíciót az USA kormányának, hogy a veszélyeztetett fajok listájára emelje a pompás királylepkét. Válaszul, az Amerikai Hal- és Vadgazdálkodási Szolgálat decemberben kezdeményezte a faj státuszának felülvizsgálatát, hogy meghatározza, átteszi-e a fajt a védett listára.

A Monsanto nevű multinacionális mezőgazdasági óriás által jegyzett Roundup Ready herbicid megtizedeli a pompás királylepke populációit, hivatkozza a Center for Foof Safety környezetvédelmi szervezet által kiadott jelentés.

„A jelentés egy ébresztő. Ez az ikonikus faj a kihalás küszöbén áll a Monsanto Roundup Ready termesztéstechnológiája miatt” – mondta Andrew Kimbrell, a Center for Food Safety ügyvezető igazgatója a kutatási eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. „Egyszerűen szégyenteljes hagyni a pompás királylepke kihalását, csak hogy a Monsanto a gyomirtószerét még néhány évig árulhassa.”

A tanulmány szerint 1999 óta a selyemkórónak 99%-át irtotta ki a totális gyomirtószer. Ez a lepkefaj a petéit egyedül a selyemkórókra rakja, mivel a hernyók kizárólagos tápnövényei e nemzetségbe tartoznak. Martha Crouch, a Center for Food Safety biológusa, a tanulmány társszerzője megerősíti, hogy „az USA középnyugati részén növekvő selyemkóró elengedhetetlen a királylepke túléléséhez, e nélkül egyszerűen nincsenek meg.”

Ennek következtében a királylepke populációja 90%-al lecsökkent az elmúlt 20 év alatt, mivel növekedett a gyomirtószer használat a szója- és kukoricaföldeken.

Kapcsolódó bejegyzésünk:
Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

„A pompás királylepkék régóta együtt éltek a mezőgazdasággal, de a gyomirtószer-tűrő génmódosított növények burjánzása veszélyezteti az egyensúlyt. A Monsanto glifozát-rezisztens Roundup Ready kukoricája és szójababja gyökeresen megváltoztatta a gazdálkodási gyakorlatot. Mértékében, gyakoriságában és intenzitásában meredeken növekedett a glifozát használata a termőföldeken.” – mondta a Center for Food Safety. Az egyesült államokbeli Monsanto egyike a világ legnagyobb mezőgazdasági cégeinek, mely génmódosított vetőmagokat és a Roundup Ready-t állítja elő. 

A pompás királylepke minden évben több ezer mérföldet vándorol az Egyesült Államokból és Kanada déli részéről, hogy Mexikóban átteleljen.

PPJ         2015.01.29.

Szívmelengető levelet kapott a világ John Kerry amerikai külügyminisztertől, aki a minap a szövetségesek fontosságáról értekezett gyermekkori élményeit is megosztva az olvasókkal. - írja az MNO.hu Forrás: 2015. január 29., csütörtök - Magyar Nemzet, szerző: Szabó Anna

Kétségkívül romantikus lett a végeredmény: szinte látjuk, ahogy a kis John sétálgat Normandia partjainál köztisztviselő édesapjával, és összeszorul a szíve a „partra- szálló egységek égett maradványai” láttán. Nem lehetett egyszerű, mert a mai külügyér 1943 legvégén született, a normandiai partraszállás pedig 1944 nyarára esett, de – mint látjuk – Kerry már akkor is jó memóriával rendelkezhetett. Felidézte azt is, amint a Brandenburgi kapun átbiciklizett, és kamaszként szembesült a „vasfüggöny mögötti csapdába esett emberek” helyzetével.

Állítólag „rémisztő érzés” volt számára… Megértjük. Tetszik nekünk ez az empátia, bár ilyenkor megszólal bennünk az a bizonyos kelet-közép-európai vészcsengő, hogy mire is akar kilyukadni ez a barátkereső, könnyfakasztó levél. Gyakorlott gyorsolvasóként már futom is végig a szöveget, keresve a „dollár” szót – már meg is találtam, persze, hogy pénzről van itt szó, nem is kevésről. Állítólag 77 milliárd dollárt hozna a konyhára az amerikai–EU szabad kereskedelmi övezet, Kerryéknek többet, Európának már kevesebbet. Ennek felvezetéséhez kellett finoman emlékeztetni minket az amerikaiak világháborús segítségére, majd a Nyugat-Európa újjáépítéséhez hozzájáruló Marshall-segélyre (ami végül óriási felvevőpiacot is hozott Amerikának).

Sorjáznak a szövetségességet dicsőítő példák: az Egyesült Államok pártfogolta a volt ellenségből baráttá vált Japánt, igaz, ebből a felsorolásból valamiért kimaradt Vietnam, ahol Kerry bizony harcolt – nem pedig a Fehér Ház előtt tüntetett a békéért –, majd háborús veteránként tért haza.

Időben kis ugrással Amerikának köszönhetően elkerültük „a nukleáris Armageddont” és túljutottunk „a hidegháború veszedelmén”. Illendő tehát elgondolkodni, hogy most is egy hasznos, előremutató ötlettel állnak elő amerikai barátaink a közös szabad kereskedelmi zóna erőltetésével. Bár ne lenne bennünk annyi kétely!

A levélben a szövetségességet megtestesítő „hatékony nemzetközi szervezetek” is szerepelnek, de sajnos nekünk sem rossz a memóriánk: emlékszünk az ENSZ-felhatalmazás nélküli amerikai hadműveletekre és a Biztonsági Tanács működését megbénító washingtoni vétókra. Túllendülünk ezen is, de itt az újabb kihívás: Kerry szövetségeseivel (tehát Európával is) együtt szeretne küzdeni a terrorizmus és a klímaváltozás ellen. Rendben. Akkor máris lehetne küldeni egy példányt a kiotói jegyzőkönyvből az illetékes ügyosztályra, hogy gyorsan firkantsák már alá, mert annak idején az Egyesült Államok nem szignózta az üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó megállapodást. Talán majd most?

John Kerry közös harcra szólít fel az Iszlám Állam ellen. Jogos, de azért jó lenne tudni, annak idején ki is fegyverezte fel a lázadókat, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét megdöntsék. Minél inkább bizonygatja a külügyminiszter a szövetségesség és az ebből fakadó amerikai–EU-megállapodás előnyeit, annál inkább gyanút fogunk. Mit akarnak ránk sózni? Jó bornak nem kell cégér, vagy hogy ilyen régi „számlákat” most benyújtsanak, amelyekből szinte süt, hogy Amerika adósai lennénk. Európa azonban tart a génmódosított élelmiszerektől, a piacot taroló amerikai mamutvállalatoktól, akik EU-országokat is beperelhetnének elmaradt haszon címén. Jókor dobta be Angela Merkel az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unióval létrehozandó szabad kereskedelmi tárgyalások ötletét. Legalább egyvalaki még észnél van, a brüsszeli bürokraták helyett.

További GreenR posztok a témában:

Tiltott GMO Magyarországon? - Kiborult a zöld ombudsman, a TTIP vétóját követelik

Súlytalanná válhat Magyarország GMO-mentessége? - Rádiófelvétel a TTIP-ről

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

PPJ         2015.01.20.

"Hiába védi Magyarországot a GMO-któl az alaptörvény, az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény aláírása után a biotechnológiai cégek beperelhetik majd Magyarországot a tilalomért - mondta Szabó Marcell zöld ombudsman. Civilek szerint Magyarországnak a jelenleg tárgyalt formájában meg kellene vétóznia az egyezményt." - írja a "Minket is letarolnak a buherált növények" című cikkében a Napi Gazdaság.

Szabadkereskedelmi liberális tolerancia a gyakorlatban

További GreenR posztok a témában:

Súlytalanná válhat Magyarország GMO-mentessége? - Rádiófelvétel a TTIP-ről

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

Kiemeljük a Napi Gazdaság híréből az első két bekezdést:
Akármilyen határozottan is áll ki a kormány emellett, Magyarország GMO mentessége veszélybe kerülhet, ha a jelenleg tárgyalt feltételek mellett életbe lép a TTIP néven ismert, az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Erről Szabó Marcell, az Alapvető Jogok Biztosának Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Helyettese beszélt környezetvédő civilekkel közös sajtótájékoztatóján. Szabó az eseményen felhívta a figyelmet, hogy bár eddig mindig kiállt amellett, hogy Magyarországon ne legyenek genetikailag módosított növények vagy élelmiszerek, és az ország GMO mentessége az alaptörvényben is szerepel, valamint uniós garanciák is vannak erre, az EU nemzetközi egyezményei az alkotmányokat és az uniós jogszabályokat is felülírják.

Ez a GMO-k esetében azzal jár, hogy az alkotmányos tilalom ellenére egy befektetni szándékozó biotechnológiai cég – például az amerikai Monsanto – beperelhetné Magyarországot egy kereskedelmi választott bíróságon, a tilalom visszavonását vagy kártérítést követelve a potenciális profit elvesztése miatt. A magyar vagy amerikai bíróság helyett ilyen esetekben a jogrendszeren kívüli arbitrázs-bíróságok döntenek, ezt a lehetőséget a TTIP részeként tárgyalt beruházásvédelmi és vitarendezési mechanizmus (ISDS) garantálja. Így tehát ha Magyarország támogatja és elfogadja a TTIP-tervezetet a beruházásvédelmi mechanizmussal együtt, akkor nehéz lesz megtartani a GMO-moratóriumot. A magyar államnak – minden más uniós tagállammal együtt – pedig meg kell majd gondolnia, milyen élelmiszerbiztonsági vagy környezetvédelmi szabályokat hoz, amelyeket nem támadnak majd meg a befektetők. ... Olvassa tovább a teljes hírt a Napi Gazdaság Online oldalán!

További GreenR posztok a témában:

Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

Kína 1 millió tonna génkezelt kukoricát küldött vissza az USA-nak

GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

Erősödő ellenállás GMO téren az egész világon

Ki nyeri az amerikai GMO-háborút?

Nem kell kesztyűs kézzel bánni ezekkel!

Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot bit.ly/1mVcmXW
Ez már hivatalos - Oroszország teljesen betiltja a GMO-kat bit.ly/1noOhrx

A France 24-nek adott interjúban Soros szerint az Európai Unió a Globális Kormányzás elbukott kísérlete

PPJ         2015.01.14.

Észak-Karolinában sertés farmok ezrei porlasztják a levegőbe a kezeletlen állati ürüléket és beszennyezik a környék közösségeit, mondta az RT-nek Mark Devries, aki a sokkoló légifelvétel videót készítette egy kém-drónnal.

Publikálta: RT.com - 2014. December 22.
Fordította: GreenR – A Zöld Objektív

Ezen környezeti probléma „valamiért nagyon csekély figyelmet kapott az amerikai sajtóban”, jegyzi meg a dokumentumfilmes és aktivista Devries, akinek drónja több mint 2000 ipari sertéstelep emésztőgödréről rögzített felvételeket az amerikai államban.

„Ezek az ipari pöcegödrök az emberek otthonainak, iskoláinak, szomszédságainak közelében vannak” – jelentette ki Devries az RT.com-nak adott interjúban. „Annak érdekében, hogy megszabaduljanak a hatalmas szabadtéri emésztőgödrök anyagától, a hígtrágya tulajdonképpen hatalmas eszközökkel apró szemcséjű ködként a levegőbe van porlasztva.”

Korábbi kapcsolódó bejegyzésünk:
2013.08.25. - Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét (+ filmek)

A szél által továbbterjedve, a sertésürüléket tartalmazó köd „komoly egészségügyi hatásokat okoz és súlyosan befolyásolja az emberek életét” – mondta. Tanulmányok vizsgálták a légúti megbetegedéseket, például a gyerekkori asztmát, ami elég gyakori a környéken a vérnyomásproblémákkal együtt.

„Azt hinnéd, hogy az eső esik” – mondja a videóban Elise Herring, a környék egyik lakója. „Nem nyitjuk ki az ajtókat és ablakokat, de a szag úgyis bejön. Eláll az ember lélegzete…”

A légszennyezettség, a kemikáliák és a hashajtó szagú levegő kapcsán Devries elmondta, hogy Észak-Karolinában kifejezetten olyan törvények vannak, amik megnehezítik a helyi lakosok számára, hogy bíróság elé vigyék a szennyezés kapcsán a sertésfarmokat.

„A törvény ezeket az óriás ipari sertéstelepeket védi és a szomszédoknak nagyon kevés – leginkább semennyi kegyelmet nem biztosít” – mondta Devries. „Azt remélem, hogy a nyomozásom párosulva másokéval, nagyobb nyilvánosságot fog teremteni az ügynek és így nagyobb nyomás lesz e cégeken, hogy fejlesszenek és változtassanak a gyakorlatukon.”

Devries megjegyezte, hogy bár a drón által felvett videó csupán pár napja került ki, de már most lett pár előrelépés, mind környezeti szempontból és állatjóléti szempontból.

Az RT.com-nak elmondta továbbá, hogy az utóbbi években a szakértők szerint valóban kevesebb lett a jelentős emésztőgödör kifolyások száma, ami által a talajba szivárgott a hígtrágya. Állatjóléti szempontból előrelépésnek számít, hogy egyre több telep hagy fel az „anyakoca ketrecek” használatával vemhességkor, amikor is több hónapon keresztül mozgásképtelenül szűk fémrácsok közé vannak szorítva.

A Devries videóján látható farmok tulajdonosa, akár közvetlenül vagy a vállalkozókon keresztül, de végül is a Smithfield Food Corporations, a világ legnagyobb sertéstenyésztő vállalata.

„Telepeinkkel igyekszünk jó szomszédok lenni és tiszteletben tartani azok jogait és tulajdonait, akik üzemeink közelében élnek” – adta közre email-es közleményében az International Business Times-nak Kathleen Kirkham, a Smithfiel Foods szóvivője. „Szorosan közreműködünk minden gazdálkodónkkal, hogy megfeleljünk a szigorú környezetvédelmi szabályoknak, így előmozdítva a folyamatos fejlődést és meghaladva a legtöbb állami és szövetségi teljesítési kötelezettséget.”

Környezetvédők és állatjóléti aktivista csoportok régóta kritizálják a húselőállító óriást, és az Environmental Protection Agency (EPA) (Környezetvédelmi Hatóság) is speciális kampányt indított, hogy javuljanak a feltételek és csökkenjenek az ilyen tevékenységből adódó vízszennyezések az észak-karolinai és virginiai sertésipartelepeken.

A Rolling Stone magazin cikke szerint a cég 12,6 millió dollárra lett bírságolva összesen 6900 esetben történt jogsértés miatt a 1997-ben a Clean Water Act (Tiszta Víz Törvény) értelmében, ami a harmadik legnagyobb büntetés az EPA történetében. [Tovább olvasva a Rolling Stone magazinban, kiderült, hogy ez a büntetés a Smithfield éves bevételének a 3,5%-a.]