Sose volt ilyen alacsonyan a Tisza - Fokgazdálkodást a "pannon sivatagba"!

PPJ         2013.08.30.

Kisköre-alsón sose mértek olyan alacsony vízállást, mint a napokban. Az Országos Vízjelző Szolgálat mérése szerint -320 centiméterig csökkent a vízállás a Kisköre-alsó mérőállomáson, erre pedig a mérések kezdete óta nem volt példa - írja a SZON.

Tiszapart Záhonynál 2013.08.04. - Csépke Csaba fotója
94140162.jpg

A jelenség oka, hogy igen aszályos nyarat zárt a folyó vízgyűjtő területe, a sokéves átlagnál 30-50%-kal kevesebb csapadék hullott a három nyári hónapban összesen. Tavaly ilyenkor térdig érő vízben lehetett átgázolni Záhonynál.

Eddig az Időkép.hu híre, alább egy kis humánöko fejtegetés és visszaemlékezés az elmúlt hónapok bejegyzéseiből a táj- és vízgazdálkodásunk (pénzgazdálkodásunk) kapcsán:

Nem spirituális lózung a "természettel harmóniában élő ember", Magyarországon még ma is bőven velünk élő-, illetve elfeledett régészeti nyomai vannak a természetet szelíd tudományos módon kezelő mérnöki találékonyságunknak! Egyik ilyen ősi magyar tájgazdálkodási szokás volt a fokgazdálkodás! - (A GreenR több ezres olvasottságot elért posztja) - Árvíz: a szatirikus humor az Árpád-korba vezet!

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) célja a Tisza folyó vízgyűjtőjén élők megélhe té si lehetőségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a Tisza ökológiai értékeinek megőrzése és gyarapítása, hogy e táj lakói jó életminőségben és biztonságban élhessenek. Céljainak elérése érdekében kezdeményezője és aktív előmozdítója az ártéri tájgazdálkodás lehetséges hatásaival és hazai megvalósíthatóságával kapcsolatos szakmai párbeszédnek. Az utóbbi években az egyesület több, a témával kapcsolatos rendezvény elő készítésében vállalt szerepet. - Szelídvízország - Teljes Film! - SZÖVET, GreenR

A táj emlékszik a folyóra! -- Édenkert vagy sivatag? -- A tájhasználat-váltás indokoltsága és feltételei a vízgazdálkodásban valamint a támogatási rendszerben.

A "víz-pénz pénz-víz" analógia margójára

"A jelenlegi gazdasági és pénzügyi rendszer és benne a magyar Forint pontosan úgy működik, ahogy a jelenlegi, lefolyó szemléletű vízgazdálkodás. ... A pénzköltés szokásos módjai révén tehát, az analógiánál maradva, az árvizeknél is gyorsabban kiszárad a helyi gazdaság: pangó kisüzletek, kihaló javítómesterek, a pénz, a vásárlóerő, a likviditás hiányában eltűnő helyi gazdaság." - Almássy Tamás: Münchhausen-effektus, avagy a pénz "ökológiája" - ÖkoTáj.hu

"Ha összevetjük a vizet és a pénzt, sok hasonlóságot fedezhetünk fel a tulajdonságaikban. Olyan érzésünk támad, mintha a víz fejezné ki a legjobban azt, hogyan is működik a pénz. Ha a pénzzel szeretnénk jóban lenni, a víz ismerete nagyon jó segítséget nyújthat ahhoz, hogy azt megérthessük, megtanulhassuk. De ha továbbmegyünk azt is megérthetjük mindebből, hogy a pénz mai természete miért okoz gazdasági, környezeti és szociális problémákat" - Zalatnay László: A víz és a pénz - ÖkoKlikk.hu

"A középkori Alföldön - tekintve, hogy területének csaknem kétharmada ártér volt - nem a (szántó)föld, hanem a fokrendszer működtetése és az ehhez kapcsolódó ártéri haszonvételek jelentették a gazdálkodás alapját. Az egész középkor folyamán az Alföldünknek két, ma már feledésbe ment jellegzetessége volt: az Alföld erdősültsége, illetve a testét behálózó vízfolyások, melyek vízutánpótlását az árvizek, illetve vizet összegyűjtő és fokozatosan kiszivárogtató erdőségek biztosították." - Versegi.hu

A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei
az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt. 
Katt a teljes méretért!
http://foldepites.files.wordpress.com/2009/12/5-karpat-medence-kesz-wo9.jpg

Duna-Tisza-köze vízgazdálkodási problémája - TÉZISGYŰJTEMÉNY - Szövetség az Élő Tiszáért

1) A Duna-Tisza köze eredendően a tavak országa volt. Egyrészt a Dunai-alföld területét a Duna árvizei látták el vízzel, másrészt a Homokhátság mélyedéseiben is meg tudtak maradni a vizek. Erről tanúskodik a II. József kori katonai térképészeti felmérés. (A felszínborítás története botanikus kutatók által részletesen fel van dolgozva.)
2) A szárazodáshoz a modernizáció során kialakított iparszerű tájhasználat vezetett. A táj vízmegtartó funkciójú részein is a profitot hatékonyabban termelő művelési módokat vezettek be (szántó, faültetvények, nagyüzemi művelés, öntözés/!/), amik nem igazodnak a táj eredendő működéséhez. A modern tájhasználatban nincs helye a víznek. A modern tájhasználatot a modern vízgazdálkodás szolgálja ki, kölcsönösen feltételezve egymást.
3) A vizek azért tűntek el, mert a modern vízgazdálkodás levezeti a vizeket. A modern vízgazdálkodás a tájban megjelenő természetes vizek területeit összeszűkítette: a tavakat lecsapolták, a széles és lassú vízfolyásokat keskeny és mély, egyenes csatornákká alakították, hogy a vizeket minél hatékonyabban levezessék. Ezt a rendszert ma is ebből a célból üzemeltetik, a megjelenő víztöbbleteket levezetik. Ezt belvízvédekezésnek hívják, és sok pénzt költenek rá évente.
4) A megoldás kulcsa tehát a megfelelő tájhasználat. A külső vízpótlás megoldása előtt meg kell oldani a helyben keletkező vizek megtartását, vagyis átfogóan: hogy legyen helye a víznek a tájban, vagyis a tájhasználatban.

Összegezve, a megoldás (a Homokhátság, az Alföld és az Ország számára is egyaránt), hogy az eredendő működéssel szembemenő mesterséges iparszerű rendszerek visszabontása, és helyi érdekű önfenntartó-árutermelő vidékgazdaság kiépítése, amihez természetszerű (táj)gazdálkodás nyújt fenntartható alapot.

- Ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás Facebook oldal -
Csatlakozzatok!

         13 hozzászólás

Címkék: tisza mezőgazdaság árvíz aszály vízgazdálkodás fokgazdálkodás szövetség az élő tiszáért szövet agrár környezetgazdálkodás kajner péter tájgazdálkodás ökoklikk ártéri fokgazdálkodás vásárhelyi terv továbbfejlesztése

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

MetaGondolat: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban

PPJ         2013.05.05.

»Nem kívül rontottuk el a dolgokat, hanem belül, önmagunkban. Mindezzel pedig le kell döntsünk egy első látásra logikusnak tűnő, de a valóságot sajnos mégsem fedő dogmát: a megoldás és „megváltás" a válságra nem „a környezetvédelem", hanem egy belső forradalom.« - Pacsuta Péter János

2038843764_u89zW3VU_jean_paul02.jpg

Legyetek szívesek - amennyiben erre eddig merő véletlenségből nem került volna sor :) - regisztrálni az ÖKOklikk fenntarthatósági portálra és kommentálni az ÖKOfórumban "A Természet romlása, a romlás természete" főtémacsoportban megjelent gondolataimat, melynek címe: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban

»Nézzünk kicsit a szavak mögé! -- Ugyan a „környezetvédelem" egy hangzatos, könnyen mozgósító, mindenki által megérthető hívószó, viszont az igazság az, hogy az embernek nem „környezete" van, hanem világa: elmevilága, életvilága, kép-világa, élet- és létszemlélete. Valójában mindenkit, még akik nincsenek ennek teljes tudatában, azon embereket is képek és elképzelések mozgatnak. Az emberek valamilyen el-kép-zelés (tehát szellemi alkotás) alapján cselekednek: minden mozdulatuk alapja egy kép.« - Ez az imagináció.

Ennyi... :)!
Audiovizuális természetvédelem és metafizikai humánökológia: irodalmi dubtechno Hamvassal

         szólj hozzá

Címkék: ökogazdálkodás hamvas béla fenntarthatóság agrárium ökofilozófia ökológiai válság ökológiai mezőgazdálkodás tudatváltás ökoklikk

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Javában zajlik az ÖKOklikkelés!

PPJ         2013.04.29.

logo.jpgNagy népszerűségnek örvend a Magyar Természetvédők Szövetsége fenntartható életmóddal foglalkozó közösségi honlapja az okoklikk.hu!

"2007-ben az emberiség ökológiai lábnyoma 1,5 bolygó volt. Ennyi bolygóra lenne szükség, hogy tartamosan biztosítsa erőforrásainkat, illetve elnyelje hulladékainkat. Ez azt is feltételezi, hogy bolygónk regenerálódásához egy év és hat hónap kellene. A jelenlegi tendenciák folytatódása esetén 2030-ra már két bolygóra lenne szükségünk. Abban az esetben pedig, ha mindenki felzárkózna a mai amerikai életszínvonalhoz, helyesebben pocsékolási szinthez, akkor négy és félre..."

Olvass többet a fenntarthatóságról! - Gyulai Iván: A fenntartható fejlődés, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítván, 2012 A több mint 100 oldalas kötetet főként Gyulai Ivánnak köszönjük, aki a Magyar Természetvédők Szövetségének alapítójaként több, mint két évtizede inspirálja Szövetségünk munkáját és aki ötleteivel megalapozta az Ökoklikk portál létrejöttét.

Dr. Gyulai Iván ökológus, a fenntartható fejlődés, fenntarthatóság egyik legjelentősebb magyar gondolkodója. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja. Az Ökológiai Intézet A Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója, a Közép-Kelet-Európai Biodiverzitás Munkacsoport, valamint a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke. A környezetvédő mozgalom választott képviselője az Országos Környezetvédelmi Tanácsban.

A rendszerelméletet alkalmazza a társadalmi, környezeti, gazdasági problémák egy rendszerben láttatásához, megközelítéséhez, kezeléséhez. Határozott kritikával illeti a jelenlegi pénzrendszerre épülő gazdasági-tárasadalmi modellt. Zsigerbeszéd című 13 részes online videósorozata is a fenntarthatóságot helyezi fókuszba!

Az ÖKOklikk nem csak egy weboldal. Ez tényleg nem egy tartalmatlan honlap, hanem valójában egy közösség, melyben büszkén valljuk, hogy egy kis lépés, egy apró mozdulat, egy kattintás is előrébb visz! Az ÖKOklikk létrehozásával nem kisebb a célunk, mint egy olyan közösségi felület létrehozása, mely összekapcsolja a fenntarthatóság ügye iránt érdeklődő embereket. Az ÖKOklikk számos lehetőséget, tanácsot kínál, hogy életünket a természettel nagyobb harmóniában éljük le:

- Az ÖKOképzőben játszva HANGADÓVÁ képezheted magad (Facebook alkalmazáson keresztül is!), és hangot adhatsz a ma legsürgetőbb környezeti-, természeti-, (humán)ökológiai problémáinknak!

greenrblog4.jpeg

- Az ÖKOdajka segítségével játékosan bárki bejárhatja élete számos területét és megtudhatja, mennyire folytat fenntartható életmódot, milyen új fenntartható viselkedésmintákat sajátíthat még el. Az ÖKOdajka játék az ÖKOklikk program egyik fő eleme (Facebook-on keresztül szintén elérhető!), itt kérdésekre válaszolva tanulhat a felhasználó a fenntartható életmód különböző témáiról melyek nyolc csoportba sorolva a következő témák szerint alakulnak:
*Otthon a konyhában
*Otthon a fürdőszobában
*Bevásárlás
*Szabadidő, kertészkedés, állattartás
*Szabadidő, üdülés, kirándulás, természetjárás
*Irodai beszerzések
*Környezetbarátan a munkahely
*Házépítés, energiafelhasználás

agreenrblog1.jpeg

- Az ÖKOfórumban megbeszélhetjük, hogyan lehetne a világ fenntarthatóbb, vagy legalábbis egy picivel jobb. Akinek pozitív példája is van már, az az ezen oldalon ezt megoszthatja a többiekkel, és együtt gondolkodhatnak tovább!

- Az ÖKOpédián a egyes fogalmak mentén találsz ökotudást hiteles forrásból - olvass bele, fejleszd Te is! Ezen a tanácsadói oldalon egy helyen, könnyen elérhetően és érthetően kaphatsz információt a fenntartható életmóddal kapcsolatos tájékozódásban.

Ha pedig az online világ után a valósban is ki szeretnéd próbálni a fenntarthatóságot, az ÖKOwellness részben számos ökofalu közül választhatsz, ahol eltölthetsz egy élményekkel teli hétvégét! Aki a fenntartható életmódot a gyakorlatban is ki akarja próbálni, annak ez az oldal nyújt segítséget.

okoklikk_okodajka.jpg

Már gazdára talált az első forduló 10 db biciklije az ÖKOdajka játékban! Május 22-én közjegyző jelenlétében kisorsoltuk az első 10 db biciklit azok között, akik április 15-ig válaszoltak 3 kérdéssorra az ÖKOdajkával. A lehetőség még továbbra is él, további 23 nagyszerű magyar cruiser bicikli egyike lehet a Tiéd, ha játszol és tanulsz az ÖKOdajkával június 15-ig!

Mit tehetek én személyesen a fenntarthatóságért?

A keleti filozófiák legtöbbje szerint az embernek három, mások szerint négy teste van. Ezek a fizikai, lelki, szellemi, (érzelmi) testeink. Akkor vagyunk egészek (egész-ségesek), ha ezek a testeink harmóniában vannak egymással. A harmónia megbomlása betegséget okoz. Sokak szerint fizikai testünk megbetegedése mögött mindig lelki okok állnak, és ennek kezelése nélkül, csekély esélyünk van felgyógyulni testi betegségünkből. Nyilván szellemi fejlettségünk is meghatározó fizikai, lelki egészségünk megélésében.
Egészségünk, belső harmóniánk megszabja a külvilággal folytatott viszonyainkat (kultúránkat), azt, hogyan viszonyulok egy másik emberhez, a közösséghez, amely körbevesz, vagy éppen az egész világhoz, a természethez. Amennyiben kiegyensúlyozott vagyok, akkor harmónia árad belőlem és képes vagyok békében élni a környezetemmel.

Arra a kérdésre, hogy „mit tehetek én a fenntarthatóságért?", a legjobb válasz, ha megvalósítom belső harmóniámat. Ebben a belső harmóniában igénylem a környezetemtől a legkevesebb energiát. Ha testileg egészséges vagyok, akkor alig kell a technikát, vagy másokat segítségül hívnom, nincs szükségem ezek energiáira, sőt mivel egészséges vagyok, képes vagyok másokon segíteni.

Érdekes az emberi természet. Sokan vagyunk, talán titokban mindenki, aki szeretné megváltani a világot. Van, akik tudománnyal és találmányokkal, mások feledhetetlen alkotásokkal, vagy politikusi karrierrel igyekeznek ennek eleget tenni. A világ „megváltásához" azonban önmagunk megváltásán keresztül vezet az út. Minél több ember él harmóniában társadalmi és természeti környezetével, annál kiegyensúlyozottabb lesz létezésünk, hiszen maga a világ is lelki, szellemi és fizikai síkon szerveződik.

Várunk egy jobb világ reményében,
Magyar Természetvédők Szövetsége,
www.okoklikk.hu

         szólj hozzá

Címkék: ökológia fenntarthatóság gyulai iván magyar természetvédők szövetsége ökoklikk

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark