Mérgező a Spar paprikája, a magyar és a bio viszont tiszta

PPJ         2015.03.31.

Greenpeace-paprikavizsgálat: mérgezett vagy tiszta? Budapest, 2015. március 31. – A Greenpeace közjegyző jelenlétében 12 paprikamintát vett 7 áruházlánc boltjaiban márciusban. [1] A független, akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálaton fennakadt egy Sparból vásárolt paprika: forgalomból kivont, engedély nélküli mérgező anyagokkal volt szennyezett. Négy mintában pedig (köztük egy magyarban és egy spanyol bióban) egyáltalán nem mutattunk ki vegyszert. Aggályosak továbbá azok a "vegyszer-koktélok", amik a Penny és az Auchan paprikáiban kimutatásra kerültek. (Lásd az infografikát alább!) A Greenpeace arra kéri a Spart és a hazánkban jelen lévő összes élelmiszerláncot, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák beszállítóikat az ökológiai gazdálkodás elterjesztésében.

spar_greenpeace.jpg

„A vizsgálatok eredményei alapján teljesen kiszámíthatatlan, hogy mit találunk – a nem biominősítésű termékek esetén – a boltokban. A 12-ből 4 minta tiszta volt, ami azt mutatja, hogy télen is lehet vegyszermentes, egészséges zöldséget előállítani. Azt javaslom a fogyasztóknak, hogy részesítsék előnyben a bio- és ökogazdálkodásból származó termékeket, és az idénygyümölcsöket, -zöldségeket, a primőrökkel szemben” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace hazai agrárkampány-felelőse.

A Greenpeace fenntartható mezőgazdasági kampányának keretében a legismertebb hazai áruházláncok paprikaválasztékát vizsgálta. Étkezési zöldpaprikát, TV és lecsópaprikát, illetve 1 kápiát és 1 bio kaliforniai paprikát vásároltak közjegyző jelenlétében budapesti áruházakban 2015. március 5-én.

A vizsgálat 20 különféle vegyszermaradékot mutatott ki 8 paprikamintában. A hazai és a külföldi paprikák között is volt olyan, amely vegyszerekkel szennyezett. A spanyol biominősítésű, valamint egy-egy magyar, egyiptomi és spanyol nem biominősítésű paprika szintetikus vegyszerektől mentes volt.

spar_greenpeace_2.jpg

Egy Sparban vásárolt szentesi paprika mintája 2-féle, hazánkban nem engedélyezett vegyszert tartalmazott. Az egyik a több hazai botrányban is szereplő, génkárosító, lehetséges rákkeltő diklórfosz nevű rovarirtó szer volt, a (nem engedélyezett anyagokra vonatkozó [2]) határértéket több mint hússzorosan, míg a másik tiltott szer a határértéket harmincszor meghaladó mennyiségben. [3]

6-féle különböző növényvédő szert mutattak ki a Penny Market Marokkóból és 7-félét az Auchan Jordániából származó paprikájában. „Ha egy élelmiszerben többféle vegyszer is előfordul, az egyáltalán nem biztos, hogy nem jelent veszélyt, különösen a gyermekek számára. Több tudós, valamint a dán hatóságok is felhívták a figyelmet arra, hogy a különböző vegyszerek együttes hatása kiszámíthatatlan: összeadódhatnak, sőt fel is erősíthetik egymás hatását. [4] Ismert például, hogy egy rovarirtó szer toxicitása más anyag jelenlétében akár több mint az ezerszeresére is megnőhet. [5] Ezen együttes hatásokat azonban a jogszabályok nem veszik figyelembe” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

greenpeace_paprika.jpg

Az akció nem egyszeri eset volt. A Greenpeace egész évben vizsgálni fogja a népszerű zöldségek és gyümölcsök vegyszermaradvány-tartalmát az áruházláncokban annak érdekében, hogy azok csakis megbízható, tiszta, egészséges élelmiszereket forgalmazzanak.

A Greenpeace a hazánkban jelen lévő összes élelmiszerlánctól azt várja, hogy az emberi egészséget nem veszélyeztető, szintetikus vegyszerektől mentes zöldségeket és gyümölcsöket biztosítsanak vásárlóiknak; ennek érdekében pedig támogassák az uniós és hazai mezőgazdasági célú források átcsoportosítását úgy, hogy az ökológiai gazdálkodás számára jelentősen nagyobb források álljanak rendelkezésre.

Jegyzetek:
[1] Lásd a táblázatot az eredményekről: http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/664444/150331_paprikaeredmeny.pdf
[2] Lásd a 396/2005/EK uniós rendelet (22) bekezdését: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:2005R0396:20080410:HU:PDF
[3] A mérési hibahatár mindkét tiltott anyag esetében ±50%.
[4] http://eng.mst.dk/topics/chemicals/endocrine-disruptors/combination-effectscocktail-effects/
[5] http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Hatteranyag-Vegyi-koktel-a-kaptarban/

További információ:
Tömöri Balázs, agrárkampány-felelős
+36 20 469 6909, balazs.tomori@greenepace.org

Simon Gergely, vegyianyag-szakértő
+36 20 252 9212, gergely.simon@greenpeace.org

A GreenPeace infografikát is készített a vizsgálati eredményekről

mergek_a_paprikakban.jpg

         szólj hozzá

Címkék: bio mezőgazdaság greenpeace vegyszer ökológia ökogazdálkodás bioélelmiszer biogazdálkodás agrárium ökológiai mezőgazdálkodás nagyipari mezőgazdaság agrokemikáliák herbicidek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tanulmány: „nagyipari gyárüzemek” állítják elő a bio tej és tojás jelentős részét

PPJ         2015.02.07.

usda_organic.jpgAz eddigi legnagyobb nyomozás van kibontakozóban csalás vádjával a bio iparágban. Nem tartják be a szabályozásokat – a fogyasztóvédők az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumától (USDA) a program vezetőinek leváltását követelik.

A Wisconsin államban lévő The Cornucopia Institute mezőgazdaság-szabályozási kutatócsoport bejelentette, hogy hivatalos jogi feljelentést tesz 14 nagyipari élőállat tenyésztő üzem ellen, amik állítólag illegálisan címkézik bio minőségűnek az előállított tejet, húst és tojásokat.

Fordította: Pacsuta Péter János természetvédelmi mérnök
Szakmai és nyelvi lektorok: Prof. Dr. Biró Borbála terresztris ökológus, egyetemi tanár és Gelencsér Zsófia humánökológus
Forrás: The Cornucopia Institute - Investigation: “Factory Farms” Producing Massive Quantities of Organic Milk and Eggs / December 11th, 2014

Az USDA több évnyi tétlensége után, az etikus- és családi gazdaságokat pártfogó Cornucopia Intézet végre légifelvételeket készített kilenc államban, Nyugat Texastól New Yorkig és Marylandig, az elmúlt nyolc hónapban. Amit láttak, megerősítette a korábbi terepbejárásokat: a vállalati „agro-biznisz” érdekek szisztematikus mintája működik nagyipari méretekben börtönszerűen bezárt élőállat üzemekkel, ahol a megfelelő legeltetés, sőt a szabad levegőn való tartózkodási lehetőségek sem biztosítottak, a szövetségi bio törvények által előírt módon.

A nyilvánvaló visszaéléseket elkövető gigászi „bio” üzemekről itt található fotógaléria: http://www.cornucopia.org/organic-factory-farm-investigation

„A szövetségi bio szabályozások elég világossá teszik, hogy minden élőállat számára kijárást kell(ene) biztosítani a szabad, külső térhez és a kérődzők, mint a tejelő tehenek, legelőhöz kell, hogy jussanak.” – mondta Mark A. Kastel, aki mezőgazdaság-szabályozási vezető elemző a Wisconsin székhelyű Cornucopia Intézetnél. „Ezeknél a masszív nagyipari üzemeknél – egyeseknél 10-20.000 marhával és több mint 1 millió tojótyúkkal – a jószágok 100%-a óriási épületekbe és etetőállásokba van bezárva.”

sm-auroracoldwater-241.jpgAurora Dairy tejgazdaság, Stratford, Texas
18.000 jószággal - a rendszer kijátszása

Az 1980-as években a családi méretű gazdaságok segítették üzleti alapokra helyezni a bioélelmiszer mozgalmat, részben azért, mert az agro-üzletág konszolidációja és az élelmiszerellátás kontrollja összenyomta a haszonkulcsot és ez elűzte a gazdákat a földekről. A fogyasztók lelkesedése a bio szektort egy gyorsan növekvő piaccá tette, olyan gazdák és feldolgozók támogatásával, akik vállalták az élelmiszereknek egy az eddigiektől különböző szabvány szerinti előállítását a környezeti felelősség, az állatjólét és a méltányos gazdaság tükrében.

„Érthető, hogy azon vásárlók, akik a bio minőségű címkézés ideáit és értékeit szívből támogatják, átvágottnak érzik magukat amikor ezeknek a masszív, koncentrált állattartó üzemeknek a fotóit látják.” – tette hozzá Kastel. [Koncentrált Állattartó Üzem, angolul: CAFO (Concentrated Animal Feeding Operations)]

Korábbi kapcsolódó bejegyzésünk:
2013.08.25. - Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

A szervezet azt javasolja a fogyasztóknak, hogy alaposan nézzenek utána a Cornucopia bio márkákat vizsgáló pontszámtáblázataiban ("Scorecards" menüpont az intézet honlapján), hogy a sok bio márka közül olyat tudjanak választani, ami valóban a gazdákkal való kapcsolatban érdekelt és ténylegesen betartja azon ígéreteket, amik a jobb környezeti feltételek, humánus állattartás és gazdasági igazságosság mentén alakítják a bio élelmiszertermelést.

„Rengeteg tejtermelő gazdatársunk valóban törődik a jószágaival, mindegyiknek tudják a nevét, számukra nem csak kódszámot jelentenek.” – fűzte hozzá Kastel.

sm-delta-09.jpgDelta Egg tojásfarm, Chase, Kansas
100.000 tyúk épületenként, egy sincs szabadon

A Cornucopia 2004 óta tesz hivatalos jogi feljelentéseket ezen nagyipari üzemek ellen, több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb tejelőállítótól, a Horizon-tól (ami jelenleg a WhiteWave Foods alá tartozik) visszavonták például a minősítést. Az USDA szankciókat vezetett be az Aurora Tejgazdaság ellen, ami saját-címkés ál-bio tejet állított elő a Walmart, Costco, Target és más szupermarket láncok számára. A WhiteWave és az Aurora ellen az USDA továbbra is nyomozást folytat.fake_organic.jpg

De a jogorvoslat kerekei a Cornucopia szerint mostanában lassan, vagy egyáltalán nem forognak. Az arizonai Shamrock, ami egy vertikálisan-integrált tejgazdaságot üzemeltet a Phoenixen kívül eső sivatagban egy olyan példa, ahol együtt kezelik a 16.000 bio és nem bio tehenet. Az USDA végül is megerősítette, hogy helytálló volt egy nonprofit közérdekű csoport 2008-as feljelentésében tett panasza, és a tejgazdaság valóban illegálisan működött. Ezt azonban csak 2011-ben, három évvel a feljelentés beérkezése után ismerték el. Most, több mint hat évvel később, a Shamrocknak még mindig van egy függőben lévő fellebbezése, de továbbra is tejet árusít délnyugaton. Ezzel alávág azoknak az etikus gazdáknak, akik viszont eleget tesznek a szövetségi bio törvényeknek.

„Az USDA tétlensége ezernyi etikus családi gazdát érint, akik néhány tucat gigagazdasággal kénytelenek versenyezni, versenyhátrányból.” – mondta Kevin Engelbert new yorki tejesember, aki családjával 140 tehenet fej, és ő volt az első minősített bio tejelőállító az Egyesült Államokban.

A Cornucopia Intézet honlapja olyan kutatás- és felmérés alapú eredménytáblákat tart fenn, amelyek a bio tojást, tejterméket, szójaételeket, és néhány más élelmiszercsoportot is hitelesen értékelnek. Vizsgálják azt is, hogy a termékek mennyire állnak közel a biohoz és a bio-eszményiséghez. Ezzel a piaci fogyasztókat és nagybani kereskedőket a hiteles élelmiszerek elérésére ösztökélik és elismerik az ipar valódi hőseit.

Engelsbert, aki előzőleg az USDA Nemzeti Bio Szabályozási Testületénél [angolul National Organic Standards Board (NOSB)] szolgált, megemlítette: „Amikor a NOSB-nál dolgoztam, mindig emlékeztettek, hogy a Nemzeti Bio Program részére tett javaslatainknak gazdaságméret-semlegesnek kell lenniük. Ennek hatására szeretném látni, hogy a Bio Élelmiszer Termelési Törvény bármilyen méretű gazdaságnál és nem csak a kicsiknél is érvényesítve lesz.”

A törvény betűjének és szándékának be nem tartatása oda vezetett, hogy jelenleg rengeteg hagyományos bio gazda pénzügyi stressz alatt áll, néhányuk már a teheneit is eladja és kiszáll az iparágból. „Az illegális tejgazdaságoknak megengedni, hogy tovább működjenek, egyszerűen vicc… alávágja a kereslet-kínálat dinamikáját, ami a piaci szereplők elismerését és a családok számára a rendes megélhetés biztosítását lenne hivatott fenntartani.” – tette hozzá Engelbert.

Annak ellenére, hogy a Bush adminisztráció alatt a Cornucopia meglehetősen kritikus volt az USDA Nemzeti Bio Program [angolul National Organic Program (NOP)] működését illetően, úgy találják, hogy a jelenlegi vezetés az Obama adminisztráció alatt még inkább „kivár”. Engelbert, a Cornucopia testületének alelnöke szerint, „Az úgynevezett ’Végrehajtási Korszak’, amit a bio közösségnek ígértek a 2009-es új adminisztráció bevezetésekor, minden volt, csak éppen végrehajtás nem a nagyipari ’bio’ üzemek törvényszegései ellen.”

A Bush éra alatt az USDA-t azzal vádolták, hogy nem képviseli kellőképpen a bio érdekeket, késlelteti a törvény végrehajtását és a kongresszusi akarattal, a szabályok betartásával szemben meglehetős ellenállást tanúsít.

„Obama elnökké választása óta a Nemzeti Bio Program költségvetését erősen megnövelték, kompetens személyeket vettek fel és ezt helyénvalónak mondják” – jegyzi meg Kastel. „Ezek az emberek jobb hozzáállással rendelkeznek, de ők is az erős ipari lobby, a Bio Kereskedelmi Egyesület [angolul Organic Trade Association] és az intézményesített korrupció hatása alá kerülnek, ami már jóval a hivatalba lépésük előtt létezett.”

A baromfi iparban az USDA megengedte, hogy az agro-„biznisz” vállalatok 100.000-es létszámú tojótyúkot zsúfoljanak be épületenként, néha meghaladva az 1 millió baromfit is egyetlen „farmon” és elnézte, hogy a valódi szabadban tartás egy kis rácsos tornácszerűséggel legyen mindössze helyettesítve.

sm-greenmeadow-02.jpgA Herbruck’s üzem, Saranac, Michigan
85.000 tyúk épületenként, egy sincs szabadon

A kibúvó, a „tornácos-baromfi” , amit először 2002-ben engedélyeztek. Ekkor a Nemzeti Bio Program igazgatója felülbírálva a bio minősítéseket megengedte a The Country Hen-nek (egy massachusettsi tojásgyárnak), hogy több tízezer csirkét összezsúfolva egyetlen istállóban, az épülethez az állatok maximum 5%-át befogadni képes tornác kifutót csatoljon a biominősítés érdekében.

Az az USDA alkalmazott, aki abban az időben a bio minősítési programért felelt, később „átjutva” a „forgóajtón” (a szabályozók és az ipar között) tanácsadóként állt munkába a The Country Hen cégnél, lobbizva a baromfik kültéri tartásának szabályozásai ellen.

„Még ha Miles McEvoy, aki jelenleg a Nemzeti Bio Program igazgatója, azt is hiszi, hogy egy tornác padlóval, tetővel és rácsozott falakkal az „szabadtérit” jelent, akkor is mivel csak a szárnyasok 5%-a képes odaférni, így a maradék 95%-ot őszintén szólva illegálisan zárták be és nevezték bio minőségűnek.” – jelentette ki a Cornucopianál dolgozó Kastel.

McEvoy és az USDA Nemzeti Bio Programja ezeket a kritikákat szinte villámhárítóként nyelte el. Az illegális élőállat üzemek elleni tétlenségüket tetézve, nemrégiben megváltoztatták a NOSB felügyeleti lehetőségeit. Egy civil tanácsadó panel lett belőle, így a Kongresszus által a NOSB-ra ruházott erők az eddigi alapvetően gátolt szintetikus és nem-bio összetevők és hozzávalók használatával szemben a bio élelmiszer előállításnál meginogtak.

2013 végén McEvoy 20 évnyi precedenssel szakított akkor, amikor egyoldalúan megfosztotta a NOSB-ot attól a jogától, hogy a saját aggályai által vezetve szakszerű munkatervet és programot (agendát) alkothasson a bio ipar védelme érdekében.

„A jelenlegi helyzet, amihez az ipar gazdaságilag legerősebb szereplői tapsolnak, de teljesen elítél minden, a gazdákat és fogyasztókat képviselő non-profit szervezet, - teljesen tarthatatlan.” – mondta Jay Feldman, a Beyond Pesticides ügyvezető igazgatója és a jelenlegi Obama kormány kinevezett képviselője a 15 tagú NOSB-ban. „Valakinek felelősséget kell vállalnia azért a szakadásért az iparágban, ami komolyan aláássa a bio minősítés hitelességét és az etikus bio gazdák megélhetését.”

Náhány ipari megfigyelő állítása szerint még a biogazdaságok és marketingesek „törvény betűjéhez” ragaszkodásánál is fontosabb a fogyasztók elvárásainak teljesülése, hiszen hajlandók magasabb árat is fizetni a jobb minőségű élelmiszerekért. Igen jelentős lépés, hogy a Consumer Union, a Consure Reports magazin kiadója nemrég leminősítette a bio címkék értékét. Ezzel jelt adtak azon aggodalmuknak, mely szerint az USDA közelmúltbeli kísérleteivel aláaknázta a NOSB erejét és függetlenségét.

„Nehéz belátni, hogy a jelen stratégia kudarcai vajon kezdődnek vagy végződnek-e Mr. McEvoy-nál.” – mondta Kastel. „De éppen itt az ideje annak, hogy valaki felelősséget vállaljon”. Szomorú kimondani, de úgy gondoljuk, hogy olyan, széles körben elfogadott és jelen állásban semleges személyre lenne szükség, aki képes rendbe tenni ezt a nyilvánvaló összevisszaságot.”

Azon nagyipari mezőgazdasági üzemek listája, amik a Cornucopia feljelentésében szerepelnek:

Végül de nem utoljára, feltétlenül említésre méltó az a néhány infografika, mely a Cornucopia honlapján a jobb oldali sávban helyt kapott. Ha nagyjából képet akarunk kapni arról, hogy milyen hálózat mentén oszlik meg a bio piac; ha az USDA és a Monsanto közti személyi átfedésekből le kívánunk vonni pár következtetést; ha a világ vetőmag piacának hálózatába nyernénk röpke bepillantást; vagy ha kívánjuk felsorolva látni a génmódosított összetevőket jelölni nem kívánó márkákat, akkor jó helyen járunk!

Elsősorban köszönet illeti a cikk megjelenésében a lektorok munkáját! Tisztelettel köszönöm mindazok segítségét, akik lehetővé tették, hogy időt áldozhassak a fordításra és blogolásra!

 

         6 hozzászólás

Címkék: politika amerika usa tudomány világ mezőgazdaság ökogazdálkodás bioélelmiszer biogazdálkodás agrárium agrárpolitika biokultúra usda ökológiai mezőgazdaság nagyipari mezőgazdaság the cornucopia institute

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Glifozát IPA só. Az meg mi? Eszik vagy isszák?

PPJ         2014.10.13.

Glyphosate.jpgGlifozát IPA só. Az meg mi? Eszik vagy isszák?! Sajnos a kérdést, mint alább látni fogjuk, szó szerint fel lehet így tenni és bizony vérre megy... Ezt a vegyszert szórta Kishantos földjeire a Márok Csaba polgármester - Sinom-Hornok Réka 3000 hektáros őstermelő - és a salgótarjáni építési vállalkozás mutációjával pályázó Vizi Dániel.

Hatóanyagtartalma 360 g/l. Totális gyomirtó, ismert vízszennyező. Csapadékkal a mélyebb talajrétegekbe, majd felszíni és a talajvizekbe mosódik, vagyis élő- és ivóvizeink minőségét veszélyezteti. Az Agria Plovdiv gyártja és forgalmazza hazánkban (az Imaspro Corp. Malájföld valamilyen módon közreműködik ebben – a legtöbb glyphosate kínai eredetű). Az „Engedélyezett növényvédő szerek jegyzéke” (2013) szerint valamennyi glyphosate hatóanyagú készítmény az „AKG szántóföldi és/vagy zöldségtermesztési programokban tiltott, illetve korlátozott felhasználású növényvédő szer” jelölést kapott (fekete rombusz a jobb felső sarokban).

Korábbi kapcsolódó bejegyzéseink:
A Greenpeace-nek bizonyítéka van a kishantosi új bérlők vegyszerhasználatáról
Rekviem Kishantosért. Gondolatok a talajról, a talajéletről és az emberről

Glifozát a szervezetünkben?! - MTVSZ.hu

Budapest/Brüsszel, 2013. június 13. – A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége által elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a kísérletben résztvevők testében megtalálható a glifozát nevű gyomirtó. A Szövetség által lefolytatott laboratóriumi tesztekből kiderült, hogy Magyarországon tíz embertől vett vizelet mintából háromban jelen volt a glifozát hatóanyag.

glyphosate_kep.jpg

Az európaiak közel felének vérében van gyomirtó - HVG.hu

Tizennyolc európai ország önkénteseinek 44 százalékában mutatta ki a glifozát nevű gyomirtó hatóanyagát egy vizsgálat. Az önkéntesek mindegyike, akiktől mintát vettek, városokban él, és egyikük sem használt glifozátot vagy érintkezett ilyen termékkel.

A glyphosate alkalmazásának környezet-egészségügyi problémái - Darvas Béla honlapja

A glyphosate napjaink növényvédő szereinek piacvezető hatóanyagai közé tartozik. Ez a helyzet a glyphosate-tűrő GM-növények Európán kívüli terjedésével erősödött. A glyphosate a talajban fémionokkal (Al, Fe, Mn, Zn) komplexet képez, amit a csapadék a mélyebb rétegekbe moshat. Elsődleges bomlásterméke az AMPA, mely mobilisabb a kiindulási anyagnál. Környezeti mintákból való meghatározása problematikus. Ez az oka annak, hogy a legtöbb országban nem szerepelnek a gyakorta kimutatott hatóanyagok között.
A glyphosate-tűrő GM-növények megjelenésével a glyphosate-nak a takarmányokban/élelmiszerekben való megjelenésével kell számolni, míg a genetikai eseménytől függően az AMPA és NAG metabolitok is figyelmet érdemelnek. A glyphosate és készítményei (kitüntetetten a POEA formázó szert tartalmazók) mellékhatásairól jelentős szakmai vita folyik. A glyphosate csökkenti bizonyos növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét, miközben segíti pl. a Fusarium fajok gyökereken történő kolonalizációját. Toxikus kétéltűekre. Teratogén-gyanús vegyület kétéltűek és madarak esetében. A glyphosate-tartalmú készítmények mutagenitása és karcinogenitása viták kereszttüzében áll. Hormonmoduláns, amiben a formázóanyag (POEA) segíti a glyphosate hatását. Egyes gyomfajokból hosszabb használat után glyphosate-tűrő (GR) népességek szelektálódnak ki. Ma 21 fajt tartunk nyilván közöttük a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) és a fenyércirok (Sorghum halepense) mellett Amaranthus, Conyza és Lolium fajok GR népességeit. [A CIKK LETÖLTÉSE]

Megisszuk a gyomirtót is a vízzel - Greenfo.hu

Darvas Béla, a Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) agrárkörnyezet-biztonsági főosztályának vezetője szerint Magyarországon a legvalószínűbb, hogy a glifozát a vízzel jut az emberek szervezetébe. A szer a permetezés után nagyon gyorsan eljut a talajvízbe, ahonnan a felszíni vizekbe majd az ivóvízbe kerül, onnan a testbe, ugyanis a glifozátot a klasszikus tisztítási módszerek – klórozás, UV-sugárzás – nem szűrik ki. A szer jelenlétével az ivóvízben tehát azokon a területeken kell számolni, ahol nagy mennyiségben használják gyomirtáskor. Például a Békés megyei felszíni vizek vizsgálata azt mutatta, hogy a minták fele az uniós ivóvizekre vonatkozó határérték ötszörösét tartalmazza glifozátból. Ez azt jelenti, hogy a felszíni vizekben megtalált szer a környéken veszélyezteti a csapból folyó vizet, amire előbb-utóbb hatással lesz. A Duna teljes hosszában és a Velencei-tóban azonban lényegesen kisebb mennyiségeket mértek a gyomirtóból.

         szólj hozzá

Címkék: tudomány környezetvédelem mezőgazdaság természetvédelem ökogazdálkodás biogazdálkodás talaj agrárium talajvédelem ökotoxikológia darvas béla glifozát kishantosi vidékfejlesztési központ

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A Greenpeace-nek bizonyítéka van a kishantosi új bérlők vegyszerhasználatáról

PPJ         2014.10.10.

Talaj- és növénymintát vett a Greenpeace a Kishantoson lepermetezett területekről. A laboreredmények kimutatták a mérgező glifozátot. Az „új bérlők” szeptember 22-től kezdve permetezik a kiváló minőségű kishantosi földeket, amelyek így elvesztik BioSuisse minősítésüket. Ehhez képest szeptember 24-én a képen látható mondat hangzott el az Országgyűlésben.

10450179_10152728866243349_6775513521936703427_n.jpg

Budapest, 2014. október 10. – Szeptember folyamán az „új bérlők” előbb műtrágyával, majd gyomirtóval kezdték el kezelni a kiváló minőségű, BioSuisse minősítésű kishantosi földterületeket. A Greenpeace szeptember 24-én talaj- és növénymintát vett az érintett területekről: az eredmények bizonyítják a glifozát nevű gyomirtó szer használatát. [1] Nagy István államtitkár az Országgyűlésben mégis letagadta a vegyszerezés tényét. [2]

  • 2014. szeptember 18-án nemzetközi konferencia zajlott Kishantoson a fenntarthatóságról, amelyet a dán nagykövet nyitott meg.

  • A kishantosi földterületek „új bérlői” ugyanezen a napon kezdték meg egyes területek beszórását műtrágyával. [3] A kiváló minőségű, termékeny földeknek erre ott semmi szüksége nem lett volna.

  • Szeptember 22-től kezdve a műtrágyázáson felül a gyomirtós permezetés is elkezdődött a területeken. Erre más magyarázatot a biominősítés szándékos tönkretételén kívül nem lehet adni. A kishantosi bioföldek 21 éven át nem láttak vegyszert.

  • A földeken április óta nincs már semmi termény, hiszen az azokon termett gabonát az „új bérlők” még az aratás előtt tönkretették, többször betárcsázták a földbe, hogy még írmagjuk sem maradjon. Az azóta kikelt gyomot ugyanígy be lehetett volna forgatni a földbe, hogy télen zöldtrágyaként növelje a talaj tápanyagtartalmát, de e helyett megint a pusztítást választották az „új bérlők” – azaz a földművelésügyi tárca által „gazdáknak” minősített bálásruha-kereskedők, építési vállalkozók. [4]

  • A Greenpeace szeptember 24-én talaj- és növénymintákat vett a permezetett területekről, amelyeket hazai és külföldi akkreditált laboratóriumokban vizsgáltatott be. Az eredmények bizonyítják a glifozát használatát a földeken. [5] A biogazdálkodásban a glifozát használata nem engedélyezett.

  • Szintén szeptember 24-én Nagy István államtitkár parlamenti válaszában mégis azt állította, hogy Kishantoson nem történt vegyszerezés. Ugyanígy nyilatkozott sajtóközleményben a Földművelésügyi Minisztérium is. [6]

  • A Greenpeace a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellen hűtlen kezelés tárgyában indított pert. A mostani laboreredményeket természetesen nyilvánossá tesszük, és ebben a perben is felhasználásra kerülnek. A laboreredményekkel ugyanis még egyértelműbbé vált, hogy a törvénytelen intézkedések sorozatának következtében az adott állami terület értéke közel 500 millió forinttal csökkent. Azokat a személyeket, akik az állami vagyont, a közvagyont így elherdálják, bírósági eljárások során felelősségre kell vonni. A Greenpeace ezen fog dolgozni az elkövetkező időszakban is.

Fotók, videófilmek sora dokumentálja folyamatosan, hogy mi zajlik a peres eljárások alatt álló földeken, amelyeken egy jogállamban a jogerős bírósági döntések előtt senki semmiféle tevékenységet nem folytathatna.

Ám megint azzal kellett szembesülnünk, hogy az „új bérlők” nem tartják be sem a törvényeket, sem a biogazdálkodásra tett állítólagos vállalásaikat, és mindezt a földművelésügyi tárca illetékes vezetői félrevezető nyilatkozatokkal fedezik.

További információ:
Rodics Katalin - regionális kampányfelelős, katalin.rodics@greenpeace.org - 06 20 479 1916

Sajtókapcsolat:
Schmidt Hajnalka - hajnalka.schmidt@greenpeace.org - 06 20 525 3500

Jegyzetek:
[1] http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/up_files/141002_kishantos_labered.pdf
[2] http://index.hu/belfold/2014/09/24/parlament/gyomirtoznak_az_uj_kishantosi_gazdalkodok/
[3] A Greenpeace fotói a műtrágyázásról: https://secure.flickr.com/photos/greenpeacehu/sets/72157647360673089/
[4] http://www.origo.hu/itthon/20131106-a-kishantosi-foldpalyazatok-nyertesei.html
[5] A glifozát a nagyüzemi mezőgazdaság legelterjedtebb gyomirtó szere: a szer annak a fenntarthatatlan földművelési modellnek része, amellyel szemben a kishantosi biogazdaság alternatívát mutat.
A glifozát amellett, hogy kockázatot jelent a kezelt terület élővilágára, de a vizekbe jutva a vízi élőlényekre és az ivóvizünkre is kockázatot jelent.
Az emberi szervezetre való kockázatát jelzi, hogy Argentínában csaknem négyszeresére emelkedett a születési rendellenességek száma 2000 és 2009 között azon a területen, ahol a génmódosított szója és rizs ültetvényein nagymértékben használnak glifozátot.
Hasonló rendellenességeket figyeltek meg olyan paraguayi nőknél is, akik terhességük során kerültek kapcsolatba glifozátalapú gyomirtókkal.
http://www.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/informes/up_files/1311779767.pdf
[6]http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/allami-foldekert-feleleos-allamtitkarsag/hirek/kornyezettudatos-gazdalkodas-folyik-kishantoson

Helyszíni videó október 7-én - Glifozátot hozott a szél az arcunkba

Dr. Nagy István államtitkár Parlamentben elhangzott szavai szerint Kishantoson nincs permetezés és az új nyertesek biogazdálkodást folytatnak... Mondjuk vagy mutassuk? Mutatjuk. Köhh-köhh-köhh...

Rekviem Kishantosért. Gondolatok a talajról, a talajéletről és az emberről - Prof. Dr. Biró Borbála, PhD, CSc, DSc. talajbiológus, ökológus, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztály elnökének gondolatai.

         15 hozzászólás

Címkék: tudomány mezőgazdaság természetvédelem ökogazdálkodás biogazdálkodás talaj agrárium talajvédelem kishantos glifozát prof dr biró borbála

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Rekviem Kishantosért. Gondolatok a talajról, a talajéletről és az emberről

PPJ         2014.10.06.

sacredseedslogo.pngAlábbi szakmai posztunk garantáltan politikamentes, viszont tudományos. Számos összefüggésre kívánja felhívni a figyelmet a talajokkal és bennük élő szervezetekkel kapcsolatban. Csak győzzünk eleget hálálkodni ezeknek a mikrobiotikus folyamatokat fenntartó apró lényeknek, hogy mindennapi egészséges kenyerünket megadják. Apropó: The International Year of Soils 2015 (IYS) - 2015 a Talajok Világéve lesz!

A talajok szükségességéről:

Az 1 főre jutó művelhető földterület nagysága a Világban az 1960-as években kimutatott 0,41 hektárról 2000 utánra 0,21 hektárra, azaz felére csökkent a NationMaster 2011-es jelentése szerint. A jelentés a fő okot a népesség növekedésében és a városok terjeszkedésében, valamint a közlekedés miatt kieső termőföld-vesztésben jelölte meg. A termőföld napjainkra gyorsan fogyó kincs. Éppen ezért is lenne egyre fontosabb, hogy a meglévő földterületek termékenységét megőrizzük, illetve tudásunkat a leghatékonyabb módon hasznosítva akár fokozzuk is.

Előzetes vizsgálatok 200-1000 év közé teszik azt az időszakot, ami szükséges ahhoz, hogy egy 2,5 cm vastagságú termékeny talajréteg képződjön (FAO, 2009). Ezzel szemben mégis nagyságrendileg nagyobb talajrétegeket képes az ember egy mozdulattal, egy rossz döntéssel, vagy egyféle technológiai művelettel megszüntetni, működését jelentősen korlátozni, akadályozni. Az antropogén, embertől eredő (de emberinek nehezen nevezhető) hatásokat a talaj napjainkra már a mégoly erősnek gondolt puffer-képessége szerint is nehezen tudja kivédeni. Korábbi hazai, saját vizsgálatok szerint a külszíni fejtésű szénbányák felszínre került meddő kőzetében, anyaguktól függően legkevesebb 8-15 év rendszeres szerves- és szervetlen trágya-bevitelére volt szükség a termőképesség kezdetleges kialakításához is. Az ilyen „rekultivációs”, művelésbe vonáshoz a 0-ból egy stabil 1,5 %-os humusztartalomig kellett legalább eljutni és mindezeken túl a növény-tápláláshoz legfontosabb talaj-élőlényeket (nitrogén-kötő baktériumokat és foszfor-mobilizáló gombákat) mesterséges oltásokkal betelepíteni)! Addig, amíg ezt nem lehetett elérni, csak terméketlen, halott anyag és nem élő talaj fedte a felszínt.

Mindezek mellett tudni kell azt is, hogy a talajélőlények sorozata, egy teljes „földalatti” táplálékhálózat, a legkülönfélébb élőlények szövetsége szükséges ahhoz, hogy a talaj a legfontosabb funkcióját, a termékenységét betölthesse. Az élet alapvető körforgása, az élettelenből az élővé válás, azaz a felépítő folyamatok, majd az ismételt mineralizáció, az ásványosodás, a teljes lebomlás is leginkább a talajban zajlik. Ahogy az ismert mondás is jelzi ezt, mi szerint „porból lettél, porrá leszel”, azaz a talaj lényegi elemévé, alkotójává válik, válhat minden korábban élt és a talajba került holt szerves anyag.

A szerves anyagok lebomlásában résztvevő élőlényeket, azok ebben betöltött szerepét és a növénytápláláshoz való hozzájárulásukat az 1. ábra mutatja be.

talajélőlányek greenr.jpg

1. ábra: A talajélőlények főbb csoportjai és a növénytáplálásban betöltött szerepük.

A talajpusztító folyamatok:

Az iparosodás megközelítőleg 200 éves időszaka alatt Európában 0,5 millió szennyezett helyszín vált ismertté (EU Comission, 2006). Mindemellett a megmaradt és művelésre alkalmas földterület 12 %-át (115 millió hektárt) a víz, 6 %-át (42 millió ha-t) pedig a szél romboló hatása is pusztítja. Igen jelentős tehát a „természeti” úton bekövetkező talajpusztulás is, amihez az emberi (antropogén) tényezők még inkább hozzátesznek. A talajok 42 %-án a szervesanyag-tartalom kevesebb, mint 2 %, ami különösen dél-Európában jelent a talaj-termékenységet és ezáltal az emberi ÉLET-et is fenyegető veszélyt, az EU-Horizon 2020 EIP-Agri Focus csoportjainak kimutatása szerint. A talaj széntartalékok további csökkenését okozza a klímaváltozás, a növekvő hőmérséklet miatt bekövetkező fokozottabb talajbiológiai aktivitás is. Az előre prognosztizált 2,0-6,3 oC hőmérséklet-emelkedés tovább növeli a mezőgazdaság vízigényét is a kevesebb csapadék és a szárazság növekedése miatt. Új mezőgazdasági növényekre van szükség, kiemelkedő víz- és tápanyag-hasznosítási képességgel, vagy nagyobb figyelem ahhoz, hogy a talajok biológiai kapacitását, a talajban található táplálékháló elemeit minél eredményesebben hasznosítsuk a tovább-élésünk érdekében.

A talajok hasznos mikroszervezetei és tevékenységük:

A termőtalaj tehát egy olyan élő anyag, élő rendszer, aminek a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A talaj attól talaj, hogy ÉLET van benne, és a felszínén a további ÉLŐ-lényeknek a talaj-növény-állat-EMBER táplálékláncban ÉLET-et képes adni, szolgáltatni!

Ennek a gondolatnak a jegyében talánnem véletlenül van „Európai Földtudományi Társaság”, illetve ettől különállóan „Nemzetközi Talajtani Társaság” is, ami nem a fizikai-kémiai minőségre, hanem a talajbiológiai, élettani törvényszerűségekre is kiemelt figyelmet fordít.

A talajok legfontosabb élő, fiziológiai csoportjainak a nélkülözhetetlen tevékenységét mutatja be az 1. táblázat (Biró, 1998).

talajbiológiailag hasznos tevékenység greenr.jpg

1. táblázat: A talaj-növény rendszer néhány jótékony mikroszervezete és hasznosságuk.

A hasznos mikroszervezetek egyik legfontosabb csoportját a növények több mint 80 %-ával együttműködésre, hasznos szimbiózisra képes mikorrhiza gombák alkotják. A gombahífák megnövelik a gyökérfelületet, és a gazdanövényüket több vízzel és oldott tápanyaggal tudják így ellátni. A növénynek különösen az egyébként nehezen hozzáférhető foszfor (P) felvétele javul, de ismert a nagyobb fehérje- és mikroelem (nyom-elem)felvétel jobbítása is. A szimbionta gombák a talajeredetű patogének távoltartásával biokontroll szerepet is betölthetnek (2. ábra).

mikorrhiza greenr.jpg

2. ábra: A mikorrhiza gombafonalak megnövelik a növény víz- és tápanyag-felszívó felületét, jobb túlélést, nagyobb, egészségesebb növény-növekedést képesek biztosítani.

Az emberségünk és az „életidegen” anyagok:

A talajélet kiemelt fontosságát azonban az emberi tettek sorozata képes elfedni, ellehetetleníteni, igen gyakran csakis önös, pillanatnyi érdekekre gondolva ezzel.

A talaj-termékenység fokozásának megnövekedett igénye miatt az intenzív mezőgazdaság MŰ-trágyákat használ. Vajon belegondolunk-e a szó igazi jelentésébe, amikor kiszórjuk ezeket? A gyomok, a kórokozók és egyéb „kártevők” ellen is kémiai vegyi anyagokat, mezőgazdasági kemikáliákat, peszticideket lehet bevetni. Szinte minden, az ember „útjában lévő” élőlény ellen van valamilyen vegyi, mesterséges megoldás. Lehet írtani a gyomokat (herbicidekkel), megölni a talajeredetű kórokozó gombákat (fungicidekkel), a kártevő rovarokat (inszekticidekkel), az atkákat (akaricidekkel)... és a sort folytathatnánk. Nem lenne szabad azonban elfelejtenünk, hogy az ilyen vegyi anyagok szinte mindegyike az úgynevezett „mesterséges ÉLETidegen” anyagoknak, a XENO-biotikumoknak a sorába tartozik, számos nem célzott szervezet pusztulását is okozva ezzel (Kecskés, 1976). Vajon miért lenne az EMBER kivétel ebben? Föl kellene már ismerni, ha nem tanulunk az egyre növekvő számú betegségekből, hogy a mi, EMBERi életünkkel éppen úgy idegen és össze-egyeztethetetlen kellene, hogy legyen!

Az ökológiai gazdálkodás értékei:

Az ökológiai szemléletű gazdálkodás, ami a fentiek miatt kizárja a „mesterséges életidegen” anyagok, és a szervetlen vegyi (MŰ) trágyák bevitelét is, nem véletlenül kezd kiemelt szempont lenni (legalábbis a világban).

Az ilyen rendszerek kialakítása hosszú évek, kitartó, odafigyelő munka és törődés eredménye. Az ökológiai egyensúly, az önműködő törvényszerűségek kialakulásához, a talaj-élőlényhálózat összecsiszolt működésének a létrejöttéhez időre és odafigyelésre, valamint türelemre is szükség van. Annak, azaz a talajokban kialakult táplálékhálónak ugyanis általában, összességében, de a napi ritmus szerint is igazodni kell a környezetünk élő és élettelen tényezőihez is. És micsoda különbség, hogy az ilyen hasznos képességekkel és kellő biodiverzitással is felvértezett öko-talaj szinte automatikusan tudja kivédeni a káros környezeti hatásokat, szemben a mesterséges rendszerek igen nagy, leginkább csak veszélyes vegyszerekkel karbantartható érzékenységével. Gondoljuk csak át a hasonlatot. Olyan ez, mint az a „robot-ember”, ami képes odahozni a teánkat, de mennyi minden miatt mégsem nevezhető embernek? Ahhoz hogy a meghatározott feladatot elvégezze, mennyire szükség van a külső ellenőrzések állandó jelenlétére, kontrolljára!

Valahogy így vagyunk jelenleg, napjainkra már az intenzív mezőgazdasági gyakorlat miatt (is) szinte élettelen (robottá tett) talajainkkal is. Ha azt akarjuk, hogy teremjen egyre dráguló MŰtrágyákat kell használni, ha azt akarjuk, hogy élet is legyen benne, ideiglenesen „baktérium-trágyák”nak nevezett, csoda-anyagoknak hirdetett, vagy úgynevezett „talajvitalizáló”-ként forgalmazott készítményekkel élesztgetjük, noszogatjuk, sokszor nem az elvárt eredménnyel (Biró, Pacsuta, 2009). Vegyük észre, hogy ezek sajnos igen sokszor csak átmeneti kezelések. Nem hogy végleges megoldást nem adnak, de ideiglenes kisegítést is csak akkor, ha az adott talajnak van még ehhez mozgósítható (arany)tartaléka, életereje, illetve olyan szerves anyagai, amit a „bevetett” mikróbák mozgósítani tudnak.

Hogy melyik talajnak milyen az életereje ehhez? Hogy melyik élőlénycsoport ebben hogyan tud részt-venni? Hogy mennyi egy–egy fiziológiai, élettani csoport tűrőképessége? Számos kérdés vár még tisztázásra.

A MŰ-trágyákat kiváltani képes Nitrogén-kötő Rhizobium baktériumok például az egyik legérzékenyebb élőlénycsoport a talajainkban (Biró, 2008). A működőképességüknek határai, feltételei vannak. Ugyanúgy, ahogy a talaj is csak bizonyos feltételek megléte esetén képes megújulni (Várallyay, 1997), létfontosságú szerepét betölteni, és különösen az intenzifikált körülmények között.

A kishantosi mintagazdaság, mint lehetőség:

A törvényszerűségek pontos felismeréséhez olyan háttér-területekre van (lenne) szükség, mint a Kishantosi mintagazdaság, ahol 22 évi vegyszermentes gazdálkodás alapján alakulhatott ki a működését biztosítani képes talaj-élet(hálózat). Ezt fáradságos munkával lehet létrehozni, de egyetlen beavatkozással meg lehet bolygatni, a kulcsfontosságú élőlények működőképességét a talajban egy lépésben kiiktatni, hogy aztán mesterségesen vegyszerekkel, külső, élettelen tápanyagokkal kelljen életben tartani.

A talajok „fekete dobozában” pedig számos törvényszerűség még feltárásra vár(na). A pillangósokkal együttélő, hasznos szimbiotikus kapcsolat létrehozására képes rhizobiumokat 1926 óta, a fűfélékkel együttélő Azospirillum baktériumokat mindössze 1967 óta ismerjük. Ezek a parányi élőlények képesek arra, hogy a levegőben „ingyen” is rendelkezésre álló óriási mennyiségű (69%-nyi) Nitrogént a növények számára is felvehetővé tegyék. Képesek ezzel a tevékenységükkel akár 60-250 kg/ha nitrogént is biológiai úton (ingyen) begyűjteni! Ezzel a Braziliai talajokon például a cukornád termesztése műtrágyák nélkül is lehetséges. Ezzel az eredménnyel csak az ökológiai szemléletű gazdálkodás lenne képes versenybe szállni és mindezt hitelesen is bizonyítani, mondják a jelenleg is igen sok támogatást igénylő európai projektek (BIOFECTOR) vagy az Európai Innovációs partnerség (EIP AGRI) „fokusz” csoportjai is.

Itthon az ilyen ismeretek biztos háttérrel történő megszerzésének egyik nélkülözhetetlen és pótolhatatlan lehetőségét jelenti, jelentette Kishantos.

A pénzt hajszoló, vegyszert és műtrágyát is könnyű szívvel használó, a nem könnyen pótolható 22 évi munkát leromboló jelenlegi „gazdák” sajnálatos módon feledik az ősi indián mondást, mely szerint:

„ha már kivágtál minden fát és megettél minden halat (vagy leromboltad a Te táplálékodat, saját életedet is egészségesen biztosítani képes talajt, talajéletet – a szerző kiegészítése), akkor jössz majd rá, hogy a pénz az NEM ehető”.

Prof. Dr. Biró Borbála, PhD, CSc, DSc.
Talajbiológus, ökológus, az MTA doktora, egyetemi tanár
A Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztály elnöke
Az Európai Unió EIP-AGRI „Talajok szerves anyaga” FOCUS csoport hazai szakértője
Nyírkarász község díszpolgára

Irodalmi hivatkozások

  • Biró B. (1998): A talajok biológiai állapotának hatása a talajminőség alakulására. Gyakorlati Agrofórum, (IX. évf.) 11: 52-54.
  • Biró B. (2005): A talaj mint a mikroszervezetek élettere. p. 141-173. In: A talajok jelentősége a 21. században. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai Kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. II. Az agrárium helyzete és jövője. (szerk: Stefanovits P, Michéli E.), MTA Társadalomkutató Központ, Budapest.
  • Biró B, Pacsuta P. (2009): Talajaink rejtett értékei. Agrofórum, 2009 (V): 5-8. https://www.scribd.com/doc/144189204/Agroforum-2009-majus-Dr-Biro-Borbala-Pacsuta-Peter-Talajaink-rejtett-ertekei
  • BIOFECTOR: Az EU-Fp7 által támogatott kutatási projekt (Tsz.: 312117). Development of alternative fertilization systems by use of bioeffectors in European crop production. www.biofector.info
  • EU Comission, 2006: Thematic strategy for Soil Protection. Communication from the Comissionto the Council, the European Parliament. http://ec.europa.eu./environment/soil/three_en.htm.
  • European Environment Agency, 2010. Ecological footprint of European countries. http://www.ea.europa.eu/data-and-maps/indicators/ecological-footprint-of -european-countries/ecological-footprint-of-european-countries (May 10, 2011).
  • FAO, 2009. Global agriculture towards 2050. High - Level Expert Forum, Rome 12-13 October 2009. http://www.fao.org/fileadmin/templates/wsfs/docs/Issues_papers/HLEF2050_Global_Agriculture.pdf .
  • Kecskés M. (1976): Xenobiotikumok, mikrobák és magasabbrendű növények közötti kölcsönhatások. MTA értekezés és tézisei, Budapest.
  • NationMaster, 2011. Agriculture statistics. http://www.mationmaster.com/graph/agr_ara_lan_hec_percap-arable-land-hectares-per-capita.
  • Várallyay Gy. (1997): A talaj és funkciói. Magyar Tudomány, XLII. (12): 1414-1430.

 

Adatvizuális orgia a Talaj Világnapja alkalmából - 2012.12.05.

         11 hozzászólás

Címkék: tudomány mikrobiológia mezőgazdaság természetvédelem ökogazdálkodás talaj agrárium talajvédelem kishantos talajok világéve talajok világnapja prof dr biró borbála

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark