Szelídvízország teljes film

PPJ         2013.06.20.

ELOTISZAfuzet.bmpAz ártéri tájgazdálkodás múltja és lehetséges jövője a Tisza-mentén. A múltheti posztunkban (Árvíz: a szatirikus humor az Árpád-korba vezet!) már említettük a kiadványt, mely a Szövetség az Élő Tiszáért honlapján megtalálható, most viszont megtekinthetitek a teljes filmet!

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET) célja a Tisza folyó vízgyűjtőjén élők megélhetési lehetőségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a Tisza ökológiai értékeinek megőrzése és gyarapítása, hogy e táj lakói jó életminőségben és biztonságban élhessenek. Céljainak elérése érdekében kezdeményezője és aktív előmozdítója az ártéri tájgazdálkodás lehetséges hatásaival és hazai megvalósíthatóságával kapcsolatos szakmai párbeszédnek. Az utóbbi években az egyesület több, a témával kapcsolatos rendezvény elő készítésében vállalt szerepet.

http://www.elotiszaert.hu/dinamikus/kepek/350_nagy.jpg

A táj emlékszik a folyóra!

 

Szelídvízország -- Édenkert vagy sivatag? -- 2013. 05. 19. -- A tájhasználat-váltás indokoltsága és feltételei a vízgazdálkodásban valamint a támogatási rendszerben.
A természet gazdagsága az emberi élet alapja is. A Tisza-völgy története ékes példája ennek. Hajdanán az a mondás járta, hogy a Tisza kétharmad rész víz, egyharmad rész hal. Élővilágát csodálták a külföldi utazók is. Ma viszont e folyónkról és a Nagyalföldről gyakrabban jut eszünkbe az árvíz fenyegetése, a belvíz, az aszály. Természetes élőhelyei csak nyomokban emlékeztetnek a hajdani gazdagságra. Hazánk keleti felén sokan rossz anyagi körülmények között élnek. Vajon mindezek összefüggésben állnak egymással? A SZÖVET kiadványa itt letölthető.

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság árvíz vízgazdálkodás fokgazdálkodás szövetség az élő tiszáért szövet agrár környezetgazdálkodás kajner péter tájgazdálkodás ártéri fokgazdálkodás vásárhelyi terv továbbfejlesztése

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Árvíz: a szatirikus humor az Árpád-korba vezet!

PPJ         2013.06.14.

http://www.felsofokon.hu/sites/default/files/arviz_2.jpgElég szép feladat számomra árvíz idején, hogy viszonylag szótlanul és csöndben bírjam ki ökológusként. Nehéz helyzetben vagyok és pengeélen táncolok: nem akarom megbántani George Carlin bőven fekete humorához hasonlóan a védekező emberek százezreit, azonban mégiscsak nevetek a Hamvas Béla metafizikai értelmében vett "hangya-embereken", mert a nagy árvízvédelmi serénykedés közepette csak azon nem gondolkodnak el, ami a legnyilvánvalóbb lenne: biztos, hogy a korábbi évszázadok magyarjai is küzdöttek az árral?! Koránt sem!

Buddha is elmondta: nagyon sok fajta szenvedésnek alapvető oka a "nemtudás", a rálátás hiánya! Mi az amit ma már alig tudunk, mi az, amit elfelejtettünk? Mert "szenvedést" okoz bőven: az nyilvánvaló...

Nem spirituális lózung a "természettel harmóniában élő ember", Magyarországon még ma is bőven velünk élő-, illetve elfeledett régészeti nyomai vannak a természetet szelíd tudományos módon kezelő mérnöki találékonyságunknak! Egyik ilyen ősi magyar tájgazdálkodási szokás volt a fokgazdálkodás!

http://444.hu/assets/arviz-toltes9.gifForrás: 444.hu

Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel - Origo.hu

Az áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most jól jöhet a klímaváltozás ellen.

http://repo.origo.hu/image/content/domain/static?uri=/i/1305/20130527-arpadkori-csatornahalozat-ontozeses-gazdalkodas-csatornak.jpg&width=640

A növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a Rábaközben, amelyet két évtizede kutat Takács Károly régész-történész, a Hansági Múzeum munkatársa. Hogyan jött létre a kora középkori vízhasznosítási rendszer?

Nekünk tanítanak manapság kínaiak tai chi-t, energiakezelést, feng shui-t meg egyéb komplex tér- és energiakezelési intra- és interperszonális módszereket?! Kikérem magamnak az őseim nevében. Mi nemhogy a saját egyéni szervezetünket tudtuk egészségesen működtetni, de az egész Kárpát-medencét. Mi Európa szív-táj-ék-ának hangjait képesek voltunk hallani és közvetíteni!

Nem kell hozzá nagy fantázia és (be)látóképesség, hogy tudjuk: az a táj, ahol ennyi folyó folyt (mennyi energia az!!!); az a táj ahol ennyi vízpárolgás és felhőképződés volt; az a táj, ahol ennyi állóvíz, láp, buja élővilág, ártéri gyümölcsényes, gazdag humuszos talaj, stb. volt: AZ A TÁJ BIZONY EURÓPA SZÍVE, ÜTŐERE, TÜDEJE ÉS TERMÉKENY FÖLDJEI MIATT TESTE IS!

Mindenesetre nagyon mélyen elgondolkodtató az analógia, hogy amennyire a folyóinkat se engedik magyar kezek által kezelni (Drábik János által is emlegetett bizonyos sötét világerők), és jön az áradat és jön az aszály, úgy a pénzrendszerben is felfedezhető, hogy eltarolja a magyarságot a globális pénzáradat és a regionális pénzhiány-aszály.

"A pénzáramlás jelenségeit figyelve láthatjuk, amikor a pénz úgy tud jelen lenni, hogy egyszerre van visszatartva, és egyszerre áramlik is az adott területen, akkor virágzás az eredmény." - ÖkoKlikk.hu, ÖkoFórum - Zalatnay László: A víz és a pénz

"A jelenlegi gazdasági és pénzügyi rendszer és benne a magyar Forint pontosan úgy működik, ahogy a jelenlegi, lefolyó szemléletű vízgazdálkodás. Pénz kerül egy közösség tagjaihoz, mondjuk, megkapják a fizetésüket. Ezt a pénzt többnyire boltokban költik el, a boltok pedig többnyire nagy láncokhoz tartoznak. Az elköltött forintok pillanatok alatt kikerülnek a közösség köréből, sőt, ha nemzetközi láncról van szó, akkor jórészt az országból is. Természetesen az elköltött pénz jó része külföldre megy, hiszen e cégek által forgalmazott termékek igen jelentős része más országból származó termék, amelyet importálni kell. A pénzköltés szokásos módjai révén tehát, az analógiánál maradva, az árvizeknél is gyorsabban kiszárad a helyi gazdaság: pangó kisüzletek, kihaló javítómesterek, a pénz, a vásárlóerő, a likviditás hiányában eltűnő helyi gazdaság. Ezt sokan így látták már évekkel, évtizedekkel ezelőtt is, de a mostani válság az eddig kételkedők előtt is világossá tette a rendszer "kiszárító" működését."- Almássy Tamás: Münchhausen-effektus, avagy a pénz "ökológiája" - ÖKOTÁJ

http://www.elotiszaert.hu/dinamikus/kepek/350_nagy.jpg

A táj emlékszik a folyóra!

 

Szelídvízország -- Édenkert vagy sivatag? -- 2013. 05. 19. -- A tájhasználat-váltás indokoltsága és feltételei a vízgazdálkodásban valamint a támogatási rendszerben.
A természet gazdagsága az emberi élet alapja is. A Tisza-völgy története ékes példája ennek. Hajdanán az a mondás járta, hogy a Tisza kétharmad rész víz, egyharmad rész hal. Élővilágát csodálták a külföldi utazók is. Ma viszont e folyónkról és a Nagyalföldről gyakrabban jut eszünkbe az árvíz fenyegetése, a belvíz, az aszály. Természetes élőhelyei csak nyomokban emlékeztetnek a hajdani gazdagságra. Hazánk keleti felén sokan rossz anyagi körülmények között élnek. Vajon mindezek összefüggésben állnak egymással? A SZÖVET kiadványa itt letölthető.

"A középkori Alföldön - tekintve, hogy területének csaknem kétharmada ártér volt - nem a (szántó)föld, hanem a fokrendszer működtetése és az ehhez kapcsolódó ártéri haszonvételek jelentették a gazdálkodás alapját. Az egész középkor folyamán az Alföldünknek két, ma már feledésbe ment jellegzetessége volt: az Alföld erdősültsége, illetve a testét behálózó vízfolyások, melyek vízutánpótlását az árvizek, illetve vizet összegyűjtő és fokozatosan kiszivárogtató erdőségek biztosították." - Versegi.hu

A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei
az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt. 
Katt a teljes méretért!

http://foldepites.files.wordpress.com/2009/12/5-karpat-medence-kesz-wo9.jpg

A Duna mederváltozásai 1881 és napjaink között
Katt a teljes méretért!

https://lh6.googleusercontent.com/-MQvsZ78RYaY/TYI4YVZ2DlI/AAAAAAAACSY/x1VYyUZduSM/s1600/DSCF2135.jpg

Andrásfalvy Bertalan: Éltető és pusztító vízeink - A vízhaszonvétel és árvízvédelem hagyománya Magyarországon, Magyar Tudomány 2000/6.

http://epa.oszk.hu/00700/00775/00019/abra58.jpg

http://epa.oszk.hu/00700/00775/00019/abra59.jpg

Színay Miklós ökohidrológus a 70-es(!!!) években igazolta, hogy Mosonyi számításai hibásak és feleslegesen sok milliárd kiadást okoztak az országnak! Miklós számításait az itthoni vízügy nem engedte publikálni, "csak" a Wageningeni Egyetemtől kapott további kutatási lehetőséget. (Lásd: http://www.elotiszaert.hu/bovebben.php?id=1124)

2013.06.14. - "Most jól jött volna Bős-Nagymaros." Noment est omen: Nyílt hadüzenet NYILAS Gergelytől és MÉSZÁROS Csabától az Index-en. Címzetes egyetemi barmok meg ostoba újságírók: mindig akadnak... pedig egy óvodás is meg tudja érteni mi a különbség az alább is látható oldalágas faalakú folyó és egy hernyó-csatorna között...

dYzVfd.jpgIgvi6V.jpg

Balogh Péter: Vízlépcsőlátás: megújúló energiákkal a folyók ellen - Klímabarát Települések Szövetsége (Az anyag - sok más fontos cikkel együtt - a KTSZ honlapjáról eltávolítódott. A GreenR felületén lesz ezentúl megtalálható.)

"A folyó életében a meder elgátolása gyakorlatilag trombózisként értelmeződik, és az elzáródás felett a mederben, és az esetlegesen elöntött ártereken bepangó víz pedig ödémaként. De ahogy a duzzasztómű nem értékelhető külön a szabályozástól, úgy ezek a betegségek sem önmagunkban, vagy véletlenül keletkeznek. A beszűkült meder, a szűk és benövényesedő hullámtérrel különösen, az előre haladott érszűkület állapotában van, a mederoldalak kövezései érelmeszesedésként hatnak, a hektikus vízjárás ingadozó vérnyomásként jelentkezik, a meanderezés megakadályozása az ágyhoz kötéssel egyenértékű, és így a meder túlzott bevágódása a felfekvéssel párhuzamosítható. Az átjárhatatlan árvízvédelmi töltésekkel az árterek létfontosságú szervrendszereit amputálták le a folyóról, a természetszerű vegetáció helyén az iparszerű, intenzív mezőgazdálkodás folyamatos, nagyfelületű szántóművelése a tájat a külső védőrétegétől fosztja meg, és szennyezi el, mintha a bőrünket naponta ráspollyal szaggatnánk fel, és vegyszerekkel locsolva akadályoznánk a varrasodást, amit a tájban gyomosodásnak nevezünk, és ami egyébként a szukcesszió első fázisa. És e terhelt beteg szervezet e közben nem jut hozzá a szükséges folyadékmennyiséghez, ha érkezik víz, nagy erőkkel átvezetjük a kórtermen, még akkor is, ha ez óriási többletköltségekkel és veszélyekkel jár…

Ilyen körülmények között a folyó nem tudja biztosítani, amire hivatott: hogy építse és éltesse a tájat, hogy differenciált élőhelyeket hozzon létre, és azokat vízzel és tápanyaggal lássa el. És ahogy a folyó meghal, elpusztul a táj is, és a halott táj az embernek sem nyújt megélhetést...

Mesterséges rendszereink pedig nem működnek, fenntartásuk drága és külső erőforrásoknak kiszolgáltatott: árvíz-belvíz-aszály, talajdegradáció, vízvagyon-vesztés, gyengülő ökológiai potenciál, lepusztított-kiszolgáltatott gazdaság (és népesség), idegenérdekű kereskedelem, fordított érdekképviselet és értékválasztás. Ez a Tiszai-alföld története és tanulsága."

Fokok fognák a vizet? - Szabadföld Online.hu (2010. február 17.)

"Czigler László határozottan vallja, hogy nincs más útja az Alföld árvízmentesítésének, mint a fokgazdálkodás visszaállítása, ami egyben a tájegység és a Tisza ökológiai helyreállításának egyetlen módja is. A töltéseket ugyanis nem emelhetjük az egekig, noha az egyre emelkedő árvízszint ezt diktálná – jó 170 évvel ezelőtt Vásárhelyi Pál a jelenlegi gátmagasságnak csak a tizedét tervezte, mondván: bőven elegendő lesz.

Hunyát átszelő holtmeder fotó Bagi László.jpg

Ráadásul a töltések harmada mára úgy meggyöngült, hogy helyreállításuk rendkívül sürgető lenne. Ezért lenne indokolt a szakember szerint a nemzetgazdasági terv részévé tenni a fokgazdálkodás bevezetését nemcsak ökológiai, hanem gazdaságossági szempontból is."

Körösparti János - Bozán Csaba: A földárjás területek vízgazdálkodási problémái - Hidrologia.hu

A földárja a Kárpát-medence sajátos hidrológiai jelensége. Ezen talajvíz feltöréssel járó jelenség elsősorban és legnagyobb kiterjedésben az alföldi területeken figyelhető meg. Szerepe igen jelentős, hiszen azokon a területeken ahol nagy rendszerességgel megjelenik ott súlyos vízgazdálkodási problémákat okozhat, a belvízképződés egyéb tényezőivel együttműködve.

Hunyát átszelő holtmeder (Fotó: Dr. Bagi László)

         4 hozzászólás

Címkék: mezőgazdaság árvíz vízgazdálkodás fokgazdálkodás george carlin drábik jános agrár környezetgazdálkodás george carlin magyarul tájgazdálkodás ártéri fokgazdálkodás vásárhelyi terv továbbfejlesztése

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása