Repülő disznósz*r! Drón kapta lencsevégre, hogyan porlasztják a Smithfield sertéstelepek a levegőbe az állati ürüléket (videó)

PPJ         2015.01.14.

repulo_disznoszar.jpgÉszak-Karolinában sertés farmok ezrei porlasztják a levegőbe a kezeletlen állati ürüléket és beszennyezik a környék közösségeit, mondta az RT-nek Mark Devries, aki a sokkoló légifelvétel videót készítette egy kém-drónnal.

Publikálta: RT.com - 2014. December 22.
Fordította: GreenR – A Zöld Objektív

Ezen környezeti probléma „valamiért nagyon csekély figyelmet kapott az amerikai sajtóban”, jegyzi meg a dokumentumfilmes és aktivista Devries, akinek drónja több mint 2000 ipari sertéstelep emésztőgödréről rögzített felvételeket az amerikai államban.

„Ezek az ipari pöcegödrök az emberek otthonainak, iskoláinak, szomszédságainak közelében vannak” – jelentette ki Devries az RT.com-nak adott interjúban. „Annak érdekében, hogy megszabaduljanak a hatalmas szabadtéri emésztőgödrök anyagától, a hígtrágya tulajdonképpen hatalmas eszközökkel apró szemcséjű ködként a levegőbe van porlasztva.”

Korábbi kapcsolódó bejegyzésünk:
2013.08.25. - Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét (+ filmek)

https://m.blog.hu/gr/greenr/image/Mishak-Henner-Feedlot-Photography-1-728x485.jpg

A szél által továbbterjedve, a sertésürüléket tartalmazó köd „komoly egészségügyi hatásokat okoz és súlyosan befolyásolja az emberek életét” – mondta. Tanulmányok vizsgálták a légúti megbetegedéseket, például a gyerekkori asztmát, ami elég gyakori a környéken a vérnyomásproblémákkal együtt.

„Azt hinnéd, hogy az eső esik” – mondja a videóban Elise Herring, a környék egyik lakója. „Nem nyitjuk ki az ajtókat és ablakokat, de a szag úgyis bejön. Eláll az ember lélegzete…”

A légszennyezettség, a kemikáliák és a hashajtó szagú levegő kapcsán Devries elmondta, hogy Észak-Karolinában kifejezetten olyan törvények vannak, amik megnehezítik a helyi lakosok számára, hogy bíróság elé vigyék a szennyezés kapcsán a sertésfarmokat.

„A törvény ezeket az óriás ipari sertéstelepeket védi és a szomszédoknak nagyon kevés – leginkább semennyi kegyelmet nem biztosít” – mondta Devries. „Azt remélem, hogy a nyomozásom párosulva másokéval, nagyobb nyilvánosságot fog teremteni az ügynek és így nagyobb nyomás lesz e cégeken, hogy fejlesszenek és változtassanak a gyakorlatukon.”

Devries megjegyezte, hogy bár a drón által felvett videó csupán pár napja került ki, de már most lett pár előrelépés, mind környezeti szempontból és állatjóléti szempontból.

Az RT.com-nak elmondta továbbá, hogy az utóbbi években a szakértők szerint valóban kevesebb lett a jelentős emésztőgödör kifolyások száma, ami által a talajba szivárgott a hígtrágya. Állatjóléti szempontból előrelépésnek számít, hogy egyre több telep hagy fel az „anyakoca ketrecek” használatával vemhességkor, amikor is több hónapon keresztül mozgásképtelenül szűk fémrácsok közé vannak szorítva.

anyakoca_ketrec.jpg

A Devries videóján látható farmok tulajdonosa, akár közvetlenül vagy a vállalkozókon keresztül, de végül is a Smithfield Food Corporations, a világ legnagyobb sertéstenyésztő vállalata.

„Telepeinkkel igyekszünk jó szomszédok lenni és tiszteletben tartani azok jogait és tulajdonait, akik üzemeink közelében élnek” – adta közre email-es közleményében az International Business Times-nak Kathleen Kirkham, a Smithfiel Foods szóvivője. „Szorosan közreműködünk minden gazdálkodónkkal, hogy megfeleljünk a szigorú környezetvédelmi szabályoknak, így előmozdítva a folyamatos fejlődést és meghaladva a legtöbb állami és szövetségi teljesítési kötelezettséget.”

Környezetvédők és állatjóléti aktivista csoportok régóta kritizálják a húselőállító óriást, és az Environmental Protection Agency (EPA) (Környezetvédelmi Hatóság) is speciális kampányt indított, hogy javuljanak a feltételek és csökkenjenek az ilyen tevékenységből adódó vízszennyezések az észak-karolinai és virginiai sertésipartelepeken.

A Rolling Stone magazin cikke szerint a cég 12,6 millió dollárra lett bírságolva összesen 6900 esetben történt jogsértés miatt a 1997-ben a Clean Water Act (Tiszta Víz Törvény) értelmében, ami a harmadik legnagyobb büntetés az EPA történetében. [Tovább olvasva a Rolling Stone magazinban, kiderült, hogy ez a büntetés a Smithfield éves bevételének a 3,5%-a.]

         szólj hozzá

Címkék: videó mezőgazdaság környezetszennyezés környezet sertés ipar ökológia sertéshús trágya állattartás agrárium humánökológia drón állatjólét nagyipari mezőgazdaság hígtrágya

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Hogy kerül a stresszhormon a húsba?

PPJ         2014.05.12.

Hogyan él a csirke, mielőtt a tálcára kerül? Az Origo Gasztro Táfelspicc oldaláról vesszük át az alábbi szemléletes ábrákat, melyeken a tömegtermelt nagyipari "ínyencségek" előállításának körülményeit mutatják be. Bezártság, kínzás, stressz: avagy olcsó húsnak híg a leve.

Ahogy Péter Anna és Murányi János fogalmaz a Táfelspiccen: "Az ipari körülmények között tartott állatok életét nem a természetes igényeik, hanem a jogszabályok és a profit határozzák meg. Jogszabályok, amelyekben négyzetméterek és rácssűrűségek vannak, ha pedig egy tehén nem ad elég tejet, megy a levesbe, hiába élne még 20 évig. Ez egy ilyen sport, de ha már megeszik a végeredményt, érdemes tisztában lenni a háttérrel is."

Hogy ne csak másolásnak és más tollával való ékeskedésnek tűnjön ezen poszt, felhívjuk a figyelmet ezen témában a GreenR-en eddig általunk bejegyzettekre:

Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét
Titkos felvétel egy amerikai tojásfarmon
Vegyszeres vagy bio?! 452 VS. 9000 hektár - összefoglaló Kishantos okán
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...

Az ökológiai téveszmék eloszlatására, valamint a nagyipari húsevők VS. antitradicionális vulgárvegák ál-párbajának feloldására pedig ezen posztunkat ajánljuk figyelmetekbe:

Nem mulathat hurkabulin a magyar? Íme egy megoldás a Fogas-kérdésre!

A ketreces tartásban élő tojótyúk (tojáson 3-as kód)

20140409allatipar-1.jpg

A grillcsirke

20140409allatipar-2.jpg

A tejelő tehén

20140409allatipar-5.jpg

A hússertés

20140409allatipar-3.jpg

A vágónyúl

20140409allatipar-4.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: állattartás fenntarthatóság agrárium állatjólét nagyipari mezőgazdaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Titkos felvétel egy amerikai tojásfarmon

PPJ         2010.04.20.

Némítsd le és úgy nézd meg. Úgy is elég lesz hidd el! Belegondolni sem merek, hogy mennyit és milyet okádtam volna, ha a képek mellé még hangot is hallok.

(Közbevetett adalék: a szabad és egyenlő választás illúziója. Ha figyelmesen elolvassuk az elbújtatott apróbetűs szöveget, akkor minden tojásos dobozon a "ketreces tartásból származó tojás" feliratot fogjuk megtalálni a boltokban. Hol itt a szabad kereskedelem, az egyenlő érvényesülés, a határok lebomlása? Én csak egy féle tojást látok a supermarket polcán: és az ipari! Oké, mink' úgyis piacon szokjuk venni a tanyasit... De én most azokról a népekről beszélek akinek "nincs ennyi sütnivalója" (haha, tojás, sütnivaló, érted) és csakis boltban vásárolnak. És ők vannak többen. Ők hogy válasszanak nem ketreces tartásból származó tojást, ha nics is a polcon olyan?)

Szóval! Ketreces tartás! Nesztek! 

Aki ezt az úgynevezett battériás tartást feltalálta, annak szívesen adnám lakhelyül az egyik ketrecet. Néha véletlenül rácsuknám a lábára az ajtót. Néha véletlenül nem érdekelne, hogy a bele is kifordul bélsárürítés közben. Mert bazmeg, ha végignézted a videót, akkor láthattad, hogy ilyen is "előfordul".

De nem is az a helyes válasz, hogy akkor nem eszem tojást ezentúl, mert krisnatudatú vegán hülye vagyok, hanem egyszerűen annak belátása, hogy így ne. Miért, és akkor hogy? Természetes tartásban, ökológiai tartásban, házi-, tanyasi tartásban. Úgy.

Forrás: Think Outside The Box - Transindex projekt

         39 hozzászólás

Címkék: vélemény tojás állattartás állatjólét ketreces tartás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark