Megszűnhet a természetvédelmi mérnök képzés

PPJ         2015.04.01.

https://m.blog.hu/gr/greenr/image/term%C3%A9szetv%C3%A9delem.jpg>>Ez azért remélem április 1-i komolyság, mert 'viccnek' durva lenne!!! - GreenR szerk.<< Több mint tíz év után megszűnhet a természetvédelmi mérnök képzés az ország valamennyi felsőoktatási intézményében. A WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, és a Magyar Természetvédők Szövetsége álláspontja szerint ez ismét egy olyan törekvés, mely gyengíti a hazai természetvédelmet szolgáló intézményrendszert, ezért aggasztó a természeti értékeink jövője szempontjából.

Az oktatásért felelős államtitkárság csökkenteni készül a felsőoktatásban kialakított szakok számát, amely az összes alkalmazott környezet- és természetvédelmi képzést érinti. A koncepciónak az ország öt felsőoktatási intézményében – Debrecenben, Gödöllőn, Kaposváron, Keszthelyen és Sopronban – működő természetvédelmi mérnök képzés is áldozatul eshet.

„A több mint tíz éve működő természetvédelmi mérnök képzés fontos utánpótlást biztosít a védett területek kezelését irányító szakembergárda fenntartásában” - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

„Sem az általános agrármérnök képzés, sem a környezetgazdálkodási agrármérnök képzés nem helyettesítheti a speciális ismereteket átadó természetvédelmi mérnök képzést. Sajnos úgy látjuk, hogy a döntés újabb irányból gyengíti a hazai természetvédelmet, illetve az ahhoz kapcsolódó, oktatással és vagyonkezeléssel foglalkozó intézményeket.” – folytatta az igazgató.

„Fontos lenne megtartani az olyan alkalmazott környezet- és természetvédelmi képzéseket, mint a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki képzés, legalább a felsőoktatási intézmények egy részében. Reméljük, hogy a héten esedékes kormánydöntés eredményeképpen elfogadható kompromisszum fog születni” – tette hozzá Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

További információ:
Bodnár Katalin,20/243-2059, bodnar.katalin@mme.hu
Ladányi-Benedikt Ildikó, 70/391-4764, ladanyi.ildiko@mtvsz.hu
Zanin Éva, 06/30 655 2407, eva.zanin@wwf.hu

Orbán Viktor avatta az Őrségi Nemzeti Park első tábláját 2002 március 8-án.

viktor_orseginemzetipark.jpg

Orbán Viktor beszéde a Som-hegyi Turistaház átadásán - turistamagazin.hu
(részlet) 
"Tisztelt Hölgyeim és Uraim! ... Az első, amit már Garancsi István elnök úr is említett, hogy aláírtunk mi egy megállapodást, ami dobogókői megállapodás néven vonul majd be egyszer, ha van egyáltalán a természetjárásnak történelemkönyve, akkor majd oda így vonul be, és abban vállaltunk jó néhány dolgot. Azt vállaltuk elsősorban, hogy a régi fényében mutatkozik majd meg előttünk a természetjárás és a túramozgalom Magyarországon."

A beszédben elhangzik utalás az osztrák színvonalra. Osztrák szintű természetpolitikát szeretne Orbán Viktor?!

Ezt úgy értsük, hogy a Kárpát-medence kiemelkedő ökológiai diverzitását és buja természeti forrásait szeretné ledózeroltatni a minimálisnak mondható osztrák szintre?! (Magyarországgal összehasonlítva az alábbi képen is látszik.)

Vagy úgy értsük, hogy Orbán Viktor valahogy azt gondolja, a sógoréknál természetvédelmi mérnökök nélkül működik ez a néhány Nemzeti Park?!

Sok kérdés tisztázásra vár még, de az biztos, hogy ha valóban arról van szó, a magyarság nem fogja büntetlenül hagyni a természeti kincseinek elhazardírozását!

national-park-in-austria.gif

10npi-_e1tn_e9zeti_angol.jpg

Mindszenty, Püspökszentlászló és a Létrontás - atyafipeca.wordpress.com

-Jó napot kívánok!
-Jó napot! Megkérdezhetem, hogy mit fotóz itt és mi célból?
-Természetesen. “Hamvasi Létrontást” fotózok és magáncélból.
-Nem azért kérdezzük ám, csak tudni szeretnénk…
-Most akkor már tudják.
-Nem kell ám megijedni kérem! Ez most így csúnya, de majd szép lesz, ha kihajtanak. Sok pénz van ám erre!
-Értem. A sok pénztől majd kihajt.
-Muszáj volt ám meglépni, mert sok az odvas és balesetveszélyes fa az erdőben és nem is olyan régen ráesett egy vaskos faág az egyik autó szélvédőjére (horribile dictu-én) és senki nem akarhatja majd, hogy életveszélyben legyenek itt a sok turisták! Így legalább majd biztonságos lesz az erdő!
-Értem. Biztonságos. Elég cunci.
-Lehetséges, én nem tudhatom, de az biztos, hogy ez a gazdaságnak jót fog tenni, mert az emberek költekezhetnek majd és még múzeum is lesz a kastélyban. Nem akárki lakott itt kérem! Itt bujkált Mindszenty!
-Bujkált?
-Rejtőzködött, kérem!
-Ki elől, ha megkérdezhetem?
-Hát azt én nem tudhatom.
-Az ÁVH-sok tartották itt fogva Mindszenty József bíborost. Hozták. Őrizték. Miután megkínozták.
-Ezt nem is tudtam.
-Hát most ezt is tudja. Egyebek mellet a Katolikus Egyház pont úgy bánt el Mindszentyvel annak idején, mint ahogy most a fákkal teszi. A tavacska partján lesz majd pénzbedobós távcső és kacsaetető automata is? Egy fényszökőkút is remek turistacsalogató lehetne, egy ledes és napelemes Mária szoborral a közepén. Kisállat simogató is lesz? Esetleg Wi-Fi?
-Én azt nem tudhatom kérem, de lesz itt minden jó dolog, talán még az utat is felújítják! Biztosan sok embert fog mindez vonzani.
-Efelől nincsenek kétségeim. Az út, akkor jó, ha gördülékeny és sima és ha van egy kis lejtése, valamint ha szalagkorlát biztosítja a rajta a nagyszámú közlekedők testi épségét. Talán még az ország vérkeringésébe (a hülyeségbe) is bekapcsolják majd magukat. Kár, hogy a “szellemre” nem lehet szalagkorlátot adjusztálni! Na, szép napot!

p1120177.jpg

         12 hozzászólás

Címkék: politika fidesz magyarország ausztria orbán viktor természet természetvédelem hamvas béla nemzeti park

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A GMO-Kerekasztal is elutasítja a TTIP-t

PPJ         2015.03.31.

Az Országgyűlés tanácsadó szerveként működő GMO-Kerekasztal szerdai ülésén hozott állásfoglalásban elutasítja az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP-t).

5bad16e76de0775502da37ceb175c22a.jpgA TTIP-vel kapcsolatos összes GreenR bejegyzés így található meg: http://greenr.blog.hu/tags/ttip

GMO-Kerekasztal 27. ülése. 2015. március 25. (Országgyűlés Irodaháza) ~ Állásfoglalás a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatban

A GMO-Kerekasztal két ülésen (26/2014 és 27/2015) mérlegelte a TTIP ismertté vált és várható hatásait, amelyeknek a hazai mezőgazdaságra gyakorolt következményeivel kapcsolatban a következő egyértelmű konzekvenciákat vonta le.

A TTIP szerződés bizonyos és kiemelkedő hazai haszna mellett egyetlen szóbeli vagy írásbeli hozzászólónk sem érvelt. Kifejezett ellenérvek merültek fel viszont a magyar mezőgazdaság, a környezet- és élelmiszerbiztonság területén, ezek közül véleményünk szerint a kiemelkedők:

(Oa) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az elővigyázatosság elvű európai termékengedélyezés/visszavonás szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott gyakorlatát;

(Ob) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti a GM-növények területén az Európai Unióban meghonosodott körültekintő engedélyezési rendszert és a kötelező jelölés gyakorlatát, ami összhangban van az európai polgárok véleményével;

(Oc) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az Európai Unió növényvédőszer-engedélyezés re-regisztrációs normáit, amelyek az utóbbi években – az európai lakosság megelégedésére – a krónikus hatások (mutagenitás, hormonmoduláns hatás) csökkentését is fokozottan figyelembe veszik;

(Od) A szerződés megkötését követő jogharmonizáció veszélyezteti az Európai Unióban kialakított élelmiszerbiztonsági normákat, amelyek közül kiemelendő a klóros húsfertőtlenítők kérdése, a húsféleségekben megjelenő gyógyszermaradékoknak és, az élelmiszer-feldolgozás adalékanyagainak az ellenőrzése, valamint a kellőképpen nem vizsgált gyógynövények és kivonataik használata az ún. funkcionális élelmiszerekben;

(Oe) Súlyosan kifogásolandó a TTIP-pel együtt megjelenő befektető – állam vitarendezési mechanizmus (Investor – State Dispute Settlement, ISDS) jogintézménye, amely a vélelmezett elmaradt haszonért lehetővé teszi nemzetközi vállalatok számára az államok perlését, mivel ez nagyon súlyos következményű lehet a hazai kukoricatermesztésre, a jelenlegi GMO-mentes státuszának fenntartására nézve. Aligha várható el, hogy a fajtatulajdonosok kiveszik Magyarországot az engedélykörből, hiszen Európa egyik legjelentősebb kukoricatermelőjéről van szó. A Magyarországon érvényes nemzeti tiltás viszont az ISDS jogorvoslati körében végződhet ezt követően, s amelyre vonatkozóan az eddigi nemzetközi tapasztalatok kedvezőtlenek.

Fentiek alapján, a hazai mezőgazdaság, környezet- és élelmiszerbiztonság szempontjai alapján a TTIP/ISDS ügyében egyértelműen elutasító javaslatot teszünk.

A GMO-Kerekasztal tagjai közül: Ács Sándorné (Kishantosi Nonprofit Kft., Kishantos; IFOAM EU Csoport); Ángyán József prof., DSc. (Szent István Egyetem, Gödöllő); Bagi Béla (Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület); Bakonyi Gábor prof., DSc. (Szent István Egyetem, Gödöllő); Bardócz Zsuzsa prof., DSc (Debreceni Egyetem, Debrecen); Békési László prof., CSc. (Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ, Méhészeti Intézet, Gödöllő); Darvas Béla prof., DSc. (NAIK AKK, Budapest); Dömölki Lívia (Fogyasztóvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége, Budapest); Horváth András CSc. (MTA ÖTK, Vácrátót); Kövics György prof, CSc. (Debreceni Egyetem, Debrecen); Murányi Attila DSc. (MTA ATK TAKI, Budapest); Roszík Péter (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., Budapest; Biokultúra Szövetség); Székács András prof., DSc. (NAIK AKK, Budapest); Tanka Endre prof. emeritus, DSc. (Károli Gáspár Református Egyetem, Környezetvédelmi és Agrárjogi Tanszék, Budapest); Vajda Boldizsár (Élelmiszerlánc-Biztonsági Centrum); Varga Zoltán prof . emeritus, DSc. (Debreceni Egyetem, Debrecen).

ttip_rip_2284755.jpg

Akit még mélyebben és még részletesebben alátámasztott szakmaisággal érdelek a TTIP-vel kapcsolatos összes aggály, úgy elolvashatja a Részletek az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának 531-es számú tárgyalótermében, 2014. június 25-én 13 órakor tartott a 26. GMO-Kerekasztal ülésén elhangzott hozzászólásokból című dokumentumot, melyekben többek között az alábbi témákba áshatja bele magát:

- A Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) tárgyalások általános céljairól, az ezzel kapcsolatos GMO-Kerekasztal ülésének szervezéséről (Darvas Béla)

- A jövő kiárusítása? – Az EU-USA szabad kereskedelmi tárgyalások veszélyei (Fidrich Róbert)

- Vélemény az Európai Unió – Egyesült Államok Kereskedelmi és Befektetési Megállapodás (TTIP) Greenpeace által ismert tartalmáról (Tömöri Balázs)

- A kereskedelem szabadsága vagy a gazdasági érdekek kikezdhetetlensége? (Jávor Benedek)

- Milyen jogintézményt terveznek a multinacionális befektető cégek a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) alapján a nemzeti önvédelmi szabályozók miatt elmaradt hasznuk kárigényének a nemzetállamokkal szemben közvetlen érvényesítésére? (Tanka Endre)

- Kémiai- és genetikai-biztonsági kockázatok a Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) egyes részleteiben (Simon Gergely)

- A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség veszélyei és a védekezés lehetőségei (Varga Zoltán)

- A GM-fajták köztermesztésével kapcsolatos tagállami döntés lehetősége (Kőrösi Levente és Andorkó Rita)

- A GM-fajták megítélése Oroszországban és Kínában (Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád)

ttip-trojanisches-pferd-europa.jpg

         szólj hozzá

Címkék: politika amerika usa eu európai unió gmo mezőgazdaság génmódosítás géntechnológia gm ökológia fenntarthatóság agrárium európai zöldek humánökológia ökológiai politika génmegőrzés gmo lobbi szabadkereskedelem ttip euro-atlanti erők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Molnár Zsolt doktori védése: „A hagyományos ökológiai tudás etnotájökológiai értékelése”

PPJ         2015.03.31.

Szakmai és igazán egyedi programajánlóként, Molnár Zsolt (tájésember.hu) levelét továbbítom felétek, kedves, GreenR olvasók! "Szeretettel hívok mindenkit doktori védésemre. A téma: hortobágyi pásztorok és gyimesi gazdálkodók hagyományos ökológiai tudása élőhelyekről, tájról, legeltetésről, kaszálásról és mindezek természetvédelmi vonatkozásai. Üdvözlettel: Molnár Zsolt, MTA ÖK Vácrátót" 

A doktori mű címe: A hagyományos ökológiai tudás etnotájökológiai értékelése
Tézisek 
A doktori mű

Bírálók:        duna-67580-06191300.jpg
Borsos Balázs, az MTA doktorának bírálata
Szabó T. Attila Ellák, a biológiai tudomány doktorának bírálata   
Varga Zoltán Sándor, a biológiai tudomány doktorának bírálata   

Válasz:        
Válasz Borsos Balázsnak   
Válasz Szabó T. Attilának   
Válasz Varga Zoltán Sándornak   

A védés helye: MTA Székház, Nagyterem    
A védés időpontja: 2015. április 2. 11:00
A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet, és írásban előzetesen észrevételt is tehet.

         1 hozzászólás

Címkék: tudomány természetvédelem mta tradíció humánökológia molnár zsolt etnobotanika ethnoecology hagyományos ökológiai tudás etnoökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Mérgező a Spar paprikája, a magyar és a bio viszont tiszta

PPJ         2015.03.31.

Greenpeace-paprikavizsgálat: mérgezett vagy tiszta? Budapest, 2015. március 31. – A Greenpeace közjegyző jelenlétében 12 paprikamintát vett 7 áruházlánc boltjaiban márciusban. [1] A független, akkreditált laboratóriumban végzett vizsgálaton fennakadt egy Sparból vásárolt paprika: forgalomból kivont, engedély nélküli mérgező anyagokkal volt szennyezett. Négy mintában pedig (köztük egy magyarban és egy spanyol bióban) egyáltalán nem mutattunk ki vegyszert. Aggályosak továbbá azok a "vegyszer-koktélok", amik a Penny és az Auchan paprikáiban kimutatásra kerültek. (Lásd az infografikát alább!) A Greenpeace arra kéri a Spart és a hazánkban jelen lévő összes élelmiszerláncot, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák beszállítóikat az ökológiai gazdálkodás elterjesztésében.

spar_greenpeace.jpg

„A vizsgálatok eredményei alapján teljesen kiszámíthatatlan, hogy mit találunk – a nem biominősítésű termékek esetén – a boltokban. A 12-ből 4 minta tiszta volt, ami azt mutatja, hogy télen is lehet vegyszermentes, egészséges zöldséget előállítani. Azt javaslom a fogyasztóknak, hogy részesítsék előnyben a bio- és ökogazdálkodásból származó termékeket, és az idénygyümölcsöket, -zöldségeket, a primőrökkel szemben” – mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace hazai agrárkampány-felelőse.

A Greenpeace fenntartható mezőgazdasági kampányának keretében a legismertebb hazai áruházláncok paprikaválasztékát vizsgálta. Étkezési zöldpaprikát, TV és lecsópaprikát, illetve 1 kápiát és 1 bio kaliforniai paprikát vásároltak közjegyző jelenlétében budapesti áruházakban 2015. március 5-én.

A vizsgálat 20 különféle vegyszermaradékot mutatott ki 8 paprikamintában. A hazai és a külföldi paprikák között is volt olyan, amely vegyszerekkel szennyezett. A spanyol biominősítésű, valamint egy-egy magyar, egyiptomi és spanyol nem biominősítésű paprika szintetikus vegyszerektől mentes volt.

spar_greenpeace_2.jpg

Egy Sparban vásárolt szentesi paprika mintája 2-féle, hazánkban nem engedélyezett vegyszert tartalmazott. Az egyik a több hazai botrányban is szereplő, génkárosító, lehetséges rákkeltő diklórfosz nevű rovarirtó szer volt, a (nem engedélyezett anyagokra vonatkozó [2]) határértéket több mint hússzorosan, míg a másik tiltott szer a határértéket harmincszor meghaladó mennyiségben. [3]

6-féle különböző növényvédő szert mutattak ki a Penny Market Marokkóból és 7-félét az Auchan Jordániából származó paprikájában. „Ha egy élelmiszerben többféle vegyszer is előfordul, az egyáltalán nem biztos, hogy nem jelent veszélyt, különösen a gyermekek számára. Több tudós, valamint a dán hatóságok is felhívták a figyelmet arra, hogy a különböző vegyszerek együttes hatása kiszámíthatatlan: összeadódhatnak, sőt fel is erősíthetik egymás hatását. [4] Ismert például, hogy egy rovarirtó szer toxicitása más anyag jelenlétében akár több mint az ezerszeresére is megnőhet. [5] Ezen együttes hatásokat azonban a jogszabályok nem veszik figyelembe” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

greenpeace_paprika.jpg

Az akció nem egyszeri eset volt. A Greenpeace egész évben vizsgálni fogja a népszerű zöldségek és gyümölcsök vegyszermaradvány-tartalmát az áruházláncokban annak érdekében, hogy azok csakis megbízható, tiszta, egészséges élelmiszereket forgalmazzanak.

A Greenpeace a hazánkban jelen lévő összes élelmiszerlánctól azt várja, hogy az emberi egészséget nem veszélyeztető, szintetikus vegyszerektől mentes zöldségeket és gyümölcsöket biztosítsanak vásárlóiknak; ennek érdekében pedig támogassák az uniós és hazai mezőgazdasági célú források átcsoportosítását úgy, hogy az ökológiai gazdálkodás számára jelentősen nagyobb források álljanak rendelkezésre.

Jegyzetek:
[1] Lásd a táblázatot az eredményekről: http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/664444/150331_paprikaeredmeny.pdf
[2] Lásd a 396/2005/EK uniós rendelet (22) bekezdését: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:2005R0396:20080410:HU:PDF
[3] A mérési hibahatár mindkét tiltott anyag esetében ±50%.
[4] http://eng.mst.dk/topics/chemicals/endocrine-disruptors/combination-effectscocktail-effects/
[5] http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Hatteranyag-Vegyi-koktel-a-kaptarban/

További információ:
Tömöri Balázs, agrárkampány-felelős
+36 20 469 6909, balazs.tomori@greenepace.org

Simon Gergely, vegyianyag-szakértő
+36 20 252 9212, gergely.simon@greenpeace.org

A GreenPeace infografikát is készített a vizsgálati eredményekről

mergek_a_paprikakban.jpg

         szólj hozzá

Címkék: bio mezőgazdaság greenpeace vegyszer ökológia ökogazdálkodás bioélelmiszer biogazdálkodás agrárium ökológiai mezőgazdálkodás nagyipari mezőgazdaság agrokemikáliák herbicidek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark