IV. Szalma az Építészetben konferencia

PPJ         2014.05.23.

A konferencia célja a természetes építőanyagok -közülük is kiemelten a szalma- bemutatása, valamint egy ökologikusabb életmód megvalósítását segítő egyéb ötletek, technológiák ismertetése neves szakelőadók tolmácsolásában. Az elméleti anyagokon kívül megépült példákkal, és a tapasztalatok megosztásával is szeretnénk teljesebb képet adni a vályog, szalma, fa anyagok alkalmazásáról. Az előadások végén kérdéseket lehet majd feltenni az előadóknak. Időpont: 2014. május 24. szombat, 9:00-18:00 - szalmaepitok.hu - facebook.com/Szalmaepitok

10155314_10152317951389598_451401594_n.jpg

Tervezett előadóink és témáik:
Baranyai Vitália - Permakultúra - összhangban a természette
Hegedűs Zsolt - Zsákutca! Kiút csak fölfelé
Igaz Titusz - Szalmaházak tervezési és engedélyezési tapasztalatai
Kelemen Béla - Harmóniában a természettel, szolgáltatók nélkül
Révész Gabriella - Tapaszt-(f)-alat
Takács Edvárd - Élő fűz építészet-tájépítészet
Tőgyi Balázs - Komposztkazán, avagy hogyan lehet égés nélkül fűteni
Varga Rita - Beszámoló egy szalmabála házikó építéséről
Zágonyi Sándor - Tömegkályha
(A program változásának lehetőségét fenntartjuk!)

Időpont:
2014. május 24. szombat, 9:00-18:00

Helyszín:
Művelődési Szint (Müszi)
1085 Budapest Blaha Lujza tér 1. (Corvin áruház III. emelet, Bejárat a Somogyi Béla utca felől, nagy zöld ajtó MÜSZI logóval, csöngess, ha nincs nyitva az ajtó!) http://muszi.org/

Belépő: 2000 Forint (diákoknak 50% kedvezmény)
Ebéd: 1000 Forint (vegetáriános/húsos) Zöldséges curry friss répából, újkrumplival, tavaszi zöldborsóval, újhagymával, paradicsomszószosan, köles körettel, vegáknak egy vega burger, nem vegáknak húsgolyók plussz rukkolás, fokhagyma öntetes zöldsaláta.

A manóba műhely és gyógynövény Teaház: gyógynövényekből készült teakeverékek, szörpök, gyűjtött gyümölcsökből készült lekvárok, aszalványok, és egyéb egészséges édességek!

A részvételhez és az ebéd rendeléshez regisztráció szükséges. Regisztrálj itt: http://www.szalmaepitok.hu/programok/108-iv-szalma-az-epiteszetben.html

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

szalma_konferencia_szoroanyag_004_500.jpg

         szólj hozzá

Címkék: konferencia fenntartható építészet szalma fenntarthatóság ökoépítészet magyar szalmaépítők egyesülete szalmaépítészet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Még több idegenhonos fajt fogunk védeni! Biodiverzitás Napja 2014: Magyarország

PPJ         2014.05.22.

Biodiverzitás Napja 2014. május 22. - Nem tűrjük az özönnövények kirekesztését! Köszönjük Magyarország! Megvédjük az agresszív adventív nem őshonos özönfajokat!

Felelős és magyar állampolgárként, természetvédelmi mérnökként és leendő humánökológusként, követelem, hogy a kanadai aranyvessző, japán óriáskeserűfű, kanadai átokhínár, nyugati ostorfa, a kígyófejű halak és az amerikai ökörbéka is váljon hungarikummá! Ezek milyen alapon maradtak le a fehér akác mellől? Követelem az esélyegyenlőséget és a liberáldemokrata álnemzeti álkeresztény politika kiterjesztését minden hazánkban állomásozó adventív idegenhonos fajra! Ha egy 18. században betelepített fél- és álmegoldás ilyen kitüntetett »hungarikum« címekben részesülhet az évtízezredes és évmilliós Pannon-ökorégióban, akkor ne legyünk szerények, ezen jeles nap alkalmából, vonjunk minden, a fejét itt felütött inváziós fajt a magyarság körébe!

Sőt, mivel a kormány május 6-án úgyis kiállt az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodások mellett, melyek eltörölnék Magyarország GMO mentességét, és mivel január 1-től az ország fő agrárkutató intézetének (NAIK) élén már így is egy biotechnológus áll, valamint amúgy is terjeszkedik a Mon$ATAN-Monsanto Magyarországon, így a martonvásári génbank "véletlen" leégését lehetne folytatni a tápiószelei génbank átszervezésével, mondjuk - a kishantosi eseményekhez hűen - a kormány buldózerekkel letarolhatná és nyithatna egy: Invazív Növényekkel és Génmódosítással az Emberiség Ellen NEMZETI KUTATÓINTÉZETET....

biodiverzitás napja.jpgTeljes méretű kép

A TERMÉSZETES ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVILÁGRA VESZÉLYT JELENTŐ INVÁZIÓS FAJOK JEGYZÉKEI - termeszetvedelem.hu/ozonfajok-magyarorszagon

  A jegyzékek kiindulási alapjául a növényi invázió témakörében még 1998-ban, Jósvafőn szervezett szakmai fórumon („Agresszív adventív növényfajok és a természetvédelem”) számos botanikus kutató és természetvédelmi szakember által összeállított, természetvédelmi szempontból a legveszélyesebbnek tartott növényfajok, valamint a Biológiai Inváziók Magyarországon, Özönnövények kötetek listái szolgáltak.

  A természetvédelmi szempontból veszélyt jelentő szárazföldi és vízi özönnövények jegyzékén, amely 33 szárazföldi és 8 vízi növényfajt tartalmaz, azok a növényfajok találhatók meg, melyek hazánkban nem őshonosak és jelenlétük a természetes, illetve természetközeli élőhelyeken az őshonos növény- és állatvilág számára veszélyt jelent.

  A főként mezőgazdasági vagy települési környezethez kötődő, természetvédelmi szempontból kisebb veszélyt jelentő növényfajok, mint például a parlagfű, a parlagi rézgyom, a selyemmályva, valamint a terjedésükkel problémákat okozó, de hazánkban őshonos fajok pl. a nád, a siska nádtippan, a földi szeder fajcsoport nem szerepelnek a jegyzékekben.

  A legveszélyesebb, különösen nagy természetvédelmi kárt okozó szárazföldi özönnövény fajok a listában vastagon szedettek.

Inváziós faj - hu.wikipedia.org/wiki/Inváziós_faj

A fajok terjedését természetellenesen felgyorsította a kereskedelem, az utazás és több, szándékos betelepítés.Az özönfajok megváltoztathatják a korábbi ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak.

Jelenleg az inváziós idegenhonos fajokat tartják a globális biodiverzitás csökkenése második fő okának, közvetlenül az élőhelypusztítás mögött. Az özönfajok környezeti, gazdasági és társadalmi (pl. egészségügyi) hatásai minden szinten kedvezőtlenek.

         6 hozzászólás

Címkék: politika fidesz eu európai unió hungarikum természetvédelem akác akácméz biodiverzitás invazív fajok özönnövények inváziós fajok robinia pseudoacacia idegenhonos fajok adventív fajok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Mire jók a gyomirtók? Lehet-e nélkülük gazdálkodni?

PPJ         2014.05.21.

Számos esetben találkozom a teljes körű gyomirtók hatásképével az utcán, árokpartokon és természetesen a földeken is. Régen nem volt vegyszer, kapálni kellett a gyomokat, mégsem volt ennyi rendetlen porta, ennyi elhagnyagolt árokpart. [Kép és szöveg: Hetesi Zsolt - Facebook]

10359020_235916956602471_4191056681031545928_o.jpg
Jó a sok vegyszer? Legtöbben olyan szereket használnak, amelyek glifozátot tartalmaznak (Glyalka, Kapazin, Roundup), és a glifozátokról nemrég bizonyosodott be, hogy sokkal károsabbak, mint hitték. Mivel az emberi szervezetbe nem csak a glifozát kerül, hanem a vegyszerből más vegyületek is, a glifozát ezekkel együtt mutatott hatását kell vizsgálni. Az adalékokkal együtt a glifozát genetikai károsodást okozhat, károsíthatja a méhben fejlődő magzatot, továbbá rákkeltőnek is bizonyultak. (http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy) Argentin kutatók a szer betiltását kérték kormányuktól. Tehát nem újabb méregzöld pezsgésről van szó, hanem jogos félelemről és aggodalomról.

Hab a tortán, hogy a glifozátok a talajba jutva pusztítják az ott élő kedvező hatású baktériumokat, azaz az ilyen gyomritóval kezelt földeken csökken a humuszképződés foka. (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0031405612000911)

Miért írom mindezt? Mert minden magyar falu ki van téve annak, hogy a határában dolgozó gazdák - legtöbbször információhiány miatt - a számukra pénzügyileg legkedvezőbb megoldást választva gyomrtóznak a tarlón, vagy tavasszal vetés előtt, és a szer bekerül a környezetbe. Ma már egyébként bármely városi ember anyagcseréjében is ki lehet mutatni, mert az élelmiszerekben is ott van. De a nyakra-főre gyomirtózó szomszédság is kellemetlen hír lehet sokunknak, arról nem is beszélve, hogy a sárguló, elszáradt fű nem szép látvány a járda mellett, vagy az árokparton...

De lehet-e gyomirtók nélkül gazdálkodni? Igen, lehetséges. Ettől az évtől kezdve fokozatosan vezetjük ki a gyomirtókat (glifozátos gyomirtót már nem használunk egyáltalán), és vezetjük be a mechanikai gyomirtást a tábláinkon a családi gazdaságunkban. Ahol eddig próbáltuk mechanikai gyomrtással kiváltani a vegyszert (tőbbszöri tarlótárcsázás, tavaszi kétszeri kombinátorozás) már kevesebb gyomirtót kellett használni - igaz gázolajat meg többet.

A zöldségesben és a szőlőben szintén idéntől nem használtunk glifozátokat, és gyakorítottuk a mechanikai védekezést. Az eredmény - főleg egy-egy esős időszak után - nem tökéletes, de mégis megnyugtatóbb, mint a gyomirtó használata miatti aggodalom. A képen a szőlő május elejei állapota látható, túlnyomórészt gyommentes, lényegében csak mechanikai gyomirtás és némi házi praktika (ecet kipermetezése) vezetett az eredményhez.

         4 hozzászólás

Címkék: természet környezetvédelem mezőgazdaság természetvédelem vegyszer szőlészet ökogazdálkodás biogazdálkodás agrárium glifozát roundup ökogazda biogazda glyalka kapazin gyomszabályozás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Hogyan lehet saját energiánk? A megújuló erőforrások szerepe a gazdaság fejlesztésében

PPJ         2014.05.19.

http://ktf.elte.hu/wp-content/uploads/2012/09/2013_05-Miskolc-02_b-281x300.jpgDr. Munkácsy Béla:  Hogyan lehet saját energiánk? A megújuló erőforrások szerepe a gazdaság fejlesztésében  - fél órás riportvideó a TudásPresszó ScienceCafe jóvoltából.

A Tanár Úr az ELTE TTK honlapján

A Tanár Úr a GreenR eddigi bejegyzéseiben

         szólj hozzá

Címkék: videó energia atomenergia szélenergia energiapolitika geotermikus elte ttk fenntarthatóság megújuló energia energiafüggőség önellátás humánökológia munkácsy béla

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark