Brazil gazdák követelik pénzüket a Monsanto-tól: nem működnek a génpiszkált termények!

PPJ         2014.08.01.

Brazil gazdák követelik vissza a Monsanto és más génpiszkáló vállalatoktól a pénzüket és többletköltségeik megtérítését, mert a kártevőknek elvileg ellenálló termények nem hogy megölték volna a rovarokat, hanem a rovarok elpusztították a terményeket és még több pénzt kellett költeniük növényvédő szerekre (peszticidekre). [Forrás: RT.com - Fordítás: PPJ (Megkérem a magát zöld pártnak aposztrofáló Parlamenten belüli formációt, hogy az eddigi példákkal ellentétben, lehetőleg hivatkozással együtt vigyék hírét a bejegyzésben foglaltaknak! Kiváltképp, hogy mi fizetés nélkül tesszük a dolgunkat!)]

GMO szóját égetnek brazil gazdák. Kép: sustainablepulse.com

gmo-brazil-soybeans.jpg

(Még több GMO, még több peszticid! A logika és kör tehát ördögi, de ezt az ökológusok, ökotoxikológusok, környezet- és természetvédelmi tudósok mindig is mondták. Csak a dollármilliárdos amerikai lobbi külföldi és hazai képmutatói voltak olyan szemellenzősök, hogy a természet alaptörvényeit figyelmen kívül hagyják, illetve szándékosan elhallgassák. Lásd: A kukoricabogár rezisztenssé vált a Bt kukoricával szemben - a szerk. ~~~ Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédő szerek kapcsolatáról - Közvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédő szerek között. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük?)

Az úgynevezett BT kukoricák (Bacillus thuringiensis (Bt) toxinokat minden sejtjében termelő növények) úgy vannak génpiszkálva, hogy minden sejtjük termelje ezt a rovarölő mérget a kukoricamoly ellen. (A Bt-rezisztencia kifejlődéséről lásd: Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága - a szerk.) Miután a moly eszik a kukoricából, a toxin megbénítja a rovar emésztőrendszerét lyukat képezve a bélfalon. Ez órákon belül az evés abbahagyására készteti a rovart és az halálra éhezik, állítja a Kolorádói Állami Egyetem. A GMO (génmódosított élőlény) magokat négy fő cég állítja elő: Dow Agrosciences, DuPont, Monsanto és Sygenta AG.

Noha, most Brazíliában a gazdák szerint nem azt adják a magok, mint az ígértek a nagyvállalatok.

"A hernyóknak meg kéne halniuk, ha megeszik a kukoricát, de amióta nem pusztulnak el, a gazdáknak átlagosan 120 brazil real (~54 USD, ~12.500 HUF) többletköltségük volt hektáranként... miközben a kukoricaárak borzasztóak." - mondta közleményében Ricardo Tomczyk, a Mato Grosso régióbeli Aprosoja érdekszövetkezet elnöke.

A mezőgazdasági génmódosító óriáscégekkel most harcban álló Aprosoja-MT (Association of Soybean and Corn Producers of the Mato Grosso region, Mato Grosso régió Szója és Kukorica Termelői Szövetkezete) által képviselt gazdáknak háromszor kellett megismételni a rovarölő szerek permetezését, amiért a kukoricamoly veszedelem nem múlt el.

A Monsanto és a többi génpiszka vállalat a gazdákat hibáztatja, mondván, figyelmeztették őket, hogy a GMO magokat az általános nagyipari magok mellett ültessék, hogy elkerüljék a rovarok mutációját, vagyis az ellenálló képességüknek kialakulását a Bt toxinnal szemben.

Hasonló mutáció és ellenállás alakult ki az USA-ban már 2009-től kezdődően. Az Iowai Állami Egyetem rovarszakértője, Aaron Gassmann által vezetett kutatócsoport úgy találta, hogy a GMO kukorica - kettő a három fajta Bt kukorica közül - már nem hatásos tovább a rovarok pusztításában. Az ellenállóképesség gyorsan felbukkant, bizonyos mértékben a gazdák miatt, amiért nem alkalmaznak egy egyszerű, de profitcsökkentő elővigyázatossági gyakorlatot, a vetésforgót. A tudósok publikációja 2014. márciusban jelent meg a Proceedings of the National Academy oldalán: Field-evolved resistance by western corn rootworm to multiple Bacillus thuringiensis toxins in transgenic maize 

Brazília esete példája egy általános trendnek, hogy 20 évvel a Bt termények kereskedelemben állítása után, számtalan országban egyre több probléma adódik ezen génpiszkált növények termesztésével. Bt termények: A mérgekkel szembeni ellenálló képesség kialakulása a rovarkártevőkben világszerte. Kép: TestBiotech.org

bt_resistance_2014_0.jpg

A Reuters szerint a nagyipari mezőgazdaság a rovarok "súlytotta" (SIC! - a szerk.) trópusokon mindig is kihívás volt. Brazíliában a GMO magokon való függőség sebezhetővé tette a kártevő járványokkal szemben a mezőgazdasági ipart, mindinkább rákényszerítve őket a toxikus agrokemikáliák használatára. Tomczyk, a gazdák érdekének védelmében azt mondta, hogy a konvencionális magokkal való gazdálkodás nem életképes választás az Aprosoja-MT tagjainak.

"Egyszerűen alig van konvencionális nem-GMO mag... nagyon kényelmetlen, hogy ezek a vállalatok a gazdákat okolják." - egészítette ki Tomczyk, majd folyatta: "Az nem segít, hogy a négy nagy agro-vállalat nem adott egyértelmű utasításokat a gazdáknak. Az Aprosoja reméli, hogy sikerül a tárgyalásokon megegyezniük a mag-gén-piszka vállalatokkal, de ha nem, akkor a gazdák beperlik a cégeket, hogy jóvátegyék a rovarölő szer költségeket."

A Monsanto (Mon$ATAN) és hasonszőrű vállalatok aligha fogják figyelembe venni a gazdákat - állapítja meg egy cikk a CommonDreams.org oldalon. Inkább "válaszul" további génmódosítással fognak reagálni és még tovább növelt rovarölő szer adagokkal, amiket nem mellesleg ugyanezek a vállalatok állítanak elő, tekintet nélkül a környezeti és közgazdasági következményekre...

"Az ipar úgy próbálja meg kezelni ezt az ügyet, hogy GMO hibrideket (Gene stacked event) állít elő a piacra, amik többféle Bt toxint állítanak elő egyszerre." - írja a GM Watch. "A legismertebb példa erre a Monsanto SmartStax kukoricája, ami 6 különféle Bt toxint termel."

monsatan.jpg

(Tehát 6 ilyen kukorica egy hexagramban, és kész is a sexcenti sexaginta sex. "Pompás"! - a szerk.)

Előzőleg 5 millió brazil szójatermelő gazda beperelte az egyesül államokbeli Monsanto-t, azt reklamálva, hogy a génpiszkáló vállalt olyan termények után kért jogdíjat, amik nem a saját "szabadalmai" voltak. 2012-ben a brazil bíróság a brazil gazdák javára döntött, megállapítva, hogy 2004 óta legalább 2 milliárd dollárral tartozik nekik a Monsanto. A biotechnológiai órás fellebbezett és kilobbizta tavaly augusztusra, hogy ejtsék a pereskedést - tudósította akkoriban a Reuters.

Cserébe azért, hogy ejtsék az ügyet, a Monsanto beleegyezett, hogy csökkentsék az árát egy új típusú génpiszkált szójának - nem a korábbi RR1 verziónak, amire az ügy alapult - és a gazdák bátorítva lettek, hogy vegyék és ültessék Brazília földjeinek 9%-án. Az Aprosoja képviselte a felpereseket ebben az ügyben is. 

De októberben, az ország egyik bírója megakadályozta a Monsanto azon kísérletét, hogy a vállalat a gazdákkal azelőtt írasson korlátozó megállapodásokat, mielőtt előállították volna az új RR2 Intacta szójamagokat. Decemberben a szójatermelő gazdák ismét beperelték nagyjából 1 milliárd dollárért a génpiszkáló vállalatot, hogy az illegálisan szed szabadalmi díjakat a régi RR1-es magok után és arra kényszeríti a brazilokat, hogy "gyalázatos" vételszerződéseket írjanak alá az új magokért - közli a SustainablePulse.

Brazília az évi kettőből a második kukoricatermését takarítja be és 78 millió tonnát vár, valamivel kevesebbet mint a tavalyi hozam volt. A kereskedelmi árak nemrégiben az elmúlt négy év legalacsonyabb szintjére estek a bőséges kínálat miatt - közli a Reuters.

További GreenR posztok a témában:

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Kína 1 millió tonna génkezelt kukoricát küldött vissza az USA-nak

Erősödő ellenállás GMO téren az egész világon

Ki nyeri az amerikai GMO-háborút?

Nem kell kesztyűs kézzel bánni ezekkel!

Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot bit.ly/1mVcmXW
Ez már hivatalos - Oroszország teljesen betiltja a GMO-kat bit.ly/1noOhrx

https://m.blog.hu/gr/greenr/image/hibrid_gmo_%C5%91shonos_kukorica.jpg

         10 hozzászólás

Címkék: kína oroszország világ autizmus gmo mezőgazdaság brazília biotechnológia szója génmódosítás géntechnológia kukorica vetőmag agrárium monsanto peszticidek gmo lobbi vetésforgó monokultúra növényvédőszerek agrokemikáliák

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr516565299

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

E.Katolnai 2014.08.02. 08:58:50

érdekes, felvilágosító, profin megírt cikk!
de vigyázzál, mert ha ilyen bíráló fogalmazással tárod az igazságot az olvasók elé, akkor előbb-utobb felfigyelnek rád, rádsütnek valamilyen bélyeget.
a Monsanto ugyan ahhoz a démoni kőrhöz tartozik, akik cárok a Wall streeten és mint a carbon (szén) bányászat/ipar tulajdonosok borzasztó károkat okoznak környezetünknek.
felszólalni ez a zűllött, erkölcstelen banda ellen bizony bátorság kell
gratula!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.02. 10:13:03

Semmi gond, az EU-ban már törvény készül arra, hogy csak "regisztrált" vetőmagokat szabadjon elvetni. Amelyeket "természetesen" csak az adott cégtől lehet megvásárolni.

Nagyon hamar eljutunk oda, hogy Európa élelmiszer-ellátása pár nagy cégtől függjön, gyakorlatilag önellátásra képtelenné téve a tagországok mezőgazdaságát, gazdáit. Ez ugye nem más, mint az élelmiszer-termelés monopolizálása.

Az viszont szomorú, hogy a cikk szerint Brazíliában a gazdák önszántukból teszik magukat ennyire kiszolgáltatottá.

Bicepsz Elek 2014.08.02. 10:13:29

Erdemes megnezni a neten a Food inc. cimu filmet (genmanipulalt csirkek, marhak stb.). Ez a ceg hirhedt a monopolium kiepiteserol(amerikai farmereket kenyszerit a vetomagja megvetelere-hatni tud ugyanis a nagykereskedokre stb stb.). Az angolszasz orszagokban szinte mindenhol ott vannak.

nál 2014.08.02. 10:55:13

Itt a kulcs:
"Az ellenállóképesség gyorsan felbukkant, bizonyos mértékben a gazdák miatt, amiért nem alkalmaznak egy egyszerű, de profitcsökkentő elővigyázatossági gyakorlatot, a vetésforgót."

Ja, hogy nem olvassuk el a használati útmutatót, vagy ha igen, szarunk rá? Bocs...

PPJ · http://greenr.blog.hu 2014.08.03. 14:17:02

@E.Katolnai: Köszönöm! :) Igen, tudom, mivel jár!
De hogy a Vágtázó Csodaszarvas egyik számának sorát idézzem: "Nincs más megoldás: HAL-HA-TAT-LAN-SÁG!"

www.youtube.com/watch?v=nNlg3cWLCNs

PPJ · http://greenr.blog.hu 2014.08.03. 14:19:39

@nál: Ez is egy fontos meglátás, igen, maguk a gazdák is egy monokultúrás, intenzív, profithajhász természetpusztító gyakorlatba kerültek. Ettől függetlenül persze a Monsanto egy ördögi vállalat aki erre direkt rájátszik...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.03. 19:32:29

@PPJ:

Olvastam a bejegyzésedet, nagyon egyet tudok érteni vele.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.08.03. 19:42:02

@nál:

Az utasítások be nem tartása csak gyorsította az ellenállóképesség kialakulását. Nemigen lehet józan ésszel elképzelni, hogy egy kártevő ne váljon immunissá egy adott méreggel szemben. A vetésforgó alkalmazásával sem kerülhető el, hogy egy-egy apró területen kialakuljon a rezisztencia. Szabadföldi termesztésnél nincs karantén, nincs hermetikus elzárás.

Hogy világos legyen: A kártevőből van milliárdnyi darab. Ezek előbb-utóbb kialakítják az ellenállólépességet. Elég, ha csak pár egyedben megjelenik ez a tulajdonság, és néhány vetési ciklussal később ott a katasztrófa.

Ha eztán a gyártó új méreg termelésére programozza be a növényt (ekkor már kétféle mérget termel), akkor ugyanez ismét lezajlik, újra kialakul a rezisztencia, ekkor már két méreggel szemben is.

És így tovább.