Hetesi Zsolt: Kiútkeresés a magyar vidéken

PPJ         2014.01.30.

540748_458588300884049_1553937315_n.jpg

MERRE VAN ELŐRE?

Kiútkeresés a magyar vidéken

Írta: Hetesi Zsolt

Néhány évszázaddal ezelőtt más országokból érkezett utazók beszámolói a magyarok földjét vizekben, erdőkben, halban, gyümölcsben, jószágban gazdag vidékként jellemezték. A mai helyzet egészen más; az ország élelmiszerek terén sem önellátó, a falvakban élők sorsa sok helyütt kilátástalan. A vidékfejlesztési próbálkozások kudarcát – legjobb indulatuk ellenére – mi sem mutatja jobban, mint a falvakra jellemző elöregedés, munkanélküliség és elvándorlás ijesztően magas aránya.

Hazánk földje kiváló adottságairól ismert, azonban a jelenleg működő, iparszerű gazdálkodás a kedvező tulajdonságokat rossz irányba mozdítja el. Eme káros gyakorlat, valamint a történelem során elkövetett számos hibás döntés volt többek között az oka, hogy a ma Magyarországon a vidéki életforma nem jelent vágyott állapotot, és eltűnt az a szerves kultúra, amely évszázadokon keresztül képes volt a összhangot kiépíteni a tájjal. Ebben az írásban – ha csak nagyon vázlatosan is – megpróbálom megtalálni aza alföldi őshonos gazdálkodás eltűnésének okait, illetve megmutatni egy biztosan működőképes kivezető utat.

A társadalmi rendszer válsága

A természetes rendszer működése során egyik elemét sem juttatja olyan előnyhöz, hogy a rész működése során veszélyeztesse az egész rendszer létét. Az emberi faj eredetileg egy a természettel együttműködésben élő faj volt, bár kétségtelen, hogy nem zökkenők nélkül. A még vadászó-gyűjtögető életmódot folytató betelepülők az egész amerikai kontinensen megtizedelték a nagyemlősök állományát, sok faj kihalását okozva (Diamond, 2001). Ugyanakkor számos régészeti, történeti bizonyíték akad arra a tényre, hogy a Kárpát-medencében élő népesség ártéri gazdálkodása  nagyon ősi, és kialakulása óta érzéketlen arra, hogy éppen milyen népmozgások zajlottak (Molnár, 2009). Az ártéri gazdálkodásról elmondható, hogy a természeti gazdagság további gyarapítását tette lehetővé és biztos, sokoldalú megélhetést jelentett a benne élőknek.

Amikor a rövid távú haszonszerzés lehetősége miatt megkezdődött a táj túlhasználata, világszerte sok helyen megszűnt a természet és az ember törékeny egyensúlya, bekövetkezett a természeti rendszer leépülése (Diamond, 2008). A magyar társadalmi rend és a jogrend sokáig meggátolta a kereskedőszellem káros hatásait Magyarországon, azonban azt teljesen nem tudta kiküszöbölni. Andrásfalvy Bertalan (2013) kimutatja, hogy a nemzet egészét érintő káros folyamatok mögött gyakorta található egy szűk érdekcsoport szembefordulása a nemzet egészével és a nemzeti érdekkel. Ilyen példa az Alföldön őshonos ártéri erdők kivágása azért, hogy a helyükön keletkező legelőn nevelt szarvasmarha külföldi eladásával jelentős hasznot szerezzenek. Ennek a folyamatnak köszönhető az őshonos növényzet eltűnése, a szegény néprétegek kényszerű áramlása a mezővárosok felé, a pusztásodás jelensége. A 18. században a fő jövedelemforrás már a gabona volt, így az egykori árterek szántókká változtak, kialakítva a ma is jellemző alföldi tájat. Ennek a folyamatnak az erdélyi megfelelője a román pásztorok betelepítése, mert a magyar jobbágyság nem volt hajlandó pásztorkodásra – a folyamat végeredménye, Erdély elcsatolása ismert.

Az Alföld pusztulása

Az ártéri gazdálkodás megszűnésével a tájjal összhangban élő ember megélhetése is megszűnt, továbbá megszűntek a táj szolgáltatásai is. Bizonytalanná vált a vízzel való ellátottság, ugyanis a tavaszi árvizeket megkötni képes, szivacsszerűen működő erdők hiányoztak. Ezek párologtató hatása egy nagyobb méretű tenger éghajlat-kiegyenlítő hatásával ért fel. A nyári szárazabb időszakban a tájban megtartott vizet pára, valamint kisebb ereket tápláló források formájában adta vissza környezetének, felszínborítása miatt pedig gátolta a talaj párolgását. Ráadásul az új vízelvezető rendszernek el kell vezetnie minden tavasszal az árvizet, valamint a belvizet.

Kapcsolódó GreenR bejegyzések:
Sose volt ilyen alacsonyan a Tisza - Fokgazdálkodást a "pannon sivatagba"!
Árvíz: a szatirikus humor az Árpád-korba vezet!
Az Élőlánc Magyarországért álláspontja a dunai árvíz nyomán kialakult helyzetről
Szelídvízország teljes film

Ajánlott olvasmány:
Balogh Péter: Vízlépcsőlátás: megújuló energiákkal a folyók ellen
Zalatnay László: A víz és a pénz

Megállapítható, hogy ezt a feladatot lényegében csak olyan években képes elvégezni, amikor nincs magas árvízi hozam, és kicsi a belvízveszély, ha valóban a rendeltetését kéne a védelmi rendszernek végezni, azaz jelentős ár- és belvízveszély van, lényegében nem működik megfelelően. Számos terület belvizes lesz, a töltéseket pedig sok helyütt magasítani kell. Ugyanezen területeken viszont nyáron legtöbbször kevés a víz, szárazság van. A Közép-Tisza vidék vízhiánya többszöröse a Tisza-tóban tárolt vízmennyiségnek, illetve meghaladja a Tisza kisvízi hozama által adható legnagyobb öntözővíz mennyiségét is. A Dunát és a Tiszát összekötő csatorna sem oldaná meg a Kiskunság vízhiányát, hanem rontana a helyzeten, hiszen a Homokhátság közepén több 10 m mély bevágáson át kellene vinni a csatornát, amely eddig a mélységig elszívná a talajvizet. Ha felszivattyúzzák a hátság tetejére, akkor arany áron vittek oda öntözővizet.

A belvízelvezető rendszer működés közben pedig minden vizet elvezet, amely a területre érkezik. Ha összességében nézzük, akkor minden évben 4 km3-el több vizet vezetünk el a Kárpát-medencéből, mint ami ide – akár folyók, akár csapadék útján – érkezik, azaz a vízelvezető rendszer segítségével szárítjuk a medencét.

A másik gondot az okozza, hogy egykori ártéri területen, volt folyó, vagy tómedrek alján akar szántóföldi gazdálkodást folytatni korunk embere, természetesen nedvesebb években újra kirajzolódnak a folyómeder egykori alakzatai, a belvíz folyókanyar-mintákat vesz fel...

A folyó árvizének hiányában a talaj termőképességének egy részét elvesztette. Másik részét az iparszerű, műtrágyákra épített gazdálkodás miatt veszítette el. Márai (2013) közzéteszi néhány 1860 óta folyó mérés eredményét, amely azt mutatja, hogy a vizsgált talaj humusztartalma az elmúlt 180 évben az eredeti 22%-ára, mésztartalma 25, vastartalma 38%-ára esett vissza, miközben a műtrágyázás miatt drámaian csökkent egyes nyomelemek jelenléte is. 1942 óta több alkalommal megismételték néhány fontos ipari, vagy élelmiszernövény egyes nyomelemtartalmának vizsgálatát,  és a legtöbb esetben nagyságrendi csökkenést mutattak ki.

Kiútkeresés

A tavaszi árvizeket felfogó és magába záró ártéri erdőségek 300 mm csapadéknak megfelelő víz megtartására voltak képesek. A fokoknál mesterségesen kivezetett víz segítségével ártéri legelők, gyümölcsösök és halgazdaságok voltak kialakíthatóak. Az Alföld 90%-át borító erdőség vízmegtartó hatása felülmúlt bármilyen tározót, a vizet a megfelelő időben és megfelelő módon adta vissza, valamint megélhetést és minőségi élelmiszert adott az ott élők részére.

A tájban élő ember munkájának helyreállításhoz a táj helyreállítása szükséges. A szerves kultúra, amely a dolgok körforgását megértette, és ki is használta, jórészt feleslegessé teheti az iparszerű művelés káros beavatkozásait (műtrágyázás kiküszöbölése, kemizálás csökkenése). Mindehhez akarat és bölcsesség szükséges. Mindkettőnek egyre jobban híján vannak mind az itt élők, mind vezetőik.

Hivatkozások:

Andrásfalvy (2013): A magyar föld múltja, jelene és jövője (Hitel folyóirat, 2013/2)

Diamond, J. (2001): A harmadik csimpánz. Typotex, Budapest

Diamond, J. (2008): Összeomlás. Typotex, Budapest

Márai (2013): A vidék megújítása és a termőföld minősége (Hitel folyóirat, 2013/2)

Molnár (2009): Ember és természet. Kairosz, Budapest

         13 hozzászólás

Címkék: mezőgazdaság fokgazdálkodás fenntarthatóság agrárium ártéri fokgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr605790348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagy Gyula 2014.01.31. 01:33:07

Földanyánk, ha hagyjuk, maga visszaállítja a vadvízi üzemmódot.
És a fokrendszer is helyreállítható.
Újra létrehozható a meredekebb helyeken volt, a patakok völgyében tórendszer, erdős legelőkkel és fölötte a harmatöntözéses mezőgazdálkodás is.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2014.02.08. 13:06:05

A cikkhez. Az Alföld erdősültsége már a neolitikumtól kezdődően jórészt az állattartásnak köszönhetően koránt sem volt teljes. Kultúrsztyeppnek nevezi a szakirodalom.

www.emk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/magyar_noevvil_ism/Veget%C3%A1ci%C3%B3t%C3%B6rt%C3%A9net_magy_n%C3%B6v_ism.pdf

42. oldal és környéke.

@Nagy Gyula: Ennyire sajnos nem egyszerű a dolog. A Duná vízgyűjtőjén kb. 2500 gát van, nagyobbik hányada hozzánk képest felvizen. Ezért nálunk folyamatos a medermélyülés. Egy szelvényben az alábbi linken látható a statisztika. 1,5 cm/év a medermélyőlés sebessége.

h2o.ingyenweb.hu/keret.cgi?/tema/67.html

Dunaújvárosi mércén ennél is nagyobb 2,3 cm csökkenést számoltunk nem túl régen.

Röviden. Ha szeretnénk ártéri gazdálkodést ahhoz, tetszik vagy sem a folyóinkat sajnos duzzasztani kell. Aztán hogy veszünk-e ki áramot is a gátból, az másodlagos, ha nem akarunk kiszáradni.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2014.02.08. 13:11:40

@rdos: Úgy látszik elkerülte a figyelmed egy-egy dolog.

Ajánlott olvasmány:
Balogh Péter: Vízlépcsőlátás: megújuló energiákkal a folyók ellen
klimabarat.hu/node/309

Zalatnay László: A víz és a pénz
okoklikk.hu/oko-forum/2-termeszetromlasa/137-zalatnay-laszlo-a-viz-es-a-penz

Nagy Gyula 2014.02.08. 14:08:35

Kedves rdos!
A fölöttünk való zsilipelés csak annyit tesz, h az évszakos vízmennyiség és ezzel vízszint ingadozásra a zsilip mozgatásokból adódóan, rászuperponál valamekkora ingadozást.
Ez az alsóbb részen egy puffertárolóval és ellenzsilipeléssel kisimítható ha szükséges.
A fokrendszer és gazdálkodás azt is jelenti, h a csatorna és tórendszerrel hatalmas átfolyási keresztmetszetet és puffer térfogatot hozunk létre. Ez pedig vígan egy méternyi alá csökkenti az éves vízszint ingadozást. Éppen akkorára amekkora szükséges is az egész rendszer ciklikus átöblítéséhez és ezzel a kidúsulások (szikesedés) megakadályozásához.
A hajózás ezzel párhuzamos kérdés. Ez megoldható zsilipelt csatornákban (medrekben) akár közel nulla átfolyás mellett is.
Minden ellenkező HITETÉSSEL szemben, az egész kárpátmedence TÁJÉPÍTETT, karbantartott, üzemeltetett volt.
A fokrendszerrel a török előrenyomulás idején hagytak fel.

Nagy Gyula 2014.02.08. 14:19:02

@Pacsker: Közös érdekünk az igazság terjesztése.
A mindenség tudati alapú. Ebből adódóan, mindig úgy alakul ahogyan az a tudati tartalmak eredőjéből adódik.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2014.02.11. 11:49:27

@Pacsker: Linkeket köszönöm. Úgy látom egyszerűbben kell fogalmazzak, mint első linkemen tettem.

HA szeretnénk a Duna mentén ártéri, vagy fokgazdálkodást megvalósítani pár évtized múlva gravitációsan NEM fogjuk tudni kivezetni a vizet! Mert a meder mélyül. :-(

A Tiszán nem tudom mi van, a Dunán (ott is volt valaha fokgazdálkodás) ez a szomorú rögvalóság. :-(

Nagy Gyula 2014.02.18. 00:33:41

@rdos: Több ok miatt nem igaz az állításod.
Az első ok az, h nem a meder fenékszintje, hanem a víz szintje érdekes és ezzel jól lehet játszadozni.
Maga a kiépített fokrendszer is zsilipelt rendszer.
És igaz, a domborzati viszonyok időközben jelentősen megváltoztak ami miatt a teljes kiépítésig sok földmunkára lesz szükség.
És az is igaz, h már pusztán a nagy É-D irányú csatornák (a Duna ágakra osztása) megépítése önmagában is sokat javít az alföld vízviszonyain. Ha korrekt az amit olvastam, akkor Mátyás korában a Duna még három ágon folyva ment végig az alföldön. Ezek nyomvonala is megvan. A Tisza Amazonasz jellegű volt természetes kanyargással, hurkok vándorlással és levágódásokkal. És szépen ki voltak építve a meredek folyóinkra, patakjainkra is a rendszerek. Ezek a nagy folyóktól függetlenül is, viszonylag kis költséggel újjáépíthetők.
És megint elmondom, nem szenvedünk terület hiányban. Bőven van helyünk vizes élőhelyek kialakítására.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2014.02.19. 13:40:19

@Nagy Gyula: A meder mélyülése praktikusan azt jelenti, hogy az átlag vízszint is csökken. A meder mélyülése az sajnos tény, nem csak én állítom, hanem az időszakonként elvégzett meder mélység mérések eredményei is ezt mutatják.

Nagy Gyula 2014.02.20. 04:06:18

@rdos: És ez miben érinti azt az egyszerű igazságot amely szerint van egy belépő geodetikus magasságunk, egy kilépő geodetikus magasságunk és az e kettő közöttivel úgy gazdálkodunk ahogy úri gusztusunk megkívánja?
Ráadásul, a fok gazdálkodáshoz széthúzott víznek (az így megnövekedett össz keresztmetszet miatt) töredék a lejtésigénye, mint a jelenlegi konstrukciónak. Ez pedig tág teret ad vízlépcsők építésének is, energetikai hasznosítással is. Annyi, h ezek nagy területen eloszló, egyenként viszonylag kis vízművek, nem pedig az egész folyót egyben megrángató monstrumok.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2014.02.20. 14:29:59

@Nagy Gyula: Pusztán csak annyiban érinti, hogy legnagyobb vizszintek esetén SEM lesz magasabb a folyó vízszintje, mint a fok szelvényének a legmélyebb pontja, amennyiben a mai víznemgazdálkodást folytatjuk. :-(

Nagy Gyula 2014.02.20. 16:12:50

@rdos: A fokgazdálkodás újjáépítése a jelenlegi állapotokat gyökeresen megváltoztatja. A jelenlegi folyómedrek csak zsilipelt hajózó csatornákként maradnak meg. Így pedig a mély meder csak jó, nagy merülési mélységű hajókkal való hajózást is lehetővé tesz.
És a sok új csatorna egyben, sok új vízi utat is jelent.
Marko Polo a kínai útleírásaiban nagy elismeréssel beszél mind az ott működött vízrendszerről, mind az ebben megvolt hajózási lehetőségekről. A török hódoltság előtti időkben (jópár külföldi tollából származó írással megerősítetten) nálunk is hasonló rendszert működtettek.
Szerintem nagyon érdemes lenne ezt a GRAVITÁCIÓSAN működő rendszert újjáépíteni. Úgy gondolom, h a nagyon gyorsan megnövekvő biomassza termelésből gyorsan megtérülő beruházás lenne. Emellett nagy mennyiségű, igen kellemes élőhelyet is létrehoznánk ezzel. Sok kis híddal a szárazföldi úthálózat nagyrésze is megtartható lenne. Ezzel az úthálózathoz kötött életforma is fenntartható.

H. Zs. 2014.03.10. 22:01:27

@rdos
Az Alföld erdősültsége más források szerint meghaladta az 50%-ot még a középkorban is. Amikor Kecskeméten dolgoztunk, akkor találtam egy adatot, de most nem ástam elő, viszont ha kell, megkeresem.

Azt nem értem, hogy a legalább ezer évig működő fokgazdálkodás következtében anno miért nem mélyült el a meder? A mostani mélyülést nem célszerű összehasonlítani a gátak előtti időszak folyómozgásaival, mert más rendszerről van szó.