Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét (+ filmek)

PPJ         2013.08.25.

A nagyipari élelmi(halálmi)szer gyártók mindig arról próbálnak meggyőzni minket, hogy a termékeik idilli családi farmokról származnak, ugyanakkor ez a rózsaszínes-vérvörös kép nem is lehetne távolabb az igazságtól. Mostanában jelent meg egy légifotó-sorozat a brit Mishka Henner művésztől, mely bemutatja, hogy a nagyipari mezőgazdaság hogyan veszi áldozatául a Föld nevű bolygót. Ezen túlmenően, hogy előállítsák a tápanyag-szegény "ételt" főként GMO-kból, ezen "farmok" szó szerint a halál sebeit vágják a tájba. Henner sokkoló fotói röpmagasságból bizonyítják az indusztriális (marha)hús gyártást követő pusztítást.

Forrás: Inhabitat.com
Fordítás: GreenR blog

Mishak-Henner-Feedlot-Photography-1-728x485.jpg

A képekre - amik inkább poszt-apokaliptikus hulladéklerakókra hasonlítanak, mint földterületre Amerika szívében -, akkor bukkant Henner, amikor műhold fotókat böngészett az olajmezőkről.

"Miközben azon a sorozaton dolgoztam, intenzíven vizslattam az amerikai tájat, ekkor bukkantam ezekre a rendkívül különös kinézetű formákra, mint ez a hatalmas öböl és a kis pontok, mintha csak mikrobák lennének. Nálunk Angliában is van nagyipari állattartás, de nem ekkora mértékben. Teljesen kikészültem." - nyilatkozta Henner a Fast Co. weboldalnak.

A nagyipari állattartásról készült légi-felvételek nyílt forrású műholdképek, így Hennernek nem kell aggódni a publikálásból adódó jogi kockázatoktól. Az utóbbi években a kereskedelmi nagyipari "agrobiznisz" mindent megtett (lásd alább Csípőteleki Csoda Csalárdság Csányitól), hogy elrejtse a szégyenteljes gyakorlatát a nyilvánosság szeme elől, és a tartótelepeket fotózó újságíróknak is letartóztatásokkal és bűnügyi vádakkal kellett szembenézniük a hamis "Ag Gag" törvények miatt. Nem nehéz belátni, hogy miért nem merte láttatni ezeket szinte senki.

"A masszív szennyvíz öblök, amik veszélyes kén-hidrogén gázokat eregetnek és megfertőzhetik a talajvizet nitrátokkal és antibiotikumokkal, elsőre nyílt elfertőzött sebeknek tűnnek", magyarázza a Fast Co. weboldal. A föld, amin a hizlalótelepek fekszenek, teljesen barna, lepusztult és száraz. Az ott tartott szegény állatok által termelt tömeges szenny világos színei földönkívüli módon világítanak a haldokló talaj semleges hátterén. A kíméletlen körülmények között, árnyék és kényelem nélkül összezsúfolt tehenek hangyáknak tűnnek a röpmagasságból.

Mishak-Henner-Feedlot-Photography-3-728x499.jpg

Mishak-Henner-Feedlot-Photography-4-728x495.jpg

"Úgy gondolom, hogy ezek a hizlalótelepek visszatükrözik azt a logikát, ami mentén jelenleg a civilizációnk és társadalmunk felépül. Teljesen elborzasztó, hogy ez az, amivé váltunk! Ezek nem csupán hizlalótelepek. Ezek mi magunk vagyunk." - mondta Henner a Fast Co. weboldalnak.

(Fordítási magyarázat a kihagyott "culture" és "evolve" szavakhoz: én ezt nem hívnám sem "kultúrának", sem "evolúciónak, fejlődésnek". "Kultúra" sosem viselkedne így, és igazi "kultúra" sosem hívná ezt "fejlődésnek". A "kultúra" definíciójából adódik, hogy kapcsolatban áll a "fent"-tel vagyis a szakralitással. Mivel a nyugati civilizáció alapjaiban elvesztette kapcsolatát a szentséggel, ezért nem hívható "kultúrának", hanem csakis poszt-kulturális civilizációnak. Vagyis "civilizációnak" az Istentől eltávolodott és lehanyatlott kultúra nevezendő, és "kultúrává" csak akkor fog ismét emelkedni, ha újra megtalálja a kapcsolatot a valódi tudattal.)

"Kétség nélkül való, biztos és igaz:
Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van,
és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van,
hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsa."
- Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina

A holisztikusan-, analógiák mentén gondolkodó, tehát egész-ségesen látók számára teljesen világos, hogy amit a Föld Anya testével teszünk, az ugyanaz, amit a saját testünkkel teszünk; amilyen sebet a táj bőrén ejtünk, azt tulajdonképpen a saját bőrünkön is érezni fogjuk! Ahogyan a  globalizmus, mint "globalóma", egy rákos elburjánzás felemészti a bolygót, úgy lesz egyre gyakoribb az emberekben is a rák! Ahogyan az olajfúró tornyok is erőszakosan ejtett lyukak a Föld testén, ugyanúgy az olajért gyilkoló katonák által megerőszakolt nők testén a lelki seb! Minden, amit a Földdel teszünk, azt Önmagunkkal tesszük! Erről bővebben ebben az TED előadásban...

bullet_wound_cu_by_jessicatpaintsfaces-d3brlkv.jpg

Részlet a Samsara (2011) filmből:

Az Oscar-díjra jelölt Élelmiszeripar Rt., a teljes film:

A Csípőteleki Csoda Csalárdság Csányitól!

Dr. Ágyán József: Mi lesz veled magyar föld, mezőgazdaság és vidék? - (Az előadás leirata)

Erre is – mint „állatorvosi ló” – példa lehet a 2011-ben az agrártámogatási rangsorban élen végzett érdekeltség. A Bonafarm-csoporthoz tartozó Bóly Zrt. Beremend és Magyarbóly között felépült csípőteleki, 2.400-as, „zenélő, légkondicionált, 140 ventillátorral és állatzuhanyozó fejekkel felszerelt”, fenntarthatósági és energetikai abszurd Holstein-Fríz tehenészeti telepét 3,5 milliárd Ft-os – nem kis részben a közös agrárkasszából, közösségi forrásokból finanszírozott – beruházással, a súlyos munkanélküliséggel küzdő Dél-Baranyában hozta létre. 58 „új” munkahelyet teremtett úgy, hogy közben azokon a felszámolt tehenészeti telepein, ahonnan az állatállományt az új "csodatelepre" átszállította, egyúttal 150 ember munkája szűnt meg. (Velük mi lesz? – ez a kérdés nem merült fel. Őket majd intézze el a közös kasszából finanszírozott, állami közmunka-program!) A tulajdonos az avatóünnepségen azt is bejelentette, hogy olyan földforgalmi törvényre tart igényt, amely az új telep számára is közvetlenül biztosítja a takarmányszükséglet kielégítését. (Feltehetőleg azért, hogy ne kelljen a környező növénytermesztő gazdákkal, a helyi közösséggel alkudoznia.) Ez 4-5 ezer hektár termőföldet jelenthet a telep környezetében. (Mi lesz az ott élő, gazdálkodó családokkal, akik elől elvonja ezt az erőforrást? – ez az avató ünnepségen nem merült föl.) [13] [14] [15]Az már csak „hab a tortán”, hogy az innen származó Mizo tej dobozára – a városi fogyasztót tökéletesen megtévesztő – „Mizo Csodafarm Csípőtelek” felirat és egy hangulatos tanya, zöld, virágos réten, szabadon legelésző magyar tarka tehén, mellé népviseletbe öltözött, fiatal gazdaasszony került, mint hogyha nem is egy iparszerű, tömegtermelő marhatelepről, hanem egy szabad tartású, egészséges tanyasi tehenészetből származna a dobozban lévő tej. Ez lenne hát a termelő és a fogyasztó közti bizalmat erősítő, új erkölcs?

Mizo csodafarm - Így verik át az embereket? - pecsistop.hu

...animációs filmmel reklámozzák Csányi Sándor csípőtelki új tehenészetét, azonban a kisfilm kissé csúsztat. Csípőtelken ugyanis a tehenek zárt rendszerben mozognak istálló és fejőállomás közt, rétet és legelőt utoljára talán bocikorukban láthattak.

- Illúzió -

artworks-000034857702-q8gwi3-original.jpg

- Valóság -

image.aspx_2.jpg

208137_10151251418001093_1755982195_n.jpg

         53 hozzászólás

Címkék: tej mezőgazdaság környezetszennyezés fotók tehén ted csányi sándor állattartás agrárium légifilmezés ángyán józsef agrármaffia föld bolygó samsara 2012 mishka henner csípőteleki csodafarm

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A kristálycukor, mint stratégiai- és erősen pszichogén anyag

PPJ         2013.08.25.

Egészség-intelligencia, avagy a cukorízű hullámvasút rejtett veszélyei

Beszélgetés Dr. Medgyesy Gábor sebész szakorvossal - Arany Tarsoly VIII. Évfolyam 5. szám, 2012 május.

- Részlet -

1006074_10151770291727367_2101373275_n.jpg"...a kristálycukor egy úgynevezett stratégiai élelmiszer. Tudni kell róla, hogy erősen pszichogén anyag. A stratégiai szót katonai és gazdasági értelemben használják, és én is ebben az értelemben használom. A kristálycukor mennyiségtől függetlenül nagyon gyorsan képes felszívódni, tehát gyorsan bekerül a vérbe, és emeli a vércukorszintet. Ez ráijeszt a szervezetre és ijedtében extra mennyiségű inzulint választ ki, még akkor is, ha kis mennyiségű cukor kerül be, mert ez nem mennyiségi kérdés, hanem felszívódási sebesség függő. Ez az inzulinválasz nem arányos mértékű, hanem túlreagált, ami viszontválaszként nagyon gyorsan le is tudja csapni a vércukorszintet. Egy hullámvasútként képzelhetjük el az egészet. A felfelé menet alatt esszük meg a cukrot, mikor zuhanunk, akkor zuhan a vércukorszintünk is - az extra mennyiségű inzulin miatt, és már arra koncentrálunk, hogy mikor fogunk ismét felfelé menni, mert akkor érezzük ismét jól magunkat. Hú de jó felfelé, jaj de jó felfelé! Ezért szórakoztató a hullámvasút is. Csak ezzel a szórakozással azt lehet elérni, hogy csak és kizárólag magunkra figyeljünk, arra, hogy mitől lesz nekünk jó. Így aztán a társadalmi kohéziónak lehetősége sincsen. Ugyanilyen gyorsan szívódik fel egyébként a fehérlisztből, a hasábburgonyából, a hántolt rizsből is a szénhidrát, és ez abban segít, hogy mindenki csak a saját problémáival törődjön. A saját anyagi gondjaival, pattanásaival, stb. ... És innentől a kozmetikai reklámoktól kezdve minden betalál. Mert ugye én megérdemlem! Ez mind arra utal, hogy Te gyere, mert Te vagy a fontos..., és te mész és vásárolsz! A másik a szélesebb körű társadalmi kohézió kérdése, az, hogy egymással nem tudunk közös nevezőre jutni, hogy egymással nem tudunk együttgondolkodva kellő időt eltölteni. Pontosan emiatt a társadalmi széttöredezettség miatt nem lehet az embereket egy közös cél érdekében összefogni. Mindenki ugyanaz miatt sír, de az, hogy összefogjunk, már nem megy. A kristálycukor fogyasztása meghatározza az ízlést, az ízérzékelést is. Én például korábban egy vödör cukor és tejszín nélkül nem tudtam meginni a kávét, de a teát sem. És ez megváltoztatja az ember gondolkozását is. Változtasd meg a gondolkozásod és megváltozik a táplálkozásod, változtasd meg a táplálkozásod, megváltozik a gondolkozásod! Az Arany Tarsolyban találkoztam Edmond Bordeaux Székely írásaival és ő mondja el azt az igazságot, hogyha az ember a rosszat szokja meg, akkor az válik az igényévé és szükségletévé is. Tehát jó szokásokat kell felvenni és akkor jó igényeink lesznek! Nagyon fontos dolog az, hogy az ember a valós igényeit és szükségleteit szolgálja ki a táplálkozásban is."

         2 hozzászólás

Címkék: cukorbetegség egészség kristálycukor élelmiszer inzulin hullámvasút agrárium pszichogén

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Mától él mindenki hitelben az egész Földbolygón!

PPJ         2013.08.20.

ecovoracitc3a0.jpg2013-ban augusztus 20-ára esik a Globális Túlfogyasztás Napja, amikortól az emberiség háttérhatalom igényei meghaladják Földünk eltartóképességét. Idén innentől 133 napon keresztül a jövő évi erőforrásokat fogyasztjuk! (Tavaly ez még aug. 22-re esett.) Jelenleg 1,5 Földre lenne szüksége az emberiségnek globális pénzhatalomnak, és ha nem változtatunk, 2050-re már két bolygó sem lesz elég a világnépesség globálcionizmus szükségleteinek szabadrablásainak kielégítésére. Magyarán elérhetjük azt, hogy 2049 Újév "Ünnepén" előre elfogyasztottuk 2050 és 2051 egész termését... Roló lehúz, jöhet a mennyei atom, pusztuljon Szodoma és Gomora...

Az 1960-as évek elején az emberiség a Föld erőforrásainak még csak kétharmadát használta. Ezt követően közel 20 év leforgása alatt a bolygó népessége a kétszeresére nőtt, 1985-ben több mint 5 milliárd ember élt már bolygónkon. A lakosság, az emberi fogyasztás és a gazdaság robbanásszerű növekedése miatt létünk fenntartásához szükséges erőforrások nagy ütemben fogynak, tartalékaink pedig vészesen csökkennek, lassan felőrlődnek. Mindezek következménye, hogy az emberiség az „ökológiai túlfogyasztás” állapotába került, azaz közel 40 éve több erőforrást használ fel, mint amennyit Földünk biztosítani tud.

http://www.footprintnetwork.org/images/article_uploads/EOD2013-A_web2.jpg„Emberi szükségleteink meghaladják azt az erőforrás-mennyiséget, amennyit az ökoszisztéma regenerálni képes. Földünk már képtelen hiánytalanul ellátni az emberiséget elegendő ivóvízzel, a termőterületek elsivatagosodnak, elpusztulnak. Az erdőirtások, a fajok gyors kihalása, halállományok összeomlása és az üvegházhatás okozta globális klímaváltozás mind az emberi tevékenységek következményei.”-mondta el Benkő Dániel, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás Programjának munkatársa.

A New Economics Foundation koncepciója alapján minden évben kiszámolható, mely napon haladja meg az emberiség természeti erőforrások és szolgáltatások iránti kereslete azt a mennyiséget, amelyet a Föld abban az évben regenerálni tud. 2012-ben ez a dátum augusztus 22-ére esett, a folyamat azonban tovább gyorsul, így 2013-ban augusztus 20-án éljük fel Földünk éves erőforrás-kapacitását. Innentől tehát 133 napon keresztül tulajdonképpen a jövőnk erőforrásait fogyasztjuk.
 

A Global Footprint Network adatai szerint jelenleg Földünk másfélszeresére lenne szükség, hogy az emberiség jelenlegi igényeit megfelelően kielégítse. Ilyen növekedési mutatók mellett még jóval 2050 előtt elérhetjük azt az állapotot, amikor már két Föld sem lesz elég a népesség fenntartásához. 
Akadnak olyan országok, amelyek igényei messze meghaladják természeti erőforrásaikat, így import segítségével elégítik ki igényeiket. Japánnak több mint hétszeresen, Katarnak hatszorosan, Svájcnak pedig több mint négyszeresen haladja meg fogyasztása a saját területén fellelhető erőforrásokat.

Magyarország e rangsorban jobban teljesít, annak ellenére, hogy hazánk a fejlett országok közé tartozik, fogyasztásunk „csak” 1,3 szorosan haladja meg Magyarország biokapacitását.

„Az emberiség ökológiai lábnyomának jelentős hányadáért a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor levegőbe kerülő szén-dioxid a felelős, ami pedig közvetlenül felelős az éghajlatváltozásért. Magyarország esetében például a teljes ökológiai lábnyom több mint felét teszi ki a szénlábnyom.

Sajnos 1970 óta az emberiség szén-dioxid lábnyoma több mint megháromszorozódott, pedig ennek jelentős csökkentése alapvető szükséglet lenne az ökológiai túlfogyasztás megállításához és Földünk regenerációjához.” -tette hozzá Benkő Dániel.

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2013/08/19/iden-is-korabban-kezdjuk-el-felelni-jovonket

20100816-earth-overshoot-2010.jpg

Number_of_Planet_Scenarios_2008.JPG

Limits ot Growth Forecast.png

america_forest.png

shanghai_1990_vs_2010_1.jpg

uae.jpg

         szólj hozzá

Címkék: fenntarthatóság ökológiai lábnyom humánökológia túllövés napja globális ökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark