Lehet-e vegyszer nélkül szőlőt termelni? Uram bocsá’, bort készíteni?

PPJ         2013.08.04.

Lehet-e vegyszer nélkül 6.jpg

Rausch Zoltán barátunk jegyzeteiből közöljük most a legutóbbit.
Neki köszönjük meg a tanulságos és szép riportot!

Búvárharang? Kultikus kőmonstrum a Húsvét-szigetekről? UFO? Leselejtezett Rakéta?
Más!

Egy barátom invitálására ellátogattam egy Soprontól nem messze levő borászathoz. Azoknak, akik nagyon akarják tudni, melyik is ez a pince, szórók el nyomokat, de nem erről szeretnék igazán írni, inkább a felfogásról szólok, mely bennem rengeteg kérdést vetett fel és egyben magot is ültetett. Hatod magammal voltunk ott olyanok, akikhez apáik, nagyapáik, dédapáik révén, sőt azon túl is a szőlő erősen kötődik. Vagy mint termelő, vagy mint tulajdonos, vagy mint borász ma is közünk van a szőlőhöz, ehhez az ősi Isteni kultúrnövényhez. Ebből fakadóan nem nagyon lehetett nekünk „mesélni”: sokat tudunk róla. Bár előadónk a mi anyanyelvi magyarunkat, mi pedig előadónk anyanyelvét a németet törtük, mégis mindig sikerült komoly részleteket felfedő dolgokat megvitatni.

Lehet-e vegyszer nélkül 2.jpg

A címbeli kérdésre, mi szerint „Lehet-e vegyszer nélküli szőlőt termelni?” a józan parasztésszel az ember rögtön rávágja a választ, hát persze, nagyapáink valaha ezt tették: tehát lehet! Ők már bizonyították. Igen-igen, csakhogy az Ő tudásuk nagy része sírba szállt már, köszönhetően vegyszeres korunknak, s a sok kis apró részlet, mely a csínját-bínját jelentette a mesterségnek nem található sehol vagy csak igen nehezen. Azt se feledjük, hogy változóban az éghajlatunk, savasodnak a földek, mások ma a fajták és a szőlő kártevők is fejlődtek. Azaz mégsem ennyire egyszerű ez a kérdés.

Előre elnézést kérek a dologhoz jobban értőktől és előadónktól is, ha valamit nem jól értettem s itt rosszul közlöm. Fogom javítani…

Első utunk az „időnyerő” fehérbor kóstolás után egyenesen ki a szőlőterületre vezetett. A 34 éves házigazdánk, nagy lendülettel vett át minket a kolléganőtől s jelezte előző vendégeit ugyan elküldte kicsit „mást csinálni”, míg minket okosít, de majd vissza kell térnie hozzájuk pár óra múlva. Azt is megtudtuk a kolléganőtől: az irodában nem igazán látni házigazdánkat. Mindig „kinn” van vendéggel vagy a szőlőnél vagy épp a pincében, de sosem a papírok és íróasztalok között. Ezt valahogy meg tudjuk érteni. Az igazi boros gazdát inkább képzeljük egyik kezében borospohárral, másikban lopóval és joviális orcáján vörös orral a hordók között, mint holmi iromány mellett íróasztalnál görnyedve. Egy kisbusszal gyorsan kiértünk a faluból a területre.

Lehet-e vegyszer nélkül 3.jpg

Első ránézésre anyám jutott eszembe, aki biztosan azt mondja, ha itt van „Ez bizony gazos! Ezek itt spórolnak a kapálással!” S mint kiderült: tényleg. A „gaz” segíti a talajban a megfelelő tápanyagok kialakítását és idővel nem kell kapálni, vagy csak a tőke alatt. Az elején –csaknem 10 évvel ezelőtt– még vetették a bükkönyt, a mustárt és a zanótot, most már szórja a magját mind, nem kell vetni. A természet végzi a dolgát. Ekkor tudjuk, meg, mi indította el Franzit, hogy a vegyszermentes termelésben gondolkozzon. Még az évezred elején az apjától frissen átvett területen látta, hogy valami baj van a szőlővel. Megvizsgáltatta laborban a levelet, mely alapján kiderült: magnézium hiány. No, mit tesz a gondos gazda, elemezteti a földet is gyorsan a laborban: az meg azt mutatta sok a magnézium. No hát akkor most sok is van meg kevés is!? Persze hamarosan jött a javaslat is a labor eredmények után: magnéziumos levéltrágyát kell kijuttatni és már helyre is jön. Ez volt az a pont, ahol azt mondta Franzi: ezt így Ő nem akarja, kell legyen más módszer is. Eljárt mindenféle tanfolyamokra, ahol tudóktól, hol meg nem tudóktól –ez utóbbiból lényegesen több van– hallgatott előadásokat ezotériáról, bio kertészkedésről, biodinamikáról stb-ről, majd belevágott a vegyszermentes borászlétbe.

Ekkor itt jön be az a tudás, melyet a fehér köpenyes tudósok nem biztos, hogy birtokolnak, mert ez jóllehet ésszel nem felfogható: mindig hiányzik belőle valamilyen darabka. Nevezetesen, hogy a talaj, ami a szőlő alatt van az nem egy halott, rideg kémiai elemekből álló vegyület és kőtörmelék. Nem bíz a, hanem egy élőlény. Annyi organizmus van benne, melyek ide-oda alakítják a benne levő kémiai vegyületeket, hogy még sokáig ezt mi emberek csak ugatni fogjuk érteni már kevésbé. Ezek a kicsi baktériumok, gombák és „nem tudom mik” például a magnézium vegyületeket alakítják ide-oda, melyet már a szőlő is fel tud venni. És ennyi! Fogjuk ezt mi ennél jobban érteni valaha? Kell-e ezt ennél jobban értenünk valaha? Hmmm nem tudom. Azt viszont tudom, hogy holmi képzelt vagy valós elméletek mentén kiszórt vegyszerek ezt a biológiai egyensúlyt felborítják és olyan kárt okoznak az élő földben, amit tovább rontani könnyű, helyrehozni viszont csak a természet tudja. S ekkor villan eszembe a GMO. Azt állítjuk mi a „tudomány vallás” hívői, hogy ki tudjuk számítani a következményeket, mint pl. a DNS szakaszok cseréjének következményeit. Aha. Mi?! Mi, akik még mindig nem tudjuk, hogyan épül fel az atom? Hogyan működik a nő, a gyerek? Hogyan működik a napunk a galaxisunk? Mit is tudunk mi? Hát tudunk hülyíteni! Ám azt felső fokon. Bocs eltávolodtam a lényegtől…back to work.

Azért ez a vegyszermentesség sem kezdődött persze hitetlenkedés nélkül. Apja árgus szemekkel figyelte, mi is lesz ebből, s amikor a lisztharmat elhatalmasodott az első évek egyikében: nem volt mese „permetezni kellett”. Még el kellett telnie pár évnek, mikorra megerősödött a család minden tagjában a hit, hogy lehet ezt vegyszermentesen is csinálni. És akkor most már tényleg elárulom, mi is ez a vegyszermentes történet. Nem lesz teljes, de talán a lényeget sikerül belesűrítenem. A legeslegfontosabb, hogy elhiggyed, ezt lehet így is csinálni. Franzi nem múló lelkesedéssel beszélt a szőlőiről, mintha a legújabb barátnőjét dicsérné. „Tudod meg kell találnod az egyensúlyt a pénzkeresés a szerelemből borkészítés és a természet egyszerű folyamatainak fenntartása között.” Mindezek nekem azért csengenek kicsit távolról és hallgatom őket gyanakvással, mert igencsak materialista környezetben nőttem fel s a matek-fizika volt a kedvencem, mindig is kicsit „tudós” szemmel néztem a dolgokat s nem az érzékeimben, de inkább a laborok műszereiben a mérőműszerekben, a fokolóban és a cukorfokmérőben hittem. S most itt van valaki, aki azt mondja, ne akard megfejteni a magnézium titkát, élj a szőlővel együtt és érezd, mi is történik éppen vele. Nem kell megmérned a talajnak, a mustnak, bornak minden jellemzőjét, csak kóstolgasd és bízz magadban meg a természetben.

A szőlő termesztésekor háromféle módszert használ Franzi a terület adottságaitól és a fajtától függően:
1. Mechanikus,
2. Homeopátiás,
3. Biodinamikus.

Lehet-e vegyszer nélkül 4.jpg

Mindháromnál figyel arra, hogy minden második sorban talaj javító növényeket, bükkönyt, mustárt és zanótot termel, s minden első sort csak kaszál. A páros „gazos” sorokat évente háromszor lenyomtatja, hogy a bükköny ne kússzon fel, sőt az első kötözéskor a tőkét meg is szabadítja tőle. Figyel a nyári napéj egyenlőségre, mert június 21-ig tart a növekedés és utána a magérlelés a visszahúzódás. És ilyenkor tényleg megáll bennem az ütő. A növények ennyire „tudják” meddig hosszabbodnak és mikortól rövidülnek a nappalok? És igen: tudják. A növekedés időszakában a növekedést segíti és gátolja a lisztharmatot, peronoszpórát ugyanebben, míg a magérlelés időszakában segíti elő a magérést.

A permetezés még itt is kulcs, mint a vegyszeres művelésben. Kb. hatszor permetez. Egyszer vagy kétszer a virágzás előtt. Alatta nem nagyon, s itt elmosolyodik: „Te szeretnéd, ha szex közben zavarnának?!” Kacsolni már a napéjegyenlőség után nem célszerű, mert növekedésre serkent, s ilyenkor már magot kell érlelni. Érés előtt 1-2 hónappal már permetezni sem ildomos, ha csak nem muszáj. A mechanikus módszernél a permetezéskor a rezet és a ként használod, s traktorral juttatod ki. A kénből töredékét használod a lisztharmat ellen, s nem megölni akarod a károkozót, de felerősíteni a nem rezisztens fajták immunrendszerét ellene. A rezisztens fajták, mint bianca a lisztharmat fertőzést követő kettő-négy órán belül elhalt körkörös gyűrűvel veszi körbe a fertőzés foltját. Így szigetelve el az egészséges résztől. Ez egy nem rezisztens fajtánál napok kérdése. A 100 gr/Ha kén kijuttatása újra és újra viszont megnöveli úgy a gazda növény immunitását, hogy akár 7-8 óra alatt is letudja a lisztharmatot. Összehasonlításként ma a vegyszeres permetezéskor a 2-3 kg / ha dózist használja a gazda. Egyetlen permetezés alkalmazásakor a többszörösét juttatja ki, mint a mechanikus módszer során egy egész idény alatt. A mechanikus módszer egyik érdekessége a kén kijuttatása a hajnali párakicsapódás után por formájában egy porszóró segítségével. Ez is nagyon hatékony és olcsó módszer. Ehhez szélmentes időre van szükség viszont egyszerre négy sorra juttatható ki a kén! A magérlelést a Zeolitpor kiszórásával lehet segíteni, szintén porszórással.

Jó és mi is az a homeopátiás módszer a mechaniushoz képest? Ez a módszer növényi kivonatokkal permetez. Csalán, kamilla, cickafark. Franzi kajánul vigyorog: „Tudjátok mi az a növényi kivonat?” Hát igen, mi tudjuk: tea. Ja! Nevet tovább, ám a piacon sokkal jobban el lehet adni a bio és biodinamikus eszetlen hívőknek növényi kivonatként, mert az sokkal tudományosabban hangzik. Mi nem veszünk ilyeneket, mi magunk csináljuk. A kamillát 50 Celsius fokon a csalánt 70-en, a cickafarkot 90-en. A lényeg, hogy folyton kóstold meg: ha jó ízű –na azért mézet ne rakj bele- akkor nem kell tovább főznöd! Ezeket a teákat QUAD-al juttatják ki, mert kisebb mennyiség szükséges belőle és nem kell teljesen átfújni a lombot. Akár négy sort is lehet egyszerre befújni.

Lehet-e vegyszer nélkül 5.jpg

A harmadikról a biodinamikus módszerről nem nagyon mesélt. Így én sem teszem. Itt már igen-igen szomjasak voltunk, s igyekeztünk a pince felé terelni Franzit. A svájciakról nyilván megfeledkezett, mert az egy-két órán már túl voltunk. A domboldalba épült pincében örömmel vettük, hogy tényleg hűvös van. Mi lenne? Ám meg is rökönyödtünk rögtön, mikor megláttuk a 4 „láda” szőlőt. Annak aki kicsit később olvassa mondom, hogy még júliusnál jár a naptár. Franzi előtte ugyan mondta, hogy ritkítanak itt-ott szőlőt, de csak 4 ládával a 25 hektáron. Ám mi nem ekkora ládákra voltunk kalibrálva, felénk ezt hamarabb hívják konténernek, így azért igencsak néztünk.

Lehet-e vegyszer nélkül 6.jpg

A zöld és még nem érett szőlőből igen savanyú „zöld lé” készül. Mi készülne? Mint megtudtuk ez valaha sokkal ismertebb volt, mint ma és a citrom volt, ami kiszorította a gasztronómiából. Most kezd ismét divatba jönni és sok régi recept kerül elő, melyekben a megfelelő savanyítást ezzel a „zöld lével” érik el. Egyébként a neve verjus, ejtsd verzsü, bővebben a következő linken olvashatsz róla: http://www.farmit.hu/sites/default/files/szoloszet/Mi-az-a-verjus_Dr_ZanathyG.pdf

A pincében gyorsan kezdett áthűlni a rövid nadrág, így itt viszonylag kevés időt töltöttünk. Találtunk a pincében egy érdekes búvárharangra emlékeztető valamit, amit láthatsz a képen. Mi tudjuk miért ilyen és mire való, vajon Te tudod-e?

Sok-sok kérdés merült fel bennem azóta:

1. Bármelyik vegyszermentes módszer igényel-e több élőmunka befektetést?
Szinte biztosan igen az aránya az igazi kérdés.
2. Mennyi idő alatt lehet egy vegyszeresen kezelt szőlőről átállni bármely típusú vegyszer nélküli módszerre? 3-5 év? És ez alatt mennyi veszteség fog keletkezni?
3. Mennyi és milyen gépek kellenek pluszban? Teafőzéshez, porszóráshoz, csalán termeléshez, bükköny nyomtatáshoz, QUAD-os permetezéshez?
4. El lehet-e adni a szőlőt, hogy rövid időn belül behozza a befektetést, vagy az árérvényesítés csak bor készítésével megoldható? Ekkor viszont a marketingköltségek nőnek, ami plusz rizikó és egyáltalán nem biztos a siker.
5. El lehet-e érni akkora termésmennyiséget ugyanabban az évben mint a vegyszeres technológiákkal? Átlagban szerintem csakis kevesebbet.

Egy dolog nem kérdés: hogy előbb utóbb, ha addig nem vet le a hátárról minket a Föld, a környezetbarát művelés felé kell gondolkodnunk!

Rausch Zoltán

Kecskemét, 2013. augusztus 1.

És hogy nem csak a szőlőben lehet mindezt vegyszermentesen, arról Rausch Zoltán jegyzetei közül itt olvashatsz többet: https://www.facebook.com/notes/zolt%C3%A1n-rausch/katic%C3%A1k-kontra-monsanto/600039296696151

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság homeopátia ökológia fenntarthatóság agrárium biodinamikus biodinamikus mezőgazdaság bio szőlészet organikus szőlészet bio borászat organikus borászat tájkmélő agrikultúra rausch zoltán

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

GoldenBlog 2013 szavazás - GreenR blog

PPJ         2013.08.02.

http://greenrblog.x3.hu/safe_image.php.png

GOLDENblog 2013
Mától lehet szavazni a GreenR blogra a Civil kategóriában!

Ez a kategória a társadalmi felelősségvállalás, a fenntartható fejlődés és a környezettudatosság ügyéről blogolóknak.

Nem gondoljuk, hogy azzal kellene dicsekednünk, hogy olyan versenyen érünk el zöld blogként bármilyen eredményt, amit a Ford támogat, ettől eltekintve, ha ti is úgy gondoljátok, az alábbi linken keresztül tudtok szavazni ránk!

A blogunkra mutató pontos link: http://goldenblog.hu/szavazas.aspx?bId=4735

Nincsenek nagy elvárásaink. Minket a "rangsoroknál" és "helyezéseknél" jobban érdekel a metafizikai fény, a tradíció igazsága, a létezés helyessége, az ökofilozófia és a tudatökológia vezérvonala. 

Bárhol is végezzünk a listán: Sok szeretettel köszönjük minden olvasónknak és támogatónknak a kitartást és segítséget!

A technokrata, identitásválságos és leginkább álságos médiáról pedig:
"... és ki tudja milyen szharrrt terjeszt majd 'igazság' címén ..."

http://greenrblog.x3.hu/greenr%20goldenblog2013.jpg

         szólj hozzá

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Metafizikai humánökológia? Tudatökológia!

PPJ         2013.07.29.

Részlet a Magyar Hüperión című friss folyóiratban megjelent ARS NATURÆ ökológiai, társadalmi, kulturális folyóirat második kötetének recenziójából:

"»Új ökológiai folyóirat: Ars Naturæ« című cikkemben e kiadvány 1-2. számát, pontosabban kötetét, az eddigi legjobb magyar nyelvű ökofilozófiai könyvek közé soroltam, a Természet és szabadság (Osiris, 2000) és a Környezet és etika (L'Harmattan, 2005) mellé, és azt írtam, hogy kíváncsian várom a folytatást: sikerül-e fenntartani a színvonalat és a kiegészíteni a már elhangzottakat. Nos, a 3-4. szám, a második kötet itt van, az előzőnél is vastagabb (457 oldal), ugyanolyan színvonalas és számos új megközelítést tartalmaz.
...
Az Ars Naturæ mélyebb a mélyökológiánál, és újfent megmutatkozik, hogy a színvonalra és a mélységre ma Magyarországon alig van igény. A környezetvédelemmel foglalkozók képtelenek belátni, hogyan kapcsolódik tudománykritika, a közgazdaság, a pszichológia és a filozófia a nem-természettudományos ökológiához." - 116. oldal

Arsnaturæ.hu / Tudatökológia / - Horváth Róbert: Bevezetés a tudatökológiába

tudatökológia1.jpg"Az ökológia változatainak, aldiszciplínáinak napjainkban tapasztalható megsokasodása – jóindulatú megközelítésben – az oikosz említett, eredetileg is széleskörű értelmével függ össze. Biológiai ökológia, társadalomökológia, humánökológia, ökopolitika, ökozófia, ökofenomenológia, sőt ökofeminizmus azért lehetséges, mert a környezet szinte bármekkora és bármi lehet: termőföld, állati vagy laboratóriumi környezet, társadalom, ember, politikai hatáskör, nemi viszonylat. Értelmezhető filozofikusan és metafizikailag is. Ami a leglényegesebb, bármilyen környezetről legyen szó, az oikosz mindenhogyan bensőséges. Minden ökológiai környezet ilyen, de legalább olyan környezet, amellyel kapcsolatban felmerül a bensőségessé-tétel igénye. Az ökológia – valamennyi formájában – a tudatosított, és így valamilyen fokon bensőségessé tett szűkebb vagy tágabb környezet tudománya."

Megjelent az Ars Naturæ folyóirat 3–4. számában.
_____________________________________________

Horváth Róbert: A tudatökológia alapelvei

A tudatökológia nem egy irányzat a számos ökológiai irányzat között, és nem is egy ága az ökológiának. Inkább – eltérően az irányzat szó legfelszínesebb jelentéseitől – egy irányvonal, amely minden ökológiai irányzatban és diszciplínában hasznosítható, mely komolyan veszi. Éppúgy az ökológia úgynevezett sekélyes formái, mint a „mélyökológia” számára. A biológiai ökológia képviselői lényegében ugyanúgy alkalmazhatják az alapelveit, mint a társadalomökológia vagy ökofilozófia művelői. A lényeg, hogy értsék a fő elveit, belássák a fontosságukat, majd pedig következetesen alkalmazzák a saját gyakorlatukban, anélkül, hogy megmásulnának és a szaktudás tompítaná hangsúlyosságukat.

Az alapelvek a következők:

(1) A tudatökológia abból a fundamentális fontosságú felismerésből indul ki, hogy a környezeti válság minden jelenlegi és jövőbeli változatáért elsősorban az egyén a felelős. Az általa javasolt, kiindulást képező átélés konkrétan az, hogy a környezeti válság formáiról „én” tehetek.

(2) Amennyiben saját tudatomon belüliként élem át a környezetet, kevésbé járulok hozzá az ökológiai válság létrejöttéhez vagy további kibontakozásához. Ami az ember sajátja, hovatovább önmaga része, annak árt a legkevésbé. Nem ismeretes felelősebb viszony, hatékonyabb módszer a környezeti válság elkerülésére annál, hogy az oikoszt a tudatomon belüliként élem meg, annak elidegeníthetetlen részeként.

(3) A környezet bármely – földrajzi, állati, emberi, tárgyi, kulturális stb. – formájának a saját tudaton belül létezőként történő átélése nemcsak megelőzi, hanem megoldásokat is nyújt a környezeti válságra. Nincs ennél bensőségesebb kiváltó oka és módja a környezet felelős gondozásának. Amennyiben „másra” irányul, a szeretet sem eredményesebb.

(4) Az ökológiai válság különböző aspektusainak megoldása tekintetében elengedhetetlen előfeltétel a saját tudat harmonikus, emelkedett és teljes állapota érdekében végzett munkálkodás. A zaklatott, színvonaltalan és korlátozott tudat ugyanilyen környezeti viszonyulást eredményez. A „külső” környezet, összességében, a „benső” tudati környezetnek megfelelő.

(5) A környezet saját tudaton belüli voltának tapasztalata nem mentesíti az embert a válságok, sőt a katasztrófák élményeitől. Így azonban hatékonyabb módon követelnek megoldást, mint a pusztán külsőnek tekintett környezeti krízis.

(6) Ama kérdést, hogy a tudat van-e a világban, vagy a világ a tudatban, a tudatökológia egyértelműen az utóbbi módon válaszolja meg: a világ van a tudatban – és nem fordítva. Ha feltételezünk vagy tapasztalunk is olyan „tudatot”, amely a világban van, ezt a lecsökkent tudatot a teljes tudat tapasztalja, mely a világ egészét felöleli.

(7) Az iménti alapelvből következik, hogy a tudatökológia elismeri a tudat és a tudatosság alacsonyabb szintjeinek és formáinak létét. Nem tagadja például az agy hordozói szerepét, ám elutasítja, hogy a tudat – kizárólagos módon – azonos lenne az aggyal, az idegrendszerrel, vagy akár az elmeműködéssel.

(8) Az agyon, az elmén és a pszichén túli saját tudat tételezése a tudatökológia legfontosabb elve.

(9) Aki valamennyi alapelvet elfogadja, és látható módon, torzításoktól mentesen alkalmazza ökológiai munkájában, a tudatökológia művelőjének tekinthető. Ennek feltétele, hogy az elveket saját életében és szemléletében gyakorolja.

stone-mosaics-mosaic-floor-Hadrian.jpg

         2 hozzászólás

Címkék: metafizika humánökológia horváth róbert ökofilozófia tudatökológia Ars Naturæ Magyar Hüperión

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback