VÍZ-HANG – Nyílt levél a Magyar Országgyűlés tagjaihoz (részletes szakmai magyarázat)

PPJ         2013.04.21.

http://geothink.hu/ckfinder/userfiles/images/MTET.pngMagyarázat és vélemény a „VÍZ-HANG – Nyílt levél a Magyar Országgyűlés tagjaihoz" című petícióhoz Forrás: http://www.peticiok.com/a/48787

A petíció alapvetően – az általunk átgondolatlannak tartott indítványt jól ismerő – országgyűlési képviselőkhöz szólt, miközben az interneten meghirdetve egy sokkal szélesebb közösséghez jutott el, akik joggal kifogásolták annak rossz közérthetőségét hozzászólásaikban. Most néhány oldalban igyekszünk ismertetni és elmagyarázni a helyzetet, reméljük objektíven.

A tervezett törvénymódosítás röviden egy hasonlattal tudjuk leírni:
A használt termálvíz visszatáplálását engedélyhez kötni, míg a felszínen való elhelyezést nem, az olyan mintha azt mondanánk: a favágást követően nem kell új fákat ültetni, úgyis kinő magától. Csak annak kell engedélyt kérni aki fát akar ültetni!

Előzmények:
Mától fog sós vérben fürdeni az ország (18+)
Teljes egységben tiltakozik a geotermikus front!

Részletes magyarázat:

A felszín alatti vizekkel kapcsolatosan fontos tudni, hogy a felszín alatti vizek egymással kapcsolatban állnak, a felszínközeli és mélyebb vízadó rétegek között a vizek a képződmények vízvezető képességétől függően eltérő sebességgel, általában lassan, de áramlanak. Ezeket áramlási rendszereknek nevezzük.

A szivárgó felszín alatti víz a kőzettestek között anyagot és energiát közvetít. Szerepe hasonlatos a vér élőszervezetekben betöltött szerepéhez, vizsgálatával ugyanúgy információt szerezhetünk a kőzettestben lejátszódó folyamatokból, mint a vérnyomás, vérkép segítségével a test állapotáról. Ha egy vízadó rétegből vizet termelünk ki ott lecsökkentjük a nyomást. A víz nyomásának egy tetszőleges pontban történő megváltozása más pontokban is nyomás változást idéz elő a víztestben.

A felszín alatt a különböző típusú kőzetek között is van vízátadás, pl. a Bakony mészkő és dolomittömegében beszivárgó vizek a Kisalföld mélyebb rétegvizeit, a Bükk karsztja a Bükkalja, a Sajó völgy porózus képződményeit is táplálja. Az Alföldön például a Nyírség és a Duna-Tisza közi hátság is egy beszivárgási terület, amely nem csak a felszín közeli, hanem a mélyebben fekvő vízadó rétegeket is táplálja, igaz ennek intenzitása a mélységgel csökken.

A felszín alatti vizeket a víz körforgása miatt szokás utánpótlódó készleteknek is gondolni, de ez az utánpótlódás erősen korlátozott mértékű, mivel a mélységgel az utánpótlódó rész (amit ezért dinamikus készletnek neveznek) egyre kisebb a tárolt víztérfogathoz (statikus készlet) képest.

Amikor kutakat létesítünk, akkor a „természetes", évezredek-évmilliók alatt kialakult áramlási viszonyok megváltoznak. Amennyiben csak annyi vizet termelünk ki, amennyit a természetes utánpótlódás biztosítani képes, akkor egy új egyensúlyi állapot jön létre, amit az jelez, hogy a kutakban a vízszintek a termelésmentes állapotban megközelítőleg állandóak (természetesen lehetnek kisebb időszaki változások). Ha azonban több vizet termelünk ki, mint amennyi az utánpótlódás, akkor a vízadóban a vízszintek (rétegnyomás) csökkenni kezdenek. A vízszintcsökkenés egyrészt káros, mert a víz kitermeléséhez sokkal több energiára van szükség, másrészt a kutak elgázosodhatnak. Egyes kutakban, ha nincs mód a szivattyúk mélyebbre telepítésére, akkor akár a termelés is meghiúsulhat. Ha nincs elegendő víz a rendszerben, akkor elveszítjük azt a közeget amivel a földhőt a leggazdaságosabban a felszínre hozhatjuk.

Az a véleményünk, hogy az ország bizonyos területein jelenleg nagyobb a hévíztermelés mértéke, mint az utánpótlódás. Gyakori ellenvetés, hogy honnan tudjuk, hogyha nincs is megfelelő megfigyelőrendszer az országban. Egyrészt van egy monitoringrendszer, amit a Víz Keretirányelv (az EU vízkészlet-gazdálkodási szabályozása) miatt ki kellett alakítani, másrészt a kutakat mint építésükkor és azóta is számos alakalommal vizsgálták műszerekkel aminek során alapvető a megcsapolt réteg nyomásállapotának és hőmérsékletének mérése. Ennek alapján hivatalos jegyzőkönyvekkel bizonyítható, hogy pl. Szentes térségében az elmúlt kb. 50 évben helytől függően a termelésmentes helyzetre vonatkozó vízszintek már 15-40 m-rel csökkentek.

Tudjuk, hogy a földi hőáram az ország térségében a földkéreg anomálisan vékony volta miatt nagyobb, mint a környező országokban és azt is tudjuk, hogy a jelenlegi hőtermelés még csak az ország utánpótlódó hőkészletének kis részét érinti. Ezt kitermelni azonban csak a vízzel együtt lehet. Ha tehát meg akarjuk állítani a rétegnyomás csökkenését, akkor legalább a kitermelt víz egy részét vissza kell juttatnunk, ezzel segítve a természetes utánpótlódást.

És itt jön a tervezett törvénymódosítás javaslat, mely az energetikai célra hasznosított termálvizek visszasajtolási kötelezettségének előírása helyett a termálvíz felhasználójára bízza a használt termálvíz visszatáplálásának kezdeményezését. Indoklása szerint: „Az Országgyűlés 2012 nyarán a Vgtv. módosításával, rövid távú, átmeneti megoldásként felfüggesztette a kizárólag energetikai célból kitermelt termálvíz visszatáplálásának kötelezettségét a 2015. június 30-ig terjedő időszakra. A felfüggesztés eddig eltelt időszakában gyakorlati tapasztalatok igazolták, hogy a visszatáplálásra vonatkozó kötelezettségek nélkül is fennállnak az energiahasznosítás céljából történő használat vonatkozásában a jogszabályi garanciák a természeti és környezeti kockázatok és károk kezelésére és elkerülésére."

Melyek a visszatáplálás ellen az ellenérvek:

- Nem lehet visszasajtolni: De lehet! egyrészt a második világháború óta folyik az olajbányászatban a vizek visszasajtolása sokszor karsztos, máskor porózus homokkő rétegekbe, amit ők vízlikvidálásnak hívnak. Ekkor a bányászat során az olajjal együtt kitermelt meglehetősen sok szerves komponenst és esetenként változó radioaktivitású vizeket a termeltetett rétegbe nyomják vissza szintén a rétegenergia fenntartására és a szennyezett víz elhelyezésére. A példa ugyanakkor kicsit sántít, mivel az olajiparban a visszasajtolás során szükség esetén nagy nyomásokat is alkalmaznak és ha a kút nyelő-képessége romlik, akkor esetenként egy másik meddő kutat állítanak szolgálatba, ami esetünkben nem lehetséges. De homokkőbe való visszasajtolás geotermális céllal üzemel több helyen, legrégebb óta Hódmezővásárhelyen, közel 15 éve. Eleinte voltak nehézségeik, mivel a meg kellett tanulni visszasajtolni, rá kellett jönni, hogy hogyan kell a vizet szűrni ahhoz, hogy tartósan fenntartható legyen az üzem. Meg kellett tanulni, hogy hogyan kell jó visszasajtoló kutat építeni, mivel ezeknek a kutaknak a szerkezete más, mint a termelőkutaké. Mára rengeteget lehet tudni a visszasajtolás metodikájáról, sőt már a kutak eltömődési mechanizmusa is ismert egy szegedi kutatás eredményeképpen, tehát, könnyen lehet, hogy a technológia-módosítással akár a szűrési igény és a kútkarbantartási igény is nagyságrendileg csökkenthető. Ma Hódmezővásárhelyen az országosan elismerten legolcsóbb távhőellátó rendszerben két kútba történik visszasajtolás. Az is igaz. hogy ez egy fejlesztési folyamat, de éppen ilyen volt, amikor a hagyományos szívóüzemű dízelmotoroktól a turbódízelen keresztül eljutottunk a mai közös nyomócsöves dízelmotorig, ami teljesítményében és dinamikájában nemigen marad el a benzinmotorokhoz. Azt állítjuk, hogy a homokkőbe történő visszasajtolás mára eljutott a „közös nyomócsöves" fázisba, alapvetően megvalósítható.

- Másik ellenvetés, hogy drága. Igen a kútfúrás drága, ugyanakkor ezáltal a rendszer távlatilag is fenntarthatóvá válik. Ahogy az autóknál motorolajat cserélünk, annak ellenére, hogy az költségnövelő, éppúgy lenne szükséges a visszasajtolás megvalósítása, legalább az arra legalkalmasabb területeken. Itt jutottunk el a földtani-vízföldtani alkalmasság kérdéséhez. Az országban elvileg bármelyik karsztos-repedezett vagy porózus vízadó alkalmas a visszasajtolásra, de nem azonos mértékben. Ennek megítélése elsősorban a szakemberek és nem a politika dolga. Ahogyan rossz volt a kötelező visszasajtolás előírása, legalább annyira értelmetlen, annak – most javasolt - eltörlése.

Melyek a mi érveink:

- A termálvizek felszín alatti térségekbe történő visszatáplálása vonatkozó szakmai viták csak a porózus közegbe történő visszasajtolás hosszútávú megvalósíthatóságát, fenntarthatóságát érintették. A karsztos képződményekbe való visszasajtolás szükségességét ezidáig egyetlen szakmai fórumon sem kérdőjelezték meg. A képviselők, ha elfogadják a hivatkozott törvényjavaslatot, legelőször a karsztos hévíztárolók túltermelésére adnak lehetőséget, veszélyeztetve akár a termálfürdőink jövőbeli biztonságát!

- Aggályos, hogy a magas só, szerves anyag, toxikus anyag, stb. tartalmú termálvizek a visszatáplálás hiányában a felszíni befogadókat terhelik, ezzel nemcsak a rétegnyomások csökkennek, hanem egyidejűleg a Víz Keretirányelv által a felszíni vizeink minőségének fenntartására és javítására vonatkozó előírások betartását is ellehetetlenítik. Ennek elkerülésére felmerülhet a termálvizeknek a sekély, jó minőségű felszín alatti vizekkel való hígítása, fokozva ezzel a sekély rétegvizek túlhasználatát, egy olyan országban, ahol a világon egyedülállóan magas (>96%) a felszín alatti vizekből történő ivóvízellátás aránya.

- A tervezett törvénymódosítás további hibája, hogy nem ír elő számon kérhető kötelezettséget a geotermikus rendszerek üzemeltetésére és adatszolgáltatására, amely túlhasználat esetén lehetőséget adna az illetékes hatóság számára a beavatkozásra. Ha nincs a kúton vízóra, akkor önbevallás alapján fizet a használó a vízkészlet hasznosítása után vízkészlet- és bányajáradékot. Olyan ez most, mintha az állampolgár önkéntes alapon mondaná meg, hogy mennyi jövedelemadót kíván fizetni!

Ideje lenne, hogy az Állam valódi gazdája legyen a termálvizeknek is! Feladata, hogy – a technika mai színvonalán – megismerje a rendelkezésre álló készleteket és őrködjön azok hasznosításán. Ezzel szemben az elmúlt időszakban történt meg a korábban nemzetközileg is elismert kutatóintézet, a VITUKI jogutód nélküli megszüntetése, valamint az intézet felbecsülhetetlen értékű évszázados hidrogeológiai adatbázisának szétdarabolása.

Félreértés ne essék, véleményünk szerint is szükséges a visszasajtolást előíró jogszabály módosítása, mert megalkotásakor a jogalkotó nem volt következetes. Sajnos a törvényalkotás csak végletekben tud gondolkodni, vagy mindent szabad, vagy semmit, a természeti adottságok józan értékelésén alapuló köztes megoldásokra nem ad lehetőséget. A hévízkészletek védelmét egyedül a visszasajtolási kötelezettség előírásával, majd mostani elvetésével kezelni, a rendszer felületes ismeretére és szakmai megalapozatlanságra utal. A geotermikus szektor (nemcsak a mezőgazdasági ágazat) legnagyobb problémáját ugyanis a jogszabályok állandó lebegtetése, a kiszámíthatatlan jogi és gazdasági környezet okozza.

Legszembetűnőbb a koherencia, az egységes szemlélet hiánya, amire jó példa, hogy a Kormány által elfogadásra a napokban javasolt Nemzeti Víz Stratégia egy szakasza éppen a törvénymódosítás-javaslattal szemben éppen a visszasajtolás megvalósítását javasolja. („A fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vízkészleteink egyensúlyi állapotának megőrzésére, amely alapvetően - a csak hő-hasznosítást követően - a visszasajtolást teszi szükségessé". Nemzeti Víz Stratégia 61. oldal)

Az energetikai típusú beruházások – a geotermikus energia használat is ilyen – előrelátó tervezést, stabil jogi és gazdasági szabályozást igényelnek, ezért ez a szektor is megérdemelne egy hosszútávon is kiszámítható fejlesztési stratégiát.

Végül megköszönjük mindenkinek, aki vette a fáradtságot és ezt a talán hosszadalmas, de remélem érthető magyarázatot végigolvasta. Mi nem vagyunk politikusok, gondoljuk, hogy a politika a maga érdekrendszerén és értékrendjén „meg fogja oldani" a helyzetet, ugyanakkor nekünk szakembereknek, kötelességünk felhívni a törvényalkotó figyelmét a veszélyekre!

A képviselő dönt az általa nem értett szakterületi kérdésben és döntése előtt joga van megismerni a következményeket, amiért a felelősséget majd ő viseli. Ehhez és a petíciónk megértéséhez kívánt ez az írás segítséget nyújtani! VÍZ-HANG – Nyílt levél a Magyar Országgyűlés tagjaihoz peticiok.com/a/48787

         szólj hozzá

Címkék: politika fidesz geotermikus termálvíz geotermia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kik poroznak jobban: az emberek vagy a méhek?!

PPJ         2013.04.18.

http://mehpusztulas.hu/theme/images/bee-report.pngBedöntheti az ökoszisztémát a méhek pusztulása... Ja hogy a ma jellemző, nagyipari, vegyszeres, intenzív mezőgazdaság mellékhatásaként világszinten pusztulnak a méhek? Halkan mondom, de bárcsak ordíthatnám: igen...

Az evolúciós fejlődés során a virágos növények és a méhek szerepe elválaszthatatlan lett. A méhek, akárcsak a virágok, minden földrészen jelen vannak, ahol létezik bármilyen életfeltétel. Több,mint 6 ezer éve ismerjük és igényeljük a méhek által termelt mézet. Legközelebb, ha egy méhecske zümmög körülötted ...gondolj arra, hogy minden harmadik falat ételt neki köszönhetsz. A vadon élő növények 90%-a méheknek és más beporzóknak köszönhető. A rovarbeporzás világgazdasági hasznát a legfrissebb becslés 265 milliárd euróra teszi!

Méhek és beporzók nélkül az általunk elfogyasztott termények nagyjából egyharmadát vagy kézzel kéne beporozni, vagy sokkal kevesebb élelmiszert biztosítanának. Haszonnövényeink közel 75%-ának csökkenne a terméshozama! A tenyésztett háziméhek száma azonban az utóbbi években annak ellenére egyre jobban megfogyatkozott, hogy világszerte mind több, a rovarbeporzástól függő haszonnövényt termelnek. A méhpusztulás globális probléma ...

Például Dél-Angliában már 1988-ban kihaltak a rövidszőrű poszméhek! Jelenleg Svédországból importálnak kolóniákat!
Nem állunk messze a méhek kiirtásától! Egy Magyarországon is széles körben használt rovarirtó szerről kiderült, hogy rendkívül ártalmas a méhekre és a poszméhekre.

Kínában, Szecsuán tartomány déli részén, évek óta egyáltalán nincsenek méhek, sem virágos növények! Az itteni hatalmas alma és körte ültetvények jelenleg úgy tarthatók fenn, hogy tavasszal emberi erővel, manuálisan folyik a beporzás. Az előző évben begyűjtött porzókból kiszedik a virágporokat, 2 napig szárítják, majd a körtefák minden virágját egyenként porozzák be. Nem nehéz elképzelni, hogy több száz ember mennyi munkájába kerülhet. Ez a szint jelenleg még tartható, bár az emberek néhány éven belül inkább a városokba fognak letelepedni és ezt követően már nem lesz meg a szükséges munkaerő. chinadialogue.net/article/show/single/en/5193blog.lib.umn.edu/efans/ygnews/2011/02/hand-pollination-of-apples-tre.html

https://s3.amazonaws.com/cd.live/uploads/content/image/5193/main_picture_2.jpg

A kézi beporzás nagyon nem vicces...! Talán nem kéne az emberiségnek olyan rendszereket működtetnie (pl. nagyipari mezőgazdaság), ami a bolygó élő alapjait pusztítja el!

A méhekre szükségünk van. Segíts megmenteni őket. Most. A Greenpeace arra sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy:
·tiltsák be a méhekre veszélyes vegyszereket.
·kezdjék a legveszélyesebb, méhgyilkos hetessel: a Bayer imidacloprid és clothianidinjával, a Syngenta thiamethoxamjával, a BASF fiproniljával és a clorpyriphos, cypermethrin és deltamethrin nevű mérgekkel.
·támogassák azt ökológiai gazdálkodást!

A méhpusztulás - Az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek

Mérgezzük őket, pedig felbecsülhetetlen a munkájuk - Greenfo.hu

A mai napon egész Európában egyszerre mutatta be a Greenpeace azt az összegzést, ami a legutóbbi és legjelentősebb 74 nemzetközi kutatást foglalja össze a méhpusztulás kapcsán. Angolul teljes terjedelemben elérhető itt: http://bees-decline.org/, magyarul pedig itt: mehpusztulas.hu.

Tudva, hogy a méhek egészségét más tényezők is jócskán fenyegetik, kampányukban elsősorban arra a méhegészségügyi kockázatra fókuszálnak, ami a leggyorsabban orvosolható, leggyorsabban megszüntethető: az agrokemikáliák ügyére. Összefoglalójukban kitérnek a "Méhgyilkos Hetesre", arra a 7 rovarölőszerre, amiknek korlátozásával jelentősen javulhatna a méhek és más beporzók helyzete. Ja hogy a ma jellemző, nagyipari, vegyszeres, intenzív mezőgazdaság mellékhatásaként világszinten pusztulnak a méhek? Igen!

Sajtóközlemények: Budapest, 2013. április 9. – A Greenpeace a 74 legjelentősebb nemzetközi tudományos kutatás méhpusztulással kapcsolatos megállapításait egy jelentésben foglalta össze. A dokumentum alapján a méhpusztulás egyik fontos és legkönnyebben megszüntethető oka a beporzókra veszélyes egyes mezőgazdasági vegyszerek, például a neonikotinoidok használata. Az Európai Bizottság most tervezi, hogy a méhek számára vonzó terményeknél betiltsa három neonikotinoid csávázószerként való használatát. Ezt az intézkedést a magyar kormány jelenleg ellenzi...

http://www.trademagazin.hu/piaci-hirek/a-mehek-hathatos-vedelmet-szorgalmazza-a-greenpeace-magyarorszag.html
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/vegyszerkorlatozas-kell-a-mehek-erdekeben/

Az uniós döntéshozatali színpadon éppen reflektorfényben van 3 neonikotinoid csávázószer 4 növénykulturában 2 évre való korlátozása, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium sajnálatos módon erősen ellenez. A Greenpeace egyre inkább igyekszik ezt megváltoztatni.

A minisztérium nem hisz a méheknek --- Immár egyedül az agrártárca hiszi azt, hogy az európai méhek nem a neonikotinoid-tartalmú csávázószerektől pusztulnak – legalábbis a Greenpeace szerint. A zöldek úgy vélik, a vidékfejlesztési minisztériumnak a multinacionális vegyszergyártók helyett a magyar méhészek mellé kellene állnia, a méhek és a hazai mezőgazdaság érdekében.

Akinek kérdése lenne, itt igyekszenek megválaszolni:
balazs.tomori@greenpeace.hu
06-20-469-69-09
mehpusztulas.hu

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság méz méhek rovarok agrárium globális méhpusztulás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ángyán József országos összefogásra hív!

PPJ         2013.04.16.

http://cdn2.szon.hu/2012/12/angyan-aufmacher-2150269-16-8a66ac0babd8a642bc8c65676f71e8df.jpgAz agrármaffia háttérhatalmának legyőzéséért a városi és vidéki ember szükségszerű összefogására szólít fel az ország jövője érdekében Ángyán József. A Parlament TV Beszélgetés Plusz műsorában a volt vidékfejlesztési államtitkár őszintén mutat rá a kellemetlen tényekre: a kormány politikáját a háttérből a tőkés társaságok irányítják, amely félresiklott irány, ha teljesülne, akkor katasztrofális helyzetbe hozná nemcsak a mezőgazdaságot és a vidéki társadalmat, de a városban lakókat is: tehát a tét nem kevesebb - az egész ország élelmiszer biztonságáról és önellátásáról van szó!

A vidéki fórumokat járó Ángyán József a családi gazdák érdekében jól teljesítő és fenntartható európai példákat sorol a mezőgazdasági politika tekintetében és kifejti, hogy amit ma Magyarországon a médián keresztül el akarnak velünk hitetni, az arcátlanul valótlan kép. Hazánkban a 2500, 5000 és 16000 vagy akár 27000(!) hektáros nagytőkés gigabirtokok tulajdonosai lobbiznak a kormányon és a médián keresztül, hogy nehogy megtudjuk, hogy az olyan kiválóan teljesítő mezőgazdasági szektorral rendelkező országok, mint Hollandia, Dánia, Franciaország, Lengyelország, stb. mind 60-200 hektáros kis- és közepes családi gazdaságokra és szövetkezetekre épül, de az EUROSTAT adatai szerint, még a nagybirtokok átlagos mérete sem haladja meg az 500 hektáros méretet. Ángyán József figyelmeztet, hogy ha nem módosul a jelenlegi földtörvény iránya, akkor a kormány két úton is lehetőséget fog adni ezeknek a tőkés társaságoknak a végtelen birtokméretre - nem vicc, valóban, törvényileg levezethető módon elmondja! Ez pedig, a világos kifejezésével élve, a spekuláns tőke általi szabad országrabláshoz vezet! Tiltakozás gyanánt a törvényileg demokratikus polgári engedetlenség általi földfoglalásra hívja fel a figyelmet, kiútként pedig a Bencsik Jánossal közösen beadott módosító indítványok maradéktalan elfogadását és a hivatalosan is elfogadott Nemzeti Vidékstratégiában foglaltak irányához való visszatérést említi.

Egyenes és őszinte beszéd az egész országnak!

A "Farkasréti Esték" sorozat keretében a Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesületének (SASFA) januári vendége Dr. Ángyán József, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő volt. Előadásának címe: "Mi lesz veled magyar föld és vidék?" A blogunkon megjelent hangfelvétel után, nemrég jelent csak meg a SASFA Egyesület által az előadás videofelvétele.

         szólj hozzá

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság agrártámogatások csányi sándor földtörvény földkérdés agrárium agrárpolitika leisztinger tamás élőlánc magyarországért ángyán józsef nyerges zsolt kié legyen a föld agrármaffia földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Magyar, közösségi, etikus, öko: a MagNet bank

PPJ         2013.04.15.

img233.jpg Mától hivatalos partnerünk a MagNet bank! Mitől hiteles, fenntartható, etikus, és pláne mitől magyar egy újbank?! Ezekre is igyekszünk válaszolni mindamellett, hogy örömmel ünnepeljük a valóban zöld színek találkozását a MagNet és a GreenR között. Honnan is kezdjem azon helyzet előzményeinek bemutatását, ami oda vezetett, hogy 2012. februárjában egy semennyire sem könnyes búcsút vettem a Csányi birodalom kötelékétől és áttértem a MagNet bankhoz?! Fontos megjegyezni, hogy ez az áttérés, és az alábbiakban írtak nem "megrendelésre" készültek. Én ezt őszintén vállalom, a tények magukért beszélnek.

A gödöllői természetvédelmi mérnök BSc képzés alatt már kezdett derengeni, hogy a természetvédelem is merőben függ a gazdasági helyzettől. A 2009-es diplomaosztó alatt már javában dúlt a "gazdasági világválság"-nak hívott, valójában szándékos globális pénzügyi manipulációs folyamat (Bennfentesek - Inside Job 2010), ami - a szakmai látóköröm sorrendjéből kiindulva - nemcsak a hazai Nemzeti Parkok, a magyar mezőgazdaság, de az egész ország, és minden más ország helyzetét is súlyosan érintette. Ez az időszak részemről, a fő tanulmányaim mellett, mindezen folyamatok megértésére tett szellemi erőfeszítésekkel telt. Emberek, ha nem értjük a körülöttünk zajló események gyökér-okait, gyökér-problémáit, akkor mégis mi alapján akarnánk változtatni a világon - honnan, mit, merre??!!

Sőt, biztos sokan vannak már azok, akik ismerik a gyökér-okokat, és ezek után szívesen szavaznának máshová, máshogy, más dolgokra, minden egyes forintjukkal, mondjuk pont ott, ahol a pénz folyik: a bankjukon keresztül. A MagNet-nél ezt is meg lehet tenni! Például náluk a SZFÉRA betétben elhelyezett pénzt kizárólag a következő szférákban létrejövő hitelek finanszírozására fordítják:
1. Biogazdálkodás
2. Zöld energia
3. Környezet- és természetvédelem
4. Munkahelyteremtés
5. Kutatás-fejlesztés
6. Egészségügy és szociális ellátás
7. Kultúra és oktatás
+1. KAP Civil Támogatási Alap

Szóval a világfolyamatok pénzügyi aspektusait szűkítsük le inkább hazánkra. Vajon mennyien vannak azzal tisztában, hogy milyen egységekből és kikből áll a Csányi birodalom? Milyen eszmeiség, milyen vízió szerint fölözi le az egész ország népének gazdasági teljesítményét az OTP? Csányi Attila milyen intenzív, nagyipari, fenntarthatatlan mezőgazdasági cégcsoportot működtet, ami tönkreteszi a magyar gazdákat?! És mégis: napról napra mennyien ezt a "famíliát" támogatjuk azzal, hogy náluk vezettetjük a számláinkat... mert azt hisszük, hogy "hazai", hogy "magyar"? Drága, magyar emberek: ha tudnátok, hogy mennyire nem... Az egész nem átlátható, nem igaz, nem valós: sem a Pick szalámi nem magyar, sem az OTP nem gondolkodik magyar érdekek mentén! A nem fenntartható, nagyipari mezőgazdaság egy globális pénzmosoda: kizsarolják a magyar talaj tiszta megújuló erejét, és milliárdnyi állami közpénzt hasznosítanak, majd offshore cégeken keresztül (Titkos dokumentumgyűjtemény az offshore világuralmáról) adómentesen teszik saját zsebbe ezt az erőt! Pedig a talaj nem tőkejószág, hanem szülőföld!

Megszereztük az Ángyán-listát: milyen húsból vannak a hungarikumok? - HVG.hu, 2012. június

„A magyar agrárium 2011-ben jól teljesített a világpiacon” – mondta a vidékfejlesztési miniszter, amikor csütörtökön felavatta a McDonald's-nak szállító, az amerikai tulajdonú, bábolnai székhelyű OSI Food Solutions új csirkefeldolgozóját. Fazekas Sándor úgy vett részt az avató ünnepségen, hogy tudhatta: a bábolnai cég előkelő helyen szerepel azon a "feketelistán", melyet a az általa vezetett tárca készített. Az OSI Food ugyanis a minisztérium tavalyi felmérése szerint a feldolgozandó baromfit 100 százalékban importálta, tavaly egyáltalán nem voltak magyar tenyésztők a beszállítói között (a McDonald's-nak szállító cég cáfolatát, a Mitől magyar a hús? című keretes írásunkban olvashatja - a szerk.). A hvg.hu birtokába jutott listán 136 vállalkozás szerepel, többek között a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., a Gyulai Húskombinát Zrt., a sárvári SáGa Foods, a kaposvári Kometa vagy a felvágottait Magyar termék feliratú csomagolással árusító Surjányi Hús Kft.

Ángyán József a hvg.hu-nak adott június 20-i interjújában beszélt arról, hogy 2011 első hónapjaiban a schleswig-holsteini dioxinbotrány idején a minisztérium megvizsgálta, milyen nyersanyagokat hoz be Németországból a magyarországi élelmiszeripar, azaz a hazai élelmiszerekbe kerülhetett-e a veszélyes anyagból. A volt földművelési államtitkár azt állította, hogy Orbán Viktor is látta ezt a listát, sőt szerinte akkor a kormányfő arra is rákérdezett: lehetséges-e, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő.

Kíváncsi a Csányi-birodalomra? Íme! - Szabadföld.hu

Bonafarm Zrt. = Pick, Herz, Délhús, Ringa, Sole, Mizo, Csányi Pincészet Villány, Bóly, Dalmand, Fiorács, Bábolna Takarmány...

Hova terjeszkedik tovább Csányiék agrárbirodalma? - Portfolio.hu

"- P.: Mekkora a cégcsoport által bérelt földterület mérete?

- Cs.A.: A Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. területei tartoznak ide, ez összesen mintegy 27 ezer hektárt jelent."

Amíg Csányiék közpénzből is épült, 3,5 milliárd forintos nagyipari, intenzív, ad absurdum klímával felszerelt zenélő tehenészetet működtetnek, és közel 4 milliárd forintnyi elszipkázott agrártámogatásban részesülnek, addig engedtessék már meg nekem, hogy hangosan kinevessek minden olyan plakátot, amin az OTP "zöld" színben akar feltűnni... Fekete! Emberek, értik?! Nem zöld, mélységesen sötét!

+ A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet.

https://m.blog.hu/k/k/image/agrar_csanyi_nagy2.jpg

Amikor mindez teljesen világossá vált számomra, akkor, mintha a szemem egyszerre csak kinyílt volna, láttam egy újságban egy rövid leírást a MagNet bankról. A honlapjukról tájékozódtam a világszemléletük felől, a filozófiájukról, a cég történetéről, a vezetőségrőlcéljaikról. Ez igen! Ez már elkötelezettség, nyíltság, őszinteség! Érdemes elolvasni, hogy többek között Zsolnai László és Boda Zsolt is milyen gondolatokkal méltatja az intézményt! Innentől kezdve már csak a fővárosi fókuszból való kitörést kell elősegítenünk, hogy az egész országban akárki mindinkább belátása szerint válthasson!

2011-ben az év társadalmilag felelős bankja díjban részesültek, de szintúgy már 2011-ben kiérdemelték a Valóban Felelős Vállalat fődíjat is!

Más cégekkel ellentétben a Facebook oldaluk nem az egyirányú reklámtevékenységnek szolgáló felület, hanem nyitottak a párbeszédre a pénzügyi felelősségvállalásról, a fenntarthatóságról: facebook.com/magnetbank

De számomra az olyan cselekedetek a legmeggyőzőbbek, amiket egy "zöldnek és fenntarthatónak csak látszani akaró" kampány sohasem fedhetne, vagyis jól kitűnik, hogy a MagNet valóban magáénak érzi ezt az egész ügyet, ez nem egy röpke kampány, hanem valóban az életfelfogásukból adódik! Például Múzeumok Éjszakája az Integrál Intézet, a Sziddhárta Közösségi Ház és a MagNet Bank szervezésében, önképző körök tartása, közösségi szavazás a bankkártya kinézetéről, fenntartható és helyi öko események propagálása, buddhista gondolatokhoz és buddhista közgazdaságtannal való rokonszenv! Az alábbiakat pedig már a bank honlapjáról idézzük:

Vissza az emberhez! Pénzintézet a közös értékteremtésért.

Az ember bonyolult lény. Miközben egyre fejlettebb világot épít maga körül, lassan, észrevétlenül, de határozottan eltávolodik saját emberi természetének egyszerű, ám annál lényegibb vonásaitól, például a közösségi létezés törvényszerűségeitől, attól az igazságtól, hogy együtt biztonságosabb az életünk, hogy együtt minden cél könnyebben elérhető. Napjainkban azonban egyre jobban kirajzolódnak egy új, közösségi reneszánsz körvonalai. Mi lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, minthogy mára már a pénzügyi világban is megjelent a közösségi gondolat, sőt 2010 óta magyar bank is van, amely a közös értékteremtést tűzte zászlajára? A MagNet Magyar Közösségi Bank a profitot új megközelítésben, az ökoszféra és a jövő generációk érdekeit szem előtt tartva értelmezi.

Közösségi újjászületés a bankban

A MagNet Bank már tizenöt éve jelen volt a piacon, előbb takarékszövetkezetként, majd HBW Express Bank néven, amikor vezetői felismerték, itt az idő a változtatásra, a hagyományos bankolás újragondolására. Céljuk volt, hogy a biztonság és a stabilitás megtartása mellett a bank működésében nagyobb hangsúlyt kaphasson a társadalmi felelősségvállalás és az átláthatóság. Tisztában voltak vele, hogy e célok megvalósítása csak úgy lehetséges, ha hatékonyabban vonják be az ügyfeleket, ha valódi közösségként tekintenek rájuk, ha jobban kihasználják a közösségekben rejlő erőket.

Mit jelent az, hogy egy bank újbank?

Az európai újbankok (etikus, közösségi, öko-, zöld-, vagy alternatív bankok) működését jellemzi:

  • a felelős hitelezési és befektetési szabályok (pozitív és negatív szűrők) alkalmazása
  • a nagyfokú átláthatóságra való törekvés (banktitok megsértése nélkül)
  • aktív társadalmi szerepvállalás
  • mérsékeltebb gazdasági profitelvárások, és a társadalmi és környezeti profit szempontok megjelenése már az alap banki szolgáltatások területén

„Az újbank nem azt jelenti, hogy újak lennénk a banki palettán! Azért vagyunk újbank, mert velünk gyökeresen megváltoztathatja a pénzhez és környezethez fűződő viszonyát!”

Közösségi bankként a MagNet számára a közös fejlődéshez kiemelt fontosságú az egyének és a közösségek szerepe, pénzügyi tudatossága és felelősségvállalása.

A közösségi banki modellben a betétesek és a hitelesek érdekközösséget alkothatnak, „láthatják”, segíthetik egymást. Az ügyfelek, munkatársak, civil partnerek, érintettek közös értékek mentén találkozhatnak és támogathatják egymás munkáját.

A legátlátszóbb pénzintézet

Hogy az ügyfelek átláthassák, a bank profitmaximalizálás helyett a felelősségteljes, fenntartható fejlődést tekinti céljának, a MagNet Bank kiszámítja és ügyfelei tudomására hozza, mennyivel járultak hozzá a bank éves eredményéhez. A MagNet Banknál minden lakossági ügyfél saját maga határozhatja meg havi számlavezetési díjának mértékét is. (Becsületkasszás számlavezetési díj)

“Luxusprofit” helyett “KAP” (Közösségi Adományozási Program)

A bank részvényesei minden évben lemondanak az éves nyereség 10%-áról, és az ügyfeleknek ajánlják fel a lehetőséget, döntsék el, mely társadalmi szervezetek részesüljenek ebből az összegből.

Betétes és hiteles egy közösségben

A ún. közösségi termékeken keresztül az ügyfelek maguk határozhatják meg azt is, hogy betétben elhelyezett pénzükből milyen hitelcélt, vagy akár mely hitelfelvevőt támogasson a bank. Olyan hitelek, projektek, ügyféligények finanszírozására nyílik lehetőség, amelyek a fenntartható fejlődést, a környezet megóvását, az általános életfeltételeket, a természeti és alkotott értékek védelmét, bővítését és fenntartását szolgálják. A betétes egy meghatározott sávon belül dönthet betétjének kamatáról is, akár a piaci kamatoktól alacsonyabbat is választhat, ha azt szeretné, hogy az adott hitelfelvevő hitele még olcsóbb legyen.

A MagNet Bank a jövőbe tekint

A MagNet Bank közösségi pénzügyi gondolkodása remélhetőleg egyre szélesebb kör számára jelent követendő utat a bankolásban. Hogy mindez nem csak hiú remény, azt az is jelzi, hogy a bank 2012-ben több jelentős szakmai díjat is begyűjtött. A szakmai zsűri nem csupán az év társadalmilag felelős bankja címet ítélte a pénzintézetnek, de a Mentor Hitel elnyerte az év lakossági hitelterméke címet, és a Mentor Betét is dobogós helyen végzett a megtakarítási termékek kategóriájában. Az elismerések a MagNet Bank számára is azt jelzik, hogy érdemes ezen az úton tovább haladni – a közösségi banki, etikus működés nagy jövő előtt áll.

img234.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: magyar gazdaság mezőgazdaság bankrendszer agrárium gazdasági világválság ángyán józsef magnet bank újbank kisközösségek ökológiai közgazdaságtan agrármaffia ökobank

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Teljes egységben tiltakozik a geotermikus front!

PPJ         2013.04.15.

geotermia1-big.jpgEgységesen ellenzi a kormány elképzelését a geotermikus-termálvizes ágazat: tiltakozó nyílt levelüket az összes komoly szakmai szervezet aláírta! Folytatjuk tehát pont egy hete hétfőn írt elég durva bejegyzésünket, a szavak szelídebbek lesznek, de az indulat (vagyis a kiinduló pont) megmarad: teljesen egyértelmű ugyanis, hogy mi lenne a helyes irány!

"A teljes geotermikus és termálvizes szakmát sikerült felpiszkálnia a kormánynak egy rövid bekezdésnyi törvényjavaslattal. Ez lehetővé tenné, hogy az energetikai célú (fűtési vagy mezőgazdasági) vízkivételeknél a kitermelt vizet ne kelljen vissza­sajtolni a föld alá. Hogy erre az engedményre mi oka lenne az államnak, az nem teljesen világos – a beadott módosítók alapján az ötlet általános politikai elutasításnak örvend, és az érintett szakmai szervezetek is egységesen elvetik." - Forrás: Greenfo.hu - A sós hulladékvíz dilemma / NOL.hu - A kormány azt büntetné, aki környezettudatos

Úgy gondolom, hogy ezek alapján is világos, hogy miért írtam az előző posztban, hogy a Kárpát-medence és a magyarság szégyene ez a kormányintézkedés. Az a sós víz, amit még a hasznosító gépek is csak egy közvetett hőátadó kör segítségével érintenek, mert különben megenné az kemény, fém alkatrészeket is, majd pont a puha, lágy, élő, organikus rendszereket alig bántja, ugye?! Lássuk, mit írnak még a témával kapcsolatban:

A termálvízzel együtt „kitermelt” hőenergia csak akkor tekinthető megújuló forrásnak, ha a vizet használat után visszajuttatják a vízadó rétegbe – ellenkező esetben a sokszor ezerméteres mélységben lévő, természetes úton nagyon lassan visszapótlódó készletek kimerülnek, és velük az energia is elapad. De van egy másik megfontolás is a szabályozás mögött: a kiemelt termálvizek sótartalma általában túlságosan magas ahhoz, hogy egyszerűen a felszíni vizekbe engedjék azokat. Az egymást követő kormányok különféle lobbinyomásokra mindig biztosítottak valamilyen kibúvót (legutóbb éppen tavaly, a mezőgazdaságivíz-használóknak adtak háromévi mentességet), közben azonban sorra épültek a visszasajtoló kutak az országban, és minden kitermelő a hamarosan általánossá váló kötelező visszasajtolásra készült.

A mostani kormányzati módosító javaslat viszont azt tartalmazza: „A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására kérelemre a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv ad engedélyt.” Az ártatlannak tűnő ­passzus a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezentúl nem a visszasajtolás elmaradását, hanem magát a visszajuttatást kell hatóságilag engedélyezni. Vagyis azok a környezettudatos vízhasználók vesznek a nyakukba jókora bürokratikus terheket, akik törődnének a vízkészletek hosszú távú hasznosításával.

Hogy mindez kinek az érdekét szolgálhatná, az a nol.hu körkérdései alapján sem lett világosabb: egyes feltételezések szerint a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége áll a javaslat mögött, mások a hőszivattyúsokat vagy a termálvizet távfűtésre használókat sejtik a háttérben (utóbbinak azonban ellentmond, hogy egyikük sem képvisel egyelőre komolyabb lobbierőt).

A szakma szerint elfogadhatatlan a javaslat

Egységesen ellenzi ugyanakkor a kormány elképzelését a geotermikus-termálvizes ágazat: tiltakozó nyílt levelüket az összes komoly szakmai szervezet aláírta (azok is – például a Magyar Termálenergia Társaság, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter, a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány és több térségbeli egyetemi intézet –, amelyek jelentős részben a leginkább érintett dél-alföldi régióban működnek, ahol tízezrek megélhetése kötődik a termálvízzel fűtött kertészetekhez).

A fürdő- és egészségturizmust, illetve a kertészeti üzemeket beláthatatlan következményekkel fenyegető, a néhány évtizeddel ezelőtti hévízi problémákra emlékeztető levél szokatlan egyértelműséggel fogalmaz: „Alulírott geotermikus és hidrogeológus szakértőket tömörítő szakmai szervezetek felhívjuk figyelmüket, hogy a kormány vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslatát jelen formájában szakmai alkalmatlanság miatt elfogadhatatlannak tartjuk. Elfogadása akadályozná az egészségturizmus hosszú távú stratégiai céljainak megvalósulását, a geotermikus energiahasznosítás fejlesztését, és gátolná a Vidékfejlesztési Minisztérium által társadalmi véleményezésre bocsátott nemzeti vízstratégia céljainak megvalósulását, amely kimondja: a fenntartható erőforrás-gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vízkészleteink egyensúlyi állapotának megőrzésére, amely alapvetően – a hőhasznosítást követően – a visszasaj­tolást teszi szükségessé.” VÍZ-HANG nyílt levél (70 KB pdf.)

magyar termalenergia tarsasag.jpg

A nyílt levélhez on-line lehet csatlakozni itt >>> Írd alá! A képviselők ne szavazzanak meg olyan törvényjavaslatot, amely hasonló hatású lehet, mint mikor néhány évtizede a fokozott víztermelés miatt számos karsztforrásunk elapadt és a Hévízi-tó is veszélybe került! Zöld vélemények szerint jó lenne, ha a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek és egyének  minél nagyobb létszámban kiállnának a termálvíz ésszerű/fenntartható használata mellett, és aláírnák az ezt veszélyeztető jogalkotás ellen tiltakozó petíciót április 14-ig. A részletes vita a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról április 15-én lesz.

A geotermikus energia a legolcsóbb, leginkább gazdaságos megújuló energiaforrások egyike. Magyarország a Föld mélyéből felfelé áradó hőenergia tekintetében kiváló adottságokkal rendelkezik: nálunk az átlagos geotermikus grádiens 5-7 Celsius-fok között mozog, ami a világ átlagos értékének 1,5-2-szerese. E termikus adottságunk miatt 1000 méter mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot, 2000 méter mélységben pedig már 100 fok feletti hőmérsékletű, jelentős mezők terülnek el. Magyarország tehát geotermikus nagyhatalom, ugyanakkor geotermikus energiafogyasztásunk a teljes energiafelhasználás egy százalékát sem teszi ki. Pedig csak a gádorosi "NSZ.3" elnevezésű elhíresült termálkútból 5000 milliárd euró (!) értékben, 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehetne kinyerni 25 év alatt. Becslések szerint a tározó hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait Állam teljes olajkészletét! A kitermelhető energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa energiaellátásában jelentős szerepet foglalna el. (A gádorosi kút ügyében - annak jelentősége miatt - sajnos "jogi háború" tört ki és zajlik hosszú évek óta. Egyes vélemények szerint vannak olyan érdekcsoportok, akik gátolni próbálják a kút üzembe állítását.)

Az évszázad magyar pere! 5000 milliárd eurós nemzeti kincs a tét!

Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3 termálkút ügyében. A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt. Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben. 5 milliárd forint névértékű kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét: kezdetben egy 5000 KW-os villamos-erőmű felépítését az NSZ.3-as kútra, amit a későbbiekben több kút felállítása követett volna. Több energia van itt, mint Kuvait összes olaja! Tervéből bukás lett: a feltaláló börtönbe került és immár 15 év óta áll a geotermikus villamos-erőmű ügye. Most úgy tűnik, fordult a kocka, és bírósági per lesz szeptemberben. A 15 éve tartó huzavona a kút tulajdonjoga körül bonyolódik.

 

602775_434310556637252_2003503462_n.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: geotermikus termálvíz geotermia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark