Mi a baj a megújulókkal?

PPJ         2013.01.17.

Pacsker: Szélerőművek változatai múltból és jelenből
Fotó: Pacsuta Péter János, Dánia - 2011, Nordic Folkecenter for Renewable Energy

Forrás: http://www.e-misszio.hu/index.php/energia-klima/55-energia-klima/742-mi-a-baj-a-megujulo-energiaval Zalatnai László írása a Süvöltő 2012/04. számából.

Mi a baj a megújuló energiával?

Talán furcsa lehet egy környezetvédő szervezet lapjában egy ilyen cikk cím. Valójában semmi baj nincs velük. De! Azt pedig tudhatjuk, hogy ha valahol „de” van, ott valami ellentétes dolog jön:

A baj az a rendszerben van, nem pedig néhány olyan természeti jelenségben, amelyek alkalmasak arra, hogy az ember számára hasznos munkavégzésre energiát szolgáltassanak.

Na akkor rakjunk rendet! Ma már szinte sehol nem lehet azt hallani, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása nem fontos. Már a csapból is az folyik, hogy napenergia, biomassza, szélenergia, geotermikus energia. Hogy ez a jövő. Ezzel csak néhány gond van:

  1. Ma sok olyan megújuló energiaforrásra alapozott projektet valósítunk meg, amikor a beruházás összes energiaigénye meghaladja azt a mennyiséget, amennyit a megújuló energiaforrás kiaknázásával nyerhetünk. Ha pl. tervezünk egy napcellát egy jó nagy acéloszlop tetejére, amit 2 m3 betonba öntünk, hogy a szél biztosan ne csavarja ki, és ezzel egy nagyobb teljesítményű világítást üzemeltetünk, akkor a projekt energiamérlege negatív. Azaz ha a beton, az acél, és a napcella előállítására, szállítására több energiát használunk fel, mint amennyit a napcellák képesek megtermelni az egész élettartalmuk alatt, akkor feltehetjük a kérdést, hogy mit is csináltunk? Valóban olyan környezettudatosan jártunk el?
  2. Az is gond, hogy egészen egyszerűen nincs annyi megújuló energiaforrás ma a bolygón, amennyi a jelenlegi igényeinket ki tudja elégíteni. A lehetősége természetesen megvan, csakhogy ha megnézzük, hogy a technológiai fejlesztésben hogyan állunk, és mennyi energiaforrást kellene mozgósítani arra, hogy a forrásokat átalakítsuk megújuló energiaforrásokká, akkor lehetetlen feladattal állunk szemben.
  3. A következő gond az, hogy ezekre az un megújuló energiaforrásokra mások is számot tartanak. Nem más országok lakói, hanem más természeti folyamatok. pl. maga az élet. a biomassza energiát ma az egyik nagy „kitörési pontnak” tartják sokan. Csakhogy az élővilág a bolygón sokkal fontosabb szerepet játszik, mintsem az emberek hülyeségeinek a kiszolgálására. Az élet szent. Nem arra teremtetett, hogy máglyán végezze.
  4. Ez pedig a ráadás: mire is használjuk ma az energiát, amihez így, vagy úgy hozzáférünk: pl. arra, hogy alapvető élelmiszereket akár kontinensek között hurcolásszunk, arra, hogy háborúzzunk, arra, hogy rengeteg felesleges bürokráciát végezzünk el, arra hogy elpazaroljuk rosszul szigetelt épületek hűtésére, fűtésére, hogy tervezetten elavuló, és így szemétre kerülő fogyasztási cikkeket gyártsunk, hogy az így keletkezett hulladékot ártalmatlanítsuk. A mai árutermelő és szolgáltatás előállító, és elosztó rendszer olyan szerkezetű, amiben rengeteg felesleges, energiapazarló folyamat zajlik. Ezt a szerkezetet egészen egyszerűen nincs értelme fenntartani.

Joggal merülhet fel az olvasóban az a kérdés, hogy ezeknek a környezetvédőknek akkor most már a megújuló energiaforrások se jók? Akkor miért reklámozzák, és miért kampányoltak olyan sokat ezek ismertté tételéért?

Természetesen nem a megújuló energiákkal van a gond, hanem azzal, hogy mennyire vagyunk hajlandóak mi társadalom összefüggésekben, rendszerben gondolkodni?!

Játszunk el egy gondolattal: Átalakítjuk a gazdaságukat rendszerszinten. Ez azt jelenti, hogy az infrastruktúránkat szépen lassan, vagy gyorsam olyan módon alakítjuk át, hogy ez ne fogyasszon sok energiát. pl. szalmabálából építünk és szigetelünk épületeket. A szalmabála előállításának az energiaigénye pont a 33-ad része egy ugyan olyan hőszigetelési képességű polisztirol szigetelőlapéhoz képest. Egy passzív ház energiaigénye 150 kWh négyzetméterenként. Ma egy normál ház energiaigénye 300-500 kWh négyzetméterenként. Ekkor már napkollektorokkal, és egy nagyon minimális fa tüzeléssel meg is oldhatjuk a téli fűtést. Napcellákkal pedig a világítást, és egyéb berendezések elektromos igényét. Ekkor már van értelme a megújuló energiaforrásokról beszélnünk.

A szerkezetátalakítást természetesen sokkal átfogóbban lenne érdemes elvégeznünk. Ahhoz, hogy a társadalom szerkezeti kérdéseiről érdemben beszélni tudjunk, ahhoz először meg kell edzenünk a gondolkodásunkat olyanná, hogy képesek legyünk felismerni ezeket a szerkezeit elemeket, és képesek legyünk felismerni azt, hogy ezeknek mi a hajtóereje.  Amíg ezt a szerkezeti lényeglátás képességét a szellemi elit nem tudja, vagy nem akarja elsajátítani, addig sajnos csak a felszínt kapargatjuk, és a legjobb szándékunk ellenére is csak egy lottó ötös találatával megegyező valószínűséggel sikerül olyan megoldásokat találnunk, amivel az előttünk tornyosuló környezeti, gazdasági, szociális, egészségügyi katasztrófát képesek lehetünk megoldani.

A rendszer szerkezete nem más, mint a rendszert alkotó tényezők egymáshoz való viszonya. Egy ember csontrendszere a csontok összességét, és a csontok egymáshoz való viszonyát jelenti. A beesett mellkassal rendelkező embernek más csontvázszerkezete van, mint egy egészséges kihúzott háttal rendelkező embernek. Ha bárki emberfiára ránézünk, akkor maximum a bőréig jutunk a nézés során. De megtanulhatjuk látni azt ami a bőr alatt van. A görnyedt testet a bőrön keresztül is érzékeljük. Hovatovább tudjuk, ha ránézünk valakinek a testére, hogy milyen minőségű a csontrendszerének a szerkezete, és mire képes az illető. Még a lelki állapotát is érzékelhetjük, pedig valójában csak a ruháját látjuk. Valahogy ezzel a szemléletmóddal kell a társadalmunk különböző folyamataira tekintenünk ahhoz, hogy esélyünk legyen a lényeg megértésére, és így a valós eredménnyel járó fejlesztések megfogalmazására.

         9 hozzászólás

Címkék: környezet napenergia szélenergia szélerőmű fenntarthatóság megújuló energia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr435020137

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pandava 2013.01.19. 15:28:17

Én azt üzenném a cikk írójának, és sok önjelölt, mellveregető környezetvédőnek, hogy mielőtt tesz valamit, ismerkedjen meg a világgal, amiben élünk.
Különben még olyat tesz, amivel több kárt csinál mint hasznot. Hiszen "aki ködben szaladgál, az előbb utóbb elevent tipor"

Jelzem, a mai -nem házibarkács- megújulók SOKKAL-SOKKAL több energiát termelnek, mint amennyibe előállításuk került. Az írónak is be kellett volna először írnia gugliba: wind, solar pv " energy payback ratio"
Tanulmányok százai szólnak erről.

(napelemet amugy is minek feltenni oszlopra, úgy közelebb lesz talán a naphoz?:)

A fejlett nyugat gazdagságának (azaz környezetátalakító képességének) alapja az energia. Az energia két alkalommal okoz környezet-rombolást. Először az energia előállításakor, utána pedig annak felhasználásakor.

Az olcsó energia korszakát éljük. Ennek köszönhető, hogy mi itt a világ gazdagabb felén megtehetjük (mint megtehetjük? Alap!), hogy 100 tonnás kőhányásban éljünk, ahol természetes az, hogy a házba bejövő számos vascső másik vége Szibériában van (földgáz).

Ha az olcsó megújulók álma megvalósul, a környezetrombolás egyik része, a termelési eltűnik. De a felhasználó rombol tovább. Ezt pedig nehéz megváltoztatni.

Lehet egyáltalán?

PPJ · http://greenr.blog.hu 2013.01.19. 18:41:30

@pandava: Lehet! Guglizz rá, hogy
Ertsey Attila: autonóm ház, autonóm település!

+ a válságból való kivezető út, az Occupy WallSteet mozgalom szerint is (www.occupy-eu.net/aufruf-zur-alternative) még mindig a Beuys által felvetett alternatíva, Rudolf Steinerre alapozva. Magyarul olvasható bocs.hu/3part/beuys-01-03.htm (ford: Ertsey Attila)

bocs.hu/3part/beuysrol.htm
bocs.hu/3part/ertsey-02-03.htm

pandava 2013.01.19. 21:20:29

@Pacsker: Lehet?

Kósza gondolat, de szerintem ha a Föld minden lakóját arra az anyagi jólétre emelnénk, hogy mindenki autonóm házban lakhasson, benne vízzel, villannyal, fűtéssel, stb. 4 földgolyóbis sem lenne elég ökológiai lábnyom tekintetében.

Másfél milliárd embernek ma még villanya sincs, 2,5 milliárd napi ételét erdőben szedett/vágott fával vagy szénnel főzi, a gazdagabbja talán olyan eszközben amit mi egykor sparheltnek hívtunk.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2013.01.19. 22:16:17

@pandava: Vicces, hogy az emberekért aggódsz és őket tartod fenntarthatatlanoknak(a cégek és bankok kipécézése helyett) egy olyan világban, ahol egyre nyilvánvalóbb (akár már a könnyebben elérhető-, vagy a mainstream médiába is leszivárgó) jelei mutatkoznak annak, hogy az egész világ népességét el lehetne látni élelemmel, oktatással, meleggel, stb... Ezeknek a számításoknak is egyre nyilvánvalóbb jelei mutatkoznak, főleg annak tükrében, hogy mindezt milyen hatalmak akadályozzák. :)

A rovarok meglennének az emberek nélkül, de az emberek nincsenek meg a rovarok nélkül.
Az emberek meglennének bankok és pénz nélkül, de a bankok és cégek nincsenek meg tömegek és pénz nélkül. :)

Vagy szerinted talán New York-nak az analóg, réz-vezetékes telefonhálózata talán fel van szedve? Be lett olvasztva?! Pedig milyen jó elektromos hálózat vezeték lenne a 12V-on működő fenntartható házakba... :D

pandava 2013.01.19. 22:50:56

@Pacsker: én meg úgy látom, hogy éppen a bankok meg a cégek kipécézésével van tele a média. A múltkor még a buszok is azzal voltak kiplakátozva.

Gondolatkisérlet: csak az Applenek akkora nyeresége van, hogy egymaga megszüntethetné az afrikai éhezést. És miből? itelefont meg igépet árul neked, meg nekem. Ha ez emberek nem vennének apple termékeket, megszűnne az a környezetrombolás -legyen az bármi- ami az apple tevékenységével jár.

Akkor ki az oka a környezetrombolásnak?

pandava 2013.01.19. 23:27:51

@Pacsker: Nos, ha senki nem vesz apple terméket, akkor a formuládban a Population nulla, tehát a környezetterhelés is nulla.

Én nem csinálok úgy mintha nem lehetne jobb, egyszerűen az autonóm házra mondtam azt, hogy szerintem nem világmegváltó (attól még lehet jó).

Ez a nemnövekedés, amit jól példáz az apple termékek nem vásárlása, lemondás az okos-bigyókról, és sokminden másról lehet marha jól mutat papíron, de hogy az emberek 99%-nak nem elfogadható, az fix.

Az átlagember számára amúgy nagyon szimpatikus az a gondolat amit itt felvetsz, mert a felelőséget rátolhatja a vállalatokra. Ő aztán semmi környezetszennyezőt nem tesz, azok a mocskos cégek a hibások, hogy szétfurkálják még a sarkvidéket is. De persze azt elvárja, hogy tele legyen a tank olcsó benzinnel, hiszen el akarja vinni kocsikázni nőjét a hétvégén:)

PPJ · http://greenr.blog.hu 2013.01.19. 23:49:35

@pandava: Értem amit mondasz és részben persze igazad van, de kérlek próbáld meg belátni az én részigazságom is. A VÁLLALATOK TESZIK BELE A TERVEZETT ELAVULÁST A TERMÉKEIKBE!

Lehetne úgy termelni, gyártani, alakítani, hogy az az ELÉG gazdaságát hozza létre a szűnni nem akaró ELÉGTELENSÉG helyett!

pandava 2013.01.20. 19:01:27

@Pacsker: Belátom. Vannak termékek, alapvető dolgok, amikre mindenképpen szükség van. Azok előállításánál (is) különböző technológiát lehet használni, és az már a vállalat döntése, hogy a tisztábbat választja.

A tervezett elavulás témája nagyon szubjektív. Egy izzólámpa 1000 órát szokott tudni. Azért nem 2 ezret mert pénzéhes cégek több forgalmat szeretnének?

A tervezett elavulástól én komolyabb problémak érzem az általad korábban említett médiát. A folyamatos vágyat, igényt, hogy dolgokat vegyünk, birtokoljunk, mindíg újat és újat, sose megelégedve, egyértelműen mesterségesen keltik.

Boldog, teljes életet, a jelenleg birtokolt dolgaink 90%-a nélkül is lehet élni. Ebben biztos egyetértünk, ugye?:)