Polgári engedetlenségi mozgalomba kezdtek az oligarchák ellen a kajászói gazdák!

PPJ         2012.10.20.

big-fish-little-fish.jpgBirtokba vették a földet a kajászói gazdák - 2012. október. 17. (Forrás: Kiélegyenaföld.hu)

Kajászó - Művelésbe vették szerdán a helyi gazdák és az őket föld-ügyben támogató civilek az egyik olyan táblát, amelyet szerintük jogszerűtlenül adott bérbe a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.

Wikipédia: Polgári engedetlenség

  • • Henry David Thoreau „A polgári engedetlenség iránti kötelesség” című műve szerint, egy magasabb rendű törvény alapján minden embernek kötelessége megtagadni az együttműködést és elviselni az ezzel járó büntetést, ha az állam igazságtalan politikát folytat.
  • • Mahátma Gandhi szerint a polgári engedetlenség „az ember veleszületett joga, melyet nem lehet feladni az önbecsülés elvesztése nélkül”, de csak akkor szabad élni vele, ha az engedetlenek ezt megelőzően már minden más tiltakozási formát (például tárgyalás, petíció, jogi út) kipróbáltak.
  • • John Rawls szerint akkor lehet polgári engedetlenségi akciót kezdeményezni, ha olyan veszélyhelyzet áll fenn, amely ellen már nem lehet a szokásos demokratikus és választásokon alapuló módszerekkel felvenni a harcot.
  • • Tokár Géza szerint előfordulhat, hogy az érintett törvény egyszerűen annyira rossz, hogy megalkuvásnak számít még csak a létét is elfogadni.

Szerdán gazdagyűlést tartottak a kajászói művelődési házban a helyi gazdák, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület és a Fejér Szövetség képviselői, az állami földek elhíresült tartós bérbe adása és a földtörvény tervezet módosítása miatt. Állásfoglalásukat, amelyben a föld-szerződések visszavonását követelik, postára is adták a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek és az azt felügyelő miniszternek.

Frissítés - 2012.10.23.: Angolul is!!!

Charges of cronyism, lack of transparency blemish lease of state farmland in Hungary - Therepublic.com

KAJASZO, Hungary — Gergely Bocsodi's family has been farming in this central Hungarian village for six generations but he fears there may not be a seventh, as the region is caught up in a once-in-20-years land grab.

Prime Minister Viktor Orban and his conservative Fidesz party are being accused of broken campaign promises, cronyism and shady deals in which friends, relatives and political supporters have snapped up valuable long-term agriculture leases on state lands, cutting out many small local farmers.

"There is huge anger and emotion," Bocsodi said. "It is not easing."

Ahead of the 2010 election, the right-wing Fidesz party had promised farmers and young families access to state lands, one of the vows that helped them win in a landslide.

In Kajaszo, however, there were no locals among the winners of the land lease tenders. Instead, all the available state land around the village went to two groups, including a company linked to the mayor of Felcsut, Orban's hometown.

A gazdák ezt követően művelésbe fogták, azaz egy rövid nyomon felszántották az egyik, két helyrajzi számon lévő, egy kápolnásnyéki ember által elnyert és bérbe vett, közel 280 hektáros földet a falu határában, s búzát vetettek belé.

http://img7.hvg.hu/image.aspx?id=b479b315-84ff-4f88-aaaa-2399fe47e304&view=d687bb3a-509a-49ca-b43e-cbc038e76e5bA demonstrálóknak elegük lett abból, hogy válaszra sem méltatják őket, táblával a kezükben és egy traktorral maguk vettek művelésbe egy tagot a bérbe adott állami földből (Fotó: Pati-Nagy Bence)

- Miután már több, mint egy éve kifogásoltuk eljárásukat és ajánlottuk fel szervezetünk és szakértőink segítségét a haszonbérleti pályáztatás rendjének megfelelő kialakításában, miután már több, mint fél éve folyamatosan tájékoztattuk a kormányzatot az elkövetett hibákról mind a kiírás, mind az elbírálás területén, tagjaink úgy döntöttek, hogy kezükbe veszik a rendezést - fogalmazott a két főszervező, Boór Ferenc, a Fejér Szövetség szóvivője és Tamási Béláné, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület vezetője.

Az önrendelkezés európai alapelvének eleget téve, miszerint a falvakhoz, városokhoz tartozó állami - vagyis köztulajdonú - földekről az ott élő gazdálkodók dönthetnek, a kajászói gazdák visszaveszik a törvénytelenül a jogtalanul odaadott földeket, s a megkötött földhaszonbérleti szerződés semmisségét megállapították - hangzott el.

- Most a négy pályázaton elbukott kajászói gazda - akik az egyesület kajászói tagozatának tagjai - kezelésébe vette a területet és felhívjuk a földalapkezelő figyelmét, hogy hívják őket szerződéskötésre - hangsúlyozta Tamásiné, aki kiemelte: azt is elvárják, hogy fenti elvek alapján semmisítsék meg a többi hasonló pályázatot.

http://img8.hvg.hu/image.aspx?id=8a77127d-14ba-4418-9b63-c93b677e5dea&view=d687bb3a-509a-49ca-b43e-cbc038e76e5b
(Fotó: Pati-Nagy Bence)

Több - rendszeresen csak oligarchának nevezett - új bérlő területe messze meghaladja a pályázatban nekik juttatott újabb területeket, s ennek ellenőrzését a földalap és a tárca saját nyilvántartásuk alapján el tudta volna végezni, de használható lett volna az a nyilvános támogatási jegyzék is, mely ugyancsak a vidékfejlesztési tárca birtokában van. Azt, hogy nem életvitelszerűen foglalkoznak mezőgazdasággal, nem laknak ott amit megjelöltek már nem is érdemes megemlíteni - keseregtek többen.

A Fazekas Sándor agrárminiszternek küldött levélben a demonstrálók azt kérték, hogy számolja fel a földhaszonbérleti pályázatoknál elkövetett törvénytelenségeket, mivel munkatársai a tények tanúsága szerint alkalmatlannak és vagy érintettnek bizonyultak mind a kiírás, mind az elbírálás során.

http://img9.hvg.hu/image.aspx?id=e4d0615b-9e9f-4960-9acb-7288292fe1c8&view=d687bb3a-509a-49ca-b43e-cbc038e76e5b

A föld-visszaszerzési akciót jelenlétével támogatta Szabó Rebeka, az LMP országgyűlési képviselője, aki szerint senkinek nincs joga, hogy a gazdák feje fölött döntsön, a pályázatoknak pedig átláthatónak az értékeléseknek nyilvánosnak kell lenniük.

         4 hozzászólás

Címkék: mezőgazdaság vidékfejlesztés oligarchák ökopolitika agrárium ángyán józsef földbérleti pályázatok kajászói gazdák

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Charges of cronyism, lack of transparency blemish lease of state farmland in Hungary

PPJ         2012.10.19.

http://binaryapi.ap.org/dcb711092914436285d17a7d1660e3b7/460x.jpg

TO GO WITH STORY : HUNGARY LAND SCANDAL - In this picture taken Oct. 10, 2012, a National Land Management Organization official talks on his phone while standing on land won by a farmer, before its handover ceremony outside the village of Gomba, central Hungary. Hungarian farmers say that the government has not kept its promise to lease out local lands to them, and they allege that most of the lease contracts of the state lands are being awarded to political cronies. Hungarian Prime Minister Viktor Orban and his conservative Fidesz party are being widely accused by village farmers of broken campaign promises, cronyism and shady deals in which friends, relatives and political supporters have snapped up valuable long-term agriculture leases on state lands, cutting out many small local farmers. (AP Photo/Bela Szandelszky)

KAJASZO, Hungary — Gergely Bocsodi's family has been farming in this central Hungarian village for six generations but he fears there may not be a seventh, as the region is caught up in a once-in-20-years land grab.

Prime Minister Viktor Orban and his conservative Fidesz party are being accused of broken campaign promises, cronyism and shady deals in which friends, relatives and political supporters have snapped up valuable long-term agriculture leases on state lands, cutting out many small local farmers.

"There is huge anger and emotion," Bocsodi said. "It is not easing."

Ahead of the 2010 election, the right-wing Fidesz party had promised farmers and young families access to state lands, one of the vows that helped them win in a landslide.

In Kajaszo, however, there were no locals among the winners of the land lease tenders. Instead, all the available state land around the village went to two groups, including a company linked to the mayor of Felcsut, Orban's hometown.

Fidesz won a two-thirds majority in 2010, amid a recession and deep resentment over eight years of Socialist Party mismanagement. Orban has since reshaped the country with a new, strongly conservative constitution, allowing him to concentrate power and exert greater political control over a wide range of institutions, from the media to the central bank.

Yet discontent with the government is rapidly growing, as austerity measures announced with ever-increasing frequency and lowered growth projections have called into question his government's unusual economic policies.

Charges of cronyism have been leveled against virtually all Hungarian governments, but the land lease scandal seems to be snowballing.

Bocsodi and his parents grow sunflowers, corn, wheat, and other crops on 50 hectares (124 acres) they own in this small village on the edge of the M7 highway, which connects the capital of Budapest to Lake Balaton, Hungary's prime summer resort.

They had been hoping to lease another 70 hectares of state farmland in the area — enough to allow 28-year-old Gergely to strike out on his own.

"Around here, not a single local farmer was able to secure any land," Bocsodi said as he took a break from tilling with his tractor, preparing to plant autumn wheat.

Since the leases are for 20 years and there is no more land available around Kajaszo, 38 kilometers (24 miles) southeast of Budapest, Bocsodi's future is uncertain.

"I don't understand why the contracts are so long," Bocsodi said. "I would like to stay here. My life is here."

About 20 people staged a symbolic occupation Wednesday of one of plots leased to outsiders. After a tractor turned over a strip of soil, the protesters planted wheat in the fresh grooves and set up signs saying "Territory taken over by the farmers of Kajaszo."

"The situation is similar everywhere," said Maria Tamasi, an advocate for small farmers who took part in the protest. "Other farmers can't obtain lands in their villages, either, and if they see that a few farmers have the courage to do this, they will, too."

One of the most vocal critics of the government's land-lease policy is Jozsef Angyan, a Fidesz parliamentary deputy who resigned as state secretary at the Agriculture Ministry this year. He has compiled detailed reports on the land-lease contracts in three counties, including Fejer county where both Kajaszo and Felcsut are located.

According to Angyan, 59 percent of the state land leased recently in Fejer county, including the biggest and most valuable plots, have gone to just two groups.

Angyan does not speak to the foreign press, perhaps weary of being branded a traitor, as some government critics have been.

"For the time being, I want to continue the struggle among my own," Angyan told The Associated Press when approached in parliament.

But last month at a farmers' meeting in Kajaszo, the 60-year-old agricultural engineer did not mince words.

"Don't be mad at me. I was conned, too," Angyan said. "It's a scandal that the locals did not get even an ounce of land."

His successor at the Agriculture Ministry, Gyula Budai, has rejected criticism of the tenders and promised that reviews beginning in 2013, a year after the first leases were awarded, would weed out any irregularities.

"I myself, as government commissioner, as well as the ministry, reviewed the Kajaszo land tenders and no legal problems surfaced," Budai said.

Opposition parties have repeatedly drawn attention to the issue.

"We would have liked to see transparency in these land-lease tenders and have the evaluation criteria be made public for everyone," said Rebeka Szabo, a lawmaker with Politics Can Be Different, a small opposition party.

According to the head of National Land Management Organization, which organized the tender process, the complaints are being made by sore losers.

"We've granted leases to 21,000 hectares (52,000 acres)," said Robert Sebestyen after a ceremony in the village of Gomba where local farmers did get some plots. "Some people who did not win are unsatisfied."

Despite his disappointment, Bocsodi still hopes that one of the Kajaszo leases, which may have not met all the requirements, will be voided.

"I trust that part of the land will be tendered again and we will get a new chance to compete," Bocsodi said. "This is where I would like to make a living."

         szólj hozzá

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napikép: Úgyis "Ő" fog győzni! 2

PPJ         2012.10.18.

Ha emlékeztek még a Végjáték premisszái rovatunkra, vagy az egyik legutóbbi NapiKépünkre, akkor ismerős lesz ez a mostani is.

23921_10151283072437238_560141699_n.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: természetvédelem napikép fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A globalizáció politikai trilemmája

PPJ         2012.10.17.

IMPACT_rodrik.jpgKicsit evezzünk más vizekre az elmúlt napok bejegyzései után. Egy nagyon könnyen megérthető úgynevezett politikai trilemmára hívnám fel a figyelmet - Dani Rodrik 1957-ben született török közgazdász, a Harvard Egyetem professzorának szövegét citálva. Segítségével, remélem, hogy sikerül térképet rajzolnunk az elménkbe arról, hogy milyen erőviszonyok és "célok" mentén alakítják a hatalmak az életvilágunkat. Érvelésében az a remek szerintem, hogy világossá teszi, az általa felvázolt erőtér-háromszögben semmi sem mehet úgy, hogy az ne akadályozná a többit. Nem lehet egyszerre mindet megvalósítani! A szövege az én fejemben a Tőkés társaságok világuralma című könyvvel van súlyozva, így valószínűleg kitalálhatjátok, hogy nem a teljes gazdasági integráció és a korlátlan szabadpiaci neoliberális kapitalizmus pártján állok.

A globalizáció járható útjai - Dani Rodrik

Bevezetés
Azért akarunk gazdasági integrációt, hogy az emelje az életszínvonalat. Demokratikus politizálást akarunk, hogy a közösségi döntéseket azok (vagy azok képviselői) hozzák meg, akikre ezek a döntések közvetlenül hatnak.
És végül az önrendelkezésre is igényt tartunk, amely végeredményben a nemzetállami keretből ered. Ez a tanulmány amellett érvel, hogy ez a három igény egyszerre nem valósulhat meg. A globális világgazdaság politikai trilemmája arról szól, hogy a nemzetállami rendszer, a demokratikus döntéshozatal és a teljes gazdasági integráció kölcsönösen kizárják egymást. Azaz csak kettő lehetséges a háromból egyszerre. Ez arra enged következtetni, hogy az az irány, amerre manapság úgy tűnik, haladunk – a globális kormányzás nélküli globális piacok felé – fenntarthatatlan.
http://yglesias.thinkprogress.org/wp-content/uploads/2011/03/book-cover.jpegAz alternatívát egy megreformált bretton-woods-i kompromisszum jelenti: miközben megőrzünk bizonyos korlátozásokat az integrációval kapcsolatban, mint ahogy az eredeti bretton-woods-i megállapodásokban, addig számos „globálisabb” szabályozást állítunk fel, amely a kívánt integrációs mértéket célozza meg. Akik netán egy másfajta döntést hoznának – szűkre szabott globális gazdasági integráció – azoknak szembe kell nézniük döntésük következményével: vagy kisebb mértékű globális kormányzás vagy kevesebb demokrácia.
A második világháborút követő négy évtized alatt a nemzetközi döntéshozók kordában tartották ambícióikat. A nemzetgazdaságok nemzetköziesedésének egy korlátozottabb formája mellett tették le voksukat, sok teret engedve ezzel a nemzeti gazdaságirányításnak. Az egymást követő multilaterális kereskedelmi tárgyalások hatalmas lépéseknek bizonyultak, de azokon csak a protekcionista kereskedelmi korlátozások lebontására fókuszáltak, a gazdaság csak kis szeleteit érintve (kimaradt a mezőgazdaság, a szolgáltatások és az „érzékeny” iparágak, mint például a textilipar). Megmaradt a tőkepiaci pénzügyi tranzakciók valamint a tőkeáramlás korlátozásának elve.A Bretton-Woods/GATT rezsim azért volt sikeres, mert lényegénél fogva alárendelte a nemzetközi gazdasági integrációt a nemzeti gazdaságpolitika és a demokratikus döntéshozatal igényeinek.
Ez a stratégia drasztikus változásokon esett át az elmúlt két évtizedben. A globális politikát napjainkban a „mély”integráció agresszív agendája határozza meg – mindenféle, a kereskedelem és a tőkeáramlás útjában álló korlátozás és akadály eltörlése. Ennek eredményei problematikusnak bizonyultak – mind a gazdasági teljesítmény (a háborút közvetlenül követő évtizedekhez képest), mind a politikai legitimitás szempontjából. Ennek egyszerű oka az, hogy a mély (szoros) gazdasági integráció elérhetetlen egy olyan térben, ahol a nemzetállam és a demokratikus eljárások még mindig számottevő erővel bírnak.
A tanulmány címe tehát két gondolatot közvetít. Először is, igenis léteznek inherens korlátai annak, hogy mennyire vagyunk képesek a globális gazdasági integrációt előmozdítani. Se nem lehetséges, se nem kívánatos hogy maximalizáljuk azt, amit Keynes „a nemzetek közötti gazdasági jellegű érintkezéseknek” nevezett [Keynes ezt a frázist egy, a nagy gazdasági világválság idején írt esszéjében használja, melyben úgy tűnik, hogy összességében leszámol a szabadkereskedelem visszaállításával: „Azokkal szimpatizálok, akik inkább minimalizálnák, mintsem maximalizálnák a gazdasági jellegű érintkezéseket a nemzetek között. Az ideáknak, a művészetnek, a tudásnak, a vendégszeretetnek és az utazásnak kellene nemzetközivé lenniük. Azonban -ha ez ésszerű és praktikusan lehetséges- az árukereskedelem ne lépje át az országhatárokat, és mindenekelőtt a pénzügyek is legyenek nemzetiek.”]. Másodsorban a megvalósítható globalizációs modellek halmazán belül számos lényegileg különböző forma közül lehet választani. Az ilyen modelleknek különböző implikációi vannak azok számára, akiket felhatalmazunk, és akiket nem, akik profitálnak belőle és akik nem. Figyelembe kell e két tényt venni, hogy képesek legyünk előrelépni a globalizációról szóló vitában. Az egyik tanulság az , hogy féken kell tartani becsvágyunkat, már ami a globális gazdasági integrációt illeti. A másik pedig, hogy jól kell kialakítani a globalizáció-„immár-soványabb verziójának szabályait.

https://m.blog.hu/sc/scheiringgabor/image/politikaitrilemma%20-%20p_443.jpg


A globalizáció korlátaira vonatkozó érvelésem nem magától értetődő (vagy legalábbis nem kellene annak lennie). Számos alapkövön nyugszik, és talán hasznos is lenne ezekkel kezdeni. Az okfejtés onnan indul, hogy a piacoknak egy sor nem piaci intézménybe kell beágyazódniuk, hogy jól működhessenek. Ezek az intézmények számos funkcióval bírnak, melyek kritikusak a piacok működése szempontjából: létrehozzák, szabályozzák, egyensúlyba hozzák, és legitimálják azokat..
A második, sokkal neuralgikusabb pont szerint nincs egyszerű vagy egyedi megfelelés ezen funkciók és az intézményi infrastruktúra által öltött különböző formák között. Az amerikai típusú kapitalizmus nagyban elüt a japán típusútól; észveszejtő sokszínűség jellemzi a munkaerőpiac és jóléti állam intézményeit még Európán belül is; alacsony jövedelmű országok gyakran kívánnak meg heterodox (a bevettől eltérő [B.T.]) intézményi konfigurációkat, mely a fejlődés útját jelenti számukra.
http://anticap.files.wordpress.com/2012/10/02europe-popup.jpegA harmadik pont egyszerűen azt állítja, hogy a fenti intézményi diverzitás jelentős korlátokat állít a teljes gazdasági integráció elé. Valójában manapság, amikor a formális kereskedelmi és beruházási korlátozások jórészt eltűntek, pontosan a szabályozási és jogi eltérések (azaz a különböző fejlődési utak, melyeket a heterogén nemzeti intézményi környezet alakít), gördítik a legnagyobb akadályokat a nemzetközi kereskedelem elé. A „mélyintegráció” pedig megkövetelné az ezekből származó tranzakciós költségek intézményi harmonizáció általi megszűntetését – ez az álláspontja a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO). Valójában, amint belátjuk, hogy az intézményi sokszínűség értékes gazdasági szereppel bír, világossá válik, hogy a WTO által propagált út tele van veszélyekkel.
Szerencsére számos „lehetséges” globalizációs modell létezik, melyek sokkal több előnnyel rendelkeznek, mint napjaink verziója – többek között egy sokkal igazságosabb elosztást tesznek lehetővé. A tanulmány vége felé fogom tárgyalni a globális szabályozás egy olyan módosított változatát, amely különösen meggyőző eredményeket produkálna: egy multilaterális tárgyalásokon elfogadott vízumrendszert, amely nagyobb mértékben tenné lehetővé a fejlődő országok képzett és képzetlen munkaerejének fejlett államokban történő (ideiglenes) munkavállalását . Egy ilyen séma jövedelemben megnyilvánuló előnyöket eredményezne, melyek nagyobbak lennének, mint amelyek a WTO tárgyalásokból összességében származnak. Ráadásul ez a rendszer viszonylag kicsi növekedést eredményezne a határokon átnyúló munkaerő-áramlásban.

Ez még csak a bevezető része volt írásának, és remélem már ennyiben is találtatok jó pár olyan kijelentést, aminek segítségével jobban átlátjátok a világ dolgait.

A teljes szöveget (14 oldal) itt tudjátok tovább olvasni!

polyp_cartoon_WTO_Corporations.jpg

         szólj hozzá

Címkék: politika világgazdaság európai unió globalizáció wto fenntarthatóság polyp dani rodrik

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Valódi öko-válságkezelő-csomag a Nyugatnak!

PPJ         2012.10.17.

Spiritual-Crisis.jpgNem vagyok én Bajnai Gordon, hogy álszent és gerinctelen módon "szakítsak" a múlttal. Vállalom, amit tettem, ami teszek lassan 4 éve a GreenR-en, és nagyon sajnálom, hogy valószínűleg megannyi embert megbántottam, félreértettem, elhessegettem e blog keretein belül. Azért nem törlöm az összes vallási témájú bejegyzést egy az egyben, mert azt szeretném, ha látnátok, hogy honnan jöttem, mit gondolok épp, és hogy merre tartok, vagyis, ahogy a mesterem szokta volt mondani: "az ember többre képes, mint amire hajlamos". Ha nem is azonnal látom be a dolgokat, de idővel... remélem még nem késő.

Röviden nagyjából így magyarázkodnék azt illetően, hogy hogy ne kerüljön a kedves látogató kognitív disszonanciába a múltat és a jelent illetően, ha esetleg összevetné, hogy milyen kijelentések hangoztak el tőlem korábban, és most mégis "mi az istent" keres itt ez a Világokon át című műsor alább. :)

Ha nem is "istent", mert az tudniillik én vagyok, meg te is, meg a mandala közepe is, azért én továbbra is ateista marxista buddhista volnék, akár csak a Dalai Láma jelentette ki magáról például a legutóbbi budapesti előadásán is.

De akkor mit keresek?! Békét. Ha már humánökológiát tanulok, vagyis emberi együttéléstant, akkor mindenképp szeretnék magammal, másokkal, "a mindenekkel" békében lenni. Apró feladat, mindjárt meglesz :)...

Mi a nyugati ember baja? Mik a jellemzői a keleti emberrel szemben? Miért a gondolkodásmódunkban gyökerezik egész kultúránk válsága és hogyan terjesztettük szét ezt az egész világra? Hogyan fakad mindebből az ökológiai válság is? Mi a megoldás? Hol a megoldás? Min kéne változtatnunk?!

Ha mindezek egy kicsit is érdekelnek, akkor az alábbi műsornak minden perce kincs lesz számodra, és megérted, hogy mit keres egy öko-blogon! Azt remélem, hogy egy igazán valódi "válságkezelő-csomagot" közvetítek a Nyugat emberének és társadalmának!

Kedves EGÉSZ-ségetekre!

Bevezető:

Teljes műsor:

         1 hozzászólás

Címkék: filozófia fenntarthatóság humánökológia ökofilozófia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark