A szumátrai erdőirtás térképen megjelenítve

PPJ         2012.06.17.

http://files.myopera.com/Bj%C3%B6rni/albums/2400771/An%20aerial%20view%20of%20deforestation%20at%20Indonesia%27s%20Sumatra%20island.%20Indonesia%20and%20Australia%20launched%20a%20$30%20million%20project%20to%20fight%20deforestation%20in%20Sumatra.jpgTermészetvédelmi térinformatika. Hasznos, mert segít megérteni a folyamatok térbeli kiterjedettségét, ütemét, természetre gyakorolt hatásunk szemléltetését! De vajon mire szinte valós időben közvetítjük az eseményeket, addigra nem épp a végét járja a történet? Utolsó rúgásait dokumentáljuk a természetes rendszereknek? Majd csak akkor hisszük el, hogy le kellett volna állnunk, mikor a ma ismert legtöbb fajról, tájról és közösségről végérvényesen bejelentjük, hogy finom műszereink és módszereink nem találják és sikeresen kiirtottuk?!!!

Az alábbi cikk a Global Voices Online csapatának eredménye, köszönet a magyar tagoknak a nyelvünkre fordításért, hogy meghallhassuk a világ hangját!

Indonézia: A szumátrai erdőirtás térképen megjelenítve

Nemrég létrehoztak egy olyan új térképes eszközt, ami Indonéziában Szumátra szigetének nagyarányú erdőfogyását dokumentálja. Szumátra, a világ egyik legnagyobb szigete, ismert arról, hogy ez az egyetlen hely a Földön, ahol elefántok, rinocéroszok, tigrisek és orángutánok élnek egymás mellett. Szumátra gazdag biodiverzitása komoly fenyegetéssel néz szembe, lévén, hogy 1985 óta a sziget természetes erdőtakarójának 50%-át kipusztították, köszönhetően az agresszíven terjeszkedő pálmaolaj-termelésnek. (Pálmaolaj gyorstalpaló egy, kettő.)

Az eszköz célja, hogy növelje a földhasználat átláthatóságát Szumátrában, mivel 1985 óta a sziget a mezőgazdaság növekedése, a bányászat, a cellulóz- és papírgyártás, illetve a pálmaolaj ültetvények miatt elvesztette erdeinek durván a felét. A szumátrai erdőfogyás nagyszámú meghatározó állatfajt veszélyeztet és óriási mennyiségű szenet bocsát ki a légkörbe, hiszen az erdőkre tekinthetünk élő szén-raktárakként!

A cél az, hogy hozzáférhetőbb adatrendszert hozzanak létre a sziget különleges természetvédelmi értékeiről, az erdők kimagasló diverzitásáról, a lenyűgöző vadéletről és az óriási mennyiségű szén-dioxidról, ami mélyen el van zárva a tőzeges talajban.

Ezzel az adatbázissal átláthatóbbá kívánjuk tenni a fenyegetéseket, amikkel ezek az értékek szembenéznek, azonosítani szeretnénk az erdőirtás mozgatórugóit, az élőhelyek pusztulását, illetve a tőzeg szén-dioxidjának felszabadulását.

Alább Szumátra 1985-ös erdő lefedettsége látható, ami 2009-re jelentős csökkenét mutat!

sumatra deforestation.gif

Szumátrán az erdők kiirtása olyan állatokat fenyeget, mint például a rinocérosz. Az 1980-as rinocérosz populáció méretéhez képest 2007-re a számuk jelentősen lecsökkent!

sumatra rhinoceros extinction.gif

Az 1790 és 1973 közötti helyi jelentések alapján a szumátrai rinocérosz eredetileg a sziget minden tartományában előfordult.
Az 1980-as évek végére számuk drasztikusan lecsökkent.
2007-ben az indonéz Erdészeti Minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy nyolc szumátrai rinocérosz populáció teljesen eltűnt, a teljes populáció pedig már csak 145-200 példányra tehető.

Olvasd el a teljes cikket!

         47 hozzászólás

Címkék: természetvédelem térinformatika fenntarthatóság rinocérosz szumátra global voices online

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámot használnak Bhutánban és Japánban

PPJ         2012.06.17.

http://www.nationalgeographic.com/adventure/images/04_06/bhutan.jpgKét baráti társaság, a magyar-japán és a magyar-bhutáni, "A buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról - Bhutánban és Japánban" címmel közös rendezvényt szervezett.

A különleges esemény aktualitását két dolog adja: 1) egyrészről az ENSZ áprilisi magas szintű ülése, amely a bhutáni kormány vezetésével a boldogság és a jólét mérését illetve egy új gazdasági paradigma lehetőségeit vitatta meg; 2) másrészről a japán kormány nemrégen a nemzeti boldogság méréséről hozott történelmi döntése.

Az első előadó Kovács Gábor buddhista tanító volt, a Magyar Bhutáni Baráti Társaságtól (MBBT), "A Buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról." címmel tartotta meg előadását. A második előadó Bassa Zoltán közgazdász volt, a Magyar-Japán Baráti Társaságtól (MJBT), "A Bruttó Nemzeti Boldogság - mit jelent a japánok számára? A mutatószámmal kapcsolatos japán felmérésről." címmel tartotta meg előadását.

Na melyik gazdaság a "hatékonyabb"?!! :) Ha már mindenki a hatékonyságot és gazdasági racionalitást akarja növelni a gazdasági növekedés zavaraival nem foglalkozva...
[Life Expectancy - várható életkor (év). Average Happiness - átlagos boldogság (/10). Ecological footprint - ökológiai lábnyom (globális hektár). További információk és összehasonlítások: a Happy Planet Index oldalon.]
412665_10150896562258303_1051198765_o.jpg

Buddhizmus és Bruttó Nemzeti Boldogság

A buddhizmusban a szenvedés három típusa a betegség, az öregség és a halál. A vágyak kordában tartásával  boldog úton lehet járni, de ahhoz, hogy az ember egyáltalán ember legyek, először az alapszükségleteit kell kielégíteni. Ilyen az oktatás, az élelmiszer és a ruházkodás rendelkezésre állása.

Míg az alapszükségletek helyben is kielégíthetőek, így a helyi kisközösség is boldog életet élhet (mikrogazdaság, mikroökonómia), addig a GDP egy nemzeti, de leginkább nemzetközi mutató (makrogazdság, makroökonómia).  Vagyis a Bruttó Nemzeti Boldogság valóban másra helyezi a hangsúlyt és jól ráérez az egymással szolidaritást vállaló helyi közösségek magasabb boldogsági szintjére. Nem más, mint a 4. bhutáni király mondta 14 évesen: "A Bruttó Nemzeti Boldogság sokkal fontosabb, mint a GDP."

Az úgymond fejlett világon ugyanis hiába nőtt az 1973-as 7000 $ fölé a GDP fejenként, azóta nem nőtt vele együtt a fejlett világon a boldogság!

http://cdn.theatlantic.com/static/mt/assets/business/gdp%20and%20happiness.png

A  buddhista közgazdaságtant, mint „A kifejezést Ernst Schumacher alkotta 1955-ben, amikor Burmába utazott, U Nu miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként. Továbbá szinte kizárólagosan ő és a követői, valamint Theravada buddhista írók használták a kifejezést, mint például P. A. Payutto. Schumacher esszéje, a Buddhista gazdaság volt az első publikáció az 1966-os Ázsia: Egy kézikönyv-ben, majd újra kiadták Schumacher 1973-as gyűjteményében, mely a »Small Is Beautiful: Economics as if People Mattered« címet viselte. A könyv magyarul is megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál 1991-ben A kicsi szép: Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról címmel." 
Schumacher, aki elsőként igyekezett a buddhizmus tanításait a közgazdaságra alkalmazni, amellett érvelt, hogy nem az újabb, gyakorlatilag haszontalan fogyasztási cikkek iránti vágyak növelése és a fogyasztás vezet az emberi boldogsághoz, hanem éppen a vágyak – ésszerű kereteken belüli – csökkentése.

Mert mi is a boldogság? Bár főként a liberálisabb nézetek szerint ezt nem lehet kollektív értelemben meghatározni és kijelenteni, azért én mégis teszek rá egy próbát: közösségben élni, harmóniában a természettel, belső fejlődést elérni, és az értékekben fejlődni. Észre kell vegyük, hogy a fejlődés a buddhista- és az ökológiai közgazdaságtan értelmében nem feltétlenül az anyagiakról és a korlátlan növekedésről szól, hanem az értékekben való fejlődésről, egy ország tekintetében például az adott ország értékeiben való fejlődésről.

A GNH (Gross National Happiness), vagyis Bruttó Nemzeti Boldogság indexet Bhután 2005-ben kezdte átültetni a gyakorlatba, 2008-ban összeállították a módszert és elvégezték a felmérést, majd 2010-ben ismételték. 9 területen 33 indikátorral vizsgálódtak, az úgynevezett nyugati tudomány eddig mindet alátámasztotta és igazolta! Természetesen 33 indikátor tetemes menyiségű adat lekérdezésével párosul: a 43 oldalas kérdőív 5 óra hosszú interjúkat igényelt fejenként - ezt szorozzuk be Bhután lakosságával! Egészen másfajta alaposság és hozzáállás ez, mint a "Nemzeti Konzultáció 2012"... Bhutánban fontos az őszinte párbeszéd - két évig tartott az alkotmányozás folyamata, két évig tartott a Bruttó Nemzeti Boldogság kidolgozása és alkalmazása!

A 9 terület az oktatás, egészség, ökológiai diverzitás, kormányzat, időbeosztás, kulturális diverzitás, közösségi élet, pszichológiai jólét és életszínvonal. Mind egyformán fontos és nem elválasztható! A Liebig-féle minimum törvénynek megfelelően mindig a legalacsonyabb lécnél ereszt a hordó. Amennyiben 9 tényezőből 6-ban jól teljesít a delikvens, vagyis ha 33 indikátorból 23 esetében limit felett válaszol, akkor emberünk "boldognak" mondható.buddhista gazdaság.jpg

 A Bruttó Nemzeti Boldogság Japánban

Japánban a 15 évesek 95%-a nem érzi jól magát és nem érzi a helyét a világban. Rengeteg a NEET ember, Japánban több millióan élnek munka, oktatás vagy gyakorlás nélkül! És valahogy Japánban sajnos az idősek még boldogtalanabbak, mint a fiatalok! Ráadásul totálisan ateisták, egyáltalán alig buddhisták, hébehóba néha egy kicsit konfucionisták vagy sintoisták.

Európához közel és távol

Míg a keleti szemlélet szerint a test egészsége és a lélek egészsége és ezek harmóniája a legfontosabb, addig sajnos a nyugati kultúrában és a kereszténységben csupán a lélek egészségéről esik pár szó. Ahogyan viszont a Japán társadalom "a szégyenre épül", a nyugati legalább ugyanannyira "a bűnre"! A szégyennek közismert a feldolgozási módja: öngyilkosság. Vezető halálozási ok ez Japánban. A zsidó-keresztény kultúrkörben a bűn alól feloldozással lehet mentesülni. Ha fenti adatokon és a tinédzserek hozzáállásán megrémülünk, akkor érdemes nekünk magyaroknak elgondolkodni, hogy a Happy Planet Index szerint Japán a 95., míg Magyarország a 121.!

A buddhizmus fellegvára Japánban Kyotóban található meg, az itteni egyetem munkatársai kezdték el a bhutáni példán felbuzdulva átültetni a boldogság indexet a japán gyakorlatba.

Hogy többek között mi késztette a japánokat életük radikális újragondolására, céljaik újrafogalmazására és új lendület keresésére? A Fukushimai atomkatasztrófa! Isten ne adja, hogy Magyarországon is csak akkor legyen egy szellemi megvilágosodás elérhető, ha majd valami katasztrófa történik! A bhutáni király 2011-ben ellátogatott Japánba, ez is nagy erőket adott az index japán bevezetésének.

Ideje volt már, hiszen a 80-as évektől Japán népének önbizalomvesztése óriási volt egészen a 2000-es évekig. Azonban mivel a boldogság indexet a civil szervezetek bevonásával, a nyilvánosság erejével, az időseket is figyelembe vevő módszertan kidolgozásával és a város-vidék szakadék régiónként eltérő nagyságával együtt számolták, ezért már ez önmagában - ha még csak egy folyamat kezdőlépése is - boldogságra adhat okot! Ezen túlmenően megszabták, hogy a felmérések eredményét vegyék figyelembe a döntéshozók!

Így Japán elért oda, hogy azt mondja, nem csak a GDP növekedése, de még a gazdaság növekedése sem hoz több boldogságot!

Spirituális vezetőképesség

Bhután vezetői alapos és kimunkált spirituális képességgel rendelkeznek, ehhez integrálták a nyugati tudományokat.

Az európai vezetők spirituálisan nem fejlettek és nem érdekeltek: fejétől bűzlik a hal! A tudományos eredményeket is figyelmen kívül hagyják vagy önérdekből megmásítva alkalmazzák csak.

Bizonyos vallási hagyományok nagyon súlyos hierarchiákat vonnak rá az emberekre: vagyis ha Istent nem magunk fölé, hanem magunkba képzeljük el, akkor bármerre fordulunk, a másik emberben egy másik világot fogunk megismerni. A párbeszéd, az őszinte párbeszéd a legsegítőbb hozzáállás és cselekvés a világon!

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/299/29956/cikk.jpgLátványnövekedés a hamis GDP miatt - Greenfo.hu

A világ legnagyobb, illetve leggyorsabban fejlődő gazdaságainak teljesítménye sokkal kisebbnek mutatkozna, ha a természeti és az emberi erőforrások fogyasztásából képzett mérőszámokkal korrigálnák a csak forgalmi adatokat tartalmazó hazai összterméket, a GDP-t.

A gazdaságok a természet rovására növekednek - ezt állapította meg az ENSZ egy friss tanulmánya, amely tegnap jelent meg, a Rio de Janeiróban összeülő környezetvédelmi világértekezlet elé időzítve.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és társintézményei által most először nyilvánosságra hozott "Bővített Gazdagsági Mutató" (Inclusive Wealth Index - IWI) húsz ország (Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Ecuador, Franciaország, Németország, India, Japán, Kenya, Nigéria, Norvégia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Venezuela) teljesítményét összesíti 1990-től 2008-ig, oly módon, hogy a GDP-t módosítja a gyártott, az emberi és a természeti tőke - például az erdők, a halállomány vagy az ásványi üzemanyagok - fogyasztásából képzett mérőszámokkal.

Az IWI - vagy közkeletűbb nevén a "GDP plusz" - szerint a leggyorsabban növekvő gazdaságokban a fejlődés a természeti tőke, a természeti erőforrások jelentős kimerítése árán zajlott. Így például Kína GDP-je összesen 422 százalékkal, az Egyesült Államoké 37 százalékkal, Brazíliáé 31 százalékkal, Dél-Afrikáé 24 százalékkal nőtt 1990-től 2008-ig, ám IWI-ben számolva az összesített növekedés csak 45 százalékos volt Kínában, 13 százalékos az Egyesült Államokban, 18 százalékos Brazíliában, és Dél-Afrikában 1 százalékos csökkenés mérhető. A különbség a természeti erőforrások kimerítéséből adódik az UNEP szerint.

A vizsgált húsz közül hat országban (Oroszországban, Venezuelában, Szaúd-Arábiában, Kolumbiában, Nigériában és a már említett Dél-Afrikában) volt visszaesés IWI-vel mérve, jóllehet a GDP mindenütt növekedett.
"Az IWI-ből kiderül, hogy egyes jól teljesítőnek tartott országok valójában mínuszban vannak, hiszen a kölcsönvett természeti erőforrásokat soha nem lehet majd törleszteni" - így kommentálta a kutatási eredményeket a brit tudományos akadémia, a Royal Society Nobel-díjas biológus tagja, Sir John Sulston.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus vallás japán bhután buddha közgazdaság fenntarthatóság buddhista közgazdaságtan alternatív közgazdaságtan buddhista világszemlélet bruttó nemzeti boldogság magyar bhutáni baráti társaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tudomány alulnézetben - amit eddig nem lehetett leírni a génmódosításról

PPJ         2012.06.14.

Két írás jelent meg egyidejűleg az Átlátszó.hu szabad oknyomozói internetes lapban. Darvas Béla "Tudomány alulnézetben" című cikkében elmeséli azokat az eseteket, amikről idáig nem szól(hatot)t. http://img.index.hu/cikkepek/0802/belfold/darvas03.jpgOlvashatóvá teszi azt, hogy miként működik a kommunikáció, ha olyan terület jelentkezik közlésre, amelyen masszív érdekviszonyok (termék) rendezik be hátteret (hirdetők). Mindkét cikket olvasásra ajánlja azoknak, akik a módosított növények körüli ügyeket és játszmákat világosan szeretnék látni.

Ahogy írja: Ez a megszólalásom egy eddig meg nem jelent tényfeltáró írásunkért szól, amit 2011 szeptemberében próbáltunk Székács Andrással közölni, amikor a hazánkba beszállított vetőmagok (szója és kukorica) géntechnológiai úton módosított (GM) magokkal való szennyezésének ügye már elég világosan átlátható volt. Bár bennünket a médiában folyó közjátékoknál sokkal jobban érdekel az a téma,amiről tényszerűen írtunk, és ami az alább vázolt sorsra jutott, eljött az ideje annak, hogy bevigyem a nyilvánosságot abba az információs szélcsatornába, ahol hosszú ideje dolgozom, hogy a saját példáinkon keresztül láthatóvá tegyem, mibe ütköznek ma azok, akik a növényi géntechnológia tényeit kommunikálják. Vonatkozik ez annak előnyeire és hátrányaira is.

E cikk melléklete a Nemzeti Érdekben meg nem jelent írásunk: Darvas Béla és Székács András „A géntechnológia vetőmagháborúja" írása az alábbi linken tekinthető meg:

A Nemzeti Érdekből kimaradt Darvas-Székács cikk itt letölthető (PDF)

Üdvözlettel: Darvas Béla

         1 hozzászólás

Címkék: gmo mezőgazdaság génmódosítás géntechnológia agrárium gmo lobbi darvas béla mezőgazdasági géntechnológia székács andrás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Könyvajánló: Beszélgetések az önellátásról

PPJ         2012.06.12.

http://okovolgy.hu/wp-content/uploads/konyvborito.jpgÖrömmel tudatjuk, hogy - az Öko-völgy Alapítvány kiadásában - megjelent a "Beszélgetések az önellátásról" című könyv, melynek tizenöt dialógusában a Krisna-völgyi biogazdaság vezetői adják át tudásuk legjavát, és vallanak közel két évtizedes szakmai tapasztalataikról. A tanácsok, gyakorlati megvalósítások többsége nem csupán közösségi, hanem egyéni/családi léptékben is alkalmazható.

Hogyan lehet működő biokertet létrehozni? Milyen módszerrel érdemes befőzni és tárolni a terményeket? Hogyan lehet megoldani a tűzifa-önellátást, a fűtést és a szennyvíztisztítást házilag? A könyv tizenöt dialógusában a Krisna-völgyi biogazdaság vezetői adják át tudásuk legjavát, és vallanak közel két évtizedes szakmai tapasztalataikról. 240 oldalon, 108 fotóval, a legfontosabb tudnivalókat összefoglaló 50 keretes résszel. Rendkívül gyakorlat-orientáltan, tele praktikus útmutatásokkal, igényes, kétszínnyomásos kivitelben.

RÉSZLET DR. FARKAS JUDIT NÉPRAJZKUTATÓ AJÁNLÁSÁBÓL:

„Haszonnal forgathatják a könyvet mindazok, akik faluközösség léptékű fejlesztésben gondolkodnak, és azok is, akik részben önellátó családi gazdaságot terveznek, esetleg kisebb veteményes vagy kerti tó létrehozásán törik a fejüket. A könyv fejezetei a létrehozás és a működtetés feladatait szem előtt tartva, rendkívül gyakorlat orientáltan veszik sorra az egyén és a közösség alapvető szükségleteit: az élelmiszer, a víz, a fűtés, a világítás és a ruházkodás témaköreit."

A KÖTET TARTALOMJEGYZÉKE:

Előszó
Az önellátásról és az önfenntartásról
Gondolatcsere Krisna-völgyről és az önellátásról
A zöldségeskert
Gyümölcsészet
Zöldségek és gyümölcsök betakarítása, tartósítása, tárolása
Szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás
Ivóvíz önrendelkezés
Tóépítés- és fenntartás, az esővíz gyűjtése
Szennyvízkezelés- és tisztítás
Tisztító- és tisztálkodó szerek
Tűzifa előállítás. Fűtés, főzés fával
Világítás
Egy Krisna-völgyi család víz- és tűzifa használata
Ruházkodás
Természetvédelem
Bemutatkozik az Öko-völgy Alapítvány
A beszélgetések résztvevőinek bemutatása
Irodalomjegyzék

További információk és a könyv megvásárlásának módja itt található:
http://okovolgy.hu/megjelent-uj-konyvunk-beszelgetesek-az-onellatasrol/

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság könyvajánló agrárium önellátás ökológiai mezőgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark