Orbán földtörvénye: a külföldiek és nagytőkések kezére játssza a magyar termőföldet!

PPJ         2012.10.16.

Nem veszi figyelembe az Alaptörvényben rögzített fenntarthatóság szempontjait, nem zárja ki a külföldiek földszerzésének lehetőségét, ugyanakkor korlátlan lehetőséget jelentő kiskaput nyit a tőkeerős nagybirtok terjeszkedésének!

Nyílt levél képviselőinkhez földügyben - Élőlánc.hu

Tisztelt Képviselő Úr/Asszony!

Az Élőlánc Magyarországért parlamenten kívüli párt azzal a kéréssel fordul Önhöz, hogy a földtörvény (T/7979. számú törvényjavaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) tervezetét, annak súlyos hiányosságai és hibái miatt ne fogadja el.

Részletek:

Az Élőlánc Magyarországért a földtörvény tervezetének (T/7979. számú törvényjavaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) elutasítását kéri a Parlamenttől, annak súlyos hibái és hiányosságai miatt, mert a tervezet

  • nem veszi figyelembe az Alaptörvényben rögzített fenntarthatóság szempontjait és a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseit, sőt rendelkezései még saját célrendszerével is ellentétesek,
  • korlátozza ugyan, de az erőteljes és hangzatos kormányzati propaganda ellenére ki nem zárja a külföldiek földszerzésének lehetőségét,
  • korlátokat állít a magánszemélyek és a családi gazdaságok földszerzése elé, ugyanakkor korlátlan lehetőséget jelentő kiskaput nyit a tőkeerős nagybirtok terjeszkedésének,
  • érdemi társadalmi vita nélkül került a Parlament elé, noha a vidék és az ország gazdaságának és társadalmának jövőjét alapvetően befolyásolja,
  • elkészítését nem előzte meg hatástanulmányok készítése sem, aminek következtében a parlamenti képviselők csak feltételezések alapján dönthetnek.

A tervezet bevezetőjének szép szavai mögött a paragrafusokban a spekuláció és a társadalmi igazságtalanság lehetősége rejlik. Miközben a birtokméretek tekintetében – nagyon helyesen – korlátokat szab a magánszemélyeknek és családi gazdaságoknak, a jellemzően olcsó bérmunkával dolgozó, a helyi gazdaságból profitot elvonó nagyüzemek számára burkoltan korlátlan üzemméret kialakítását teszi lehetővé (33. § 2. bekezdés). A földszerzésnél nem az egy főre jutó földterület mértéke, hanem az alkalmazottak száma a mérvadó, amivel előnyben részesíti a több alkalmazottat foglalkoztató nagyüzemeket (33. § 1. bekezdés). A törvény gyakorlatilag lehetetlenné teszi a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató magán- és jogi személyek közhasznú célú tulajdonszerzését illetve haszonbérletét (6. § 1 bekezdés, 8. §), megakadályozva ezáltal természeti területek védelmét, természeti értékek megóvását (lásd a korábbi Greenfo hírt - Eladhatók lesznek a természetvédelmi területek? - szerk.). A helyi érdekeket képviselő önkormányzatokat és egyetlen kivétellel a természetvédelmi érdekeket képviselő nemzeti parkokat kizárja az elő-haszonbérleti rangsorolásokból, lehetetlenné téve ezáltal helyi jelentőségű védett területek tulajdonjogának vagy haszonbérletének megszerzését (31. § 1. bekezdés, 43. §).

A tervezet azonban nem csak a vidékfejlesztési stratégia célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen, hanem az Alaptörvényben deklarált fenntarthatóság alapelveivel is ellentétes. A helyben lakó fogalmának meghatározása életszerűtlen és értelmetlen. A törvény által preferált tőkeintenzív, magas fokon gépesített nagyüzem a kőolajárak emelkedésével már középtávon fenntarthatatlanná válik. Az ilyen típusú nagyüzemek a termőtalaj aránytalan mértékű kisajátításával (ezáltal a munkalehetőségek korlátozásával) ingázásra vagy elvándorlásra készteti a helyben lakókat, növelve ezzel a környezeti terhelést (közlekedés) és a testi-lelki egészségkárosodás kockázatát. Csökkenti a helyi települések fennmaradásának esélyeit, a népességviszonyok megváltozásával aránytalanságokat, a városokban társadalmi feszültségeket idéz elő. Növeli az állam munkahelyteremtésre, támogatásokra, segélyekre és az egészségügyre fordítandó költségeit, azaz a hasznot privatizálja, a veszteséget társadalmasítja.

A tervezet érdemi vita nélkül zöld utat kapott mind a Fenntartható Fejlődés Tanácsa, mind pedig az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága részéről annak ellenére, hogy van Magyarországnak egy érvényben lévő Alaptörvénye és Nemzeti Vidékstratégiája, amelyek világos irányt jelölnek ki a mezőgazdasági, és a földekkel kapcsolatos jogalkotásra vonatkozóan is. A földtörvény jelenlegi tervezete összességében nem a közjót, nem a magyar nemzet hosszú távú érdekeit szolgálja.

Mindezek alapján az Élőlánc Magyarországért arra kéri a parlamenti képviselőket, hogy a  földtörvény jelenlegi tervezetét ne fogadják el. Az új tervezet kidolgozását előzze meg a szükséges hatástanulmányok elkészítése és nyilvános társadalmi vita, amelyet a képviselők szervezzenek választóik számára az ország minden területén. A vita javaslatai alapján elkészített törvénytervezetben maradéktalanul érvényesüljenek a fenntarthatóság szempontjai és a vidékfejlesztési stratégia célkitűzései.

2012. október 15.
Élőlánc Magyarországért elnöksége

Kapcsolat: Ács Sándorné (Tel: 30 3850 379, e-mail: acsne.eva@gmail.com)

http://www.bermadperu.com/images/IR_v3-med.jpg

Orbán Viktor egyébként is színt vallott...
...Csányi Sándor, és Gyurcsány volt államtitkára, a börtönbüntetésre ítélt Benedek Fülöp, mind az ő emberei. Így már minden világos...

Orbán - Csányi - Bonafarm: Az elmúlt 25 év legtehetségesebb üzletembereként emlegette Orbán Viktor Csányi Sándort, akinek tehenészetét kedden avatta fel. A miniszterelnök bejárta a patikatisztaságú telepet, elismerően nyilatkozott a Csányi-család erőfeszítéseiről, de hiába unszolta a hvg.hu, fejésre nem vállalkozott. Az idősebb Csányi keble dagadt a büszkeségtől, majd megfeddte a nagy húsimportőrök listáját kiszivárogtató Ángyán Józsefet. Riport a csípőtelki üzemavatóról.

Megszereztük az Ángyán-listát: milyen húsból vannak a hungarikumok, mint a Pick? Nem magyarból!

Az Ángyán-jelentés: "A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagybirtokrendszer irányába mutat..."

Interjú Ángyán Józseffel:
- Nagyon nyomja az ön begyét, ha keres a tőkés.
- Dehogy szúrja. Legyen haszna, de ossza meg azt a társadalommal. Az elmúlt húsz évben lerabolták az országot, két és félszer annyit vittek ki, mint amit behoztak.

         1 hozzászólás

Címkék: politika mezőgazdaság természetvédelem termőföld oligarchák földkérdés fenntarthatóság élőlánc magyarországért ángyán józsef földbirtok védelem földbérleti pályázatok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr984851180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szúrófény 2014.11.11. 04:03:55

A régi, primitív, de becsületes gazdálkodást, amellyel Magyarország tejben-vajban Kánaánnak neveztetett, új rendszer váltotta fel. A régi birtokos földjét a haza egy darabjának tekintette, a mai birtokos előtt a haza egy-egy darabja nem más, mint pénzérték, befektetett tőke… Ez a merkantilisan gazda, ha azt látja, hogy földje a rajta élő nép által megművelve nem hajt elég percentet, fogad más vidékről olcsóbb munkaerőt, s a befektetett tőkét magasabba kamatoztatja. Igaza van kereskedelmi szempontból, de ezt haza szeretetnek nevezni valóban nem lehet. A mai birtokosok és bérlők a mai rendszerrel, ezrével kergetik el a földről a népet a tengerentúli tartományokba, hogy ott, keressék meg kenyerüket ahol lehet. És nem cselekszik ezt hódításvágyból, dicsőségért, nem is ellenséges szándékból, hanem tiszta kalkulusból. De ez a kalkulus kegyetlenebb a töröknél-tatárnál, mert az csak a testet ölte meg, kincsét rabolta el, csak a testet vitte ki rabszíjon idegen országba. De ez a kalkulus a lelket támadja meg, mert elkergetve őt az ősi rögről, megöli a lelkében azt, ami az emberben a legszebb, a legmagasztosabb, s ami a nemzetre nézve a legpótolhatatlanabb, a legdrágább, legértékesebb, kitépi lelkükből a hazaszeretetet.
(Ennek, az lett az eredménye, hogy amikor a szomszédok rabló hordái rátörnek az országra, a nép ezt, ellenállás nélkül tűri, tudomásul veszi! Mért áldozná vérét azért az országért, amely földjéről elűzi, megélhetésére nincsen gondja? És ne felejtsetek hálásak lenni a Szabad (elvű) Demokratáknak sem! Hisz mekkora áldás az Ő felfogásuk a magyarnak!)
„A kalkulus az, amely szélnek ereszti a népet, s megengedi a szélnek, hogy szemünk láttára fújja el a por alakjában hazánknak termő talaját, mint ahogy elfújta Szíciliának földjét. Szíciliának földje száz év előtt élelmezője, kincstára fél Európának, ma csontváz, amelynek húsát lerágták a sakálok: Földjét kiszárította a kapzsiság, elfújta a szél”
(Ez lett a mi sorsunk is, és ne feledjük Szicilia lett a „megélhetési bűnözés” az állami szintű maffiabűnözés első képviselője Európában, amihez oly lelkesen csatlakoznak uraink)
Pedig mindezeken ma még oly könnyű volna segíteni. A nép kevés szertetért, a föld kevés ápolásért is hálás. Mert olyan a nép, mint India hatalmas elefántja. Erős, félelmetes, nagy, de mozdulatlan és szelíd. Óriási munkát végez nagy erejével és egy gyermeknek is engedelmeskedik, ha az szertettel bánik vele és életét nem vonja meg tőle. De jaj, ha életét megvonják, jaj annak a vezetőnek, aki rosszul bánik vele, sokáig tűr, de kitörő dühében vállának egy rándulásától recsegve dől össze az egész cifra alkotmány, amelyet hátára építettek. Addig kell ápolni a ragaszkodását, amíg örömmel ragaszkodik: Azt megtartani nem lehet mással, mint szeretettel, a jogos igények kielégítésével.
(A dőlt betűs szövegrész igazsága jött el 1956-ban!)
Feszty Árpád naplójából! Közreadta Jókai nevelt lánya Fesztyné!